Pázmány Annamária – Ignaták Mónika: Bábjáték az óvodában

A bábjáték sokoldalúan fejleszti a gyermek személyiségét. Pozitív hatása miatt javasolt az óvodai nevelésben gyakran alkalmazni. A gyermek számára elsősorban játékot, örömet jelent, azonban a bábozás bővíti az ismereteit és szókincsét, segítséget nyújt a kapcsolatteremtésben, hat az érzelmi világára, nagy hatással bír a beszéd kialakulására, beszédfegyelemre szoktatja, képessé teszi az együttműködésre, fejleszti a figyelmét, emlékezetét, problémamegoldó képességét. A bábok elkészítése javítja a gyermekek finommotorikáját, esztétikai érzékét, formaérzéket.
A bábjáték megfelel a gyermek vizuális beállítottságának, lelkének, gondolkodásmódjának, és mozgásos élményt biztosít számára. A báb megelevenedése varázslatos hangulatot teremt, ami akkor is érvényes, ha azt ő maga készítette. A báb a gyermek számára élőlény, ugyanolyan tulajdonságokkal rendelkezik, mint maga a gyermek, saját hangján beszél. A jó bábdarabok segítik az érzelmek kivetítését, lehetőséget kínálnak az elfojtások, vágyak, indulatok kiélésére. Mintákat is kínálnak az erkölcsi és társadalmi normák elsajátítására, a jó és rossz megítélésére. A gyermek bábjátéka visszajelzés a pedagógusnak is, hiszen segít megítélni a gyermek mozgásfejlettségét, megfigyelő képességét, figyelemtartósságát, beszédfejlettségét, személyiségét, gondolkodását.
A pedagógusnak ismernie kell a bábjáték gyakorlatát, törvényszerűségeit, hogy a megfelelő hatást és célt érje el vele. A pedagógus minta a gyermek számára, ezért fontos, hogy a pedagógus előadása is mintaértékű legyen. A jó bábelőadás megköveteli, hogy a bábbal játszani is tudjunk. A bábot az tudja igazán élővé varázsolni, aki ismeri a mozdulatok nyelvét.
A bábok mozgatásánál figyelni kell a helyes tartásra és magasságra. A bábu mindig arra szegezi tekintetét, akivel éppen beszél vagy amit éppen figyel. A kesztyűsbáb sok mozgásra képes. Tartása közben a kézfej csuklónál kissé megtörik előre, az alkar pedig merőleges. A fej elfordításánál a mozdulat folyamatos, és a törzs mozdulatlan. A báb leültetésekor a mozdulat két fázisban történik. Az első fázisban a kéz csuklóban ki van nyújtva, majd előre hajlik. A második fázisban a kezünket hátra és lefelé kell húzni. Ha a bábut a paravánra szeretnénk fektetni, először leültetjük, majd a hátára fektetjük úgy, hogy a fej érkezzen utoljára. Járás közben ügyelni kell arra, hogy a bábu a saját lépésünk ritmusát vegye át, és mindig az orra irányába haladjon. Menet közben a bábu könnyedén megemelkedik és süllyed, miközben teste enyhén jobbra és balra fordul. A mozgás és ritmus felgyorsításával jelezhetjük a bábu futását.
Mozgatással érzelmi állapotot is ki tudunk fejezni. A meglepődés úgy közvetíthető, hogy a bábu egyik kezével megtámasztja, és egyik oldalról a másikra fordítja a fejét. Ha a fejét a tenyerébe hajtja, szégyenkezik, vagy hanggal kísérve sírást jelez. Nevetésnél széttárja a karjait, és hátrafelé hajol, a kacagás ritmusára mozog.
A tartóvázas, botos, pálcás bábok egész teste, feje boton van, ezt a botot mozgatva keltjük életre a bábot. A lágy anyagból készült bábu mozgása finomabb lesz. Használhatunk egy vagy két segédpálcát a kezek mozgatásához. A tartásnál ügyelni kell arra, hogy a báb ne dőljön előre, mozgásuk mindig határozott, ritmusos legyen. Ezt a típusú bábot főleg zenés, énekes, táncos játékok eljátszásához alkalmazzuk. (…)

A teljes cikk a Katedra folyóirat XXIII/7. (márciusi) számában jelent meg

fotó: pixabay.com


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .