Audi Dávid: A Katedra folyóirat története (4. rész)

A harmadik korszak: 1999. január – 2003. június (46 szám)

A harmadik korszakban 2001 májusáig Szilvássy József töltötte be a főszerkesztői posztot. Őt Bodnár Gyula váltotta. A lapot 1999 januárjában Gálik Ivett szerkesztette, akit februártól Nagy Attila követett. A korszak elején a Katedra szerkesztősége egy kérdőívet tett közzé a lap mellékleteként, melyből szerette volna megtudni, hogy elégedett-e a célközösség a lap színvonalával, esetleg igényli-e a folyóirat megújulását. A felmérésből kiderült, hogy a lap olvasótáborának 81%-át a pedagógusok, 11%-át különböző szintű tanuló, 8%-át pedig egyéb foglalkozást űző olvasók alkották. Az a tény, hogy kevés szülő olvasta a lapot, arra ösztönözte a szerkesztőket, hogy a szülőket is foglalkoztató cikkekkel bővítsék a lapot. 1999 szeptemberétől a lap terjedelme 32 oldalról 36 oldalra bővült, a 36 oldalból pedig legfeljebb 15 tartalmazott pedagógiai írást. A rovatok száma 8-ról 19-re módosult. A Vendégoldal című rovat megszűnt, a régi rovatok közül a Dobogó, Aktuális és a Tan-tárgy maradt meg. Olyan új rovatok is helyet kaptak, mint például: a Gubancoldó, Kitekintő, Jövőbe tekintő, Beszéljünk a szexualitásról, Innen-onnan, Rejtvény, Előfizetői verseny, Keres-kínál (sic!). (Vajda, 2003, 10). A pedagógiai-pszichológiai írások közül megemlíthetjük például: Zalaba Zsuzsa: Elvarázsolt, gyilkos világ – a kábítószer-függőségről (1999, október, 6); Dusza István: Beavatás avagy a rejtett ösztönök kiélése (1999, október, 14-15); Száz Ildikó: Szégyen és rettegés (1999, november, 6); Péterfi Szonya: Kitörni a bezártságból (2000, január, 6). A szakmai jellegű írások háttérbe szorultak, s egyre nagyobb teret kaptak a publicisztikai műfajok. Ezt a jelenséget kétféleképpen értelmezhetjük. A szerkesztők szerették volna gyarapítani az olvasóik számát, viszont a pedagógiai irányultság csökkenése eltántorított jó néhány pedagógust a lap olvasásától. Több prominens személy írt vagy nyilatkozott a lapnak, ilyen pl. Czeizel Endre genetikus írása (1999, december, 14–15), Szilvássy József interjúja a dalai lámával (2000, november, 12), Göncz Árpád exállamfővel (2001, június, 4–5), Zalaba Zsuzsa beszélgetése Vámos Miklóssal (2001, április, 6–7), valamint Bodnár Gyula interjúja Pálinkás József hivatalban lévő oktatási miniszterrel (2001, szeptember, 4–5). A Katedra 2001. februári számában két politikus is publikált: Rockenbauer Zoltán – a kulturális örökség minisztere, valamint Miklós László környezetvédelmi miniszter. Ugyanakkor meg kell említenünk, hogy a publicisztika mellett minőségi szakírásokat is találtunk a lapban, például: Strédl Terézia: Gyermekeink értékrendjéről (2001, január, 4–5); Jakab István: A leggyakoribb beszédhibákról (több évfolyamon keresztül); Horváth Géza: Az arányok összekapcsolásáról (2001, február, 19–20); Bogár Andrea: Oscar Wilde-ról (2002, május, 22–23); Simon Attila: A történelmi térképek célszerű használatáról (2001, április, 24–25). A szélesebb nyilvánosságnak szánt publicisztika megjelenése azonban egyáltalán nem garantálta azt, hogy a jövőben a laikusok is megvásárolják majd a lapot. (Vajda, 2003, 11).
A szerkesztőség belátta tévedését, és 2000 szeptemberében, a szerkesztőbizottság átalakulásakor ígéretet tettek arra, hogy több új, főleg pedagógiai jellegű rovatot indítanak, hogy a Katedra továbbra is egy szaklap maradjon. (Vajda, 2003, 11). Az új szerkesztőbizottságot A. Szabó László, Ríz Ádám, Öllős László, Ádám Zita, Hodossy Gyula, Balajti Lajos és Albert Sándor alkották.
Bebizonyosodott, hogy egy ilyen jellegű szakmai folyóirat nem versenyezhet a napi- és bulvárlapok népszerűségével, sokkal inkább arra kell törekedjen, hogy megbecsülje, megtartsa szakmai olvasótáborát, és megfeleljen azok szakmai igényeinek és elvárásainak. (Vajda, 2003, 11).
A lap harmadik korszakának vége felé az iskolai reformfolyamatokon és az oktatás minőségének a javításán volt a hangsúly. Több értékes munka, tanulmány, kezdeményezés és ötlet látott napvilágot ebben az időben, például: Svinger István: A korszerű iskolavezetés szempontjai (1999, március, 13); Albert Sándor: Közoktatási rendszerek (2000, október, 4– 5); Hlavács Pál: TQM – minőségmenedzsment az oktatásban (2001, május, 26); Albert Sándor: Az oktatás és a nevelés nemzeti programja (2001, május, 7). (Vajda, 2003, 10–11). Vajda Barnabás véleménye szerint „a lap szerzői meglátásaikkal sokkal előbbre jártak, mint az akkori valóság – ami azóta is jól megfigyelhető katedrás jellegzetesség.“ (Vajda, 2003, 12).

Felhasznált irodalom:
Vajda Barnabás: „Katedra 1994–2003 – Tanulmány a folyóirat első tíz évéről”. In: Repertórium 1994–2003. Szerk. Kulcsár Ferenc. Lilium Aurum Könyv- és Lapkiadó, Dunaszerdahely, 2003, 7–18.

Megjelent  a Katedra folyóirat XXIII/4. (decemberi) számában

fotó: pixabay.com

A sorozat előző részei:

A Katedra folyóirat története (1. rész)

A Katedra folyóirat története (2. rész)

A Katedra folyóirat története (3. rész)


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .