{"id":11801,"date":"2025-05-05T12:21:25","date_gmt":"2025-05-05T10:21:25","guid":{"rendered":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/?p=11801"},"modified":"2025-12-03T09:20:46","modified_gmt":"2025-12-03T08:20:46","slug":"xxxii_09-10_06","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/xxxii_09-10_06\/","title":{"rendered":"Hecker-R\u00e9z R\u00f3bert: Az \u00c9RH\u0150 EQ-teszt fejl\u0151d\u00e9se \u00e9s hat\u00e1sa"},"content":{"rendered":"

2025. m\u00e1jus-j\u00fanius, XXXII. \u00e9vfolyam, 9\u201310. sz\u00e1m, ISSN 2729-9066<\/strong><\/p>\n

A\u00a0cikk let\u00f6lt\u00e9se PDF form\u00e1tumban<\/a><\/p>\n

\u00a0<\/span>
\nHecker-R\u00e9z R\u00f3bert<\/span><\/p>\n

Az\u00a0\u00c9RH\u0150 EQ-teszt fejl\u0151d\u00e9se \u00e9s\u00a0hat\u00e1sa<\/span><\/strong><\/p>\n

\u00a0<\/strong><\/span><\/p>\n

Bevezet\u00e9s<\/strong><\/p>\n

Nem k\u00f6nny\u0171 egy\u00a013\u00a0\u00e9ve tart\u00f3 kutat\u00e1st\u00f6rt\u00e9netet viszonylag kev\u00e9s sz\u00f3val \u00f6sszefoglalni, m\u00e9gpedig \u00fagy, hogy az\u00a0abban r\u00e9szt nem vev\u0151 olvas\u00f3 sz\u00e1m\u00e1ra is \u00e1tl\u00e1that\u00f3 legyen mindez. \u0150szint\u00e9n sz\u00f3lva nem mertem volna erre v\u00e1llalkozni, ha a\u00a0Katedra szaklap f\u0151szerkeszt\u0151je, Petres Csizmadia Gabriella nem biztat erre.<\/p>\n

Ez\u00a0a biztat\u00e1s j\u00f3kor is j\u00f6tt, hiszen \u00e9ppen ezen a\u00a0h\u00e9ten tudtuk koll\u00e9g\u00e1immal az\u00a0\u00c9RH\u0150 EQ-teszt hossz\u00fa \u00e9vek \u00f3ta tart\u00f3 tesztrev\u00edzi\u00f3s folyamat\u00e1t befejezni, \u00e9s\u00a0\u00faj innov\u00e1ci\u00f3k\u00e9nt n\u00e9met nyelven is hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151v\u00e9 tenni. \u00cdgy teh\u00e1t most \u00fagy fogalmazhatok, hogy a\u00a0f\u00f6lk\u00e9r\u00e9s \u00e9ppen a\u00a0megfelel\u0151 id\u0151ben \u00e9rkezett, hiszen a\u00a0tesztrev\u00edzi\u00f3s munka sor\u00e1n sz\u00e1mos alapvet\u0151 k\u00e9rd\u00e9st \u00e9rtelmezt\u00fcnk \u00fajra \u00e9s\u00a0v\u00e1laszoltunk meg.<\/p>\n

Miel\u0151tt azonban elkezdem a\u00a0konkr\u00e9t kifejt\u00e9st, szeretn\u00e9m a\u00a0teszt alakul\u00e1s\u00e1nak egy\u00a0fontos k\u00f6r\u00fclm\u00e9ny\u00e9t v\u00e1zolni. Form\u00e1l\u00f3d\u00f3 kutat\u00f3csoportunk\u00a0\u2013\u00a0amely 2023-t\u00f3l m\u00e1r a\u00a0Korn\u00e9liusz EQ-Kutat\u00f3 Int\u00e9zetben m\u0171k\u00f6dik\u00a0\u2013\u00a0az\u00a0elm\u00falt 13\u00a0\u00e9vben folyamatosan \u00e9s\u00a0intenz\u00edven foglalkozott az\u00a0\u00e9rzelmi intelligencia t\u00e9m\u00e1j\u00e1val. A\u00a0m\u0171helybesz\u00e9lget\u00e9sek, tanfolyamok, konferenci\u00e1k \u00e9s\u00a0ny\u00e1ri t\u00e1borok voltak azok a\u00a0tal\u00e1lkoz\u00f3helyek \u00e9s\u00a0f\u00f3kuszpontok, ahol megl\u00e1t\u00e1sainkat \u00e9s\u00a0kutat\u00e1si eredm\u00e9nyeinket kicser\u00e9lt\u00fck egym\u00e1ssal. Magam szem\u00e9ly szerint ezeket az\u00a0impulzusokat nem csup\u00e1n befogadtam, serkentettem \u00e9s\u00a0el\u0151seg\u00edtettem, hanem be\u00e9p\u00edtettem a\u00a0ter\u00e1pi\u00e1s munk\u00e1mba is. Ezekben az\u00a0\u00e9vekben \u00edgy sz\u00fcletett meg a\u00a0kutat\u00e1s, a\u00a0k\u00f6z\u00f6s \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s \u00e9s\u00a0\u00e9rtelmez\u00e9s, valamint a\u00a0gyakorlati alkalmaz\u00e1s egyre hat\u00e9konyabb k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1sa.<\/p>\n

A\u00a0fent felsorolt \u200b\u200bokok miatt \u00edr\u00e1somban nem fogok konkr\u00e9t k\u00f6nyveket id\u00e9zni, hanem olyan befoly\u00e1sos szerz\u0151ket t\u00e1rgyalok, akik k\u00f6z\u00f6s form\u00e1l\u00f3d\u00e1sunkban sz\u00e1momra \u00e9s\u00a0sz\u00e1munkra \u00fatmutat\u00f3k\u00e9nt szolg\u00e1ltak. Publik\u00e1ci\u00f3m ebb\u0151l a\u00a0szempontb\u00f3l t\u00falmutat a\u00a0tudom\u00e1nyos cikk hagyom\u00e1nyos form\u00e1j\u00e1n, mivel ha az\u00a0EMTHE \u00e9rzelemteszt 1\u00a0705\u00a0tesztalany\u00e1nak \u00e9s\u00a0az\u00a0ebb\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 137\u00a0ter\u00e1pi\u00e1s kliens\u00e9nek hat\u00e1s\u00e1t figyelembe akarom venni, akkor az\u00a0\u0151 impulzusaikat els\u0151dleges priorit\u00e1sk\u00e9nt kell kezelnem.<\/p>\n

Az\u00a0autokeirikus megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s\u0171 EQ-kutat\u00e1s kiindul\u00f3pontja<\/strong><\/p>\n

Kutat\u00e1si projekt\u00fcnk kiindul\u00f3pontja a ki\u00e9g\u00e9s jelens\u00e9g\u00e9nek vizsg\u00e1lata volt. Hamar elvetett\u00fck azt a gondolatot, mely szerint a ki\u00e9g\u00e9s valamif\u00e9le olyan rendszerszint\u0171 kiv\u00e1lt\u00f3 okra lenne visszavezethet\u0151, amely a t\u00e1rsadalom interakci\u00f3ikb\u00f3l vagy az aktu\u00e1lis kapcsolati h\u00e1l\u00f3b\u00f3l eredne. Besz\u00e9lget\u00e9seinkben, gondolati impulzusainkban egyre ink\u00e1bb felkeltette figyelm\u00fcnket az er\u0151forr\u00e1sok k\u00e9rd\u00e9se. Tudom\u00e1nyos programunknak ebben az id\u0151szak\u00e1ban az er\u0151forr\u00e1sokra m\u00e9g mindazon energi\u00e1k gy\u0171jt\u0151fogalomk\u00e9nt tekintett\u00fcnk, amelyek az embereket a \u201emindennapi \u00e9letre alkalmass\u00e1\u201d \u00e9s kreat\u00edvv\u00e1 teszik. Fontos l\u00f6k\u00e9st adott a tudom\u00e1nyos p\u00e1rbesz\u00e9d dr. habil. H\u00e9zser G\u00e1borral, aki doktori programom r\u00e9szek\u00e9nt felh\u00edvta a figyelmemet az \u00fan. autopoietikus rendszerszeml\u00e9let\u0171ek \u00e9rveire. Az \u0151 \u00edr\u00e1saikat olvasva \u00e9s t\u00e1rsaimmal ki\u00e9rt\u00e9kelve arra a k\u00f6vetkeztet\u00e9sre jutottam, hogy az a fajta \u00f6nhat\u00e9konys\u00e1g, amely l\u00e9nyeg\u00e9t tekintve folyamatosan \u00faj utakat keres \u00e9s tal\u00e1l ugyanazon mennyis\u00e9g\u0171 energia hasznos\u00edt\u00e1s\u00e1ra, nem val\u00f3di meg\u00fajul\u00e1st, hanem v\u00e9gs\u0151 soron teljes ki\u00e9g\u00e9st eredm\u00e9nyez. E n\u00e9zet kritik\u00e1jak\u00e9nt tal\u00e1ltam teh\u00e1t az autokeirikus kifejez\u00e9sre. E megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s tartalma ebben a szakaszban m\u00e9g meglehet\u0151sen hom\u00e1lyos volt, de egy \u00e1ll\u00edt\u00e1s szil\u00e1rdan megfogalmaz\u00f3dott: ahelyett, hogy saj\u00e1t er\u0151forr\u00e1sainkat akn\u00e1zzuk ki, ink\u00e1bb azok felfedez\u00e9s\u00e9re kell t\u00f6rekedn\u00fcnk. Ezt a f\u00f3kuszt azut\u00e1n autokeirikusnak neveztem, melyet kutat\u00f3csoportunk \u00edgy fogadott el \u00e9s alkalmaz.<\/p>\n

Az\u00a0energetikai l\u00e1t\u00e1sm\u00f3d kialakul\u00e1sa<\/strong><\/p>\n

Nagyj\u00e1b\u00f3l k\u00e9t \u00e9v ut\u00e1n egy\u00e9rtelm\u0171v\u00e9 v\u00e1lt: azon er\u0151forr\u00e1sok kutat\u00e1s\u00e1nak szentelj\u00fck magunkat, melyek az emberi l\u00e9t vitalit\u00e1s\u00e1t hat\u00e1rozz\u00e1k meg. Mindek\u00f6zben egyre ink\u00e1bb meg voltunk gy\u0151z\u0151dve arr\u00f3l, hogy ez a vitalit\u00e1s saj\u00e1t t\u00f6rv\u00e9nyszer\u0171s\u00e9gekkel rendelkezik, ebb\u0151l fakad\u00f3an nem annak kiakn\u00e1z\u00e1s\u00e1ra \u00e9s befoly\u00e1sol\u00e1s\u00e1ra kell t\u00f6rekedn\u00fcnk, hanem arra, hogy \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl\u00e9s\u00e9t ne akad\u00e1lyozzuk. Az autokeirikus l\u00e1t\u00e1sm\u00f3d teh\u00e1t egyre ink\u00e1bb abba az ir\u00e1nyba fejl\u0151d\u00f6tt, hogy ennek a vitalit\u00e1snak \u00f6n\u00e1ll\u00f3 hat\u00e1st tulajdon\u00edtottunk, amely auton\u00f3m t\u00f6rv\u00e9nyszer\u0171s\u00e9gekkel rendelkezik. \u00cdgy egyre ink\u00e1bb az energetikai l\u00e1t\u00e1sm\u00f3d fel\u00e9 haladtunk. \u00c1m amikor id\u00e1ig eljutottunk, egy lek\u00fczdhetetlennek t\u0171n\u0151 akad\u00e1lyba \u00fctk\u00f6zt\u00fcnk. Dilemm\u00e1nk a k\u00f6vetkez\u0151 k\u00e9rd\u00e9sben foglalhat\u00f3 \u00f6ssze: Hogyan hat\u00e1rozzuk meg az energia jelens\u00e9g\u00e9t, illetve hogyan m\u00e9rj\u00fck a hat\u00e1s\u00e1t? Ez a k\u00e9rd\u00e9s szinte leblokkolt benn\u00fcnket, mert nem akartunk az \u00e1ltudom\u00e1nyos \u201eenergiagy\u00f3gy\u00edt\u00e1s\u201d felsz\u00ednes v\u00e1laszainak \u00e1ldozat\u00e1v\u00e1 v\u00e1lni. M\u00e1sr\u00e9szt a vonatkoz\u00f3 pszichol\u00f3giai \u00e9s pedag\u00f3giai szakirodalomban ink\u00e1bb szkeptikus, mint ir\u00e1nymutat\u00f3, de nem tov\u00e1bbvezet\u0151 \u00e1ll\u00e1sfoglal\u00e1sokat tal\u00e1ltunk ezzel kapcsolatban.<\/p>\n

Ehhez a\u00a0v\u00e1lasz\u00fathoz el\u00e9rkezve a\u00a0Nobel-d\u00edjas Wilhelm Ostwald \u00e9letm\u0171ve j\u00f6tt a\u00a0seg\u00edts\u00e9g\u00fcnkre. Energetikai rendszere seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel az\u00a0energi\u00e1t nem a\u00a0vitalit\u00e1s j\u00e1rul\u00e9kos min\u0151s\u00e9gek\u00e9nt, hanem l\u00e9nyegek\u00e9nt \u00e9s\u00a0eredetek\u00e9nt tudtuk meg\u00e9rteni. Ostwald tal\u00e1l\u00f3an l\u00e9nyegl\u00e1t\u00f3 megfogalmaz\u00e1sa, mely szerint \u201eMinden, ami t\u00f6rt\u00e9nik, az\u00a0energia \u00e1ltal \u00e9s\u00a0az\u00a0energi\u00e1ban t\u00f6rt\u00e9nik\u201d (Ostwald, 1912, 5), tan\u00e1cstalans\u00e1gunkat \u00fagy f\u00fajta el, ak\u00e1r egy\u00a0felh\u0151t. Meg\u00e9rthett\u00fck teh\u00e1t: bels\u0151 \u00e9s\u00a0k\u00fcls\u0151 \u00e9let\u00fcnk minden v\u00e1ltoz\u00e1sa l\u00e9nyeg\u00e9ben a\u00a0megv\u00e1ltozott energetikai viszonyokra vezethet\u0151 vissza. Ostwald energetikai rendszere abban a\u00a0vonatkoz\u00e1sban is nagy seg\u00edts\u00e9get jelentett kutat\u00f3csoportunk sz\u00e1m\u00e1ra, hogy \u00e1tfog\u00f3an \u00e9rtelmezte az\u00a0energetikai folyamatokat. Az\u00a0energia kisug\u00e1rz\u00e1s\u00e1t nemcsak a\u00a0fizik\u00e1ban, hanem a\u00a0kult\u00fara fejl\u0151d\u00e9s\u00e9ben, a\u00a0t\u00e1rsadalmi k\u00f6rnyezet v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1ban is \u00e9rz\u00e9kelte. \u00c9s;\u00a0nem csak ezt: az\u00a0\u0151 \u201e\u00e1ltal\u201d \u00e9s\u00a0\u201e-ban\u201d megfogalmaz\u00e1sa felnyitotta szem\u00fcnket az\u00a0energia l\u00e9nyeg\u00e9re, nevezetesen az\u00a0interakci\u00f3 megker\u00fclhetetlen felt\u00e9tel\u00e9re. Az\u00a0energia ugyanis kor\u00e1ntsem egyir\u00e1ny\u00fa utca: a\u00a0k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le energi\u00e1k \u00e1raml\u00e1s\u00e1n alapul, \u00e9s\u00a0k\u00f6z\u00f6tt\u00fck egy\u00fattal k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1st is teremt.<\/p>\n

\u00a0<\/span><\/div>\n

\n\u00a0<\/span>
\nFot\u00f3: Nagy Fanni<\/em><\/span>
\n\u00a0<\/span><\/div>\n

Az\u00a0\u00e9rzelmi energia<\/strong><\/p>\n

Ekkor a\u00a0k\u00f6vetkez\u0151 k\u00e9rd\u00e9sf\u00f6lvet\u00e9s foglalkoztatott benn\u00fcnket: Hogyan tudn\u00e1nk ezeket, a\u00a0k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1sokon nyugv\u00f3 energia-\u00e1raml\u00e1sokat a\u00a0legtal\u00e1l\u00f3bban le\u00edrni, m\u00e9gpedig \u00fagy, hogy az\u00a0pszichol\u00f3giai \u00e9s\u00a0pedag\u00f3giai megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s\u00fcnket is visszaadja? Ebben az\u00a0id\u0151szakban tal\u00e1lkoztam Csikszentmih\u00e1lyi Mih\u00e1ly \u00fatt\u00f6r\u0151 munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1val, aki ezt az\u00a0energia\u00e1raml\u00e1st a\u00a0flow \u00e9lm\u00e9ny\u00e9ben azonos\u00edtotta. Ez\u00a0a le\u00edr\u00e1sa az\u00e9rt is volt \u00fatmutat\u00f3 jelleg\u0171 sz\u00e1munkra, mert a\u00a0flow le\u00edr\u00e1sa ennek az\u00a0energia\u00e1raml\u00e1snak egy\u00a0\u00faj, nevezetesen az\u00a0\u00e9rzelmi min\u0151s\u00e9g\u00e9t tartalmazza. Ebben a\u00a0min\u0151s\u00e9gben tal\u00e1ltuk meg \u00fajra az\u00a0ostwaldi interakci\u00f3t, \u00e9s\u00a0egyben egy\u00a0\u00faj aspektust: a\u00a0kreativit\u00e1s\u00e9t. M\u0171helybesz\u00e9lget\u00e9seinkben egyre ink\u00e1bb kialakult az\u00a0a\u00a0k\u00f6z\u00f6s n\u00e9zet, amely szerint pszichol\u00f3giai-pedag\u00f3giai megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s\u00fcnkh\u00f6z ez\u00a0az\u00a0\u00e9rtelmez\u00e9si keret illik a\u00a0legink\u00e1bb, mely az\u00a0energi\u00e1t \u00e9rzelmi jelens\u00e9gk\u00e9nt \u00e9rtelmezi.<\/p>\n

Egy\u00a0hossz\u00fa folyamat vette kezdet\u00e9t, amely a\u00a0mai napig meghat\u00e1rozza tudom\u00e1nyos kutat\u00f3munk\u00e1nkat. Hiszen\u00a0\u2013\u00a0mivel a\u00a0tudom\u00e1nyos jelleghez tov\u00e1bbra is ragaszkodni akartunk\u00a0\u2013\u00a0ennek az\u00a0\u00e9rzelmi energi\u00e1nak bels\u0151 t\u00f6rv\u00e9nyszer\u0171s\u00e9geit kellett kutatnunk \u00e9s\u00a0le\u00edrnunk. An\u00e9lk\u00fcl, hogy belemenn\u00e9k a\u00a0r\u00e9szletekbe, most ennek a\u00a0ma is aktu\u00e1lis rendszerez\u00e9snek a\u00a0legfontosabb \u00e9p\u00edt\u0151k\u00f6veit szeretn\u00e9m ismertetni:<\/p>\n

1.\u00a0John Bowlby k\u00f6t\u0151d\u00e9selm\u00e9lete megaj\u00e1nd\u00e9kozott benn\u00fcnket az\u00a0\u00e9rzelmi energia pedag\u00f3giai jelleg\u0171 \u00e9rtelmez\u00e9si keret\u00e9vel. Kutat\u00f3csoportunkban ezt k\u00f6vet\u0151en a\u00a0k\u00f6t\u0151d\u00e9si ig\u00e9nyt \u00e9s\u00a0a\u00a0k\u00f6t\u0151d\u00e9si er\u0151t a\u00a0kooper\u00e1ci\u00f3 min\u0151s\u00e9geik\u00e9nt kezelt\u00fck. \u00cdgy arra is f\u00f6lfigyelhett\u00fcnk, hogy az\u00a0emberi kapcsolatokban jelentkez\u0151 k\u00f6t\u0151d\u00e9si zavarok a\u00a0kooper\u00e1ci\u00f3 ter\u00fclet\u00e9n messzemen\u0151 funkcion\u00e1lis zavarokat okoznak, melyek viszont a\u00a0f\u00e9lelem \u00e9s\u00a0a\u00a0gy\u0171l\u00f6let b\u00e1zis\u00e9rzelmeit h\u00edvj\u00e1k el\u0151, illetve er\u0151s\u00edtik.<\/p>\n

2.\u00a0Alfred Adler \u00e9s\u00a0Carl Gustav Jung \u00e9letm\u0171ve alapj\u00e1n foglalkoztunk a\u00a0f\u00e9lelem \u00e9s\u00a0a\u00a0gy\u0171l\u00f6let b\u00e1zis\u00e9rzelmeivel. Adler ismertette meg vel\u00fcnk az\u00a0olyan kontroll\u00e1l\u00f3 jelleg\u0171 hatalmat gyakorl\u00f3 akaratot, mint a\u00a0f\u00e9lelem \u00e9s\u00a0a\u00a0gy\u0171l\u00f6let hajt\u00f3erej\u00e9t. Jung seg\u00edtett meg\u00e9rten\u00fcnk azokat az\u00a0\u00e9rzelmi archet\u00edpusokat, melyek mind kultur\u00e1lisan, mind t\u00f6rt\u00e9nelmi szempontb\u00f3l \u00e1lland\u00f3s\u00e1got mutatnak, \u00e9s\u00a0ebben a\u00a0min\u0151s\u00e9g\u00fckben meghat\u00e1roznak benn\u00fcnket.<\/p>\n

3.\u00a0Joachim Bauer \u00e9s\u00a0Hartmut Rosa a\u00a0rezonancia koncepci\u00f3j\u00e1val seg\u00edtettek m\u00e9lyebben meg\u00e9rteni a\u00a0szeretet b\u00e1zis\u00e9rzelm\u00e9hez k\u00f6t\u0151d\u0151 kreativit\u00e1st. Hatalmas gazdagod\u00e1st jelentett sz\u00e1munkra annak felismer\u00e9se, hogy minden pedag\u00f3giai tev\u00e9kenys\u00e9g l\u00e9nyeg\u00e9ben a\u00a0rezonanciak\u00e9pess\u00e9g fejleszt\u00e9s\u00e9b\u0151l \u00e1ll, melyet m\u00e1r biol\u00f3giailag is meghat\u00e1roz az\u00a0\u00fagynevezett t\u00fck\u00f6rneuronok speci\u00e1lis funkci\u00f3ja.<\/p>\n

4.\u00a0Paul Ekman munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1n kereszt\u00fcl ismerhett\u00fck meg a\u00a0kult\u00far\u00e1kon \u00e1t\u00edvel\u0151 \u00fagynevezett b\u00e1zis\u00e9rzelmek jelens\u00e9g\u00e9t. Ez\u00a0a tudom\u00e1nyosan megalapozott, rendk\u00edv\u00fcl hat\u00e9kony gondolatmenet egyben meger\u0151s\u00edt\u00e9st is jelentett sz\u00e1munkra arra n\u00e9zve, hogy fejl\u0151d\u00e9s\u00fcnk tudom\u00e1nyosan al\u00e1t\u00e1masztott ir\u00e1nyt vesz.<\/p>\n

Az\u00a0autokeirikus b\u00e1zis\u00e9rzelmek rendszer\u00e9nek bemutat\u00e1sa<\/strong><\/p>\n

R\u00f6gz\u00edts\u00fck most kutat\u00e1si programunk alapfelismer\u00e9seit, amelyek autokeirikus \u00e9rzelmi rendszer\u00fcnk kiindul\u00f3pontj\u00e1ul szolg\u00e1lnak!<\/p>\n