Audi Dávid: A Katedra folyóirat története (5. rész)

A XI–XXII. évfolyam vizsgálata

A Katedra folyóirat XI–XXII. évfolyamainak a vizsgálatát lapszámértékelő kritériumok alapján vizsgáltam. Ezeket a lapszámértékelő kritériumokat a szerkesztőbizottság a 2014. május 23-i ülésén fektette le az eddigi tapasztalatok alapján. Bár ezek a kritériumok újak, ugyanakkor az eddigi tapasztalatok alapján születtek meg, így érdemes volt alkalmaznom őket az eddigi évfolyamok vizsgálásánál is.

A negyedik korszak: 2003. szeptember–2009. június (60 szám)

A Vajda Barnabás által meghatározott korszakolást folytatva a 2003. szeptember – 2009. júniusig tartó időszak már a negyedik korszak a folyóirat életében. Ebben az időszakban a lap főszerkesztője Bodnár Gyula, szerkesztője pedig Nagy Attila volt. A lap szerkesztőbizottságába A. Szabó László, Dr. Zilahi László, Németh Margit, Pék László, Hodossy Gyula, Balajti Lajos és Albert Sándor tartoztak. A lap nyelvi szerkesztéséért Kulcsár Ferenc felelt.
Ebben a korszakban a lap terjedelme a XI. évfolyamtól a XIII. évfolyamig 36 oldalas, majd a XIV. évfolyamtól már 40 oldallal jelent meg. A XI. és a XII. évfolyamokban a 3. oldalon tartalomjegyzéket is közöltek a szerkesztők. A lap külalakját tekintve a címlap, a második, a harmincötödik, ill. harminckilencedik és a hátsó lap színes lapon, a többi oldal fekete-fehéren jelent meg. A címlapok színkombinációi összhangban álltak egymással, ami rendezettséget, egyszerűséget tükrözött.
A negyedik korszak a Katedra folyóirat 10. évfordulójának megemlékezéseivel kezdődött. Több írás is foglalkozott a jubileummal, pl. Hodossy Gyula: Végre irányt leljünk! (2003, szeptember, 3), Bodnár Gyula: Együtt – ugyanitt (2003, október, 3). A Katedra 2003. októberi számának 10. és 11. oldalán megjelent Vajda Barnabás Katedra repertóriumából egy rövid összefoglalás a folyóirat első tíz évfolyamáról.
Oktatáspolitikai kérdéskörben a folyóirat beszámolt a Selye János Egyetem megalakulásáról (Albert Sándor, 2003, szeptember, 13), valamint a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának létrejöttéről is (2004. január, 13). A XI. évfolyamban több cikk is foglalkozott az Európai Unióba való csatlakozás kérdéskörével, pl. A. Szabó László: Mire jó az Unió? (2003, november, 4–5), The day after, avagy ami a csatlakozás után vár ránk. (2004, február, 5–7). Továbbá rendszeresen beszámoltak a Katedra Társaság üléseiről, ahol szintén közoktatási témákkal foglalkoztak. Közölték az ott elhangzott beszédeket és a témához írt tanulmányokat, valamint a saját állásfoglalásaikat is. A következő témákkal foglalkoztak: Európaiságra nevelés és magyarságismeret (2005, május, 4–9); Képességfejlesztés a 21. században (2005, szeptember, 4–10); A szakköri tevékenységről (2006, február, 4–8); A tanárok iskolája (2006, szeptember, 4–7); Milyen a jó iskolavezető? (2006, november, 4–7); Informatika és oktatás (2007, május, 4–11); Testnevelés – egy tantárgy dilemmái (2007, szeptember, 4–9); Szemléletváltás a közoktatásban (2007, november, 7–12); Iskola és pályázat (2008, január, 4–8); Felnőttképzés Szlovákiában (2008, szeptember, 4–9).
A vizsgált időszakban a rovatok száma általában 18 és 25 között mozgott. Kivételt képez a lap XII. évfolyamának novemberi száma, amikor csupán 16 rovatból állt, valamint a XIV. évfolyamának márciusi száma, amely 28 rovattal jelent meg.
Ebben a korszakban a szerkesztők főleg szaktantárgyi és ismeretterjesztő témákkal foglalkoztak. A pedagógiai, pszichológiai és módszertani cikkek ezáltal kissé háttérbe szorultak. Ennek ellenére a pedagógiai-pszichológiai témakörben olyan kiváló írások születtek, mint például Szeberényiné Z. Judit: Szemérmesség és nyíltság a családban (2004, május, 24); Strédl Terézia: „Miből lesz a cserebogár?” – Érzelmi intelligencia és nevelés c. sorozata (2005, október–2006, január, 20–21); Szabó Edit: A tévétől az óvodáig – A média hatása a gyermekek lelki világára (2006, június, 24–25); Csibrányi Zoltán: Géniuszok vagy Bolondok? – Diákok, akik kilógnak a sorból (2007, március, 20); Pinczésné dr. Palásthy Ildikó: Nem figyel, rosszul emlékszik, nem érti (2007, május, 24); Székely Ágnes: A tanulási zavarok korai tünetei I., II. (2008, október, 31; november, 22–23); Szabados Tímea – Turzák Tamás: A család és az iskola együttműködése a nevelésben (2009, április, 22–23).
A módszertani írásokat vizsgálva érdekességnek számít, hogy a XIII. évfolyamban csupán egy darab, a XIV. évfolyamban pedig egyáltalán nem jelent meg módszertani írás a lapban, hacsak a számítástechnikai cikkeket nem számítjuk a szaktantárgy mellett módszertannak is. Ezenkívül átlagban, egy évfolyamban minimum 5, maximum pedig 10 módszertani írás jelent meg. Ide sorolható pl. Varga Frigyes: Gyakorlati fizika 1–2. (2003, szeptember, 21–23; október, 26–27); Drozdík Katalin: Fogalmazás a második osztályban 1–2. (2004, november, 28–29, december, 24–26); Ökrös Csaba: Támadó-védőegységben – A kézilabdajáték oktatásának egy lehetséges útja (2005, május, 20); Csicsay Károly: Új lehetőségek az oktatásban – EDU 300, tananyag az interneten (2006, május, 14–15); Stirber Lajos: A daltanítástól a zenehallgatásig – Zenei tankönyvek alkalmazása a felsőtagozaton – javaslatok 1–4. (2007, december, 26–27; 2008, január, február 28–29; május 26–27); Kleininger Tamás: Földrajzóra másképp – IKT-eszközök a földrajztanításban 1–2. (2008, szeptember, 28–29; október, 28–30); Tomolya Róbert: GeoGebra és társai – IKT eszközök a matematikaórán (2009, március, 24–25).
A már említett témák mellett állandó jelleggel megjelentek a lapban a felhívások, hírek és a beszámolók, amelyek részletes elemzésére terjedelmi okok miatt most nem térünk ki.

(A negyedik korszak ismertetése a következő írásban folytatódik)

Megjelent a Katedra folyóirat XXIII/5. (januári) számában

fotó: pixabay.com


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .