{"id":11781,"date":"2025-04-29T12:20:05","date_gmt":"2025-04-29T10:20:05","guid":{"rendered":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/?p=11781"},"modified":"2025-12-03T09:20:47","modified_gmt":"2025-12-03T08:20:47","slug":"xxxii_09-10_05","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/xxxii_09-10_05\/","title":{"rendered":"Szenczi \u00c1rp\u00e1d: Az ember t\u00e1rsaslelk\u00fcleti er\u0151forr\u00e1sainak dimenzi\u00f3i"},"content":{"rendered":"

2025. m\u00e1jus-j\u00fanius, XXXII. \u00e9vfolyam, 9\u201310. sz\u00e1m, ISSN 2729-9066<\/strong><\/p>\n

A\u00a0cikk let\u00f6lt\u00e9se PDF form\u00e1tumban<\/a><\/p>\n

\u00a0<\/span>
\nSzenczi \u00c1rp\u00e1d<\/span><\/p>\n

Az\u00a0ember t\u00e1rsaslelk\u00fcleti er\u0151forr\u00e1sainak dimenzi\u00f3i<\/span><\/strong><\/p>\n

\u00a0<\/strong><\/span><\/p>\n

Bevezet\u0151 gondolatok<\/strong><\/p>\n

Nevel\u00e9sfiloz\u00f3fiai aspektusb\u00f3l m\u00e1r Herbart szembes\u00edt benn\u00fcnket a\u00a0m\u00e9g a\u00a0tizenkilencedik sz\u00e1zadban is \u00e9rv\u00e9nyesnek l\u00e1tott platoni alapvet\u00e9ssel, mely szerint a\u00a0re\u00e1l\u00e9k szellemi term\u00e9szet\u0171ek, az\u00a0anyagvil\u00e1g pedig m\u00e1sodlagos l\u00e1tszatvil\u00e1g. Herbart e\u00a0tudatt\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl l\u00e9tez\u0151 els\u0151dleges vil\u00e1g v\u00e9gs\u0151, szellemi term\u00e9szet\u0171 elem\u00e9nek, re\u00e1l\u00e9nak l\u00e1tja az\u00a0\u00f6nmag\u00e1ban nem, csak v\u00e1ltoz\u00e1saiban megismerhet\u0151 emberi lelket, a\u00a0pneum\u00e1t is, melyet nem szabad \u00f6sszet\u00e9veszten\u00fcnk a\u00a0neurofiziol\u00f3giai pszich\u00e9vel. Ez\u00a0a metafizikus megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s id\u0151 feletti, hiszen a\u00a0mozg\u00e1s \u00e9s\u00a0a\u00a0v\u00e1ltoz\u00e1s a\u00a0term\u00e9szetben \u00e9s\u00a0a\u00a0t\u00e1rsadalomban csak l\u00e1tsz\u00f3lagos. A\u00a0nevel\u00e9s-k\u00e9pz\u00e9selm\u00e9letek (BILDUNG) eur\u00f3pai alapjai t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a\u00a0n\u00e9met Bildungstheorien antikvit\u00e1sban gy\u00f6kerez\u0151, h\u00e1romdimenzi\u00f3s l\u00e9tez\u00e9st, a\u00a0sz\u00f3ma-pszich\u00e9-pneuma egys\u00e9g\u00e9t, intenz\u00edv teljess\u00e9g\u00e9t jelzik. A\u00a0teol\u00f3giai antropol\u00f3gia szerint az\u00a0ember igazi determin\u00e1l\u00f3 ereje a\u00a0szellem, ami k\u00e9pes fel\u00fclemelkedni a\u00a0szomatikus, pszich\u00e9s adotts\u00e1gain, kapott talentumain. A\u00a0nevel\u00e9s k\u00e9s\u0151bbi szakasz\u00e1ban a\u00a0pneuma az\u00a0\u00f6nnevel\u00e9s \u00fatj\u00e1n teljesedik ki, melynek k\u00f6vetkezt\u00e9ben az\u00a0individuum \u201eauton\u00f3m\u201d szem\u00e9lyis\u00e9gg\u00e9, persz\u00f3n\u00e1v\u00e1 v\u00e1lik. A\u00a0k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban az\u00a0abszol\u00fat sz\u00e9p \u00e9s\u00a0j\u00f3, az\u00a0isteni \u00e1ll mint a\u00a0t\u00f6k\u00e9letes teljess\u00e9g, az\u00a0ide\u00e1lis.<\/p>\n

Ebben a\u00a0keretben v\u00e1lik \u00e9rthet\u0151v\u00e9 a\u00a0Kar\u00e1csony S\u00e1ndor-i pedag\u00f3gia ontol\u00f3giai radikalizmusa is, ahol a\u00a0nevel\u00e9snek az\u00a0a\u00a0feladata, hogy az\u00a0anyagi \u00e9s\u00a0a\u00a0testi vil\u00e1gb\u00f3l a\u00a0szellemi \u00e9letbe emelje az\u00a0embert.<\/p>\n

Nevel\u00e9studom\u00e1nyi aspektusb\u00f3l tekintve nem csup\u00e1n az\u00a0\u00e9rtelmi, hanem az\u00a0\u00e9rzelmi k\u00e9pess\u00e9geink is korl\u00e1tozottak, ez\u00e9rt minduntalan keress\u00fck a\u00a0mi\u00e9rteket. R\u00e1j\u00f6v\u00fcnk, hogy az\u00a0okok el vannak rejtve, az\u00a0emberi \u00e9rtelem azokat nem minden tekintetben foghatja fel, hiszen azok a\u00a0kegyelem vil\u00e1goss\u00e1g\u00e1ban \u00e9rthet\u0151k. A\u00a0tiszta gondolkod\u00e1shoz nem csup\u00e1n a\u00a0kognit\u00edv pszichol\u00f3giai \u00e9rtelemben van \u00e9rv\u00e9nyess\u00e9g, hanem a\u00a0nevel\u00e9studom\u00e1nyban kiss\u00e9 elhanyagolt akarati k\u00e9pess\u00e9gek kim\u0171vel\u00e9se kompetenciahalmaz\u00e1ban is. Az\u00a0\u00e9rtelmi kompetencia akarat n\u00e9lk\u00fcl csup\u00e1n kogn\u00edci\u00f3, az\u00a0emberi elme elidegened\u00e9se az\u00a0abszol\u00fat igazs\u00e1g\u00e1t\u00f3l. Ez\u00a0a kegyelem n\u00e9lk\u00fcli nevel\u00e9s legnagyobb probl\u00e9m\u00e1ja, ugyanis a\u00a0szent akaratb\u00f3l csak az\u00a0akaratoss\u00e1g marad.<\/p>\n

Az\u00a0akarati k\u00e9pess\u00e9gek kim\u0171vel\u00e9se az\u00a0er\u00e9nyek<\/em> \u00fatj\u00e1n val\u00f3sul meg. Er\u00e9nyr\u0151l besz\u00e9l\u00fcnk, ha a\u00a0k\u00edv\u00e1nkoz\u00e1s v\u00e1llalja az\u00a0igazi tud\u00e1snak (ratio) val\u00f3 engedelmess\u00e9get, nem hagyja mag\u00e1t az\u00a0\u00e9rz\u00e9kek rabszolg\u00e1j\u00e1v\u00e1 v\u00e1lni. A\u00a0szabad akarat, az\u00a0\u00e9rtelem j\u00f3 \u00e9s\u00a0rossz ir\u00e1ny\u00fa megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9se az\u00a0engedelmess\u00e9g l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9t eredm\u00e9nyezi, amely kiv\u00e1lthatja a\u00a0kegyelmet. A\u00a0klasszikus nevel\u00e9s ezt erk\u00f6lcsi \u00f6nfejl\u0151d\u00e9snek, moralit\u00e1s<\/em>nak nevezi. Az\u00a0ember bizonyoss\u00e1gra jut az\u00a0axi\u00f3m\u00e1k tekintet\u00e9ben. Az\u00a0\u00e9rt\u00e9kdu\u00e1lok k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g\u00e9t meg\u00e9rti, ir\u00e1nyt\u0171je a\u00a0pozit\u00edv ir\u00e1nyba \u00e1ll be.<\/p>\n

Az\u00a0alapk\u00e9rd\u00e9s teh\u00e1t: Mi determin\u00e1lja az\u00a0emberi egy\u00fctt\u00e9l\u00e9si szab\u00e1lyokat, a\u00a0t\u00e1rsaslelk\u00fcleti k\u00e9pess\u00e9gek kim\u0171vel\u00e9s\u00e9nek az\u00a0ide\u00e1lis hat\u00e1r\u00e1t?\u00a0 A v\u00e1lasz egy\u00e9rtelm\u0171: a\u00a0t\u00e1rsas egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s rendj\u00e9nek kompetenci\u00e1ja. Herbart a\u00a0pedag\u00f3gi\u00e1t etikai alapokra is emelte. Az\u00a0adott kult\u00fara \u00e9rt\u00e9keire b\u00edzta az\u00a0eligazod\u00e1si pontokat. Az\u00a0eur\u00f3pai kult\u00fara rendszer\u00e9ben a\u00a0zsid\u00f3\u2013kereszty\u00e9n\/ kereszt\u00e9ny kult\u00fara \u00e9rt\u00e9krendszer\u00e9re, amely kett\u0151s alapozotts\u00e1g\u00fa: egyr\u00e9szt az\u00a0abszol\u00fat sz\u00e9p is igaz, m\u00e1sr\u00e9szt az\u00a0emberi b\u00f6lcsess\u00e9g \u00e1ltal is elfogadott, felhalmozott kultur\u00e1lis, mor\u00e1lis \u00e9rt\u00e9k. Ez\u00a0a p\u00f3lus viszont nem engedi az egyes ember abszol\u00fat szabads\u00e1g\u00e1t,<\/em> hiszen teremtetts\u00e9g\u00e9ben sincs egyed\u00fcl, teh\u00e1t igazodnia kell a\u00a0t\u00e1rsas rel\u00e1ci\u00f3khoz: az\u00a0\u00e9l\u0151, az\u00a0\u00e9lettelen vil\u00e1g\u00e1hoz \u00e9s\u00a0a\u00a0m\u00e1sik emberhez.<\/p>\n

Nevel\u00e9sfiloz\u00f3fiai, pedag\u00f3giai antropol\u00f3giai kutat\u00e1sok, bizony\u00edt\u00e1sok<\/strong><\/p>\n

A\u00a020\u00a0sz\u00e1zad els\u0151 fel\u00e9ben terjed\u0151 reformpedag\u00f3gia \u00e9s\u00a0alternat\u00edv metodol\u00f3gi\u00e1k hat\u00e1s\u00e1ra, s\u0151t a\u00a0pszichol\u00f3gia hat\u00e1s\u00e1ra a\u00a0pedag\u00f3gi\u00e1ban is jelent\u0151sen elterjedt a\u00a0maslowi humanisztikus, a\u00a0magyar k\u00f6znyelven \u201egyermekk\u00f6zpont\u00fa\u201d nevel\u00e9s. A\u00a0nevel\u00e9s c\u00e9lja az\u00a0\u00f6nmag\u00e1t megval\u00f3s\u00edt\u00f3 kognit\u00edv emberi l\u00e9ny lett.<\/em> A kognitivizmus id\u0151szak\u00e1ban az\u00a0\u00e9rtelmi kompetencia kim\u0171vel\u00e9se ker\u00fclt a\u00a0k\u00f6z\u00e9ppontba, \u00fajra kiemelem, a\u00a0kognit\u00edv pszichol\u00f3gia hat\u00e1s\u00e1ra. Ezen id\u0151szakban er\u0151teljesen befoly\u00e1solta a\u00a0nevel\u00e9si c\u00e9lt a\u00a0materializmus ideol\u00f3gi\u00e1ja, amely a\u00a0mai napig is spekulat\u00edv eszk\u00f6z\u00f6kkel igyekszik uralni a\u00a0t\u00e1rsadalmi berendezked\u00e9st, \u00e9s\u00a0\u00fagy gondolkodik, hogy nem a\u00a0nevel\u00e9ssel alapozzuk a\u00a0mikro-makrot\u00e1rsas egy\u00fctt\u00e9l\u00e9s\u00fcnket, hanem a\u00a0\u201et\u00e1rsadalom\u201d determin\u00e1lja a\u00a0nevel\u00e9st.<\/p>\n

Az\u00a01970-es \u00e9vekben viszont vil\u00e1gviszonylatban ism\u00e9telten elterjedt az\u00a0a\u00a0n\u00e9zet, hogy az\u00a0\u00e9szre \u00e9s\u00a0a\u00a0sz\u00edvre egy\u00fctt van sz\u00fcks\u00e9g az\u00a0emberi szem\u00e9lyis\u00e9g kiteljesed\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben. \u201eMaga az\u00a0ember nem egy\u00e9b, mint \u00f6sszhang\u00a0\u2013\u00a0a\u00a0teste \u00e9s\u00a0a\u00a0lelke szempontj\u00e1b\u00f3l egyar\u00e1nt\u201d (Id. Puk\u00e1nszky\u00a0\u2013\u00a0N\u00e9meth, 1996, 182). \u00a0Eur\u00f3pai viszonylatban is nagy figyelmet v\u00e1ltott ki E. Skiera antropol\u00f3giai elm\u00e9lete (Skiera, 1994), amely szerint a\u00a0gyermek lelki sz\u00fcks\u00e9gletekkel j\u00f6n a\u00a0vil\u00e1gra, amelyekre t\u00f6bb tudom\u00e1ny is \u00e9rz\u00e9kenyen reag\u00e1l. A\u00a0nevel\u00e9studom\u00e1nyban terjed a\u00a0kompetenci\u00e1k tartalmainak defini\u00e1l\u00e1sa, a\u00a0k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 komponensek \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seinek a\u00a0vizsg\u00e1lata. A\u00a0lelki sz\u00fcks\u00e9gleti rendszer Skiera \u00e1ltal felv\u00e1zolt ter\u00fcletei tov\u00e1bbra is j\u00f3 alapul szolg\u00e1l:<\/p>\n

1. Az \u00e9rzelmi v\u00e9detts\u00e9g, biztons\u00e1g \u00e9s\u00a0odafordul\u00e1s ir\u00e1nti sz\u00fcks\u00e9glet: \u00f6nbizalom, bizalom a\u00a0vil\u00e1gban \u00e9s\u00a0m\u00e1sokban, \u00f6ntudatoss\u00e1g
\n2.\u00a0A\u00a0dics\u00e9ret \u00e9s\u00a0elismer\u00e9s ir\u00e1nti sz\u00fcks\u00e9glet: a\u00a0saj\u00e1t \u00e9rt\u00e9kek tudat\u00e1nak er\u0151s\u00edt\u00e9se, a\u00a0magabiztoss\u00e1g n\u00f6vel\u00e9se
\n3.\u00a0Az\u00a0\u00faj tapasztalatok, tud\u00e1s, k\u00e9pess\u00e9gek \u00e9s\u00a0k\u00e9szs\u00e9gek ir\u00e1nti sz\u00fcks\u00e9glet: \u00f6ntudatoss\u00e1g, \u00f6nmegval\u00f3s\u00edt\u00e1s, \u00f6nv\u00e9delem, kompetencia\u00a0\u2013\u00a0kultur\u00e1lis, szoci\u00e1lis, nyelvi-kommunikat\u00edv, racion\u00e1lis-kritikai, politikai, t\u00e1rgyi \u00e9s\u00a0instrument\u00e1lis-technikai kompetenci\u00e1k
\n4.\u00a0A\u00a0szabads\u00e1g ir\u00e1nti sz\u00fcks\u00e9glet: \u00f6nbizalom, az\u00a0\u00e9nidentit\u00e1s stabiliz\u00e1l\u00e1sa, az\u00a0\u00e9rz\u00e9kletek tudatos\u00edt\u00e1sa
\n5.\u00a0Az\u00a0\u00f6nmagunk \u00e9s\u00a0m\u00e1sok ir\u00e1nt \u00e9rzett felel\u0151ss\u00e9g sz\u00fcks\u00e9glete: \u00f6n\u00e1ll\u00f3s\u00e1g, az\u00a0\u00e9rz\u00e9kletek tudatos\u00edt\u00e1sa, mor\u00e1lis kompetencia, transzcendencia
\n6.\u00a0Az\u00a0eszt\u00e9tikai \u00e9lm\u00e9nyek ir\u00e1nti sz\u00fcks\u00e9glet: saj\u00e1t magunk \u00e9s\u00a0a\u00a0vil\u00e1g \u00e9rzelmileg megalapozott igenl\u00e9se
\n7.\u00a0A\u00a0bels\u0151 \u00e1llapotok spont\u00e1n kifejez\u00e9se ir\u00e1nti sz\u00fcks\u00e9glet: \u00f6nmagunk \u00e9szlel\u00e9se \u00e9s\u00a0tudatos\u00edt\u00e1sa, hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9s az\u00a0\u00e9rzelem m\u00e9ly r\u00e9tegeihez (Skiera, 1994, 13\u201325)-<\/p>\n

A\u00a0Skiera \u00e1ltal \u00f6sszegzett h\u00e9t lelki sz\u00fcks\u00e9gletelem biztos kiindul\u00f3pontot ad, csup\u00e1n az\u00a0a\u00a0k\u00e9rd\u00e9s, hogyan m\u0171k\u00f6dik ez\u00a0a\u00a0pedag\u00f3giai gyakorlatban.<\/p>\n

Ha figyelemmel \u00f6sszevetj\u00fck a\u00a0m\u00e1r Nagy J\u00f3zsef k\u00e9zik\u00f6nyv\u00e9ben (Nagy, 1996) megjelent gondolatokat az\u00a0el\u0151z\u0151ekben kifejtett Skiera-elm\u00e9lettel, r\u00e1j\u00f6het\u00fcnk, hogy tudatosan m\u0171velhetj\u00fck a\u00a0kognit\u00edv k\u00e9pess\u00e9gek fejleszt\u00e9s\u00e9nek, a\u00a0szociat\u00edv, a\u00a0szem\u00e9lyes \u00e9s\u00a0a\u00a0speci\u00e1lis kompetencia t\u00f6k\u00e9letes\u00edt\u00e9s\u00e9nek a\u00a0pedag\u00f3gi\u00e1j\u00e1t. Az\u00a0elm\u00falt \u00e9vtizedekben kimunk\u00e1lt didaktikai, tud\u00e1stechnol\u00f3giai tartom\u00e1nyokat: az\u00a0ismeretek k\u00f6zvet\u00edt\u00e9s\u00e9nek, a\u00a0k\u00e9szs\u00e9gek, k\u00e9pess\u00e9gek fejleszt\u00e9s\u00e9nek, a\u00a0r\u00f6gz\u00edtm\u00e9nyek kezel\u00e9s\u00e9nek az\u00a0elj\u00e1r\u00e1sai a\u00a0tudatos, indirekt nevel\u00e9st szolg\u00e1lj\u00e1k. A\u00a0legfontosabb elem, az\u00a0iskolai k\u00e9pess\u00e9gfejleszt\u00e9s is k\u00f6z\u00e9ppontba ker\u00fcl, hiszen a\u00a0k\u00e9pess\u00e9g operat\u00edv pszichikus strukt\u00fara, de lelki tartom\u00e1ny is.<\/p>\n

A\u00a0k\u00e9pess\u00e9gek fejleszt\u00e9se eszk\u00f6z\u00f6k\u00f6n, tulajdons\u00e1gokon kereszt\u00fcl t\u00f6rt\u00e9nhet, amelyek kiv\u00e1laszt\u00e1si szempontjai csakis az\u00a0\u00e9rt\u00e9k<\/em>, az\u00a0\u00e9rt\u00e9kes lehet. Az\u00a0\u00e9rt\u00e9kes egyben etikus, amelyet a\u00a0moralit\u00e1s (bels\u0151 erk\u00f6lcsi magatart\u00e1s) kapcsol \u00f6ssze a\u00a0herbarti bels\u0151 szem\u00e9lyis\u00e9ggel\u00a0\u2013\u00a0a\u00a0re\u00e1l\u00e9val, a\u00a0\u201ej\u00f3\u201d-t \u00e9s\u00a0a\u00a0\u201esz\u00e9p\u201d-et pedig a\u00a0k\u00fcls\u0151, t\u00e1rsadalmi \u00e9rt\u00e9kekkel, a\u00a0mor\u00e1llal. \u00cdgy a\u00a0nevel\u00e9s kett\u0151s determin\u00e1ci\u00f3j\u00e1hoz juthatunk el: a\u00a0gyermeki lelki sz\u00fcks\u00e9gletek fejleszt\u00e9s\u00e9hez \u00e9s\u00a0az\u00a0\u00e9rt\u00e9kes kult\u00faratartom\u00e1ny pedag\u00f3giai hat\u00e1srendszer\u00e9hez.<\/p>\n

Az\u00a0ezredfordul\u00f3ra az\u00a0\u00e9rzelmi intelligencia szerepe egyre ink\u00e1bb a\u00a0k\u00f6z\u00e9ppontba ker\u00fclt, s\u0151t a\u00a0pedag\u00f3giai tev\u00e9kenys\u00e9g fontos min\u0151s\u00edt\u0151je lett (Daniel Goleman, Cs\u00edkszentmih\u00e1lyi Mih\u00e1ly, Cs\u00e9pe Val\u00e9ria, Zsolnai Anik\u00f3, L\u00e1z\u00e1r Imre, Hecker-R\u00e9z Robert hasonl\u00f3 t\u00e9m\u00e1j\u00fa munk\u00e1i). Zsolnai J\u00f3zsef a\u00a02008-ban Nagyk\u0151r\u00f6s\u00f6n, a\u00a0K\u00e1roli G\u00e1sp\u00e1r Reform\u00e1tus Egyetemen a\u00a0Szellemis\u00e9g-\u00e9rt\u00e9krendszer-k\u00f6znevel\u00e9s t\u00e9m\u00e1j\u00fa konferenci\u00e1n tartott, az\u00a0Axiol\u00f3giailag alapozott k\u00e9pess\u00e9gfejleszt\u0151 akci\u00f3kutat\u00e1sokt\u00f3l a\u00a0tudom\u00e1nyos pedag\u00f3gi\u00e1ig<\/em> c\u00edm\u0171 el\u0151ad\u00e1sa sor\u00e1n kiemelte az\u00a0\u00e9rt\u00e9kek emocion\u00e1lis fejleszt\u00e9si lehet\u0151s\u00e9geit:<\/p>\n

\u201eHa f\u00f6ltessz\u00fck a\u00a0k\u00e9rd\u00e9st, hogy tan\u00edthat\u00f3-e az\u00a0\u00e9rt\u00e9k vagy az\u00a0\u00e9rt\u00e9kel\u00e9s \u00e1ltal\u00e1ban, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 feleleteket kapunk. Azonban helyes csak az\u00a0a\u00a0felelet, hogy tan\u00edthat\u00f3. A\u00a0val\u00f3ban nevel\u0151 hat\u00e1s abban \u00e1ll, hogy mindent szem\u00e9lyess\u00e9 tegyen a\u00a0n\u00f6vend\u00e9kben. Ez\u00a0csak k\u00f6zvetlen lelki kapcsolat alapj\u00e1n \u00e9rhet\u0151 el. Az\u00a0\u00e9rt\u00e9kek objekt\u00edvek, az\u00a0egyesek f\u00f6l\u00f6tt \u00e1ll\u00f3, szil\u00e1rd logikai tartalommal. Ez\u00a0szabja meg az\u00a0utat a\u00a0tanul\u00f3 saj\u00e1tos lelki akarat, szellemi \u00f6ntev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9nek el nem vitathat\u00f3 megnyilv\u00e1nul\u00e1sa, amelybe beavatkozni csak annyiban van joga a\u00a0nevel\u0151nek, amennyiben \u00e9rt\u00e9kalkot\u00f3 tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9ben nem befoly\u00e1solhatja azt h\u00e1tr\u00e1nyosan.\u201d (Zsolnai, 2009, 73\u201390)<\/p>\n

Zsolnai J\u00f3zsef \u00c9rt\u00e9kk\u00f6zpont\u00fa K\u00e9pess\u00e9gfejleszt\u0151 Pedag\u00f3gi\u00e1ja utat nyitott kutat\u00f3csoportunknak is a Szintetiz\u00e1l\u00f3 Professzion\u00e1lis Nevel\u00e9si modell\u00fcnk megalkot\u00e1s\u00e1hoz, amely szerint a kult\u00faratartom\u00e1ny (KT) alrendszerekre \u2013 term\u00e9szetes k\u00f6rnyezet (T1), t\u00e1rsadalmi berendezked\u00e9sek (T2), tudom\u00e1ny (T3), technol\u00f3gia (T4), transzcendens jelens\u00e9gek (T5) \u2013 bonthat\u00f3k.<\/p>\n

\u00a0<\/span><\/div>\n

\n\u00a0<\/span>
\n1. \u00e1bra: Kulturol\u00f3giai-axiol\u00f3giai szint\u00e9zis \u2013 5T determin\u00e1ci\u00f3ja: enkultur\u00e1ci\u00f3<\/em><\/span>
\n\u00a0<\/span><\/div>\n

Ezek az\u00a0alrendszerek a\u00a0lelk\u00fcleti talentumokkal, kompetenci\u00e1kkal \u00e1lland\u00f3 k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1sba ker\u00fclnek, a\u00a0professzion\u00e1lis nevel\u00e9s sor\u00e1n szintetiz\u00e1l\u00f3dnak.<\/p>\n

\u00a0<\/span><\/div>\n

\n\u00a0<\/span>
\n2. \u00e1bra: A perszonaliz\u00e1ci\u00f3 tartom\u00e1nyainak a szint\u00e9zise (Szenczi, 2018, 130)<\/em><\/span>
\n\u00a0<\/span><\/div>\n

Az\u00a0emberi term\u00e9szet saj\u00e1toss\u00e1ga, hogy az\u00a0enkultur\u00e1ci\u00f3 \u00e9s\u00a0a\u00a0perszonaliz\u00e1ci\u00f3 a\u00a0re\u00e1l\u00e9 vil\u00e1g\u00e1ban szintetiz\u00e1l\u00f3dik, a\u00a0k\u00f6z\u00f6s komponensek, a\u00a05T+5Q egy\u00fcttes kezel\u00e9se, fejleszt\u00e9se dinamikusabb\u00e1 teheti az\u00a0emberi potenci\u00e1l tov\u00e1bbi kiteljesed\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n

Az\u00a0eddig elemzett talentumok szint\u00e9zise a\u00a0lelkiismeretess\u00e9g<\/em> (MQ), amely az\u00a0\u00e9rett embern\u00e9l az\u00a0\u00e9rtelemb\u0151l, az\u00a0\u00e9rzelemb\u0151l, a\u00a0spiritualit\u00e1sb\u00f3l \u00e9s\u00a0a\u00a0t\u00e1rsas-lelk\u00fcletb\u0151l t\u00e1pl\u00e1lkozik. Az\u00a0auton\u00f3m erk\u00f6lcs el\u00e9r\u00e9se teh\u00e1t, amikor az\u00a0ember \u201ebizonyoss\u00e1gra jut az\u00a0axi\u00f3m\u00e1k tekintet\u00e9ben, \u00e9s\u00a0meg\u00e9rti az\u00a0\u00e9rt\u00e9kdu\u00e1lok rendj\u00e9t, ir\u00e1nyt\u0171je pozit\u00edv ir\u00e1nyba \u00e1ll be\u201d (Szenczi, 2012, 44). A\u00a0moralit\u00e1s mint a\u00a0legf\u0151bb nevel\u00e9si c\u00e9l a\u00a0kult\u00faratartom\u00e1nyok rendszer\u00e9nek, a\u00a0talentumok szint\u00e9zis\u00e9nek az\u00a0egy\u00fcttes kezel\u00e9s\u00e9vel \u00e9rhet\u0151 el. Adott annak lehet\u0151s\u00e9ge, hogy az\u00a0emberi potenci\u00e1l kiteljesedj\u00e9k. A\u00a0\u201eSzintetiz\u00e1l\u00f3 professzion\u00e1lis nevel\u00e9si modell\u201d szerint az\u00a0emberi er\u0151forr\u00e1s alapja az\u00a05T+5Q szem\u00e9lyis\u00e9g: a\u00a0traszcendent\u00e1lis\u2013t\u00e1rsas kult\u00far\u00e1val rendelkez\u0151, lelkiismeretes ember (Szenczi, 2018.\u00a0306).<\/p>\n

\u00a0<\/span><\/div>\n

\n\u00a0<\/span>
\n3. \u00e1bra: A 5T\u20135Q szem\u00e9lyis\u00e9g modellje<\/em><\/span>
\n\u00a0<\/span><\/div>\n

Peter Petersen \u00e9s\u00a0Kar\u00e1csony S\u00e1ndor t\u00e1rsasauton\u00f3m rendszere <\/strong><\/p>\n

Comenius elveire t\u00e1maszkodva Kar\u00e1csony S\u00e1ndor hitt a\u00a0nevel\u00e9s erej\u00e9ben, els\u0151sorban a\u00a0nevel\u00e9s t\u00e1rsadalomjav\u00edt\u00f3 determin\u00e1ci\u00f3j\u00e1ban. \u00d3ri\u00e1si k\u00e9rd\u00e9s: a\u00a0t\u00e1rsadalom determin\u00e1lja a\u00a0nevel\u00e9st, vagy a\u00a0nevel\u00e9ssel alak\u00edtjuk ki a\u00a0t\u00e1rsas rel\u00e1ci\u00f3kat, viszonyul\u00e1sokat, k\u00f6t\u0151d\u00e9si h\u00e1l\u00f3kat, \u00edgy p\u00e9ld\u00e1ul valamilyen t\u00e1rsas sokadalmat. A\u00a0k\u00e9rd\u00e9s 21.\u00a0sz\u00e1zadi megv\u00e1laszol\u00e1sa a\u00a0kor\u00e1bban m\u00e1r elemzett emberiszabads\u00e1g-k\u00e9rd\u00e9sk\u00f6r\u00e9be is tartozik. Az\u00a0egyik ember \u00e9s\u00a0a\u00a0m\u00e1sik ember auton\u00f3mi\u00e1ja l\u00e9nyeges lelki sz\u00fcks\u00e9glet\u00fcnk. \u201eMindenkinek egyforma helye van a\u00a0Nap alatt.\u201d A tan\u00e1r\u2013di\u00e1k viszony kapcs\u00e1n a\u00a0Kar\u00e1csony S\u00e1ndor nevel\u00e9stana azt \u00fczeni a\u00a0m\u00e1nak, hogy az\u00a0egyenjog\u00fas\u00e1ghoz a\u00a0pedag\u00f3gusnak \u00e9s\u00a0a\u00a0gyermeknek egyar\u00e1nt joga van. A\u00a0m\u00e1sodrend\u0171s\u00e9gben sem a\u00a0nevel\u0151, sem a\u00a0gyermek nem \u00e9rzi j\u00f3l mag\u00e1t, hiszen mindenkinek megvan abban a\u00a0maga helye, k\u00fcldet\u00e9se \u00e9s\u00a0feladata. Az\u00a0a f\u0151, hogy ez\u00a0ne keveredjen \u00f6ssze!<\/p>\n

A\u00a0t\u00f6bb mint egy\u00a0\u00e9vtizedes holland\u2013magyar akci\u00f3kutat\u00e1saink sor\u00e1n t\u00f6bb \u00e9rt\u00e9kes adapt\u00e1ci\u00f3ra is volt lehet\u0151s\u00e9gem. Sz\u00e1momra kiemelten is nagy \u00e9lm\u00e9nyt jelentett, hogy t\u00f6bb azonoss\u00e1got fedezt\u00fcnk fel Peter Petersen \u00e9s\u00a0Kar\u00e1csony S\u00e1ndor pedag\u00f3gi\u00e1ja k\u00f6z\u00f6tt. A\u00a0gy\u00f6kerek nem v\u00e9letlenek. Az\u00a0ELTE kutat\u00f3csoporttal (N\u00e9meth Andr\u00e1s vezet\u00e9s\u00e9vel) a\u00a0holland\u2013magyar MATRA projekt keret\u00e9ben k\u00f6z\u00f6sen tanulm\u00e1nyoztuk a\u00a0holland Jenaplan rendszert (N\u00e9meth, 1991, 49). A\u00a0Jenaplan f\u0151bb elvei, eszm\u00e9i antropol\u00f3giai aspektusb\u00f3l hasonl\u00f3ak Kar\u00e1csony S\u00e1ndor szellemis\u00e9g\u00e9vel (Szenczi, 2005). A\u00a0rendszer holland adapt\u00e1ci\u00f3j\u00e1ban 1960-t\u00f3l jelent\u0151s Susan Freudenthal-Lutter (1908\u20131986) szerepe (Pompor szerk., 2019). Gyermekantropol\u00f3giai \u00e9s\u00a0pszichol\u00f3giai szempontb\u00f3l a\u00a0Jenaplanban a\u00a0gyermek alapvet\u0151 er\u0151i: a\u00a0mozg\u00e1sv\u00e1gy, a\u00a0tev\u00e9kenys\u00e9gv\u00e1gy, a\u00a0t\u00e1rsas \u00f6szt\u00f6n, a\u00a0tanul\u00e1si \u00f6szt\u00f6n. A\u00a0gyermeki sz\u00fcks\u00e9gletek: a\u00a0biztons\u00e1g, a\u00a0m\u00e1sokhoz val\u00f3 tartoz\u00e1s \u00e9s\u00a0szeretet, az\u00a0elismer\u00e9s \u00e9s\u00a0megbecs\u00fclts\u00e9g, a\u00a0tud\u00e1s \u00e9s\u00a0a\u00a0meg\u00e9rt\u00e9s, az\u00a0eszt\u00e9tikai \u00e9lm\u00e9ny, az\u00a0\u00f6nmegval\u00f3s\u00edt\u00e1s t\u00e1rsaslelk\u00fcleti sz\u00fcks\u00e9glet \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl\u00e9se. A\u00a0nevel\u00e9s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gben \u00e9s\u00a0a\u00a0k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra t\u00f6rt\u00e9nik. C\u00e9lja: a\u00a0gyermeki individualit\u00e1s t\u00e1rsask\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi szem\u00e9lyis\u00e9gg\u00e9 form\u00e1l\u00e1sa a\u00a0term\u00e9szetes, \u00f6ntev\u00e9keny tanul\u00e1s alapelvk\u00e9nt t\u00f6rt\u00e9n\u0151 hangs\u00falyoz\u00e1sa.<\/p>\n

<\/a>Deme Tam\u00e1s nevel\u00e9studom\u00e1nyi m\u0171hely\u00fcnk legut\u00f3bbi tal\u00e1lkoz\u00e1sakor elhangzott el\u0151ad\u00e1sa alkalm\u00e1val meger\u0151s\u00edtette, hogy Martin Buber filoz\u00f3fust\u00f3l megtanulhattuk, hogy az\u00a0\u00e9n csak akkor l\u00e9tezik, ha van te is (Buber, 1991). Maslow amerikai pszichol\u00f3gus sz\u00fcks\u00e9glet-\u00e1br\u00e1ja tetej\u00e9n az\u00a0\u00f6nmegval\u00f3s\u00edt\u00f3 ember, a\u00a0\u201ef\u00e9lember villog\u201d, akinek a\u00a0szabads\u00e1gra \u00e9p\u00fcl\u0151 auton\u00f3mi\u00e1ja billeg (Maslow, 1968). Maslow 1943-ban publik\u00e1lta el\u0151sz\u00f6r a\u00a0gondolatait, szinte ugyanakkor, amikor Kar\u00e1csony S\u00e1ndor az\u00a0emberiauton\u00f3mia-elm\u00e9let\u00e9t. Az\u00a0amerikai sz\u00fcks\u00e9gletpiramis alj\u00e1n az\u00a0egy\u00e9n elemi l\u00e9tfelt\u00e9teleit tal\u00e1ljuk, s\u00a0tetej\u00e9n az\u00a0\u00f6nmegval\u00f3s\u00edt\u00e1st. Itt van a\u00a0legnagyobb ellent\u00e9t a\u00a0k\u00e9t \u00e9szj\u00e1r\u00e1s k\u00f6z\u00f6tt. Maslow individuumra \u00e9p\u00edtett elm\u00e9lete az\u00a0egy\u00e9n \u00f6n\u00e9rt\u00e9k\u00e9t tartja legnagyobbra. Ezzel szemben Kar\u00e1csony S\u00e1ndor elm\u00e9lete a\u00a0m\u00e1sik emberhez val\u00f3 viszonyunkat \u00e9lteti. A\u00a0t\u00e1rsasl\u00e9t kiegyens\u00falyoz\u00e1s\u00e1nak pozit\u00edv alapja: az\u00a0\u00e9n biztons\u00e1gom garanci\u00e1ja a\u00a0te biztons\u00e1god. Az\u00a0\u201e\u00e9n-nek\u201d, az\u00a0els\u0151 szem\u00e9lynek csak akkor lehet rendezett az\u00a0\u00e9let\u00e9rz\u00e9se, zavartalan a\u00a0jogi viszonyul\u00e1sa, ha biztos\u00edtja a\u00a0\u201ete\u201d auton\u00f3mi\u00e1j\u00e1t, a\u00a0m\u00e1sodik szem\u00e9ly j\u00f3 \u00e9let\u00e9rz\u00e9s\u00e9t (Kontra, 2003, 50).<\/p>\n

A\u00a0szeretet energi\u00e1j\u00e1nak szint\u00e9zise metafizikai alapon<\/strong><\/p>\n

Weszely \u00d6d\u00f6n az\u00a0\u00e9rzelmek n\u00e9gy fajt\u00e1j\u00e1t t\u00e1rja el\u00e9nk: \u00e9rtelmi, eszt\u00e9tikai, erk\u00f6lcsi \u00e9s\u00a0vall\u00e1sos (Weszely, 1996). M\u00e1r kor\u00e1bban is utaltam r\u00e1, a\u00a0k\u00e9pess\u00e9gek fejleszt\u00e9se eszk\u00f6z\u00f6k\u00f6n (tananyagon) kereszt\u00fcl t\u00f6rt\u00e9nhet, amelyek kiv\u00e1laszt\u00e1si szempontjai csakis az\u00a0\u00e9rt\u00e9k, az\u00a0\u00e9rt\u00e9kes lehet. Az\u00a0\u00e9rt\u00e9kes egyben etikus, amelyet a\u00a0moralit\u00e1s (bels\u0151 erk\u00f6lcsi magatart\u00e1s) kapcsol \u00f6ssze a\u00a0herbarti bels\u0151 szem\u00e9lyis\u00e9ggel\u00a0\u2013\u00a0a\u00a0re\u00e1l\u00e9val; a\u00a0\u201ej\u00f3\u201d-t \u00e9s\u00a0a\u00a0\u201esz\u00e9p\u201d-et pedig a\u00a0k\u00fcls\u0151 t\u00e1rsadalmi \u00e9rt\u00e9kekkel, a\u00a0mor\u00e1llal. \u00cdgy ism\u00e9t a\u00a0nevel\u00e9s kett\u0151s determin\u00e1ci\u00f3j\u00e1hoz juthatunk el.<\/p>\n

\u00a0<\/span><\/div>\n

\n\u00a0<\/span>
\n4. \u00e1bra: Az \u00e9rzelmek fajt\u00e1i (A szerz\u0151 szerkeszt\u00e9se)<\/em><\/span>
\n\u00a0<\/span><\/div>\n

Rendk\u00edv\u00fcl jelent\u0151s l\u00e9lektani-antropol\u00f3giai kihat\u00e1sai vannak a gyermekre a nem verb\u00e1lis kommunik\u00e1ci\u00f3s elm\u00e9leteknek is, amelyek nagyobbr\u00e9szt indirekt \u00e9s \u00f6nk\u00e9ntelen jelz\u00e9sekb\u0151l, \u00e9rz\u00fcletb\u0151l, lelk\u00fcletb\u0151l tev\u0151dnek \u00f6ssze, de m\u00e9gis \u00e1ltaluk az emberek igen szoros \u00e9s \u00e1lland\u00f3 jelcser\u00e9ben, t\u00e1rsas-lelk\u00fcleti kapcsolatban \u00e1llnak egym\u00e1ssal. Ez\u00e9rt sz\u00fcks\u00e9ges az emp\u00e1tia fejleszt\u00e9se, amelynek a seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel k\u00f6nnyebben meg\u00e9rthetj\u00fck egym\u00e1st.<\/p>\n

A\u00a0Magyarorsz\u00e1gi Reform\u00e1tus Egyh\u00e1z Doktorok Koll\u00e9gium\u00e1nak Nevel\u00e9studom\u00e1nyi Kutat\u00f3csoportjai t\u00f6bb \u00e9ve egy\u00fcttm\u0171k\u00f6dnek az\u00a0MTA-SZTE, a\u00a0Debreceni Egyetem, a\u00a0Pannon Egyetem, a\u00a0P\u00e9csi Egyetem, az\u00a0\u00d3TE kutat\u00f3csoportjaival \u00e9s\u00a0m\u00e1s tudom\u00e1nyos m\u0171helyekkel is. Az\u00a0elm\u00falt 5\u00a0\u00e9vben kiemelten is foglalkoztunk az\u00a0\u00e9rz\u00fcleti, a\u00a0spiritu\u00e1lis, a\u00a0t\u00e1rsaslelk\u00fcleti intelligencia, a\u00a0gyermeki EQ-SQ-TQ m\u00e9r\u00e9s\u00e9vel, annak tartalmi fejleszt\u00e9s\u00e9vel. T\u00e9m\u00e1nk r\u00e9szben kapcsol\u00f3dik a\u00a0Daniel Goleman \u00e1ltal f\u00e9mjelzett, nemzetk\u00f6zileg is elismert EQ-kutat\u00e1sokhoz, az\u00a0ezir\u00e1ny\u00fa magyar tudom\u00e1nyos eredm\u00e9nyekhez: Cs\u00e9pe Val\u00e9ria, Zsolnai Anik\u00f3, K\u00e1d\u00e1r Annam\u00e1ria munk\u00e1ihoz. Azonban a\u00a0mi hipot\u00e9ziseink ezen a\u00a0ter\u00fcleten is a\u00a0nevel\u00e9s kulturol\u00f3giai-axiol\u00f3giai szint\u00e9zis\u00e9n \u00e9s\u00a0a\u00a0t\u00e1lentumok fejleszt\u00e9s\u00e9nek szakszer\u0171 kezel\u00e9s\u00e9n, a\u00a0\u201eT-szem\u00e9lyis\u00e9g\u201d<\/em> boldogul\u00e1s\u00e1nak krisztusi szeretet\u00e9n alapulnak.<\/p>\n

Kutat\u00e1sunk az\u00a0ember lelk\u00fcleti m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek elemz\u00e9sekor kiemelten is figyelembe veszi a\u00a0fluencia (\u00e1raml\u00e1s) komplexit\u00e1s\u00e1t is. A\u00a0re\u00e1l\u00e9k m\u0171k\u00f6d\u00e9si elve alapj\u00e1n a\u00a0pneuma a\u00a0transzcendent\u00e1lis t\u00e1rsas-lelk\u00fclet fel\u00e9 nyitja fel a\u00a0kapcsol\u00f3d\u00e1si lehet\u0151s\u00e9geket. Hasonl\u00f3 tapasztal\u00e1sr\u00f3l besz\u00e9l Cs\u00edkszentmih\u00e1lyi Mih\u00e1ly a\u00a0flow-\u00e9lm\u00e9ny kapcs\u00e1n, mely olyan tev\u00e9kenys\u00e9gek sor\u00e1n j\u00f6n l\u00e9tre, mikor a\u00a0t\u00e9r \u00e9s\u00a0az\u00a0id\u0151 megsz\u0171nni l\u00e1tszik a\u00a0szem\u00e9lyis\u00e9g k\u00e9pess\u00e9geinek a\u00a0teljes kihaszn\u00e1l\u00e1sa k\u00f6zben (Cs\u00edkszentmih\u00e1lyi, 1997, 11\u201312). A\u00a020\u00a0sz\u00e1zad eleji filoz\u00f3fi\u00e1k erre a\u00a0teljess\u00e9gre az\u00a0energia fogalm\u00e1t mint egyetlen univerz\u00e1lis k\u00f6z\u00f6s nevez\u0151t vezett\u00e9k be. Elm\u00e9let\u00fcnkben ezt a\u00a0krisztusi szeretet energi\u00e1jak\u00e9nt alkalmazzuk a\u00a0kereszty\u00e9n nevel\u00e9s sor\u00e1n. Megjegyzem, hogy Kar\u00e1csony S\u00e1ndor nyom\u00e1n legt\u00f6bbsz\u00f6r a\u00a0pozit\u00edv energiaforr\u00e1sokat emelj\u00fck ki, de a\u00a0Gyermek-EQ m\u00e9r\u00e9sekor a\u00a0negat\u00edv t\u00e1rsaslelk\u00fcleti kateg\u00f3ri\u00e1kat haszn\u00e1ljuk (Deme, 2022, 30). Az\u00a0entr\u00f3pia okainak felt\u00e1r\u00e1s\u00e1ra a\u00a0negat\u00edv kateg\u00f3ri\u00e1k elemz\u00e9se elker\u00fclhetetlen. Teh\u00e1t az\u00a0EQ-kutat\u00e1saink sor\u00e1n a\u00a0pozit\u00edv \u00e9s\u00a0a\u00a0negat\u00edv kateg\u00f3ri\u00e1kat egyar\u00e1nt m\u00e9rj\u00fck, elemezz\u00fck.<\/p>\n

A\u00a0gyermeki \u00e9rzelmi intelligencia hazai kutat\u00e1s\u00e1nak m\u00e9rf\u00f6ldk\u00f6ve lehet a\u00a02020\u00a0\u0151sz\u00e9n elindult \u00e1tfog\u00f3 felm\u00e9r\u00e9s, amelynek adatb\u00e1zisa nem z\u00e1rult le, napjainkban is b\u0151v\u00fcl. Az\u00a05\u201312\u00a0\u00e9ves koroszt\u00e1lyt megsz\u00f3l\u00edt\u00f3 Gyermek-EQ az\u00a0emberi identit\u00e1s felt\u00e9rk\u00e9pez\u00e9s\u00e9t is szolg\u00e1lja, melynek ikonj\u00e1ra kattintva az\u00a0\u00fagynevezett els\u0151dleges tesztf\u00f6lv\u00e9tel appar\u00e1tusa hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151v\u00e9 v\u00e1lik (www\u200b.erzelmieq\u200b.hu<\/a>). A\u00a0tesztek elemz\u00e9se, \u00e9rt\u00e9kel\u00e9se sor\u00e1n az\u00a0a\u00a0c\u00e9lunk, hogy a\u00a0szociat\u00edv k\u00e9pess\u00e9geket is diagnosztiz\u00e1ljuk. Az\u00a0emberi er\u0151forr\u00e1s hat\u00e9kony fejleszt\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben egy\u00a0harmonikusan m\u0171k\u00f6d\u0151 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g kialak\u00edt\u00e1sa, egy\u00a0j\u00f3l m\u0171k\u00f6d\u0151, pozit\u00edv gondolkod\u00e1s\u00fa t\u00e1rsaslelk\u00fcleti-t\u00e1rsadalmi berendezked\u00e9s rekonstru\u00e1l\u00e1s\u00e1nak, rehabilit\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak a\u00a0v\u00edzi\u00f3j\u00e1t felt\u00e9telezz\u00fck (Hecker-R\u00e9z, 2021,\u00f3; Hecker-R\u00e9z\u00a0\u2013\u00a0Szenczi\u00a0\u2013\u00a0Tokaji, 2021). Gyermek-EQ kutat\u00e1sunk rem\u00e9nys\u00e9g szerint egyben egy\u00a0radik\u00e1lis antropol\u00f3giai fordulatnak is tekinthet\u0151, \u00e9s\u00a0egyben folytat\u00e1sa annak az\u00a0\u00f6r\u00f6ks\u00e9gnek, amely az\u00a0emberi potenci\u00e1l spiritu\u00e1lis \u00e9s\u00a0transzcendens horizontj\u00e1t is \u00e9rinti.<\/p>\n

\u00a0<\/span><\/div>\n

\n\u00a0<\/span>
\n5. \u00e1bra: T\u00e1rsas tal\u00e1lkoz\u00e1sok t\u00e1gul\u00f3 mez\u0151i (A szerz\u0151 szerkeszt\u00e9se)<\/em><\/span>
\n\u00a0<\/span><\/div>\n

Az\u00a0emberi er\u0151forr\u00e1s tekintet\u00e9ben sz\u00e1munkra fontos el\u00e1gaz\u00e1si pont a\u00a0b\u00e9kess\u00e9gig eljut\u00f3 k\u00e9pess\u00e9ghalmazok ki\u00e9p\u00edthet\u0151s\u00e9ge. Ez\u00a0a k\u00e9pess\u00e9gi szint a\u00a0modifikat\u00edv k\u00e9pess\u00e9gekkel rokon\u00edthat\u00f3 (Nagy, 2000). Az\u00a0\u00e9lettelen \u00e9s\u00a0az\u00a0\u00e9l\u0151vil\u00e1g el\u00e1gaz\u00e1si rendszereiben, az\u00a0\u00e9n-viszonyul\u00e1s sor\u00e1n: \u00e9n\u00a0\u2013\u00a0m\u00e1sik; \u00e9n\u00a0\u2013\u00a0m\u00e1s, az\u00a0els\u0151dleges probl\u00e9ma a\u00a0term\u00e9szet, a\u00a0k\u00f6rnyezet \u00e9s\u00a0az\u00a0emberis\u00e9g (t\u00e1rsadalom) ir\u00e1nti harm\u00f3nia k\u00e9pess\u00e9g\u00e9nek a\u00a0k\u00e9rd\u00e9se. Ez\u00a0a k\u00e9pess\u00e9ghalmaz az\u00a0\u00e9l\u0151 \u00e9s\u00a0az\u00a0\u00e9lettelen k\u00f6z\u00f6tti \u00e1tmenetet k\u00e9pezi, ez\u00e9rt el\u00e1gaz\u00e1si pont is, mivel a\u00a0term\u00e9szet \u00e9l\u0151, de \u00fagy \u00e9l\u0151, hogy \u201enem csak ember\u201d. E\u00a0ter\u00fclet k\u00e9t lelk\u00fcleti k\u00e9pess\u00e9ghalmazt mozgat, az\u00a0egyik az\u00a0\u201e\u00e9n\u201d \u00e9s\u00a0a\u00a0term\u00e9szeti (term\u00e9szetes)\u00a0\u2013\u00a0\u00e9l\u0151, de nem ember; a\u00a0m\u00e1sik, a\u00a0m\u00e1sodlagos k\u00f6rnyezet eset\u00e9ben a\u00a0nem \u00e9l\u0151 t\u00e1rsas-rel\u00e1ci\u00f3j\u00e1t min\u0151s\u00edti. Az\u00a0\u00e9lettelen megbecs\u00fcl\u00e9se az\u00a0\u00e9l\u0151 megmarad\u00e1s\u00e1t is befoly\u00e1solja. Az\u00a0\u00e9l\u0151 \u00e9s\u00a0az\u00a0\u00e9lettelen k\u00f6z\u00f6tt biol\u00f3giai-fizikai k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151s\u00e9g \u00e9l, de a\u00a0lelki k\u00e9pess\u00e9gek \u00f6sszefogj\u00e1k a\u00a0k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get, \u00e9s\u00a0tov\u00e1bbfejl\u0151dve egy\u00a0\u00fajabb k\u00e9pess\u00e9gig\u00e9nyt mutatnak, a\u00a0transzcendent\u00e1lis viszonyul\u00e1s k\u00e9pess\u00e9g\u00e9t, vagyis az\u00a0\u00e9szj\u00e1r\u00e1sbeli (vil\u00e1gn\u00e9zeti) be\u00e1ll\u00edt\u00f3d\u00e1s egy\u00a0saj\u00e1tos k\u00e9pess\u00e9ghalmaz\u00e1r\u00f3l besz\u00e9lhet\u00fcnk, amely az\u00a0ember \u00e9let\u00e9ben egy\u00a0el\u00e1gaz\u00f3 fejl\u0151d\u00e9si lehet\u0151s\u00e9g. Ha az\u00a0anyag ker\u00fcl a\u00a0k\u00f6z\u00e9ppontba, akkor nincs v\u00e1laszthat\u00f3 \u00e1llapot, amellyel az\u00a0\u00e9l\u0151 \u00e9s\u00a0az\u00a0\u00e9lettelen k\u00f6z\u00f6tti viszonyt tov\u00e1bb lehetne fejleszteni, hanem csak az\u00a0\u00e9lettelenhez viszonyul (ragaszkodik), \u00edgy nem alakul ki p\u00e9ld\u00e1ul az\u00a0egy \u201eigaz \u00e9l\u0151\u201d sem. Ebben az\u00a0\u00e9rtelemben egy\u00a0zs\u00e1kutc\u00e1t \u00e9rt\u00fcnk el, hiszen a\u00a0mat\u00e9ria, a\u00a0p\u00e9nzvil\u00e1g hat\u00e1rozza meg a\u00a0legfels\u0151bb tudatot, amelynek k\u00f6vetkezt\u00e9ben cs\u00f6kken a\u00a0szeretet energi\u00e1ja: a\u00a0tartalmas cselekv\u0151k\u00e9pess\u00e9g. Feler\u0151s\u00f6dik a\u00a0\u201etisztess\u00e9ges haszon\u201d (L\u00e1nyi, 2000) helyett a\u00a0kizs\u00e1km\u00e1nyol\u00e1s, az\u00a0\u00f6r\u00f6m, a\u00a0j\u00f3ll\u00e9t helyett a\u00a0birtokl\u00e1sv\u00e1gy, a\u00a0f\u00e9lelem, az\u00a0irigys\u00e9g, s\u0151t a\u00a0gy\u0171l\u00f6let, amelynek k\u00f6vetkezt\u00e9ben az\u00a0entr\u00f3pia vesz\u00e9lye fenyeget (Szenczi, 2023, 139\u2013159).<\/p>\n

\u00a0<\/span><\/div>\n

Felhaszn\u00e1lt irodalom<\/strong><\/p>\n

Buber, Martin (1991): \u00c9n \u00e9s\u00a0te<\/em>. Eur\u00f3pa, Budapest.<\/p>\n

Cs\u00edkszentmih\u00e1lyi Mih\u00e1ly (1997): Flow\u00a0\u2013\u00a0Az \u00e1ramlat<\/em>. Akad\u00e9miai Kiad\u00f3, Budapest.<\/p>\n

Deme Tam\u00e1s (2022): Mi\u00e9rt nem nevelheti az\u00a0\u00e9rtelmis\u00e9g az\u00a0ifj\u00fas\u00e1got. Kar\u00e1csony-tanulm\u00e1nyok<\/em>. Orpheusz Kiad\u00f3, Budapest.<\/p>\n

Goleman, Daniel (1997): \u00c9rzelmi intelligencia<\/em>. H\u00e1tt\u00e9r Kiad\u00f3, Budapest.<\/p>\n

Goleman, Daniel (2008): T\u00e1rsas intelligencia<\/em>. Nyitott K\u00f6nyvm\u0171hely, Budapest.<\/p>\n

Hecker-R\u00e9z Robert (2021): Az\u00a0\u00e9rzelmi intelligencia term\u00e9szetrajza, fejleszt\u00e9s\u00e9nek m\u00f3dszerei<\/em>. MondAt Kft., Budapest.<\/p>\n

Hecker-R\u00e9z Robert\u00a0\u2013\u00a0Szenczi \u00c1rp\u00e1d\u00a0\u2013\u00a0Tokaji Bal\u00e1zs (2021): EQ-m\u00e9r\u00e9s \u00e9s- fejleszt\u00e9s a\u00a0gyermekkorban<\/em>. In: MRN 2021.\u00a02, el\u00e9rhet\u0151: www\u200b.refpedi\u200b.hu\u200b\/mrn\u200b2021\u200b\/2<\/a>. A\u00a0let\u00f6lt\u00e9s d\u00e1tuma: 2022.\u00a0\u00e1prilis\u00a012.<\/p>\n

Herbart, Johann (1932): Pedag\u00f3giai el\u0151ad\u00e1sok v\u00e1zlata<\/em>. Budapest.<\/p>\n

K\u00e1d\u00e1r Annam\u00e1ria (2012): Mesepszichol\u00f3gia. Az\u00a0\u00e9rzelmi intelligencia fejleszt\u00e9se gyermekkorban<\/em>. Kulcslyuk Kiad\u00f3, Szeksz\u00e1rd.<\/p>\n

Kontra Gy\u00f6rgy (2003): Kar\u00e1csony S\u00e1ndor, a\u00a0nagyh\u00edr\u0171 professzor<\/em>. BIP, Budapest.<\/p>\n

L\u00e1nyi Guszt\u00e1v (2000): Magyars\u00e1g, protestantizmus, t\u00e1rsasl\u00e9lektan. Hagyom\u00e1ny \u00e9s\u00a0meg\u00fajul\u00e1s konfliktustana Kar\u00e1csony S\u00e1ndor \u00e9letm\u0171v\u00e9ben<\/em>. Osiris Kiad\u00f3, Budapest.<\/p>\n

L\u00e1z\u00e1r Imre-Szenczi \u00c1rp\u00e1d (szerk.) (2015): A\u00a0nevel\u00e9s kozmol\u00f3gusai<\/em>.<\/em> K\u00e1roli G\u00e1sp\u00e1r Reform\u00e1tus Egyetem, L’Harmattan Kiad\u00f3, Budapest.<\/p>\n

L\u00e1z\u00e1r Imre (szerk.) (2011): K\u00f6rnyezet \u00e9s\u00a0emberk\u00e9p<\/em>. KRE-BTK \u00e9s\u00a0Patrocinium, Budapest.<\/p>\n

Maslow, A. S. (2003\u00a0[1968]): A\u00a0l\u00e9t pszichol\u00f3gi\u00e1ja fel\u00e9<\/em>. Ursus Kiad\u00f3, Budapest.<\/p>\n

Nagy J\u00f3zsef (1996): Nevel\u00e9si k\u00e9zik\u00f6nyv. Szem\u00e9lyis\u00e9gfejleszt\u0151 pedag\u00f3giai programok k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9hez<\/em>. Mozaik Oktat\u00e1si St\u00fadi\u00f3, Szeged.<\/p>\n

Nagy J\u00f3zsef (2000): XXI. sz\u00e1zad \u00e9s\u00a0nevel\u00e9s<\/em>. Osiris Kiad\u00f3, Budapest.<\/p>\n

N\u00e9meth Andr\u00e1s (1991): Peter Petersen J\u00e9na-terv iskol\u00e1ja<\/em>. In: \u00daj Pedag\u00f3giai Szemle, 11.\u00a0sz\u00e1m.<\/p>\n

Pompor Zolt\u00e1n (2019): (szerk.): A\u00a0kereszty\u00e9n pedag\u00f3gia esszenci\u00e1ja<\/em>. MRE Reform\u00e1tus Tananyagfejleszt\u0151 Csoport, Budapest.<\/p>\n

Puk\u00e1nszky B\u00e9la (2013): Pedag\u00f3giai eszmet\u00f6rt\u00e9net<\/em>. Gondolat Kiad\u00f3, Budapest.<\/p>\n

Puk\u00e1nszky B\u00e9la\u00a0\u2013\u00a0N\u00e9meth Andr\u00e1s (1996): Nevel\u00e9st\u00f6rt\u00e9net<\/em>. Nemzeti Tank\u00f6nyvkiad\u00f3 Rt., Budapest.<\/p>\n

Skiera, Ehrenhard: (1994): Egy\u00a0antropol\u00f3giai pedag\u00f3gia alapvon\u00e1sai<\/em>. ELTE TFK Nevel\u00e9studom\u00e1nyi Tansz\u00e9k, Budapest, 13\u201325.<\/p>\n

Szenczi \u00c1rp\u00e1d (2012): Az\u00a0ember term\u00e9szete \u2013term\u00e9szetes(en) nevel\u00e9s.<\/em> K\u00e1roli G\u00e1sp\u00e1r Reform\u00e1tus Egyetem, L\u2019Harmattan Kiad\u00f3, Budapest. Url: https:\/\/\u200bdtk.\u200btankonyvtar.\u200bhu\/\u200bxmlui\/\u200bbitstream\/\u200bhandle\/\u200b123456789\/\u200b3980\/\u200bszenczi_arpad_\u200b-\u200b_az_\u200bember_\u200btermeszete\u200b.pdf?sequence=1&isAllowed=y<\/a>. A\u00a0let\u00f6lt\u00e9s d\u00e1tuma: 2023.\u00a007.\u00a027.<\/p>\n

Szenczi \u00c1rp\u00e1d (2008): A\u00a0nagyk\u0151r\u00f6si tan\u00edt\u00f3k\u00e9pz\u00e9s szellemis\u00e9g\u00e9nek t\u00f6rt\u00e9neti rekonstrukci\u00f3ja<\/em>, in: Studia Caroliensia 1., 94\u2013115.\u00a0Url: http:\/\/\u200bwww\u200b.kre\u200b.hu\u200b\/portal\u200b\/doc\u200b\/studia\u200b\/Cikkek\u200b\/2008\u200b.1\u200b.szam\u200b\/2008\u200b.1\u200b.Szenczi_\u200bArpad\u200b.pdf<\/a>. A\u00a0let\u00f6lt\u00e9s: 2022.\u00a0janu\u00e1r\u00a011.<\/p>\n

Szenczi \u00c1rp\u00e1d (2018): Professzion\u00e1lis nevel\u00e9s\u00a0\u2013\u00a0\u00e9rt\u00e9kk\u00f6zvet\u00edt\u00e9s t\u00e1rsas-lelk\u00fcleti alapon<\/em>. E\u00f6tv\u00f6s J\u00f3zsef, Budapest.<\/p>\n

Szenczi \u00c1rp\u00e1d (2022): Az\u00a0enkultur\u00e1ci\u00f3 \u00e9s\u00a0a\u00a0perszonaliz\u00e1ci\u00f3 szint\u00e9zise a\u00a0mai kereszty\u00e9n szellemis\u00e9g\u0171 nevel\u00e9sben<\/em>. In: Collegium Doctorum, 18.\u00a0\u00e9vfolyam, 2022\/2., 263\u2013281.<\/p>\n

Szenczi \u00c1rp\u00e1d (2023): Pedag\u00f3gusk\u00e9pz\u00e9s, nevel\u00e9studom\u00e1ny t\u00e1rsas-lelk\u00fcleti alapon<\/em>. In: Furk\u00f3 P\u00e9ter\u00a0\u2013\u00a0Czegl\u00e9dy Anita\u00a0\u2013\u00a0Cs\u0151ke Zolt\u00e1n (szerk.): Hittel \u00edrt tudom\u00e1ny, tudom\u00e1nnyal \u00edrt hit. Studia Caroliensia, L\u2019Harmattan Kiad\u00f3, 139\u2013158.<\/p>\n

Weszely \u00d6d\u00f6n (1996): Bevezet\u00e9s a\u00a0nevel\u00e9studom\u00e1nyba<\/em>. OPKM, Budapest.<\/p>\n

Zsolnai J\u00f3zsef (1995): Az\u00a0\u00e9rt\u00e9kk\u00f6zvet\u00edt\u0151 \u00e9s\u00a0k\u00e9pess\u00e9gfejleszt\u0151 pedag\u00f3gia<\/em>. T\u00e1rogat\u00f3 Kiad\u00f3, Budapest.<\/p>\n

Zsolnai J\u00f3zsef (2009): Szellemis\u00e9g\u00a0\u2013\u00a0\u00e9rt\u00e9krendszer\u00a0\u2013\u00a0k\u00f6znevel\u00e9s. Axiol\u00f3giailag alapozott k\u00e9pess\u00e9gfejleszt\u0151 akci\u00f3kutat\u00e1sokt\u00f3l a\u00a0tudom\u00e1nypedag\u00f3gi\u00e1ig<\/em>. In: Studia Caroliensia, 9\/2\u20133., 73\u201390.<\/p>\n

\u00a0<\/span><\/div>\n

Vissza a\u00a0tartalomjegyz\u00e9kre<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

2025. m\u00e1jus-j\u00fanius, XXXII. \u00e9vfolyam, 9\u201310. sz\u00e1m, ISSN 2729-9066 A\u00a0cikk let\u00f6lt\u00e9se PDF form\u00e1tumban \u00a0 Szenczi \u00c1rp\u00e1d Az\u00a0ember t\u00e1rsaslelk\u00fcleti er\u0151forr\u00e1sainak dimenzi\u00f3i \u00a0 Bevezet\u0151 gondolatok Nevel\u00e9sfiloz\u00f3fiai aspektusb\u00f3l m\u00e1r Herbart szembes\u00edt benn\u00fcnket a\u00a0m\u00e9g a\u00a0tizenkilencedik sz\u00e1zadban is \u00e9rv\u00e9nyesnek l\u00e1tott platoni alapvet\u00e9ssel, mely szerint a\u00a0re\u00e1l\u00e9k szellemi term\u00e9szet\u0171ek, az\u00a0anyagvil\u00e1g pedig m\u00e1sodlagos l\u00e1tszatvil\u00e1g. Herbart e\u00a0tudatt\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl l\u00e9tez\u0151 els\u0151dleges vil\u00e1g v\u00e9gs\u0151, szellemi term\u00e9szet\u0171 elem\u00e9nek, […]<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"_lmt_disableupdate":"no","_lmt_disable":"","footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"class_list":["post-11781","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-egyeb"],"acf":[],"modified_by":"decsiz","_links":{"self":[{"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/11781","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=11781"}],"version-history":[{"count":9,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/11781\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":28224,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/11781\/revisions\/28224"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=11781"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=11781"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=11781"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}