{"id":10571,"date":"2024-12-16T12:19:18","date_gmt":"2024-12-16T11:19:18","guid":{"rendered":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/?p=10571"},"modified":"2025-12-03T09:22:28","modified_gmt":"2025-12-03T08:22:28","slug":"xxxii_05-06_03","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/xxxii_05-06_03\/","title":{"rendered":"Gyarmathy \u00c9va: Neurodiverzit\u00e1s, adatalap\u00fa d\u00f6nt\u00e9shozatal \u00e9s tehets\u00e9gfejleszt\u00e9s"},"content":{"rendered":"

2025.\u00a0janu\u00e1r\u2013febru\u00e1r, XXXII. \u00e9vfolyam, 5\u20136.\u00a0sz\u00e1m, ISSN 2729-9066<\/strong><\/p>\n

A cikk let\u00f6lt\u00e9se PDF form\u00e1tumban<\/a><\/p>\n

\u00a0<\/span>
\nGyarmathy \u00c9va<\/span><\/p>\n

Neurodiverzit\u00e1s, adatalap\u00fa d\u00f6nt\u00e9shozatal \u00e9s\u00a0tehets\u00e9gfejleszt\u00e9s\t1<\/a>\r\n<\/sup><\/span><\/strong><\/p>\n

\u00a0<\/strong><\/span><\/p>\n

A\u00a0tehets\u00e9g, a\u00a0kiemelked\u0151 k\u00e9pess\u00e9g \u00e9s\u00a0a\u00a0kett\u0151s k\u00fcl\u00f6nlegess\u00e9g kapcsolata<\/strong><\/p>\n

A\u00a020\u00a0sz\u00e1zadban a\u00a0tehets\u00e9gk\u00e9p a\u00a0kiemelked\u0151 k\u00e9pess\u00e9gekkel kapcsol\u00f3dott \u00f6ssze, \u00e9s\u00a0ez\u00a0a\u00a0sztereotip t\u00e1rsadalmi reprezent\u00e1ci\u00f3 miatt sz\u00e1mos probl\u00e9m\u00e1t okozott a\u00a0tehets\u00e9ges \u00e9s\/vagy kiemelked\u0151 k\u00e9pess\u00e9g\u0171 tanul\u00f3k fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek t\u00e1mogat\u00e1sa, illetve az\u00a0ezekre adott oktat\u00e1si v\u00e1laszok ter\u00e9n. A\u00a0tehets\u00e9g \u00e9s\u00a0kiemelked\u0151 k\u00e9pess\u00e9g nem egy\u00a0\u00e9s ugyanaz. A\u00a0tehets\u00e9g saj\u00e1tos attit\u0171d, amely a\u00a0fejl\u0151d\u00e9sre, v\u00e1ltoz\u00e1sra \u00e9s\u00a0v\u00e1ltoztat\u00e1sra ir\u00e1nyul. Mint ilyet, a\u00a0bels\u0151 hajt\u00f3er\u0151 sokkal jobban jellemzi, mint a\u00a0kiemelked\u0151 k\u00e9pess\u00e9g. Ez\u00a0ut\u00f3bbi ink\u00e1bb k\u00f6vetkezm\u00e9ny, az\u00a0olthatatlan tenni \u00e9s\u00a0tudni v\u00e1gy\u00e1sb\u00f3l fakad\u00f3 nyeres\u00e9g. Term\u00e9szetesen a\u00a0kiemelked\u0151 k\u00e9pess\u00e9g nem z\u00e1rja ki a\u00a0tehets\u00e9get, de a\u00a0bels\u0151 hajt\u00f3er\u0151 n\u00e9lk\u00fcl a\u00a0kiemelked\u0151 k\u00e9pess\u00e9g csup\u00e1n j\u00f3 szak\u00e9rt\u0151v\u00e9 tesz, de nem alkot\u00f3v\u00e1. Az\u00a0intenz\u00edv vit\u00e1knak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a\u00a0tehets\u00e9g \u00e9s\u00a0kiemelked\u0151 k\u00e9pess\u00e9g jelens\u00e9g\u00e9vel kapcsolatos ismeretek folyamatosan v\u00e1ltoznak. A\u00a0modellek \u00e9s\u00a0elk\u00e9pzel\u00e9sek sokf\u00e9les\u00e9ge jelzi, hogy nem egy\u00e9rtelm\u0171 fogalmakr\u00f3l van sz\u00f3.<\/p>\n

A\u00a0szakirodalomban a\u00a0k\u00e9pess\u00e9gekre, a\u00a0tanulm\u00e1nyi eredm\u00e9nyess\u00e9gre, a\u00a0t\u00e1rsas \u00e9s\u00a0szem\u00e9lyes alkalmazkod\u00e1sra, a\u00a0tehets\u00e9g term\u00e9szet\u00e9re vagy a\u00a0fizikai jellemz\u0151kre vonatkoz\u00f3 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u00edtoszok \u00e9s\u00a0sztereot\u00edpi\u00e1k jelentek meg a\u00a0t\u00e9m\u00e1ban (Callahan, 2001), ami sokat \u00e1rtott a\u00a0tehets\u00e9gek ell\u00e1t\u00e1s\u00e1nak. Lipsey \u00e9s\u00a0Wilson (1993) \u00e1tfog\u00f3 vizsg\u00e1lat\u00e1nak eredm\u00e9nye szerint a\u00a0tehets\u00e9ggondoz\u00e1s egy\u00e1ltal\u00e1n nem t\u00e1mogatta a\u00a0tehets\u00e9gek fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t. Azt tal\u00e1lt\u00e1k, hogy a\u00a0megjelent tanulm\u00e1nyok elt\u00falozt\u00e1k a\u00a0hat\u00e1sokat, a\u00a0placebo hat\u00e1st nem meghalad\u00f3k az\u00a0eredm\u00e9nyek.<\/p>\n

Az\u00a0ut\u00f3bbi \u00e9vtizedekben azonban egyre t\u00f6bb tanulm\u00e1ny \u00e9s\u00a0k\u00f6nyv a\u00a0tehets\u00e9get mint neurodiverz jelens\u00e9get \u00edrja le (Gyarmathy\u00a0\u2013\u00a0Senior, 2016; Foley Nicpon\u00a0\u2013\u00a0Colangelo, 2018; Ronksley-Pavia, 2019; Assouline\u00a0\u2013\u00a0Foley Nicpon\u00a0\u2013\u00a0Dockery, 2020; Gyarmathy\u00a0\u2013\u00a0Plosz, 2021; David\u00a0\u2013\u00a0Gyarmathy, 2023). A\u00a0k\u00e9tszeresen vagy t\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6sen k\u00fcl\u00f6nleges tehets\u00e9gnek nevezett jelens\u00e9g mellett k\u00fcl\u00f6n kateg\u00f3riak\u00e9nt jelent meg a\u00a0neurodiverz tehets\u00e9g fogalma.<\/p>\n

A\u00a0kett\u0151s vagy t\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6s k\u00fcl\u00f6nlegess\u00e9g\u0171 tehets\u00e9g sz\u00e9lesebb kateg\u00f3ria, mint a\u00a0neurodiverz tehets\u00e9g kateg\u00f3ria. Kett\u0151s vagy t\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6s k\u00fcl\u00f6nlegess\u00e9g\u0171ek azok a\u00a0tehets\u00e9gek, akik a\u00a0tehets\u00e9g mellett k\u00fcls\u0151 vagy bels\u0151 t\u00e9nyez\u0151kb\u0151l fakad\u00f3 egy\u00e9b k\u00fcl\u00f6nlegess\u00e9get is mutatnak. Ilyen a:<\/p>\n

    \n
  1. szociokultur\u00e1lis h\u00e1tr\u00e1ny;<\/li>\n
  2. etnikai-nemzetis\u00e9gi kisebbs\u00e9gi helyzet;<\/li>\n
  3. neurol\u00f3giai alap\u00fa teljes\u00edtm\u00e9nyzavarok, leggyakrabban tanul\u00e1si zavar, diszlexia, diszkalkulia, diszgr\u00e1fia diagn\u00f3zissal;<\/li>\n
  4. viselked\u00e9si \u00e9s\u00a0\u00e9rzelmi zavarok, leggyakrabban figyelemzavar, hiperaktivit\u00e1s-zavar, autizmus, Asperger-szindr\u00f3ma diagn\u00f3zissal;<\/li>\n
  5. \u00e9rz\u00e9kszervi-mozg\u00e1sos zavarok, leggyakrabban vak \u00e9s\u00a0gyeng\u00e9n l\u00e1t\u00f3, siket, mozg\u00e1skorl\u00e1tozotts\u00e1g diagn\u00f3zissal. (Gyarmathy, 2015)<\/li>\n<\/ol>\n

    A\u00a0kett\u0151s vagy t\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6s k\u00fcl\u00f6nlegess\u00e9g kateg\u00f3ri\u00e1ba sorolt, neuroatipikus, teh\u00e1t az\u00a0idegrendszer elt\u00e9r\u0151 m\u0171k\u00f6d\u00e9se \u00e1ltal k\u00fcl\u00f6nlegesek csoportjai a\u00a03.\u00a0\u00e9s\u00a04.\u00a0pontba ker\u00fclt saj\u00e1toss\u00e1gokat mutatnak. Minthogy ezek az\u00a0\u00e9rzelmi-viselked\u00e9ses-kognit\u00edv ter\u00fcleteket k\u00f6zvetlen\u00fcl \u00e9rint\u0151 elt\u00e9r\u00e9sek, \u00edgy k\u00fcl\u00f6nb\u00f6znek a\u00a0t\u00f6bbi kett\u0151s k\u00fcl\u00f6nlegess\u00e9g\u0171 kateg\u00f3ri\u00e1t\u00f3l annyiban, hogy a\u00a0tehets\u00e9gre jellemz\u0151 bels\u0151 tulajdons\u00e1gokat mint lehet\u0151s\u00e9get hordozz\u00e1k k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szinten. A\u00a0neurodiverzit\u00e1s vagy neuroatipikus m\u0171k\u00f6d\u00e9s m\u00e9g nem jelent automatikusan tehets\u00e9get, de a\u00a0tehets\u00e9g a\u00a0neurodiverzit\u00e1s egyik form\u00e1ja, \u00e9s\u00a0az\u00a0ehhez vezet\u0151 utak rendk\u00edv\u00fcl v\u00e1ltozatosak. A\u00a03.\u00a0\u00e9s\u00a04.\u00a0pontban felsoroltak ebbe a\u00a0v\u00e1ltozatoss\u00e1gba tartoznak.<\/p>\n

    A\u00a0k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek igen nagyok. A\u00a0neurodiverzit\u00e1s b\u00e1rmely t\u00edpus\u00e1ban \u00e9s\u00a0a\u00a0t\u00edpusok k\u00f6z\u00f6tt nagyobb a\u00a0v\u00e1ltozatoss\u00e1g, mint a\u00a0neurotipikus \u00e9s\u00a0a\u00a0neuroatipikus m\u0171k\u00f6d\u00e9s k\u00f6z\u00f6tt. Ez\u00a0azt is magyar\u00e1zza, mi\u00e9rt okoz sok probl\u00e9m\u00e1t a\u00a0neuroatipikus gyerekek ell\u00e1t\u00e1sa, ak\u00e1r tehets\u00e9gr\u0151l van sz\u00f3, ak\u00e1r nem. A\u00a0gyermekek neurodiverzit\u00e1s\u00e1b\u00f3l ered\u0151 tanul\u00e1si k\u00f6rnyezeti sz\u00fcks\u00e9gletei nagyon k\u00fcl\u00f6nb\u00f6znek a\u00a0tipikust\u00f3l, de m\u00e9g jobban egym\u00e1st\u00f3l.\u00a0<\/span><\/p>\n

    A\u00a0neurodiverzit\u00e1s es\u00e9ly az\u00a0evol\u00faci\u00f3s t\u00fal\u00e9l\u00e9sre<\/strong><\/p>\n

    A\u00a0neurodiverzit\u00e1s egyre n\u00e9pszer\u0171bb kifejez\u00e9s, amelyet az\u00a0egy\u00e9nek agym\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9ben mutatkoz\u00f3 k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek le\u00edr\u00e1s\u00e1ra haszn\u00e1lnak. A\u00a0neurodiverzit\u00e1s paradigm\u00e1ja szerint az\u00a0emberi megismer\u00e9s sokf\u00e9les\u00e9ge norm\u00e1lis, \u00e9s\u00a0egyes, \u00e1ltal\u00e1ban rendelleness\u00e9gnek min\u0151s\u00edtett \u00e1llapotok, mint p\u00e9ld\u00e1ul tanul\u00e1si, figyelem-, hiperaktivit\u00e1s \u00e9s\u00a0autizmus zavar spektrumok, olyan k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek, amelyek nem felt\u00e9tlen\u00fcl csak bajt jelenthetnek. El\u0151sz\u00f6r magasan funkcion\u00e1l\u00f3 autist\u00e1k csoportja haszn\u00e1lta a\u00a0\u201eneurodiverzit\u00e1s\u201d kifejez\u00e9st, majd a\u00a0szakemberek egyre t\u00e1g\u00edtott\u00e1k a\u00a0neurol\u00f3giai elt\u00e9r\u00e9sekhez, a\u00a0term\u00e9szetes sokf\u00e9les\u00e9ghez tartoz\u00f3k k\u00f6r\u00e9t.<\/p>\n

    A\u00a0neurodiverzit\u00e1s elve, hogy a\u00a0k\u00fcl\u00f6nlegesek elfogad\u00e1sa, befogad\u00e1sa evol\u00faci\u00f3s el\u0151nyt jelent. Az\u00a0evol\u00faci\u00f3 a\u00a0diverzit\u00e1sra \u00e9p\u00edt, de nem minden lesz sikeres, ami \u201em\u00e1s\u201d. Minthogy az\u00a0evol\u00faci\u00f3 az\u00a0alkalmazkod\u00e1son kereszt\u00fcl halad, a\u00a0k\u00f6rnyezet \u00e9s\u00a0v\u00e1ltoz\u00e1sa meghat\u00e1rozza, hogy mi el\u0151ny\u00f6s \u00e9s\u00a0mi nem. A\u00a021.\u00a0sz\u00e1zad elej\u00e9n az\u00a0emberis\u00e9g el\u0151tt \u00e1ll\u00f3 kih\u00edv\u00e1s, hogy a\u00a0technikai fejl\u0151d\u00e9s soha nem l\u00e1tott sebess\u00e9ggel halad el\u0151re, \u00e9s\u00a0ez\u00e1ltal a\u00a0kult\u00fara v\u00e1ltoz\u00e1sa exponenci\u00e1lisan gyorsul. Neh\u00e9z meg\u00e1llap\u00edtani, hogy mi az\u00a0adapt\u00edv, de a\u00a0tehets\u00e9gek ir\u00e1nti megn\u00f6vekedett \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s annak a\u00a0jele, hogy sz\u00fcks\u00e9g van olyan elm\u00e9kre, amelyek a\u00a0szok\u00e1sost\u00f3l elt\u00e9r\u0151en m\u0171k\u00f6dnek, \u00e9s\u00a0k\u00e9pesek a\u00a0probl\u00e9m\u00e1kat megl\u00e1tni \u00e9s\u00a0\u00fajf\u00e9le megold\u00e1sokat tal\u00e1lni. A\u00a0kit\u00e1gult ingert\u00e9rben a\u00a0gyerekek fejl\u0151d\u00e9se is t\u00e1gabb t\u00e9ren t\u00f6rt\u00e9nik, t\u00f6bb lett a\u00a0bels\u0151 hajlamos\u00edt\u00f3 t\u00e9nyez\u0151ket megmozgat\u00f3 kiv\u00e1lt\u00f3 t\u00e9nyez\u0151, amelyek kor\u00e1bban nem voltak jelen akkora m\u00e9rt\u00e9kben, mint most. A\u00a0tanul\u00e1si, figyelem-, hiperaktivit\u00e1s \u00e9s\u00a0autizmus zavar spektrumok k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 kombin\u00e1ci\u00f3kban egy\u00fctt is megjelenhetnek a\u00a0tehets\u00e9ggel is t\u00e1rsulva, \u00e9s\u00a0gyakran \u00e1tfedik \u00e9s\u00a0elfedik egym\u00e1st. A\u00a0jelenleg rendelleness\u00e9gnek nevezett spektrumok, amelyek a\u00a0nem mindig nyilv\u00e1nval\u00f3, de gyakran s\u00falyos beilleszked\u00e9si \u00e9s\u00a0teljes\u00edtm\u00e9ny probl\u00e9m\u00e1k\u00e9rt felel\u0151sek, a\u00a0k\u00f6rnyezeti hat\u00e1sokra adott evol\u00faci\u00f3s v\u00e1laszk\u00e9nt \u00e9rtelmezhet\u0151k, ez\u00e9rt jelz\u00e9s\u00e9rt\u00e9kkel b\u00edrnak.<\/p>\n

    A\u00a0neuroatipikus fejl\u0151d\u00e9s neurobiol\u00f3giai magyar\u00e1zat\u00e1t leg\u00e1tl\u00e1that\u00f3bban Mrazik \u00e9s\u00a0Dombrowski (2010) modellje rajzolta fel, bemutatva a\u00a0magas intellektu\u00e1lis k\u00e9pess\u00e9gek \u00e9s\u00a0a\u00a0fejl\u0151d\u00e9s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 atipikus form\u00e1inak k\u00f6z\u00f6s gy\u00f6kereit. A\u00a0fejl\u0151d\u0151 agyat m\u00e1r a\u00a0m\u00e9hen bel\u00fcl is sz\u00e1mos hat\u00e1s \u00e9ri, ami megv\u00e1ltoztathatja a\u00a0fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t. Ezek a\u00a0behat\u00e1sok b\u00e1rmely \u00e9letkorban atipikus idegrendszeri fejl\u0151d\u00e9shez vezethetnek, de a\u00a0korai hat\u00e1sok nagyobb val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ggel t\u00e9r\u00edtik el valamilyen m\u00e9rt\u00e9kben, valamilyen ir\u00e1nyban az\u00a0agy fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t a\u00a0szok\u00e1sost\u00f3l.<\/p>\n


    \n\u00a0<\/span>
    \n1.\u00e1bra: A neuroatipikus fejl\u0151d\u00e9s mint a\u00a0tehets\u00e9g-ment\u00e1lis zavar csomag
    \nForr\u00e1s: A szerz\u0151 szerkeszt\u00e9se Mrazik \u00e9s\u00a0Dombrowski (2010) alapj\u00e1n<\/span><\/em>
    \n\u00a0<\/span><\/div>\n

    Egy\u00e9b bels\u0151 \u00e9s\u00a0k\u00fcls\u0151 t\u00e9nyez\u0151k f\u00fcggv\u00e9ny\u00e9ben d\u0151l el, hogy a\u00a0neuroatipikus fejl\u0151d\u00e9s csomagba mi ker\u00fcl bele. A\u00a0neuroatipikus spektrum az\u00a01960-70-es \u00e9vekben gyakran haszn\u00e1lt \u201eminim\u00e1lis cerebr\u00e1lis diszfunkci\u00f3\u201d diagn\u00f3zisnak felel meg (Clements, 1966). Az\u00a0\u201eMCD\u201d az\u00a0agym\u0171k\u00f6d\u00e9s enyhe trauma okozta kisebb k\u00e1rosod\u00e1s\u00e1ra utalt, amely bizonyos tanul\u00e1si \u00e9s\/vagy viselked\u00e9si zavarokn\u00e1l megfigyelhet\u0151 vegyes, nem s\u00falyos m\u0171k\u00f6d\u00e9skies\u00e9st jelz\u0151 t\u00fcneteket jelentett. A\u00a0t\u00fcnetek k\u00f6z\u00e9 tartozik a\u00a0figyelemzavar, az\u00a0impulzivit\u00e1s, a\u00a0hiperaktivit\u00e1s, az\u00a0\u00e9rzelmi labilit\u00e1s, a\u00a0gyenge motoros koordin\u00e1ci\u00f3, a\u00a0vizu\u00e1lis-perceptu\u00e1lis zavar \u00e9s\u00a0a\u00a0nyelvi neh\u00e9zs\u00e9gek. Mostanra a\u00a0k\u00f6rnyezeti hat\u00e1sok hossz\u00fa sora okoz enyhe traum\u00e1kat, ami befoly\u00e1solja az\u00a0agyi funkci\u00f3k fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t \u00e9s\u00a0neuroatipikus jellemz\u0151kh\u00f6z vezet. A\u00a0neuroatipikusan fejl\u0151d\u0151 gyerekek sz\u00e1m\u00e1nak n\u00f6veked\u00e9s\u00e9vel t\u00f6bb olyan gyermek mutatkozott meg, akikn\u00e9l az\u00a0idegrendszeri fejl\u0151d\u00e9si elt\u00e9r\u00e9s nemcsak zavarokat, hanem tehets\u00e9gir\u00e1ny\u00fa fejl\u0151d\u00e9st is hozott. Ez\u00e9rt is ker\u00fcltek mostanra a\u00a0figyelem k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ba.<\/p>\n

    Sz\u00f3rt k\u00e9pess\u00e9gprofil<\/strong><\/p>\n

    Ha csak egy\u00a0jellemz\u0151t kellene le\u00edrni a\u00a0neuroatipikus fejl\u0151d\u00e9ssel kapcsolatban, az\u00a0a\u00a0sz\u00f3rt fejl\u0151d\u00e9s, sz\u00f3rt k\u00e9pess\u00e9gszerkezet. Ezeket a\u00a0gyerekeket jelent\u0151s elmarad\u00e1sok, hi\u00e1nyok, egyes ter\u00fcleteken viszont er\u0151sebb fejl\u0151d\u00e9s \u00e9s\u00a0k\u00e9pess\u00e9g jellemez. Hirtelen ugr\u00e1sok is lehetnek a\u00a0fejl\u0151d\u00e9sben, amikor valamely k\u00e9pess\u00e9g egyszerre szinte k\u00e9szen megjelenik.<\/p>\n

    A\u00a0tipikus egy\u00e9neknek is vannak er\u0151ss\u00e9gei \u00e9s\u00a0fejlesztend\u0151 ter\u00fcletei, valamint a\u00a0fejl\u0151d\u00e9s nem felt\u00e9tlen\u00fcl egys\u00e9ges, de a\u00a0neuroatipikus k\u00e9pess\u00e9gszerkezetben mindez extr\u00e9m szinteken t\u00f6rt\u00e9nhet. A\u00a0kiegyens\u00falyozatlan m\u0171k\u00f6d\u00e9s miatt szirtek \u00e9s\u00a0szakad\u00e9kok jellemzik ezeket az\u00a0egy\u00e9neket. Emiatt gyakran f\u00e9lre\u00e9rtelmezi a\u00a0k\u00f6rnyezet a\u00a0fejl\u0151d\u00e9si potenci\u00e1ljukat, \u00e9s\u00a0vagy a\u00a0hi\u00e1nyoss\u00e1gokra, vagy a\u00a0kiemelked\u0151 ter\u00fcletekre f\u00f3kusz\u00e1lnak a\u00a0szakemberek, \u00e9s\u00a0ez\u00e9rt nem lesz optim\u00e1lis az\u00a0ell\u00e1t\u00e1s. A\u00a0neuroatipikus tehets\u00e9gre k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen \u00e9rv\u00e9nyes, hogy a\u00a0kiemelked\u0151 k\u00e9pess\u00e9gekkel kompenz\u00e1lni tudja a\u00a0gyeng\u00e9bb ter\u00fcleteket, illetve az\u00a0erre ford\u00edtott ment\u00e1lis energiaveszt\u00e9st\u0151l a\u00a0kiemelked\u0151 fejl\u0151d\u00e9si ter\u00fcletek kev\u00e9sb\u00e9 hat\u00e9konyak.<\/p>\n

    Az\u00a0intelligenciatesztek egy\u00a0r\u00e9sze nemcsak v\u00e9geredm\u00e9nyt ad, hanem a\u00a0k\u00e9pess\u00e9gek profilj\u00e1t is mutatja. A\u00a0neuroatipikus fejl\u0151d\u00e9s eset\u00e9n ez\u00a0a\u00a0profil informat\u00edvabb, mint a\u00a0v\u00e9geredm\u00e9ny, mert a\u00a0jelent\u0151s hi\u00e1nyok \u00e9s\u00a0er\u0151ss\u00e9gek a\u00a0sz\u00f3rt profilban jelennek meg. Egy\u00a0kor\u00e1bbi kutat\u00e1s sor\u00e1n a\u00a0MAWI-GY intelligenciateszt altesztjeiben el\u00e9rt eredm\u00e9nyek alapj\u00e1n j\u00f3l l\u00e1tszik (2.\u00a0\u00e1bra), hogy az\u00a0egyes ter\u00fcletek k\u00f6z\u00f6tti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek igen nagyok, \u00e9s\u00a0a\u00a0tehets\u00e9ges tanul\u00e1si zavarokkal k\u00fczd\u0151k eset\u00e9n ez\u00a0m\u00e9g kifejezettebb (Gyarmathy, 2000).<\/p>\n

    \u00a0<\/span><\/div>\n

    \n\u00a0<\/span>
    \n2.\u00a0\u00e1bra: Az \u00e1tlagos \u00e9s\u00a0\u00e1tlag feletti \u00e9rtelmi k\u00e9pess\u00e9geket mutat\u00f3, tanul\u00e1si zavarokkal k\u00fczd\u0151 csoportok MAWI-GY alteszt eredm\u00e9nyeinek \u00e1tlagai
    \nForr\u00e1s: A szerz\u0151 szerkeszt\u00e9se<\/span><\/em>
    \n\u00a0<\/span><\/div>\n

    A\u00a0verb\u00e1lis pr\u00f3b\u00e1k elemz\u00e9se mutatja, hogy a\u00a0Kun\u00a0\u2013\u00a0Szegedi (1983) \u00e1ltal le\u00edrt teljes\u00edtm\u00e9ny vari\u00e1ci\u00f3, az\u00a0egyes sk\u00e1l\u00e1kon bel\u00fcli pont\u00e9rt\u00e9kek \u00e1tlag\u00e1t\u00f3l val\u00f3 elt\u00e9r\u00e9s\u00e9nek vizsg\u00e1latakor kiugrik a\u00a0K\u00f6z\u00f6s jegyek (verb\u00e1lis elvonatkoztat\u00e1s) alteszt, amelyben mindk\u00e9t csoport a\u00a0k\u00f6z\u00e9p\u00e9rt\u00e9kn\u00e9l magasabb eredm\u00e9nyt \u00e9rt el, az\u00a0\u00e1tlagon fel\u00fcliek pedig jelent\u0151sen jobban teljes\u00edtettek (3.\u00a0\u00e1bra).<\/p>\n

    \u00a0<\/span><\/div>\n

    \n\u00a0<\/span>
    \n3. \u00e1bra: Az \u00e1tlagos verb\u00e1lis \u00e9rt\u00e9kekt\u0151l val\u00f3 elt\u00e9r\u00e9s az k\u00e9tf\u00e9le tanul\u00e1si zavarokkal k\u00fczd\u0151 csoportn\u00e1l
    \nForr\u00e1s: A szerz\u0151 szerkeszt\u00e9se<\/span><\/em>
    \n\u00a0<\/span><\/div>\n

    A\u00a0kiemelked\u0151 k\u00e9pess\u00e9g\u0171 tanul\u00e1si zavarokkal k\u00fczd\u0151 gyerekek k\u00e9pess\u00e9gszerkezet\u00e9re rendk\u00edv\u00fcli sz\u00f3r\u00e1s jellemz\u0151. Val\u00f3di \u00e9rtelmi k\u00e9pess\u00e9g\u00fck meg\u00edt\u00e9l\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben szem el\u0151tt kell tartani a\u00a0felem\u00e1s intelligenciaprofilt. A\u00a0r\u00e9szk\u00e9pess\u00e9gekben mutatott elmarad\u00e1sok (p\u00e9ld\u00e1ul a\u00a0Sz\u00e1mism\u00e9tl\u00e9s feladat \u00e1ltal m\u00e9rt munkamem\u00f3ria) miatt az\u00a0IQ \u00e9rt\u00e9ke az\u00a0\u00e1tlagos intelligencia \u00f6vezetben 5-10\u00a0ponttal alacsonyabb lesz, mint a\u00a0val\u00f3s \u00e9rtelmi k\u00e9pess\u00e9g. \u00c1tlagon fel\u00fcli intelligencia eset\u00e9n 15-20\u00a0pontnyi vesztes\u00e9g keletkezhet. Mindez azt jelenti, hogy \u00e1tlagos\/alacsony \u00e9rtelmi k\u00e9pess\u00e9g eset\u00e9n a\u00a0tanul\u00e1si zavar miatt \u00e1tker\u00fclhet a\u00a0gyermek az\u00a0\u00e9rtelmi elmarad\u00e1s kateg\u00f3ri\u00e1ba, ami m\u00e1s ell\u00e1t\u00e1s, mint ami a\u00a0tanul\u00e1si zavar kezel\u00e9se. A\u00a0tehets\u00e9gek eset\u00e9n a\u00a0nagyon jelent\u0151s pontvesztes\u00e9g kiz\u00e1rja a\u00a0tehets\u00e9gprogramokba val\u00f3 bejut\u00e1st (Gyarmathy, 2000).<\/p>\n

    Egy\u00a0m\u00e1sik ter\u00fcletet, az\u00a0autizmus spektrumba tartoz\u00f3 iskol\u00e1skor\u00fa gyermekek k\u00f6r\u00e9ben vizsg\u00e1lt\u00e1k az\u00a0IQ-profilt dokument\u00e1l\u00f3 munk\u00e1kat Oliveras-Rentas \u00e9s\u00a0munkat\u00e1rsai (2012). Az\u00a0autizmus spektrum eset\u00e9n a\u00a0WISC-IV IQ-profilban a\u00a0feldolgoz\u00e1si sebess\u00e9g neh\u00e9zs\u00e9gei mind a\u00a0kommunik\u00e1ci\u00f3s k\u00e9szs\u00e9gekkel, mind a\u00a0neh\u00e9zs\u00e9gekkel \u00f6sszef\u00fcggenek, de az\u00a0ADHD t\u00fcneteivel nem. Meg\u00e1llap\u00edtott\u00e1k, hogy a\u00a0kognit\u00edv profilok informat\u00edv endofenot\u00edpusokk\u00e9nt szolg\u00e1lhatnak. A\u00a0feldolgoz\u00e1si sebess\u00e9g index \u00e9s\u00a0a\u00a0kommunik\u00e1ci\u00f3s t\u00fcnetek \u00e9s\u00a0k\u00e9pess\u00e9gek k\u00f6z\u00f6tti szignifik\u00e1ns kapcsolat jelz\u00e9s\u00e9rt\u00e9kkel b\u00edrhat.<\/p>\n

    A\u00a0tov\u00e1bbi kutat\u00e1sok sorra fedik majd fel a\u00a0neuroatipikus fejl\u0151d\u00e9sprofilokat, de k\u00f6zben a\u00a0mindennapi tanul\u00e1si k\u00f6rnyezet form\u00e1l\u00e1s\u00e1ban sz\u00fcks\u00e9ges a\u00a0m\u00e1r rendelkez\u00e9sre \u00e1ll\u00f3 inform\u00e1ci\u00f3k alapj\u00e1n v\u00e1ltoz\u00e1sokat kezdeni.<\/p>\n

    Adatalap\u00fa tanul\u00e1sik\u00f6rnyezet-form\u00e1l\u00e1s<\/strong><\/p>\n

    Egyre gyakrabban lehet hallani \u00e9s\u00a0olvasni, hogy a\u00a0gyors v\u00e1ltoz\u00e1sok k\u00f6zepette kreat\u00edv elm\u00e9kre van sz\u00fcks\u00e9ge az\u00a0emberis\u00e9gnek, m\u00e9gis, az\u00a0ilyen ir\u00e1nyban fejl\u0151d\u0151 gyerekeknek nem optim\u00e1lis tanul\u00e1si k\u00f6rnyezetet keresnek, hanem diagn\u00f3zist adnak a\u00a0szakemberek.<\/p>\n

    A\u00a0sz\u00fcl\u0151k \u00e9s\u00a0pedag\u00f3gusok csod\u00e1lkozva tekintenek a\u00a0gyerekekre, akik k\u00f6z\u00f6tt egyre t\u00f6bben sehogyan sem illenek a\u00a0kor\u00e1bbi nevel\u00e9si szeml\u00e9letbe. A\u00a0legnagyobb akad\u00e1lyt nem az\u00a0okozza, hogy a\u00a0mai gyerekek m\u00e1smilyenek, mint mondjuk a\u00a0f\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zaddal ezel\u0151ttiek, hanem az, hogy sokf\u00e9l\u00e9k. M\u00e9g most is vannak tipikusan fejl\u0151d\u0151 gyermekek, de lassan a\u00a0tipikus lesz az\u00a0atipikus. A\u00a0neurodiverzit\u00e1s szeml\u00e9lete az\u00e9rt haszn\u00e1lhat\u00f3 j\u00f3l, mert ebbe a\u00a0tipikus gyerekek is beletartoznak. Az\u00a0\u0151 tanul\u00e1si ig\u00e9nyeikre is figyelemmel kell lenni, mik\u00f6zben a\u00a0neuroatipikus fejl\u0151d\u00e9snek is megfelel\u0151 tanul\u00e1si k\u00f6rnyezetet kell kialak\u00edtani. Az\u00a0inkl\u00fazi\u00f3 alapja a\u00a0sokf\u00e9les\u00e9g \u00e9rt\u00e9kk\u00e9nt val\u00f3 elfogad\u00e1sa \u00e9s\u00a0kezel\u00e9se. Egyel\u0151re a\u00a0neurodiverzit\u00e1st a\u00a0neuroatipikus fejl\u0151d\u00e9ssel szinonimak\u00e9nt haszn\u00e1lj\u00e1k m\u00e9g a\u00a0szakemberek is, de l\u00e9nyeges k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g, hogy a\u00a0neurodiverzit\u00e1s a\u00a0teljes popul\u00e1ci\u00f3ra vonatkozik, mert a\u00a0tipikusnak nevezett m\u0171k\u00f6d\u00e9sm\u00f3d is a\u00a0sokf\u00e9les\u00e9g r\u00e9sze.<\/p>\n

    A\u00a0gyakorlatban jelenleg meghat\u00e1roz\u00f3k az\u00a0\u00e9vsz\u00e1zados megold\u00e1sok, reflexek, s\u00e9m\u00e1k \u00e9s\u00a0sztereot\u00edpi\u00e1k, amelyek akad\u00e1lyozz\u00e1k a\u00a0tiszt\u00e1nl\u00e1t\u00e1st. Az\u00a0els\u0151 l\u00e9p\u00e9s a\u00a0sokf\u00e9les\u00e9g \u00e9s\u00a0annak \u00e9rt\u00e9k\u00e9nek tudatos\u00edt\u00e1sa, ut\u00e1na lesznek k\u00e9pesek a\u00a0gyermekek k\u00f6rnyezet\u00e9t meghat\u00e1roz\u00f3 feln\u0151ttek optim\u00e1lis v\u00e1laszokat adni a\u00a0probl\u00e9ma megold\u00e1s\u00e1hoz.<\/p>\n

    A\u00a0MTA K\u00f6zoktat\u00e1s-fejleszt\u00e9si Kutat\u00e1si Programban a\u00a0MTA-AVKF kutat\u00f3csoport\t2<\/a>\r\n<\/sup> a\u00a0tanul\u00e1si k\u00f6rnyezet \u00e1talak\u00edt\u00e1s\u00e1nak lehet\u0151s\u00e9geit vizsg\u00e1lja az\u00a0iskol\u00e1t kezd\u0151 gyermekek \u00e9s\u00a0tan\u00edt\u00f3ik k\u00f6vet\u00e9s\u00e9vel. A\u00a0c\u00e9l a\u00a0pedag\u00f3gusok innovativit\u00e1s\u00e1nak megmozd\u00edt\u00e1sa a\u00a0mindennapi tan\u00edt\u00e1sba be\u00e9p\u00edtend\u0151 fejleszt\u00e9s ter\u00e9n. Ennek \u00e9rdek\u00e9ben a\u00a0tan\u00edt\u00f3k az\u00a0els\u0151 \u00e9v elej\u00e9n tesztek \u00e1ltal szerzett adatok alapj\u00e1n megismerhetik a\u00a0gyerekeket, hogy tudatos\u00edthass\u00e1k, hogy milyen sokf\u00e9les\u00e9gre, elt\u00e9r\u00e9sekre, k\u00e9pess\u00e9gszerkezetre sz\u00e1m\u00edthatnak. A\u00a0v\u00e1ltoztat\u00e1s els\u0151 l\u00e9p\u00e9se a\u00a0megismer\u00e9s. A\u00a021.\u00a0sz\u00e1zadi tanul\u00e1si k\u00f6rnyezet kialak\u00edt\u00e1s\u00e1hoz sz\u00fcks\u00e9ges az\u00a0adatalap\u00fa d\u00f6nt\u00e9shozatalnak megjelenni nem csup\u00e1n az\u00a0oktat\u00e1sir\u00e1ny\u00edt\u00e1s szintj\u00e9n, hanem a\u00a0terepen is.Az adatokon alapul\u00f3 d\u00f6nt\u00e9shozatal sikeres alkalmaz\u00e1s\u00e1hoz tartozik t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt az\u00a0adatismeretet, az\u00a0adatok megfelel\u0151 felhaszn\u00e1l\u00e1sa \u00e9s\u00a0a\u00a0pedag\u00f3giai egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s (Hoogland \u00e9s\u00a0mtsai, 2016). A\u00a0siker biztos\u00edt\u00e1s\u00e1hoz kellenek olyan k\u00f6nnyen alkalmazhat\u00f3 vizsg\u00e1lati elj\u00e1r\u00e1sok, amelyeket a\u00a0pedag\u00f3gusok a\u00a0tanul\u00f3k megismer\u00e9s\u00e9re haszn\u00e1lhatnak, emellett olyan m\u00f3dszerek, amelyekb\u0151l a\u00a0pedag\u00f3gus a\u00a0tanul\u00e1sba be\u00e9p\u00edtheti a\u00a0fejleszt\u00e9st. Az\u00a0AVKF-MTA kutat\u00e1sban r\u00e9sztvev\u0151 pedag\u00f3gusok felk\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9ben egyr\u00e9szt a\u00a0m\u00f3dszertani fejleszt\u00e9s, m\u00e1sr\u00e9szt az\u00a0adatalap\u00fa d\u00f6nt\u00e9shozatal, vagyis m\u00f3dszertani v\u00e1laszt\u00e1s volt a\u00a0k\u00f6z\u00e9ppontban. A\u00a0t\u00f6bbit a\u00a0pedag\u00f3gusok innovativit\u00e1sa hat\u00e1rozta meg.<\/p>\n

    Az\u00a0online Szenzomotoros \u00e9s\u00a0Kognit\u00edv Profil Teszt\t3<\/a>\r\n<\/sup>\u00a0az iskolai k\u00e9szs\u00e9gek fejl\u0151d\u00e9s\u00e9ben szerepet j\u00e1tsz\u00f3 fontos h\u00e1tt\u00e9rfunkci\u00f3k \u00e9s\u00a0k\u00e9szs\u00e9gek vizsg\u00e1lat\u00e1t teszi lehet\u0151v\u00e9. A\u00a0tablet \u00e9s\u00a0\u00e9rint\u0151k\u00e9perny\u0151 haszn\u00e1latra kidolgozott teszt alkalmas \u00f6t\u00e9vesekt\u0151l feln\u0151ttekig a\u00a0vizsg\u00e1latra. A\u00a0teszteredm\u00e9nyek alapj\u00e1n egy\u00e9ni \u00e9s\u00a0csoportprofilok \u00e1llnak rendelkez\u00e9sre a\u00a0pedag\u00f3gusok sz\u00e1m\u00e1ra, hogy az\u00a0egy\u00e9nre \u00e9s\u00a0csoportra szabott tanul\u00e1si k\u00f6rnyezetet form\u00e1lja.<\/p>\n

    A\u00a0felk\u00e9sz\u00edt\u00e9s sor\u00e1n a\u00a0tan\u00edt\u00f3k sokf\u00e9le m\u00f3dszertani lehet\u0151s\u00e9ggel ismerkedtek meg.\t4<\/a>\r\n<\/sup> A m\u00f3dszereket maguk v\u00e1lasztott\u00e1k \u00e9s\u00a0kedvelt\u00e9k, l\u00e1tt\u00e1k a\u00a0hasznukat, m\u00e9gis a\u00a0mindennapokba csak korl\u00e1tozottan vitt\u00e9k be. Ott volt jelent\u0151s a\u00a0v\u00e1ltoztat\u00e1s az\u00a0adatok ismeret\u00e9ben, ahol az\u00a0innovativit\u00e1s tal\u00e1lkozott a\u00a0sz\u00fcks\u00e9ggel, vagyis ahol a\u00a0gyerekek tan\u00edt\u00e1sa szinte lehetetlen volt.<\/p>\n

    \u00a0<\/span><\/div>\n

    \n\u00a0<\/span>
    \n4.\u00a0\u00e1bra: P\u00e9lda: k\u00e9t neuroatipikus fejl\u0151d\u00e9s\u0171 gyermek sz\u00f3rt profilja k\u00f6rdiagramon<\/em>
    \nForr\u00e1s: A szerz\u0151 szerkeszt\u00e9se<\/em><\/span>
    \n\u00a0<\/span><\/div>\n

    Az\u00a0egyes gyerekek szintj\u00e9n hat\u00e9konyabban haszn\u00e1lt\u00e1k a\u00a0tan\u00edt\u00f3k az\u00a0eredm\u00e9nyeket. P\u00e9ld\u00e1ul a\u00a0tanul\u00e1st sok tekintetben megnehez\u00edt\u0151, \u00e9s\u00a0a\u00a0neuroatipikus fejl\u0151d\u00e9sben gyakori munkamem\u00f3ria gyenges\u00e9g mellett t\u00f6bb kiemelked\u0151 ter\u00fcletet azonos\u00edtott a\u00a0tan\u00edt\u00f3 (4.\u00a0\u00e1bra), amelyek jelezt\u00e9k sz\u00e1m\u00e1ra, mi a\u00a0gond a\u00a0gyermek fejl\u0151d\u00e9s\u00e9ben, s\u0151t, hogy a\u00a0viselked\u00e9si probl\u00e9m\u00e1k is visszavezethet\u0151k a\u00a0felem\u00e1s teljes\u00edtm\u00e9nyek okozta frusztr\u00e1ci\u00f3ra.<\/p>\n

    \u00d6sszefoglal\u00e1s \u00e9s\u00a0konkl\u00fazi\u00f3<\/strong><\/p>\n

    A\u00a0fejl\u0151d\u00e9st befoly\u00e1sol\u00f3 legf\u0151bb k\u00fcls\u0151 t\u00e9nyez\u0151csoportok a\u00a0fert\u0151z\u00e9sek \u00e9s\u00a0toxikus behat\u00e1sok, a\u00a0t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1s, valamint a\u00a0vil\u00e1ggal \u00e9s\u00a0f\u0151leg az\u00a0emberekkel kapcsolatos tapasztalatok. A\u00a0neurodiverzit\u00e1s n\u00f6veked\u00e9se m\u00f6g\u00f6tt ezek mind azonos\u00edthat\u00f3k, \u00e9s\u00a0nem mindegyik faktor befoly\u00e1solhat\u00f3, de legal\u00e1bb ahol lehet, megold\u00e1sokat kell keresni. A\u00a0neurodiverzit\u00e1s meg\u00e9rt\u00e9se \u00e9s\u00a0a\u00a0tanul\u00e1si k\u00f6rnyezet \u00e1talak\u00edt\u00e1sa nagy el\u0151rel\u00e9p\u00e9s lenne, mert gyerekek t\u00f6megeinek a\u00a0harmonikusabb fejl\u0151d\u00e9st biztos\u00edthatn\u00e1.<\/p>\n

    A\u00a0k\u00fcl\u00f6nlegesen fejl\u0151d\u0151 gyerekek felh\u00edvj\u00e1k a\u00a0figyelmet a\u00a0tanul\u00e1si k\u00f6rnyezet gyenge pontjaira, mert t\u00e1rsaikhoz k\u00e9pest \u00e9rz\u00e9kenyebbek a\u00a0k\u00f6rnyezeti hat\u00e1sokra. A\u00a0neuroatipikusan fejl\u0151d\u0151 gyerekek sokf\u00e9le probl\u00e9m\u00e1t hordoznak \u00e9s\u00a0jeleznek. Azok a\u00a0tehets\u00e9gek, akiket kett\u0151s k\u00fcl\u00f6nlegess\u00e9g\u0171nek nevez a\u00a0szakirodalom, felh\u00edvj\u00e1k a\u00a0figyelmet a\u00a0tehets\u00e9ggondoz\u00e1s gyenge pontjaira. Jelzik, amit m\u00e1r n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vtizeddel ezel\u0151tt a\u00a0szakemberek is kezdtek \u00e9szrevenni:<\/p>\n