Az európai felvilágosodás és klasszicizmus

Az új szellemi áramlat: a felvilágosodás 

A felvilágosodás szellemi mozgalom, eszmerendszer, amelynek célja a polgári társadalom megteremtése. Keletkezése, kibontakozása, fénykora nagyjából egybeesik a 18. századdal. Előzményei a reneszánszig nyúlnak vissza. A 16–17. században az új természettudományi ismeretek megkérdőjelezték a középkori egyház világról vallott nézeteit. A kora újkorban kialakuló vallási megosztottság, a konfliktusok és a türelmetlen fanatizmus tovább rombolta az addig egységes világképet. A társadalomban újra felerősödtek az irracionális képzetek (például látványosan megnőtt a boszorkányüldözések száma). Mindeközben a filozófia a világ működésének újraértelmezését sürgette, a racionalizmus az emberi értelem, az empirizmus pedig a kutatómunka és a tapasztalati ismeretek fontosságát hangsúlyozta.

Néhány ötlet a felvilágosodás témájának feldolgozásához:

  • Hozzunk konkrét példákat a természettudományi ismeretek bővülésére! Foglaljuk össze, milyen tényezők idézték elő a felvilágosodást! Mi ellen léptek fel a felvilágosult filozófusok? Hogyan képzelték el az elméleteik megvalósítását?
  • Olvassák el a diákok Diderot papokról szóló szócikkét az Enciklopédiából! Szerintük milyen lehetett Diderot viszonya az egyházhoz, papsághoz? Vajon milyen reakciót válthatott ki ez a korabeli egyházi hatóságból?
  • Gyűjtsék össze, hogy napjainkban milyen nyomtatott vagy elektronikus enciklopédiák léteznek!
  • Röviden jellemezzék Rousseau radikális társadalomszemléletét!
  • Állítsanak össze az európai felvilágosodás nagyjairól egy táblázatot a legfontosabb műveik megnevezésével együtt!
  • Írjanak egy rövid esszét arról, hogy melyik társadalmi rétegre és hogyan hatott a felvilágosodás szellemisége!
  • Irodalmi szalonok szerveződtek – így terjedtek leggyorsabban felvilágosult gondolatok. Szervezzenek egy képzeletbeli irodalmi szalont az osztálytársakkal! Milyen témákat fognak megvitatni?
  • Képzeljék el, hogy napjainkban újból kiadják az Enciklopédiát! Készítsenek képes, szöveges reklámot a reprint kiadáshoz! Mivel hívnák fel a kiadványra a figyelmet? Gondolják végig, hogy a saját idejében miért volt népszerű és sikeres, mi volt az újszerű benne! Kik olvasták? Napjainkban miért lehet érdekes egy ilyen kiadvány? Készítsenek egy szócikket az Enciklopédia szellemében a saját kedvenc sportágukról!
  • Érthető saját példák alkalmazásával magyarázzák meg az empirizmus és racionalizmus szavak jelentését!
  • „A felvilágosodás az ember kilábalása maga okozta kiskorúságából… Sapare aude! Merj a magad értelmére támaszkodni! – ez a felvilágosodás jelmondata.” (Immanuel Kant). Érveljenek az idézet igazsága mellett!
  • „A fény százada” – A felvilágosodás a 18. század meghatározó filozófiai, esztétikai eszmerendszere. Milyen jelentések kapcsolódnak a világosság motívumához? Készítsenek róla gondolattérképet!
  • Voltaire mindenféle műfajban alkotott: írt eposzokat, klasszicista drámákat, regényeket, tankölteményeket, politikai röpiratokat, filozófiai műveket, történelmi tanulmányokat és sokat levelezett. Nevét mégis inkább cinikus megjegyzései, gúnyos rögtönzései őrizték meg. A Candide c. művel összefüggő feladatok:
    • Példákkal alátámasztva bizonyítsák be, hogy még napjainkban is érvényes Voltaire Candide c. kisregényében megfogalmazott gondolata: „ …dolgozni kell, nem elmélkedni, mert a munka távol tartja a három nagy bajt: az unalmat, a bűnt és a szükséget.”
    • Mit jelképez az Eldorádó kifejezés? Jellemezzék a könyvbéli Eldorádót!
    • Csoportosítsák és jellemezze a regény szereplőit!
    • Az egyéni vagy csoportmunka során határozzák meg a szereplők viszonyait és a viszonyok változását a történet során!

A jellemzésben érdemes kitérni az egyes szereplők által képviselt magatartásformákra, filozófiákra és világértelmezésekre. Célszerű összehasonlítani Pangloss, Cacambo és Martin filozófiáját.

  • „Oly korban éltem én…” címmel mutassák be a felvilágosodás korát!
  • Készítsenek prezentációt a következő témákból: klasszicizmus az építészetben – mutassák be legalább 5-6 ország legjellemzőbb épületét!
  • Egy diák Haydn, Mozart vagy Beethoven művein keresztül ismertesse a klasszicista zenét!
  • Az öltözködés, a divat minden korban sajátos jelrendszert alkot. Kifejezheti többek között a ruha viselőjének társadalmi helyzetét, rangját, a kor ízlését és az egyéni ízlést is. Figyeljék meg a diákok a 18. századi uralkodó osztály divatját és a köznépét! Ppt segítségével mutassák be ezeket!
  • A francia klasszicista dráma a francia színház nagy korszaka Moliére és Racine diadalmenete.
    • Molière: Tartuffe c. drámája elolvasását követően válasszák ki a megfelelő válaszokat a táblázatból, húzzák alá a megfelelő nevet és jellemzését!
Kiről van szó?NévTulajdonság 
A meggondolatlan cselekvőCleante, Argan, Damisbefolyásolható, szellemes, heves, forróvérű
Urak (Pantalone)Harpagon, Orgon, Béraldélelkiismeretlen, mértéktartó, hiszékeny és naiv
A cserfes szolgálóElmira, Dorine, Eliseszókimondó és józan, alattomos, fiatal és tapasztalatlan
A családösszetartó  Elise, Elmira, Bélinetárgyilagos és bölcs, gyáva, leleményes és tiszteletteljes
  • Készítsenek jelmeztervet a szereplőihez!
  • Keressenek a műben jellem-, illetve helyzetkomikumra példákat, ismertessék azt osztálytársaikkal!
  • Mutassanak be mai példákat a képmutatásra és a szenteskedésre!
  • Négy fős csoportok kialakításával állóképben érzékeltessenek egy-egy fontos pillanatot a drámából! Indokolják meg, miért ezt választották!
  • Goethe saját korának valamennyi stílusirányzatában alkotott (rokokó, Sturm und Drang, szentimentalizmus, klasszicizmus, romantika). Művészete mindhárom műnemre kiterjedt. A lírán belül kezdetben a népköltészet hatása figyelhető meg nála. Később azonban Homérosztól, Shakespeare-től és a középkori költészettől nyert ihletet. Goethe Faustjának sok feldolgozása született. Megihlette a társművészeket és a filozófusokat is. Gyűjtsenek legalább 5 olyan művet, amelyben valamilyen formában megjelenik ez a téma!
  • Olvassák el a Faust prológusát, majd válaszoljanak az alábbi kérdésekre, végezzék el a feladatokat:
    • Hol játszódik a jelenet?
    • Bújjanak Mefisztó bőrébe, és készítsenek tájleírást a helyszínről!
    • Hogyan viselkedik Mefisztó az angyalokhoz képest?
    • Hogyan vélekedik Mefisztó az emberről? Készítsenek jellemzést általában az emberről Mefisztó nézetei alapján!
    • Mutassák be, hogy az Úr hogyan vélekedik Faustról!
    • Mi az a momentum, ami Faust történetét elindítja?
  • „Az istenekhez én, jaj, nem hasonlítok! Csak féreghez, mely porban vánszorog…” (Goethe: Faust, Jékely Zoltán fordítása) Vitassák meg, mi alapján mondja több vallás, hogy az ember a teremtés koronája, Istenhez hasonló, Isten képmására teremtetett! Miben hasonlít mégis „a féreghez”?
  • Foglalják össze saját szavaikkal, hogy miben áll Faust és Mefisztó „alkuja”!
  • Emlékezzenek vissza a gyermekkoruk népmeséire! Az ördög, az ördöngösség, vagyis az ördöggel cimborálás régóta foglalkoztatja az embereket. Gondolják át, vajon miért fordulhatnak egyes emberek az ördöghöz!
  • Negyven évvel ezelőtt készült egy híres magyar film hasonló témával és címmel. Keressék meg és tekintsenek meg részletet a filmből! (Ez volt az első Oscar-díjas magyar film.)

Klemen Terézia

Az írás megjelent a Katedra folyóirat XXVIII/6-os, februári számában.


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .