{"id":10143,"date":"2024-10-12T20:32:01","date_gmt":"2024-10-12T18:32:01","guid":{"rendered":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/?p=10143"},"modified":"2026-01-15T10:03:25","modified_gmt":"2026-01-15T09:03:25","slug":"xxxii_03-04_13","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/xxxii_03-04_13\/","title":{"rendered":"Csicsay Alajos: Az els\u0151 egyetemes tan\u00fcgyi kongresszus"},"content":{"rendered":"

2024. november\u2013december, XXXII. \u00e9vfolyam, 3\u20134. sz\u00e1m, ISSN 2729-9066<\/strong><\/p>\n

A cikk let\u00f6lt\u00e9se PDF form\u00e1tumban<\/a><\/p>\n

\u00a0<\/span>
\nCsicsay Alajos<\/span><\/p>\n

Az els\u0151 egyetemes tan\u00fcgyi kongresszus<\/span><\/strong><\/p>\n

\u00a0<\/strong><\/span><\/p>\n

\n

A Pedag\u00f3giai Lexikon sz\u00f3cikke szerint a \u201etan\u00fcgyi kongresszus, nevel\u00e9s\u00fcgyi kongresszus, egyetemes tan\u00edt\u00f3i gy\u0171l\u00e9s: nevel\u00e9s\u00fcgyi int\u00e9zm\u00e9nyek, szervezetek, egyes\u00fcletek \u00e1ltal \u00f6sszeh\u00edvott nemzetk\u00f6zi v. orsz\u00e1gos jelleg\u0171 pedag\u00f3gustal\u00e1lkoz\u00e1s, amelyen a pedag\u00f3gia, a tan\u00fcgy \u00e1tfog\u00f3 k\u00e9rd\u00e9seit v. valamely r\u00e9szter\u00fclet\u00e9t behat\u00f3an t\u00e1rgyalj\u00e1k meg. Ilyen n\u00e9ven tartja nyilv\u00e1n a magyar nevel\u00e9st\u00f6rt\u00e9net az eddig h\u00e9t alkalommal \u00f6sszeh\u00edvott egyetemes \u00bbtan\u00edt\u00f3i\u00ab gy\u0171l\u00e9st.\u201d<\/em><\/p>\n

Ha figyelembe vessz\u00fck, hogy az els\u0151, magyar nyelven zajl\u00f3 pedag\u00f3giai kongresszust 1848-ban tartott\u00e1k meg, a hetediket pedig 2008-ban, legut\u00f3bb pedig 2. Virtu\u00e1lis Nevel\u00e9s\u00fcgy Kongresszus n\u00e9ven 2022-ben, akkor kider\u00fcl, hogy az eltelt 160 (174) \u00e9v alatt 7 alkalommal ker\u00fclt sor ilyen t\u00edpus\u00fa tan\u00e1cskoz\u00e1sra. Hogy a v\u00e9g\u00e9n mi\u00e9rt lett annyira zavaros az \u00f6sszej\u00f6vetel ideje meg a t\u00e1rgysorozata, az a k\u00e9s\u0151bbiekben k\u00fcl\u00f6n magyar\u00e1zatot k\u00edv\u00e1n. A l\u00e9nyeg az, hogy pedag\u00f3giai kongresszust \u00e1ltal\u00e1ban 20-30 \u00e9venk\u00e9nt h\u00edvtak \u00f6ssze, olyankor, amikor a t\u00e1rsadalomban komoly gazdas\u00e1gi, politikai, ideol\u00f3giai \u00e1trendez\u0151d\u00e9sek zajlottak, mondhatn\u00e1nk azt is, t\u00f6r\u00e9sek \u00e1lltak be. Az els\u0151nek az \u00f6sszeh\u00edv\u00e1s\u00e1t, Tavasi Lajos <\/em>kezdem\u00e9nyezte, s a megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1ra 1848. j\u00falius 20-t\u00f3l 24-ig a pesti egyetem nagyterm\u00e9ben ker\u00fclt sor. Nyomban felvet\u0151dik a k\u00e9rd\u00e9s, ki lehetett az a Tavasi Lajos, akir\u0151l mi, a II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni szlov\u00e1kiai magyar pedag\u00f3gusok sem a pozsonyi k\u00e9pz\u0151ben, sem a nyitrai f\u0151iskol\u00e1n semmit nem hallottunk. Nem val\u00f3sz\u00edn\u0171 az sem, hogy a fiatalabb koll\u00e9g\u00e1k a k\u00e9pz\u00e9s\u00fck sor\u00e1n valami \u00e9rdemlegeset tanultak volna r\u00f3la. \u00dagy gondolom, az \u0151 \u00e9let\u00e9nek \u00e9s munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1nak a bemutat\u00e1s\u00e1val is ad\u00f3s a magyar pedag\u00f3giat\u00f6rt\u00e9net.<\/p>\n<\/div>\n

\u00a0<\/span><\/div>\n

\n\u00a0<\/span>
\nForr\u00e1s: http:\/\/freepik.com<\/a><\/em><\/span>
\n\u00a0<\/span><\/div>\n
\n

Abban az id\u0151ben, amikor Tavasi sz\u00fcletett, sz\u00fcl\u0151v\u00e1ros\u00e1nak neve n\u00e9met\u00fcl Zipser<\/em> Neudorf<\/em>, magyarul Szepes\u00fajfalu<\/em>, lengyel\u00fcl Spiska Nowa Wies, <\/em>latinul Villa Nova, <\/em>illetve Iglovia, <\/em>szlov\u00e1kul pedig, Spi\u0161ska Nov\u00e1 Ves<\/em> volt. Ma kiz\u00e1r\u00f3lag ez ut\u00f3bbi nevet viseli. Hogy mi\u00e9rt tartom ezt fontosnak felsorolni? Az\u00e9rt, hogy l\u00e1ssuk, a 18. \u00e9s a 19. sz\u00e1zad fordul\u00f3j\u00e1n Szepes v\u00e1rmegy\u00e9nek e mintegy 10 ezer lakos\u00fa v\u00e1ros\u00e1ban h\u00e1ny nemzet fiai f\u00e9rtek meg b\u00e9k\u00e9sen egym\u00e1ssal. E v\u00e1ros rengeteg neves sz\u00fcl\u00f6ttj\u00e9t tartjuk sz\u00e1mon, akik k\u00f6z\u00fcl tal\u00e1n a legismertebb Csontv\u00e1ry Kosztka Tivadar <\/em>fest\u0151m\u0171v\u00e9sz, Nem\u00e9nyi Lili <\/em>sz\u00ednm\u0171v\u00e9sz, opera\u00e9nekes, Zathureczky Ede<\/em> heged\u0171m\u0171v\u00e9sz. Tavasi Lajos<\/em>r\u00f3l viszont nem mondhatn\u00e1nk, hogy legal\u00e1bb megk\u00f6zel\u00edt\u0151leg annyira lenne ismert, mint az eml\u00edtettek. Sajnos ahogy Ap\u00e1czai Csere J\u00e1nos, \u0151 is feled\u00e9sbe mer\u00fclt. Pedig a modern magyar pedag\u00f3gi\u00e1nak \u2013 a 19. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9n \u2013 \u0151 volt az egyik, ha nem \u00e9ppen a legkiemelked\u0151bb \u00fatt\u00f6r\u0151je.<\/p>\n

Ahogy eml\u00edtettem, Tavasi Lajos Igl\u00f3n, egy cipszer (sv\u00e1b) csal\u00e1d gyermekek\u00e9nt sz\u00fcletett 1814. augusztus 2-\u00e1n. N\u00e9met sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00e1r\u00f3l vil\u00e1gosan tan\u00faskodik a Teichengr\u00e4ber<\/em> csal\u00e1dneve, amit 1846-ig viselt. Als\u00f3bb iskol\u00e1it sz\u00fcl\u0151v\u00e1ros\u00e1ban, Losoncon \u00e9s S\u00e1rospatakon v\u00e9gezte, az ut\u00f3bbi helyen t\u00f6lt\u00f6tt ideje alatt tanult meg el\u00e9gg\u00e9 j\u00f3l magyarul, ott ismerte meg behat\u00f3an a magyar t\u00f6rt\u00e9nelmet \u00e9s a magyar irodalmat, melyeknek elk\u00f6telezett h\u00edve maradt eg\u00e9szen az \u00e9lete v\u00e9g\u00e9ig. 1831\u201336 k\u00f6z\u00f6tt L\u0151cs\u00e9n teol\u00f3gi\u00e1t \u00e9s b\u00f6lcs\u00e9szetet tanult, k\u00f6zben elsaj\u00e1t\u00edtott h\u00e1rom idegen nyelvet, az angolt, a franci\u00e1t \u00e9s az oroszt is. Teh\u00e1t nem ak\u00e1rmilyen elme lehetett. Mivel sz\u00fclei kor\u00e1n meghaltak, di\u00e1k\u00e9vei alatt k\u00e9nytelen volt mag\u00e1r\u00f3l gondoskodni, ami nem lehetett \u00e9ppen k\u00f6nny\u0171. Egy ideig mag\u00e1ntan\u00edt\u00f3ja volt a tanul\u00f3t\u00e1rsainak, majd 1836-t\u00f3l, h\u00e1rom \u00e9ven \u00e1t h\u00e1zi nevel\u0151k\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt a Pr\u00f3nay b\u00e1r\u00f3csal\u00e1dn\u00e1l, a Pest megyei Acs\u00e1n. K\u00f6zben jutott ideje n\u00e9mi orsz\u00e1gj\u00e1r\u00e1sra is. Pesten ismerkedett meg az ottani evang\u00e9likus iskola vezet\u0151ivel, valamint n\u00e9h\u00e1ny reformp\u00e1rti politikussal, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt b\u00e1r\u00f3 Wessel\u00e9nyi Mikl\u00f3ssal, akinek oldal\u00e1n r\u00e9szt vett az 1838-as nagy dunai \u00e1rv\u00edz okozta ment\u00e9si munk\u00e1latokban. 1839-ben n\u00e9metorsz\u00e1gi tanulm\u00e1ny\u00fatra indult a jenai, hallei, g\u00f6ttingeni \u00e9s a berlini egyetemekre. 1842-ben b\u00f6lcs\u00e9szdoktori oklev\u00e9llel t\u00e9rt haza, \u00e9s egy esztendeig nevel\u0151i \u00e1ll\u00e1st v\u00e1llalt a nagy befoly\u00e1ssal b\u00edr\u00f3 Szirmay \u00c1d\u00e1m csal\u00e1dj\u00e1n\u00e1l Pesten. Minden bizonnyal ekkor fogalmaz\u00f3dott meg benne a h\u00e1zi tan\u00edt\u00e1ssal kapcsolatos, m\u00e1ig \u00e9rv\u00e9nyes ellen\u00e9rz\u00e9se, miszerint: \u201eA mag\u00e1nnevel\u00e9s \u2013 \u00fagymond \u2013 individu\u00e1lis embert nevel. \u00bbT\u00e1rsias\u00ab ember \u00bbt\u00e1rsas\u00e1gban\u00ab, iskolat\u00e1rsak k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00e9ben alakulhat ki, a \u00bbt\u00e1rsias\u00ab nevel\u00e9sbe szerzett tapasztalatok \u00e9s j\u00f3 p\u00e9lda hat\u00e1s\u00e1ra.\u201d <\/em>Ezt az alapvet\u0151 gondolatot az iskolai nevel\u00e9s-oktat\u00e1sban k\u00e9s\u0151bb szocializ\u00e1ci\u00f3<\/em>nak nevezt\u00e9k, \u00e9s mindm\u00e1ig \u00edgy is emlegetj\u00fck. Tavasi korszer\u0171 pedag\u00f3giai n\u00e9zeteit Pestalozzi nevel\u00e9si elm\u00e9leteire \u00e9p\u00edtette fel \u00e9s terjesztette idehaza. 1845-ben a pesti evang\u00e9likus gimn\u00e1zium igazgat\u00f3j\u00e1v\u00e1 nevezt\u00e9k ki. Els\u0151 szakmai k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gszervez\u0151 munk\u00e1ja a protest\u00e1ns (evang\u00e9likus) tan\u00edt\u00f3gy\u0171l\u00e9sek \u00f6sszeh\u00edv\u00e1sa volt Pesten \u00e9s Sopronban, valamint az \u0151 j\u00f3volt\u00e1b\u00f3l jelent meg 1846-ban Pesten az els\u0151 magyar pedag\u00f3guslap, Nevel\u00e9si Eml\u00e9klapok<\/em> c\u00edmen.<\/p>\n

Tudjuk, hogy Tavasi els\u0151sorban evang\u00e9likus lelk\u00e9sznek tanult, s e min\u0151s\u00e9g\u00e9ben tev\u00e9kenykedett tan\u00e1rk\u00e9nt is. \u00c1m ennek ellen\u00e9re 1847 \u00e9s 1848-ban ny\u00edltan \u00e9s hat\u00e1rozottan foglalt \u00e1ll\u00e1st amellett, hogy az \u201eiskol\u00e1kat fel kell szabad\u00edtani az egyh\u00e1zak gy\u00e1mkod\u00e1sa al\u00f3l\u201d<\/em>. Nem b\u00edzott a feud\u00e1lis \u00e1llamban, ez\u00e9rt egyik r\u00f6pirat\u00e1ban azt vallotta, az iskol\u00e1kat mind az egyh\u00e1zt\u00f3l, mind az \u00e1llamt\u00f3l f\u00fcggetlen\u00edteni kell, ir\u00e1ny\u00edt\u00e1sukat a sz\u00fcl\u0151kb\u0151l \u00e9s pedag\u00f3gusokb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 v\u00e1lasztm\u00e1nyokra kell b\u00edzni. Ez azonban egy\u00e1ltal\u00e1n nem jelentett n\u00e1la vil\u00e1gn\u00e9zeti elhajl\u00e1st, materializmust. \u00c9n ink\u00e1bb arra gondolok, \u0151k lehettek, akik az \u00f6kumenizmus<\/em> magvait elvetett\u00e9k. \u201eA tan\u00edt\u00e1s \u00e9s tanul\u00e1s szabad l\u00e9szen a t\u00e1rsas\u00e1gban \u2013 \u00edrta \u2013, szabad \u00e9s nem kasztokhoz vagy vagyonosokhoz k\u00f6t\u00f6tt a nevel\u00e9s.\u201d<\/em><\/p>\n<\/div>\n

\u00a0<\/span><\/div>\n

\n\u00a0<\/span>
\nTavasi Lajos
\nForr\u00e1s: http:\/\/arcanum.com<\/em><\/span>
\n\u00a0<\/span><\/div>\n
\n

Tavasi kit\u0171n\u0151 szervez\u0151 volt, \u00e9s minden probl\u00e9m\u00e1ra kiterjedt a figyelme. T\u00e1rsaival megalak\u00edtott\u00e1k a Magyar Nevel\u00e9si T\u00e1rsas\u00e1g<\/em>ot, melynek eln\u00f6k\u00e9v\u00e9 Ne\u00ff Ferenc<\/em>et (1814\u20131889), a pesti kisded\u00f3v\u00f3 igazgat\u00f3j\u00e1t v\u00e1lasztott\u00e1k, aleln\u00f6k\u00e9nek pedig Warga J\u00e1nos<\/em>t (1804\u20131875), a reform\u00e1tus f\u0151gimn\u00e1zium igazgat\u00f3-tan\u00e1r\u00e1t, valamint Brassai S\u00e1muel<\/em>t (1797\u20131897) a kolozsv\u00e1ri unit\u00e1rius egyh\u00e1z polihisztor tan\u00e1r\u00e1t nevezt\u00e9k ki. Ugyanezek az emberek szervezt\u00e9k meg az egyetemes tan\u00edt\u00f3gy\u0171l\u00e9st<\/em> \u00e9s l\u00e1tt\u00e1k el annak eln\u00f6ki \u00e9s aleln\u00f6ki feladatait is. Az akkori neves szem\u00e9lyek k\u00f6z\u00fcl mint szervez\u0151k r\u00e9szt vettek a tal\u00e1lkoz\u00f3n: Majer Istv\u00e1n<\/em> (1813\u20131893) katolikus pap mint jegyz\u0151, az esztergomi egyh\u00e1zmegye k\u00e9s\u0151bbi c\u00edmzetes p\u00fcsp\u00f6ke \u00e9s az ottani tan\u00edt\u00f3k\u00e9pz\u0151 tan\u00e1ra, illetve igazgat\u00f3ja; R\u00f3mer Fl\u00f3ris<\/em> (1815\u20131889) benc\u00e9sszerzetes, r\u00e9g\u00e9sz, m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz \u00e9s fest\u0151m\u0171v\u00e9sz; Jedlik \u00c1nyos<\/em> (1800\u20131895), Sz\u00edm\u0151 k\u00f6zs\u00e9g neves sz\u00fcl\u00f6tte, ugyancsak benc\u00e9s szerzetes, aki a dinam\u00f3 (els\u0151 villanymotor) feltal\u00e1l\u00f3jak\u00e9nt \u00edrta be nev\u00e9t a fizikat\u00f6rt\u00e9netbe; Karacs Ter\u00e9z<\/em> (1808\u20131892) mint a plen\u00e1ris \u00fcl\u00e9s egyetlen n\u0151tagja, aki mellesleg Bessenyei Gy\u00f6rgynek<\/em> volt az \u00fckunok\u00e1ja.<\/p>\n<\/div>\n

\u00a0<\/span><\/div>\n

\n\u00a0<\/span>
\nForr\u00e1s: http:\/\/freepik.com<\/a><\/em><\/span>
\n\u00a0<\/span><\/div>\n
\n

Bizony\u00e1ra a 257 r\u00e9sztvev\u0151 k\u00f6z\u00f6tt t\u00f6bb olyan szem\u00e9ly is akadt, aki ha nagy h\u00edrnevet nem, de m\u00e9lt\u00f3 megbecs\u00fcl\u00e9st val\u00f3sz\u00edn\u0171leg szerzett mag\u00e1nak. Sz\u00e1momra az a meglep\u0151, hogy mindannyian valamelyik egyh\u00e1z tagjai, s\u0151t n\u00e9melyek a papjai is voltak, m\u00e9gis az iskol\u00e1k egyh\u00e1zt\u00f3l val\u00f3 f\u00fcggetlens\u00e9ge mellett foglaltak \u00e1ll\u00e1st. Erre nem lehet m\u00e1s magyar\u00e1zat, mint az, hogy eleg\u00fck volt a Habsburg-h\u00e1z, illetve az udvar szolg\u00e1lat\u00e1ban \u00e1ll\u00f3 katolikus egyh\u00e1z legfels\u0151i vezet\u0151inek a felt\u00e9tlen engedelmess\u00e9get k\u00f6vetel\u0151 elv\u00e1r\u00e1saib\u00f3l. Semmi sem bizony\u00edtja ezt jobban, mint az, hogy a kongresszus (mindegy, minek nevezz\u00fck) szervez\u0151inek mindegyike valamilyen m\u00f3don r\u00e9szt vett a szabads\u00e1gharcban. Majer Istv\u00e1n<\/em> p\u00e9ld\u00e1ul honv\u00e9dk\u00f3rh\u00e1zat l\u00e9tes\u00edtett Esztergomban. R\u00f3mer Fl\u00f3ris<\/em> (aki mellesleg egy ideig J\u00f3zsef f\u0151herceg nevel\u0151je volt), kezdetben ut\u00e1sz k\u00f6zleg\u00e9nyk\u00e9nt szolg\u00e1lt, 1849. \u00e1prilis 10-\u00e9n r\u00e9szt vett a v\u00e1ci \u00fctk\u00f6zetben, m\u00e1jus 21-\u00e9n pedig Buda visszafoglal\u00e1s\u00e1ban. B\u00e1tor tettei\u00e9rt ki\u00e9rdemelte a sz\u00e1zadosi rangot, \u00e1m a buk\u00e1s ut\u00e1n szigor\u00fa b\u00f6rt\u00f6nb\u00fcntet\u00e9sre \u00edt\u00e9lt\u00e9k, \u00e9s csak \u00f6t \u00e9v letelt\u00e9vel r\u00e9szes\u00fclt k\u00f6zkegyelemben. \u0150t a k\u00fclvil\u00e1gt\u00f3l val\u00f3 elz\u00e1rts\u00e1g nem viselte meg annyira, legal\u00e1bbis lelkileg nem, mint a t\u00f6bbi rabot. Nemcsak az\u00e9rt, mert szerzetes volt, hanem mert ott is folyv\u00e1st tanult. Szabadul\u00e1sa ut\u00e1n Pesten a piarista gimn\u00e1ziumban, majd a gy\u0151ri benc\u00e9s gimn\u00e1ziumban tan\u00edtott. \u00c9lete Nagyv\u00e1radon \u00e9rt v\u00e9get, de ekkorra m\u00e1r az MTA tagja, kanonok \u00e9s v\u00e9g\u00fcl p\u00fcsp\u00f6k lett. A tudom\u00e1nyt\u00f6rt\u00e9net a r\u00e9g\u00e9szet atyjak\u00e9nt tartja \u0151t sz\u00e1mon.<\/p>\n

Brassai S\u00e1muel<\/em>t 1848-ban az orsz\u00e1gos katonai iskola tan\u00e1r\u00e1v\u00e1 nevezt\u00e9k ki, ami nyilv\u00e1nval\u00f3an nem val\u00f3sulhatott meg, viszont 1848 v\u00e9g\u00e9t\u0151l 1849 augusztus\u00e1ig Bem t\u00e1bornok sereg\u00e9ben, tisztk\u00e9nt szolg\u00e1lt. A szabads\u00e1gharc buk\u00e1sa ut\u00e1n nem menek\u00fclt k\u00fclf\u00f6ldre, viszont k\u00e9t \u00e9ven \u00e1t bujk\u00e1lnia kellett Erd\u00e9ly \u00e9szaki hegyei k\u00f6zt. 1837-t\u0151l volt levelez\u0151, majd 1865-t\u0151l rendes tagja a Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mi\u00e1nak.<\/p>\n

Tavasi Lajos a legid\u0151sebb tan\u00edtv\u00e1nyai \u00e9l\u00e9n, 1848 v\u00e9g\u00e9t\u0151l vett r\u00e9szt a fegyveres harcokban. Toborz\u00f3tisztk\u00e9nt egy \u00f6nk\u00e9ntes l\u00e9gi\u00f3t szervezett, s annak sz\u00e1zadosak\u00e9nt k\u00fczd\u00f6tte v\u00e9gig a szabads\u00e1gharcot. A d\u00e9vai fegyverlet\u00e9teln\u00e9l ker\u00fclt fogs\u00e1gba, s mint sok m\u00e1s tisztet, \u0151t is k\u00f6zleg\u00e9nyk\u00e9nt sorozt\u00e1k be az osztr\u00e1k hadseregbe. Ezred\u00e9t It\u00e1li\u00e1ba vez\u00e9nyelt\u00e9k, ahol k\u00e9t esztend\u0151t t\u00f6lt\u00f6tt k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 v\u00e1rosok laktany\u00e1iban. Parancsnokai hamar felfigyeltek a tehets\u00e9g\u00e9re, aminek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en beprotezs\u00e1lt\u00e1k Grawert t\u00e1bornokhoz, aki megb\u00edzta fia nevel\u00e9s\u00e9vel. 1851-ben elbocs\u00e1tott\u00e1k a hadseregb\u0151l, viszont Pestre nem t\u00e9rhetett vissza, mert onnan kitiltott\u00e1k. K\u00e9nyszerlakhely\u00e9nek Igl\u00f3t jel\u00f6lt\u00e9k ki, de \u00e1ll\u00e1st sok\u00e1ig ott sem kaphatott, ez\u00e9rt k\u00e9nytelen volt f\u0151\u00fari csal\u00e1dokn\u00e1l ism\u00e9t h\u00e1zi nevel\u0151k\u00e9nt dolgozni. Csak 1856-t\u00f3l tan\u00edthatott a helyi evang\u00e9likus gimn\u00e1ziumban, melynek v\u00e9g\u00fcl az igazgat\u00f3j\u00e1v\u00e1 l\u00e9phetett el\u0151.<\/p>\n

Felid\u00e9zve az akkori t\u00e1rsadalmi viszonyokat f\u00f6l\u00f6tt\u00e9bb nagy naivs\u00e1gnak, s\u0151t k\u00e9ptelens\u00e9gnek t\u0171nik a tan\u00edt\u00f3k ama t\u00f6rekv\u00e9se, hogy v\u00e1lassz\u00e1k kett\u00e9 a vall\u00e1s- \u00e9s a k\u00f6zoktat\u00e1s\u00fcgyi miniszt\u00e9riumot, vezess\u00e9k be az \u00e1ltal\u00e1nos tank\u00f6telezetts\u00e9get, \u00e9s r\u00e1ad\u00e1sul hozzanak l\u00e9tre egy olyan tan\u00edt\u00f3egyes\u00fcletet, amelyik \u201eegyenrang\u00fa lesz a parlamenttel \u00e9s a korm\u00e1nnyal\u201d. Ez ut\u00f3bbi v\u00e9lhet\u0151en sosem realiz\u00e1l\u00f3dik, mivel a t\u00e1rsadalom szerkezete ezt nem fogja lehet\u0151v\u00e9 tenni. S\u0151t, csal\u00f3dniuk kellett az \u00e1ltaluk elk\u00e9pzelt polg\u00e1ri \u00e1llam megval\u00f3sul\u00e1s\u00e1ban is.<\/p>\n

Felhaszn\u00e1lt irodalom:<\/strong><\/p>\n

Nagy S\u00e1ndor szerk. (1979): Pedag\u00f3giai lexikon<\/em>, 2. kiad\u00e1s, 4. k\u00f6tet. Budapest, Akad\u00e9miai Kiad\u00f3.
\nurl: https:\/\/\u200bhu\u200b.wikipedia\u200b.org\u200b\/wiki\u200b\/Tavasi\u200b_Lajos<\/a> (Let\u00f6lt\u00e9s ideje: 2024.09.10.)<\/p>\n<\/div>\n

\u00a0<\/span><\/div>\n

Vissza a tartalomjegyz\u00e9kre<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

2024. november\u2013december, XXXII. \u00e9vfolyam, 3\u20134. sz\u00e1m, ISSN 2729-9066 A cikk let\u00f6lt\u00e9se PDF form\u00e1tumban \u00a0 Csicsay Alajos Az els\u0151 egyetemes tan\u00fcgyi kongresszus \u00a0 A Pedag\u00f3giai Lexikon sz\u00f3cikke szerint a \u201etan\u00fcgyi kongresszus, nevel\u00e9s\u00fcgyi kongresszus, egyetemes tan\u00edt\u00f3i gy\u0171l\u00e9s: nevel\u00e9s\u00fcgyi int\u00e9zm\u00e9nyek, szervezetek, egyes\u00fcletek \u00e1ltal \u00f6sszeh\u00edvott nemzetk\u00f6zi v. orsz\u00e1gos jelleg\u0171 pedag\u00f3gustal\u00e1lkoz\u00e1s, amelyen a pedag\u00f3gia, a tan\u00fcgy \u00e1tfog\u00f3 k\u00e9rd\u00e9seit v. valamely […]<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"_lmt_disableupdate":"no","_lmt_disable":"","footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"class_list":["post-10143","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-egyeb"],"acf":[],"modified_by":"decsiz","_links":{"self":[{"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/10143","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=10143"}],"version-history":[{"count":3,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/10143\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":29329,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/10143\/revisions\/29329"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=10143"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=10143"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=10143"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}