{"id":11975,"date":"2025-05-02T12:16:19","date_gmt":"2025-05-02T10:16:19","guid":{"rendered":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/?p=11975"},"modified":"2025-12-03T09:20:37","modified_gmt":"2025-12-03T08:20:37","slug":"xxxii_09-10_20","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/xxxii_09-10_20\/","title":{"rendered":"Csicsay Alajos: A sivatagok \u00e9l\u0151vil\u00e1ga"},"content":{"rendered":"

2025.\u00a0m\u00e1jus-j\u00fanius, XXXII. \u00e9vfolyam, 9\u201310\u00a0sz\u00e1m, ISSN 2729-9066<\/strong><\/p>\n

A\u00a0cikk let\u00f6lt\u00e9se PDF form\u00e1tumban<\/a><\/p>\n

\u00a0<\/span>
\nCsicsay Alajos<\/span><\/p>\n

A\u00a0sivatagok \u00e9l\u0151vil\u00e1ga<\/span><\/strong><\/p>\n

\u00a0<\/strong><\/span><\/p>\n

Az eur\u00f3pai emberek t\u00f6bbs\u00e9ge hagyom\u00e1nyosan \u00fagy v\u00e9li, hogy ha van is n\u00e9mi \u00e9let a sivatagokban, az csak ritka helyeken, legfeljebb az o\u00e1zisokban k\u00e9pes fennmaradni. Pedig ha alaposabban ut\u00e1nan\u00e9z\u00fcnk, megtudhatjuk, hogy ez igencsak nagy t\u00e9ved\u00e9s, mert minden sivatagnak f\u00f6l\u00f6tt\u00e9bb gazdag az \u00e9l\u0151vil\u00e1ga. Ott is a n\u00f6v\u00e9nyek alkotj\u00e1k a t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kpiramis alapj\u00e1t, r\u00e1juk \u00e9p\u00fclnek az els\u0151dleges fogyaszt\u00f3k, a n\u00f6v\u00e9nyev\u0151k (\u00e1llatok), ut\u00e1nuk a ritk\u00e1bban el\u0151fordul\u00f3 mindenev\u0151k k\u00f6vetkeznek \u2013 \u00e1ltal\u00e1ban a rovarok k\u00f6z\u00f6tt vannak ilyenek \u2013, majd a ragadoz\u00f3k jutnak fel a cs\u00facsra. \u00c9s, v\u00e9g\u00fcl minden \u00e9l\u0151 szervezet, ha nem em\u00e9szt\u0151d\u00f6tt fel valamelyik t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kl\u00e1nc m\u0171k\u00f6d\u00e9se folyam\u00e1n, \u00e9lte lej\u00e1rt\u00e1val a lebont\u00f3k pr\u00e9d\u00e1j\u00e1v\u00e1 v\u00e1lik, mi\u00e1ltal visszaker\u00fcl a szervetlen vil\u00e1gba, hogy azok az elemek, amelyekb\u0151l a teste fel\u00e9p\u00fclt, \u00fajra beker\u00fclhessenek az \u00e9vmilli\u00e1rdok \u00f3ta m\u0171k\u00f6d\u0151 vil\u00e1gmindens\u00e9gnek a forgatag\u00e1ba. Ezzel azt k\u00edv\u00e1nom \u00e9rz\u00e9keltetni, hogy a sivatagok \u00e9ppen olyan \u00e9l\u0151helyek, azaz biot\u00f3pok, ak\u00e1r a tengerek vagy a sz\u00e1razf\u00f6ldi t\u00e1jak b\u00e1rmelyike. A rajtuk l\u00e9tez\u0151 \u00e9l\u0151l\u00e9nyek k\u00e9nytelenek alkalmazkodni az \u00e9ghajlat \u00e1ltal befoly\u00e1solt k\u00f6rnyezeti viszonyokhoz.<\/p>\n

\u00a0<\/span><\/div>\n

\n\u00a0<\/span>
\nForr\u00e1s: De la Torre Krisztina<\/em><\/span>
\n\u00a0<\/span><\/div>\n

A\u00a0sivatagi n\u00f6v\u00e9nyek k\u00e9t csoportba sorolhat\u00f3k. Egyikbe tartoznak azok a\u00a0r\u00f6vid \u00e9let\u0171, szaknyelven efemer n\u00f6v\u00e9nyek, amelyek csup\u00e1n az\u00a0egy-k\u00e9t napig tart\u00f3 es\u0151s id\u0151szak ut\u00e1n szinte a\u00a0pillanatok m\u0171ve alatt az\u00a0\u00e9vekig szunnyad\u00f3 magvaikb\u00f3l hirtelen kics\u00edr\u00e1znak, p\u00e1r nap alatt r\u00f6vidke sz\u00e1rat hajtanak \u00e9s\u00a0kivir\u00e1gzanak, de a\u00a0soksz\u00edn\u0171 t\u00fcnd\u00f6kl\u00e9s\u00fck csak n\u00e9h\u00e1ny h\u00e9tig tart. Az\u00a0ott \u00e9l\u0151 rovarok \u00e1ltal beporz\u00f3dnak, majd term\u00e9st hoznak. Rengeteg magot kell, hogy teremjenek, mert vel\u00fck t\u00e1pl\u00e1lkoznak a\u00a0sivatag egyes mad\u00e1rfajai \u00e9s\u00a0r\u00e1gcs\u00e1l\u00f3i is. Sz\u00e1nd\u00e9kosan nem jel\u00f6l\u00f6m meg pontosabban, hogy mely sivatagokr\u00f3l van sz\u00f3, mert a\u00a0Szahara egyes ter\u00fcletein is el\u0151fordulnak ilyen vir\u00e1gmez\u0151k, de legink\u00e1bb az\u00a0amerikaiakra jellemz\u0151ek. Szerencs\u00e9j\u00fck van az\u00a0utaz\u00f3knak, ha ilyen l\u00e1tv\u00e1nyban r\u00e9szes\u00fclhetnek.<\/p>\n

\u00a0<\/span><\/div>\n

\n\u00a0<\/span>
\nForr\u00e1s: De la Torre Krisztina<\/em><\/span>
\n\u00a0<\/span><\/div>\n

A\u00a0m\u00e1sik nagy csoportja a\u00a0sivatagi n\u00f6v\u00e9nyeknek a\u00a0hossz\u00fa \u00e9let\u0171 (\u00e9vel\u0151) n\u00f6v\u00e9nyek, melyek t\u00f6bb csoportot alkotnak. Lehetnek f\u0171f\u00e9l\u00e9k, cserj\u00e9k, s\u0151t egyes fajok m\u00e9g fatermet\u0171ek is. N\u00e1lunk mint szoban\u00f6v\u00e9nyek ismertek, k\u00f6zkedveltek k\u00f6z\u00fcl\u00fck a\u00a0kaktuszf\u00e9l\u00e9k (Cactaceae), amelyek csal\u00e1dj\u00e1ba mintegy 2\u00a0500\u00a0faj tartozik. Mexik\u00f3 \u00e9s\u00a0Arizona \u00f3ri\u00e1skaktuszai a\u00a0h\u00edres kandel\u00e1berszer\u0171 szaguarok (Carnegia gigantea), melynek egy-egy kifejlett p\u00e9ld\u00e1nya el\u00e9rheti a\u00a025\u00a0m\u00e9ter magass\u00e1got, \u00e9s\u00a0100-200\u00a0\u00e9vig is el\u00e9lhet. Hark\u00e1lyok szoktak rajtuk odvakat v\u00e1jni, melyekbe gyakran m\u00e1s madarak is bek\u00f6lt\u00f6znek, p\u00e9ld\u00e1ul kisebb termet\u0171 baglyok \u00e9s\u00a0m\u00e1s, apr\u00f3 od\u00falak\u00f3k. Viszont rajtuk k\u00edv\u00fcl a\u00a0f\u00e9lsivatagok kedvel\u0151i legink\u00e1bb a\u00a0pozsg\u00e1s, szaknyelven szukkulens n\u00f6v\u00e9nyek, vagyis olyan sz\u00e1razs\u00e1gt\u0171r\u0151 n\u00f6v\u00e9nyek \u00e9lnek ott, melyeknek a\u00a0speci\u00e1lis v\u00edzt\u00e1rol\u00f3 sz\u00f6veteikben olyan v\u00edzgy\u0171jt\u0151 sejtek tal\u00e1lhat\u00f3k, amelyek a\u00a0nehezen megszerzett vizet tartal\u00e9kolni tudj\u00e1k. Gy\u00f6kereiket ak\u00e1r 20-30\u00a0m\u00e9ter m\u00e9lyre is le tudj\u00e1k ereszteni, esetenk\u00e9nt r\u00f6vid, vastag kar\u00f3gy\u00f6kereket vagy m\u00e1sfajta v\u00edzgy\u0171jt\u0151 szerveket hoznak l\u00e9tre, de ez\u00a0csak az\u00a0egyik megold\u00e1s.<\/p>\n

A\u00a0m\u00e1sik, hogy a\u00a0r\u00e1juk hull\u00f3 csapad\u00e9kot, ak\u00e1r a\u00a0harmatot sem hagyj\u00e1k k\u00e1rba veszni, ebben legfontosabb szerepet kap n\u00e1luk a\u00a0b\u0151rsz\u00f6vet\u00fck azon r\u00e9teg\u00e9nek, a\u00a0kutikul\u00e1nak\u00a0\u2013\u00a0meg ne t\u00e9vesszen benn\u00fcnket e\u00a0sz\u00f3, mert \u00e1ltal\u00e1ban a\u00a0rovarok testfel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9vel kapcsolatban szoktuk e\u00a0szervet hangs\u00falyozni \u2013, amely v\u00edzh\u00e1ztart\u00e1suk m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9ben, a\u00a0p\u00e1rologtat\u00e1sban, \u00e9s\u00a0persze a\u00a0test h\u0171t\u00e9s\u00e9ben j\u00e1tszik n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlen\u00fcl fontos szerepet. Ilyen szukkulensek a\u00a0tr\u00f3pusi, ez\u00a0esetben jellegzetes sivatagi n\u00f6v\u00e9nyek a\u00a0sp\u00e1rgaf\u00e9l\u00e9k (Asparagaceae) csal\u00e1dj\u00e1ba tartoz\u00f3 p\u00e1lmaliliomok, k\u00f6zismertebb nev\u00fck\u00f6n jukk\u00e1k (Yuccca). Nekik semmi k\u00f6z\u00fck sincs sem a\u00a0p\u00e1lm\u00e1khoz, sem a\u00a0kaktuszokhoz. \u0150shaz\u00e1jukban \u00e1ltal\u00e1ban fatermet\u0171ek, de n\u00e1lunk m\u00e1r r\u00e9gt\u0151l fogva d\u00edszn\u00f6v\u00e9nyekk\u00e9 v\u00e1ltak, ak\u00e1rcsak az\u00a0\u00e1lo\u00e9k \u00e9s\u00a0az\u00a0agav\u00e9k. Az\u00a0irodalomkedvel\u0151k eml\u00e9kezhetnek Arany J\u00e1nos ironikus hangv\u00e9tel\u0171, A\u00a0nagyidai cig\u00e1nyok<\/em> c\u00edm\u0171 h\u0151sk\u00f6ltem\u00e9ny\u00e9re, melynek egyik sora \u00edgy sz\u00f3l: \u201eEgyszer nyit sz\u00e1z \u00e9vben az\u00a0\u00e1loe-vir\u00e1g\u201d. Pedig ha szakszer\u0171en kezelik, t\u00f6bbsz\u00f6r is csod\u00e1latosan sz\u00e9p vir\u00e1gokat k\u00e9pes nyitni. Az\u00a0aloe-vera (orvosi \u00e1loe) pedig beker\u00fclt a\u00a0gy\u00f3gyn\u00f6v\u00e9nyeink k\u00f6z\u00e9. Vir\u00e1gz\u00f3 agav\u00e9kkal lassan tele lesznek n\u00e1lunk a\u00a0vir\u00e1goskertek \u00e9s\u00a0a\u00a0parkok. \u00c1m pozsg\u00e1s n\u00f6v\u00e9nyek\u00e9rt nem kell messzi t\u00e1jakra elzar\u00e1ndokolnunk, hazai vid\u00e9keken is b\u0151ven r\u00e1juk lelhet\u00fcnk. Ilyenek p\u00e9ld\u00e1ul a\u00a0varj\u00fah\u00e1jf\u00e9l\u00e9k csal\u00e1dj\u00e1ba tartoz\u00f3 k\u00f6vir\u00f3zsa, korallvir\u00e1g \u00e9s\u00a0mag\u00e1nak a\u00a0varj\u00fah\u00e1jnak is t\u00f6bb faja. T\u00f6bbs\u00e9g\u00fck m\u00e1r d\u00edszn\u00f6v\u00e9ny, de n\u00e9melyik\u00fck vadon is el\u0151fordul. A\u00a0k\u0151t\u00f6r\u0151f\u0171f\u00e9l\u00e9k csal\u00e1dj\u00e1ba tartoznak a\u00a0labdar\u00f3zs\u00e1ra eml\u00e9keztet\u0151, t\u00f6bbf\u00e9le sz\u00edn\u0171 hortenzi\u00e1k, \u00e1m b\u00e1rmily meglep\u0151, a\u00a0k\u00f6zkedvelt bogy\u00f3term\u00e9s\u0171 kerti cserj\u00e9ink, a\u00a0ribizk\u00e9k \u00e9s\u00a0az\u00a0egres, m\u00e1sik nev\u00e9n a\u00a0k\u00f6szm\u00e9te, szint\u00fagy k\u00f6z\u00e9j\u00fck tartoznak.<\/p>\n

