Kele Ildikó: Drámapedagógia az óvodában

Az óvodáskorú gyermekek fő tevékenysége a játék. A gyermekek számára a játék természetes életforma. A játékon keresztül fedezik fel önmagukat és a környező világot. Szerepeket játszanak. A szerepeken keresztül tudják értelmezni környezetüket. A játék során a gyermek újraélheti, amit már átélt, új élményekkel gazdagodva új dolgokkal ismerkedik meg. Az óvodapedagógus kezében pedig számtalan eszköz és lehetőség van a gyermekek képességeinek fejlesztésére. Ezek egyike a drámapedagógia, ezen belül pedig a drámajáték.

Drámapedagógia
Mérei Ferenc (2006) a drámapedagógiát a mintha pedagógiájának nevezi, mert a gyermekek gyakran lépnek olyan szerepbe és játszanak olyan szituációkat, mintha valaki mások lennének. A drámapedagógia az óvodáskorú gyermeknél hihetetlen erővel bír. A drámán keresztül egy képzeletbeli világba kerülnek, ahol a szerepek biztonságában átélhetik a problémákat, konfliktusokat.
Pinczésné Palásthy Ildikó (2003) szerint a drámapedagógia a személyiség fejlesztésének módszere, közösségformáló csoportmódszer. A módszer által a csoport és személy kölcsönös viszonyban fejlődik. A gyermek mindig a középpontban áll, akit úgy szeretnénk nevelni, hogy a személyiségében lévő jó tulajdonságokat megerősítjük, a kevésbé jókat pedig elnyomjuk. Mindehhez a drámapedagógia eszköze, a drámajáték nyújt segítséget.

Drámajáték az óvodában
Lőrincz Jenő (1992) azt mondja, hogy a drámajátékok olyan témákkal, tartalommal bírnak, amelyekben nagy szerepe van az utánzásnak, a képzeletbeli játszótársnak, később pedig a történetek megjelenítésének és a szereplőkkel való azonosulásnak. Kezdetben a mozgás kerül túlsúlyba, később a monológ, majd a társalgás. Minél idősebbek a gyermekek, annál nagyobb szerepet játszik a testtartással, mimikával, gesztusokkal való játék.
A drámajátékot az óvodában az óvodapedagógus kezdeményezi, irányítja, képességfejlesztő módszerként alkalmazza. A drámajátékban az óvónő és a gyermek közös alkotó tevékenységet végez. A gyermekeket úgy irányítja, hogy saját maga is bekapcsolódik a játékba, játszótárssá válik, a játékon keresztül hat a gyermekre. Motiválja, működésre serkenti a gyermek fantáziáját. A szerepeken keresztül mindvégig irányítja az eseményeket. Kérdez, és kérdéseivel továbblendíti a történetet. Ehhez nyújtanak még nagy segítséget az osztályban található játékok, eszközök, használati tárgyak is.
A drámajátékok alkalmazása közben fejlődik a gyermekek személyisége, kreativitása, kommunikációs készsége. Szerepeken keresztül könnyebben megfogalmazzák gondolataikat. Társas kapcsolataik is kiteljesednek: együttműködnek, beszélgetnek, barátkoznak egymással. Nyitottabbá válnak, hamarabb oldódnak, bátrabbak lesznek, erősödik önbizalmuk.

Drámafoglalkozások
A drámapedagógia becsempészhető az óvodai oktató-nevelő munka valamennyi művelődési területébe. Konkrét tevékenységekkel mutatunk rá arra, hogy az óvoda valamennyi korcsoportjában lehet alkalmazni az egyszerű drámajátékokat az irodalmi, anyanyelvi, zenei, mozgásos, matematikai, képzőművészeti, természetismereti foglalkozásokon. Lényeges, hogy a játékokat úgy építsük be a foglalkozásokba, hogy vegyük figyelembe a pedagógiai célokat és feladatokat. A foglalkozások komplex jellegűek, variálhatók, mindhárom óvodai korosztálynál alkalmazhatók. Egyszerre több nevelési területet is fejleszthetünk velük.

(…)

A teljes cikk a Katedra folyóirat XXIII/10. (júniusi) számában jelent meg

fotó: pixabay.com

 


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..