Csicsay Éva: A magyar mondavilág témakörének feldolgozása (3. rész)

4. óra
Tankönyv: Ádám Borbála: Irodalom a magyar tanítási nyelvű alapiskola 5. osztálya számára. TERRA, Bratislava 2009, 120-121.
Tananyag: Jókai Mór: Lehel kürtje

Az óra tantárgyi céljai, nevelési-oktatási feladatai:

  • a szöveg ok-okozati összefüggéseinek kiemelése
  • a múzeumok fontosságának hangsúlyozása – a nemzeti ereklyéink iránti tisztelet kifejezése
  • ösztönözni a tanulókat az előzetes ismereteik felelevenítésére, rendszerezésére
  • állítások megfogalmaztatása a mondával kapcsolatban

1. Ráhangolás
► Hogy a bab? – óraindító gyakorlat
A játék elején minden tanuló kap egy számot. A játék lényege, hogy a pedagógus kérdezi a tanulókat: „Hogy a bab?” , a tanuló válaszol a számával: „…a bab.” Ha a pedagógus a számmal együtt kérdez: „Négy a bab?”, akkor a tanuló válaszol: „Hogy a bab?”
Ez a játék nagyszerűen fejleszti a koncentrációt. A tanulókat serkenti, hogy figyeljenek magukra is és a többiekre is.
● Példa a tanári utasításra: Gyerekek, „Hogy a bab?” játékot fogunk játszani. Figyeljetek egymásra, addig játsszuk a játékot, míg valaki ront!
(egymásra való odafigyelés, koncentráció, önfegyelem)

2. Új ismeret átadása
► Frontális munka
Mivel a szöveg nagyon igényes, a szakaszos olvasás technikájának segítségével felolvasom a tanulóknak, részenként megállva, közösen értelmezve a mondát. Minden megálló után röviden összefoglaljuk, mit tudtunk meg eddig a szövegből. Megkérem a tanulókat, hogy az ismeretlen szavakat jelöljék meg, húzzák alá, majd kijelölünk csoportonként egy tanulót, aki kikeresi és felolvassa az adott szó jelentését a Magyar értelmező kéziszótárban.
(szövegértés, szövegalkotás, beszédkészség, stílus, kommunikáció, szótárhasználat)

3. Gyakorlás
►Füllentős
Minden csoport megfogalmaz három igaz és egy hamis állítást a mondával kapcsolatban. A feladatalkotásban mindenkinek részt kell vennie, tehát legalább egy állítást kell alkotnia. A csoportok ezután szavazócédula segítségével értékelik egymás állításait (az egyik cédulán egy zöld „pipa” van, ha igaz, a másikon egy piros „x”, ha hamis).
● Példa a tanári utasításra: Most minden csoport azonos feladatot kap. Írjatok közösen három igaz és egy hamis állítást. A feladat megoldása csak akkor lesz érvényes, ha mindenki megfogalmaz egy állítást. Ezután szavazócédulákat kaptok, melyeket akkor fogtok használni, mikor a csapatok felolvassák az állításaikat. Minden csoport először csendes megbeszéléssel értékeli az állítást, majd a szóvivő felmutatja a kártyát. (Ez az utasítás természetesen nem egyszerre hangzik el, hanem szakaszonként, ahogy haladunk előre a feladat teljesítésével.)
(olvasási készség, lényeg megfogalmazása, szövegértés, szövegalkotás, beszédkészség, stílus, kommunikáció, szótárhasználat)

Azok a csoportok, akik a rendelkezésre álló időnél hamarabb elvégezték a feladatot, időkitöltő feladatot kaptak.
Összefoglalás – kiértékeljük az órán tapasztaltakat, majd kijelöljük a házi feladatot.

4. Értékelés
►Igazlátó lap
Az igazlátó lapon 7 állítás szerepel, ezt kell a tanulóknak megválaszolniuk.
1. A csoportmunka során elvégeztem a saját részfeladatomat.
igen
nem
2. Figyelmesen meghallgattam a társaimat.
igen
nem
3. Nem vágtam a társaim szavába.
igen
nem
4. Elfogadtam a csoporttársaim javaslatait.
igen
nem
5. Segítettem a csoporttársamnak.
igen
nem
6. Dicsértem csoporttársamat.
igen
nem
7. Én is kaptam dicséretet.
igen
nem

● Példa a tanári utasításra: Elérkeztünk az óra végéhez. Kérlek benneteket, olvassátok el a mondatokat, és értékeljétek magatokat.
(önkifejezés, önértékelés)

Megjelent  a Katedra folyóirat XXIII/4. (decemberi) számában


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .