Audi Dávid: A Katedra folyóirat története (9. rész)

A hetedik korszak: 2012. szeptember – 2013. június (10 szám)

Lacza Gergely távozása a szerkesztői posztról egy újabb korszakot eredményezett. A szerkesztői székbe Gál Andrea került, míg a főszerkesztő továbbra is Hodossy Gyula maradt. A szerkesztőbizottság összetétele a következő tagokból állt: Bödők Károly, Jády Mónika, Horák Beáta, Krippel Éva, Rajzák Edit, Katona Enikő, Kulcsár Mónika és Szokol Dezső. A 2012. decemberi számtól Bödők Károly, Jády Mónika, Horák Beáta, Rajzák Edit és Katona Enikő helyét Fibi Sándor, Komzsík Attila és Sebő Renáta vette át, tehát a nyolctagú szerkesztőbizottság hattagúra csökkent.
A lap terjedelme továbbra is 40 oldalas maradt, és grafikai változások sem történtek a lap külalakjában. Továbbra is volt tartalomjegyzéke, az első és utolsó két oldala színes, a többi továbbra is fekete-fehér maradt. Mellékletként ebben a korszakban csupán a Katedra-versenyek feladatsorait közölték a szerkesztők.
A hatodik korszakhoz képest csökkent a rovatok száma. A legtöbb rovat a 2012 októberi számban volt, szám szerint 24, míg a legkevesebb a 2013 májusi számban, 17. Állandó rovatként csupán a Legkedvesebb mesefilmem, a Dobogó és a Keresztrejtvény rovat jelentek meg. Az előző korszakhoz képest voltak rovatok, amelyek teljesen megszűntek, ilyen volt pl. Ovisarok, Gyógypedagógia, Szülői szemmel, Orvosi szemmel, Erőszakmentes kommunikáció. Ezek helyett a rovatok helyett csupán alkalmanként jelent meg egy-egy írás pl. Borbély Diana: A gyermek és a firka (2012, december, 16–17). Ebben a korszakban az óvodapedagógia háttérbe szorult, helyette a szaktárgyi és a módszertani kérdések kerültek előtérbe. A Diákszemmel rovat is megszűnt, és a Nyelvtisztogató megnevezésű rovat ezentúl Magyar nyelv, a Lapozgató rovat pedig Górcső alatt, majd pedig Diáklap ajánlás néven futott tovább. Az Alma materek rovat is csak egyszer, a 2013 júniusi számban jelent meg. Megmaradt azonban a már előző korszakban bemutatott Stafétabot elnevezésű rovat, amelyben újabb interjúkat olvashattak az olvasók, pl. Csicsay Alajos: Agócs Zoltán professzor, a nemzetközileg ismert szaktekintély (2012, október, 14–15); Csicsay Alajos: Költő a katedrán – Pozsonyi beszélgetés Tőzsér Árpád költővel és pedagógussal (2013, június, 5–8). Mivel a Katedrának a 2012. szeptember – 2013. júniusi időszakban a XX. évfolyama jelent meg, az erre az alkalomra indított 20 éves a Katedra című rovatban több írás is megjelent ennek a jubileumnak a kapcsán, pl. Bodnár Gyula: Katedrával, katedrán kívül (2012, október, 20); Szilvássy József: Mégsem sziszifuszi munka (2012, december, 20); Fibi Sándor: Köszönteni jöttem (2013, február, 20); Németh Margit: Összekötő kapocs (2013, május, 19–20). További új rovat lett a Grafológia, amely magát az írástudományt és annak érdekességeit mutatta be, emellett pedig híres magyar emberek kézírásaival is foglalkozott, pl. Belány Szilvia: Együtt mindhalálig – Weöres Sándor és Károly Amy kézírása (2013, február, 28–29). A szlovákiai magyar iskolák életének történéseiről pedig az Iskolahírek nevű rovat számolt be.
Az új korszakban a Katedra továbbra is megőrizte tájékoztató jellegét. A felhívásoknak köszönhetően ráirányította a pedagógusok figyelmét a fontos versenyekre, pályázatokra, projektekre. Ebben a korszakban jóval kevesebb beszámoló és interjú jelent meg a lapban. A szaktantárgyi rovatok azonban továbbra sem kaptak megfelelő figyelmet. A humán tantárgyakat a magyar nyelv és az irodalom, pl. Jakab István: Harcunk a szlovakizmusokkal (2012, október, 6–7), az angol nyelv, pl. Puskás Andrea: Otthelo and the Feminists (2013, április, 31–33), a zene, pl. Stirber Lajos: Kodály-módszer vagy magyar módszer? (2012, szeptember, 12–13), a történelem, pl. Illés Sándor: Összefüggések – a történelem összetartó erői (2012, november, 27) képviselte. Ugyanakkor fontos megemlítenünk, hogy német és szlovák nyelvből felkészítő feladatok jelentek meg (2012, december, 32–33 és 2012, október, 32–33). A reál tantárgyak közül a matematika két lapszámban tematizálódott, az alábbi cikkekben: Dr. Madaras Lászlóné: Wittgenstein teoretikus matematikamodellje az oktatásunkban (2012, november, 8–11); Horváth Géza: Sokadszor a helytelen tankönyvfordításokról – avagy mit jelent a „kruh” magyarul (2013, február, 19). A biológia és a fizika pedig egy-egy alkalommal: Csicsay Alajos: Egy megtévesztőnek tűnő fogalom (2012, szeptember, 20); czg: Miért mérjünk? (2012, szeptember, 33) című írásokban. A készségtárgyak közül a testnevelésről két cikk jelent meg. Vizsgálataim alapján megállapítottam, hogy az új szerkesztő a módszertani témákra helyezte a fő hangsúlyt, mivel minden egyes lapszámban megjelentek módszertani írások. Ezek a tanulmányok legfőképp az irodalom, a szlovák nyelv és az angol nyelv területeit érintették. Többek között olyan kiváló írások születtek, mint például: Petres Csizmadia Gabriella: Házi olvasmány – az iskolapadban I–IX. sorozata (2012, október–2013, június); Máté Anett: Versfeldolgozások alsó tagozatos tanulóknak (2013, június, 24–25); Puskás Andrea: Miracles Lesson Plan (2013, január, 31–32); Illés Sándor: Számítógépes játékok az oktatásban (2012, október, 31); Benkő Tímea: Irodalomóra „empátiával” (2012, szeptember, 8–9).
A szerzői gárdát zömében hazai szakemberek alkották, azonban alkalomadtán akadtak kivételek, pl. Kazarján Erzsébet.
Összegezve tehát ebben a korszakban a szerkesztők igyekeztek gyakorlati tanácsokkal, módszerekkel ellátni a pedagógusokat, amely kétség kívül pozitívumként könyvelhető el. A módszertani tanácsok azonban nem érintették az összes tantárgyat, így csupán a pedagógusok egy bizonyos csoportjának nyújtottak útmutatót.

Megjelent a Katedra folyóirat XXIII/9. (májusi) számában

fotó: pixabay.com


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .