Audi Dávid: A Katedra folyóirat története (3. rész)

A második korszak: 1995. május – 1998. december (36 szám)

Ebben a korszakban 1995 májusa és 1998 februárja között Kulcsár Ferenc volt a lap főszerkesztője. Az ő helyét 1998 márciusában Szilvássy József vette át. A szerkesztői posztot 1995. május – 1995. júniusig Vizi Andrea, 1995. szeptember – 1996. októberig Bodnár Gyula, 1996. november – 1998. júniusig A. Szabó László, 1998 szeptemberében Polgár Anikó, 1998 októberétől decemberig pedig Gálik Ivett töltötték be. 1995 májusában még „A szlovákiai magyar pedagógusok és nevelők lapja”, majd 1995. június – 1995. októberig „A szlovákiai magyar pedagógusok lapja” szerepelt az alcímben. Végül 1995 novemberében „A szlovákiai magyar pedagógusok és szülők lapja” kifejezésre változtatták.
A profilváltásra utaló jelek már 1995 márciusában megmutatkoztak. Ekkor a szerkesztőség megállapodott az Iskolakultúra című magyarországi oktatási folyóirattal, hogy négyoldalas melléklet formájában a Katedra cikkeket közöl belőle. Az Iskolakultúra azonban csak két számon keresztül jelent meg a Katedra mellékleteként – az 1995. márciusi és áprilisi számában. Ennek oka, hogy 1995 májusától a Lilium Aurum Kft. vette át a lap kiadását, és a kiadóváltásból kifolyólag megváltoztak a lap körülményei. Az új kiadó legfőbb célja az lett, hogy a Katedra a szlovákiai magyar pedagógusok és nevelők lapjává váljon – és ezt elsősorban hazai szakemberek cikkein keresztül kívánta elérni. (Vajda, 2003, 9).
1995 szeptemberétől a lap mind formailag, mind tartalmilag teljesen megújult. A külalakjában iskolaújságra emlékeztető régi Katedrát egy huszonnyolc oldalas, az első és az utolsó oldalán színes folyóirat váltotta, amely tartalmazta a szerkesztőségi szabályzatot és a Katedra Társaság működésének alapelveit is. A Katedra Társaság ekkortól biztosította a lap szakmai felügyeletét. A szeptemberi szám 11 rovatot tartalmazott. Mégpedig a következőket: Dobogó, Dokumentumok, Nyelv és iskola, Napló, Édes anyanyelvünk, Fórum, Embernevelők, Könyvek útja, Alma Mater, Tan-tárgy és a Skabela–Bóna-módszer. Bizonyos szakterületeken belül sikerült lerakni a szaktantárgyi rovatok alapjait. Többek között a magyar nyelv és irodalom (Héder Ágnes), a szlovák nyelv (Bóna Irén, Skabela Róza), a matematika (Horváth Géza, László Béla), a fizika és az informatika (Kiss László, Szabó Endre), a kémia (Andruskó Imre), az idegen nyelvek (Czére Gyöngyi), a hittan (Szarka Árpád), a néprajz (Liszka József), a társadalomismeret (Öllős László), valamint az alsó tagozat (Mészáros Péter) kérdésköreiben. 1996. szeptemberétől pszichológiai és gyógypedagógiai (Németh Margit, Strédl Teréz, Bordás Sándor) rovattal bővült a lap. (Vajda, 2003, 9). Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy nem minden lapban került sorra minden tantárgy. Változó, hogy melyik lapszámban milyen tantárgyak kaptak helyet.
„Az 1995-ös év a szlovákiai magyar pedagógusok és szülők szempontjából az alternatív oktatás bevezetése elleni küzdelem éve volt. Mint ismeretes, a tárca vezetése politikai és nacionalista indokoktól vezéreltetve megpróbálta rákényszeríteni a magyar tannyelvű iskolákra és óvodákra a kétnyelvű oktatást.” (Gyurovszky, 1997, 3). Ebből az okból kifolyólag alakult meg 1996. május 17-én a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége, mely petíciógyűjtésbe fogott a bizonyítványok egynyelvűsítése és az alternatív oktatás bevezetése ellen. (Gyurovszky, 1997, 3). Ebben az időszakban több szlovákiai magyar politikus is megszólalt a Katedra hasábjain keresztül (Bauer, 1997, február, 3; Gyurovszky, 1997, március, 3; A. Nagy, 1997, május, 3). A lap kiállt a kisebbségi oktatásügy autonómiája mellett. Több cikk is foglalkozott ezzel a témával, mint például: Hecht Anna: Teljes átalakulást (1996, április, 4–5), Varga Frigyes: Az autonóm iskolák rendszerének működése és irányítása (1996, május-június, 10–11), valamint Albert Sándor: Útban az önálló iskola felé (1996. december, 4–5). Megfigyelhető, hogy a politikai ellenállás sem tudta megakadályozni az értékes szakmai munkák megszületését, pl. Nanszákné dr. Cserfalvi Ilona az iskola hatékonyságával és eredményességével foglalkozott (1997, szeptember, 6–7), Tankó László pedig közzétette a középiskolai műveltségi sztenderdet magyar irodalomból és nyelvtanból. (1997, szeptember, 10–11; október, 8–9). (Vajda, 2003, 10).
1998-tól az oktatáspolitikai kérdések fokozatosan háttérbe szorultak, ennek hatására ismét a pedagógiai problémák kerültek a figyelem középpontjába. Ez megnyilvánul Horváth Géza februári vezércikkében, amely a tehetséggondozás módszereiről és annak jelentőségéről szól. (Vajda, 2003, 10).

Felhasznált irodalom:
Vajda Barnabás: „Katedra 1994–2003 – Tanulmány a folyóirat első tíz évéről”. In: Repertórium 1994–2003. Szerk. Kulcsár Ferenc. Lilium Aurum Könyv- és Lapkiadó, Dunaszerdahely, 2003, 7–18.
Gyurovszky László: A cél: iskoláink megvédése és színvonalának emelése. In: Katedra, 1997/március, 3.

Megjelent a Katedra folyóirat XXIII/3. (novemberi) számában


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .