Molnár Kriszta: Megjelent Az élet játék 2 módszertani kiadvány

Az osztályfőnök szerepe gyakorlatias megközelítésben

A 2015. év egyik innovációja a TANDEM munkásságában Az élet játék kiadvány második részének megjelentetése volt, amely a hasonló címmel korábban megjelent módszertani füzetünk folytatása. Rovatunk most következő néhány cikkében ezt a kiadványt szeretnénk megmutatni kedves olvasóinknak, annak érdekében, hogy minél több iskolába eljuthasson annak a híre, hogy az oly sokat hiányolt gyakorlatias megközelítésű segédanyagok sora egy újabb darabbal bővült, amely a hozzá tartozó bemutató workshoppal együtt elérhető.
Küldetésünk: a nemformális nevelés eljuttatása a hagyományos iskola falai közé

Az élet játék kiadvány megjelenése a TANDEM missziós tevékenységének egy nagyon fontos mérföldköve volt, hiszen azt a célunkat, hogy a hagyományos iskolarendszer falai közé eljuttassuk a nemformális, élmény alapú nevelést, valamint a személyiség- és közösségfejlesztést, onnantól sokkal hatékonyabban tudjuk megvalósítani. A kiadvány és a hozzá tartozó workshop belépő lett számunkra Dél-Szlovákia alap- és középiskoláiba – az elmúlt három évben több mint harminc iskola pedagógusközösségével dolgoztunk együtt, a tanárok számára pedig, akik a könyvvel és a módszertannal megismerkedtek, egy olyan hiánypótló segédeszközzé vált Az élet játék, amely az osztályfőnöki és nevelői szerepük megformálásában régóta keresett támpontot ad.

12-13 eletjatek2_borito

Elsődleges tapasztalatok és felhasználói visszajelzések
Rengeteg pozitív visszajelzést kaptunk azoktól a pedagógusoktól, akik elkezdték használni a könyvet: visszaigazolták, hogy a kiadvány „használatra született” és több szempontból praktikus. Megosztották velünk az ott található játékok által elért eredményeket és változásokat, kéréseket fogalmaztak meg, hogy mi mindenről szeretnének még olvasni-beszélgetni. Mindemellett pedig egy újabb fontos lépésként lehetőségünk nyílt arra is, hogy a leendő pedagógusokkal és osztályfőnökökkel, vagyis az egyetemistákkal intézményesített keretek között kezdjünk el foglalkozni a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-Európai Tanulmányok Karán tartott szemináriumunk keretében. Ezen órák és a különböző iskolákban tartott workshopok egyfajta műhelymunkát tettek lehetővé, amely során javult a rálátásunk a tekintetben, hogy milyen nevelési kérdésekről érdemes még beszélni, milyen osztályfőnöki témák lehetnek még érdekesek a gyakorló pedagógusok számára.
Ezek a tapasztalatok adtak legfőképpen inspirációt arra, hogy elkezdjünk dolgozni a folytatáson. Egyrészt új témákat választunk és dolgozunk ki óravázlatokká, másrészt az osztályfőnöki munkához ajánlott csoportvezetői ismereteket gyűjtünk össze és jelentetünk meg. Ezen felül pedig „égető” kérdésekről szólaltatunk meg olyan tapasztalt szakembereket, akik a gyakorlati oldalt képviselik.

Az élet játék 2. kiadvány felépítése
Kiadványunkat három téma mentén építettük fel, az elméletibb irányból a gyakorlati témákon át a szakmai személyiségfejlesztés felé. Az első részben az osztály életére és annak sajátosságaira, látható és láthatatlan folyamataira tekintünk rá. Ebben a fejezetben elsőként egy összefoglalást közlünk arról, hogy egy csoport, közösség, osztály életében milyen fázisok, életszakaszok következnek be törvényszerűen és azoknak milyen tünetei vannak. Hogy lehet felismerni és kezelni az osztályközösség alakulását, viharzását, szabályalkotó folyamatait, hogyan járuljunk hozzá ahhoz, hogy a működés fázisa minél érettebb és termékenyebb legyen, illetve hogyan teremtsünk méltó lezárást egy osztály életének, amikor ez a fázis kerül sorra. Eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy ha a felsorolt fázisokat és azok felismerését beépíti egy osztályfőnök a diákokkal való munkájába, egy sokkal mélyebb szintű megértése lesz arról, hogy mi zajlik az osztályban és könnyebben tud ezekre hitelesen és hatékonyan reagálni. Kevesebb frusztrációt, eszköztelenséget és egymás mellett elbeszélést eredményez, ha fel tudjuk ismerni a tünetek mögött rejlő dinamikai folyamatokat és egyfajta szemlélődést építünk be az osztályfőnöki gyakorlatunkba, amelyben meg tudjuk őrizni a folyamatok felismerése iránti kíváncsiságunkat. (…)

A teljes cikk a Katedra folyóirat XXIII/4. (decemberi) számában jelent meg


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .