Komjáti Ilona: Összerendezett, harmonikus nagymozgások kialakítása az óvodában

A óvodás korú gyermekek többsége megfelelő mozgásfunkciókkal, motorikus képességekkel rendelkezik. Azonban vannak, akiknek mozgásos fejlettsége nem felel meg az életkoruknak, mozgásuk darabos, összerendezetlen, motorikus ügyességük elmarad a csoporttársaikétól. Mindezért szükséges a gyermekek mozgásállapotának folyamatos fejlesztése az óvodában. A mozgásfejlesztő gyakorlatok megvalósításhoz szükség van olyan mozgásnevelő helyiségre, ahol nyugodt körülmények között végezhetjük a gyakorlatokat. Szükség van hagyományos torna- és kéziszerekre, sport- és játékeszközökre, amelyeket testnevelési órán is használunk. Ezek nagy részét műanyag segédeszközök (különböző hosszúságú rudak, rúdtartó panelek, közlekedési jelzőtáblák, eltérő méretű karikák, vegyes színű és mintájú kislabdák, színes nagyméretű szivacselemek, színes kötelek) alkotják. Sokféle kombinációt alakíthatunk ki az egyes elemek segítségével. (Érdekesebb a feladat a gyermekek számára, ha nekik maguknak kell felépíteni az akadálypályát).

A fejlesztés nagyobb egységei:
I. Testtudat, testséma
II. Nagymozgások
III. Térérzékelés, téri orientáció
IV. Figyelem, gondolkodás és emlékezet
V. A mozgás időbelisége, ritmikája
VI. Az erő, a mozgás dinamikája
VII. Mozgásszimbolika, kifejező mozgás

I. Testtudat, testséma:
1. A test részeinek megnevezése utánzás alapján
2. A testrészek megérintése szóbeli utasítás alapján
3. Csukott szemmel végrehajtott gyakorlatok

II. Nagymozgások:
1. Az egész test együttmozgásának, a teljes testtömeg helyváltozásának gyakorlatai:
a) járásgyakorlatok
b) futásgyakorlatok
c) gurulások, forgások a test eltérő tengelyei körül
d) kúszások, mászások
e) állatok mozgásának játékos utánzása
2. Alapvető testhelyzetek, kar- és lábtartások:
a) különböző statikus helyzetek és tartások felvétele utánzás alapján
b) izolációs gyakorlatok (hajlítás, nyújtás, döntés, stb.)
c) szóbeli utasításra a már begyakorolt testhelyzetek, kar- és lábtartások kivitelezése

III. A térérzékelés, a téri orientáció:
1. Viszonyítás a saját testhelyzetéhez:
a) szóbeli utasításra elhelyezkedés a tér adott pontján
b) a térben való tetszőleges elhelyezkedés után a környezet tárgyaihoz, társakhoz viszonyított helyzet szóbeli megfogalmazása
c) a tér saját testhez viszonyított helyzetének változásai testfordulatok, helyváltoztatások után
2. Kapcsolatok a térrel:
a) a rendelkezésre álló tér nagyságának megismerése
b) távolságok a térben
3. Kapcsolat a társakkal:
a) a különböző térbeli viszonyok kialakítása szóbeli utasításra
b) alkalmazkodás egy gyermek térbeli helyzetéhez
c) egyéni alkalmazkodás a csoport többi tárgyához
d) elvonatkoztatás (függetlenedés) önmagunk térbeli helyzetétől (…)

A teljes cikk a Katedra folyóirat XXIV/2. (októberi) számában jelent meg


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .