{"id":11767,"date":"2025-04-29T11:01:15","date_gmt":"2025-04-29T09:01:15","guid":{"rendered":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/?p=11767"},"modified":"2025-12-03T09:20:31","modified_gmt":"2025-12-03T08:20:31","slug":"xxxii_09-10_03","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/xxxii_09-10_03\/","title":{"rendered":"Nagy M\u00e9sz\u00e1ros Krisztina: Az \u00e9rzelmi intelligencia fejleszt\u00e9se gyermekkorban"},"content":{"rendered":"

2025. m\u00e1jus-j\u00fanius, XXXII. \u00e9vfolyam, 9\u201310. sz\u00e1m, ISSN 2729-9066<\/strong><\/p>\n

A\u00a0cikk let\u00f6lt\u00e9se PDF form\u00e1tumban<\/a><\/p>\n

\u00a0<\/span>
\nNagy M\u00e9sz\u00e1ros Krisztina<\/span><\/p>\n

Az\u00a0\u00e9rzelmi intelligencia fejleszt\u00e9se gyermekkorban<\/span><\/strong><\/p>\n

\u00a0<\/strong><\/span><\/p>\n

Az\u00a0\u00e9rzelmi intelligencia (EI) fogalma Goleman (2001) munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1n kereszt\u00fcl v\u00e1lt ismertt\u00e9, \u00e9s\u00a0az\u00f3ta a\u00a0pedag\u00f3giai gyakorlatban is egyre nagyobb figyelmet kap. Az\u00a0\u00e9rzelmi intelligencia az\u00a0\u00e9rzelmekben val\u00f3 gondolkod\u00e1s k\u00e9pess\u00e9g\u00e9t foglalja mag\u00e1ba. Mivel k\u00e9pess\u00e9gr\u0151l van sz\u00f3, vel\u00fcnk sz\u00fcletett alapjai vannak, amely gyakorl\u00e1s, fejleszt\u00e9s r\u00e9v\u00e9n k\u00e9szs\u00e9gg\u00e9 fejleszthet\u0151. Ebb\u0151l kifoly\u00f3lag tudatos\u00edtanunk kell, hogy az\u00a0\u00e9rzelmeink kifejez\u00e9s\u00e9nek, meg\u00e9l\u00e9s\u00e9nek \u00e9s\u00a0szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1nak is vannak\u00a0szem\u00e9lyis\u00e9g\u00fcnkh\u00f6z kapcsol\u00f3d\u00f3 elemei. Az\u00a0\u00e9rzelmi intelligencia \u00e1ltal monitorozni tudjuk nemcsak a\u00a0saj\u00e1t, hanem m\u00e1sok \u00e9rz\u00e9seit \u00e9s\u00a0\u00e9rzelmeit is, s\u00a0ennek hasznos\u00edt\u00e1s\u00e1ra a\u00a0gondolkod\u00e1st \u00e9s\u00a0a\u00a0cselekv\u00e9st haszn\u00e1ljuk. A\u00a0gyermekek t\u00e1rsadalmi \u00e9s\u00a0\u00e9rzelmi fejl\u0151d\u00e9s\u00e9hez elengedhetetlen az\u00a0\u00e9rzelmek felismer\u00e9se, meg\u00e9rt\u00e9se \u00e9s\u00a0kezel\u00e9se, ugyanis elk\u00e9pzelhetetlen, hogy b\u00e1rki is k\u00e9pes legyen szocializ\u00e1l\u00f3dni, ha k\u00e9ptelen az\u00a0\u00e9rzelmei legal\u00e1bb alapszint\u0171 szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1ra. Gondoljunk csak bele, mi t\u00f6rt\u00e9nne egy\u00a0\u00f3vodai csoporttal, ha h\u00fasz gyermek \u00f6szt\u00f6nszer\u0171 reakci\u00f3kkal k\u00f6z\u00f6ln\u00e9 az\u00a0\u00f3v\u00f3 n\u00e9nivel, hogy d\u00fch\u00f6s.<\/p>\n

\u00a0<\/span><\/div>\n

\n\u00a0<\/span>
\nForr\u00e1s: chatgpt.com<\/a><\/em><\/span>
\n\u00a0<\/span><\/div>\n

Az\u00a0\u00e9rzelmek kezel\u00e9se<\/strong><\/p>\n

Az\u00a0\u00e9rzelmi intelligencia egyik legismertebb elm\u00e9lete a\u00a0Mayer\u2013Salovey-modell, amelyet Peter Salovey \u00e9s\u00a0John D. Mayer dolgozott ki az\u00a01990-es \u00e9vek elej\u00e9n. A\u00a0modell n\u00e9gy alapvet\u0151 komponensre \u00e9p\u00fcl, amelyek le\u00edrj\u00e1k az\u00a0\u00e9rzelmek kezel\u00e9s\u00e9nek \u00e9s\u00a0meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9nek folyamat\u00e1t:<\/p>\n

    \n
  1. \u00c9rzelemfelismer\u00e9s: Az \u00e9rzelmek \u00e9szlel\u00e9se \u00e9s\u00a0azonos\u00edt\u00e1sa m\u00e1sokban \u00e9s\u00a0saj\u00e1t magunkban. Ez\u00a0mag\u00e1ban foglalja az\u00a0arckifejez\u00e9sek, a\u00a0hanghordoz\u00e1s \u00e9s\u00a0a\u00a0testbesz\u00e9d \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9t.<\/li>\n
  2. \u00c9rzelemhaszn\u00e1lat: Az \u00e9rzelmek alkalmaz\u00e1sa a\u00a0gondolkod\u00e1s \u00e9s\u00a0a\u00a0probl\u00e9mamegold\u00e1s sor\u00e1n. Ez\u00a0azt jelenti, hogy az\u00a0\u00e9rzelmek motiv\u00e1l\u00f3 hat\u00e1s\u00e1t kihaszn\u00e1lva seg\u00edt\u00fcnk magunknak \u00e9s\u00a0m\u00e1soknak a\u00a0c\u00e9lok el\u00e9r\u00e9s\u00e9ben.<\/li>\n
  3. \u00c9rzelem\u00e9rt\u00e9s: Az \u00e9rzelmek \u00f6sszetett term\u00e9szet\u00e9nek a\u00a0meg\u00e9rt\u00e9se, bele\u00e9rtve az\u00a0\u00e9rzelmek k\u00f6z\u00f6tti kapcsolatok felt\u00e1r\u00e1s\u00e1t \u00e9s\u00a0az\u00a0\u00e9rzelmi reakci\u00f3k el\u0151rejelz\u00e9s\u00e9t.<\/li>\n
  4. \u00c9rzelemkezel\u00e9s: Az \u00e9rzelmek szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1nak a\u00a0k\u00e9pess\u00e9ge, amely lehet\u0151v\u00e9 teszi, hogy hat\u00e9konyan kezelj\u00fck az\u00a0\u00e9rzelmi reakci\u00f3inkat, \u00e9s\u00a0megk\u00fczdj\u00fcnk a\u00a0stresszel (Salovey \u00e9s\u00a0Mayer, 1990, 189).<\/li>\n<\/ol>\n

    A\u00a0Mayer\u2013Salovey-modell hangs\u00falyozza, hogy az\u00a0\u00e9rzelmi intelligencia nem csup\u00e1n az\u00a0\u00e9rzelmek \u00e9szlel\u00e9s\u00e9t \u00e9s\u00a0meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9t jelenti, hanem azok akt\u00edv alkalmaz\u00e1s\u00e1t \u00e9s\u00a0kezel\u00e9s\u00e9t is a\u00a0mindennapi \u00e9letben. Ez\u00a0a modell fontos szerepet j\u00e1tszik a\u00a0gyermekek \u00e9rzelmi intelligenci\u00e1j\u00e1nak n\u00f6vel\u00e9s\u00e9ben.<\/p>\n

    Az\u00a0\u00e9rzelmi intelligencia fejleszt\u00e9se a\u00a0csal\u00e1dban<\/strong><\/p>\n

    A\u00a0sz\u00fclet\u00e9s ut\u00e1ni id\u0151szakban a\u00a0gyermek szoci\u00e1lis viselked\u00e9se a\u00a0csal\u00e1di k\u00f6rnyezet hat\u00e1sainak a\u00a0f\u00fcggv\u00e9ny\u00e9ben alakul. Meltzoff \u00e9s\u00a0Gopnik (2010) felt\u00e9telezik, hogy velesz\u00fcletett mechanizmusok teszik lehet\u0151v\u00e9 a\u00a0csecsem\u0151 sz\u00e1m\u00e1ra, hogy az\u00a0\u00e9let kezdet\u00e9t\u0151l \u00e9rzelmi \u00e1llapotokat tulajdon\u00edtson m\u00e1soknak, ez\u00e9rt a\u00a0legalapvet\u0151bb tanul\u00e1si folyamatnak, az\u00a0ut\u00e1nz\u00e1snak itt is jelent\u0151s szerepe van. Elm\u00e9let\u00fcket arra alapozt\u00e1k, hogy az\u00a0\u00fajsz\u00fcl\u00f6tt bab\u00e1knak velesz\u00fcletett k\u00e9pess\u00e9g\u00fck \u00e9s\u00a0hajlamuk van arra, hogy a\u00a0feln\u0151ttek egyes arckifejez\u00e9seit \u00e9s\u00a0n\u00e9h\u00e1ny alap\u00e9rzelmet kifejez\u0151 arcmimikai jelz\u00e9st ut\u00e1nozzanak.<\/p>\n

    Az\u00a0\u00e9rzelemszab\u00e1lyoz\u00e1s alapjait m\u00e1r a\u00a0korai id\u0151szakokban lefektetj\u00fck. Ez\u00a0egy folyamatosan fejl\u0151d\u0151 k\u00e9pess\u00e9g, amely a\u00a0korai gyermekkort\u00f3l eg\u00e9szen a\u00a0feln\u0151ttkorig terjed.<\/p>\n

    Lewis (2000) elm\u00e9lete szerint az\u00a0alap\u00e9rzelmek, mint p\u00e9ld\u00e1ul az\u00a0el\u00e9gedetts\u00e9g kifejez\u00e9s\u00e9re szolg\u00e1l\u00f3 \u00f6r\u00f6m, az\u00a0\u00e9rdekl\u0151d\u00e9s hat\u00e1s\u00e1ra megjelen\u0151 meglep\u0151d\u00e9s \u00e9s\u00a0a\u00a0kellemetlen \u00e9rz\u00e9sek kifejez\u00e9s\u00e9re szolg\u00e1l\u00f3 szomor\u00fas\u00e1g, undor, valamint a\u00a0d\u00fch \u00e9s\u00a0f\u00e9lelem m\u00e1r az\u00a0els\u0151 hat h\u00f3napban megjelennek az\u00a0ember \u00e9let\u00e9ben. Az\u00a0\u00e9rzelem meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez sz\u00fcks\u00e9g van a\u00a0verb\u00e1lis \u00e9rzelemkifejez\u00e9s fejl\u0151d\u00e9s\u00e9re, hogy azok magyar\u00e1zatot tudjanak szolg\u00e1ltatni a\u00a0meg\u00e9lt \u00e9rzelmi \u00e1llapotokra vonatkoz\u00f3an. N\u00e9gy\u00e9ves korig a\u00a0gyermekek ink\u00e1bb arckifejez\u00e9ssel vagy viselked\u00e9ssel \u00edrj\u00e1k le az\u00a0\u00e9rz\u00e9seket, k\u00fcls\u0151 okokkal magyar\u00e1zva. Azt, hogy mit mi\u00e9rt csin\u00e1lnak, csak azut\u00e1n k\u00e9pesek verbaliz\u00e1lni, miut\u00e1n az\u00a0\u00e9rz\u00e9seiket szabadon meg\u00e9lt\u00e9k. P\u00e9d\u00e1ul: s\u00edr, mert elesett, \u00e9s\u00a0miut\u00e1n a\u00a0gondoz\u00f3ja megvigasztalja, megnyugszik, ezt k\u00f6vet\u0151en m\u00e1r k\u00e9pes kommunik\u00e1lni, hogy az\u00e9rt s\u00edr, mert \u201ebibije\u201c van.<\/p>\n

    Sokat seg\u00edthet az\u00a0\u00e9rzelmek azonos\u00edt\u00e1sa, azok szavakkal t\u00f6rt\u00e9n\u0151 kifejez\u00e9se, amelyet term\u00e9szetesen nem a\u00a0gyermekt\u0151l v\u00e1runk el, hanem mi, a\u00a0feln\u0151ttek vezetj\u00fck \u0151t r\u00e1. \u00dagy l\u00e1tom, f\u00e1radt vagyok, \u00e9s\u00a0emiatt t\u00fcrelmetlenebb\u00a0\u2013\u00a0sz\u00f3lhat \u00edgy is egy\u00a0r\u00e1vezet\u00e9s. Ez\u00e1ltal a\u00a0kisgyermek tudja azonos\u00edtani a\u00a0f\u00e1radts\u00e1got \u00e9s\u00a0a\u00a0t\u00fcrelmetlens\u00e9get is, amely m\u00e1r sokkal \u00f6sszetettebb \u00e9szlel\u00e9se az\u00a0\u00e1llapot\u00e1nak.<\/p>\n

    Az \u00e9rzelemszab\u00e1lyoz\u00e1s tan\u00edt\u00e1sa lehet a szem\u00e9lyis\u00e9gfejl\u0151d\u00e9s szempontj\u00e1b\u00f3l pozit\u00edv \u00e9s negat\u00edv ir\u00e1nyba hat\u00f3 is. Hiszen mikor a sz\u00fcl\u0151, nagysz\u00fcl\u0151, testv\u00e9r egy-egy \u00e9rzelmi meg\u00e9l\u00e9shez min\u0151s\u00edt\u00e9st is alkalmaz, vagyis a gyermek \u00e9rz\u00e9seit \u00f6sszekapcsolja a gyerekkel, az m\u00e9lyen \u00e9s rombol\u00f3an hat a gyermek \u00f6n\u00e9rt\u00e9kel\u00e9sre. P\u00e9ld\u00e1ul, ha azt mondjuk, ne l\u00e9gy d\u00fch\u00f6s, rossz gyerek vagy, akkor nem az \u00e9rzelemszab\u00e1lyoz\u00e1st tan\u00edtjuk meg a gyermeknek, hanem az \u00e9rzelmek elnyom\u00e1s\u00e1t, mivel sz\u00e9gyen\u00e9rzetet, szorong\u00e1st okozunk neki. Fontos teh\u00e1t, hogy a negat\u00edv \u00e9rzelmekn\u00e9l v\u00e1lasszuk k\u00fcl\u00f6n a viselked\u00e9st mag\u00e1t\u00f3l a gyerekt\u0151l: nem \u0151 a hisztis, hanem a reakci\u00f3ja, a magatart\u00e1sa. Ker\u00fclj\u00fck az olyan szavakat, amelyeket megpecs\u00e9telik, stigmatiz\u00e1lj\u00e1k\u00a0 a gyereket: nem rossz, nem lusta, nem buta, nem gonosz, nem h\u00e1l\u00e1tlan.<\/p>\n

    Az\u00a0\u00e9rzelemszab\u00e1lyoz\u00e1s k\u00e9pess\u00e9g\u00e9nek kialakul\u00e1s\u00e1ban a\u00a0sz\u00fcl\u0151knek, k\u00fcl\u00f6n\u00f6s tekintettel az\u00a0any\u00e1nak van jelent\u0151s szerepe, aki (t\u00f6bbnyire) az\u00a0els\u0151dleges gondoz\u00f3, akivel a\u00a0gyermeknek perinat\u00e1lis kapcsolata is volt, vagyis akinek a\u00a0reakci\u00f3ira kiemelten \u00e9rz\u00e9keny a\u00a0gyermek.<\/p>\n

    A\u00a0k\u00f6t\u0151d\u00e9s \u00e9s\u00a0az\u00a0\u00e9rzelmek kapcsolata<\/strong><\/p>\n

    A korai k\u00f6t\u0151d\u00e9smint\u00e1zat-kutat\u00f3k (Bowlby 1969, Ainsworth \u2013 Bowlby 1991) az anya\u2013gyermek kapcsolat min\u0151s\u00e9g\u00e9vel magyar\u00e1zz\u00e1k az \u00e9rzelmek fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t. N\u00e9gy alapvet\u0151 k\u00f6t\u0151d\u00e9sform\u00e1t k\u00fcl\u00f6n\u00edtenek el:<\/p>\n

    1.\u00a0Biztons\u00e1gos k\u00f6t\u0151d\u00e9s: A biztons\u00e1gosan k\u00f6t\u0151d\u0151 gyermekek kiegyens\u00falyozottak, boldogok. B\u00edznak az\u00a0\u00e9desany\u00e1ban, \u00e9s\u00a0b\u00edznak a\u00a0vil\u00e1gban. Egy\u00e9ves kor k\u00f6r\u00fcl m\u00e1r k\u00e9pesek arra, hogy az\u00a0\u00e9desanyjuk jelenl\u00e9t\u00e9ben b\u00e1tran felfedez\u0151 \u00fatra induljanak, azonban az\u00a0idegenekben ekkor m\u00e9g nem b\u00edznak. Ha t\u00e1rsas\u00e1gban vannak, akkor kezdetben az\u00a0jellemz\u0151, hogy az\u00a0\u00e9desanya \u00f6l\u00e9ben \u00fclve ismerkednek a\u00a0vil\u00e1ggal, majd a\u00a0t\u00f6bbi emberrel is k\u00f6nnyen teremtenek kapcsolatokat. Ha az\u00a0\u00e9desanya nincs jelen a\u00a0szob\u00e1ban, akkor egy\u00a0id\u0151 ut\u00e1n a\u00a0gyermek nyugtalan lesz, de az\u00a0\u00e9desanya visszaj\u00f6vetele megnyugtatja.<\/p>\n

    2.\u00a0Elker\u00fcl\u0151 k\u00f6t\u0151d\u00e9s: Az elker\u00fcl\u0151 k\u00f6t\u0151d\u00e9s\u0171 gyermek ragaszkodik az\u00a0\u00e9desany\u00e1hoz, de hamar megtanulja, hogy ne mutassa ki az\u00a0\u00e9rzelmeit. Ezek a\u00a0gyermekek magabiztosnak t\u0171nnek, az\u00a0\u00e9desany\u00e1t\u00f3l \u00fagy t\u00e1volodnak el, mintha ott sem volna. Nem keresik a\u00a0sz\u00fcl\u0151vel a\u00a0kapcsolatot, az\u00a0idegenekkel bar\u00e1ts\u00e1gosak. Ha bajban vannak, nem az\u00a0any\u00e1hoz futnak oda, ink\u00e1bb elker\u00fclik, de nem is tudnak teljesen megnyugodni az\u00a0any\u00e1n\u00e1l. Ennek h\u00e1tter\u00e9ben t\u00f6bbnyire a\u00a0sz\u00fcl\u0151 kisz\u00e1m\u00edthatatlan viselked\u00e9se \u00e1ll. Ezek a\u00a0gyerekek is k\u00f6t\u0151dnek a\u00a0sz\u00fcl\u0151h\u00f6z, de nem kedvelik az\u00a0\u00f6lel\u00e9st, a\u00a0puszilgat\u00e1st, csak akkor fejeznek ki \u00e9rzelmeket, ha azonnali v\u00e1laszt kapnak r\u00e1.<\/p>\n

    3.\u00a0Ambivalens k\u00f6t\u0151d\u00e9s: Az ilyen gyermekek m\u00e9g a\u00a0biztons\u00e1gos helyzetekben sem mernek elszakadni az\u00a0\u00e9desanyjukt\u00f3l. Folyamatosan figyelik az\u00a0any\u00e1t, bizonytalanul viselkednek, nem fedezik fel a\u00a0k\u00f6rnyezet\u00fcket, szorong\u00f3nak t\u0171nnek. Ha az\u00a0anya kimegy a\u00a0szob\u00e1b\u00f3l, p\u00e1nikba esnek, de az\u00a0anya visszaj\u00f6vetele sem nyugtatja meg \u0151ket. Ambivalens m\u00f3don reag\u00e1lnak, \u00f6lelik a\u00a0sz\u00fcl\u0151t, de meg is \u00fctik k\u00f6zben, kiab\u00e1lnak, \u201etegy\u00e9l le\u201c, de nem akarnak lesz\u00e1llni az\u00a0anya \u00f6l\u00e9b\u0151l.<\/p>\n

    4.\u00a0Elutas\u00edt\u00f3 vagy dezorganiz\u00e1lt k\u00f6t\u0151d\u00e9s: az\u00a0ilyen gyermekek egy\u00e9ves korukra m\u00e1r \u00e9rzelmileg s\u00falyosan s\u00e9r\u00fcltek, t\u00f6bbnyire b\u00e1ntalmazottak. Viselked\u00e9s\u00fckre a\u00a0rendezetlens\u00e9g jellemz\u0151. Alig j\u00e1tszanak, a\u00a0f\u00f6ldre vetik magukat, hiszt\u00e9rikus rohamaik vannak. Sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges viselked\u00e9sm\u00f3dokat mutatnak. Nem b\u00edznak a\u00a0sz\u00fcleikben, \u00e9s\u00a0gyakran f\u00e9lnek is t\u0151l\u00fck, menek\u00fclnek az\u00a0anya el\u0151l. Ez\u00a0a k\u00f6t\u0151d\u00e9si mint\u00e1zat a\u00a0sz\u00e9ls\u0151s\u00e9gesen elhanyagolt gyermekek jellemz\u0151je.<\/p>\n

    A\u00a0gyermeket \u00e9rt nevel\u00e9si hat\u00e1sok meghat\u00e1rozhatj\u00e1k a\u00a0feln\u0151ttkori \u00e9rzelmi megk\u00fczd\u00e9si k\u00e9pess\u00e9get, azt, hogy hogyan lesz k\u00e9pes az\u00a0egy\u00e9n helyt\u00e1llni a\u00a0h\u00e9tk\u00f6znapi helyzetekben, hogyan tudja meg\u00e9lni \u00e9s\u00a0kifejezni az\u00a0\u00e9rz\u00e9seit \u00f6nmaga \u00e9s\u00a0m\u00e1sok fel\u00e9. Ez\u00a0k\u00e9s\u0151bb is k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen fontos, hiszen a\u00a0p\u00e1rkapcsolati m\u0171k\u00f6d\u00e9st is meghat\u00e1rozza.<\/p>\n

    Nevel\u00e9s \u00e9s\u00a0az\u00a0\u00e9rzelmek<\/strong><\/p>\n

    Gottman \u00e9s DeClaire (2016) a sz\u00fcl\u0151\u2013gyermek interakci\u00f3k vizsg\u00e1lat\u00e1b\u00f3l nyert tapasztalatok alapj\u00e1n n\u00e9gyf\u00e9le sz\u00fcl\u0151i magatart\u00e1st azonos\u00edtott, melyek befoly\u00e1ssal lehetnek a gyermek k\u00e9s\u0151bbi \u00e9rzelmi alkalmazkod\u00f3k\u00e9pess\u00e9g\u00e9re (a Kurt Lewin \u00e1ltal 1946-ban kidolgozott nevel\u00e9si st\u00edlusok n\u00e9mi \u00e1talak\u00edt\u00e1s\u00e1val).<\/p>\n

    Az\u00a0els\u0151 t\u00edpusba az\u00a0\u00e9rzelmi fejleszt\u0151 t\u00edpus\u00fa nevel\u00e9s tartozik. Az\u00a0\u00e9rzelmi fejleszt\u0151 sz\u00fcl\u0151k gyermekei megtanulj\u00e1k felismerni \u00e9s\u00a0szab\u00e1lyozni saj\u00e1t \u00e9rz\u00e9seiket, k\u00e9pesek megoldani a\u00a0probl\u00e9m\u00e1ikat, az\u00a0\u00f6n\u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00fck stabil lesz, \u00e9s\u00a0a\u00a0t\u00e1rsas helyzetekben is j\u00f3l kij\u00f6nnek egym\u00e1ssal. Ezek a\u00a0sz\u00fcl\u0151k engedik gyermekeik \u00f6n\u00e1ll\u00f3sod\u00e1si t\u00f6rekv\u00e9seinek a\u00a0megnyilv\u00e1nul\u00e1s\u00e1t, mint\u00e1t mutatnak a\u00a0stresszel szembeni megk\u00fczd\u00e9sre, \u00e9rt\u00e9kelik gyermekeik el\u0151rehalad\u00e1s\u00e1t, \u00e9s\u00a0szeretettel veszik k\u00f6rbe a\u00a0gyermekeiket. Ez\u00a0a nevel\u00e9si st\u00edlus kedvez legink\u00e1bb az\u00a0eg\u00e9szs\u00e9ges \u00e9rzelmi intelligencia kifejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek.<\/p>\n

    Az\u00a0elutas\u00edt\u00f3 sz\u00fcl\u0151k semmibe veszik vagy bagatelliz\u00e1lj\u00e1k a\u00a0gyermek \u00e9rz\u00e9seit. Jelent\u00e9ktelennek tartj\u00e1k a\u00a0gyermek kiskori megnyilv\u00e1nul\u00e1sait, igyekeznek elterelni az\u00a0\u00e9rzelmekr\u0151l a\u00a0figyelmet. Ebb\u0151l a\u00a0gyermekek azt tanulj\u00e1k meg, hogy az\u00a0\u00e9rz\u00e9seik nem fontosak \u00e9s\u00a0nem is jogosak, ne figyeljenek arra, amit \u00e9reznek. Mindez viszont ink\u00e1bb g\u00e1tolni, nem pedig el\u0151seg\u00edteni fogja, hogy a\u00a0gyermek megtanulja szab\u00e1lyozni az\u00a0\u00e9rzelmeit.<\/p>\n

    A\u00a0k\u00f6vetkez\u0151 csoport a\u00a0helytelen\u00edt\u0151 sz\u00fcl\u0151k csoportja. Azok a\u00a0sz\u00fcl\u0151k tartoznak e\u00a0csoportba, akik gyakran szidj\u00e1k vagy b\u00fcntetik a\u00a0gyermekeiket. Nem t\u00e1mogatj\u00e1k az\u00a0\u00e9rzelmek kifejez\u00e9s\u00e9t, kritiz\u00e1lj\u00e1k a\u00a0gyermeket az\u00a0\u00e9rzelmei miatt. Az\u00a0\u00edgy nevelt gyerekek ennek hat\u00e1s\u00e1ra nehezen kezelik a\u00a0saj\u00e1t \u00e9rz\u00e9seiket, t\u00e1rsas kapcsolati neh\u00e9zs\u00e9gekkel k\u00fczdenek, \u00e9s\u00a0jelent\u0151s stresszt \u00e9lnek \u00e1t az\u00a0\u00e9rzelmek titokban tart\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben.<\/p>\n

    Az\u00a0utols\u00f3 t\u00edpusba a\u00a0laissez-faire vagy be nem avatkoz\u00f3 sz\u00fcl\u0151k tartoznak. Ezek a\u00a0sz\u00fcl\u0151k elfogadj\u00e1k a\u00a0gyermekek negat\u00edv \u00e9rzelmeit, \u00e9s\u00a0egy\u00fctt \u00e9reznek azzal, de nem seg\u00edtenek a\u00a0megold\u00e1s\u00e1ban. Sem korl\u00e1tokat, sem megold\u00e1sokat nem adnak. A\u00a0nevel\u00e9s sor\u00e1n a\u00a0gyermeknek mindent szabad, szabad az\u00a0\u00e9rz\u00e9sek, \u00e9rzelmek kifejez\u00e9se is, csakhogy nem k\u00edn\u00e1lnak \u00fatmutat\u00e1st a\u00a0gyermek viselked\u00e9s\u00e9re vonatkoz\u00f3an, ahogy a\u00a0korl\u00e1tok hi\u00e1nya is fesz\u00fclts\u00e9get kelt a\u00a0gyermekben, hiszen a\u00a0hatalma meghaladja a\u00a0biztons\u00e1gos kereteit. Nem tan\u00edtanak meg a\u00a0gyermeknek probl\u00e9mamegold\u00f3, kudarct\u0171r\u0151 technik\u00e1kat. Nem szabnak hat\u00e1rokat, ami azt eredm\u00e9nyezi, hogy a\u00a0gyermek nem tanulja meg szab\u00e1lyozni az\u00a0\u00e9rz\u00e9seit, \u00e9s\u00a0nehezen tud majd t\u00e1rsas kapcsolatokat l\u00e9tes\u00edteni.<\/p>\n

    Term\u00e9szetesen az\u00a0\u00e9rzelmi fejleszt\u0151 t\u00edpus\u00fa nevel\u00e9s seg\u00edti legink\u00e1bb a\u00a0fejlett \u00e9rzelmi intelligencia kialakul\u00e1s\u00e1t, azonban figyelembe kell venni a\u00a0gyermekre jellemz\u0151 egy\u00e9ni k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geket is. A\u00a0nevel\u00e9s sosem egys\u00edk\u00fa, \u00e9s\u00a0a\u00a0k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00e9lethelyzetek m\u00e1s-m\u00e1s nevel\u00e9si st\u00edlus alkalmaz\u00e1s\u00e1t k\u00f6vetelik meg. \u00cdgy gyakran megesik, hogy nem lehet egy\u00a0sz\u00fcl\u0151p\u00e1rt csak egy\u00a0nevel\u00e9si st\u00edlussal azonos\u00edtani, ink\u00e1bb a\u00a0gyermekhez val\u00f3 hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1st, a\u00a0gyakran alkalmazott strat\u00e9gi\u00e1t lehet meghat\u00e1rozni.<\/p>\n

    Val\u00f3j\u00e1ban az\u00a0\u00e9rzelmi intelligencia fejleszt\u00e9se korai gyerekkorban nem is tekinthet\u0151 sz\u00e1nd\u00e9kos, direkt fejleszt\u00e9si folyamatnak, hanem ink\u00e1bb egyfajta tudatos odafigyel\u00e9ssel egybek\u00f6t\u00f6tt mintaad\u00e1sk\u00e9nt \u00e9rtelmezhet\u0151. N\u00e9h\u00e1ny p\u00e9lda a\u00a0nevel\u00e9s lehet\u0151s\u00e9geire:<\/p>\n

    1.\u00a0Minta- \u00e9s\u00a0p\u00e9ldaad\u00e1s: A sz\u00fcl\u0151i p\u00e9lda fontos az\u00a0\u00e9rezelemkifejez\u00e9s megtanul\u00e1s\u00e1ban. El\u0151ny\u00f6s, ha a\u00a0sz\u00fcl\u0151k mint\u00e1t adva fejezik ki \u00e9rz\u00e9seiket. Az\u00a0\u00e9rzelmek kimutat\u00e1sa sokszor nem egyszer\u0171 (nevel\u00e9si hi\u00e1nyoss\u00e1g k\u00f6vetkezt\u00e9ben), de min\u00e9l kor\u00e1bban \u00f6szt\u00f6n\u00f6zz\u00fck arra a\u00a0gyermeket, hogy merje kimutatni az\u00a0\u00e9rzelmeit, \u00e9rzelmileg ann\u00e1l kifinomultabb lesz. Az\u00a0ut\u00e1nz\u00e1snak ebben a\u00a0korban k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen nagy szerepe lehet.<\/p>\n

    2.\u00a0Besz\u00e9lget\u00e9s: A mintaad\u00e1s mellett l\u00e9nyeges, hogy a\u00a0sz\u00fcl\u0151k verb\u00e1lisan \u00e9s\u00a0nonverb\u00e1lisan is kommunik\u00e1lj\u00e1k \u00e9rz\u00e9seiket, \u00e9rzelmeiket. P\u00e9ld\u00e1ul a\u00a0gyermek pozit\u00edv viselked\u00e9s\u00e9nek le\u00edr\u00e1sa sor\u00e1n nem elegend\u0151 az, ha a\u00a0sz\u00fcl\u0151 k\u00f6zli, hogy \u201e\u00fcgyes vagy\u201c, hanem sokkal t\u00f6bbet mond, ha k\u00f6zben saj\u00e1t \u00e9rz\u00e9seit is k\u00f6zvet\u00edti: \u201eOlyan boldogg\u00e1 tesz, hogy l\u00e1tom, hogy egyre \u00fcgyesebb vagy\u201c. Ha a\u00a0gyermek helytelen\u00fcl viselkedik, akkor a\u00a0sokszor egyszer\u0171nek t\u0171n\u0151 \u201erossz vagy\u201c helyett \u00e9rdemesebb lenne azt mondani, hogy \u201e\u00e9n \u00fagy szeretlek t\u00e9ged, de ez\u00a0a\u00a0viselked\u00e9s elfogadhatatlan a\u00a0sz\u00e1momra, \u00e9s\u00a0szomor\u00fav\u00e1 tesz\u201c. Az\u00a0\u00e9rz\u00e9kletes magyar\u00e1zat seg\u00edti a\u00a0gyermekeket abban, hogy megtanulj\u00e1k az\u00a0\u00e9rz\u00e9seik megfogalmaz\u00e1s\u00e1t, megjelen\u00edt\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n

    3.\u00a0Meghallgat\u00e1s \u00e9s\u00a0meg\u00e9rt\u00e9s: Faber \u00e9s\u00a0Mazlish (2016) n\u00e9gy pontban szedi \u00f6ssze az\u00a0\u00e9rz\u00e9sek feldolgoz\u00e1s\u00e1nak az\u00a0aj\u00e1nlott menet\u00e9t:
    \na. A\u00a0gyermek meghallgat\u00e1sa csendben, figyelmesen.
    \nb. A\u00a0gyermek \u00e9rz\u00e9seinek elfogad\u00e1sa, ennek kimutat\u00e1sa, egy\u00fctt\u00e9rz\u0151, gyeng\u00e9d szavakkal k\u00eds\u00e9rve.
    \nc. A\u00a0gyermek \u00e9rz\u00e9seinek megnevez\u00e9se, valamint annak kimutat\u00e1sa, hogy meg\u00e9rtette azokat p\u00e9ld\u00e1ul: \u201e\u00c9rtem, ez\u00a0ideges\u00edt\u0151 lehet\u2026\u201d.
    \nd. A\u00a0k\u00edv\u00e1ns\u00e1gok k\u00e9pzeletbeli teljes\u00edt\u00e9se. P\u00e9ld\u00e1ul: \u201eHa rajtam m\u00falna, hogy ez\u00a0megold\u00f3djon\u2026\u201d
    \nFontos a lehet\u0151s\u00e9g biztos\u00edt\u00e1sa az \u00e9rzelmek \u00f6n\u00e1ll\u00f3 kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ra: helyes, ha a sz\u00fcl\u0151 hagyja, hogy gyerek saj\u00e1t maga alak\u00edtsa ki az \u00e9rz\u00e9seit. Ne a sz\u00fcl\u0151 mondja meg, hogy a gyermek mit \u00e9rez. P\u00e9ld\u00e1ul \u201eNem is f\u00e1j ez, katonadolog.\u201c, vagy egy \u00faj gyermek sz\u00fclet\u00e9se eset\u00e9n: \u201eTi mennyire fogj\u00e1tok egym\u00e1st kedvelni!\u201c. A nem megalapozott \u00e9rzelemk\u00f6zl\u00e9sek \u2013 hasonl\u00f3an az \u00e9rzelmek titkol\u00e1s\u00e1hoz \u2013 b\u0171ntudathoz vagy a nem megfelel\u00e9s \u00e9rz\u00e9s\u00e9nek a kialakul\u00e1s\u00e1hoz vezethetnek.<\/p>\n

    4.\u00a0Gyakori dics\u00e9ret: A dics\u00e9ret az\u00a0elfogad\u00e1s \u00e9s\u00a0az\u00a0elismer\u00e9s kifejez\u00e9se. Dics\u00e9rni sok minden\u00e9rt lehet. Dics\u00e9rni lehet a\u00a0pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1st, az\u00a0er\u0151fesz\u00edt\u00e9seket, a\u00a0kitart\u00e1st, a\u00a0fejl\u0151d\u00e9st \u00e9s\u00a0a\u00a0sikeres teljes\u00edtm\u00e9nyt. A\u00a0dics\u00e9retn\u00e9l fontos m\u00e9g, hogy val\u00f3s teljes\u00edtm\u00e9nyt emelj\u00fcnk ki, hogy hitelesek maradjunk. Ha egy\u00a0rajzot nem tartunk el\u00e9g sz\u00e9pnek, \u00f6sszetettnek, kidolgozottnak, emelj\u00fck ki a\u00a0gyerek igyekezet\u00e9t, hogy alkotott.<\/p>\n

    5.\u00a0Mese, mes\u00e9l\u00e9s: A mes\u00e9l\u00e9s az\u00a0\u00e9rzelemk\u00f6zvet\u00edt\u00e9s egyik \u0151si eszk\u00f6ze. A\u00a0mes\u00e9ken kereszt\u00fcli nevel\u00e9s az\u00a0\u00e9rzelmeken t\u00fal egy\u00e9b kognit\u00edv \u00e9s\u00a0nonkognit\u00edv k\u00e9pess\u00e9gek fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek a\u00a0sz\u00edntere (Mez\u0151 F., 2017, Mez\u0151 K., 2017). Az\u00a0\u00e9rzelmek t\u00fckr\u00f6z\u0151d\u00e9se \u00e1tvitt \u00e9rtelemben jelenik meg a\u00a0mes\u00e9l\u00e9s folyamat\u00e1ban. R\u00e1ad\u00e1sul a\u00a0sz\u00fcl\u0151k \u00e9rzelemkifejez\u0151 hangsz\u00edne, a\u00a0mes\u00e9l\u00e9s st\u00edlusa is p\u00e9ldak\u00e9nt szolg\u00e1lhat.<\/p>\n

    Mib\u0151l is \u00e1ll az\u00a0\u00e9rzelmi intelligencia?<\/strong><\/p>\n

    Az\u00a0\u00e9rzelmi intelligencia \u00f6sszetev\u0151it n\u00e9gy csoportba oszthatjuk:<\/p>\n

      \n
    1. \u00d6n\u00e9rt\u00e9kel\u00e9s: A gyermekeknek tudniuk kell, hogyan \u00e9rt\u00e9kelj\u00e9k a\u00a0saj\u00e1t \u00e9rzelmeiket, hogy k\u00e9pesek legyenek azokat megfelel\u0151en kezelni. Ez\u00a0az \u00e9rzelmek azonos\u00edt\u00e1sa \u00e9s\u00a0kategoriz\u00e1l\u00e1sa is egyben.<\/li>\n
    2. Emp\u00e1tia: Az emp\u00e1tia k\u00e9pess\u00e9ge lehet\u0151v\u00e9 teszi a\u00a0gyermekek sz\u00e1m\u00e1ra, hogy meg\u00e9rts\u00e9k m\u00e1sok \u00e9rz\u00e9seit, \u00e9s\u00a0reag\u00e1ljanak r\u00e1juk. Ez\u00a0a\u00a0szoci\u00e1lis kapcsolatok alapja.<\/li>\n
    3. Kapcsolatkezel\u00e9s: A t\u00e1rsas kapcsolatokban val\u00f3 navig\u00e1l\u00e1s k\u00e9pess\u00e9ge kulcsfontoss\u00e1g\u00fa az\u00a0\u00e9rzelmi intelligencia fejl\u0151d\u00e9s\u00e9ben.<\/li>\n
    4. \u00d6nkontroll: Az \u00e9rzelmek \u00e9s\u00a0impulzusok kezel\u00e9se seg\u00edt a\u00a0gyermekeknek a\u00a0stressz kezel\u00e9s\u00e9ben \u00e9s\u00a0a\u00a0probl\u00e9m\u00e1k megold\u00e1s\u00e1ban.<\/li>\n<\/ol>\n

      \u00c9rzelmi intelligencia az\u00a0iskol\u00e1kban<\/strong><\/p>\n

      \u00a0<\/span><\/div>\n

      \n\u00a0<\/span>
      \nForr\u00e1s:       freepik.com<\/a><\/em><\/span>
      \n\u00a0<\/span><\/div>\n

      Eur\u00f3pa-szerte l\u00e1that\u00f3, hogy a\u00a0tanul\u00f3k egyre ink\u00e1bb elvesztik a\u00a0tanul\u00e1ssal kapcsolatos motiv\u00e1ci\u00f3t. M\u00e1sfel\u0151l az\u00a0inform\u00e1ci\u00f3s t\u00e1rsadalom ingergazdag vil\u00e1g\u00e1ban \u00f3ri\u00e1si v\u00e1ltoz\u00e1son mennek kereszt\u00fcl maguk a\u00a0gyerekek is. Figyelm\u00fck nehezebben k\u00f6thet\u0151 le, ezzel szemben \u00e9rdekl\u0151d\u00e9si k\u00f6r\u00fck b\u0151v\u00fclt, s\u0151t egyes ter\u00fcleteken el is m\u00e9ly\u00fclt. Az\u00a0iskol\u00e1ban nagyobb hangs\u00falyt kell ford\u00edtani a\u00a0tanul\u00f3k \u00f6n\u00e1ll\u00f3s\u00e1g\u00e1ra, a\u00a0kreativit\u00e1sra, az\u00a0egy\u00e9nis\u00e9gfejleszt\u00e9sre \u00e9s\u00a0a\u00a0gyermek nagyobb szabads\u00e1g\u00e1ra. Az\u00a0iskol\u00e1nak lenne szerepe a\u00a0negat\u00edv hat\u00e1sok ellens\u00falyoz\u00e1s\u00e1ban. A\u00a0hagyom\u00e1nyos iskol\u00e1ban a\u00a0kapcsolatok \u00e9s\u00a0konfliktusok kezel\u00e9s\u00e9t nem tan\u00edtj\u00e1k, b\u00e1r ez\u00a0fontosabb lenne a\u00a0tank\u00f6nyv\u00edz\u0171 tud\u00e1sn\u00e1l, s\u0151t a\u00a0gondolkod\u00e1s fejleszt\u00e9s\u00e9n\u00e9l is (H\u00e1mor, 2002).<\/p>\n

      Fontos, hogy a\u00a0pedag\u00f3gusok p\u00e9ld\u00e1t mutassanak az\u00a0\u00e9rzelmek kezel\u00e9se ter\u00e9n. Az\u00a0\u00e9rzelmi intelligencia minta\u00e9rt\u00e9kkel b\u00edr az\u00a0oszt\u00e1lyteremben, \u00edgy az\u00a0oktat\u00f3k viselked\u00e9se, reakci\u00f3i \u00e9s\u00a0\u00e9rzelmei kezel\u00e9se befoly\u00e1sol\u00f3 hat\u00e1s\u00fa. C\u00e9lszer\u0171, ha a\u00a0pedag\u00f3gusok olyan foglalkoz\u00e1sokat tartanak, amelyek keret\u00e9ben az\u00a0\u00e9rzelmekkel kapcsolatos elm\u00e9leti \u00e9s\u00a0gyakorlati tud\u00e1st oszthatnak meg a\u00a0di\u00e1kokkal. Sajnos jelenleg erre van az\u00a0iskolai k\u00f6zegben a\u00a0legkevesebb t\u00e9r, hiszen m\u00e9g az\u00a0oszt\u00e1lyf\u00f6n\u00f6ki \u00f3ra sem k\u00f6telez\u0151, m\u00e9gis egyre nagyobb az\u00a0ig\u00e9ny ezekre a\u00a0foglalkoz\u00e1sokra. Ezeket \u00e9rdemes ak\u00e1r egy\u00a0eg\u00e9sz napos prevenci\u00f3s napba s\u0171r\u00edteni.<\/p>\n

      A\u00a0t\u00e1mogat\u00f3 \u00e9s\u00a0biztons\u00e1gos tanul\u00e1si k\u00f6rnyezet kialak\u00edt\u00e1sa elengedhetetlen, ahol a\u00a0di\u00e1kok szabadon kifejezhetik az\u00a0\u00e9rzelmeiket. Az\u00a0\u0151szinte, nyitott kommunik\u00e1ci\u00f3 el\u0151seg\u00edti az\u00a0\u00e9rzelmi fejl\u0151d\u00e9st. Ennek viszont alapfelt\u00e9tele, hogy a\u00a0pedag\u00f3gus is rendelkezzen megfelel\u0151 \u00f6nismerettel, tudja szab\u00e1lyozni az\u00a0\u00e9rz\u00e9seit, motiv\u00e1lt legyen a\u00a0szakm\u00e1j\u00e1ban, foglalkozzon a\u00a0r\u00e1 b\u00edzott di\u00e1kok \u00e9rz\u00e9seivel. Mivel a\u00a0pedag\u00f3gus is ember, \u00e9s\u00a0sokan dolgoznak egy\u00a0tan\u00e1ri karban, elmondhat\u00f3, a\u00a0k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geink itt is nyomon k\u00f6vethet\u0151ek: lesz, aki sosem tud majd a\u00a0di\u00e1kjaival \u0151szint\u00e9n, tekint\u00e9lyelv\u0171s\u00e9g\u00e9t elhagyva megnyilv\u00e1nulni. Sz\u00fcks\u00e9ges azonban az\u00a0\u00e9rzelmek feldolgoz\u00e1s\u00e1t az\u00a0iskolai k\u00f6zegben is vezetni. Figyelemmel kellene k\u00eds\u00e9rni a\u00a0di\u00e1kok \u00e9rzelmi \u00e1llapot\u00e1t. Erre tal\u00e1n az\u00a0a\u00a0tan\u00e1r a\u00a0legalkalmasabb, aki a\u00a0legt\u00f6bb id\u0151t t\u00f6lti vel\u00fck, \u00edgy a\u00a0pedag\u00f3gusok k\u00f6nnyebben azonos\u00edthatj\u00e1k a\u00a0neh\u00e9zs\u00e9gekkel k\u00fczd\u0151 gyerekeket, \u00e9s\u00a0megfelel\u0151 t\u00e1mogat\u00e1st ny\u00fajthatnak sz\u00e1mukra. Az\u00a0egy\u00e9ni incidensek kezel\u00e9s\u00e9vel lehet\u0151s\u00e9get ny\u00fajtanak a\u00a0fejl\u0151d\u00e9sre. Persze csakis akkor, ha azt mi annak fogadjuk el: fejl\u0151d\u00e9si lehet\u0151s\u00e9gnek, \u00e9s\u00a0nem retorzi\u00f3val akarjuk kik\u00fcsz\u00f6b\u00f6lni.<\/p>\n

      Oktat\u00e1si k\u00f6rnyezetben a\u00a0k\u00f6vetkez\u0151 m\u00f3dszerekkel fejleszthet\u0151 legink\u00e1bb a\u00a0gyermekek \u00e9rzelmi intelligenci\u00e1ja:<\/p>\n

        \n
      1. J\u00e1t\u00e9kos tanul\u00e1s: A j\u00e1t\u00e9kok sor\u00e1n a\u00a0gyermekek k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00e9rzelmeket tapasztalhatnak meg, \u00e9s\u00a0ezek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel tanulhatnak emp\u00e1ti\u00e1t \u00e9s\u00a0egy\u00fctt\u00e9rz\u00e9st.<\/li>\n
      2. Szerepj\u00e1t\u00e9kok: A k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szerepek felv\u00e9tele sor\u00e1n a\u00a0gyermekek meg\u00e9rthetik m\u00e1sok n\u00e9z\u0151pontj\u00e1t, ami el\u0151seg\u00edti az\u00a0emp\u00e1tia fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t.<\/li>\n
      3. Csoportos foglalkoz\u00e1sok: A k\u00f6z\u00f6s feladatok \u00e9s\u00a0projektek er\u0151s\u00edtik a\u00a0csapatmunk\u00e1t, \u00e9s\u00a0lehet\u0151s\u00e9get adnak az\u00a0\u00e9rzelmek kifejez\u00e9s\u00e9re.<\/li>\n
      4. Besz\u00e9lget\u00e9sek: Az \u00e9rzelmi tapasztalatok megbesz\u00e9l\u00e9se seg\u00edthet a\u00a0gyermekeknek abban, hogy tudatosabban \u00e1lljanak hozz\u00e1 saj\u00e1t \u00e9rzelmeikhez. Ez\u00a0t\u00f6rt\u00e9nhet egy\u00a0reggeli k\u00f6rben, a\u00a0tan\u00edt\u00e1s elej\u00e9n, ahol mindenkinek teret adunk az\u00a0\u00e9rz\u00e9sei kifejez\u00e9s\u00e9re.<\/li>\n<\/ol>\n

        Kih\u00edv\u00e1sok \u00e9s\u00a0lehet\u0151s\u00e9gek<\/strong><\/p>\n

        A\u00a0gyerekek \u00e9rzelmi intelligenci\u00e1j\u00e1nak a\u00a0fejleszt\u00e9se nem mentes a\u00a0kih\u00edv\u00e1sokt\u00f3l. A\u00a0modern technol\u00f3gia \u00e9s\u00a0a\u00a0k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi m\u00e9dia hat\u00e1s\u00e1ra cs\u00f6kkenhet a\u00a0szem\u00e9lyes kapcsolatok sz\u00e1ma, ami g\u00e1tolja az\u00a0emp\u00e1tia fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t. Ugyanakkor a\u00a0pedag\u00f3gusok kreat\u00edv m\u00f3dszerekkel \u00e9s\u00a0eszk\u00f6z\u00f6kkel seg\u00edthetik el\u0151 a\u00a0gyermekek \u00e9rzelmi intelligenci\u00e1j\u00e1nak a\u00a0n\u00f6vel\u00e9s\u00e9t. Az\u00a0\u00e9rzelemszab\u00e1lyoz\u00e1s g\u00e1tl\u00f3i sokr\u00e9t\u0171ek lehetnek, \u00e9s\u00a0k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 betegs\u00e9gek, fejl\u0151d\u00e9si rendelleness\u00e9gek, valamint szoci\u00e1lis \u00e9s\u00a0k\u00f6rnyezeti t\u00e9nyez\u0151k is befoly\u00e1solhatj\u00e1k azokat. \u00cdme, n\u00e9h\u00e1ny f\u0151bb t\u00e9nyez\u0151:<\/p>\n

          \n
        1. Ment\u00e1lis eg\u00e9szs\u00e9gi zavarok:\n