Máté Anett: A játék jelentősége a mozgástanulás folyamatában

„Ha nem repülhetsz, fuss! Ha nem futhatsz, menj! Ha nem mehetsz, csússz!
De bárhogy is legyen: mozogj!” (ifj. dr. Martin Luther King)

A gyermekek testi-lelki, szellemi fejlődéséhez elengedhetetlen a rendszeres mozgás, sportolás. A rendszeres mozgás jótékony hatása már gyermekkorban az izomzat, a keringési rendszer és a többi szervrendszer magasabb szintű működésében nyilvánul meg (1.). Ám a rendszeres mozgás és a sport nem csupán a szervezet egészséges fejlődését biztosítja. Igen nagy szerepe van a környezeti vagy egyéb okok miatt létrejövő stresszhelyzetek hatékonyabb feldolgozásában, a kedvezőbb szociális beilleszkedésben, de az egészséges önbizalom kialakulásában is.
Sajnos olyan korban élünk, mikor a gyermekek életmódja egyre inkább mozgásszegénnyé válik. Ennek több oka is lehet:
– az információs technológiák, elektronikus játékok túlzott használata,
– az iskolai követelmények növekedése a tanulásra szánt idő növekedésével jár, ez pedig annak a szabadidőnek a rovására megy, amelyben játszani, sportolni lehetne,
– a sportolást és egyéb játéklehetőséget biztosító játszóterek fokozatos megszűnése.
Ennek az az eredménye, hogy már a kisiskolás korú gyermekek szívesebben töltik szabadidejüket tévézéssel, videojátékokkal vagy a számítógép előtt ülve, semmint sportolással, testmozgással.
A mozgást egészen kiskortól el kell kezdeni, mert az egészséges testi és lelki fejlődéshez elengedhetetlen. A rendszeres testmozgás befolyásolja a mozgáskoordinációt, az egyensúlyérzék javulását, fokozza az állóképességet, erősíti a helyes testtartást biztosító izmokat, növeli az egyén alkalmazkodóképességét. Egyszóval: az egészséges gyermek lételeme a mozgás.
Alsó tagozatos kisiskolán dolgozom. Fontosnak tartom, hogy diákjaim ne szenvedjenek hiányt mozgásban. Ezt nemcsak a testnevelési órák keretein belül igyekszem elérni, de a szünetekben, sőt a tanítási órák közben is. A padok feletti görnyedés mellett a mozgás sok örömet jelent a gyermekeknek.
A testnevelési órák legfontosabb feladata, hogy megszerettessük a gyermekekkel a mozgást. A 45 perc ne gyötrődés legyen, hanem egy örömteli háromnegyed óra, mely kialakítja a természetes igényt a diákokban a rendszeres mozgás iránt.
Játszani mindenki szeret, különösen igaz ez a gyermekekre. Kisiskoláskorban a képességek fejlesztésének leghatékonyabb módja a játékok célszerű alkalmazása. Az alsó tagozatos testnevelés kulcsanyaga éppen ezért a játéktevékenység. Nem azonos a testnevelési órával, de a tanulók életkori sajátosságait figyelembe véve a megtanult készségek alkalmazásának és a cselekvéstanulásnak a legfőbb eszköze. A játék ebben a fejlődési szakaszban semmivel sem pótolható, mert ebben a tevékenységi formában sajátos módon kapcsolódik össze a megismerés és a cselekvés (2.). A játékszituációkban a gyermekek érdeklődése, aktivitása, teljesítménye nagyobb. Ezáltal könnyebben válnak motiválhatóvá, és képességeik szinte észrevétlenül fejlődnek. (…)

A teljes cikk a Katedra folyóirat XXIII/10. (júniusi) számában jelent meg

fotó: pixabay.com


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .