Jefferies Makki Márta: A tehetséges gyerekek helyzete oktatási rendszerünkben

A tehetség fogalma
A mindennapi életben és a szakirodalomban  a tehetség fogalmának különböző értelmezéseivel találkozhatunk. Van, aki a tehetség szó hallatán a kiemelkedően magas értelmi képességű emberekre, zsenikre gondol, mások tágabban értelmezik a tehetség fogalmát, kiterjesztve mindenkire, aki valamilyen területen ügyesebb az átlagnál.
A tehetség mindenképpen összefügg velünk született adottságokkal, hajlamokkal, és átlagon felüli értelmi képességekkel. A pszichológia a tehetségre mint az egyén fenotipikus tulajdonságára tekint, mely fejleszthető.
Czeizel Endre definíciója szerint : „A tehetség egy lehetőséget, potenciált, ígéretet jelent arra, hogy valamelyik emberi tevékenységi körben olyan kiemelkedő teljesítményt hozzon létre, amely társadalmilag hasznos, és amely megelégedettséggel, sikerélménnyel jár elérője számára.“
Ahhoz, hogy egy gyerekről azt mondhassuk, tehetséges, nem elég tudni, hogy milyenek a képességei. A tehetség összetevői közé tartoznak az egyén motivációi, érdeklődése és  kreativitása is.
Oktatási–nevelési rendszerünkben intellektuálisan tehetséges gyermeknek tekinthető az a gyermek, akinek kognitív fejlődése gyorsabb az átlagnál, eléggé kreatív és motivált, s megfelelően stimuláló környezetben kortársaival összehasonlítva kimagasló eredményeket ér el egy vagy több intellektuális tevékenységben. Ez azonban nem jelenti mindig azt, hogy átlag feletti előmenetelű az iskolában.
Általában egy bizonyos korosztály 2-5 %-a tartozik a tehetségesek közé, különlegesen tehetséges viszont csak 1 gyerek az 1000 közül. Ahhoz, hogy a tehetséges gyermekekből valóban kimagasló képességű, tehetséges felnőttek váljanak, különleges figyelmet és törődést kell(ene) szentelni nekik az oktatásban, mivel a tehetség nem egy olyan dolog, ami egyszer és mindenkorra adott és változatlan.

A tehetséggondozás múltja és jelene
Szlovákiában (az akkori Csehszlovákiában) intézményesen az 1960-as években kezdtek a tehetséges gyerekekkel foglalkozni. Ekkor hoztak létre néhány olyan különleges iskolai osztályt, ahol bizonyos tantárgyakat bővített óraszámban tanítottak.
A 70-es évektől végeztek mélyrehatóbb elméleti kutatásokat a tehetség, kreativitás területén (Ľuboslava Klindová, Jaroslav Hlavsa, Marta Jurčová, Miron Zelina, Tomáš Kováč és mások), majd a 80-as években a pozsonyi Gyermekpszichógiai és Patopszichológiai Kutatóintézetben (Výskumný ústav detskej psychológie a patopsychológie – VÚDPaP) megvalósult projekt keretében folyt a tehetséges gyermekek megfigyelése PhDr. Vladimír Dočkal CSc. vezetésével, PhDr. Jolana Laznibatová CSc. együttműködésével. Az 1993-2007 közti években zajlott a tehetséges tanulók különálló osztályokban való oktatásának kísérleti tesztelése ez utóbbi irányításával. 1998-ban ő alapította meg Pozsonyban az első iskolát és gimnáziumot különlegesen tehetséges gyerekek számára. A Jolana Laznibatová által kidolgozott APROGEN program szerint ma Szlovákia 28 alapiskolájában oktatnak tehetséges gyerekeket a számukra létrehozott osztályokban.
2000-2005 között folyt a tehetséges tanulók integrált oktatásának kísérleti tesztelése V. Dočkal szakmai vezetésével. E kísérleti program alapján került kidolgozásra egy módszertani információs anyag az intellektuálisan tehetséges tanulók oktatásának és nevelésének szervezéséről az alapiskola 1-4. évfolyamaiban (Informačno metodický materiál k organizácii výchovy a vzdelávania integrovaných intelektovo nadaných žiakov v 1.-4. ročníku ZŠ), melyet a törvények értelmében 2008-ban aktualizáltak és jelenleg is érvényes.
2005-től a tehetséges gyermekek is a sajátos oktatási–nevelési igényűek csoportjába tartoznak, s mint ilyeneknek, a 245/2008 sz. új iskolaügyi törvény 2.§- a értelmében joguk van az oktatásban képességeik és személyiségük megfelelő fejlesztésére és az ehhez szükséges körülmények (környezet, eszközök, oktatási módszerek, formák, tananyag) kialakítására. Mindehhez módszertani segítséget nyújt a VÚDPaP, s ezen intézmény végzi jelenleg a pedagógusok, gyógypedagógusok, pszichológusok szakmai továbbképzését, amely a tehetséges gyermekek identifikálásához és oktatásához elengedhetetlen. (Megj.: Az intézmény honlapján megtalálhatók a tehetséges tanulók oktatásával kapcsolatos módszertani anyagok és képzési tájékoztatók)

(…)

A teljes cikk a Katedra folyóirat XXIII/10. (júniusi) számában jelent meg

fotó: pixabay.com

 


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .