Vízkeleti László: A 2016/2017-es tanév a szövegértés éve

Szlovákia oktatásügyi minisztere, Peter Plavčan a 2016/2017-es tanév legfőbb céljaként az értő olvasás készségének fejlesztését tűzte ki annak érdekében, hogy a PISA-felmérésen (Programme for International Students Assessment – nemzetközi tanulói tudásszintmérő program) a hazai diákság az átlagnál jobb eredményeket érjen el.
A PISA meghatározása szerint a szövegértés „az írott szövegek megértése, felhasználása és az ezekre való reflektálás, illetve a velük való elkötelezett foglalkozás képessége annak értelmében, hogy az egyén elérje céljait, fejlessze tudását és képességeit, és hatékonyan részt vegyen a mindennapi életben“ (Národná správa OECD PISA SK, 2009, 3; saját fordítás).
Az olvasás elengedhetetlen az egyén kulcskompetenciáinak, mindenekelőtt a tanulás kompetenciájának fejlesztéséhez. A modern technika által kifejlesztett módszerek és eszközök ellenére még mindig az olvasás maradt a tudás megszerzésének és bővítésének alapvető stratégiájaként. A fenti jellemzőket is figyelembe véve fontosnak tartjuk a diákok olvasási készségének fejlesztését, ami a legújabb kutatások szerint kritikusnak mondható. A felmérésekről szóló anyagot a Szlovák Köztársaság kormánya tudomásul vette, és az Oktatásügyi Minisztérium mellé rendelt egy koordinációs bizottságot. Fő feladata olyan nemzeti stratégia kidolgozása, melynek köszönhetően a ránk váró PISA 2018-as felmérésen a szlovákiai diákok olvasási készségükben felülmúlják az OECD államok átlagát.
Az olvasás szorosan összefügg a szövegértéssel. Gósy Mária szerint az olvasási folyamat két fő részre osztható: az első rész a vizuális élmény alapján a betűsorok megfejtése (szavak, szószerkezetek, mondatok megértése), a második rész a megértés – a morfológiai szerkezet jelentéssel való azonosítása (Gósy, 1998, 175). A meghatározás alapján az olvasást dekódolási mechanizmusnak is nevezhetjük, a szavak és a mondatok olvasásakor megtörténik a tartalom felismerése. Az olvasás képessége információszerző, tudásbővítő és élményszerző funkcióval jellemezhető. Ez a szemlélet olvasható a PISA-felmérések meghatározásában is: „írott szövegek megértése, felhasználása (…) annak érdekében, hogy az egyén elérje céljait, fejlessze tudását és képességeit, és hatékonyan részt vegyen a mindennapi életben” (Csíkos, 2006, 178).
Az olvasott szöveg megértése több tényező függvényében valósul meg. Megfigyelve a mai kor diákságát, arra a következtetésre jutunk, hogy gyakran fordul elő olvasási zavar, illetve diszlexia. A kutatások több hibát is kimutatnak:
– megértési zavar
– olvasói rutin hiánya
– nem megfelelő olvasástanítás.
Az olvasás nagyon összetett folyamat, nyelvtani és kognitív funkciók összekapcsolása teszi lehetővé az információk feldolgozását. Az olvasási folyamatot különböző modellekkel próbálják szemléltetni. Többféle modell ismeretes, a legtöbb közülük a vizuális dekódolástól az olvasottak megértéséig szemlélteti az olvasás, illetve a megértés folyamatát. Valamennyi ábra az írott nyelv tanulásának és megértésének két szakaszát különbözteti meg:
– szimbólumok (betű, szó, mondat) felismerése
– a szimbólumokhoz társított jelentés. (…)

A teljes cikk a Katedra folyóirat XXIV/3. (novemberi) számában jelent meg

fotó: pixabay.com

 


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .