Audi Dávid: A Katedra folyóirat története (7. rész)

Az ötödik korszak: 2009. szeptember – 2010. június (10 szám)

2009 szeptemberétől Bodnár Gyula után Hodossy Gyula vette át a lap főszerkesztését, Póda Erzsébet személyében pedig új szerkesztője lett a lapnak. Teljes mértékben kicserélődött a szerkesztőbizottság összetétele is. Az új szerkesztőbizottság tagjai: Bödők Károly – biológus, táplálkozási tanácsadó; Jády Mónika – pedagógus, újságíró; Horák Beáta – pedagógus; Krippel Éva – a dunaszerdahelyi Pedagógiai-Pszichológiai Tanácsadó és Prevenciós Központ igazgatónője; Rajzák Edit – orvos; Sebő Renáta – pedagógus; Szokol Dezső – a Gútai Magán-szakközépiskola alapítója; Spátay Adriana – a Selye János Gimnázium magyar szakos tanára voltak.
Bodnár Gyula júniusi vezércikkében a következő szavakkal értékeli a XVII. évfolyamot: „A sok új ember révén, a sikeresen mozgósított és egybeszervezett szerzőgárdát is beleértve, egyrészt friss arculatot, dinamikusabb külsőt kapott a lap, másrészt a tartalom felől nézve az oktatás szakmai, módszertani kérdéseiről átkerült a hangsúly a nevelés területére, amely természetesen nem kevesebb szakmai, pedagógiai, ha úgy tetszik, tudományos felkészültséget igényel.” (Bodnár, 2010, június, 3). A friss arculat a szerkesztőségben történő változásoknak volt köszönhető. A nyomdai előkészítés feladatkörét is egy új tördelőpáros – Václav Kinga és Gyenes Gábor – vette át, akiknek köszönhetően megváltozott a lap külalakja. Bár a lap belső oldalai továbbra is fekete-fehérek maradtak, a borító és a hátoldal színesebb lett, továbbá a cikkekhez illusztrált fotókat is mellékeltek, ezzel is érdekesebbé téve az adott írást. A folyóirat terjedelme továbbra is 40 oldalas maradt, ugyanakkor tartalmilag egy teljesen új Katedra került az olvasók kezébe. A rovatok száma 20 felett mozgott: az első számban még csupán 21, de a tizedik számban már elérte a 27-et. Új rovatok születtek, mint például: az Ovisarok, A pszichológus válaszol, Környezetvédelem, Pedagógus hobbi, Riport, Irány a középiskola!, A világ iskolái, Erőszakmentes kommunikáció. Tematikailag tehát átkerült a hangsúly a nevelésre és a pszichológiai jellegű problémákra, amelyek korszerű témákkal foglalkoztak az óvodás gyermekek problémáitól kezdve az alapiskolásokon át egészen a középiskolásokig, például: Krippel Éva: Hiperaktivitás – betegség vagy fogyatékosság? (2009, szeptember, 17–18); Strédl Terézia: Tanulási zavarok és megelőzésük (2009, október, 16–17). A felsőoktatásnak szánt írások kissé háttérbe szorultak. Mindamellett olyan témák is előtérbe kerültek, mint az egészséges életmód és a környezetvédelem. Ezt látjuk pl. a következő írásokban: Németh Éva: A tartós egészség titka (2009, szeptember, 20–21); Miriák Ferenc: Az egészséges táplálkozás iskolapéldái (2010, március, 16–17); Miklós Viktória: Földünk globális problémái (2010, március, 19).
A szaktantárgyi rovatok közül csupán az Irodalom rovat jelent meg állandó jelleggel, amelyben Pénzes István Versekben tündöklő nagyasszonyaink sorozatát olvashatták az olvasók. Az irodalom mellett még a magyar nyelvvel kapcsolatos témák is rendszeresen helyet kaptak, pl. Hoboth Katalin: A szaknyelvoktatás nehézségeiről avagy támpontok a szaknyelv tanításához sorozata (2009, október–2010, január, 21). A Zene rovatban Ág Tibor, Stirber Lajos, Józsa Mónika és Csehi Ágota is publikáltak, a történelem Csibrányi Zoltán: A nagy erdélyi rejtély (2010, február, 16–17) és egy későbbiekben említett kétrészes módszertani írásban jelent meg. A reál tárgyak közül csupán a Matematika (Nagy Lehoczky Zsuzsa, Komzsík Attila, Vancsó Ödön) és a Biológia (Csicsay Alajos) szerepelt, de valójában a Környezetvédelem rovat (Miklós Viktória) is ide sorolható.
A folyóirat megőrizte tájékoztató jellegét, továbbra is közölt felhívásokat, pályázatokat, beszámolt versenyekről és az iskolák életének történéseiről. A nevelési témák mellett módszertani írások is megjelentek a lapban, például: Geri Valéria: Kréta, tábla, monitor – Az információs és kommunikációs technológiák (IKT) és a tanár (2009, november, 30); Szénássy Edit: A némettanítás új módszerei (2009, december, 25); Vajda Barnabás: Korszerű történelemóra (2010, április, 24–25, május, 26–27).
Az új rovatok közül fontos megemlítenünk az Ovisarok nevű rovatot, melyben Jády Mónika szolgált hasznos tanácsokkal a szülőknek és pedagógusoknak az óvodáskorú gyermek problémáival kapcsolatban. (pl. beilleszkedés, dackorszak, gyerekviták). A Pedagógus hobbi megnevezésű rovatban egy-egy pedagógussal készült interjúból tudhattuk meg, hogy szabadidejében mivel foglalatoskodik az adott interjúalany. A világ iskolái rovatban a világban működő iskolarendszereket mutatták be (pl. angliai, amerikai, svájci iskolarendszer).
2010 júniusától olvasói kérésre a szerkesztők megjelöléseket vezettek be, amelyek jelzik, hogy az egyes cikkeket melyik célcsoport figyelmébe ajánlják – 1. óvodapedagógia, 2. alapiskolák, 3. középiskolák, 4. felsőoktatás. Ezzel az újítással a szerkesztők nagyban megkönnyítették a cikkek közti eligazodást.
Összességében, tehát ezt a korszakot a lendület, az új irány és az új témák jellemezték. A Katedra XVII. évfolyamának végeztével azonban ismét változás történt a szerkesztői poszton, amely a folyóirat történetének vizsgálata szempontjából egy újabb korszak megjelenését eredményezi.

kép: pixabay.com

Megjelent  a Katedra folyóirat XXIII/7. (márciusi) számában


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .