A Nemzetiségi Oktatásért Felelős Főosztály életéből

Az Oktatásügyi Minisztérium Nemzetiségi Oktatásért Felelős Főosztálya 2016. június 15-én alakult meg. A főosztály Prékop Mária igazgató vezetésével egyelőre három alkalmazottal – Skabela Rózsa, Kacz Noémi és Galyasová Silvia – működik.
A főosztály kezdeményezésének köszönhetően az idei tanévet nyolc anyanyelvi órával kezdhetik meg az elsősök az alapiskolákban, anélkül, hogy emelkedett volna az összóraszámuk. Tisztában vagyunk vele, hogy a nemzetiségi iskolát látogató tanulók óraszáma így is jelentősen meghaladja a többségi iskolába járó gyermekek óráinak a számát, ezért a továbbiakban is fokozottan odafigyelünk majd a gyermekek terhelésére. Szükség van nemcsak a kerettanterv reformjára, hanem magának a tananyagnak a mennyiségi és tartalmi újragondolására is. Rendkívül fontos az az eredmény, hogy megdőlt az a 2008-as rendelkezés, amelynek  alapján a kisebbségi anyanyelvi órák száma nem haladhatta meg a szlovák nyelvi órák számát. Idén szeptembertől az alsó tagozaton összesen 24-re növekedett az anyanyelvi órák száma, a szlovák órák száma pedig 21 maradt.
Az alapiskolák egyes tantárgyainak, ugyanúgy, mint a magyar nyelv és irodalom, valamint a szlovák nyelv és szlovák irodalom tantárgynak specializált, egyedi helyzete kell legyen a nemzetiségi oktatásban. Ilyen tantárgyak például a honismeret, a zenei nevelés és a történelem. Ezeknek a tantárgyaknak külön tanmenetre, tanvázlatra, tananyagra van szükségük, hiszen tükrözniük kell az adott nemzetiség történelmét, művészetét, helyrajzát, kultúráját.
Megújult az óvodai Állami oktatási program is, mely a 2015/2016-os iskolai év alatti kipróbálás során számos negatívumot vetett fel. A megújult oktatási program nagy előnye, hogy az egyes kompetenciák fejlesztése iránti elvárásokat műveltségi területeken belül határozza meg: Nyelv és kommunikáció; Matematika és információkkal való munka; Ember és természet; Ember és társadalom; Ember és a munka világa; Művészet és kultúra; Zenei nevelés; Képzőművészeti nevelés; Egészség és mozgás. Megújult a 2008-ban kiadott, a szlovák nyelv oktatását segítő módszertani útmutató is, mely az óvodapedagógusoknak nyújt segítséget az óvodai szlovák nyelv oktatásában. Napvilágot látott a Szakkifejezések szótára is, mely a pedagógiai dokumentáció kétnyelvű kitöltéséhez nyújt segítséget a magyar, ruszin, ukrán, német nyelvű óvodákban.
A megoldandó feladatok közé tartozik a továbbiakban az összes megújított kerettanterv nemzetiségi iskolák számára való kidolgozása, különösen a sajátos nevelési igényű gyermekek számára, illetve a testi vagy szellemi fogyatékkal élő tanulók számára kidolgozott kerettantervek létrehozása.
A főosztály 2016-os évre megszabott feladatai között négy fő feladat van a kormányprogramból adódóan. Az első feladat az egymás kölcsönös megismerését, a másokkal szembeni előítéletek lebontását célzó projektek lebonyolítása, melyek a multikulturális párbeszédet és a regionális oktatásügyet segítik. A beérkezett pályázatok elbírálásán túl a 2017-es évi pályázati felhívás kidolgozása is a főosztály feladata, hogy a következő évben is hozzájárulhasson anyagilag a nemzetiségi alapiskolák és középiskolák diákjainak multikulturális és regionális nevelését segítő elképzeléseinek a megvalósításához.
A nemzetiségi főosztály figyelemmel kíséri „A szlovák nyelv és szlovák irodalom oktatási folyamata a magyar tannyelvű iskolákon” elnevezésű projektet, mely az idei tanévben indult, és 2020-ig fog tartani. A projektben az Állami Pedagógiai és Módszertani Központ Komáromi Kirendeltsége, az Állami Pedagógiai Intézet, az Oktatás Certifikált Mérésének Nemzeti Intézete, az Állami Tanfelügyelőség munkatársai, valamint a projektbe bevont alapiskolák pedagógusai vesznek részt. Fontos a szlovák nyelv oktatásának reformja, a diákok kommunikációs képességeinek fejlesztése a szlovák órákon.
A főosztály további feladata létrehozni a ruszin nyelv és kultúra oktatásfejlesztési koncepcióját az óvodákra, alap- és középiskolákra vonatkozóan. Ezért idén júliusban megalakult egy 11 tagú munkacsoport, amelynek feladata a koncepció elkészítése az év végéig.
A kormányprogramból adódó utolsó feladat pedig kidolgozni az alapiskolák felső tagozata számára a Szlovákiában élő tizenhárom nemzeti kisebbség (magyar, roma, ruszin, ukrán, német, zsidó, cseh, morva, bolgár, horvát, lengyel, szerb, orosz) történelméről és kultúrájáról szóló tananyagot, melyet az adott kisebbség képviselői dolgoznak ki. A segédtankönyv első – alapiskola felső tagozatos tanulói számára készülő – része idén, a második, a középiskoláknak szóló része pedig a következő évben fog napvilágot látni. Ezek célja, hogy a diákok jobban megismerjék az országban élő kisebbségek kultúráját, történelmét, nemzeti hagyományait.
Készül a közoktatási törvény és az oktatási intézmények finanszírozását szabályozó jogszabályok módosítása, a lehető legjobb pozíciót szeretnénk kiharcolni a nemzetiségi iskolák részére. Fontos dokumentum az idén nyilvános vitára bocsátott A nevelés és oktatás fejlesztésének nemzeti programja is, mely a kisebbségi oktatásra is kitér, s amely meghatározza majd a következő évekre az oktatás-nevelés menetét.
Az érvényes jogszabályok nem ismerik a nemzetiségi oktatás és a nemzeti kisebbségi iskolák fogalmát, annak ellenére, hogy ezek a kifejezések még a hivatali nyelvhasználatban is gyakran megjelennek. A hatályos törvények a nemzetiségi iskolákat mint a nemzeti kisebbség nyelvén oktató iskolákat határozzák meg. A nemzetiségi oktatást meghatározó törvény hiánya több problémát is okoz. Ennek következtében hiányoznak a nemzetiségi kérdésekkel foglalkozó szakosztályok az egyes hivatalokban, minisztériumokban. Ezért is tarjuk fontosnak megfogalmazni és törvénybe foglalni a nemzetiségi oktatás fogalmát.

Megjelent a Katedra folyóirat XXIV/5. (januári) számának Házunk tája rovatában

 


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .