Klemen Terézia: A nyári hónapok szokásai és hagyományai

Június: Szent Iván hava – Nyárelő – Napisten hava – Gödölyetor (Eper) hava

A június hónap nevének származtatásánál már maguk a rómaiak is zavarban voltak. Egyesek a régi római „Junius” nemzetség nevéből eredeztették, amelynek leghíresebb tagjai: L. Junius Brutus, a római királyság intézményének megszüntetője, továbbá a két fivér – M. Junius Brutus és D. Junius Brutus – voltak, tudvalevőleg Julius Caesar gyilkosai. Miután ez a Marcus Junius Brutus a naptárt reformáló Caesarnak természetes fia volt, lehetségesnek kell tartanunk, hogy az új kalendáriumban róla nevezték el a június hónapot. Amikor azonban ez a Brutus a saját természetes atyját politikai okból meggyilkolta, akkor őt már nem tartották arra méltónak, hogy az egyik hónap az ő nevét viselje, s ettől fogva – főként Ovidiusnak, a költőnek befolyása alatt – Juno istennőről származtatták a hónap nevét. Ovidius kimondottan „mensis Junonius”-nak, Juno istennő havának mondja.
A névnek ez az átmagyarázása annál könnyebben ment, mivelhogy Juno istennő is beletartozott Mars, Venus és Jupiter famíliájába (akiről a márciust, az áprilist és az eredeti május hónapot elnevezték), hiszen Juno istenasszony Jupiter nővére és felesége volt (a római istenek ebben a tekintetben nem nagyon voltak válogatósak), a házasságnak és a születéseknek védőistennője, azonkívül pedig a csillagos égboltnak is királynője.
Juno a házasság által megszentelt szerelem pártfogója s a családi áldás istenasszonya. Ő védi az asszonyokat, kiket egészséggel és szépséggel ruház föl. A művészetben úgy ábrázolják, mint a házasság harmóniájában kifejlett női szépséget. Kedvenc madara a páva.

Népi megfigyelések:
– Ha Medárd napján esik, 40 napig esik.
– A júniusi eső koldusbotot nyomhat a gazda kezébe.
– Ha a kakukk Szent Iván napja előtt megszólal, úgy olcsó lesz a gabona, ha utána, úgy drága lesz.
– Ha Szent Iván napján eső esik, úgy mind mogyoró, mind pedig dió kevés lészen, így tehát dió helyett sült almát ehetsz.

Jeles napok júniusban:

Úrnapja – június 6.
Az oltáriszentség ünnepe a katolikus egyházban. A pünkösd utáni második hét csütörtökén ülik meg ezt a napot, de vasárnap  körmenettel és oltárok állításával szokták megünnepelni.

Medárd napja – június 8.
A régi időjóslás szerint ha ezen a napon esik, 40 napig esik. Ezt a jelenséget – amely Európa nagy részére kiterjed – a neves természettudós, Cholnoki Jenő professzor mutatta ki, és indiai tapasztalatai alapján „európai nyári monszunjelenség”-nek nevezte el.

Jézus Szent szíve ünnep – június 11.
Ez az ünnep Jézusnak az emberért való önfeláldozó, megváltó szeretetét állítja követendő példaként.

Szent Vitus – június 15.
A napfényt árasztó Vitus jó és bő termést, esője, hidege hetekig tartó hűvös borongást és silányabb gabonahozamot mutat.

Szent Iván – június 21.
Június 21-e a nyári napforduló dátuma, a csillagászati nyár kezdete. Az év leghosszabb napja ez, amikor a nappal 15 óra 58 percig tart. Sajnos, e naptól kezdve már három perccel újra rövidülnek a nappalok, ám a nyarat élvezők ezt még nemigen veszik észre. Az optikai csalódáshoz hozzájárul a nyári időszámítás is, amely késő estig nyújtja a nappalt.
Szent Iván előestéjén sokfelé ágat tűztek a tyúkólakra a rontás és a boszorkányok ellen. A Szent Iván éjjelén szedett gyógyfüveknek különleges hatást tulajdonítottak. Hajnalán az öregasszonyok meztelenül járták körül a földjüket, és harmatot szedtek.
Ezen a napon került sor a híres tűzgyújtásra is. A faluvégen, erdőszélen rakott tüzet háromszor kellett átugrani, hogy Szent Iván – vagy Szent János – közbenjárásával a Szentháromságnál kegyelmet nyerjenek. Ám leginkább a „párosítók”, a közös átugrás, az összeéneklés színhelye volt az Iván-napi tűz. A palóc lányok a tűzgyújtás után a legényekkel a kenderföldre mentek, ahol egyenként a kenderbe heveredtek. Azt tartották, hogy amelyikük után a kender feláll, az egy éven belül férjhez megy. A tűzgyújtás alkalmával a tűzbe vetett gyümölcsnek, főként a Szent Iván-i almának gyógyító erőt tulajdonítottak. Egyes helyeken, hogy a ház le ne égjen, a tűzgyújtáskor viselt koszorút feltűnő helyen a falra akasztották. Úgy tartották, hogy a Szent Iván-napi tűz megvéd a jégesőtől, a dögvésztől, a gonosztól és jó termést biztosít.
Szent Iván a korán elhunyt gyermekek védőszentje. A gyermeküket korán elvesztett fiatalasszonyok a tüzet körülülő gyermekeknek gyümölcsöt osztogattak, míg ők maguk nem ehettek belőle.

Péter és Pál napja – június 29.
Az első az apostolfejedelem, a másik a népek apostola volt. Ezen a napon kezdődik az aratás, mivel a néphit úgy tartja, hogy a búza töve „Péterpálkor” megszakad.

Július: Szent Jakab hava, áldás hava, az aratás hónapja

Július a Gergely-naptár 7. hónapja. Eredeti neve Quintilis (ötödik). Az aratás megkezdését közös imával kezdték, a pap a templomkertben megáldotta az aratási eszközöket. Az első búzaszál kévéjéből baromfikat etették meg, az utolsó búzaszálból aratókoszorút készítettek, majd mestergerendára akasztották.

Jeles napok:

Július 2. – Sarlós Boldogasszony napja: ezen a napon kezdődött az aratás.
Július 20. – Illés napja: munkatilalmi nap volt.
Július 22. – Mária Magdolna napja
Július 25. – Jakab napja: ő volt az első vértanú az apostolok között, az utasok és hajósok védőszentje. Ezen a napon fejezték be a zab aratását, a téli időjárásra is ekkor jósoltak.
Július 26. – Anna napja: Szűz Mária édesanyjának ünnepe, aki a bányászok, gazdasszonyok, szabók, járványos betegségben szenvedők védőszentje. A meddő nők böjtöltek ezen a napon.
Július 31. – Ignác napja, a katonák és várak védnöke. Szent Ignác a jezsuita rend alapítója volt.

Augusztus: Kisasszony hava, nyárutó, új kenyér hava

Az év 8. hónapja a Gergely-naptárban, nevét Augustus Octavianusról kapta. Előtte Sextilis („hatos”) volt a neve, utalva arra, hogy eredetileg ez volt a hatodik hónap a római naptárban.

Népi megfigyelések:
Ha forró az augusztus első héten, sokáig lesz hó a télen.
Ha sok az eső augusztusban, nem lesz jó bor a hordóban.

Jeles napok:
Augusztus 1. – Szent Péter ünnepe: Muravidéken dologtiltó nap a szőlőtermelőknek.
Augusztus 10. – Lőrinc napja: A dinnye e naptól kezdve „lőrinces”, lucskos lesz.
Augusztus 15. – Szűz Mária mennybemenetele: Moldván gyógynövényeket szentelnek. E naptól kezdve tiltották az asszonyoknak a fürdést a folyóvízben. Muravidéken dologtiltó nap.
Augusztus 20. – Szent István napja 1774 óta, az új kenyér ünnepe is.
Augusztus 24. – Bertalan napja: az e napi időjárásból jósolták meg, hogy milyen lesz a várható őszi időjárás. Az e napon köpült vajnak gyógyító erőt tulajdonítottak.

Források:
http://www.hungarotheka.hu/kalendarium.html
http://edesszomorufuzike.blogspot.sk/2013/05/junius-nyarelo-napisten-hava.html

Megjelent a Katedra folyóirat XXIII/10. (júniusi) számában

fotó: pixabay.com


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .