Page 1 - Pintes Gábor
A hazai oktatásügy reformtörekvéseinek főbb irányvonalai az elmúlt közel három évtizedben
P. 1

1
                PINTES GÁBOR
                A HAZAI OKTATÁSÜGY REFORMTÖREKVÉSEINEK FŐBB

                IRÁNYVONALAI AZ ELMÚLT KÖZEL HÁROM ÉVTIZEDBEN

                Tanulmányom, mely most a tisztelt  láinkban, de általánosan elmondható,  ben mennyire érte váratlanul a válto-
                olvasóközönség elé kerül, a 2018. nov-  hogy az elmélet és a gyakorlat között  zás szele mindazokat, akik érintettek
                ember 30-i XXVII. Katedra Napon  sokmérföldes szakadék tátong. S ahe-  voltak benne. Talán nem is jó és pon-
                hangzott el előadás formájában. Mivel  lyett, hogy ez a távolság csökkenne, jó-  tos megfogalmazás az érintettek köre,
                e szakmai találkozó alapgondolata a  magam inkább annak növekedését lá-  mert, ahogy azt már korábban említet-
                „Reformtól reformig” volt, előadáso-  tom valóságosnak. Éppen ezért vagyok  tem, ebben az esetben óriási tömegek-
                mat leginkább az a szándék vezérelte,  meggyőződve arról, hogy a tényleges  ről kell, hogy beszéljünk. Minimum a
                hogy áttekintést, pontosabban bete-  változást, ha úgy tetszik, reformot azzal  tanárok, szülők, diákok csoportjáról.
                kintést adhassak a már mögöttünk  tudjuk majd valós helyzetté és állapottá  Az óvodai neveléstől egészen a felsőok-
                levő három évtizedről. Olyan három  tenni, ha a jól megalapozott elméletet  tatásig. Sok-sok tíz- meg százezer em-
                évtizedről beszélünk, mely kezdetén  (mely dominánsan a kutatáson s a be-  berről, akiknek egyrészt a mindennap-
                komoly társadalmi és politikai változá-  vált és hitelesített gyakorlaton alapszik)  jaik, másrészt a jövőjük függött attól,
                sok tanúi lehettünk, melyben megany-  sikerül fokozatosan a mindennapi pra-  hogy miként fog (át)alakulni a hazai
                nyi reményt fűztünk a jobb oktatásügy  xisba is átültetni. Erről viszont majd  nevelési és oktatási rendszer. Az tény,
                megvalósulásához, melyben komoly  egy következő tanulmányban fejtem ki  hogy a „nagypolitika” csúcsszereplői
                változáson ment keresztül az alapot és  álláspontomat.            készítve voltak a „nagy” változásokra
                kiindulópontot adó pedagógiai elmé-  A kissé talán terjedelmesre sikerült  és változtatásokra. Ugyanez viszont
                let, s melyben a nagy horderejű célok  bevezető után, melyben már-már a  nem mondható el az oktatásügyben te-
                és stratégiák megfogalmazásába átfo-  jövőbe tekintő tervekről és elképzelé-  vékenykedő és döntéshozatali helyzet-
                gó irányvonalak és érdekek szóltak és  sekről kezdtem értekezni, tekintsünk  be kerülő, egyébként sokszor nagyon is
                szólnak bele. Ami viszont talán a leg-  vissza a mögöttünk lévő három évti-  rátermett és illetékes szakemberekről.
                fájóbb az elmúlt három évtized iskola-  zed első harmadára! A 89-es időszakot  A gond és az akadály inkább oly mó-
                és oktatásügyének elemzésében, hogy  követő évek rengeteg változást és (el)  don  jelentkezett,  hogy  a  nyilvánvaló
                komoly változásokra nem nagyon ke-  várást hoztak és vontak maguk után. A  változási szükséglet és talán kényszer
                rült sor. Ezt a jelenséget úgy is nevez-  nevelés és oktatásügy terén megjelenő  nem vont maga után egységet és egyet-
                hetnénk, hogy a 21. század gyermekeit  változás egyike volt azoknak, melyek  értést, akaratot, hitet, szándékot és
                a 20. század (esetleg még korábbi) is-  óriási tömegeket érintettek, s melyek-  kitartást. Olyat, mely elhitette volna a
                kolájának és oktatásának formáival,  nek kiemelt szerepük volt  (és szerin-  „érintettek” többségével, hogy hosszú
                tartalmával és módszereivel próbáljuk  tem mindig is lesz) a jövő meghatá-  évek, évtizedek kitartó és egy irányba
                nevelni/oktatni. Hogy valójában miért  rozásában. Nem véletlenül állíthatjuk  történő haladásával ki lehet alakítani
                is nem következtek be az elmúlt három  meglehetősen nagy bizonyossággal  egy olyan nevelési és oktatási rendszert
                évtizedben alapvető és gyökeres válto-  és biztonsággal, hogy ebből kifolyó-  és praxist, mely megfelel a kor és egyéb
                zások, nem könnyen megválaszolható  lag – vagy éppen ezért – a nevelés és  szempontok követelményének.
                kérdés. Persze, egyszerűen rövidre zár-  iskolaügy kérdései szinte permanens   Mindez ellenére az 1989 utáni idő-
                hatnánk a kérdést azzal, hogy harminc  módon a politikai tőke részét képezik  szaknak volt egy bizonyos bája, mely
                évvel ezelőtt is egy kitűnő oktatási  és a politikai csatározás eszközei. En-  abból fakadt, hogy a változtatás szük-
                rendszerünk  és  gyakorlatunk  volt,  és  nek a kérdésnek (mely számomra nem  ségét érző pedagógusok, szülők és di-
                ezt csak minimális „kozmetikával” kell  is kérdés) elemzésébe elvi okok miatt  ákok is tenni akarták a változást. Ezért
                konzerválni a jelen és az utókor szá-  nem kívánok itt és most belekezdeni,  emelhető ki ebből az időszakból a sza-
                mára. Nagyon sajnálom mindazokat,  de minimum Mária Terézia uralkodá-  badság eszméje mint a 89-es időszakot
                akik ebben a hitben élnek és „dolgoz-  sa óta  evidencia, hogy  az iskola(ügy)  követő évtized kiemelkedő és kulcs-
                nak”, mert számomra ez inkább önbe-  tulajdonképpen politikum.    fontosságú jelensége – a nevelés és az
                csapásnak tűnik, semmint (ön)kritikai   Az 1989 utáni időszak sok szem-  oktatás terén is.  Sokan  hittek  abban,
                elemzésből fakadó következtetésnek.  pontból tekinthető mérföldkőnek, és  hogy a nevelési és az oktatási folyamat
                Ezzel nem azt akarom sugallani, hogy  persze az is befolyásoló tényező volt,  szerves  részét és úm. filozófiáját kell,
                minden rossz és elavult lenne az isko-  hogy a nevelés és iskolaügy tekinteté-  hogy alkossa a vélemény- és nézetplu-
   1   2