{"id":11967,"date":"2025-05-02T11:04:34","date_gmt":"2025-05-02T09:04:34","guid":{"rendered":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/?p=11967"},"modified":"2025-12-03T09:20:38","modified_gmt":"2025-12-03T08:20:38","slug":"xxxii_09-10_19","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/xxxii_09-10_19\/","title":{"rendered":"Dancsa D\u00e1niel: 3D-modellek l\u00e9trehoz\u00e1sa az oktat\u00e1shoz"},"content":{"rendered":"

2025. m\u00e1jus-j\u00fanius, XXXII. \u00e9vfolyam, 9\u201310. sz\u00e1m, ISSN 2729-9066<\/strong><\/p>\n

A\u00a0cikk let\u00f6lt\u00e9se PDF form\u00e1tumban<\/a><\/p>\n

\u00a0<\/span>
\nDancsa D\u00e1niel<\/span><\/p>\n

3D-modellek l\u00e9trehoz\u00e1sa az\u00a0oktat\u00e1shoz<\/span><\/strong><\/p>\n

\u00a0<\/strong><\/span><\/p>\n

A\u00a0technika \u00e1tsz\u00f6vi a\u00a0mindennapi \u00e9letet, bele\u00e9rtve az\u00a0oktat\u00e1s folyamat\u00e1t is. A\u00a0technol\u00f3gia fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en olyan eszk\u00f6z\u00f6k \u00e9s\u00a0ezzel egy\u00fctt technik\u00e1k \u00e1llnak a\u00a0rendelkez\u00e9s\u00fcnkre, amelyekkel az\u00a0oktat\u00e1s folyamat\u00e1t innovat\u00edvv\u00e1, a\u00a0tan\u00edt\u00e1st \u00e9s\u00a0tanul\u00e1st pedig \u00e9rdekesebb\u00e9 tehetj\u00fck. Ennek megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1ra ma m\u00e1r rendelkez\u00e9s\u00fcnkre \u00e1ll a\u00a03D-technika, aminek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en \u00faj dimenzi\u00f3kat tudunk megnyitni a\u00a0biol\u00f3giaoktat\u00e1s sz\u00e1m\u00e1ra. Az\u00a0ut\u00f3bbi id\u0151ben a\u00a0kamer\u00e1k intenz\u00edv technol\u00f3giai fejl\u0151d\u00e9sen mentek kereszt\u00fcl, aminek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en nagy felbont\u00e1s\u00fa k\u00e9peket k\u00e9sz\u00edthet\u00fcnk. Munk\u00e1nk sor\u00e1n egy\u00a0l\u00f3darazsat (Vespa crabro)<\/em> felhaszn\u00e1lva k\u00e9sz\u00edtett\u00fcnk egy\u00a03D-modellt. A\u00a0m\u00e1r nem \u00e9l\u0151 \u00e1llatot 360\u00a0fokban forgathat\u00f3 asztalra\u00a0 helyezt\u00fck, majd sz\u00e1mos felv\u00e9telt k\u00e9sz\u00edtett\u00fcnk r\u00f3la k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 sz\u00f6gekb\u0151l \u00e9s\u00a0magass\u00e1gb\u00f3l. A\u00a0szoftverek fejleszt\u00e9se is megt\u00f6rt\u00e9nt, \u00edgy ezeket a\u00a0relat\u00edve olcs\u00f3 \u00e9s\u00a0mindenki sz\u00e1m\u00e1ra hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151 eszk\u00f6z\u00f6ket ki tudjuk haszn\u00e1lni a\u00a0fotogrammetriai munk\u00e1nk sor\u00e1n. Az\u00a0elk\u00e9sz\u00fclt nagy felbont\u00e1s\u00fa k\u00e9peket a\u00a0Pix4D szoftverben dolgoztuk fel, aminek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en \u00e9leth\u0171 modelleket tudtunk l\u00e9trehozni.\u00a0<\/strong><\/p>\n

Bevezet\u00e9s<\/strong>\u00a0<\/strong><\/p>\n

A\u00a0modell a\u00a0szakirodalom szerint a\u00a0val\u00f3s\u00e1g kisebb-nagyobb r\u00e9szlet\u00e9nek idealiz\u00e1lt k\u00e9pe, de egy\u00a0t\u00f6rv\u00e9ny vagy egy\u00a0koncepci\u00f3 is lehet modell. Ugyanakkor a\u00a0modelleket leghat\u00e9konyabban a\u00a0rendszer m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek a\u00a0le\u00edr\u00e1s\u00e1ra, elemz\u00e9s\u00e9re \u00e9s\u00a0megmagyar\u00e1z\u00e1s\u00e1ra haszn\u00e1ljuk. A\u00a0modellez\u00e9s teh\u00e1t a\u00a0meg\u00e9rt\u00e9st (a rendszer meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9t) seg\u00edti el\u0151 (Kirkby, 1987; Mak\u00e1di et al., 2013).<\/p>\n

A\u00a0modellez\u00e9s, illetve a\u00a0modellek haszn\u00e1lata egy\u00a0\u00e1ltal\u00e1nos kommunik\u00e1ci\u00f3s forma, hiszen ha az\u00a0utc\u00e1n \u00fatbaigaz\u00edt\u00e1st k\u00e9r\u00fcnk, akkor az\u00a0\u00fatbaigaz\u00edt\u00f3 gesztikul\u00e1lni kezd \u00e9s\u00a0a\u00a0kezeit is felhaszn\u00e1lva elmutogatja a\u00a0helyes ir\u00e1nyt. Ugyanez a\u00a0jelens\u00e9g megfigyelhet\u0151 a\u00a0j\u00e1tsz\u00f3t\u00e9ren is, mikor a\u00a0kisgyermekek a\u00a0homokoz\u00f3ban \u00e1gak \u00e9s\u00a0k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le eszk\u00f6z\u00f6k seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel elj\u00e1tszanak egy\u00a0vacsor\u00e1t. Ilyen form\u00e1n nem tesznek m\u00e1st, mit ut\u00e1noznak, lemodelleznek egy\u00a0jelens\u00e9get, amit m\u00e1r kor\u00e1bban oly sokszor l\u00e1ttak (Gilbert & Ireton 2003, Geda, 2011).\u00a0<\/strong><\/p>\n

A\u00a0modellek\u00a0 a\u00a0val\u00f3s\u00e1g egy-egy r\u00e9szlet\u00e9t mutatj\u00e1k be. A\u00a0modellek lehetnek kvalitat\u00edvak, melyek hozz\u00e1seg\u00edtik a\u00a0tanul\u00f3kat ahhoz, hogy strukt\u00far\u00e1kat \u00e9s\u00a0form\u00e1kat \u00e9rtsenek meg, tov\u00e1bb\u00e1 egy\u00a0modell lehet kvantitat\u00edv is, mely a\u00a0funkci\u00f3k \u00e9s\u00a0kapcsolatok meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9t seg\u00edtik el\u0151. Ugyanakkor egy\u00a0modell egyszerre kvantitat\u00edv \u00e9s\u00a0kvalitat\u00edv aspektusokkal is rendelkezhet (Gilbert & Ireton, 2003, Nagy et al., 2020).\u00a0<\/strong><\/p>\n

A\u00a0modellek t\u00edpusai Huszti \u00e9s\u00a0Rev\u00e1kn\u00e9 szerinti feloszt\u00e1s szerint (2012) a\u00a0k\u00f6vetkez\u0151k:\u00a0<\/strong><\/p>\n

    \n
  1. Strukt\u00faramodellek<\/strong>: Valamely term\u00e9szeti objektum, jelens\u00e9g szerkezet\u00e9nek nagy\u00edtott vagy kicsiny\u00edtett m\u00e1sai. Form\u00e1jukban \u00e9s\u00a0tartalmukban t\u00fckr\u00f6zik a\u00a0val\u00f3s\u00e1got, m\u00e9ret\u00fckben azonban az\u00a0eredeti szerkezet makroszkopikus vagy mikroszkopikus m\u00e9ret\u00e9n\u00e9l fogva elt\u00e9r\u0151ek. P\u00e9ld\u00e1ul vir\u00e1gmodell, domborzati modell, emberi torz\u00f3 stb.\u00a0<\/strong><\/li>\n<\/ol>\n
      \n
    1. Funkcion\u00e1lis modellek<\/strong>: A term\u00e9szeti jelens\u00e9gek, folyamatok \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seinek meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9t szolg\u00e1l\u00f3 modellek. Szerkezet\u00fckben gyakran alapvet\u0151en k\u00fcl\u00f6nb\u00f6znek az\u00a0eredeti strukt\u00far\u00e1t\u00f3l, annak csak a\u00a0m\u0171k\u00f6d\u00e9s szempontj\u00e1b\u00f3l l\u00e9nyeges elemeit mutatj\u00e1k. P\u00e9ld\u00e1ul Donders-modell a\u00a0be- \u00e9s\u00a0kil\u00e9gz\u00e9s folyamat\u00e1nak szeml\u00e9ltet\u00e9s\u00e9re, szivacsb\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt vulk\u00e1nmodell, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u00e9ret\u0171 \u00e9s\u00a0form\u00e1j\u00fa \u00fcveged\u00e9nyek a\u00a0k\u00f6zleked\u0151ed\u00e9nyek t\u00f6rv\u00e9nyszer\u0171s\u00e9geinek szem\u00e9ltet\u00e9s\u00e9re stb.\u00a0<\/strong><\/li>\n<\/ol>\n
        \n
      1. Szimbolikus modellek<\/strong>: Szavak \u00e9s\u00a0szimb\u00f3lumok seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel mutatj\u00e1k be a\u00a0val\u00f3s objektumot \u00e9s\u00a0azok \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seit. P\u00e9ld\u00e1ul rendszer\u00e1br\u00e1k, folyamat\u00e1br\u00e1k, tervrajzok, fogalmi t\u00e9rk\u00e9pek stb.<\/li>\n<\/ol>\n
          \n
        1. Matematikai modellek<\/strong>: Kvantitat\u00edv \u00e9rt\u00e9kekre \u00e9s\u00a0\u00e9rt\u00e9kel\u00e9sre, valamint \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sek le\u00edr\u00e1s\u00e1ra alkalmas modellek. P\u00e9ld\u00e1ul k\u00e9pletek, egyenletek, grafikonok.<\/li>\n<\/ol>\n
            \n
          1. Sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes modellek<\/strong>: Valamely strukt\u00far\u00e1t, folyamatot, \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9st, megl\u00e9v\u0151 adatok alapj\u00e1n, elektronikus form\u00e1ban szeml\u00e9ltet\u0151 modellek. \u00c1ltal\u00e1ban matematikai alapokon konstru\u00e1l\u00f3dnak \u00e9s\u00a0alkalmasak a\u00a0szerkezet \u00e9s\u00a0m\u0171k\u00f6d\u00e9s \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seinek egyidej\u0171 bemutat\u00e1s\u00e1ra. Kiv\u00e1l\u00f3an haszn\u00e1lhat\u00f3k az\u00a0anyagszerkezet, a\u00a0molekul\u00e1ris szint\u0171 folyamatok szeml\u00e9ltet\u00e9s\u00e9re csak\u00fagy, mint az\u00a0elvont, esetleg gigantikus m\u00e9ret\u0171 term\u00e9szeti jelens\u00e9gek megjelen\u00edt\u00e9s\u00e9re (Huszti & Rev\u00e1kn\u00e9, 2012).<\/li>\n<\/ol>\n

            A\u00a0modellez\u00e9s didaktikai funkci\u00f3ja az\u00a0alkalmaz\u00e1s c\u00e9lj\u00e1t\u00f3l f\u00fcgg\u0151en kett\u0151s szerepet t\u00f6lthet be. A\u00a0tan\u00edt\u00e1si \u00f3ra egy\u00a0adott f\u00e1zis\u00e1ban a\u00a0jelens\u00e9g, folyamat szeml\u00e9ltet\u00e9s\u00e9t, meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9t szolg\u00e1l\u00f3 szeml\u00e9ltet\u00e9si m\u00f3dszer. A\u00a0term\u00e9szettudom\u00e1nyos jelens\u00e9gek bemutat\u00e1sakor mindig t\u00f6rekedn\u00fcnk kell a\u00a0val\u00f3s\u00e1g bemutat\u00e1s\u00e1ra. Ha erre nincs lehet\u0151s\u00e9g\u00fcnk, akkor alkalmazhatunk a\u00a0jelens\u00e9g szeml\u00e9ltet\u00e9s\u00e9re szolg\u00e1l\u00f3 m\u00e1s eszk\u00f6zt, illetve m\u00f3dszert is, mint p\u00e9ld\u00e1ul a\u00a0modellez\u00e9st. K\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get kell tenn\u00fcnk az\u00a0eszk\u00f6z mint modell \u00e9s\u00a0a\u00a0m\u00f3dszer mint modellez\u00e9s k\u00f6z\u00f6tt. A\u00a0modell ugyanis csak egy\u00a0eszk\u00f6z abban a\u00a0folyamatban, melynek c\u00e9lja egy\u00a0szimb\u00f3lumrendszer (modell) felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1val t\u00f6rt\u00e9n\u0151 ismeretelsaj\u00e1t\u00edt\u00e1s (Huang et al., 2019, Man\u011bnov\u00e1 & Chadimov\u00e1, 2015).\u00a0<\/strong><\/p>\n

            K\u00f6zel egy\u00a0\u00e9vsz\u00e1zaddal ezel\u0151tt John Dewey azt mondta, hogy a\u00a0leghat\u00e9konyabb oktat\u00e1s a\u00a0tapasztalatszerz\u00e9s, hiszen a\u00a0tanul\u00e1s szem\u00e9lyes tapasztalatokon \u00e9s\u00a0cselekv\u00e9sen kereszt\u00fcl val\u00f3sul meg. Az\u00a0ezt k\u00f6vet\u0151 k\u00f6zel egy\u00a0\u00e9vsz\u00e1zad oktat\u00e1si kutat\u00e1sai bebizony\u00edtott\u00e1k, hogy Dewey-nak igaza volt, \u00e9s\u00a0hogy az\u00a0akt\u00edv tanul\u00e1s \u00e9s\u00a0a\u00a0tapasztalati tanul\u00e1s rendk\u00edv\u00fcl hat\u00e9kony. Egyes tudom\u00e1ny\u00e1gak mindig is k\u00e9pesek voltak a\u00a0tapasztalati oktat\u00e1sra. Az\u00a0olyan tudom\u00e1ny\u00e1gak, mint a\u00a0k\u00f6rnyezettudom\u00e1nyok, az\u00a0elektrotechnika \u00e9s\u00a0m\u00e1s, term\u00e9szet\u00fckn\u00e9l fogva gyakorlatias tudom\u00e1ny\u00e1gak alkalmasak az\u00a0ilyen t\u00edpus\u00fa tan\u00edt\u00e1sra \u00e9s\u00a0tanul\u00e1sra. M\u00e1s tudom\u00e1ny\u00e1gakban nehezebb a\u00a0tapasztalati oktat\u00e1sban val\u00f3 r\u00e9szv\u00e9tel. N\u00e9h\u00e1nyban kih\u00edv\u00e1st jelent a\u00a0gyakorlati tapasztalatszerz\u00e9s (pl. orvostudom\u00e1ny), m\u00e1sokban a\u00a0tanulm\u00e1nyi t\u00e1rgyak csak k\u00f6zvet\u00edt\u0151k \u00e9s\u00a0modellek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel \u00e9rhet\u0151k el (pl. molekul\u00e1ris biol\u00f3gia, elm\u00e9leti fizika). A\u00a03D technol\u00f3gia egyik legfontosabb jellemz\u0151je, hogy sz\u00e1mos olyan tudom\u00e1ny\u00e1gban teszi lehet\u0151v\u00e9 a\u00a0tapasztalati tan\u00edt\u00e1st \u00e9s\u00a0tanul\u00e1st, ahol ez\u00a0egy\u00e9bk\u00e9nt kih\u00edv\u00e1st jelentene vagy lehetetlen lenne. A\u00a03D technol\u00f3gia l\u00e1that\u00f3v\u00e1 teheti a\u00a0l\u00e1thatatlant, el\u00e9rhet\u0151v\u00e9 a\u00a0hozz\u00e1f\u00e9rhetetlent. A\u00a03D technol\u00f3gia tal\u00e1n legegyszer\u0171bb felhaszn\u00e1l\u00e1si m\u00f3dja a\u00a0val\u00f3s vil\u00e1gban l\u00e9tez\u0151 t\u00e1rgyak \u00e9s\u00a0terek \u00fajrateremt\u00e9se, de virtu\u00e1lis k\u00f6rnyezetben (Mez\u0151, 2015, Dewey, 2011).\u00a0<\/strong><\/p>\n

            A\u00a0term\u00e9szettudom\u00e1nyos oktat\u00e1s r\u00e9g\u00f3ta tank\u00f6nyvek, el\u0151ad\u00e1sok \u00e9s\u00a0laborat\u00f3riumi k\u00eds\u00e9rletek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel tan\u00edtja a\u00a0di\u00e1kokat a\u00a0term\u00e9szeti vil\u00e1gra. A\u00a03D modellez\u00e9si technol\u00f3gia megjelen\u00e9s\u00e9vel azonban a\u00a0pedag\u00f3gusok egy\u00a0\u00faj, innovat\u00edv eszk\u00f6zzel \u00e9l\u0151v\u00e9 tehetik a\u00a0tudom\u00e1nyt a\u00a0di\u00e1kjaik sz\u00e1m\u00e1ra. A\u00a03D-modellez\u00e9s a\u00a0term\u00e9szettudom\u00e1nyos oktat\u00e1sban lehet\u0151v\u00e9 teszi a\u00a0di\u00e1kok sz\u00e1m\u00e1ra, hogy a\u00a0tudom\u00e1nyos fogalmakkal val\u00f3 interakci\u00f3t m\u00e9g mag\u00e1val ragad\u00f3bb m\u00f3don val\u00f3s\u00edts\u00e1k meg, ami seg\u00edt nekik jobban meg\u00e9rteni az\u00a0\u00f6sszetett fogalmakat \u00e9s\u00a0elm\u00e9leteket (Alhonkoski et al., 2021).\u00a0<\/strong><\/p>\n

            C\u00e9lkit\u0171z\u00e9s<\/strong>\u00a0<\/strong><\/p>\n

            A\u00a0munka c\u00e9lja bemutatni azokat a\u00a0lehet\u0151s\u00e9geket, eszk\u00f6z\u00f6ket \u00e9s\u00a0m\u00f3dszereket, amelyekkel val\u00f3s 3D-modelleket lehet l\u00e9trehozni a\u00a0biol\u00f3gia tant\u00e1rgy oktat\u00e1s\u00e1hoz.<\/p>\n

            Eszk\u00f6z\u00f6k \u00e9s\u00a0m\u00f3dszerek<\/strong>\u00a0<\/strong><\/p>\n

            A\u00a0munka sor\u00e1n \u00f6sszesen 394\u00a0f\u00e9nyk\u00e9pet k\u00e9sz\u00edtett\u00fcnk a\u00a0kiv\u00e1lasztott l\u00f3dar\u00e1zs (Vespa crabro)<\/em> k\u00f6r\u00fcl t\u00f6bb magass\u00e1gban. A\u00a0f\u00e9nyk\u00e9peket egy\u00a0Canon EOS 5D f\u00e9nyk\u00e9pez\u0151g\u00e9ppel k\u00e9sz\u00edtett\u00fck a\u00a0k\u00f6vetkez\u0151 param\u00e9terekkel: Full frame (35mm), CMOS, 13\u00a0MPx, JPEG\/RAW, 4368\u00a0x 2912\u00a0pixel. Tov\u00e1bb\u00e1 egy\u00a0Canon EF 16-35mm f\/2.8L II USM lencs\u00e9t, valamint 21MM \u00e9s\u00a013MM k\u00f6zgy\u0171r\u0171 makr\u00f3 adaptereket haszn\u00e1ltunk.<\/p>\n

            \u00a0<\/span><\/div>\n

            \n\u00a0<\/span>
            \n1.\u00a0\u00e1bra: A\u00a0f\u00e9nyk\u00e9pez\u00e9s eszk\u00f6zei
            \nForr\u00e1s: A\u00a0szerz\u0151 arch\u00edvuma<\/em><\/span>
            \n\u00a0<\/span><\/div>\n

            A\u00a0f\u00e9nyk\u00e9pek elk\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9hez a\u00a0modellt egy\u00a0forg\u00f3asztalra t\u0171zt\u00fck (2.\u00a0\u00e1bra), hogy k\u00f6nnyed\u00e9n, minden oldalr\u00f3l megfelel\u0151 sz\u00e1m\u00fa \u00e9s\u00a0min\u0151s\u00e9g\u0171 f\u00e9nyk\u00e9pet k\u00e9sz\u00edthess\u00fcnk r\u00f3la a\u00a0forg\u00f3asztal forgat\u00e1s\u00e1val. A\u00a0f\u00e9nyk\u00e9pek elk\u00e9sz\u00edt\u00e9se sor\u00e1n a\u00a0kamera r\u00f6gz\u00edtve volt. A\u00a0k\u00f6zponti tengely k\u00f6r\u00fcl k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 sz\u00edn\u0171 \u00e9s\u00a0magass\u00e1g\u00fa markereket helyezt\u00fcnk el, hogy a\u00a0szoftver k\u00f6nnyebben tudja \u00e9rtelmezni a\u00a0prepar\u00e1tum forg\u00e1s\u00e1val t\u00f6rt\u00e9n\u0151 elmozdul\u00e1sokat.<\/p>\n

            \u00a0<\/span><\/div>\n

            \n\u00a0<\/span>
            \n2.\u00a0\u00e1bra: Forg\u00f3asztal
            \nForr\u00e1s: A\u00a0szerz\u0151 arch\u00edvuma<\/em><\/span>
            \n\u00a0<\/span><\/div>\n

            A\u00a0Pix4D szoftvert haszn\u00e1ltuk a\u00a03D-modell elk\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9hez. Ez\u00a0egy professzion\u00e1lis fotogrammetriai szoftver, amellyel m\u00e1r kor\u00e1bban is pozit\u00edv eredm\u00e9nyeket \u00e9rt\u00fcnk el. A\u00a0f\u00e9nyk\u00e9peket a\u00a0Selye J\u00e1nos Egyetem Intelligens Robotikai K\u00f6zpontj\u00e1ban dolgoztuk fel a\u00a0k\u00f6vetkez\u0151 hardverparam\u00e9terekkel:-CPU: Intel(R) Xeon(R) CPU E5-1650\u00a0v3\u00a0@ 3.50GHz-RAM: 32GB-GPU: 32GB: NVIDIA Quadro K4200\u00a0(meghajt\u00f3: 9.18.13.4121).<\/p>\n

            Miel\u0151tt f\u00e9nyk\u00e9pezni kezden\u00e9nk, ki kell v\u00e1lasztanunk azt az\u00a0objektumot, amit modellezni szeretn\u00e9nk. Eset\u00fcnkben ez\u00a0egy l\u00f3dar\u00e1zs (Vespa crabro)<\/em>, amelyet kor\u00e1bban gy\u0171jt\u00f6tt\u00fcnk be, majd prepar\u00e1ltuk \u00e9s\u00a0fix\u00e1ltuk. Majd megtervezz\u00fck a\u00a0f\u00e9nyk\u00e9pez\u00e9s m\u00f3dj\u00e1t, mivel \u00e1ltal\u00e1noss\u00e1gban elmondhat\u00f3, hogy jobb eredm\u00e9nyeket \u00e9rhet\u00fcnk el akkor, ha egy\u00a0kis id\u0151t ford\u00edtunk a\u00a0tervez\u00e9sre.<\/p>\n

            \u00a0<\/span><\/div>\n

            \n\u00a0<\/span>
            \n3.\u00a0\u00e1bra: A\u00a0megfelel\u0151 f\u00e9nyk\u00e9pez\u00e9si m\u00f3d (Agisoft, 2019)<\/em><\/span>
            \n\u00a0<\/span><\/div>\n

            A\u00a0kiv\u00e1lasztott objektumr\u00f3l lehet\u0151leg t\u00f6bb s\u00edkban k\u00e9sz\u00edts\u00fcnk k\u00e9peket, lehet\u0151leg 360\u00a0fokban. A\u00a0f\u00e9nyk\u00e9pek elk\u00e9sz\u00edt\u00e9se sor\u00e1n \u00fcgyelj\u00fcnk arra, hogy a\u00a0t\u00f6bb magass\u00e1gi s\u00edkban ism\u00e9telj\u00fck meg a\u00a0f\u00e9nyk\u00e9pez\u00e9st, hogy a\u00a0lehet\u0151 legt\u00f6bb k\u00e9pet k\u00e9sz\u00edts\u00fck el, a\u00a0jobb eredm\u00e9ny \u00e9rdek\u00e9ben.<\/p>\n

            Eredm\u00e9nyek<\/strong>\u00a0<\/strong><\/p>\n

            A\u00a0f\u00e9nyk\u00e9pek sz\u00e1m\u00e1t pontosan meghat\u00e1rozni nem lehet, azonban elmondhat\u00f3, hogy jobb eredm\u00e9nyeket kapunk, ha t\u00f6bb k\u00e9ppel dolgozunk, viszont a\u00a0tapasztalataink alapj\u00e1n a\u00a0250\u00a0k\u00e9p feletti mennyis\u00e9g szint\u00e9n ronthatja az\u00a0elk\u00e9sz\u00fclt modell min\u0151s\u00e9g\u00e9t, hiszen a\u00a0megemelt k\u00e9pek sz\u00e1m\u00e1val egyenesen ar\u00e1nyosan n\u0151 a\u00a0hibalehet\u0151s\u00e9gek sz\u00e1ma is. A\u00a0k\u00e9pek megfelel\u0151 mennyis\u00e9ge mellett a\u00a0t\u00e1rgy elhelyezked\u00e9se is fontos. T\u00f6rekedni kell arra, hogy a\u00a0f\u00e9nyk\u00e9peken az\u00a0\u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00fcnk t\u00e1rgya, jelen esetben a\u00a0l\u00f3dar\u00e1zs, domin\u00e1nsan szerepeljen, vagyis a\u00a0k\u00e9p lehet\u0151 legnagyobb ter\u00e9t elfoglalja. Ugyanakkor ha a\u00a0t\u00e1rgy p\u00e1r r\u00e9sze n\u00e9h\u00e1ny k\u00e9pen hi\u00e1nyzik vagy kil\u00f3g a\u00a0k\u00e9pb\u0151l, nem okoz gondot, ez\u00a0a\u00a0hi\u00e1nyoss\u00e1g nem befoly\u00e1solja az\u00a0elk\u00e9sz\u00fclt modell min\u0151s\u00e9g\u00e9t. Ahhoz, hogy megfelel\u0151 min\u0151s\u00e9g\u0171 modell kapjunk, \u00fcgyelni kell az\u00a0elk\u00e9sz\u00fclt k\u00e9pek megfelel\u0151 \u00e1tfed\u00e9s\u00e9re is. Ugyancsak k\u00eds\u00e9rleteink alatt azt tapasztaltunk, hogy 50% \u00e9s\u00a070%-os \u00e1tfed\u00e9sek a\u00a0k\u00e9pek k\u00f6z\u00f6tti j\u00f3 min\u0151s\u00e9g\u0171 k\u00e9peket eredm\u00e9nyeztek.<\/p>\n

            \u00a0<\/span><\/div>\n

            \n\u00a0<\/span>
            \n4.\u00a0\u00e1bra: Kamera\u00e1ll\u00e1s a\u00a0kiv\u00e1lasztott t\u00e1rgy k\u00f6r\u00fcl
            \nForr\u00e1s: A\u00a0szerz\u0151 szerkeszt\u00e9se<\/em><\/span>
            \n\u00a0<\/span><\/div>\n

            A\u00a0f\u00e9nyk\u00e9pek elk\u00e9sz\u00edt\u00e9se ut\u00e1n az\u00a0elk\u00e9sz\u00fclt k\u00e9peket import\u00e1lni kell egy\u00a0sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pre, majd pedig egy\u00a0szoftver seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel tudjuk elk\u00e9sz\u00edteni a\u00a0kiv\u00e1lasztott t\u00e1rgy 3D m\u00e1s\u00e1t. Ezt mi a\u00a0Pix4D nev\u0171 szoftver seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel val\u00f3s\u00edtottuk meg. Egy\u00a0\u00faj projekt ind\u00edt\u00e1s\u00e1val elkezdhetj\u00fck a\u00a0modell k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9t, ahol kiv\u00e1lasztjuk az\u00a0\u00f6sszes f\u00e9nyk\u00e9pet, amelyeket k\u00e9sz\u00edtett\u00fcnk \u00e9s\u00a0seg\u00edts\u00e9g\u00fckkel megkezdhetj\u00fck a\u00a03D-modell elk\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n

            A\u00a0kamer\u00e1k helyzete a\u00a04.\u00a0\u00e1br\u00e1n l\u00e1that\u00f3, ahol a\u00a0kamer\u00e1k el\u0151tti pontok az\u00a0\u00fagynevezett cs\u00facspontokat jel\u00f6lik. Ezek olyan pontok, amelyeket t\u00f6bb k\u00e9pen is azonos\u00edtottak \u2013<\/strong> p\u00e9ld\u00e1ul a\u00a0cs\u00e1p cs\u00facs\u00e1t. A\u00a05.\u00a0\u00e1br\u00e1n az\u00a0automatikus k\u00f6t\u00e9spontok \u201eTie point\u201d sz\u00e1m\u00e1t mutatjuk be. A\u00a0kameramodell \u00f6sszes k\u00e9p\u00e9re \u00e1tlagolt automatikus k\u00f6t\u00e9spontok (ATP) pixelenk\u00e9nti sz\u00e1ma fekete \u00e9s\u00a0feh\u00e9r sz\u00ednk\u00f3ddal van jel\u00f6lve. A\u00a0feh\u00e9r sz\u00edn azt jelzi, hogy \u00e1tlagosan t\u00f6bb mint 16\u00a0ATP-pontot nyert\u00fcnk ki az\u00a0adott pixelhelyen. Fekete azt jelzi, hogy \u00e1tlagosan 0\u00a0ATP-t vontak ki ezen a\u00a0pixelhelyen. Ez\u00e9rt fontos, hogy a\u00a0feh\u00e9r ter\u00fclet lefedje az\u00a0\u00e9rdekl\u0151d\u00e9si ter\u00fcletet, ami ebben az\u00a0esetben teljes\u00fcl. Az\u00a0ide\u00e1lis eset (de nem minden esetben) az, amikor a\u00a0teljes n\u00e9gyzetter\u00fclet feh\u00e9r. A\u00a0legrosszabb eset viszont az, amikor a\u00a0n\u00e9gyzet ter\u00fclete teljesen fekete.<\/p>\n

            \u00a0<\/span><\/div>\n

            \n\u00a0<\/span>
            \n5. \u00e1bra: Automatikus k\u00f6t\u00e9spontok
            \nForr\u00e1s: A\u00a0szerz\u0151 szerkeszt\u00e9se<\/em><\/span>
            \n\u00a0<\/span><\/div>\n

            A\u00a06.\u00a0\u00e1br\u00e1n a\u00a0l\u00f3dar\u00e1zs pontfelh\u0151je l\u00e1that\u00f3, valamint a\u00a0k\u00f6zvetlen k\u00f6rnyezete.\u00a0 Vil\u00e1gosan kivehet\u0151, hogy a\u00a0k\u00f6t\u00e9spontok \u00e9s\u00a0a\u00a0pontfelh\u0151k nem egy\u00a0\u00e9s ugyanazok. M\u00edg a\u00a0k\u00f6t\u0151pontok nem hordoznak semmilyen inform\u00e1ci\u00f3t egy\u00a0pont helyzet\u00e9r\u0151l a\u00a0koordin\u00e1tarendszerben, a\u00a0pontfelh\u0151k m\u00e1r igen.<\/p>\n

            Mivel ez\u00a0egy ametrikus rendszer, sz\u00fcks\u00e9g eset\u00e9n ezeken a\u00a0pontokon hossz-, ter\u00fclet- vagy t\u00e9rfogatm\u00e9r\u00e9sek is v\u00e9gezhet\u0151k (Tak\u00e1\u010d et al. 2023). M\u00e1r folynak kutat\u00e1sok annak kapcs\u00e1n, hogy hogyan lehet ezeket a\u00a0m\u00e9r\u00e9seket a\u00a0lehet\u0151 legpontosabban el\u00e9rni.<\/p>\n

            \u00a0<\/span><\/div>\n

            \n\u00a0<\/span>
            \n6.\u00a0\u00e1bra: Tie pontok
            \nForr\u00e1s: A\u00a0szerz\u0151 szerkeszt\u00e9se<\/em><\/span>
            \n\u00a0<\/span><\/div>\n

            Az\u00a0elk\u00e9sz\u00fclt modellek kor\u00e1ntsem t\u00f6k\u00e9letesek \u00e9s\u00a0azonnal felhaszn\u00e1lhat\u00f3k. Ut\u00f3munk\u00e1k sz\u00fcks\u00e9gesek, szinte minden esetben. A\u00a0szoftver azonban lehet\u0151s\u00e9get ny\u00fajt az\u00a0eszk\u00f6zei \u00e1ltal, hogy a\u00a0modellt jav\u00edthassuk. Az\u00a0egyik ilyen l\u00e9p\u00e9s a\u00a0manu\u00e1lis tie point-ok hozz\u00e1rendel\u00e9se (7.\u00a0\u00e1bra). Ezt a\u00a0l\u00e9p\u00e9st akkor alkalmazzuk, ha az\u00a0elk\u00e9sz\u00fclt k\u00e9pek mennyis\u00e9ge nem elegend\u0151, vagy nem minden oldalr\u00f3l k\u00e9sz\u00fcltek k\u00e9pek a\u00a0modellr\u0151l, vagy az\u00a0elk\u00e9sz\u00fclt k\u00e9pek min\u0151s\u00e9ge nem megfelel\u0151, \u00edgy a\u00a0pontok k\u00e9zi hozz\u00e1rendel\u00e9se sz\u00fcks\u00e9ges lehet. Eset\u00fcnkben 14\u00a0ilyen manu\u00e1lisan hozz\u00e1rendelt tie poin volt sz\u00fcks\u00e9ges ahhoz, hogy a\u00a0l\u00f3dar\u00e1zs modellje elk\u00e9sz\u00fclhessen.<\/p>\n

            \u00a0<\/span><\/div>\n

            \n\u00a0<\/span>
            \n7.\u00a0\u00e1bra: Tie point hozz\u00e1rendel\u00e9se
            \nForr\u00e1s: A\u00a0szerz\u0151 szerkeszt\u00e9se<\/em><\/span>
            \n\u00a0<\/span><\/div>\n

            A\u00a0v\u00e9gleges 3D-modell az\u00a08.\u00a0\u00e1br\u00e1n l\u00e1that\u00f3. V\u00e9gs\u0151 3D-modellen megfigyelhetj\u00fck, hogy nem t\u00f6k\u00e9letesen sima a\u00a0fel\u00fclete, hanem k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a\u00a0sz\u00e9leken tartalmaz zajt, amely a\u00a03D-modellek k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9re jellemz\u0151 tipikus hibak\u00e9nt van jelen. A\u00a0k\u00f6vetkez\u0151 l\u00e9p\u00e9sk\u00e9nt el kell t\u00e1vol\u00edtani a\u00a0felh\u0151t, amely zavar\u00f3lag hat a\u00a0modell\u00fcnk \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9re. Ezt a\u00a0funkci\u00f3t a\u00a0szoftver biztos\u00edtja, \u00e9s\u00a0akkor vehetj\u00fck ig\u00e9nybe, amikor le kell v\u00e1gni a\u00a0felh\u0151 alak\u00fa felesleget a\u00a0modellr\u0151l, vagy amikor el szeretn\u00e9nk t\u00e1vol\u00edtani a\u00a0felesleges h\u00e1tteret, k\u00f6rnyezetet. Ezeknek a\u00a0hib\u00e1knak az\u00a0el\u0151fordul\u00e1si mechanizmusa sok t\u00e9nyez\u0151t\u0151l f\u00fcgg, \u00e9s\u00a0minden esetben el\u0151fordul. Apr\u00f3l\u00e9kos \u00e9s\u00a0lass\u00fa munka ezen zavar\u00f3 felesleg elt\u00e1vol\u00edt\u00e1sa, hossz\u00fa \u00f3r\u00e1kat vesz ig\u00e9nybe, hiszen a\u00a0modell r\u00e9szletess\u00e9g\u00e9t szeretn\u00e9nk meg\u0151rizni. T\u00f6bb esetben is el\u0151fordulhat, mint azt a\u00a06.\u00a0\u00e1br\u00e1n is megfigyelhetj\u00fck, hogy az\u00a0elk\u00e9sz\u00fclt modell szinte beles\u00fcllyed a\u00a0k\u00f6r\u00fcl\u00f6tte tal\u00e1lhat\u00f3 zajfelh\u0151be, \u00edgy annak elt\u00e1vol\u00edt\u00e1sa nem kis kih\u00edv\u00e1st jelent. Viszont, ha odafigyelve \u00e9s\u00a0pontosan dolgoztunk, a\u00a0v\u00e9geredm\u00e9ny egy\u00a0mozgathat\u00f3 3D-modell lesz (8.\u00a0\u00e1bra), amit felhaszn\u00e1lhatunk a\u00a0biol\u00f3gia\u00f3r\u00e1kon, kik\u00fcsz\u00f6b\u00f6lve tov\u00e1bbi \u00e1llatok elpuszt\u00edt\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n

            \u00a0<\/span><\/div>\n

            \n\u00a0<\/span>
            \n8.\u00a0\u00e1bra: Tie point hozz\u00e1rendel\u00e9se
            \nForr\u00e1s: Az\u00a0elk\u00e9sz\u00fclt modell ut\u00f3muka el\u0151tt \u00e9s\u00a0ut\u00e1n<\/em><\/span>
            \n\u00a0<\/span><\/div>\n

            Term\u00e9szetesen a\u00a0fotogrammetria nem kiz\u00e1r\u00f3lag a\u00a0biol\u00f3gia ter\u00fclet\u00e9s haszn\u00e1latos, a\u00a0kultur\u00e1lis \u00f6r\u00f6ks\u00e9gek meg\u0151rz\u00e9s\u00e9ben is nagy szerepet kaphat (Tak\u00e1\u010d et al. 2023), hiszen olyan, ak\u00e1r v\u00e9delem alatt \u00e1ll\u00f3, nagy m\u00e9ret\u0171 \u00e9p\u00edtm\u00e9nyeket is modellezhet\u00fcnk, amelyek \u00edgy meg\u0151rihet\u0151v\u00e9 v\u00e1lnak az\u00a0elk\u00f6vetkez\u0151 korok sz\u00e1m\u00e1ra, vagy egy\u00a0esetleges rekonstrukci\u00f3 eset\u00e9n kiindul\u00e1si pontk\u00e9nt szolg\u00e1ltathatnak. Ugyanakkor felsz\u00edni b\u00e1ny\u00e1k \u00e9s\u00a0m\u00e1s, nagy kiterjed\u00e9s\u0171 terek modellez\u00e9s\u00e9re is alkalmas lehet az\u00a0\u00e1ltalunk is haszn\u00e1lt Pix4D fotogrammetriai szoftver.<\/p>\n

            Megvitat\u00e1s<\/strong><\/p>\n

            A\u00a0term\u00e9szettudom\u00e1nyos tant\u00e1rgyakat elszigetelt tant\u00e1rgyk\u00e9nt ismerik. Pedig ez\u00a0nem \u00edgy van. A\u00a0term\u00e9szettudom\u00e1nyos tant\u00e1rgyak n\u00e9pszer\u0171s\u00edt\u00e9se, vonz\u00f3v\u00e1 t\u00e9tele a\u00a0tanul\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra pozit\u00edv hat\u00e1ssal lehet a\u00a0tanul\u00f3k term\u00e9szettudom\u00e1nyi \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9nek a\u00a0felkelt\u00e9s\u00e9re. T\u00f6bb hazai \u00e9s\u00a0k\u00fclf\u00f6ldi tapasztalat azt bizony\u00edtja, hogy a\u00a0felfedeztet\u0151 oktat\u00e1s m\u00f3dszere igaz\u00e1n hasznosnak bizonyult (Nagy, 2007). Modellek felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1val \u00e9lm\u00e9nyalap\u00fav\u00e1 v\u00e1lhat az\u00a0oktat\u00e1s (Nagy et al., 2021), hiszen a\u00a0motiv\u00e1ci\u00f3 \u00e9s\u00a0a\u00a0kreativit\u00e1st k\u00e9rd\u00e9sei (Pusk\u00e1s, 2017, 2019) is k\u00f6z\u00e9ppontba ker\u00fclnek.<\/p>\n

            A\u00a0Selye J\u00e1nos Egyetem Gazdas\u00e1gtudom\u00e1nyi \u00e9s\u00a0Informatikai Kara Informatika Tansz\u00e9k\u00e9nek munkat\u00e1rsai modellez\u00e9ssel is foglalkoznak. Ez\u00a0a munka els\u0151sorban \u00e9p\u00fcletek k\u00fcls\u0151 \u00e9s\u00a0bels\u0151 architekt\u00far\u00e1j\u00e1t jelen\u00edtik meg 3D-ben (Czak\u00f3ov\u00e1 & Tak\u00e1\u010d, 2020; Fr\u00f6hlich et al., 2016; Gubo et al., 2020; Tak\u00e1\u010d, 2017, 2020; Tak\u00e1\u010d & V\u00e9gh 2021a, 2021b). Ezek a\u00a0modellek felhaszn\u00e1lhat\u00f3k ak\u00e1r biol\u00f3gia tant\u00e1rgy keret\u00e9ben is, de ezen fel\u00fcl m\u00e9g \u00e9rt\u00e9kesebbek azok a\u00a0tapasztalatok, melyek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel a\u00a0biol\u00f3giai objektumok modellez\u00e9se t\u00f6k\u00e9letes\u00edthet\u0151 (Tak\u00e1\u010d & V\u00e9gh, 2021a, 2021b, 2021c, Tak\u00e1\u010d et al., 2023).<\/p>\n

            Tervezett tov\u00e1bbi kutat\u00e1sunk val\u00f3sz\u00edn\u0171leg \u00fajszer\u0171en hat majd, hiszen eddig 3D-modelleket az\u00a0oktat\u00e1sban eleny\u00e9sz\u0151 m\u00e9rt\u00e9kben haszn\u00e1ltak. Az\u00a0\u00e1ltalunk el\u0151\u00e1ll\u00edtand\u00f3 modellek k\u00f6zelebb hozhatj\u00e1k a\u00a0di\u00e1kok sz\u00e1m\u00e1ra azt a\u00a0vil\u00e1got \u00e9s\u00a0annak fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t, amelyet nem mindennap l\u00e1tunk. Az\u00a0oktat\u00e1s online keretek k\u00f6z\u00e9 szorul\u00e1sa eset\u00e9n pedig gyakorlatilag egyed\u00fcli eszk\u00f6z lehet arra, hogy a\u00a0pedag\u00f3gus helyettes\u00edtse a\u00a0k\u00f6z\u00f6s terepi vagy laborat\u00f3riumi bemutat\u00f3t. V\u00e1rhat\u00f3 eredm\u00e9nyeinket val\u00f3sz\u00edn\u0171leg nem csup\u00e1n az\u00a0oktat\u00e1s \u00fcdv\u00f6z\u00f6ln\u00e9, hiszen egy\u00a03D-modell rakt\u00e1roz\u00e1sa is sokkal k\u00f6nnyebb, \u00edgy a\u00a0szaktantermek \u00e9s\u00a0esetleg a\u00a0m\u00fazeumok is felhaszn\u00e1lhatj\u00e1k azokat. Term\u00e9szetesen a\u00a0legnagyobb jelent\u0151s\u00e9ggel az\u00a0oktat\u00e1sba t\u00f6rt\u00e9n\u0151 beemel\u00e9s\u00fck b\u00edrhat.<\/p>\n

            \u00d6sszefoglal\u00e1s<\/strong>\u00a0<\/strong><\/p>\n

            A\u00a03D-s modellez\u00e9si technol\u00f3gia \u00e1talak\u00edtja a\u00a0term\u00e9szettudom\u00e1nyos oktat\u00e1st, \u00e9s\u00a0m\u00e9g vonz\u00f3bb\u00e1, interakt\u00edvabb\u00e1 \u00e9s\u00a0dinamikusabb\u00e1 teszi azt. A\u00a0tudom\u00e1nyos fogalmak vizualiz\u00e1l\u00e1s\u00e1val, a\u00a0k\u00eds\u00e9rletek szimul\u00e1l\u00e1s\u00e1val, a\u00a0tudom\u00e1nyos adatok felt\u00e1r\u00e1s\u00e1val, a\u00a0val\u00f3s\u00e1g kieg\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9vel \u00e9s\u00a0a\u00a0kreativit\u00e1s \u00f6szt\u00f6nz\u00e9s\u00e9vel a\u00a03D-modellez\u00e9s forradalmas\u00edtja a\u00a0term\u00e9szet tan\u00edt\u00e1s\u00e1nak \u00e9s\u00a0megismer\u00e9s\u00e9nek m\u00f3dj\u00e1t. Ahogy ez\u00a0a\u00a0technol\u00f3gia tov\u00e1bb fejl\u0151dik, a\u00a03D-modellez\u00e9s m\u00e9g izgalmasabb \u00e9s\u00a0innovat\u00edvabb felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1ra sz\u00e1m\u00edthatunk a\u00a0term\u00e9szettudom\u00e1nyos oktat\u00e1sban. A\u00a03D-modellez\u00e9s haszn\u00e1lata a\u00a0virtu\u00e1lis \u00e9s\u00a0a\u00a0kiterjesztett val\u00f3s\u00e1gban forradalmas\u00edthatja a\u00a0term\u00e9szettudom\u00e1nyos oktat\u00e1st, mivel a\u00a0tanul\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra mag\u00e1val ragad\u00f3, interakt\u00edv \u00e9s\u00a0szem\u00e9lyre szabott tanul\u00e1si \u00e9lm\u00e9nyt ny\u00fajt. Az\u00e1ltal, hogy ezeket a\u00a0technol\u00f3gi\u00e1kat olyan szimul\u00e1ci\u00f3k \u00e9s\u00a0vizualiz\u00e1ci\u00f3k l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1ra haszn\u00e1lj\u00e1k, amelyek \u00e9letre keltik a\u00a0tudom\u00e1nyos fogalmakat, az\u00a0oktat\u00f3k olyan m\u00f3don tudj\u00e1k bevonni a\u00a0di\u00e1kokat, ami a\u00a0hagyom\u00e1nyos oktat\u00e1si m\u00f3dszerekkel nem lehets\u00e9ges, el\u0151seg\u00edtve a\u00a0tudom\u00e1ny \u00e9s\u00a0a\u00a0technol\u00f3gia jobb meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9t \u00e9s\u00a0megbecs\u00fcl\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n

            \u00a0<\/span><\/div>\n

            Felhaszn\u00e1lt irodalom<\/strong>\u00a0<\/strong><\/p>\n

            Agisoft, (2019): Agisoft Metashape User Manual Agisoft, https:\u200b\/\/www\u200b.agisoft\u200b.com\u200b\/pdf\u200b\/metashape-\u200bpro_\u200b2_\u200b0_\u200ben\u200b.pdf<\/a>. (Let\u00f6lt\u00e9s d\u00e1tuma: 2023.06.17.)<\/p>\n

            Alhonkoski, Mika\u00a0\u2013\u00a0Salminen, Leena\u00a0\u2013\u00a0Pakarinen, Anni\u00a0\u2013\u00a0Veermans, Marjaana (2021): 3D technology to support teaching and learning in health care education<\/em>\u00a0\u2013\u00a0A\u00a0scoping review<\/em>. International Journal of Educational Research, <\/em>Vol. 105, 101699, ISSN 0883-0355.<\/p>\n

            Czak\u00f3ov\u00e1 Krisztina\u00a0\u2013\u00a0Tak\u00e1\u010d Ondrej (2020): Tvorba realistick\u00e9ho modelu v\u00a0r\u00e1mci obsahu predmetu stredo\u0161kolskej informatiky<\/em>. In: Proceedings of 33.\u00a0DidMatTEech 2020\u00a0Conference: New methods and technologies in education, research and practice : New methods and technologies in education, research and practice. Budapest, E\u00f6tv\u00f6s Lor\u00e1nd Tudom\u00e1nyegyetem. ISBN 978-963-489-244-1.<\/p>\n

            Dewey, John (2011): Experience and education<\/em>, url: https:\u200b\/\/www\u200b.school\u200bof\u200beducators\u200b.com\u200b\/wp-\u200bcontent\u200b\/uploads\u200b\/2011\u200b\/12\u200b\/EXPERIENCE-\u200bEDUCATION-\u200bJOHN-\u200bDEWEY.pdf<\/a>, (Let\u00f6lt\u00e9s ideje: 2023.06.18.)<\/p>\n

            Fr\u00f6hlich R\u00f3bert\u00a0\u2013\u00a0Kat\u00f3 Zolt\u00e1n\u00a0\u2013\u00a0Gubo \u0160tefan\u00a0\u2013\u00a0L\u00e9vai Attila (2016): 3D-2D adatok f\u00fazi\u00f3ja kultur\u00e1lis \u00f6r\u00f6ks\u00e9gv\u00e9delmi alkalmaz\u00e1sban<\/em> = 3D-2D Data Fusion in Cultural Heritage Applications.<\/em> ENELKO 2016.\u00a017.\u00a0Nemzetk\u00f6zi energetika-elektrotechnika konferencia: Sz\u00e1mOkt 2016\u00a0\u2013 26.\u00a0Nemzetk\u00f6zi sz\u00e1m\u00edt\u00e1stechnika \u00e9s\u00a0oktat\u00e1s konferencia. Cluj-Napoca, EMT, ISSN 1842-4546.<\/p>\n

            Geda G\u00e1bor (2011): Modellez\u00e9s \u00e9s\u00a0szimul\u00e1ci\u00f3 az\u00a0oktat\u00e1sban<\/em>, Kempelen Farkas Hallgat\u00f3i Inform\u00e1ci\u00f3s K\u00f6zpont, url: https:\u200b\/\/dtk\u200b.tan\u200bkonyvtar\u200b.hu\u200b\/xmlui\u200b\/bitstream\u200b\/handle\u200b\/123456789\u200b\/8168\u200b\/0038_\u200binformatika_\u200bGeda_\u200bGabor-\u200bModellezes_\u200bes_\u200bszimulacio_\u200baz_oktatasban\u200b.pdf\u200b?sequence=\u200b2&amp\u200b;is\u200bAllowed=y<\/a>, (Let\u00f6lt\u00e9s ideje: 2023.06.17.)<\/p>\n

            Gilbert, Steven W.\u00a0\u2013\u00a0Ireton, Shirley Watt (2003): Understanding Models in Earth and Space Science<\/em>. Arlington, VA: NSTA Press, ISBN 193515561X.<\/p>\n

            Gubo \u0160efan\u00a0\u2013\u00a0Kme\u0165 Tibor\u00a0\u2013\u00a0Moln\u00e1r Andr\u00e1s\u00a0\u2013\u00a0Tak\u00e1\u010d Ondrej (2020): A\u00a0Multi-range Approach for Cultural Heritage Survey: A Case Study of a\u00a0Medieval Church in Slovakia<\/em> \/ DOI 10.1109\/ SAMI48414.2020.9108724.\u00a0IEEE 18th World Symposium on Applied Machine Intelligence and Informatics: proceedings. Danvers, Institute of Electrical and Electronics Engineers, 2020\u00a0SCOPUS. ISBN 978-1-7281-3149-8.<\/p>\n

            Huang, Tien-Chi\u00a0\u2013\u00a0\u00a0Chen, Mu-Yen\u00a0\u2013\u00a0Lin, Chun-You (2019): Exploring the behavioral patterns transformation of learners in different 3D modeling teaching strategies<\/em>, Computers in Human Behavior, Vol. 92, ISSN:0747-5632.<\/p>\n

            Huszti Anett\u00a0\u2013\u00a0Rev\u00e1kn\u00e9 Mark\u00f3czi Ibolya (2012): A\u00a0modellez\u00e9s pedag\u00f3gi\u00e1ja a\u00a0term\u00e9szettudom\u00e1nyos oktat\u00e1sban<\/em>, \u00daj Pedag\u00f3giai Szemle, 2012\/4-6, url: https:\u200b\/\/folyoiratok\u200b.oh\u200b.gov\u200b.hu\u200b\/sites\u200b\/default\u200b\/files\u200b\/article_\u200battachments\u200b\/upsz_\u200b2012_\u200b4-6_17_0.pdf<\/a> (Let\u00f6lt\u00e9s ideje: 2023.06.15.)<\/p>\n

            Kirkby, Michael John (1987): Computer simulation in Physical geography<\/em>. Chischester: Wiley. ISBN\u00a0 0471906042.<\/p>\n

            Mak\u00e1di Mariann\u00a0\u2013\u00a0Horv\u00e1th Gergely\u00a0\u2013\u00a0Farkas Bertalan P\u00e9ter (2013): Vizsg\u00e1lati \u00e9s\u00a0bemutat\u00e1si gyakorlatok a\u00a0f\u00f6ldrajztan\u00edt\u00e1sban<\/em>. Budapest: E\u00f6tv\u00f6s Lor\u00e1nd Tudom\u00e1nyegyetem, Term\u00e9szettudom\u00e1nyi Kar, url: https\u200b:\/\/regi\u200b. tankonyvtar\u200b.hu\u200b\/hu\u200b\/tartalom\u200b\/tamop412A\u200b\/2011-\u200b0073_\u200bvizsgalati_\u200bbemutatasi_\u200bgyakorlatok_\u200bfoldrajz\u200btanitasban\u200b\/index\u200b.html<\/a> (Let\u00f6lt\u00e9s ideje: 2023.06.20.)<\/p>\n

            Man\u011bnov\u00e1 Martina\u00a0\u2013\u00a0Chadimov\u00e1 Lenka (2015): \u00a03D Models of Historical Objects in Teaching at the 1st Level of Primary School<\/em>, Procedia\u00a0\u2013\u00a0Social and Behavioral Sciences, https:\/\/doi.org\/10.1016\/j.sbspro.2015.01.198<\/a>.<\/p>\n

            Mez\u0151 Katalni (2015): Kreativit\u00e1s \u00e9s\u00a0\u00e9lm\u00e9nypedag\u00f3gia<\/em>. Debrecen, Kocka K\u00f6r, ISBN 987-615-5267-07-9<\/p>\n

            Nagy Melinda\u00a0\u2013\u00a0Dancsa Daniel\u00a0\u2013\u00a0Por\u00e1\u010dkov\u00e1 Janka\u00a0\u2013\u00a0Bern\u00e1tov\u00e1 Ren\u00e1ta (2021):\u00a0 Val\u00f3s \u00e9s\u00a0virtu\u00e1lis interakt\u00edv modellek a\u00a0biol\u00f3gia oktat\u00e1s\u00e1ban<\/em>,\u00a0 ERUDITIO\u00a0\u2013\u00a0EDUCATIO, Vol. 16, DOI: 10\u200b.36007\u200b\/eruedu\u200b.2021\u200b.4\u200b.5-17<\/a><\/p>\n

            Nagy J\u00f3zsef (2007): Kompetencia alap\u00fa krit\u00e9riumorient\u00e1lt pedag\u00f3gia. <\/em>Szeged, Mozaik Kiad\u00f3, ISBN 9789636975418<\/p>\n

            Pusk\u00e1s Andrea (2017): Motivational Strategies in English Teacher Training<\/em>. In: Zborn\u00edk medzin\u00e1rodnej vedeckej konferencie Univerzity J. Selyeho\u00a0\u2013\u00a02017: \u201eHodnota, kvalita a\u00a0konkurencieschopnos\u0165\u00a0\u2013\u00a0v\u00fdzvy 21.\u00a0storo\u010dia\u201d\u00a0\u2013\u00a0Sekcie pedagogick\u00fdch vied. Kom\u00e1rno, Univerzita J. Selyeho, 2017, CD-ROM. ISBN 978-80-8122-222-1.<\/p>\n

            Pusk\u00e1s Andrea (2019): Higher education challenges: Improving cooperation and creativity by using drama techniques in EFL teacher training<\/em>. In: IMCIC 19: The 10th International Multi-Conference on Complexity, Informatics and Cybernetics. Orlando, International Institute of Informatics and Systematics, 2019.\u00a0ISBN 978-1-941763-97-1.\u00a0SCOPUS.<\/p>\n

            Tak\u00e1\u010d Ondrej (2017): Modellez\u00e9s \u00e9s\u00a0szimul\u00e1ci\u00f3<\/em>. Kom\u00e1rno, Univerzita J. Selyeho, 2017.\u00a0ISBN 978-80-8122-203-0<\/p>\n

            Tak\u00e1\u010d Ondrej (2020): Mo\u017enos\u0165 implement\u00e1cie ochrany kult\u00farneho dedi\u010dstva do\u00a0vyu\u010dovania informatiky<\/em>. In: The Possibility of Implementing the Protection of Cultural Heritage in the Teaching of Informatics. Didinfo 2020: medzin\u00e1rodn\u00ed konference o\u00a0vyu\u010dov\u00e1n\u00ed informatiky: Medzin\u00e1rodn\u00ed konference o\u00a0vyu\u010dov\u00e1n\u00ed informatiky. Liberec, Technick\u00e1 univerzita v\u00a0Liberci, 2020\u00a0ISBN 978-80-7494-532-8.\u00a0ISSN 2454-051X, online.<\/p>\n

            Tak\u00e1\u010d Ondrej\u00a0\u2013\u00a0V\u00e9gh Ladislav (2021a): Possibilities of Using Photogrammetry in the Teaching Process<\/em>. 2021.\u00a0In: EDULEARN21: 13th International Conference on Education and New Learning Technologies. 5th\u20136th July, 2021.\u00a0ISBN: 978-84-09-31267-2.<\/p>\n

            Tak\u00e1\u010d Ondrej\u00a0\u2013\u00a0V\u00e9gh Ladislav (2021b): Usage of Uavs in the Protection of Cultural Heritage in the Teaching of Computer Science<\/em>. 2021.\u00a0In: INTED2021: 15th International Technology, Education and Development Conference. 8th\u20139th March.\u00a0ISBN: 978-84-09-27666-0.<\/p>\n

            Tak\u00e1\u010d Ondrej\u00a0\u2013\u00a0V\u00e9gh Ladsilav (2021c): Possibilities ofusing photogrammetry in the teaching process<\/em>.\u00a0\u00a0 EDULEARN21\u00a0\u00a0 Proceedings, ISSN: 2340-1117.<\/p>\n

            Tak\u00e1\u010d Ondrej\u00a0\u2013\u00a0Annu\u0161 Norbert\u00a0\u2013\u00a0\u0160tempe\u013eov\u00e1 Iveta\u00a0\u2013\u00a0Dancsa Daniel (2023): Building\u00a0 partial\u00a0 3D\u00a0 models\u00a0 of\u00a0 cultural monuments<\/em>. International Journal of Advanced Natural Sciences and Engineering Researches, Vol. 7., E-ISSN 2980-0811<\/p>\n

            \u00a0<\/span><\/div>\n

            Vissza a\u00a0tartalomjegyz\u00e9kre<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

            2025. m\u00e1jus-j\u00fanius, XXXII. \u00e9vfolyam, 9\u201310. sz\u00e1m, ISSN 2729-9066 A\u00a0cikk let\u00f6lt\u00e9se PDF form\u00e1tumban \u00a0 Dancsa D\u00e1niel 3D-modellek l\u00e9trehoz\u00e1sa az\u00a0oktat\u00e1shoz \u00a0 A\u00a0technika \u00e1tsz\u00f6vi a\u00a0mindennapi \u00e9letet, bele\u00e9rtve az\u00a0oktat\u00e1s folyamat\u00e1t is. A\u00a0technol\u00f3gia fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en olyan eszk\u00f6z\u00f6k \u00e9s\u00a0ezzel egy\u00fctt technik\u00e1k \u00e1llnak a\u00a0rendelkez\u00e9s\u00fcnkre, amelyekkel az\u00a0oktat\u00e1s folyamat\u00e1t innovat\u00edvv\u00e1, a\u00a0tan\u00edt\u00e1st \u00e9s\u00a0tanul\u00e1st pedig \u00e9rdekesebb\u00e9 tehetj\u00fck. Ennek megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1ra ma m\u00e1r rendelkez\u00e9s\u00fcnkre \u00e1ll a\u00a03D-technika, aminek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en […]<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"_lmt_disableupdate":"no","_lmt_disable":"","footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"class_list":["post-11967","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-egyeb"],"acf":[],"modified_by":"decsiz","_links":{"self":[{"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/11967","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=11967"}],"version-history":[{"count":6,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/11967\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":28244,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/11967\/revisions\/28244"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=11967"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=11967"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=11967"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}