Vančo Ildikó: A szlovák nyelv oktatásának problémaköre (1. rész)

A nyelvészettel, nyelvpedagógiával, pedagógiával foglalkozó szakemberek között nincs vita arról, hogy a kisebbségek számára az államnyelv, hivatalos nyelv megfelelő szintű elsajátítása a társadalmi integráció egyik fontos feltétele. Nemzetközi egyezmények (így a Keretegyezmény a nemzeti kisebbségek védelméről (Framework Convention for the Protection of National Minorities), A regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartája (European Charter for Regional or Minority Languages), a hágai Ajánlások a nemzeti kisebbségek oktatási jogairól (The Hague Recommendations Regarding the Education Rights of National Minorities) és nyelvi emberi jogi szakirodalom szerint az állam hivatalos nyelvének elsajátítása, a megfelelő szintű és típusú kétnyelvűség elérése fontos nyelvi emberi jog.

A különböző tudományágakkal foglalkozó szakemberek azonban a legritkább esetben rendelkeznek politikai hatalommal. Ennek ellenére céljaik közé tartozik, hogy kutatásaik, szakmai megállapításaik, javaslataik a mindennapi gyakorlatban is hasznosuljanak, s hogy a politikai döntéshozók a felmerülő kérdések megoldásakor eredményeiket figyelembe vegyék. Az államnyelv oktatásával az elmúlt évtizedekben sokan foglalkoztak. A közelmúltban (2013-ban), a problémakör elemzésére, érvényes javaslatok kidolgozására a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemen jött létre egy nemzetközi kutatócsoport. A kutatócsoport által megválaszolandó kérdéseket Tolcsvai Nagy Gábor a következőképpen fogalmazta meg (2017: 270):

Milyen speciális anyanyelv-pedagógiai rendszer alkalmazandó a magyar kisebbségek tanításában?

Mi az optimális arány a kisebbségi anyanyelvi és a többségi államnyelvi nyelvpedagógia és tanítási nyelv között?

Hogyan lehet a régiók egyedi körülményeihez igazítani a nyelvpedagógiát?

Melyek az államnyelv mint második nyelv kétnyelvű körülmények közötti elsajátításának és iskolai oktatásának a legjobb módszerei?

Milyen nyelvtudományi háttér állítható a leghatékonyabb nyelvpedagógia mögé?

Kutatásunk első szakaszában nyelvelmélettel, nyelvpedagógiai kérdésekkel foglalkoztunk, s számos, a témát összefoglaló kiadványt jelentetettünk meg, többek között Vančo 2014, Vančo – Kozmács 2015. A későbbiekben sor került egy olyan összehasonlító vizsgálatra, melynek keretében Szlovákia és Ukrajna gyakorlatán át készítettük el a szlovák, illetve az ukrán mint államnyelv oktatásának összehasonlító leírását. A kutatás célja volt olyan európai jó gyakorlatok felkutatása és elemzése is, melyek alapján a kisebbségek számára az adott ország hivatalos nyelvét magas színvonalon, korszerű szemléletben és módszerekkel oktatják. A kutatócsoport tagjai Finnországban tanulmányozták a kisebbségi svédek finn és a többségi finnek svéd nyelvoktatását. Eredményeiket a Magyar Nyelvőr 2017-ben megjelent 3. számának tematikus részében mutatták be. Vančo Ildikó az államnyelvoktatás szlovákiai, Beregszászi Anikó és Csernicskó István az ukrajnai helyzetről adott áttekintést. Kozmács István a finnországi második/másik nyelv oktatásának jellemzőit mutatta be, Tolcsvai Nagy Gábor a funkcionális nyelvpedagógia elméleti és módszertani keretét foglalta összei. A továbbiakban röviden összefoglalom a szlovák nyelv államnyelvként való oktatása kutatásának legfőbb eredményeit.

A szlovák nyelv oktatása

A szlovák nyelv nem anyanyelvként való oktatásának jelenleg öt területét különíthetjük el:

a szlovák nyelv oktatása nem szlovákiai egyetemeken egyetemi hallgatók számára

a szlovák nyelv oktatása szlovákiai egyetemeken és egyéb intézményekben külföldi érdeklődők (legtöbb esetben felnőttek) számára

a szlovák nyelv oktatása kisebbségben (pl. Magyarországon, Romániában) élő szlovákok számára

a szlovák nyelv oktatása a szlovákiai magyar kisebbség számára

az elmúlt évtizedben új területként megjelent a szlovák nyelv oktatása menekültek gyermekei számára.

Az öt területből az első kettő több azonosságot mutat módszereiben és követelményrendszerében egyaránt, egyrészt abból a szempontból, hogy az idegen nyelvek oktatásának módszereiből indul ki, másrészt a célcsoportot főleg felnőttek alkotják, akik a nyelvet – anyanyelvi tudatosságuk magasabb szintje miatt – másképp sajátítják el, mint a gyermekek. (…)

i Az államnyelv oktatása a Magyarországgal szomszédos országokban (Szlovákia, Ukrajna): összehasonlító elemzés című projektet az MTA Domus 4815/15/ 2015/HTMT pályázat támogatta. 

A teljes cikk a Katedra folyóirat XXV/9. (májusi) számában jelent meg


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .