{"id":11524,"date":"2025-03-07T09:07:29","date_gmt":"2025-03-07T08:07:29","guid":{"rendered":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/?p=11524"},"modified":"2025-12-03T09:22:12","modified_gmt":"2025-12-03T08:22:12","slug":"xxxii_07-08_19","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/xxxii_07-08_19\/","title":{"rendered":"Csicsay Alajos: N\u00e9h\u00e1ny sz\u00f3 a Szahar\u00e1r\u00f3l \u00e9s k\u00f6rny\u00e9k\u00e9r\u0151l"},"content":{"rendered":"

2025.\u00a0m\u00e1rcius\u2013\u00e1prilis, XXXII. \u00e9vfolyam, 7\u20138.\u00a0sz\u00e1m, ISSN 2729-9066<\/strong><\/p>\n

A\u00a0cikk let\u00f6lt\u00e9se PDF form\u00e1tumban<\/a><\/p>\n

\u00a0<\/span>
\nCsicsay Alajos<\/span><\/p>\n

N\u00e9h\u00e1ny sz\u00f3 a\u00a0Szahar\u00e1r\u00f3l \u00e9s\u00a0k\u00f6rny\u00e9k\u00e9r\u0151l<\/span><\/strong><\/p>\n

\u00a0<\/strong><\/span><\/p>\n

Az el\u0151z\u0151 Katedra-sz\u00e1mban fut\u00f3lag megeml\u00edtettem, hogy Bal\u00e1zs D\u00e9nes A\u00a0sivatagok vil\u00e1ga<\/em> c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9ben t\u00f6bb t\u00e9rk\u00e9pet is k\u00f6z\u00f6l, melyeket \u00e9rdemes alaposabban \u00e1tb\u00f6ng\u00e9szni. Azt m\u00e1r Az\u00a0es\u0151erd\u0151k vil\u00e1g\u00e1r\u00f3l <\/em>\u00edrt k\u00f6nyv\u00e9ben is hangs\u00falyozta, hogy azok az\u00a0egyenl\u00edt\u0151 ment\u00e9n j\u00f6ttek l\u00e9tre, ahol d\u00e9lben a\u00a0napsugarak mer\u0151legesen esnek a\u00a0f\u00f6ldre, a\u00a0csapad\u00e9k \u00e9vi \u00e1tlaga 1\u00a0500\u201310\u00a0000\u00a0mm, \u00e9s\u00a0a\u00a0napi \u00e1tlagh\u0151m\u00e9rs\u00e9klet is a\u00a0legkedvez\u0151bb, azaz 22\u201327\u00a0\u00b0C. A\u00a0sivatagok viszont a\u00a0R\u00e1k- \u00e9s\u00a0a\u00a0Bakt\u00e9r\u00edt\u0151 ment\u00e9n \u00e9s\u00a0azokon t\u00fal ter\u00fclnek el a\u00a0F\u00f6ld \u00f6sszes kontinens\u00e9n. Azonban r\u00e1juk vonatkoz\u00f3an nem besz\u00e9lhet\u00fcnk sem \u00e9vi \u00e1tlagcsapad\u00e9kr\u00f3l, sem pedig napi \u00e1tlagh\u0151m\u00e9rs\u00e9kletr\u0151l, mert ezek sivatagonk\u00e9nt l\u00e9nyegesen elt\u00e9rnek egym\u00e1st\u00f3l. F\u0151leg, ha elfogadjuk, hogy az\u00a0Antarktisz a\u00a0maga 14\u00a0200\u00a0000\u00a0km\u00b2 ter\u00fclet\u00e9vel is egy\u00a0\u00f3ri\u00e1si, r\u00e1ad\u00e1sul a\u00a0vil\u00e1g legnagyobb sivatagja, \u00e9s\u00a0az\u00a0Arktiszon is 13\u00a0900\u00a0000\u00a0km\u00b2-nyi a\u00a0sivatagok kiterjed\u00e9se, akkor a\u00a0Szahara a\u00a0maga 9\u00a0400\u00a0000\u00a0km\u00b2-\u00e9vel a\u00a0harmadik helyre szorul vissza. Itt azonban \u00e1lljunk meg egy\u00a0pillanatra. T\u00e9vedett volna Bal\u00e1zs D\u00e9nes, amikor k\u00f6nyv\u00e9ben a\u00a0Szahara ter\u00fclet\u00e9t kerek 9\u00a0000\u00a0000\u00a0km\u00b2-nek t\u00fcnteti fel, vagyis 4\u00a0000\u00a0km\u00b2-rel kisebbnek, mint amekkora? Egy\u00e1ltal\u00e1n nem. Ugyanis a\u00a0sivatagok, \u00edgy a\u00a0Szahara ter\u00fclete is \u00e1lland\u00f3an n\u00f6vekedik. \u201eLegnagyobb r\u00e9sze, a\u00a0k\u00f6zfelfog\u00e1ssal ellent\u00e9tben harmada (k\u0151- \u00e9s\u00a0sziklasivatag) \u00e9s\u00a0nem erg (homoktenger). A\u00a0Szahara a\u00a0helyi mez\u0151gazdas\u00e1gi m\u00f3dszerek miatt a\u00a0kisz\u00e1rad\u00f3 f\u00fcves ter\u00fcleteket bekebelezve d\u00e9lnek terjeszkedik, egyes becsl\u00e9sek szerint ak\u00e1r \u00e9vi 48\u00a0kilom\u00e9tert is halad Afrika belseje fel\u00e9\u201d (web 1). Imm\u00e1r uralma alatt tartja a\u00a0kontinensnek az\u00a0egyharmad\u00e1t. Az\u00a0\u00e1ltala elfoglalt ter\u00fcletek el\u0151bb f\u00e9lsivatagokk\u00e1 v\u00e1lnak, s\u00a0csak k\u00e9s\u0151bb sivatagosodnak el teljesen. \u201eA Szahara valamikor a\u00a0main\u00e1l sokkal nedvesebb volt; benne legal\u00e1bb az\u00a0utols\u00f3 j\u00e9gkorszak \u00f3ta \u00e9lnek emberek. (\u2026) A mai Szahara azonban veget\u00e1ci\u00f3ban szeg\u00e9ny, kiv\u00e9ve a\u00a0N\u00edlus v\u00f6lgy\u00e9t \u00e9s\u00a0az\u00a0o\u00e1zisokat\u00a0\u2013\u00a0t\u00f6bb mint 90\u00a0ezer van bel\u0151l\u00fck\u00a0\u2013\u00a0\u00e9s\u00a0az\u00a0\u00e9szaki fenns\u00edkokat, ahol olyan mediterr\u00e1n n\u00f6v\u00e9nyeket termesztenek, mint az\u00a0olajfa. A\u00a0Szahar\u00e1ban ma is t\u00f6bb mint 2,5\u00a0milli\u00f3 ember \u00e9l, a\u00a0legt\u00f6bb Egyiptomban (meg ne t\u00e9vesszen benn\u00fcnket, \u0151k nem a\u00a0N\u00edlus v\u00f6lgy\u00e9nek a\u00a0lak\u00f3i, Cs. A.), Maurit\u00e1ni\u00e1ban, Marokk\u00f3ban \u00e9s\u00a0Alg\u00e9ri\u00e1ban\u201d (web 2). Itt vet\u0151dik fel a\u00a0k\u00e9rd\u00e9s, hogy h\u00e1ny \u00e9s\u00a0mely \u00e1llamok ter\u00fclet\u00e9hez tartozik Szahara. \u00d6sszesen t\u00edz osztozik rajta. Nyugaton Nyugat-Szahara, \u00e9szakon Alg\u00e9ria, Tun\u00e9zia, L\u00edbia, Egyiptom, d\u00e9len Maurit\u00e1nia, Mali, Niger, Cs\u00e1d \u00e9s\u00a0d\u00e9l-keleten Szud\u00e1n.<\/p>\n

\u00a0<\/span><\/div>\n

\n\u00a0<\/span>
\nForr\u00e1s: De la Torre Krisztina<\/em><\/span>
\n\u00a0<\/span><\/div>\n

Az\u00a0im\u00e9nt sz\u00f3ba hoztam a\u00a0f\u00e9lsivatagokat. Azok olyan t\u00f6bb sz\u00e1z kilom\u00e9ter sz\u00e9les, de sz\u00e1raz, f\u00fcves ter\u00fcletek, amelyek \u00e1tmenetet k\u00e9peznek az\u00a0afrikai sivatagok \u00e9s\u00a0a\u00a0szavann\u00e1k, az\u00a0amerikai kontinenseken az\u00a0ottani sivatagok \u00e9s\u00a0a\u00a0pr\u00e9rik, \u00c1zsi\u00e1ban pedig a\u00a0sztyeppek \u00e9s\u00a0szint\u00e9n az\u00a0ott elter\u00fcl\u0151 sivatagok k\u00f6z\u00f6tt, amelyek legink\u00e1bb az\u00a0emberi tev\u00e9kenys\u00e9g, p\u00e9ld\u00e1ul az\u00a0es\u0151erd\u0151k kiv\u00e1g\u00e1sa, a\u00a0term\u0151f\u00f6ldek \u00e9s\u00a0az\u00a0\u00e1llatteny\u00e9szt\u00e9s rohamos n\u00f6vel\u00e9se miatt j\u00f6nnek l\u00e9tre. Ugyanis az\u00a0egyre gy\u00e9r\u00fcl\u0151 n\u00f6v\u00e9nyzet a\u00a0talajban nem k\u00e9pes megtartani a\u00a0vizet, a\u00a0p\u00e1rolg\u00e1s mindjobban felgyorsul, aminek a\u00a0k\u00f6vetkezm\u00e9nye pedig az, hogy tart\u00f3ss\u00e1 v\u00e1lik rajtuk a\u00a0sz\u00e1razs\u00e1g. De van m\u00e9g egy\u00a0valami, amit itt, a\u00a0K\u00e1rp\u00e1t-medenc\u00e9ben is m\u00e1r r\u00e9g\u00f3ta tapasztalhatunk.<\/p>\n

\u00a0<\/span><\/div>\n

\n\u00a0<\/span>
\nForr\u00e1s: De la Torre Krisztina<\/em><\/span>
\n\u00a0<\/span><\/div>\n

Az\u00a01950-es \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9ig n\u00e1lunk kisparcell\u00e1s n\u00f6v\u00e9nytermel\u00e9s folyt, azaz k\u00fclterjes gazd\u00e1lkod\u00e1s, aminek r\u00e9sze volt a\u00a0h\u00e1zi\u00e1llatok legeltet\u00e9se is. Az\u00a0eml\u00edtett \u00e9vtized k\u00f6zep\u00e9n kezd\u0151d\u00f6tt el a\u00a0sz\u00f6vetkezetes\u00edt\u00e9s \u00e9s\u00a0az\u00a0\u00e1llami gazdas\u00e1gok l\u00e9trehoz\u00e1sa, az\u00a0\u00fagynevezett nagyparcell\u00e1s n\u00f6v\u00e9nytermeszt\u00e9s. A\u00a0p\u00e1r holdas vagy csak n\u00e9gysz\u00f6g\u00f6les sz\u00e1nt\u00f3f\u00f6ldek k\u00f6z\u00fcl elt\u0171ntek a\u00a0bar\u00e1zd\u00e1k, a\u00a0mez\u0151kr\u0151l a\u00a0jellegzetes botl\u00f3-f\u0171zek, a\u00a0d\u0171l\u0151ket \u00f6vez\u0151 t\u00f6bb fa- \u00e9s\u00a0cserjesorb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 sz\u00e9les mez\u0151v\u00e9d\u0151, m\u00e1s n\u00e9ven sz\u00e9lt\u00f6r\u0151 s\u00e1vok. A\u00a0falvak hat\u00e1r\u00e1ban l\u00e9v\u0151 r\u00e9teket, legel\u0151ket felsz\u00e1ntott\u00e1k, a\u00a0foly\u00f3k menti \u00e1rter\u00fcleteket, a\u00a0mocsaras r\u00e9szeket lecsapolt\u00e1k, \u00e9s\u00a0bevont\u00e1k \u0151ket a\u00a0n\u00f6v\u00e9nytermel\u00e9sbe. Hossz\u00fara ny\u00falna a\u00a0mondanival\u00f3m, ha felv\u00e1zoln\u00e1m, mik\u00e9nt v\u00e1ltozott meg a\u00a0talajm\u0171vel\u00e9s m\u00f3dja, \u00e9s\u00a0mennyiben j\u00e1rul az\u00a0hozz\u00e1 a\u00a0n\u00e1lunk is egyre jobban \u00e9szlelhet\u0151 kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1shoz. M\u00e1r az\u00a01970-es \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n \u00e9s\u00a0a\u00a0\u201980-as, \u201990-esekben nem egyszer l\u00e1ttam, hogy a\u00a0m\u00e9g kop\u00e1r sz\u00e1nt\u00f3f\u00f6ldek f\u00f6l\u00f6tt szabadon sz\u00e1guld\u00f3 sz\u00e9l porfelh\u0151ket kavart fel \u00e9s\u00a0messzire sodorta el \u0151ket. Az\u00a0egy m\u00e1s, de az\u00a0okfejt\u00e9semmel m\u00e9gis \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 t\u00e9ma, hogy a\u00a0g\u00e9pi talajm\u0171vel\u00e9s, a\u00a0m\u0171tr\u00e1gy\u00e1k t\u00faladagol\u00e1sa, az\u00a0egyre hat\u00e9konyabb gomba-, rovar\u00f6l\u0151- \u00e9s\u00a0gyomirt\u00f3szerek haszn\u00e1lata, valamint a\u00a0r\u00e1gcs\u00e1l\u00f3k vegyszerekkel t\u00f6rt\u00e9n\u0151 puszt\u00edt\u00e1sa, tov\u00e1bb\u00e1 a\u00a0n\u00f6v\u00e9nynemes\u00edt\u00e9s \u00f3ri\u00e1si m\u00f3don megn\u00f6velte a\u00a0term\u00e9shozamot, de ugyanakkor kimutathat\u00f3an leromlott a\u00a0term\u0151talaj szerkezete, pusztul\u00f3f\u00e9lbe ker\u00fclt a\u00a0n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlen\u00fcl fontos mikrovil\u00e1ga. De ugyan\u00fagy a\u00a0mez\u0151k gazdag biodiverzit\u00e1sa is. Amit viszont ma m\u00e1r kevesen tudnak, hogy az\u00a0\u00e9n nemzed\u00e9kem tagjai, a\u00a070-80\u00a0\u00e9v felettiek, \u00e9s\u00a0az\u00a0ut\u00e1nunk j\u00f6v\u0151 falusi fiatalok, a\u00a0mez\u0151gazdas\u00e1g ipari termel\u00e9ss\u00e9 val\u00f3 \u00e1talak\u00edt\u00e1sa k\u00f6vetkezt\u00e9ben f\u00f6l\u00f6sleges munkaer\u0151v\u00e9 v\u00e1ltunk. Ez\u00e9rt kellett, hogy ipari szakm\u00e1kat tanuljunk vagy technikus, m\u00e9rn\u00f6ki, hum\u00e1n \u00e9rtelmis\u00e9gi p\u00e1ly\u00e1ra l\u00e9pj\u00fcnk. A\u00a0helyben maradottak \u00e9letsz\u00ednvonala viszont fokr\u00f3l fokra n\u00f6vekedett \u00e9s\u00a0v\u00e9g\u00fcl meghaladta a\u00a0v\u00e1rosokba k\u00f6lt\u00f6z\u00f6ttek\u00e9t. M\u00e9gis az\u00a0lett a\u00a0v\u00e9geredm\u00e9ny, hogy a\u00a0teljesen \u00e1t\u00e9p\u00edtett falvakban egyre nagyobb m\u00e9reteket \u00f6lt az\u00a0eln\u00e9ptelened\u00e9s. R\u00e1ad\u00e1sul m\u00e1r a\u00a0K\u00e1rp\u00e1t-medence orsz\u00e1gaib\u00f3l a\u00a0k\u00fclf\u00f6ldre val\u00f3 elv\u00e1ndorl\u00e1s is r\u00e9gen elkezd\u0151d\u00f6tt. Sajnos \u00fagy t\u0171nik, hogy a\u00a0helyzet visszaford\u00edthatatlann\u00e1 v\u00e1lt. Egyel\u0151re azokkal a\u00a0k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyekkel vagyunk k\u00e9nytelenek megb\u00e9k\u00e9lni, melyeknek a\u00a0kialakul\u00e1sa 6\u00a0-7\u00a0\u00e9vtizeddel ezel\u0151tt kezd\u0151d\u00f6tt el.<\/p>\n

Ha m\u00e9lyebben belegondolunk, hasonl\u00f3 folyamatok j\u00e1tsz\u00f3dnak le azon f\u00f6ldr\u00e9szek ter\u00fcletein, melyeken n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vtizeddel ezel\u0151tt \u00faj \u00e1llamok kezdtek kialakulni. Amelyekr\u0151l mi annak idej\u00e9n azt tanultuk, hogy ott nyomor\u00fas\u00e1gos k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt, gyarmati \u00e9s\u00a0f\u00e9lgyarmati sorban, kegyetlen\u00fcl elnyomott n\u00e9pek \u00e9lnek. Arr\u00f3l, hogy val\u00f3j\u00e1ban milyenek lehetnek azok a\u00a0\u201ek\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek\u201d, nek\u00fcnk, a\u00a0II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fat \u00e9s\u00a0az\u00a0azt k\u00f6vet\u0151 \u00e9veket \u00e1t\u00e9lt gyerekeknek, volt n\u00e9mi fogalmunk. Drukkoltunk a\u00a0gyarmatbirodalmi n\u00e9pek felszabad\u00edt\u00f3 mozgalmaik, h\u00e1bor\u00faik gy\u0151zelm\u00e9nek, \u00e9s\u00a0\u00f6r\u00fclt\u00fcnk az\u00a0\u00e1ltaluk kiv\u00edvott eredm\u00e9nyeknek. F\u00fcggetlenn\u00e9 v\u00e1lt \u00e1llamaik lakoss\u00e1ga mint fejl\u0151d\u0151 orsz\u00e1gok n\u00e9pei ker\u00fcltek be n\u00e1lunk az\u00a0iskolai tananyagba. Arr\u00f3l viszont halov\u00e1ny dunsztunk sem volt, szerintem sokaknak manaps\u00e1g sincs, hogy azok a\u00a0\u201efelszabadult n\u00e9pek\u201d h\u00e1nyf\u00e9le nyelven besz\u00e9lnek. Kik n\u00e1luk a\u00a0nemzeteket, illetve az\u00a0\u00e1llamalkot\u00f3 t\u00f6bbs\u00e9get alkot\u00f3k, \u00e9s\u00a0kiket sorolnak a\u00a0megsz\u00e1ml\u00e1lhatatlanul sok etnikumot, esetenk\u00e9nt rasszokat magukba foglal\u00f3, a\u00a0v\u00e9gtelens\u00e9gig lebecs\u00fclt n\u00e9pcsoportok k\u00f6z\u00e9. N\u00e9melyik szaharai orsz\u00e1gban m\u00e1ig folyik a\u00a0rabszolga-keresked\u00e9s.<\/p>\n

Most ezen orsz\u00e1gok n\u00e9pei pr\u00f3b\u00e1lnak valamilyen jobb meg\u00e9lhet\u00e9si lehet\u0151s\u00e9get keresni maguknak. Mivel odahaza Afrik\u00e1ban \u00e9s\u00a0\u00c1zsi\u00e1ban szinte semmi es\u00e9ly\u00fck sincs r\u00e1, ez\u00e9rt az\u00a0iparilag fejlett nyugat-eur\u00f3pai orsz\u00e1gok \u00e9s\u00a0\u00c9szak-Amerika fel\u00e9 veszik az\u00a0ir\u00e1nyt. Bonyol\u00edtja a\u00a0helyzet\u00fcket, hogy semmilyen szakk\u00e9pes\u00edt\u00e9s\u00fck sincs, r\u00e1ad\u00e1sul teljesen m\u00e1s a\u00a0felekezeti hovatartoz\u00e1suk, kult\u00far\u00e1juk, szok\u00e1saik, mint azon orsz\u00e1gok lakosai\u00e9, amelyek k\u00f6z\u00f6tt \u00faj haz\u00e1t szeretn\u00e9nek tal\u00e1lni maguknak \u00e9s\u00a0a\u00a0hozz\u00e1tartoz\u00f3iknak. Az\u00a0sem vil\u00e1gos az\u00a0egyszer\u0171 eur\u00f3paiak el\u0151tt, hogy melyek \u00e9s\u00a0hol tal\u00e1lhat\u00f3k azok az\u00a0orsz\u00e1gok, amelyekben a\u00a0k\u00f6z\u00e9j\u00fck keveredni akar\u00f3k eddig \u00e9ltek.<\/p>\n

\u00a0<\/span><\/div>\n

\n\u00a0<\/span>
\nForr\u00e1s: De la Torre Krisztina<\/em><\/span>
\n\u00a0<\/span><\/div>\n

Azonban mindet felsorolni szinte k\u00e9ptelens\u00e9g, ez\u00e9rt csak a\u00a0Szahara d\u00e9li orsz\u00e1gait pr\u00f3b\u00e1lom meg fut\u00f3lag bemutatni. Azt m\u00e1r tudjuk, hogy mekkora e\u00a0sivatag ter\u00fclete, azonban azt m\u00e9g nem \u00edrtam le, hogy a\u00a0(nyugat-keleti) hossz\u00fas\u00e1ga 4\u00a0800\u00a0km, (az \u00e9szak-d\u00e9li) sz\u00e9less\u00e9ge pedig 1\u00a0800\u00a0km. \u00c9n valamikor hatalmas, kib\u00edrhatatlanul forr\u00f3 homokd\u0171n\u00e9kkel teli s\u00edks\u00e1gnak k\u00e9pzeltem el. Amikor viszont Egyiptomr\u00f3l tanultam az\u00a0iskol\u00e1ban, megeml\u00edtette a\u00a0tan\u00edt\u00f3nk, hogy Afrika leghosszabb foly\u00f3ja a\u00a0N\u00edlus, ami a\u00a0Szahar\u00e1n kereszt\u00fcl folyik \u00e9s\u00a0\u00f6mlik bele a\u00a0F\u00f6ldk\u00f6zi-tengerbe. Ma m\u00e1r azt is tudhatjuk, hogy nemcsak Afrik\u00e1\u00e9, hanem az\u00a0eg\u00e9sz F\u00f6ld\u00e9 is az, a\u00a0maga 6\u00a0650\u00a0kilom\u00e9ter\u00e9vel, \u00e1m a\u00a0leg\u00fajabb m\u00e9r\u00e9sek szerint\u00a0\u2013\u00a0az\u00a0is lehet, hogy m\u00e9g mindig csak becsl\u00e9sek alapj\u00e1n\u00a0\u2013\u00a0megk\u00f6zel\u00edti a\u00a07\u00a0000\u00a0kilom\u00e9tert. \u00c1m kor\u00e1ntsem s\u00edks\u00e1g a\u00a0Szahara, mert t\u00f6bb hegy \u00e9s\u00a0hegys\u00e9g emelkedik ki bel\u0151le, \u00e9s\u00a0sok k\u00f6z\u00f6tt\u00fck a\u00a0vulk\u00e1ni eredet\u0171. A\u00a0legmagasabb hegycs\u00facs a\u00a03\u00a0415\u00a0m magas Emi Koussi a\u00a0Cs\u00e1di K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g ter\u00fclet\u00e9n tal\u00e1lhat\u00f3, a\u00a0legalacsonyabb m\u00e9lypont pedig -132,9\u00a0m a\u00a0Kattara-m\u00e9lyf\u00f6ld Egyiptomban.<\/p>\n

\u00a0<\/span><\/div>\n

\n\u00a0<\/span>
\nForr\u00e1s: De la Torre Krisztina<\/em><\/span>
\n\u00a0<\/span><\/div>\n

Az\u00a0\u00e9szaki \u00e1llamok tengerpartjai b\u0151ven l\u00e1togatott \u00fcd\u00fcl\u0151helyek, \u00e9s\u00a0a\u00a0k\u00edv\u00e1ncsi turist\u00e1k gyakran tesznek \u201efelfedez\u0151\u201d kir\u00e1ndul\u00e1sokat a\u00a0sivatagokba. S\u0151t olyan szerencs\u00e9ben is r\u00e9szes\u00fclhettek, hogy tal\u00e1lkoztak ott bennsz\u00fcl\u00f6tt keresked\u0151kkel, akik r\u00e9v\u00e9n hozz\u00e1jutottak \u201e\u00e9rt\u00e9kes\u201d szuven\u00edrekhez. Itthon azt\u00e1n eldicsekednek vele, hogy megtapasztalt\u00e1k, milyen a\u00a0sivatag, \u00e9s\u00a0hogyan \u00e9lnek a\u00a0sivataglak\u00f3k. De sajnos fogalmuk sincs arr\u00f3l, hogy milyen lehet az\u00a0\u00e9let a\u00a0sivatag belsej\u00e9ben\u00a0\u2013\u00a0err\u0151l majd egy\u00a0tov\u00e1bbi fejezetben szeretn\u00e9k sz\u00f3lni. El\u0151bb azonban vegy\u00fck szem\u00fcgyre azon orsz\u00e1gokat, melyeknek ir\u00e1ny\u00e1ba terjeszkedik a\u00a0sivatag.<\/p>\n

Kezdem h\u00e1t nyugatr\u00f3l kelet fel\u00e9 haladva az\u00a0els\u0151vel, azaz Maurit\u00e1ni\u00e1val, melynek a\u00a0ter\u00fclete 1\u00a0030\u00a0000\u00a0km\u00b2, mi\u00e1ltal a\u00a0vil\u00e1g 30\u00a0\u00e1llama. Ennek ellen\u00e9re a\u00a0n\u00e9ps\u0171r\u0171s\u00e9ge 5\u00a0f\u0151\/km\u00b2, m\u00e9gsem mondhatn\u00e1nk, hogy gy\u00e9ren lakott orsz\u00e1gr\u00f3l lenne sz\u00f3. Ezel\u0151tt 20\u00a0\u00e9vvel a\u00a0lakoss\u00e1ga nem \u00e9rte el m\u00e9g a\u00a03\u00a0milli\u00f3t, m\u00e1ra m\u00e1r 5\u00a0milli\u00f3n\u00e1l tart. A\u00a0lakoss\u00e1g\u00e1nak t\u00f6bb mint 80%-a mauri, azaz maurit\u00e1niai berber, akik az\u00a0Atlanti-\u00f3ce\u00e1n k\u00f6zel\u00e9ben torl\u00f3dtak \u00f6ssze, ahol kedvez\u0151bbek az\u00a0\u00e9ghajlati viszonyok. A\u00a0t\u00f6bbi 5\u00a0etnikuma k\u00f6z\u00fcl egyik sem \u00e9ri el a\u00a010%-ot, \u00e9s\u00a0javar\u00e9sz\u00fck \u00e1llatteny\u00e9szt\u0151, nom\u00e1d \u00e9letet \u00e9l. A\u00a0csecsem\u0151haland\u00f3s\u00e1g 75,25%. Az\u00a0\u00edr\u00e1studatlanok ar\u00e1nya 65,5%, a\u00a0vall\u00e1sok\u00e9: 99% szunnita mohamed\u00e1n, 1% egy\u00e9b. Az\u00a0\u00e1llam hivatalos nyelve az\u00a0arab. Az\u00a0orsz\u00e1g \u201efelsz\u00edn\u00e9nek t\u00falnyom\u00f3 r\u00e9sze a\u00a0Szahar\u00e1ban ter\u00fcl el, \u00e9szaki \u00e9s\u00a0keleti r\u00e9sz\u00e9t kop\u00e1r homokk\u0151 fenns\u00edkok alkotj\u00e1k, amelyeket r\u00e9tegl\u00e9pcs\u0151k \u00e9s\u00a0kiemelked\u0151 szigethegyek tagolnak\u201d (web 1). Ami \u00e9rdekes lehet sz\u00e1munkra, legal\u00e1bbis nekem mint biol\u00f3gia szakosnak az, hogy b\u00e1r az\u00a0orsz\u00e1g r\u00e9gebbi vad\u00e1llom\u00e1ny\u00e1t alaposan megritk\u00edtott\u00e1k a\u00a0vad\u00e1szok, az\u00a01960-ban kiv\u00edvott f\u00fcggetlens\u00e9g \u00f3ta nagy gondot ford\u00edtanak a\u00a0term\u00e9szetv\u00e9delemre a\u00a0helyiek. Olyannyira, hogy nemzeti parkot is l\u00e9trehoztak, melynek ter\u00fclet\u00e9n sz\u00e1mos mad\u00e1rfaj tal\u00e1lhat\u00f3, \u00e9s\u00a0vonul\u00e1saik idej\u00e9n itt pihennek meg Eur\u00f3pa nyugati fel\u00e9n f\u00e9szkel\u0151 madarak is.<\/p>\n

A\u00a0k\u00f6vetkez\u0151 \u00e1llam Mali, hivatalos nev\u00e9n Mali K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g. Ez\u00a0ma a\u00a0vil\u00e1g egyik legszeg\u00e9nyebb \u00e1llama, ter\u00fclete 1\u00a0248\u00a0574\u00a0km\u00b2, melynek 65%-a sivatag, illetve f\u00e9lsivatag. Lakosainak sz\u00e1ma 20\u00a0\u00e9v alatt 11\u00a0500\u00a0000-r\u00f3l 21\u00a0500\u00a0000\u00a0f\u0151re emelkedett, azaz mintegy 10\u00a0milli\u00f3val gyarapodott. Lak\u00f3i t\u00f6bb mint 30\u00a0n\u00e9pcsoporthoz tartoznak, mintegy 80%-uk bambara nyelven besz\u00e9l, ami az\u00a0egyik k\u00f6zvet\u00edt\u0151 nyelv is az\u00a0etnikum k\u00f6z\u00f6tt. Az\u00a0orsz\u00e1g hivatalos nyelve francia, az\u00a0\u00edr\u00e1studatlans\u00e1g a\u00a0lakoss\u00e1g 21%-\u00e1t \u00e9rinti. Vall\u00e1sok: 90% szunnita mohamed\u00e1n, 9% t\u00f6rzsi vall\u00e1s\u00fa, 1% kereszt\u00e9ny. \u201eA lakoss\u00e1g 10%-a nom\u00e1d \u00e9letm\u00f3dot folytat, (\u2026) a\u00a0Niger mentiek hal\u00e1szatb\u00f3l \u00e9lnek. A\u00a0Niger v\u00f6lgy\u00e9ben, az\u00a0\u00f6nt\u00f6z\u00f6tt f\u00f6ldeken f\u0151k\u00e9nt gyapotot, rizst, a\u00a0sz\u00e1razabb t\u00e9rszinteken f\u00f6ldimogyor\u00f3t termelnek. Mali er\u0151sen f\u00fcgg a\u00a0nemzetk\u00f6zi seg\u00e9lyekt\u0151l\u201d (web 3).<\/p>\n

Niger hivatalos neve Niger K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g. Ter\u00fclete 1\u00a0267\u00a0000\u00a0km\u00b2, melynek 80%-a homok- \u00e9s\u00a0k\u0151sivatag. Az\u00a0orsz\u00e1g d\u00e9lnyugati medencevid\u00e9k\u00e9n az\u00a0orsz\u00e1gnak nevet ad\u00f3 Niger foly\u00f3 term\u00e9keny vid\u00e9ke tal\u00e1lhat\u00f3, ahol el\u0151fordulnak magas f\u0171vel ben\u0151tt helyek, azaz szavann\u00e1k is, melyeken meg\u00e9l n\u00e9h\u00e1ny f\u0151eml\u0151s- \u00e9s\u00a0nagymacskafaj, s\u0151t m\u00e9g a\u00a0strucc is. \u201eNigerben a\u00a0term\u00e9szetv\u00e9delmi ter\u00fcletek bonyolult h\u00e1l\u00f3zata alakult ki. A\u00a0legr\u00e9gebbieket m\u00e9g a\u00a0francia gyarmaturalom idej\u00e9n jel\u00f6lt\u00e9k ki\u201d (web 4). Nemzeti parkjai, ak\u00e1rcsak a\u00a0t\u00f6bbi afrikai orsz\u00e1gok\u00e9, r\u00e9szei a\u00a0term\u00e9szeti vil\u00e1g\u00f6r\u00f6ks\u00e9gnek. Ebb\u0151l azonban az\u00a0\u0151slakoss\u00e1gnak vajmi kev\u00e9s haszna sz\u00e1rmazik. Ami szinte term\u00e9szetes, hogy Niger lakoss\u00e1g\u00e1nak a\u00a0sz\u00e1ma az\u00a0elm\u00falt 20\u00a0\u00e9v alatt 12\u00a0450\u00a0000-r\u00f3l, mintegy 26\u00a0000\u00a0000-ra emelkedett, ami azt jelenti, hogy 13,5\u00a0milli\u00f3val gyarapodott, pedig a\u00a0csecsem\u0151haland\u00f3s\u00e1g n\u00e1luk a\u00a0legnagyobb ar\u00e1ny\u00fa: 122,23%. A\u00a0legnagyobb n\u00e9pcsoport a\u00a0lakoss\u00e1g 56%-\u00e1t kitev\u0151 hausza, de az\u00a0\u00e1llam hivatalos nyelve a\u00a0francia. A\u00a0lakoss\u00e1g 69,5%-a \u00edr\u00e1studatlan. Vall\u00e1sok: 80%-uk szunnita mohamed\u00e1n, 10%-uk kereszt\u00e9ny \u00e9s\u00a010%-uk t\u00f6rzsi vall\u00e1s\u00fa.<\/p>\n

Ahogy az\u00a0adatokb\u00f3l kiolvashat\u00f3, a\u00a0vil\u00e1gon Afrik\u00e1ban a\u00a0legnagyobb m\u00e9ret\u0171 a\u00a0csecsem\u0151haland\u00f3s\u00e1g. A\u00a02000-es \u00e9vek elej\u00e9n Maliban \u00e9s\u00a0Nigerben is meghaladta a\u00a0sz\u00e1zat, ami azt jelent, hogy az\u00a0\u00e9lve sz\u00fcletett 1\u00a0000\u00a0gyerek k\u00f6z\u00fcl 100\u00a0nem \u00e9ri meg az\u00a0egy\u00e9ves kort sem. V\u00e9lem\u00e9nyem szerint ennek legf\u0151bb oka az\u00a0emberek alult\u00e1pl\u00e1lts\u00e1ga, a\u00a0v\u00edzhi\u00e1ny, illetve az\u00a0iv\u00f3v\u00edz szennyezetts\u00e9ge \u00e9s\u00a0\u00e1ltal\u00e1ban a\u00a0rossz higi\u00e9niai k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek. De lehetne m\u00e9g tov\u00e1bb is sorolni az\u00a0okokat.<\/p>\n

\u00a0<\/span><\/div>\n

\n\u00a0<\/span>
\nForr\u00e1s: De la Torre Krisztina<\/em><\/span>
\n\u00a0<\/span><\/div>\n

Az\u00a0ut\u00f3bbi id\u0151ben a\u00a0magyar h\u00edrk\u00f6zl\u0151 eszk\u00f6z\u00f6kben legt\u00f6bbet emlegetett afrikai orsz\u00e1g Cs\u00e1d, hivatalos nev\u00e9n Cs\u00e1d K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g. Ter\u00fclete 1\u00a0284\u00a0000\u00a0km\u00b2, \u00e9szaki harmad\u00e1n homoksivatag uralkodik. De itt tal\u00e1lhat\u00f3 a\u00a0m\u00e1r el\u0151bb eml\u00edtett legmagasabb hegycs\u00facs, az\u00a0Emi Koussi is. Lak\u00f3inak a\u00a0sz\u00e1ma 2023-ban 7\u00a0210\u00a0200\u00a0volt, a\u00a0becsl\u00e9sek szerint 20\u00a0\u00e9v m\u00falva pedig meghaladja majd a\u00a017\u00a0500\u00a0000-et. A\u00a0csecsem\u0151haland\u00f3s\u00e1g 93,5%-os. A\u00a0lakoss\u00e1g n\u00e9pcsoportjai: mintegy 30\u00a0% f\u00f6l\u00f6tti a\u00a0szara n\u00e9pcsoport sz\u00e1ma, 26%-uk szud\u00e1ni arab, a\u00a0t\u00f6bbiek kb. 14\u00a0etnikumhoz tartoz\u00f3 t\u00f6rzsi nyelveken besz\u00e9lnek. Az\u00a0orsz\u00e1g hivatalos nyelve a\u00a0francia \u00e9s\u00a0az\u00a0arab, az\u00a0\u00edr\u00e1studatlanok ar\u00e1nya 60%. Vall\u00e1sok: 51% szunnita mohamed\u00e1n, kereszt\u00e9ny\u00a0\u2013\u00a0a\u00a0szaharai \u00e1llamok k\u00f6z\u00fcl n\u00e1luk a\u00a0legt\u00f6bb\u00a0\u2013\u00a035%, t\u00f6rzsi vall\u00e1s\u00fa 7%, egy\u00e9b 7%. \u201eAz orsz\u00e1gban gyakoriak az\u00a0\u00f6sszecsap\u00e1sok \u00e9s\u00a0a\u00a0puccsk\u00eds\u00e9rletek. (\u2026)\u00a0 Cs\u00e1d egyike a\u00a0vil\u00e1g legszeg\u00e9nyebb orsz\u00e1gainak. A\u00a0hivatali korrupci\u00f3 igen magas. A\u00a0cs\u00e1diak d\u00f6nt\u0151 t\u00f6bbs\u00e9ge igen szeg\u00e9ny, akik f\u00f6ldm\u0171vel\u00e9sb\u0151l \u00e9s\u00a0p\u00e1sztorkod\u00e1sb\u00f3l \u00f6nell\u00e1t\u00e1sban \u00e9lnek. 2003-t\u00f3l kezdve az\u00a0orsz\u00e1g f\u0151 exportcikke a\u00a0k\u0151olaj\u201d (web 5). Az\u00a0orsz\u00e1g keleti r\u00e9sz\u00e9n t\u00f6bb ezer szud\u00e1ni menek\u00fclt \u00e9l.<\/p>\n

Aki nem foglalkozik rendszeresen a\u00a0politikai f\u00f6ldrajzzal, m\u00e1s n\u00e9ven t\u00e1rsadalomf\u00f6ldrajzzal\u00a0\u2013\u00a0mint t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt \u00e9n is \u2013, annak meglepet\u00e9st okozhat, hogy a\u00a0m\u00e9g 2004-ben megjelent A\u00a0vil\u00e1g orsz\u00e1gai<\/em> c\u00edm\u0171 kiadv\u00e1nyban egy\u00a0orsz\u00e1gk\u00e9nt t\u00e1rgyalt Szud\u00e1nb\u00f3l ma m\u00e1r kett\u0151 van. Ennek az\u00a0oka viszont az, hogy 2011-ben megalakult D\u00e9l-Szud\u00e1n, de ezzel az\u00a0\u00e1llammal nem foglalkozom, mert nincs sivatagos ter\u00fclete. Szud\u00e1nnak, hivatalos nev\u00e9n a\u00a0Szud\u00e1ni K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1gnak viszont jelent\u0151s r\u00e9sze a\u00a0Szahar\u00e1hoz tartozik. \u201eA sz\u00e1raz ter\u00fcleteket homokviharok s\u00fajtj\u00e1k, ilyen az\u00a0\u00fagynevezett nab\u00fab, amely teljesen eltakarja a\u00a0napot. Az\u00a0orsz\u00e1g nyugati r\u00e9sz\u00e9t hatalmas homokk\u0151t\u00e1bl\u00e1k \u00e9p\u00edtik fel, amelyb\u0151l szigethegys\u00e9gek emelkednek ki\u201d (web 6). Egy\u00e9bk\u00e9nt a\u00a0k\u00f6zel 1\u00a0500\u00a0\u00e9s\u00a0a\u00a0majdnem 2\u00a0000\u00a0m magas hegyei k\u00f6z\u00f6tt folynak \u00f6ssze a\u00a0N\u00edlus f\u0151 \u00e1gai, \u00e9s\u00a0h\u00f6mp\u00f6ly\u00f6gnek tov\u00e1bb a\u00a0N\u00fabiai-sivatagon \u00e1t, mint m\u00e1r eml\u00edtettem, Egyiptomon kereszt\u00fcl bele a\u00a0F\u00f6ldk\u00f6zi-tengerbe. A\u00a0marad\u00e9k Szud\u00e1n ter\u00fclete 1\u00a0886\u00a0068\u00a0km\u00b2, lakoss\u00e1g\u00e1nak sz\u00e1ma megk\u00f6zel\u00edti a\u00a047\u00a0milli\u00f3t. A\u00a0csecsem\u0151haland\u00f3s\u00e1g 67,17%-os, az\u00a0\u00edr\u00e1studatlans\u00e1g ar\u00e1nya 54%. Vall\u00e1sok: szunnita mohamed\u00e1n 70%, t\u00f6rzsi vall\u00e1s\u00fa 25%, r\u00f3mai katolikus 3%, anglik\u00e1n 1%, egy\u00e9b 1%. A\u00a0lakoss\u00e1g t\u00f6bbs\u00e9ge l\u00e9tbizonytalans\u00e1gban \u00e9l, ez\u00e9rt aki csak teheti, elmenek\u00fcl, ak\u00e1r m\u00e9g Cs\u00e1dba is. Eml\u00e9kezhet\u00fcnk r\u00e1, 2023-ban milyen v\u00e9res polg\u00e1rh\u00e1bor\u00fa d\u00falt az\u00a0orsz\u00e1gban. Ki hitte volna, hogy ehhez m\u00e9g az\u00a0orosz-ukr\u00e1n h\u00e1bor\u00faban h\u00edrhedt\u00e9 v\u00e1lt Wagner-csoportnak is volt n\u00e9mi k\u00f6ze. Egy\u00e9bk\u00e9nt az\u00a0orsz\u00e1g lakoss\u00e1g\u00e1nak \u201e70%-a szud\u00e1ni arab, a\u00a0marad\u00e9k 30%: n\u00fabiai nua, nuer, bedzsa, dinka, fellata (fulbe), egy\u00e9b. T\u00f6bb, mint \u00f6tsz\u00e1z etnikai csoport \u00e9l ott\u201d (web 6). Az\u00a0orsz\u00e1g hivatalos nyelve az\u00a0arab \u00e9s\u00a0az\u00a0angol. Szud\u00e1nnak nemcsak a\u00a0lakoss\u00e1ga van folytonos \u00e9letvesz\u00e9lyben, hanem az\u00a0\u00e9l\u0151vil\u00e1ga is, f\u0151leg a\u00a0vadon \u00e9l\u0151 \u00e1llatai. Mindez annak ellen\u00e9re, hogy az\u00a0orsz\u00e1gban \u00f6sszesen 10\u00a0nemzeti parkk\u00e1 nyilv\u00e1n\u00edtott ter\u00fcletet tartanak sz\u00e1mon, viszont a\u00a0r\u00e1juk vonatkoz\u00f3 t\u00f6rv\u00e9nyeket sajnos sokszor nem respekt\u00e1lj\u00e1k.<\/p>\n

V\u00e9g\u00fcl megjegyzem, hogy az\u00a0\u00e1ltalam felsorolt \u00e1llamok kiv\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcl \u00e1sv\u00e1nykincsekben gazdagok, ami kev\u00e9sb\u00e9 van kihaszn\u00e1lva, illetve sok esetben egy\u00e1ltal\u00e1n nincs.<\/p>\n

\u00a0<\/span><\/div>\n

\n\u00a0<\/span>
\nForr\u00e1s: De la Torre Krisztina<\/em><\/span>
\n\u00a0<\/span><\/div>\n

Felhaszn\u00e1lt irodalom<\/strong><\/p>\n

Web\u20021:\u2002https:\u200b\/\/hu\u200b.wikipedia\u200b.org\u200b>wiki\u200b>Szahara_(sivatag) (Let\u00f6lt\u00e9s ideje: 2025.01.06.)
\nWeb\u20022:\u2002A vil\u00e1g orsz\u00e1gai F\u00f6ldr\u00e9szekk\u00e9nt, \u00e9s\u00a0t\u00e1jank\u00e9nt TOPOGR\u00c1F T\u00e9rk\u00e9p\u00e9szet Kft. 2004, Felel\u0151s szerkeszt\u0151 Cs\u00e1k P\u00e9ter, 271.\u00a0oldal
\nWeb\u20023:\u2002https:\u200b\/\/hu\u200b.wikipedia\u200b.org\u200b>wiki\u200b>Mali (Let\u00f6lt\u00e9s ideje: 2025.01.05.)
\nWeb\u20024:\u2002https:\u200b\/\/hu\u200b.wikipedia\u200b.org\u200b>wiki\u200b>Niger(orsz\u00e1g) (Let\u00f6lt\u00e9s ideje: 2025.01.06.)
\nWeb\u20025:\u2002https\u200b:\/\/hu\u200b.wikipedia\u200b.org\u200b>wiki\u200b>Cs\u00e1d (Let\u00f6lt\u00e9s ideje: 2025.01.05.)
\nWeb\u20026:\u2002https\u200b:\/\/zh\u200b.wikip\u00e9dia\u200b.org\u200b>wiki\u200b>zh-cn>hu:Szud\u00e1n (Let\u00f6lt\u00e9s ideje: 2025.01.05.)<\/p>\n

\u00a0<\/span><\/div>\n

Vissza a\u00a0tartalomjegyz\u00e9kre<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

2025.\u00a0m\u00e1rcius\u2013\u00e1prilis, XXXII. \u00e9vfolyam, 7\u20138.\u00a0sz\u00e1m, ISSN 2729-9066 A\u00a0cikk let\u00f6lt\u00e9se PDF form\u00e1tumban \u00a0 Csicsay Alajos N\u00e9h\u00e1ny sz\u00f3 a\u00a0Szahar\u00e1r\u00f3l \u00e9s\u00a0k\u00f6rny\u00e9k\u00e9r\u0151l \u00a0 Az el\u0151z\u0151 Katedra-sz\u00e1mban fut\u00f3lag megeml\u00edtettem, hogy Bal\u00e1zs D\u00e9nes A\u00a0sivatagok vil\u00e1ga c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9ben t\u00f6bb t\u00e9rk\u00e9pet is k\u00f6z\u00f6l, melyeket \u00e9rdemes alaposabban \u00e1tb\u00f6ng\u00e9szni. Azt m\u00e1r Az\u00a0es\u0151erd\u0151k vil\u00e1g\u00e1r\u00f3l \u00edrt k\u00f6nyv\u00e9ben is hangs\u00falyozta, hogy azok az\u00a0egyenl\u00edt\u0151 ment\u00e9n j\u00f6ttek l\u00e9tre, ahol d\u00e9lben a\u00a0napsugarak […]<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"_lmt_disableupdate":"no","_lmt_disable":"","footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"class_list":["post-11524","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-egyeb"],"acf":[],"modified_by":"decsiz","_links":{"self":[{"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/11524","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=11524"}],"version-history":[{"count":6,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/11524\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":12252,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/11524\/revisions\/12252"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=11524"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=11524"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=11524"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}