{"id":10212,"date":"2024-10-13T15:00:57","date_gmt":"2024-10-13T13:00:57","guid":{"rendered":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/?p=10212"},"modified":"2026-01-15T10:05:15","modified_gmt":"2026-01-15T09:05:15","slug":"xxxii_03-04_18","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/xxxii_03-04_18\/","title":{"rendered":"Csicsay Alajos: A legismertebb magyar \u0151serd\u0151kutat\u00f3k"},"content":{"rendered":"

2024. november\u2013december, XXXII. \u00e9vfolyam, 3\u20134. sz\u00e1m, ISSN 2729-9066<\/strong><\/p>\n

A cikk let\u00f6lt\u00e9se PDF form\u00e1tumban<\/a><\/p>\n

\u00a0<\/span>
\nCsicsay Alajos<\/span><\/p>\n

A legismertebb magyar \u0151serd\u0151kutat\u00f3k<\/span><\/strong><\/p>\n

\u00a0<\/strong><\/span><\/p>\n

Azzal, amit az al\u00e1bbiakban le\u00edrok \u2013 bocs\u00e1ss\u00e1k meg nekem az olvas\u00f3k \u2013, n\u00e9h\u00e1ny magamra vonatkoz\u00f3 dolgot is elmondok. M\u00e1r kamaszkoromban megkedveltem az irodalmat, m\u00e9gpedig annyira, hogy az\u00f3ta nem tudok k\u00f6nyv n\u00e9lk\u00fcl meglenni. B\u00e1rhov\u00e1 mentem, a v\u00e1llt\u00e1sk\u00e1mnak egyik rekesz\u00e9ben mindig ott lapult egy-egy k\u00f6nyv, n\u00e9ha m\u00e9g kett\u0151 vagy h\u00e1rom is. Amikor letettem, s valaki v\u00e9letlen\u00fcl felemelte, \u00f6nk\u00e9ntelen\u00fcl megk\u00e9rdezte, mi a csud\u00e1t cipelek benne, hogy annyira neh\u00e9z. Csak azt, ami nagyon fontos, szoktam mondani mosolyogva, mire legt\u00f6bbsz\u00f6r megbocs\u00e1t\u00f3 fejcs\u00f3v\u00e1l\u00e1s volt a v\u00e1lasz. Ezzel azt akarom mondani, szenved\u00e9lyes olvas\u00f3 voltam, illetve vagyok mindm\u00e1ig. Els\u0151 saj\u00e1t k\u00f6nyvem Daniel Defoe<\/em> (1660\u20131731) Robinson Crusoe-ja volt, amit alapiskol\u00e1s koromban \u201eszorgalmam jutalm\u00e1ul\u201d kaptam az iskol\u00e1t\u00f3l. Annyira bele\u00e9ltem magam az olvas\u00e1s\u00e1ba, hogy eszembe sem jutott, a cselekm\u00e9nye kital\u00e1lt mese is lehet, r\u00e1ad\u00e1sul politikai ind\u00edttat\u00e1s\u00fa. Mi\u00e9rt is gyan\u00edthatott volna ilyesmit egy tizen\u00e9ves kiskamasz?<\/p>\n

N\u00e1lunk, Csehszlov\u00e1ki\u00e1ban, az akkor \u00fajonnan megny\u00edlt magyar iskol\u00e1kban, teh\u00e1t az \u00f6tvenes \u00e9vek elej\u00e9n, s\u0151t m\u00e9g k\u00e9s\u0151bb is, kiemelt hangs\u00falyt kaptak Pet\u0151fi, Arany J\u00e1nos, J\u00f3kai, vagyis a 19. sz\u00e1zad hazafias \u00edr\u00f3i. J\u00f3kait\u00f3l, ami a kezembe ker\u00fclt, mindent elolvastam. Egy-egy reg\u00e9ny\u00e9nek a v\u00e9g\u00e9n mindig nagy szomor\u00fas\u00e1g uralkodott el rajtam, r\u00e9szben a f\u0151h\u0151s\u00f6k buk\u00e1sa miatt, de m\u00e9g ink\u00e1bb az\u00e9rt, mert \u00fagy \u00e9reztem, t\u00f6bb olyan csod\u00e1latos \u00e9lm\u00e9nyben nem lesz r\u00e9szem, mint amilyet az a k\u00f6nyv adott nekem, amelyiknek a v\u00e9g\u00e9re \u00e9rtem. M\u00e1ig \u00e1ll\u00edtom, a \u201emese\u201d mellett J\u00f3kai szerettette meg velem a magyar t\u00f6rt\u00e9nelmet is. A t\u00f6rt\u00e9nelem ir\u00e1nti \u00e9rdekl\u0151d\u00e9semet azt\u00e1n meger\u0151s\u00edtette G\u00e1rdonyi az Egri csillagok<\/em>kal, majd k\u00f6vetkezett M\u00f3ra Ferenc az \u00e1sat\u00e1sair\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 humoros \u00edr\u00e1saival. K\u00f6zben meg r\u00e1kaptam Vern\u00e9re, akinek a k\u00f6nyvei szint\u00e9n magukkal ragadtak. Persze azokban is els\u0151sorban a kalandok voltak sz\u00e1momra \u00e9rdekesek, de mellett\u00fck a term\u00e9szet \u00e1br\u00e1zol\u00e1saira is felfigyeltem, vagyis \u00e1ltaluk a nagy titokzatoss\u00e1gok mozgatt\u00e1k meg a fant\u00e1zi\u00e1mat.<\/p>\n

Nem csoda, mert sz\u00fcl\u0151falum hat\u00e1ra tele volt r\u00e9tekkel, tavakkal, n\u00e1dasokkal, megannyi csoportosan \u00e9s mag\u00e1nyosan \u00e1ll\u00f3 botl\u00f3f\u00e1kkal (koron\u00e1s f\u0171zek), melyek k\u00f6z\u00f6tt \u00e1sott kan\u00e1lisok kanyarogtak. Haz\u00e1nk egyik nagy \u00e1rt\u00e9ri erdeje nek\u00fcnk, gyerekeknek, \u201e\u0151serd\u0151\u201d, pedig ott ter\u00fclt el B\u0151s, Csilizny\u00e1rad \u00e9s Szap hat\u00e1r\u00e1ban, amik b\u0151velkedtek holt\u00e1gakban \u00e9s mocsarakban. Rajta kereszt\u00fcl h\u00f6mp\u00f6lyg\u00f6tt nagy zajjal Eur\u00f3pa egyik b\u0151viz\u0171 foly\u00f3ja, a Duna. Sz\u00e9l\u00e9t hatalmas hull\u00e1mt\u00f6r\u0151 k\u00f6vekkel rakt\u00e1k tele, k\u00f6zep\u00e9n meg egy f\u00e1kkal ben\u0151tt sziget s\u00f6t\u00e9tlett, ami m\u00f6g\u00f6tt, mintha elnyelte volna \u0151ket valami f\u00e9lelmetes sz\u00f6rny, elt\u0171ntek, vagy m\u00f6g\u00fcle el\u0151bukkantak a vastag, fekete f\u00fcst\u00f6t ereget\u0151 g\u0151z\u00f6s\u00f6k, amelyek hossz\u00fa k\u00f6telekkel k\u00e9t-h\u00e1rom usz\u00e1lyt vontattak. Hi\u00e1ba pr\u00f3b\u00e1lkoztunk a v\u00edz sz\u00e9l\u00e9hez leereszkedni, szerencs\u00e9nkre sosem siker\u00fclt, mert a s\u0171r\u0171 boz\u00f3ttal, csal\u00e1nnal, szederind\u00e1kkal szeg\u00e9lyezett part azt nem tette lehet\u0151v\u00e9. Nem csoda, hogy a Verne-reg\u00e9nyek n\u00e9melyike megelevenedett el\u0151ttem. K\u00f6z\u00fcl\u00fck a legnagyobb hat\u00e1st a Rejtelmes sziget<\/em>, Nyolcsz\u00e1z m\u00e9rf\u00f6ld az Amazonason<\/em>, a K\u00e9t\u00e9vi vak\u00e1ci\u00f3, <\/em>a Nemo kapit\u00e1ny <\/em>gyakorolta r\u00e1m, de felsorolhatn\u00e9k m\u00e9g tov\u00e1bbi egy tucat k\u00f6nyv\u00e9t, amelyek magukkal ragadtak. \u00c1m azokat m\u00e1r k\u00e9s\u0151bb, k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1s (tan\u00edt\u00f3k\u00e9pz\u0151s) koromban olvastam, \u00e9s \u00edr\u00f3jukra akkor m\u00e1r \u00fagy tekintettem, mint egy irodalmi m\u0171faj megteremt\u0151j\u00e9re. Megjegyzem, hogy a Verne-k\u00f6nyvekben tal\u00e1lkoztam el\u0151sz\u00f6r olyan egzotikus \u00e1llatokkal, amelyekr\u0151l k\u00e9s\u0151bb, biol\u00f3giai tanulm\u00e1nyaim sor\u00e1n der\u00fclt ki, hogy mif\u00e9l\u00e9k val\u00f3j\u00e1ban. P\u00e9ld\u00e1ul a dugong<\/em> egy, az Amazonasban \u00e9l\u0151, az elef\u00e1ntokkal rokon eml\u0151s\u00e1llat. A nautilus<\/em> (Nemo tengeralattj\u00e1r\u00f3ja) pedig nem m\u00e1s, mint csigah\u00e1zas polip.<\/p>\n

Kezdetben kiz\u00e1r\u00f3lag a sz\u00e9pirodalmat b\u00fajtam, legink\u00e1bb a reg\u00e9nyeket, meg itt-ott a kispr\u00f3zai k\u00f6teteket, v\u00e1logat\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl. Egyr\u00e9szt az\u00e9rt, mert nem volt mentorom, aki az \u201eolvas\u00e1s m\u0171v\u00e9szet\u00e9ben\u201d seg\u00edtette volna kibontakoztatni a hajlamaimat, de ha akadt volna is valaki, abban az id\u0151ben neh\u00e9z lett volna alkalmazkodni a tan\u00e1csaihoz. R\u00e9szben az\u00e9rt, mert egy kis faluban \u00e9ltem, ahol nem volt k\u00f6nny\u0171 hozz\u00e1jutni a k\u00f6nyvh\u00f6z, pl\u00e1ne a sz\u00ednvonalas irodalomhoz nem. \u00cdgy tal\u00e1n az sem volt baj, hogy magamnak kellett r\u00e1j\u00f6nn\u00f6m, az irodalomban mi az igazi \u00e9rt\u00e9k, \u00e9s mi a b\u00f3vli. P\u00e1ly\u00e1t sem olyat v\u00e1laszthattam, amihez tudtam volna, hogy van n\u00e9mi affinit\u00e1som. Mindazon\u00e1ltal szerencs\u00e9snek mondhatom magamat, hogy nekem a pedag\u00f3gusi p\u00e1lya jutott, abban is a term\u00e9szettudom\u00e1nyi szakok, melyeket szint\u00e9n nem \u00f6nk\u00e9nt v\u00e1lasztottam, hanem \u00fagymond, \u201et\u00e1rsadalmi sz\u00fcks\u00e9gletb\u0151l\u201d. De ezt m\u00e1r, t\u00f6bb okb\u00f3l kifoly\u00f3lag, t\u00f6bbsz\u00f6r is le\u00edrtam, igaz, csak akkor, ha valaki megk\u00e9rdezte, mi\u00e9rt nem t\u00f6rt\u00e9nelmet \u00e9s irodalmat tanultam a f\u0151iskol\u00e1n. Most ism\u00e9t abb\u00f3l az aprop\u00f3b\u00f3l t\u00e9rek ki r\u00e1, hogy megokoljam, mi \u00f6szt\u00f6nz\u00f6tt engem az ismeretterjeszt\u0151 k\u00f6nyvek olvas\u00e1s\u00e1ra.<\/p>\n

\u00a0<\/span><\/div>\n

\n\u00a0<\/span>
\nMoln\u00e1r G\u00e1bor
\nForr\u00e1s: https:\/\/\u200birodalmijelen\u200b.hu\u200b\/2010\u200b-dec\u200b-02\u200b-0511\u200b\/vak\u200b-kedvenc\u200b-molnar\u200b-gabor<\/a><\/em><\/span>
\n\u00a0<\/span><\/div>\n

Ut\u00f3lag v\u00e9lem \u00fagy, hogy kellett hozz\u00e1juk egy h\u00eddf\u00e9le valami, illetve valaki, aki sz\u00e1momra hidat \u00e9p\u00edtsen \u00e9s rajta \u00e1t is vezessen. S ez a valaki Moln\u00e1r G\u00e1bor<\/em> (1908\u20131980) volt, akinek a term\u00e9szetrajong\u00e1sa \u00e9s a mag\u00e1val ragad\u00f3 \u00edr\u00f3i st\u00edlusa Fekete Istv\u00e1n\u00e9val rokon\u00edthat\u00f3. \u00c9letszeretete, akarat- \u00e9s teremt\u0151ereje pedig, v\u00e9lem\u00e9nyem szerint, senki m\u00e1s\u00e9val. H\u00e1nyatott gyermek\u00e9vei ut\u00e1n mez\u0151gazd\u00e1sznak tanult. 21 \u00e9ves kor\u00e1ban \u00e9rtes\u00fclt r\u00f3la, hogy egy magyar rovargy\u0171jt\u0151 exped\u00edci\u00f3 k\u00e9sz\u00fcl Braz\u00edli\u00e1ba, jelentkezett az illet\u00e9kesekn\u00e9l, h\u00e1tha siker\u00fcl a felfedez\u0151\u00fatra indul\u00f3k k\u00f6z\u00e9 neki is bejutnia. Nem riadt vissza, amikor megtudta, a kutat\u00f3csoport mind\u00f6ssze k\u00e9t szem\u00e9lyb\u0151l \u00e1ll, ez\u00e9rt sz\u00edvesen vett\u00e9k, hogy egy harmadik is jelentkezett. Azt a feladatot kapt\u00e1k, hogy D\u00e9l-Amerika vadonj\u00e1b\u00f3l gyarap\u00edts\u00e1k a Magyar Nemzeti M\u00fazeum \u00e1llat- \u00e9s rovargy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9t. Alighogy \u2013 ki tudja m\u00e1r, mi\u00e9rt \u2013 k\u00fcl\u00f6n-k\u00fcl\u00f6n meg\u00e9rkeztek az Amazonas torkolat\u00e1hoz, k\u00e9t t\u00e1rsa annyira megbetegedett, hogy nem tudt\u00e1k egy\u00fctt folytatni az \u00fatjukat, vissza kellett menni\u00fck Magyarorsz\u00e1gra. Moln\u00e1r egyed\u00fcl pr\u00f3b\u00e1lta meg a csoport v\u00e1llalt k\u00f6teless\u00e9g\u00e9t teljes\u00edteni. Eljutott Manausba, s\u0151t tov\u00e1bb haj\u00f3zva a nagy folyam mell\u00e9kfoly\u00f3in, Mato Grosso \u2013 Braz\u00edlia egyik sz\u00f6vets\u00e9gi \u00e1llama \u2013 t\u00f6bb biot\u00f3pb\u00f3l \u00e1ll\u00f3, \u00f3ri\u00e1si ter\u00fclet\u00e9re, ahol sz\u00e1mos tudom\u00e1nyos felfedez\u00e9st siker\u00fclt tennie. K\u00f6zben arr\u00f3l is kellett gondoskodnia, hogy sz\u0171k\u00f6s anyagi t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1t valami m\u00f3don ki tudja eg\u00e9sz\u00edteni. Egy rakt\u00e1r fel\u00fcgyelet\u00e9t v\u00e1llalta, amelyben robban\u00f3szereket (is) t\u00e1roltak. Amikor egy gyutacsokkal teli l\u00e1d\u00e1t kellett volna egy tapasztalatlan bennsz\u00fcl\u00f6tt fi\u00fanak \u00e1thelyeznie, kivette a kez\u00e9b\u0151l, a l\u00e1da tartalma v\u00e9letlen\u00fcl felrobbant, \u00e9s kioltotta a 25 \u00e9ves Moln\u00e1r G\u00e1bornak a szeme vil\u00e1g\u00e1t. Hogy azt\u00e1n milyen \u00faton-m\u00f3don \u00e9s kiknek a seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel siker\u00fclt hazajutnia, r\u00e1ad\u00e1sul m\u00e9g nem ak\u00e1rmilyen \u00e9l\u0151 \u00e1llatokat, hanem \u00f3ri\u00e1sk\u00edgy\u00f3kat, meg \u00e1llatb\u0151r\u00f6ket is mag\u00e1val hoznia, az ma m\u00e1r olvashat\u00f3 az interneten, \u00e9s videofilmen is megn\u00e9zhet\u0151. Az ut\u00f3bbin feles\u00e9ge, Hegyi Margit avat be benn\u00fcnket a majdhogynem komikusan l\u00e9trej\u00f6tt kapcsolatuk, illetve h\u00e1zass\u00e1guk \u00e9s meghat\u00f3an sz\u00e9p k\u00f6z\u00f6s sorsv\u00e1llal\u00e1suknak a t\u00f6rt\u00e9net\u00e9be.<\/p>\n

\u00c9n 1960-ban ker\u00fcltem Muzsl\u00e1ra, s mint a tantest\u00fclet \u00fajonnan \u00e9rkezett tagj\u00e1ra, az iskola igazgat\u00f3ja tan\u00edt\u00e1son k\u00edv\u00fcli feladatk\u00e9nt r\u00e1m b\u00edzta a k\u00f6zs\u00e9gi k\u00f6nyvt\u00e1r vezet\u00e9s\u00e9t, amit \u00f6r\u00f6mmel v\u00e1llaltam, m\u00e1r csak az\u00e9rt is, mert saj\u00e1t k\u00f6nyveim sz\u00e1ma m\u00e9g igencsak gy\u00e9r volt, a k\u00f6nyvt\u00e1rban pedig akadt olvasnival\u00f3 b\u0151ven. R\u00e1ad\u00e1sul a gyerekeket is becsalogathattam oda. \u00c9pp abban az id\u0151ben jelentek meg frissiben Moln\u00e1r G\u00e1bor Jagu\u00e1rorsz\u00e1gban, A feh\u00e9r arany vadon\u00e1ban, P\u00e1lmakunyh\u00f3 az \u0151serd\u0151ben<\/em> c\u00edm\u0171 k\u00f6nyvei, melyek, ami az olvas\u00e1st illeti, n\u00e1lam, mint utaltam r\u00e1, egyfajta szeml\u00e9letv\u00e1lt\u00e1st eredm\u00e9nyeztek. Azt\u00e1n amikor megtudtam, hogy azokat \u00e9s az \u00f6sszes m\u0171v\u00e9t (26 k\u00f6tetet, t\u00f6bb sz\u00e1z szakcikk\u00e9t, valamint n\u00e9h\u00e1ny r\u00e1di\u00f3j\u00e1t\u00e9k\u00e1t) is vakon \u00edrta meg az \u00edr\u00f3, szinte megd\u00f6bbentett. A l\u00e1t\u00f3 ember sz\u00e1m\u00e1ra hihetetlennek t\u0171nik, hogy ilyesmi egy\u00e1ltal\u00e1n lehets\u00e9ges. Sz\u00e1nt\u00f3 Gy\u00f6rgyr\u0151l m\u00e1r tudtam, hogy szint\u00e9n vak \u00edr\u00f3 volt, olvastam is t\u0151le kiv\u00e1l\u00f3 k\u00f6nyveket, de \u0151 t\u00f6rt\u00e9nelmi t\u00e9m\u00e1j\u00fa dolgokat \u00edrt, ugyancsak a feles\u00e9ge seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel. Moln\u00e1r G\u00e1bor viszont az \u00e9lm\u00e9nyeit eleven\u00edtette meg, m\u00e9ghozz\u00e1 \u00e9leth\u0171en \u00fagy, hogy olvas\u00e1s k\u00f6zben szinte minden \u00e9rz\u00e9kszerv\u00fcnkkel \u00e9rezz\u00fck a term\u00e9szet es\u0151erd\u0151kre jellemz\u0151 \u00f6sszes megnyilv\u00e1nul\u00e1s\u00e1t. Mintha mi is boz\u00f3tv\u00e1g\u00f3 k\u00e9ssel a kez\u00fcnkben ott csapkodtunk volna jobbra-balra, ahol \u0151 j\u00e1rt, azalatt a csek\u00e9ly n\u00e9gy esztend\u0151 alatt, melyeket \u00e9letvesz\u00e9lyekkel teli munk\u00e1val t\u00f6lt\u00f6tt el Braz\u00edlia \u0151serd\u0151iben.<\/p>\n

\u00a0<\/span><\/div>\n

\n\u00a0<\/span>
\nForr\u00e1s: https:\/\/\u200bwww\u200b.freepik\u200b.com\/<\/a><\/em><\/em><\/span>
\n\u00a0<\/span><\/div>\n

Hogy \u00e9letm\u0171ve a szigor\u00fa tudom\u00e1nyos elv\u00e1r\u00e1soknak is megfelelt, mi sem bizony\u00edtja jobban, mint az, hogy k\u00f6nyveit Bal\u00e1zs D\u00e9nes mint sz\u00e1m\u00e1ra fontos forr\u00e1sanyagokat sorolja fel. Az \u0151serd\u0151k vil\u00e1ga c\u00edm\u0171 tanulm\u00e1nyk\u00f6tet\u00e9ben pedig a k\u00f6vetkez\u0151ket \u00edrja a kutat\u00f3kr\u00f3l: \u201eHogy kik voltak az els\u0151 magyarok, akik eljutottak az egyenl\u00edt\u0151i dzsungelekbe, nem tudhatjuk. \u00cdr\u00e1sos dokumentumok sz\u00f3lnak arr\u00f3l, hogy Amaz\u00f3ni\u00e1ban a XVIII. sz\u00e1zadban jelent\u0151s szerepet j\u00e1tszottak haz\u00e1nkfiai. Misszion\u00e1riusk\u00e9nt \u00e9rkeztek a vadonban \u00e9l\u0151 indi\u00e1nok k\u00f6z\u00e9, de nem egyszer\u0171en hitt\u00e9r\u00edt\u0151k voltak, hanem \u00e9les szem\u0171 term\u00e9szetb\u00fav\u00e1rok. Koruk legm\u0171veltebb emberei k\u00f6z\u00e9 tartoztak, akik a tud\u00e1sukat a nagyszombati egyetemen (\u2026) szerezt\u00e9k meg. Amaz\u00f3nia tucatnyi magyar kutat\u00f3ja k\u00f6z\u00fcl kett\u0151t ragadunk ki: Brent\u00e1n K\u00e1rolyt \u00e9s \u00c9der Ferencet.\u201d <\/em>Annak ellen\u00e9re, hogy \u0151k h\u00fasz \u00e9vig misszi\u00f3st\u00e1rsak voltak, m\u00e1s-m\u00e1s ter\u00fcleteken tev\u00e9kenykedtek, \u00e9s k\u00f6zben term\u00e9szet- \u00e9s n\u00e9prajzi megfigyel\u00e9seket v\u00e9geztek. Brent\u00e1n feljegyz\u00e9sei olaszorsz\u00e1gi tart\u00f3zkod\u00e1sa idej\u00e9n sajnos mind elvesztek, \u00c9der \u00e9let\u00e9nek \u00e9s munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1nak a le\u00edr\u00e1sa viszont m\u00e1r az interneten is megtal\u00e1lhat\u00f3. \u00dati besz\u00e1mol\u00f3j\u00e1b\u00f3l Bal\u00e1zs D\u00e9nes id\u00e9z n\u00e9h\u00e1ny r\u00f6vid, r\u00e9mt\u00f6rt\u00e9netnek beill\u0151 fejezetet. Az egyikhez hozz\u00e1f\u0171zi: \u201eha nem egy misszion\u00e1riust\u00f3l sz\u00e1rmazna, el sem hinn\u00e9 az ember\u201d. <\/em>Az \u00e9n v\u00e9lem\u00e9nyem viszont az, hogy val\u00f3sz\u00edn\u0171leg nem a saj\u00e1t tapasztalatait \u00edrta le, hanem a bennsz\u00fcl\u00f6ttek \u00e1ltal kisz\u00ednezett esem\u00e9nyeket t\u00e1lalt\u00e1k fel neki \u00fagy, ahogyan \u00e9vsz\u00e1zadokon \u00e1t n\u00e1lunk is szok\u00e1s volt est\u00e9nk\u00e9nt mes\u00e9ket mondani a gonosz farkasokr\u00f3l \u00e9s az erd\u0151 egy\u00e9b f\u00e9lelmetes sz\u00f6rnyeir\u0151l. A k\u00e9s\u0151bbi kutat\u00f3k m\u00e1r j\u00f3val re\u00e1lisabb k\u00e9pet adnak az es\u0151erd\u0151kr\u0151l, a k\u00f6rny\u00e9k\u00fckr\u0151l \u00e9s az \u00e1ltaluk bej\u00e1rt ter\u00fcletek lak\u00f3ir\u00f3l. K\u00f6z\u00e9j\u00fck tartozott Magyar L\u00e1szl\u00f3<\/em> (1818\u20131864), aki egyid\u0151s volt a sk\u00f3t David Livingstone<\/em>-nal (1813\u20131873). Van-e, ki e nevet nem ismeri? \u00cdgy h\u00e1t nem val\u00f3sz\u00edn\u0171, hogy r\u00e9szletesebben kellene r\u00f3la sz\u00f3lnom \u2013 majdnem hasonl\u00f3 c\u00e9llal j\u00e1rta be az ismeretlen, idegen t\u00e1jakat, mint \u0151. Az\u00e9rt majdnem, mert Livingstone els\u0151sorban az anglik\u00e1n egyh\u00e1z hitt\u00e9r\u00edt\u0151je volt, s mint olyan, \u00f3ri\u00e1si felfedez\u0151utakat tett meg Afrik\u00e1ban, Magyar L\u00e1szl\u00f3 viszont kiz\u00e1r\u00f3lag felfedez\u0151utakra indult, el\u0151bb Amaz\u00f3ni\u00e1ba, majd h\u00e1rom alkalommal \u0151 is Afrik\u00e1ba. \u0150ket vagy f\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zaddal k\u00e9s\u0151bb Torday Emil (1875\u20131931) k\u00f6vette. Vele kapcsolatban viszont meg kell jegyezni, hogy \u0151 nem az afrikai vadon felkutat\u00e1sa c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l ment ki a kontinensre, hanem mint a gyarmattart\u00f3 belga korm\u00e1ny tisztvisel\u0151je. Etnogr\u00e1fusk\u00e9nt figyelemre m\u00e9lt\u00f3 felfedez\u00e9seket tett a Kong\u00f3-medence n\u00e9peir\u0151l, melyek folytat\u00e1s\u00e1ra az Angol kir\u00e1lyi Embertani Int\u00e9zet \u00e9s a British Museum is felk\u00e9rte \u0151t.<\/p>\n

K\u00f6zben nem lenne sz\u00e9p dolog t\u0151lem, ha megfeledkezn\u00e9k Kittenberger K\u00e1lm\u00e1nr\u00f3l (1881\u20131958), akinek A Kilimandzs\u00e1r\u00f3t\u00f3l Nagymarosig c\u00edm\u0171 k\u00f6nyve is nagy hat\u00e1st gyakorolt r\u00e1m. Vagy gr\u00f3f Sz\u00e9chenyi Zsigmond<\/em> (1898\u20131967) vad\u00e1szati szak\u00edr\u00f3r\u00f3l, akinek a k\u00f6nyvei egyt\u0151l egyig, ak\u00e1rcsak el\u0151bb J\u00f3kai\u00e9i, szinte elb\u0171v\u00f6ltek. Vele kapcsolatban nem<\/strong> \u00e1llhatom meg, hogy egy tanuls\u00e1gos anekdot\u00e1t ne id\u00e9zzek fel r\u00f3la. Egy ideig a Magyar Mez\u0151gazdas\u00e1gi M\u00fazeumban kapott \u00e1ll\u00e1st, ahov\u00e1 egyszer K\u00e1d\u00e1r J\u00e1nos is ell\u00e1togatott. Amikor tal\u00e1lkozott Sz\u00e9chenyivel, udvariasan megk\u00e9rdezte t\u0151le, mik\u00e9nt sz\u00f3l\u00edthatja \u0151t, mire a gr\u00f3f, tess\u00e9k csak egyszer\u0171en Zsig\u00e1nak. K\u00e1d\u00e1r: – Mondja, Zsiga, szinte az \u00f6sszes arisztokrata elhagyta az orsz\u00e1got, maga mi\u00e9rt maradt itt? A gr\u00f3f: – Tetszik tudni, a Zsiga elment volna, de a Sz\u00e9chenyi nem engedte.<\/p>\n

\u00a0<\/span><\/div>\n

\n\u00a0<\/span>
\nMagyar L\u00e1szl\u00f3 \u00e9s az \u00e1ltala rajzolt t\u00e9rk\u00e9p
\nForr\u00e1s: http:\/\/\u200bkepmas\u200b.hu<\/a><\/em><\/span>
\n\u00a0<\/span><\/div>\n

Az ismeretlen t\u00e1jak felfedez\u0151i k\u00f6zt okvetlen\u00fcl meg kell eml\u00edten\u00fcnk Xantus J\u00e1nos<\/em>t (1825\u20131894). \u201e<\/em>Nem sokkal a kiegyez\u00e9s ut\u00e1n (1867) az Osztr\u00e1k-Magyar Monarchia k\u00e9t haj\u00f3b\u00f3l \u00e1ll\u00f3 exped\u00edci\u00f3t ind\u00edtott t\u00e1vol-keleti orsz\u00e1gokba a kereskedelmi kapcsolatok ki\u00e9p\u00edt\u00e9se c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l. E\u00f6tv\u00f6s J\u00f3zsef kultuszminiszter aj\u00e1nl\u00e1s\u00e1ra Xantus J\u00e1nos is beker\u00fclt az exped\u00edci\u00f3ba azzal a feladattal, hogy a Magyar Nemzeti M\u00fazeum r\u00e9sz\u00e9re n\u00e9prajzi \u00e9s term\u00e9szettudom\u00e1nyi gy\u0171jt\u00e9st v\u00e9gezzen. Siker\u00fclt is \u00e9rt\u00e9kes anyagra szert tennie Ceylon sziget\u00e9n (a mai Sri Lank\u00e1n), Szingap\u00far k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n \u00e9s Szi\u00e1mban (a mai Thaif\u00f6ld\u00f6n), de az exped\u00edci\u00f3 osztr\u00e1k parancsnoka az eg\u00e9szet a b\u00e9csi m\u00fazeum r\u00e9sz\u00e9re akarta elk\u00fcldeni. A vita annyira elm\u00e9rgesedett k\u00f6z\u00f6tt\u00fck, hogy Xantus megv\u00e1lt az exped\u00edci\u00f3t\u00f3l, \u00e9s \u00f6n\u00e1ll\u00f3 gy\u0171jt\u0151munk\u00e1ba kezdett.\u201d <\/em>Nem \u00e9ppen \u00f6nk\u00e9nt v\u00e1llalt kalandos \u00e9let\u00fatj\u00e1nak t\u00f6rt\u00e9nete el\u00e9gg\u00e9 j\u00f3l ismert, r\u00f6vid kivonata m\u00e1r az interneten is olvashat\u00f3, benne az is, hogy milyen \u00e1llatokat \u00e9s n\u00f6v\u00e9nyeket fedezett fel \u00e9s adott nekik nevet. Hosszas el\u0151k\u00e9sz\u00fcletek ut\u00e1n 1866. augusztus 6-\u00e1n ny\u00edlt meg a F\u0151v\u00e1rosi \u00c1llat- \u00e9s N\u00f6v\u00e9nykert, melynek \u0151 lett az els\u0151 igazgat\u00f3ja. Szinte term\u00e9szetes, hogy az \u0151, p\u00e1rj\u00e1t ritk\u00edt\u00f3, 2 500 darabb\u00f3l \u00e1ll\u00f3, t\u00e1vol-keleti gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9b\u0151l alap\u00edtott\u00e1k meg a Nemzeti M\u00fazeum N\u00e9prajzi Oszt\u00e1ly\u00e1t, k\u00e9s\u0151bb a N\u00e9prajzi M\u00fazeumot is. Ma a gy\u0151ri \u00e1llatkert b\u00fcszk\u00e9lkedik Xantus J\u00e1nos nev\u00e9vel. \u201eA magyar \u00bbdzsungelkutat\u00f3\u00ab tud\u00f3soknak igazi munkater\u00fclete F\u00f6ld\u00fcnk legnagyobb tr\u00f3pusi szigete, \u00daj Guinea. <\/em>\u2013 \u00cdrja Bal\u00e1zs D\u00e9nes. \u2013\u00a0 A p\u00e1pu\u00e1k f\u00f6ldj\u00e9nek els\u0151 kutat\u00f3ja a 19. sz\u00e1zad 90-es \u00e9veiben (\u2026) Fenichel S\u00e1muel (1868\u20131893) volt, aki \u00e9let\u00e9t \u00e1ldozta a tudom\u00e1ny\u00e9rt. <\/em>(Nem volt egyed\u00fcli Cs. A.). Amikor Fenichel hal\u00e1lh\u00edre Budapestre \u00e9rkezett, a szint\u00e9n erd\u00e9lyi sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa B\u00edr\u00f3 Lajos (1856\u20131931) \u00f6nk\u00e9nt jelentkezett, hogy folytatja a vad \u00daj-Guine\u00e1ban Fenichel megkezdett munk\u00e1j\u00e1t. (\u2026) T\u00f6bb mint hat \u00e9ves munk\u00e1j\u00e1nak eredm\u00e9nye p\u00e1ratlanul gazdag: prepar\u00e1lt rovarokb\u00f3l, h\u00fcll\u0151kb\u0151l \u00e9s madarakb\u00f3l \u00e1llt. Bel\u0151l\u00fck csaknem 200 ezer darabot juttatott haza a Nemzeti M\u00fazeumnak. Mint etnogr\u00e1fus 6000 t\u00e1rggyal gyarap\u00edtotta a N\u00e9prajzi M\u00fazeum anyag\u00e1t.\u201d<\/em> Szinte hihetetlen mennyis\u00e9g. Az \u0151serd\u0151kutat\u00f3k munk\u00e1ja eleve \u00e9letvesz\u00e9lyes, r\u00e9szben az\u00e9rt, mert a bennsz\u00fcl\u00f6ttek nem mindegyik\u00fcket fogadt\u00e1k bar\u00e1ts\u00e1gosan, de enn\u00e9l is nagyobb fenyegetetts\u00e9get jelentettek nekik a tr\u00f3pusi nyavaly\u00e1k, kiv\u00e1ltk\u00e9ppen a mal\u00e1ria, ami Livingstone \u00e9s feles\u00e9ge hal\u00e1l\u00e1t okozta. A r\u00e9gebbiek k\u00f6z\u00f6tt tal\u00e1n nem is akadt kiv\u00e9tel, aki ne fert\u0151z\u0151d\u00f6tt volna meg e moszkit\u00f3k (mondhatn\u00e1nk, tr\u00f3pusi sz\u00fanyogok) \u00e1ltal terjesztett valamelyik plazm\u00f3dium fajjal vagy m\u00e1s k\u00f3rokoz\u00f3kkal, \u00edgy B\u00edr\u00f3 Lajos is. \u00c1m neki szerencs\u00e9je volt, hogy nem jutott Livingstone-\u00e9k sors\u00e1ra. \u00c1ll\u00edt\u00f3lag tanulm\u00e1nyozta Robert Koch bakteriol\u00f3giai munk\u00e1it, s miut\u00e1n visszat\u00e9rt Eur\u00f3p\u00e1ba, szoros bar\u00e1ts\u00e1gba ker\u00fclt a tud\u00f3ssal. \u201eKoch kinines gy\u00f3gykezel\u00e9se szabad\u00edtotta meg haz\u00e1nkfi\u00e1t a gyilkos k\u00f3rt\u00f3l.\u201d<\/em> Ezt is Bal\u00e1zs D\u00e9nest\u0151l tudhatjuk.<\/p>\n

Felhaszn\u00e1lt irodalom:<\/strong><\/p>\n

Bal\u00e1zs D\u00e9nes (1990): Az \u0151serd\u0151k vil\u00e1ga. <\/em>Budapest, M\u00f3ra Ferenc K\u00f6nyvkiad\u00f3, ISBN: 963116571x.<\/p>\n

\u00a0<\/span><\/div>\n

Vissza a tartalomjegyz\u00e9kre<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

2024. november\u2013december, XXXII. \u00e9vfolyam, 3\u20134. sz\u00e1m, ISSN 2729-9066 A cikk let\u00f6lt\u00e9se PDF form\u00e1tumban \u00a0 Csicsay Alajos A legismertebb magyar \u0151serd\u0151kutat\u00f3k \u00a0 Azzal, amit az al\u00e1bbiakban le\u00edrok \u2013 bocs\u00e1ss\u00e1k meg nekem az olvas\u00f3k \u2013, n\u00e9h\u00e1ny magamra vonatkoz\u00f3 dolgot is elmondok. M\u00e1r kamaszkoromban megkedveltem az irodalmat, m\u00e9gpedig annyira, hogy az\u00f3ta nem tudok k\u00f6nyv n\u00e9lk\u00fcl meglenni. B\u00e1rhov\u00e1 mentem, […]<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"_lmt_disableupdate":"no","_lmt_disable":"","footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"class_list":["post-10212","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-egyeb"],"acf":[],"modified_by":"decsiz","_links":{"self":[{"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/10212","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=10212"}],"version-history":[{"count":5,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/10212\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":29335,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/10212\/revisions\/29335"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=10212"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=10212"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=10212"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}