{"id":10812,"date":"2024-12-18T12:20:40","date_gmt":"2024-12-18T11:20:40","guid":{"rendered":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/?p=10812"},"modified":"2025-12-03T09:22:22","modified_gmt":"2025-12-03T08:22:22","slug":"xxxii_05-06_09","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/xxxii_05-06_09\/","title":{"rendered":"Weibert Ad\u00e9l: L\u00e1t\u00e1ss\u00e9r\u00fclt gyermekek besz\u00e9dfejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek saj\u00e1toss\u00e1gai \u00e9s a seg\u00edt\u00e9s lehet\u0151s\u00e9gei"},"content":{"rendered":"

2025.\u00a0janu\u00e1r\u2013febru\u00e1r, XXXII. \u00e9vfolyam, 5\u20136.\u00a0sz\u00e1m, ISSN 2729-9066<\/strong><\/p>\n

A cikk let\u00f6lt\u00e9se PDF form\u00e1tumban<\/a><\/p>\n

\u00a0<\/span>
\nWeibert Ad\u00e9l<\/span><\/p>\n

L\u00e1t\u00e1ss\u00e9r\u00fclt gyermekek besz\u00e9dfejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek saj\u00e1toss\u00e1gai \u00e9s a seg\u00edt\u00e9s lehet\u0151s\u00e9gei<\/span><\/strong><\/p>\n

\u00a0<\/strong><\/span><\/p>\n

Ahhoz, hogy az\u00a0emberekben tolerancia form\u00e1l\u00f3dhasson, l\u00e9nyeges, hogy tud\u00e1suk, inform\u00e1ci\u00f3juk legyen a\u00a0fogyat\u00e9kkal sz\u00fcletett emberek vil\u00e1g\u00e1nak saj\u00e1toss\u00e1gair\u00f3l. Ha befogad\u00f3 a\u00a0k\u00f6rnyezet, megsz\u0171nnek a\u00a0k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek, \u00edgy a\u00a0gyermek sem fogyat\u00e9kkal \u00e9l\u0151 vagy elt\u00e9r\u0151 k\u00e9pess\u00e9g\u0171 szem\u00e9ly, hiszen csak az\u00a0individuum sz\u00e1m\u00edt, ami \u0151t jellemzi (T\u00f3th-Szerecz, 2015). Csecsem\u0151- \u00e9s\u00a0kisgyermeknevel\u0151k\u00e9nt \u00fagy v\u00e9lem, hivat\u00e1sunk k\u00e9pvisel\u0151inek igen \u00e9rt\u00e9kes szerepe van a\u00a0szak\u00e9rt\u0151 seg\u00edt\u00e9s bevon\u00f3d\u00e1s\u00e1val az\u00a0e koroszt\u00e1lyba tartoz\u00f3, s\u00e9r\u00fclt gyermekek \u00e9s\u00a0sz\u00fcleik sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\n

Jelen tanulm\u00e1nyban arra keresem a\u00a0v\u00e1laszt, hogy a\u00a0l\u00e1t\u00e1ss\u00e9r\u00fcltek szem\u00e9lyes vil\u00e1ga miben saj\u00e1tos, s\u00a0kiemelten tekintek a\u00a0besz\u00e9dfejl\u0151d\u00e9s\u00fckre \u00e9s\u00a0annak seg\u00edt\u00e9si lehet\u0151s\u00e9geire. \u00dagy v\u00e9lem, hogy a\u00a0besz\u00e9d olyan l\u00e9nyeges csatorn\u00e1t jelent, amely egy\u00fattal t\u00e1masz a\u00a0gyermekek sz\u00e1m\u00e1ra sz\u00e1nd\u00e9kaik kifejez\u00e9s\u00e9ben, t\u00e1rsaikkal val\u00f3 kapcsol\u00f3d\u00e1suk kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ban akkor is, ha a\u00a0l\u00e1t\u00e1s csatorn\u00e1j\u00e1n nem \u00e9rkezhet inger hozz\u00e1juk, vagy mindez jelent\u0151sen korl\u00e1toz\u00f3dik.<\/p>\n

A\u00a0csecsem\u0151- \u00e9s\u00a0kisgyermeknevel\u0151k a\u00a0besz\u00e9dfejleszt\u00e9s szempontj\u00e1b\u00f3l a\u00a0seg\u00edt\u0151 m\u00f3dszerek k\u00f6zvet\u00edt\u00e9s\u00e9vel, valamint az\u00a0elmarad\u00e1sok szak\u00e9rt\u0151 ir\u00e1nyainak meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9ben is seg\u00edts\u00e9get tudnak adni az\u00a0\u00e9rintettek sz\u00e1m\u00e1ra. A\u00a0korai \u00e9vek alapvet\u0151en meghat\u00e1rozz\u00e1k egy\u00a0gyermek fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t, a\u00a0l\u00e1t\u00e1ss\u00e9r\u00fclt gyermekek sz\u00e1m\u00e1ra pedig azt is, hogy a\u00a0lehet\u0151 legt\u00f6bbet hozhass\u00e1k ki saj\u00e1t k\u00e9pess\u00e9geikb\u0151l.<\/p>\n

A\u00a0l\u00e1t\u00e1ss\u00e9r\u00fcl\u00e9s meghat\u00e1roz\u00e1sa<\/strong><\/p>\n

A\u00a0gyermekszem\u00e9szeti betegs\u00e9gek diagnosztiz\u00e1l\u00e1sa ter\u00e9n jellemz\u0151en hossz\u00fa id\u0151 telik el a\u00a0sz\u00fclet\u00e9st\u0151l a\u00a0betegs\u00e9g t\u00e9ny\u00e9nek a\u00a0meg\u00e1llap\u00edt\u00e1s\u00e1ig (Luk\u00e1cs, 2021, 19). Fontos t\u00e9ny, hogy a\u00a0szem\u00e9szorvos csak az\u00a05.\u00a0\u00e9let\u00e9vet k\u00f6vet\u0151en \u00edrja le a\u00a0vak vagy gyeng\u00e9nl\u00e1t\u00f3 defin\u00edci\u00f3kat, a\u00a0t\u00fal korai, merev kategoriz\u00e1l\u00e1s a\u00a0csal\u00e1dot traumatiz\u00e1lhatja, illetve a\u00a0sz\u00fcks\u00e9ges gy\u00f3gypedag\u00f3giai fejleszt\u00e9st is t\u00e9ves ir\u00e1nyba viheti (Kiss\u2013Pajor, 2020).<\/p>\n

A\u00a0l\u00e1t\u00e1ss\u00e9r\u00fcl\u00e9s kapcs\u00e1n sz\u00e1mos defin\u00edci\u00f3 keletkezett az\u00a0\u00e9vek sor\u00e1n, melyeket orvosok, gy\u00f3gypedag\u00f3gus szakemberek vagy ak\u00e1r a\u00a0t\u00f6rv\u00e9nyhoz\u00f3k fogalmaztak meg (Bajz\u00e1tn\u00e9 T\u00f3th, 2020). A\u00a019.\u00a0sz\u00e1zadban kiz\u00e1r\u00f3lag a\u00a0vaks\u00e1g fogalma volt elterjedt, a\u00a0t\u00e1rsadalom minden s\u00falyos szembetegs\u00e9gben szenved\u0151t vaknak tekintett. A\u00a020\u00a0sz\u00e1zad kezdet\u00e9n azonban elkezdt\u00e9k elk\u00fcl\u00f6n\u00edteni az\u00a0enyhe l\u00e1t\u00e1ss\u00e9r\u00fcl\u00e9seket, s\u00a0a\u00a0l\u00e1t\u00e1ss\u00e9r\u00fcl\u00e9s meghat\u00e1roz\u00e1sa is k\u00e9rd\u00e9seket vetett fel.<\/p>\n

A\u00a0l\u00e1t\u00e1ss\u00e9r\u00fcl\u00e9s a\u00a0szenzoros k\u00e9pess\u00e9gek hi\u00e1nyai k\u00f6z\u00e9 tartozik (Csillag\u2013Toarniczky\u2013Primecz, 2018). A\u00a0l\u00e1t\u00e1ss\u00e9r\u00fclt emberek t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9nek van bizonyos fok\u00fa l\u00e1t\u00e1sa. A\u00a0kutat\u00e1sok \u00e9s\u00a0statisztik\u00e1k szerint a\u00a0nyugat-eur\u00f3pai \u00e9s\u00a0az\u00a0egyes\u00fclt \u00e1llamokbeli szakirodalom a\u00a0l\u00e1t\u00e1ss\u00e9r\u00fclt egy\u00e9nek ar\u00e1ny\u00e1t k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 80%-ra becs\u00fcli, m\u00edg a\u00a0teljesen vakok ar\u00e1nya mind\u00f6ssze 20%. A\u00a0modern terminol\u00f3gia azt javasolja, hogy ink\u00e1bb a\u00a0\u201el\u00e1t\u00e1ss\u00e9r\u00fclt\u201d kifejez\u00e9st haszn\u00e1ljuk a\u00a0\u201evak\u201d helyett. A\u00a0l\u00e1t\u00e1sk\u00e1rosod\u00e1s m\u00e9rt\u00e9ke alapj\u00e1n a\u00a0l\u00e1t\u00e1ss\u00e9r\u00fcltek h\u00e1rom kateg\u00f3ri\u00e1ba sorolhat\u00f3k: gyeng\u00e9n l\u00e1t\u00f3k, alig l\u00e1t\u00f3k \u00e9s\u00a0vakok. Az\u00a0egyes kateg\u00f3ri\u00e1kba t\u00f6rt\u00e9n\u0151 besorol\u00e1s krit\u00e9riumai orsz\u00e1gonk\u00e9nt v\u00e1ltozhatnak (Pozsgay, 2018, 7).<\/p>\n

\u00a0<\/span><\/div>\n

\n\u00a0<\/span>
\nFot\u00f3: Nagy Fanni<\/span><\/em>
\n\u00a0<\/span><\/div>\n

Orvosi \u00e9rtelemben l\u00e1t\u00e1ss\u00e9r\u00fcltnek sz\u00e1m\u00edt minden olyan szem\u00e9ly, akinek a\u00a0szem\u00e9szeti \u00e1llapota tart\u00f3san elt\u00e9r a\u00a0norm\u00e1list\u00f3l, f\u00fcggetlen\u00fcl a\u00a0s\u00falyoss\u00e1gt\u00f3l (Pozsgay, 2018, 8). Szociol\u00f3giai \u00e9rtelemben az\u00a0abszol\u00fat \u00e9s\u00a0relat\u00edv fogyat\u00e9koss\u00e1g fogalmai alkalmazhat\u00f3k, p\u00e9ld\u00e1ul a\u00a0relat\u00edv fogyat\u00e9koss\u00e1g eset\u00e9ben a\u00a0szem\u00fcveg korrig\u00e1lja a\u00a0l\u00e1t\u00e1sprobl\u00e9m\u00e1t, de bizonyos ter\u00fcleteken korl\u00e1tozottak az\u00a0egy\u00e9n lehet\u0151s\u00e9gei. Pedag\u00f3giai \u00e9rtelemben l\u00e1t\u00e1ss\u00e9r\u00fcltek azok, akiknek l\u00e1t\u00e1svesztes\u00e9ge annyira s\u00falyos, hogy csak adapt\u00e1lt k\u00f6rnyezetben, speci\u00e1lis m\u00f3dszerek \u00e9s\u00a0eszk\u00f6z\u00f6k seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel tudnak optim\u00e1lisan fejl\u0151dni, ismereteket feldolgozni \u00e9s\u00a0tanulni. Jogi \u00e9rtelemben a\u00a0b\u00fcntethet\u0151s\u00e9g, felel\u0151ss\u00e9g meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sa vagy a\u00a0k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le kedvezm\u00e9nyek ig\u00e9nybev\u00e9tel\u00e9hez kapcsol\u00f3d\u00f3 jogok \u00e9rv\u00e9nyes\u00edt\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben van sz\u00fcks\u00e9g a\u00a0l\u00e1t\u00e1ss\u00e9r\u00fclts\u00e9g meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1ra. Munka\u00fcgyi \u00e9rtelemben bizonyos szakm\u00e1k alkalmass\u00e1gi krit\u00e9riumak\u00e9nt mer\u00fcl fel a\u00a0l\u00e1t\u00e1s \u00e1llapot\u00e1nak figyelembev\u00e9tele (Pozsgay, 2018, 8). B\u00e1rmely \u00e9letkorr\u00f3l legyen sz\u00f3, a\u00a0c\u00e9lok k\u00f6z\u00f6tt kell, hogy szerepeljen a\u00a0megl\u00e9v\u0151 k\u00e9pess\u00e9gek er\u0151s\u00edt\u00e9se, a\u00a0szoci\u00e1lis kompetenci\u00e1k \u00e9s\u00a0k\u00e9szs\u00e9gek fejleszt\u00e9se, tov\u00e1bb\u00e1 a\u00a0t\u00e1rsadalomban t\u00f6rt\u00e9n\u0151 elhelyezked\u00e9s jav\u00edt\u00e1sa (Falvai\u2013Tak\u00e1cs, 2021).<\/p>\n

A\u00a0l\u00e1t\u00e1ss\u00e9r\u00fcltek \u00e9rzelmi <\/strong>vil\u00e1g\u00e1nak saj\u00e1toss\u00e1gai<\/strong><\/p>\n

Az\u00a0\u00f6nszab\u00e1lyoz\u00e1s k\u00e9szs\u00e9ge az\u00a0\u00e9let els\u0151 \u00f6t \u00e9v\u00e9ben dinamikusan fejl\u0151dik, \u00e9s\u00a0kulcsfontoss\u00e1g\u00fa szerepet j\u00e1tszik az\u00a0\u00e9let k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ter\u00fcletein. Az\u00a0\u00e9rzelem- \u00e9s\u00a0viselked\u00e9sszab\u00e1lyoz\u00e1s k\u00e9szs\u00e9ge a\u00a0szocio-emocion\u00e1lis fejl\u0151d\u00e9s fontos r\u00e9sze (Nagy-T\u00f3szegi\u2013L\u00e1badi\u2013R\u00f3zsa, 2023, 124). Az\u00a0optim\u00e1lis lelki fejl\u0151d\u00e9s szempontj\u00e1b\u00f3l fontos a\u00a0l\u00e1t\u00e1ss\u00e9r\u00fclt gyermek meg\u00e9rt\u00e9se \u00e9s\u00a0elfogad\u00e1sa olyannak, amilyen. A\u00a0h\u00e1tr\u00e1ny ellen\u00e9re megfelel\u0151 k\u00f6rnyezeti t\u00e1mogat\u00e1s mellett sikeres lehet a\u00a0l\u00e1t\u00e1ss\u00e9r\u00fcltek lelki fejl\u0151d\u00e9se. A\u00a0gyermek teljes elfogad\u00e1sa \u00e9s\u00a0a\u00a0fejl\u0151d\u00e9sbe vetett hit seg\u00edti a\u00a0rejtett k\u00e9pess\u00e9gek felsz\u00ednre ker\u00fcl\u00e9s\u00e9t. Egy\u00a0der\u0171s, bizalommal \u00e9s\u00a0rem\u00e9nnyel teli k\u00f6rnyezet \u00f6szt\u00f6nzi a\u00a0gyermek amb\u00edci\u00f3it, \u00e9s\u00a0fejl\u0151d\u00e9sre serkenti. A\u00a0vak gyermek szem\u00e9lyis\u00e9gfejl\u0151d\u00e9se szempontj\u00e1b\u00f3l kritikus, hogy a\u00a0k\u00f6rnyezete hogyan viszonyul hozz\u00e1. Az\u00a0\u00f6nbizalom, az\u00a0aktivit\u00e1s \u00e9s\u00a0az\u00a0\u00e9letszeretet nagy r\u00e9szben f\u00fcgg att\u00f3l, hogy a\u00a0k\u00f6rnyezet hogyan kezeli a\u00a0l\u00e1t\u00e1ss\u00e9r\u00fcl\u00e9st, elfogadja-e annak minden neh\u00e9zs\u00e9g\u00e9t \u00e9s\u00a0terh\u00e9t. Fontos, hogy a\u00a0gyermek felismerje \u00e9s\u00a0elfogadja a\u00a0l\u00e1t\u00e1ss\u00e9r\u00fcl\u00e9s\u00e9t, mik\u00f6zben figyelembe veszi saj\u00e1t lehet\u0151s\u00e9geit \u00e9s\u00a0kih\u00edv\u00e1sait. A\u00a0l\u00e1t\u00f3kt\u00f3l val\u00f3 elk\u00fcl\u00f6n\u00edt\u00e9s \u00e9s\u00a0megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9s hat\u00e1s\u00e1ra a\u00a0l\u00e1t\u00e1ss\u00e9r\u00fclt egy\u00e9n r\u00e9sz\u00e9r\u0151l hi\u00e1nyzik a\u00a0kezdem\u00e9nyez\u0151k\u00e9pess\u00e9g, visszah\u00faz\u00f3d\u00f3v\u00e1 v\u00e1lhat, ami saj\u00e1tos \u00edzl\u00e9ssel, gondolkod\u00e1sm\u00f3ddal \u00e9s\u00a0\u00edt\u00e9letekkel t\u00e1rsulhat (Somorjai, 2006).<\/p>\n

Az\u00a0\u00e9rzelmi fejl\u0151d\u00e9s sor\u00e1n a\u00a0l\u00e1t\u00e1ss\u00e9r\u00fclt gyermekek gyakran szembes\u00fclnek kih\u00edv\u00e1sokkal \u00e9s\u00a0neh\u00e9zs\u00e9gekkel az\u00a0elfogad\u00e1s \u00e9s\u00a0az\u00a0\u00f6nazonoss\u00e1g ter\u00e9n. Fontos, hogy megfelel\u0151 t\u00e1mogat\u00e1st kapjanak az\u00a0\u00e9rzelmi sz\u00fcks\u00e9gleteik kiel\u00e9g\u00edt\u00e9s\u00e9hez, bele\u00e9rtve az\u00a0emp\u00e1ti\u00e1t, elfogad\u00e1st \u00e9s\u00a0tiszteletet. A\u00a0megfelel\u0151 t\u00e1rsas t\u00e1mogat\u00e1s \u00e9s\u00a0az\u00a0inkluz\u00edv k\u00f6rnyezet lehet\u0151v\u00e9 teszi sz\u00e1mukra, hogy \u00f6nmaguk \u00e9rt\u00e9keit, er\u0151forr\u00e1sait megtapasztalva nyithassanak a\u00a0t\u00e1rsak fel\u00e9, fejl\u0151djenek az\u00a0emberi kapcsolatok ter\u00e9n. Ha a\u00a0k\u00f6rnyezet\u00fck elfogad\u00f3 \u00e9s\u00a0lehet\u0151v\u00e9 teszi sz\u00e1mukra a\u00a0tapasztalatszerz\u00e9st k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00e1rsas helyzetekben, a\u00a0l\u00e1t\u00e1ss\u00e9r\u00fcltek ez\u00e1ltal az\u00a0egy\u00e9ni k\u00e9szs\u00e9gt\u00e1rukban is meger\u0151s\u00f6dhetnek.<\/p>\n

A\u00a0l\u00e1t\u00e1ss\u00e9r\u00fcltek t\u00e1rsas kapcsolati saj\u00e1toss\u00e1gai<\/strong><\/p>\n

A\u00a0sz\u00fcl\u0151\u2013gyermek interakci\u00f3 a\u00a0fejl\u0151d\u00e9s b\u00f6lcs\u0151je. Korai gyermekkort\u00f3l meghat\u00e1roz\u00f3: di\u00e1dikus, illetve k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s cser\u00e9ken kereszt\u00fcl alakul, \u00e9s\u00a0fontos szerepet j\u00e1tszik a\u00a0k\u00f6t\u0151d\u00e9s, a\u00a0nyelvfejl\u0151d\u00e9s, az\u00a0\u00e9rzelemregul\u00e1ci\u00f3 \u00e9s\u00a0a\u00a0t\u00e1rsas megismer\u00e9s fejl\u0151d\u00e9s\u00e9ben (Egyed\u2013Szalai, 2023). \u00d6nmagunk megismer\u00e9s\u00e9re is hat\u00e1ssal van k\u00f6rnyezet\u00fcnk: amit ott l\u00e1tunk, tapasztalunk, az\u00a0egyfajta t\u00fck\u00f6rk\u00e9nt m\u0171k\u00f6dik. Egy\u00a0l\u00e1t\u00e1ss\u00e9r\u00fclt gyermek kev\u00e9sb\u00e9 tudja kutatni k\u00f6rnyezet\u00e9t, \u00e9s\u00a0ink\u00e1bb \u00f6nmag\u00e1ra \u00f6sszpontos\u00edt, ami miatt z\u00e1rk\u00f3zottabb\u00e1 v\u00e1lhat. Ez\u00a0introvert\u00e1lt szem\u00e9lyis\u00e9ghez vezethet, ami megnehez\u00edtheti a\u00a0m\u00e1sokkal val\u00f3 interakci\u00f3kat, a\u00a0t\u00e1rsas helyzetekben val\u00f3 felold\u00f3d\u00e1st, tov\u00e1bb\u00e1 m\u00e1sok ind\u00edt\u00e9kainak, gondolkod\u00e1sm\u00f3dj\u00e1nak \u00e9s\u00a0\u00e9rzelmi \u00e1llapot\u00e1nak a\u00a0meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9t \u00e9s\u00a0az\u00a0emp\u00e1tia kifejez\u00e9s\u00e9t. A\u00a0l\u00e1t\u00e1ss\u00e9r\u00fclt gyermekek t\u00e1rsas kapcsolatainak nehez\u00edt\u0151 t\u00e9nyez\u0151i k\u00f6z\u00e9 tartozik a\u00a0mimika \u00e9s\u00a0a\u00a0gesztusok hi\u00e1nya, tov\u00e1bb\u00e1 az\u00a0\u00e9rzelmek \u00e9s\u00a0a\u00a0sz\u00e1nd\u00e9k k\u00f6zvet\u00edt\u00e9s\u00e9nek nehez\u00edtetts\u00e9ge. A\u00a0l\u00e1t\u00f3 gyermekek sz\u00e1m\u00e1ra mindezek elsaj\u00e1t\u00edt\u00e1sa term\u00e9szetes, a\u00a0l\u00e1t\u00e1ss\u00e9r\u00fclt gyermeknek azonban kih\u00edv\u00e1st okoz. A\u00a0metakommunik\u00e1ci\u00f3 fontos szerepet j\u00e1tszik a\u00a0kapcsolatokban, de egy\u00a0l\u00e1t\u00e1ss\u00e9r\u00fclt ember sz\u00e1m\u00e1ra a\u00a0hang, az\u00a0\u00e9rint\u00e9s, illetve m\u00e1s nonverb\u00e1lis megnyilv\u00e1nul\u00e1sok helyettes\u00edthetik a\u00a0vizu\u00e1lis jeleket. Fontos, hogy a\u00a0l\u00e1t\u00e1ss\u00e9r\u00fclt gyermekek megismerj\u00e9k a\u00a0k\u00f6rnyezet\u00fcket \u00e9s\u00a0kommunik\u00e1ljanak az\u00a0emberekkel (Somorjai, 2006).<\/p>\n

A\u00a0l\u00e1t\u00e1ss\u00e9r\u00fcltek kognit\u00edv vil\u00e1g\u00e1nak saj\u00e1toss\u00e1gai<\/strong><\/p>\n

A\u00a0korai id\u0151szakban a\u00a0gyermekek akt\u00edvan r\u00e9szt vesznek k\u00f6rnyezet\u00fck felfedez\u00e9s\u00e9ben, \u00e9s\u00a0figyelembe veszik a\u00a0t\u00e1rsaikt\u00f3l kapott inform\u00e1ci\u00f3kat is, \u00edgy igaz\u00edtva viselked\u00e9s\u00fcket az\u00a0adott helyzethez (Zsoldos\u2013Kir\u00e1ly, 2023). Az\u00a0\u00e9let els\u0151 h\u00e1rom \u00e9v\u00e9ben a\u00a0meg\u00e9rt\u00e9s fejl\u0151d\u00e9se intenz\u00edv folyamat, \u00e9s\u00a0egyre t\u00f6bbet tanulunk a\u00a0meg\u00e9rt\u00e9st k\u00f6zvet\u00edt\u0151 t\u00e9nyez\u0151k szerep\u00e9r\u0151l. H\u00e1rom\u00e9ves korban az\u00a0alkot\u00f3i sz\u00e1nd\u00e9k k\u00f6zvetlen\u00fcl hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151v\u00e9 t\u00e9tele el\u0151seg\u00edti a\u00a0szimb\u00f3lumok \u00e1ltal hordozott inform\u00e1ci\u00f3 haszn\u00e1lat\u00e1t (Szalai\u2013Egyed, 2023).<\/p>\n

Az\u00a0emberi pszich\u00e9 nagyon rugalmas, \u00e9s\u00a0m\u00e9g a\u00a0l\u00e1t\u00e1s elveszt\u00e9s\u00e9hez is k\u00e9pes alkalmazkodni. Amikor valaki elvesz\u00edti a\u00a0l\u00e1t\u00e1s\u00e1t, az\u00a0\u00e9rz\u00e9kszervei, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a\u00a0haptikus \u00e9s\u00a0audit\u00edv \u00e9rz\u00e9kszervek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel pr\u00f3b\u00e1lja kiel\u00e9g\u00edteni a\u00a0k\u00fclvil\u00e1ggal kapcsolatos inform\u00e1ci\u00f3kra val\u00f3 ig\u00e9ny\u00e9t. Ennek eredm\u00e9nyek\u00e9ppen a\u00a0l\u00e1t\u00e1s elveszt\u00e9se nem felt\u00e9tlen\u00fcl j\u00e1r pszich\u00e9s hi\u00e1nnyal vagy \u00e9rz\u00e9kleti depriv\u00e1ci\u00f3val. Amennyiben ilyen hi\u00e1nyokat vagy depriv\u00e1ci\u00f3s jeleket \u00e9szlel\u00fcnk, azokat nem mindig a\u00a0l\u00e1t\u00e1ss\u00e9r\u00fcl\u00e9s k\u00f6zvetlen k\u00f6vetkezm\u00e9ny\u00e9nek kell \u00e9rt\u00e9keln\u00fcnk. A\u00a0l\u00e1t\u00e1ss\u00e9r\u00fclt gyermek sz\u00fclei gyakran t\u00falf\u00e9lt\u0151ek, emiatt korl\u00e1tozz\u00e1k a\u00a0gyermeket a\u00a0vil\u00e1g megismer\u00e9s\u00e9ben, ez\u00e1ltal a\u00a0vil\u00e1gr\u00f3l alkotott saj\u00e1t bels\u0151 lenyomat kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ban is. Pedig sz\u00e1mos lehet\u0151s\u00e9g van, amivel seg\u00edthetj\u00fck a\u00a0gyermek megismer\u0151 tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t, p\u00e9ld\u00e1ul az\u00a0egyes t\u00e1rgyak jel\u00f6l\u00e9se, t\u00e1rol\u00f3ed\u00e9nyek alkalmaz\u00e1sa, k\u00e9s\u0151bb Braille-feliratok haszn\u00e1lata. Ha nem t\u00e1mogatjuk ily m\u00f3don a\u00a0l\u00e1t\u00e1ss\u00e9r\u00fclt gyermekeket, akkor \u0151k kevesebb szenzoros \u00e9lm\u00e9nyt tapasztalnak meg.<\/p>\n

B\u00e1r a\u00a0l\u00e1t\u00e1s elveszt\u00e9se bizonyos ter\u00fcleteken hi\u00e1nyt eredm\u00e9nyezhet, m\u00e1s \u00e9rz\u00e9kel\u00e9si m\u00f3dokkal van lehet\u0151s\u00e9g a\u00a0kompenz\u00e1ci\u00f3ra. Ennek r\u00e9v\u00e9n az\u00a0\u00e9rz\u00e9kel\u00e9si folyamatok \u00e1talakul\u00e1sa \u00e9s\u00a0struktur\u00e1lis v\u00e1ltoz\u00e1sai is bek\u00f6vetkezhetnek, ami pozit\u00edv hat\u00e1ssal lehet a\u00a0t\u00e9r\u00e9szlel\u00e9sre, a\u00a0formafelismer\u00e9sre \u00e9s\u00a0a\u00a0fogalmak bels\u0151 strukt\u00far\u00e1j\u00e1ra. M\u00edg a\u00a0l\u00e1t\u00f3 gyermek m\u00e1r messzir\u0151l \u00e9rdekl\u0151d\u00e9st mutat a\u00a0k\u00f6r\u00fcl\u00f6tte l\u00e9v\u0151 t\u00e1rgyak ir\u00e1nt, ezzel \u00f6szt\u00f6nz\u00e9st kap arra, hogy azt felfedezze, megvizsg\u00e1lja \u00e9s\u00a0akt\u00edvan r\u00e9szt vegyen a\u00a0t\u00e1rgyak manipul\u00e1l\u00e1s\u00e1ban, addig a\u00a0l\u00e1t\u00e1ss\u00e9r\u00fclt gyermeknek be kell \u00e9rnie azzal a\u00a0k\u00f6rnyezettel, amit odavisznek neki. A\u00a0k\u00f6zvetlen tapasztalata abb\u00f3l \u00e1ll, hogy hogyan hat r\u00e1 a\u00a0t\u00e1rgy, nem pedig a\u00a0t\u00e1rgyak akt\u00edv felfedez\u00e9se \u00e9s\u00a0manipul\u00e1l\u00e1sa az\u00a0els\u0151dleges. Ennek eredm\u00e9nyek\u00e9nt kevesebb visszajelz\u00e9st kap a\u00a0saj\u00e1t aktivit\u00e1s\u00e1r\u00f3l az\u00a0\u00e9rz\u00e9kel\u00e9s k\u00f6zvetlen \u00fatj\u00e1n, \u00edgy a\u00a0k\u00f6rnyezet kev\u00e9sb\u00e9 vonz\u00f3 \u00e9s\u00a0invit\u00e1l\u00f3 sz\u00e1m\u00e1ra, \u00e9s\u00a0a\u00a0gyermek passz\u00edv magatart\u00e1si mint\u00e1kat alak\u00edt ki (Somorjai, 2006).<\/p>\n

A\u00a0l\u00e1t\u00e1ss\u00e9r\u00fcltek besz\u00e9dfejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek saj\u00e1toss\u00e1gai<\/strong> \u00e9s\u00a0a\u00a0seg\u00edt\u00e9s lehet\u0151s\u00e9gei<\/strong><\/p>\n

A nyelv elsaj\u00e1t\u00edt\u00e1sa az emberi fajra jellemz\u0151 k\u00fcl\u00f6nleges adotts\u00e1g. Az anyanyelv haszn\u00e1lat\u00e1nak van egy m\u00e9lyen \u00e9rzelmi dimenzi\u00f3ja is: biztons\u00e1got ny\u00fajt, \u00e1ltala a bels\u0151 vil\u00e1gunkat oszthatjuk meg m\u00e1sokkal, \u00e9s kapcsolatot teremthet\u00fcnk vel\u00fck. A nyelv els\u0151dleges sz\u00edntere a csal\u00e1d, ami meghat\u00e1roz\u00f3 szerepet t\u00f6lt be az elsaj\u00e1t\u00edt\u00e1s\u00e1ban, vagyis a szocializ\u00e1ci\u00f3 folyam\u00e1n ismerked\u00fcnk meg vele. A nyelv mindenhol k\u00f6r\u00fclvesz benn\u00fcnket, legyen sz\u00f3 a csal\u00e1dr\u00f3l, az iskol\u00e1r\u00f3l vagy a munkahelyr\u0151l (Mur\u00e1nyi, 2018). Anyanyelv\u00fcnk elsaj\u00e1t\u00edt\u00e1sa jelent\u0151s m\u00e9rf\u00f6ldk\u0151, ugyanis ennek r\u00e9v\u00e9n olyan primer eszk\u00f6z birtok\u00e1ba jutunk, amivel a lehet\u0151 legegyszer\u0171bben fejezhetj\u00fck ki gondolatainkat, magunkat (Imre, 2020). A kommunik\u00e1ci\u00f3 seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel inform\u00e1ci\u00f3t k\u00fcld\u00fcnk m\u00e1soknak \u00e9s inform\u00e1ci\u00f3t kapunk, voltak\u00e9ppen az emberi t\u00e1rsas interakci\u00f3 \u00e9s t\u00e1rsas tanul\u00e1s alapvet\u0151 r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezi (Ganea \u00e9s mtsi, 2020).<\/p>\n

Az \u00e9szlel\u00e9s \u00e9s meg\u00e9rt\u00e9s a besz\u00e9dfejl\u0151d\u00e9s korai l\u00e9p\u00e9sei, \u00e9s amikor a gyermek ezeket a k\u00e9szs\u00e9geket elsaj\u00e1t\u00edtja, akkor l\u00e9phet tov\u00e1bb az \u00f6nkifejez\u00e9s fel\u00e9 (besz\u00e9dmeg\u00e9rt\u00e9s \u00e9s besz\u00e9dhaszn\u00e1lat). Kezdetben a gyermek m\u00e9g nem rendelkezik a szavak jelent\u00e9s\u00e9nek teljes \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9vel; ink\u00e1bb a mimika, a gesztusok, a hangs\u00faly \u00e9s a k\u00f6rnyezeti t\u00e9nyez\u0151k \u00f6sszess\u00e9g\u00e9b\u0151l pr\u00f3b\u00e1lja \u00e9rtelmezni a hallottakat. A gyermekek az \u00e9let\u00fck els\u0151 \u00e9v\u00e9nek v\u00e9g\u00e9re \u00e1ltal\u00e1ban m\u00e1r k\u00e9pesek meg\u00e9rtetni a szavak jelent\u00e9s\u00e9t (Balogh, 2018). Az els\u0151 \u00e9v m\u00e1sodik fel\u00e9ben m\u00e1r d\u00f6nt\u0151 fontoss\u00e1g\u00fa fonetikai\/ fonol\u00f3giai k\u00e9pess\u00e9gekkel rendelkeznek, mint p\u00e9ld\u00e1ul a nyelvspecifikus fonol\u00f3giai kontrasztok finomhangol\u00e1sa vagy a szavak szegment\u00e1l\u00e1sa.<\/p>\n

A vak csecsem\u0151k gagyog\u00e1s\u00e1ban nincs \u00e9szlelhet\u0151 min\u0151s\u00e9gi k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g a l\u00e1t\u00f3 csecsem\u0151kh\u00f6z k\u00e9pest. A l\u00e1t\u00f3 csecsem\u0151k \u00e9s kisgyermekek gyakran kiemelked\u0151 teljes\u00edtm\u00e9nyt mutathatnak a labi\u00e1lis hangok (az ajkakat bevon\u00f3 hangk\u00e9pz\u00e9si folyamatok) kiejt\u00e9s\u00e9ben, szemben a nem labi\u00e1lis hangokkal, ami r\u00e9szben a vizu\u00e1lis meger\u0151s\u00edt\u00e9snek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151. Ugyanakkor vak csecsem\u0151kn\u00e9l \u00e9s kisgyermekekn\u00e9l nem mindig tapasztalhat\u00f3 ennyire jelent\u0151s k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g; ink\u00e1bb a ford\u00edtott \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclhet (Pajor\u2013Beke\u2013Cs\u00e9pe, 2019).<\/p>\n

A besz\u00e9dfejl\u0151d\u00e9s sor\u00e1n kiemelt szerepe van a sz\u00fcl\u0151knek, fontos meger\u0151s\u00edteni a nyelvtan\u00edt\u00e1si k\u00e9szs\u00e9g\u00fcket (Heidlage \u00e9s mtsai, 2020). A korai sz\u00f3tanul\u00e1s a csecsem\u0151 \u00e9s a sz\u00fcl\u0151 k\u00f6z\u00f6tti, szorosan \u00f6sszekapcsolt szoci\u00e1lis interakci\u00f3k kontextus\u00e1ban alakul ki.<\/p>\n

N\u00e9h\u00e1ny megfigyel\u00e9s szerint a\u00a0vak csecsem\u0151kn\u00e9l nincs kifejezett preferencia az\u00a0els\u0151 hangok megjelen\u00e9s\u00e9ben \u00e9s\u00a0az\u00a0ejt\u00e9si pontoss\u00e1gban. Azonban az\u00a0inton\u00e1ci\u00f3s \u00e9s\u00a0kiejt\u00e9si elt\u00e9r\u00e9sek hosszabb peri\u00f3dusban fennmaradhatnak. A\u00a0l\u00e1t\u00f3 csecsem\u0151k jellemz\u0151en gyorsabban \u00e9s\u00a0kevesebb hib\u00e1t v\u00e9tve saj\u00e1t\u00edtj\u00e1k el azokat a\u00a0hangokat, amelyek l\u00e1that\u00f3\u00a0artikul\u00e1ci\u00f3s mozg\u00e1ssal k\u00e9pezhet\u0151k, mint p\u00e9ld\u00e1ul a\u00a0b vagy a\u00a0v.<\/p>\n

A\u00a0vak gyermekek k\u00f6r\u00e9ben ezzel szemben el\u0151fordulhatnak t\u00e9veszt\u00e9sek a\u00a0hangok k\u00f6z\u00f6tt az\u00a0akusztikus hasonl\u00f3s\u00e1gok miatt (p\u00e9ld\u00e1ul m \u00e9s\u00a0n), aminek oka a\u00a0vizu\u00e1lis referencia hi\u00e1nya. A\u00a0l\u00e1t\u00f3 gyermekekn\u00e9l a\u00a0vizualit\u00e1snak tov\u00e1bbi szerepe lehet, p\u00e9ld\u00e1ul a\u00a0hangok cser\u00e9j\u00e9ben (p\u00e9ld\u00e1ul b, m). Vak csecsem\u0151kn\u00e9l id\u0151ben elh\u00faz\u00f3dhat az\u00a0expressz\u00edv gagyog\u00e1s \u00e9s\u00a0a\u00a0holofr\u00e1zisok id\u0151szaka, \u00e9s\u00a0k\u00e9sleltetett\u00e9 v\u00e1lhat a\u00a0k\u00e9tszavas peri\u00f3dus \u00e9s\u00a0a\u00a0t\u00e1virati st\u00edlus kifejl\u0151d\u00e9se.<\/p>\n

B\u00e1r hasonl\u00f3 a\u00a0vak \u00e9s\u00a0l\u00e1t\u00f3 gyermekek nyelvfejl\u0151d\u00e9se, m\u00e9gis megfigyelhet\u0151 n\u00e9h\u00e1ny jellegzetes k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g. P\u00e9ld\u00e1ul a\u00a0sz\u00f3tagprodukci\u00f3 ter\u00e9n egy\u00e9rtelm\u0171en k\u00e9s\u00e9s mutatkozik, vagy az\u00a0els\u0151 jelent\u00e9steli szavak kialakul\u00e1s\u00e1ban is, azonban a\u00a010\u00a0vagy 50\u00a0szavas sz\u00f3t\u00e1r id\u0151i kifejl\u0151d\u00e9s\u00e9ben kev\u00e9sb\u00e9 tapasztalhat\u00f3 differencia. Vak gyermekek eset\u00e9ben a\u00a0k\u00e9t-, illetve h\u00e1romszavas megnyilv\u00e1nul\u00e1sok \u00e1tlagosan az\u00a050\u00a0szavas sz\u00f3kincset k\u00f6vet\u0151en jelennek meg. A\u00a0vak \u00e9s\u00a0l\u00e1t\u00f3 gyermekek els\u0151 szavai \u00e1ltal\u00e1ban azonosak \u00e9s\u00a0a\u00a0\u201en\u00e9z\u201d sz\u00f3 is megjelenik. Mivel a\u00a0szavak haszn\u00e1lata nem kontextusnak megfelel\u0151 a\u00a0vak gyermekekn\u00e9l, ez\u00e9rt azok jelent\u00e9startalma eset\u00fckben korl\u00e1tozott. A\u00a0funkci\u00f3szavak (p\u00e9ld\u00e1ul \u201e\u00e9s\u201d, \u201evagy\u201d) k\u00e9s\u0151bb \u00e9s\u00a0kevesebb sz\u00e1mban jelennek meg, tov\u00e1bb\u00e1 kev\u00e9sb\u00e9 haszn\u00e1lj\u00e1k \u0151ket megfelel\u0151en. Sz\u00f3kincs\u00fckben jellemz\u0151en kevesebb \u00e1llatnevet haszn\u00e1lnak, aminek oka val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a\u00a0k\u00e9pesk\u00f6nyvek hi\u00e1nya. Ugyanakkor a\u00a0mindennapi t\u00e1rgyak (p\u00e9ld\u00e1ul b\u00fatorok) megnevez\u00e9se gyakoribb a\u00a0k\u00f6r\u00fckben.<\/p>\n

A\u00a0l\u00e1t\u00f3 gyermekekn\u00e9l gyakran besz\u00e9dhez k\u00f6t\u00f6tten fejl\u0151dik ki a\u00a0tempor\u00e1lis \u00e9nk\u00e9p \u00e9s\u00a0az\u00a0id\u0151 fogalma, ahol a\u00a0besz\u00e9d keretezi az\u00a0id\u0151 meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9t, teh\u00e1t a\u00a0besz\u00e9d ut\u00e1n j\u00f6n az\u00a0id\u0151. Ezzel szemben a\u00a0vak gyermekekn\u00e9l ez\u00a0\u00e9ppen ford\u00edtva zajlik: az\u00a0id\u0151 meg\u00e9rt\u00e9se hozza mag\u00e1val a\u00a0besz\u00e9det, vagyis n\u00e1luk az\u00a0id\u0151 ut\u00e1n k\u00f6vetkezik a\u00a0besz\u00e9d.<\/p>\n

\u00a0<\/span><\/div>\n

\n\u00a0<\/span>
\nFot\u00f3: Nagy Fanni<\/span><\/em>
\n\u00a0<\/span><\/div>\n

A\u00a0besz\u00e9dfejl\u0151d\u00e9si saj\u00e1toss\u00e1gokat \u00e1ttekintve l\u00e1that\u00f3 teh\u00e1t, hogy a\u00a0l\u00e1t\u00f3 gyermekek besz\u00e9dfejl\u0151d\u00e9se \u00e1ltal\u00e1ban a\u00a0vizu\u00e1lis ingerekhez kapcsol\u00f3dik, hiszen l\u00e1tj\u00e1k a\u00a0k\u00f6rnyezet\u00fcket \u00e9s\u00a0az\u00a0embereket, \u00edgy k\u00f6nnyebben tanulj\u00e1k az\u00a0anyanyelv\u00fcket \u00e9s\u00a0saj\u00e1t\u00edtj\u00e1k el a\u00a0kommunik\u00e1ci\u00f3t, illetve a\u00a0mimika \u00e9s\u00a0a\u00a0nonverb\u00e1lis jelek \u00e9rtelmez\u00e9se is seg\u00edti a\u00a0besz\u00e9dfejl\u0151d\u00e9s\u00fcket. A\u00a0l\u00e1t\u00e1ss\u00e9r\u00fclt gyermekek besz\u00e9dfejl\u0151d\u00e9se m\u00e1s \u00faton halad, t\u00f6bb vonatkoz\u00e1sban k\u00e9shet, \u00e9s\u00a0t\u00f6bb figyelmet ig\u00e9nyel a\u00a0t\u00e1mogat\u00e1s, az\u00a0adapt\u00e1ci\u00f3 szempontj\u00e1b\u00f3l. A\u00a0hallott szavak \u00e9s\u00a0hangok alapj\u00e1n tanulnak besz\u00e9lni, \u00edgy azokra a\u00a0hangokra \u00e9s\u00a0besz\u00e9dmint\u00e1kra t\u00e1maszkodnak, amelyeket hallanak a\u00a0k\u00f6rnyezet\u00fckb\u0151l, \u00e9s\u00a0ezek alapj\u00e1n tanulj\u00e1k meg a\u00a0kommunik\u00e1ci\u00f3t, tov\u00e1bb\u00e1 az\u00a0\u00e9rz\u00e9kszerveikkel val\u00f3 tapasztalatokra \u00e9p\u00edtenek.<\/p>\n

Az\u00a0ingergazdag \u201ebesz\u00e9l\u0151 k\u00f6rnyezet\u201d \u00f6szt\u00f6nzi a\u00a0gyermeket, \u00e9s\u00a0biztos\u00edtja a\u00a0csecsem\u0151, majd a\u00a0kisgyermek nyelvi k\u00e9szs\u00e9geinek elsaj\u00e1t\u00edt\u00e1s\u00e1t. Az\u00a0\u00e9desany\u00e1nak kiemelt szerep jut az\u00a0anyanyelvi k\u00e9pess\u00e9gek kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ban, a\u00a0szoros anya\u2013gyermek kapcsolat k\u00e9pezi a\u00a0gyermek szem\u00e9lyis\u00e9gfejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek az\u00a0alapj\u00e1t. Amennyiben a\u00a0sz\u00fcl\u0151\u2013gyermek kommunik\u00e1ci\u00f3 nem megfelel\u0151, hi\u00e1nyoznak az\u00a0erre ir\u00e1nyul\u00f3 fejleszt\u0151 tev\u00e9kenys\u00e9gek, p\u00e9ld\u00e1ul mond\u00f3k\u00e1k, mozg\u00e1sos j\u00e1t\u00e9kok, \u00fagy a\u00a0besz\u00e9dfejl\u0151d\u00e9s lelassulhat, elakadhat. Az\u00a0anyanyelvi nevel\u00e9s seg\u00edt abban, hogy a\u00a0gyermekek k\u00e9pess\u00e9 v\u00e1ljanak az\u00a0egyes verb\u00e1lis \u00e9s\u00a0metakommunik\u00e1ci\u00f3s inform\u00e1ci\u00f3k befogad\u00e1s\u00e1ra \u00e9s\u00a0meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9re, tov\u00e1bb\u00e1 arra, hogy \u00e9rzelmeiket, gondolataikat a\u00a0sz\u00f3beli kommunik\u00e1ci\u00f3 sor\u00e1n megfelel\u0151en ki tudj\u00e1k fejezni. Ehhez c\u00e9lszer\u0171 seg\u00edts\u00e9g\u00fcl h\u00edvni olyan j\u00e1t\u00e9kos megold\u00e1sokat, amelyek fejlesztik a\u00a0szenzoros funkci\u00f3kat (Vass, 2021), ilyenek t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a\u00a0mond\u00f3k\u00e1k, melyek szerepe m\u00e1r igen r\u00e9g\u00f3ta meghat\u00e1roz\u00f3 \u00e9s\u00a0ismert a\u00a0gyermeknevel\u00e9s ter\u00e9n, tov\u00e1bb\u00e1 a\u00a0j\u00e1t\u00e9kos tev\u00e9kenys\u00e9gek vezet\u00e9se sor\u00e1n. A\u00a0ritmusoss\u00e1g fejleszt\u0151 hat\u00e1ssal van a\u00a0gyermek \u00e9rzelmeire, pontos \u00e9s\u00a0m\u00e9rt\u00e9ktart\u00f3 kifejez\u00e9sre \u00f6szt\u00f6n\u00f6z. Fejleszti a\u00a0grammatikai, matematikai, geometriai \u00e9s\u00a0a\u00a0rajzk\u00e9szs\u00e9get. A\u00a0mond\u00f3k\u00e1z\u00e1s alkalm\u00e1val a\u00a0gyermek mozog, felveszi a\u00a0ritmik\u00e1t, amely a\u00a0besz\u00e9dre is fejleszt\u0151en hat (Sz\u00f6gedi, \u00e9. n.). A\u00a0j\u00e1t\u00e9k r\u00e9szek\u00e9nt a\u00a0t\u00f6rt\u00e9netmes\u00e9l\u00e9s lehet\u0151v\u00e9 teszi a\u00a0vil\u00e1g \u00e9s\u00a0\u00f6nmagunk megismer\u00e9s\u00e9t. Ez\u00a0a k\u00e9pess\u00e9g\u00fcnk az\u00a0anyanyelv megismer\u00e9s\u00e9vel, illetve haszn\u00e1lat\u00e1val m\u00e1r eg\u00e9szen csecsem\u0151kort\u00f3l fejl\u0151dik.<\/p>\n

A\u00a0besz\u00e9dfejl\u0151d\u00e9s egy\u00a0m\u00e1sik hasznos \u00e9s\u00a0sz\u00f3rakoztat\u00f3 form\u00e1ja a\u00a0zen\u00e9s j\u00e1t\u00e9kok k\u00f6re, amelyek a\u00a0besz\u00e9dfejl\u0151d\u00e9s fontos r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezik, hiszen a\u00a0ritmika, az\u00a0\u00e9nek seg\u00edtik a\u00a0sz\u00f3kincs b\u0151v\u00edt\u00e9s\u00e9t, a\u00a0szavak fejleszt\u00e9s\u00e9t. A\u00a0zene olyan adom\u00e1ny, amely l\u00e1t\u00e1ss\u00e9r\u00fclt gyermekek eset\u00e9ben is hozz\u00e1j\u00e1rulhat az\u00a0\u00f6nkifejez\u00e9shez, a\u00a0szem\u00e9lyis\u00e9gfejleszt\u00e9shez \u00e9s\u00a0sikerek el\u00e9r\u00e9s\u00e9hez. A\u00a0zene t\u00e1mogatja a\u00a0kapcsolatteremt\u0151 k\u00e9pess\u00e9geket, er\u0151s\u00edti a\u00a0kommunik\u00e1ci\u00f3t, oldja a\u00a0bels\u0151 fesz\u00fclts\u00e9get, \u00edgy a\u00a0gyermekek olyan g\u00e1tl\u00f3 faktorokt\u00f3l szabadulhatnak meg, amelyek teljes\u00edtm\u00e9ny\u00fckre is hat\u00e1ssal vannak. A\u00a0zen\u00e9s j\u00e1t\u00e9kok kiemelt r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezi a\u00a0ritmus- \u00e9s\u00a0hall\u00e1sfejleszt\u00e9s, amely a\u00a0l\u00e1t\u00e1ss\u00e9r\u00fclt gyermekek kapcs\u00e1n is fontos momentum, hiszen az\u00a0elvesztett l\u00e1t\u00e1s m\u00e1s \u00e9rz\u00e9kek fejleszt\u00e9s\u00e9vel kompenz\u00e1lhat\u00f3 (Skult\u00e9tin\u00e9 Ann\u00f3k, 2018).<\/p>\n

L\u00e1t\u00e1ss\u00e9r\u00fclt gyermekek eset\u00e9n a\u00a0mozg\u00e1sos j\u00e1t\u00e9kos gyakorlatok sor\u00e1n a\u00a0kis- \u00e9s\u00a0nagymozg\u00e1sok mellett fontos szerepe van a\u00a0t\u00f3nusszab\u00e1lyoz\u00e1snak. Ehhez alkalmas eszk\u00f6z\u00f6k p\u00e9ld\u00e1ul a\u00a0t\u00e9rdepl\u0151 sz\u00e9k \u00e9s\u00a0a\u00a0Bobath-labda, amely ergonomikus kialak\u00edt\u00e1sa r\u00e9v\u00e9n spont\u00e1n szab\u00e1lyozza a\u00a0h\u00e1tizmokat, ezzel t\u00e1mogatva a\u00a0helyes testtart\u00e1st. Az\u00a0egyens\u00falygyakorlatok a\u00a0vesztibul\u00e1ris rendszer fejleszt\u00e9s\u00e9ben j\u00e1tszanak fontos szerepet, ugyanakkor a\u00a0ritmusoss\u00e1g kisz\u00e1m\u00edthat\u00f3s\u00e1got biztos\u00edt, \u00e9s\u00a0a\u00a0besz\u00e9dfejleszt\u00e9sben is fontos. Hat\u00e1sa mond\u00f3k\u00e1val kieg\u00e9sz\u00edtve fokozhat\u00f3. Er\u0151s\u00edti a\u00a0gyermek kompetencia-hat\u00e1rait, vagyis a\u00a0\u201ek\u00e9pes vagyok saj\u00e1t testem megtartani \u00e9s\u00a0uralni\u201d \u00e9rz\u00e9s\u00e9t (P\u00e1l-Damjanovics\u2013Sz\u0171csn\u00e9 G\u00f6bly\u00f6s, 2011).<\/p>\n

Vak gyermekek sz\u00e1m\u00e1ra kifejlesztett j\u00e1t\u00e9keszk\u00f6z\u00f6k seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel az\u00a0intenz\u00edv \u00e9s\u00a0ism\u00e9tl\u0151d\u0151 vizu\u00e1lis tev\u00e9kenys\u00e9gek r\u00e9v\u00e9n fokozhat\u00f3 a\u00a0marad\u00e9k vizu\u00e1lis inform\u00e1ci\u00f3, de lehet\u0151s\u00e9g van a\u00a0vizu\u00e1lis input cser\u00e9j\u00e9re is (audit\u00edv vagy taktilis): ehhez olyan \u00e9rz\u00e9kszervi helyettes\u00edt\u0151 eszk\u00f6zt alkalmaznak, amely a\u00a0vizu\u00e1lis tulajdons\u00e1gokat hang- vagy tapint\u00e1si ingerr\u00e9 alak\u00edtja \u00e1t. A\u00a0l\u00e1t\u00e1ss\u00e9r\u00fclt gyermekek fejleszt\u00e9se sor\u00e1n, \u00edgy a\u00a0j\u00e1t\u00e9ktev\u00e9keny\u00e9gben is k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen fontos hangs\u00falyt fektetni a\u00a0t\u00e9rbeli k\u00e9pess\u00e9gek elsaj\u00e1t\u00edt\u00e1s\u00e1ra, amely a\u00a0mozg\u00e1shoz k\u00f6thet\u0151 gyakorlatok \u00fatj\u00e1n val\u00f3s\u00edthat\u00f3 meg. A\u00a0hall\u00e1s\u00e9rz\u00e9ket kiv\u00e1l\u00f3an fel lehet haszn\u00e1lni a\u00a0t\u00e9rbeli \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t el\u0151seg\u00edt\u0151 kompenz\u00e1ci\u00f3s mechanizmusok t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1ra, amely a\u00a0besz\u00e9dfejl\u0151d\u00e9sben is fontos szerepet j\u00e1tszik, tov\u00e1bb\u00e1 ez\u00a0a\u00a0f\u0151 csatorn\u00e1ja a\u00a0t\u00e1voli inform\u00e1ci\u00f3k \u00e1tad\u00e1s\u00e1nak (Cappagli \u00e9s\u00a0mtsai, 2019).<\/p>\n

A\u00a0besz\u00e9dfejleszt\u00e9s kapcs\u00e1n a\u00a0hagyom\u00e1nyos m\u00f3dszerek mellett speci\u00e1lis eszk\u00f6z\u00f6k is alkalmazhat\u00f3k, a\u00a0tapint\u00e1s, hall\u00e1s \u00e9s\u00a0szagl\u00e1s-\u00edzlel\u00e9s intenz\u00edvebben kihaszn\u00e1lhat\u00f3. P\u00e9ld\u00e1ul a\u00a0hanglokaliz\u00e1l\u00e1s sor\u00e1n alkalmazhatunk dobver\u0151t, a\u00a0sz\u00f3tanul\u00e1shoz Braille-sz\u00f3k\u00e1rty\u00e1kat \u00e9s\u00a0olvas\u00f3lapokat. A\u00a0besz\u00e9dfejl\u0151d\u00e9s ter\u00e1pi\u00e1j\u00e1ban a\u00a0megk\u00e9sett \u00e9s\u00a0akad\u00e1lyozott esetekben egyszer\u0171, mindennapi t\u00e1rgyakat is felhaszn\u00e1lhatunk, amelyek a\u00a0hozz\u00e1juk kapcsol\u00f3d\u00f3 tev\u00e9kenys\u00e9geket jelk\u00e9pezik. Emellett speci\u00e1lis alternat\u00edv \u00e9s\u00a0augmentat\u00edv kommunik\u00e1ci\u00f3s rendszereket is alkalmazhatunk, mint p\u00e9ld\u00e1ul gesztusjeleket, fonomimikai jeleket, valamint Bliss-, pikto- \u00e9s\u00a0idiogramokat. Egyedi esetekben a\u00a0besz\u00e9dind\u00edt\u00e1s motiv\u00e1ci\u00f3j\u00e1t \u00e9s\u00a0hat\u00e9konys\u00e1g\u00e1t visszhangmikrofonnal \u00e9s\u00a0diktafonos visszajelz\u00e9ssel is n\u00f6velhetj\u00fck. Alkalmazhatunk ezeken fel\u00fcl \u00fagynevezett h\u00edv\u00f3t\u00e1rgyakat, melyek l\u00e9nyege, hogy a\u00a0ke\u0301peket ta\u0301rgyakkal helyettesi\u0301tju\u0308k. A\u00a0\u201ep\u201d ajakhang automatiza\u0301la\u0301sa\u0301hoz alkalmas t\u00e1rgyakat is haszn\u00e1lhatunk a\u00a0fejleszt\u00e9s sor\u00e1n (p\u00e9ld\u00e1ul papucs, p\u00f3k). A\u00a0zsin\u00f3rral ragasztott \u00e1br\u00e1k a\u00a0besze\u0301dmozga\u0301s mondo\u0301ka\u0301val val\u00f3 ko\u0308vete\u0301se\u0301re, o\u0308sszerendeze\u0301se\u0301re alkalmazhat\u00f3k (B\u00e1thori, \u00e9s\u00a0mtsai, 2008).<\/p>\n

L\u00e1thatjuk, hogy a\u00a0j\u00e1t\u00e9kos tev\u00e9kenys\u00e9gek mind a\u00a0l\u00e1t\u00f3, mind a\u00a0l\u00e1t\u00e1ss\u00e9r\u00fclt gyermekek nevel\u00e9s\u00e9ben is fontos szerepet j\u00e1tszanak. Az\u00a0any\u00e1knak d\u00f6nt\u0151 szerepe van az\u00a0ingergazdag k\u00f6rnyezet megteremt\u00e9s\u00e9ben \u00e9s\u00a0a\u00a0kommunik\u00e1ci\u00f3 folytonoss\u00e1g\u00e1ban a\u00a0gondoz\u00e1s sor\u00e1n. Fontos, hogy a\u00a0j\u00e1t\u00e9ktev\u00e9kenys\u00e9gek megfelel\u0151en illeszkedjenek a\u00a0l\u00e1t\u00e1ss\u00e9r\u00fclt gyermek ig\u00e9nyeihez \u00e9s\u00a0lehet\u0151s\u00e9geihez. Ilyenek p\u00e9ld\u00e1ul a\u00a0hangjelz\u0151s j\u00e1t\u00e9kok, tapinthat\u00f3 form\u00e1k \u00e9s\u00a0anyagok, tov\u00e1bb\u00e1 olyan t\u00e1rgyak, amelyek \u00e9rz\u00e9kszervi tapasztalatokat ny\u00fajtanak, \u00e9s\u00a0seg\u00edthetik a\u00a0gyermeket a\u00a0vil\u00e1g felfedez\u00e9s\u00e9ben, illetve az\u00a0\u00e9lm\u00e9nyek megszerz\u00e9s\u00e9ben.<\/p>\n

A\u00a0s\u00e9r\u00fclt gyermeket nevel\u0151 sz\u00fcl\u0151k sz\u00e1m\u00e1ra igen fontos, hogy min\u00e9l hamarabb szak\u00e9rt\u0151 seg\u00edts\u00e9get kaphassanak gyermek\u00fck fejleszt\u00e9s\u00e9ben. A\u00a0csecsem\u0151- \u00e9s\u00a0kisgyermeknevel\u0151k szerepe a\u00a0besz\u00e9dfejl\u0151d\u00e9s t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1ban jelent\u0151s, hisz korai \u00e9letkort\u00f3l k\u00eds\u00e9rik a\u00a0gyermekek \u00fatj\u00e1t, egy\u00fattal rajtuk k\u00edv\u00fcl a\u00a0min\u00e9l kor\u00e1bbi seg\u00edt\u0151 beavatkoz\u00e1soknak is t\u00e1gabb t\u00e1rh\u00e1za lehet el\u00e9rhet\u0151.<\/p>\n

A\u00a0l\u00e1t\u00e1ss\u00e9r\u00fclt gyermekek gyakran szembes\u00fclnek t\u00e1rsadalmi kih\u00edv\u00e1sokkal \u00e9s\u00a0izol\u00e1ci\u00f3val. A\u00a0korai nevel\u00e9s sor\u00e1n ny\u00fajtott t\u00e1mogat\u00e1s el\u0151seg\u00edtheti a\u00a0szoci\u00e1lis k\u00e9szs\u00e9geik fejleszt\u00e9s\u00e9t, \u00f6nbizalmuk meger\u0151s\u00edt\u00e9s\u00e9t \u00e9s\u00a0a\u00a0t\u00e1rsadalmi integr\u00e1l\u00f3d\u00e1s k\u00e9pess\u00e9g\u00e9t, ugyanis minden gyermeknek joga van az\u00a0oktat\u00e1shoz \u00e9s\u00a0a\u00a0teljes \u00e9rt\u00e9k\u0171 t\u00e1rsadalmi r\u00e9szv\u00e9telhez.<\/p>\n

A\u00a0tanulm\u00e1ny b\u00edr\u00e1lati folyamaton ment kereszt\u00fcl.<\/em><\/p>\n

Felhaszn\u00e1lt irodalom<\/strong><\/p>\n

Bajz\u00e1tn\u00e9 T\u00f3th Zs\u00f3fia Eszter (2020): L\u00e1t\u00e1ss\u00e9r\u00fclt feln\u0151ttek olvas\u00e1si szok\u00e1sai Heves megy\u00e9ben<\/em>. In: Olvas\u00e1s, 27\u201362.<\/p>\n

Balogh Regina (2018): Mozg\u00e1s \u00e9s\u00a0besz\u00e9dfejl\u0151d\u00e9s szerepe kisgyermekkorban<\/em>. Debrecen, Didakt Kiad\u00f3.<\/p>\n

B\u00e1thori Ad\u00e9l \u00e9s\u00a0mtsai (2008): Se\u0301ru\u0308le\u0301sspecifikus eszko\u0308zta\u0301r vak e\u0301s aligla\u0301to\u0301 gyermekek, tanulo\u0301k egyu\u0308ttnevele\u0301se\u0301hez<\/em>. Budapest, Educatio Ta\u0301rsadalmi Szolga\u0301ltato\u0301 Ko\u0308zhasznu\u0301 Ta\u0301rsasa\u0301g.<\/p>\n

Cappagli, Giulia \u00e9s\u00a0mtsai (2019): Audio motor training improves mobility and spatial cognition in visually impaired children<\/em>. In: Scientific Reports, m\u00e1rc., 3303. sz., 1\u20139.<\/p>\n

Csillag S\u00e1ra\u2013Toarniczky Andrea\u2013PRIMECZ Henriett (2018): Dolgozn\u00e1nk, ha hagyn\u00e1tok…: megv\u00e1ltozott munkak\u00e9pess\u00e9g\u0171 emberek \u00e9s\u00a0a\u00a0HR-rendszerek. In: <\/em>Vezet\u00e9studom\u00e1ny, 49. \u00e9vf., 6. sz., 33\u201345.<\/p>\n

Egyed Katalin\u2013Szalai Gerda Margit (2023): Gyermekelme-olvas\u00e1s\u00a0\u2013\u00a0Tapasztalatok a\u00a0sz\u00fcl\u0151i Mentaliz\u00e1l\u00f3-Mentalit\u00e1s (Mind-Mindedness) m\u00e9r\u00e9s\u00e9vel. In: Kulcs\u00e1r Gabriella (szerk.): Tal\u00e1lkoz\u00e1s a\u00a0v\u00e1ltoz\u00e1sban\u00a0\u2013\u00a0v\u00e1ltoz\u00e1sok a\u00a0tal\u00e1lkoz\u00e1sban<\/em>. P\u00e9cs, P\u00e9csi Tudom\u00e1nyegyetem BTK Pszichol\u00f3gia Int\u00e9zet, 41., ISBN: 978-615-82346-0-3.<\/p>\n

Falvai Rita\u2013Tak\u00e1cs Bernadett (2021): \u00daj fejezet a\u00a0l\u00e1t\u00e1ss\u00e9r\u00fclt szem\u00e9lyek sz\u00e1m\u00e1ra<\/em>. In: Fejleszt\u00e9s, 1. \u00e9vf., 1. sz., 33\u201340.<\/p>\n

Ganea, Nata\u015fa \u00e9s\u00a0mtsai (2020): Development of Adaptive Communication Skills in Infants of Blind Parents<\/em>. In: Developmental Psychology, 54.\u00a0\u00e9vf., 12.\u00a0sz.,<\/em> 2265\u20132273.<\/p>\n

Heidlage, Jodi K. \u00e9s\u00a0mtsai (2020): The effects of parent-implemented language interventions on child linguistic outcomes: A meta-analysis<\/em>. In: Early Childhood Research Quarterly, 50\u00a0\u00e9vf., 6\u201323<\/p>\n

Imre Ang\u00e9la (2020): Az\u00a0anyanyelv-elsaj\u00e1t\u00edt\u00e1s tipikus fejl\u0151d\u00e9smenete, valamint a\u00a0besz\u00e9d \u00e9s\u00a0a\u00a0nyelvi kompetenci\u00e1k m\u00e9r\u00e9se komplex kommunik\u00e1ci\u00f3s sz\u00fcks\u00e9glet\u0171 szem\u00e9lyek eset\u00e9ben<\/em>. Budapest, Nemzeti Fogyat\u00e9koss\u00e1g\u00fcgyi- \u00e9s\u00a0Szoci\u00e1lpolitikai K\u00f6zpont K\u00f6zhaszn\u00fa Nonprofit Kft.<\/p>\n

Kiss Erika, Pajor Emese (2020): A\u00a00\u201314\u00a0\u00e9v k\u00f6z\u00f6tti l\u00e1t\u00e1ss\u00e9r\u00fclt gyermekek popul\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi \u00e9s\u00a0pedag\u00f3giai jellemz\u0151i Magyarorsz\u00e1gon<\/em>. In: Szem\u00e9szet, 157.\u00a0\u00e9vf., 4.\u00a0sz., 294\u2013302.<\/p>\n

Luk\u00e1cs R\u00e9ka (2021): Sz\u00fcl\u0151-P\u00e9lda-\u00c9rt\u00e9k II. Vallom\u00e1sok a\u00a0vak \u00e9letm\u00f3dr\u00f3l \u00e9s\u00a0az\u00a0elfogad\u00e1sr\u00f3l l\u00e1t\u00e1ss\u00e9r\u00fclt gyermekek sz\u00fcleinek \u00e9s\u00a0l\u00e1t\u00e1ss\u00e9r\u00fclt sz\u00fcl\u0151knek<\/em>. Budapest, E-Printpofi Kft. Nyomda.<\/p>\n

Mur\u00e1nyi Sarolta (2018): A\u00a0szavakt\u00f3l a\u00a0t\u00f6rt\u00e9ntekig<\/em>. In: Anyanyelv-pedag\u00f3gia, 11.\u00a0\u00e9vf., 3.\u00a0sz., 24\u201339.<\/p>\n

Nagy-T\u00f3szegi Cec\u00edlia\u2013L\u00e1badi Beatrix\u00a0\u2013\u00a0R\u00f3zsa S\u00e1ndor (2023): A szocio-emocion\u00e1lis kompetenci\u00e1k multidimenzion\u00e1lis m\u00e9r\u00e9se a\u00a0korai fejl\u0151d\u00e9sben. In: Kulcs\u00e1r Gabriella (szerk.): Tal\u00e1lkoz\u00e1s a\u00a0v\u00e1ltoz\u00e1sban\u00a0\u2013\u00a0v\u00e1ltoz\u00e1sok a\u00a0tal\u00e1lkoz\u00e1sban<\/em>. P\u00e9cs, P\u00e9csi Tudom\u00e1nyegyetem BTK Pszichol\u00f3gia Int\u00e9zet, 124., ISBN: 978-615-82346-0-3.<\/p>\n

Pajor Emese\u2013Beke Anna M\u00e1ria\u2013Cs\u00e9pe Val\u00e9ria (2019): Vak gyermekek nyelv-\u00e9s besz\u00e9dfejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek saj\u00e1tos von\u00e1sai \u00e9s\u00a0h\u00e1ttere<\/em>. In: Magyar Pszichol\u00f3giai Szemle,\u00a074\u00a0\u00e9vf., 2.\u00a0sz., 201\u2013214.<\/p>\n

P\u00e1l-Damjanovics Zsuzsanna\u2013Sz\u00fccsn\u00e9 G\u00f6bly\u00f6s Erika (2011): Logop\u00e9dia a\u00a0s\u00f6t\u00e9tben<\/em>. Budapest, Vakok \u00d3vod\u00e1ja, \u00c1ltal\u00e1nos Iskol\u00e1ja, Speci\u00e1lis Szakiskol\u00e1ja, EGYMI, Koll\u00e9giuma \u00e9s\u00a0Gyermekotthona.<\/p>\n

Pozsgay D\u00f3ra (2018): Retinitis pigmentosa avagy mit lehet tudni a\u00a0farkasvaks\u00e1gr\u00f3l<\/em>. Szakdolgozat, Budapest, E\u00f6tv\u00f6s Lor\u00e1nd Tudom\u00e1nyegyetem.<\/p>\n

Skult\u00e9tin\u00e9 Ann\u00f3k \u00c1gnes (2018): \u201eMert a\u00a0zene az\u00a0kell!\u201d- zeneoktat\u00e1s-kicsit m\u00e1sk\u00e9nt<\/em>. In: Gradus, 5.\u00a0\u00e9vf., 2.sz., 219\u2013226.<\/p>\n

Somorjai \u00c1gnes (2006): Aja\u0301nla\u0301sok vak e\u0301s aligla\u0301to\u0301 gyermekek, tanulo\u0301k kompetenciaalapu\u0301 fejleszte\u0301se\u0301hez<\/em>. Budapest, suliNova Ko\u0308zoktata\u0301s-fejleszte\u0301si e\u0301s Pedago\u0301gus-tova\u0301bbke\u0301pze\u0301si Kht., 9\u201310.<\/p>\n

Szalai Gerda Margit\u2013Egyed Katalin (2023): A \u201ekis kert seg\u00edt\u201d seg\u00edt? Az instrukci\u00f3 szerepe a\u00a0modell alap\u00fa keres\u00e9si helyzet megold\u00e1s\u00e1ban h\u00e1rom\u00e9vesekn\u00e9l. In: Kulcs\u00e1r Gabriella (szerk.): Tal\u00e1lkoz\u00e1s a\u00a0v\u00e1ltoz\u00e1sban\u00a0\u2013\u00a0v\u00e1ltoz\u00e1sok a\u00a0tal\u00e1lkoz\u00e1sban<\/em>. P\u00e9cs, P\u00e9csi Tudom\u00e1nyegyetem BTK Pszichol\u00f3gia Int\u00e9zet, 40., ISBN: 978-615-82346-0-3.<\/p>\n

Sz\u00f6gedi Dalma (\u00e9.n.): Mond\u00f3k\u00e1k jelent\u0151s\u00e9ge az\u00a0eg\u00e9szs\u00e9ges gyermeki lelki fejl\u0151d\u00e9sben<\/em>. https:\u200b\/\/www.\u200bszogedidalma.\u200bhu\u200b\/images\u200b\/PDF\u200b\/Mondokak_\u200bjelentosege_\u200baz_\u200begeszseges_\u200blelki_\u200bfejlodesben.\u200bpdf<\/a> (Let\u00f6lt\u00e9s ideje: 2024.\u00a0\u00e1prilis\u00a02.)<\/p>\n

T\u00f3th-Szerecz \u00c1gnes (2015): Saj\u00e1tos nevel\u00e9si ig\u00e9ny\u0171 gyermekek az\u00a0iskolarendszerben, inkluz\u00edv nevel\u00e9s<\/em>. In: Iskolakult\u00fara, 25.\u00a0\u00e9vf., 11.\u00a0sz., 115\u2013120.<\/p>\n

Vass Rebeka (2021): Az\u00a0anyanyelvi fejleszt\u0151 j\u00e1t\u00e9kok jelent\u0151s\u00e9ge az\u00a0\u00f3vodai nyelvi-kommunik\u00e1ci\u00f3s nevel\u00e9sben<\/em>. In: S\u00e1rospataki Pedag\u00f3giai F\u00fczetek (28). Eger, Eszterh\u00e1zy K\u00e1roly Egyetem L\u00edceum Kiad\u00f3, 97\u2013117.<\/p>\n

Zsoldos Rebeka\u2013Kir\u00e1ly Ildik\u00f3 (2023): J\u00e1tszva tanul\u00e1s: Az inform\u00e1ci\u00f3 kiemel\u00e9s\u00e9nek \u00e9s\u00a0az\u00a0instrukci\u00f3 jelleg\u00e9nek szerepe a\u00a0gyermekek explor\u00e1ci\u00f3s viselked\u00e9s\u00e9ben. In: Kulcs\u00e1r Gabriella (szerk.): Tal\u00e1lkoz\u00e1s a\u00a0v\u00e1ltoz\u00e1sban\u00a0\u2013\u00a0v\u00e1ltoz\u00e1sok a\u00a0tal\u00e1lkoz\u00e1sban<\/em>. P\u00e9cs, P\u00e9csi Tudom\u00e1nyegyetem BTK Pszichol\u00f3gia Int\u00e9zet, 41., ISBN: 978-615-82346-0-3.<\/p>\n

\u00a0<\/span>
\nVissza a tartalomjegyz\u00e9kre<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

2025.\u00a0janu\u00e1r\u2013febru\u00e1r, XXXII. \u00e9vfolyam, 5\u20136.\u00a0sz\u00e1m, ISSN 2729-9066 A cikk let\u00f6lt\u00e9se PDF form\u00e1tumban \u00a0 Weibert Ad\u00e9l L\u00e1t\u00e1ss\u00e9r\u00fclt gyermekek besz\u00e9dfejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek saj\u00e1toss\u00e1gai \u00e9s a seg\u00edt\u00e9s lehet\u0151s\u00e9gei \u00a0 Ahhoz, hogy az\u00a0emberekben tolerancia form\u00e1l\u00f3dhasson, l\u00e9nyeges, hogy tud\u00e1suk, inform\u00e1ci\u00f3juk legyen a\u00a0fogyat\u00e9kkal sz\u00fcletett emberek vil\u00e1g\u00e1nak saj\u00e1toss\u00e1gair\u00f3l. Ha befogad\u00f3 a\u00a0k\u00f6rnyezet, megsz\u0171nnek a\u00a0k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek, \u00edgy a\u00a0gyermek sem fogyat\u00e9kkal \u00e9l\u0151 vagy elt\u00e9r\u0151 k\u00e9pess\u00e9g\u0171 szem\u00e9ly, hiszen csak az\u00a0individuum […]<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"_lmt_disableupdate":"no","_lmt_disable":"","footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"class_list":["post-10812","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-egyeb"],"acf":[],"modified_by":"decsiz","_links":{"self":[{"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/10812","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=10812"}],"version-history":[{"count":8,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/10812\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":11289,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/10812\/revisions\/11289"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=10812"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=10812"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=10812"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}