\u00a0<\/span><\/div>\n

\n\u00a0<\/span>
\nForr\u00e1s: De la Torre Krisztina<\/em><\/span>
\n\u00a0<\/span><\/div>\n

A Szahara o\u00e1zisainak n\u00e9melyik\u00e9ben datolyap\u00e1lma-kerteket hoztak l\u00e9tre. A legnagyobb o\u00e1zisokban \u201et\u00f6bbnyire a datolyap\u00e1lma a f\u0151 \u00e9lelemforr\u00e1s, a p\u00e1lm\u00e1k \u00e1rny\u00e9k\u00e1ban citrusf\u00e9l\u00e9ket (narancs-, mandarin \u00e9s citromf\u00e1kat), f\u00fcg\u00e9t, \u0151szibarackot, s\u00e1rgabarackot, z\u00f6lds\u00e9gf\u00e9l\u00e9ket, valamint gabonaf\u00e9l\u00e9ket is termesztenek.\u201d (web 1). Ezen semmi csod\u00e1lkozni val\u00f3 nincs, mert Egyiptom \u00e9szaki r\u00e9sz\u00e9n, L\u00edbia hat\u00e1r\u00e1hoz k\u00f6zel, a r\u00e9gi karav\u00e1n\u00fat ment\u00e9n elter\u00fcl\u0151 80 km sz\u00e9les 20 km hossz\u00fa Sz\u00edva-o\u00e1zisban mintegy 23 000 ember \u00e9l, akik a berber nyelvcsal\u00e1d sz\u00edva dialektus\u00e1t besz\u00e9lik. (Szahara n\u00e9peir\u0151l, illetve a sivatagok lak\u00f3ir\u00f3l \u00e9s \u00e9letm\u00f3djukr\u00f3l a k\u00f6vetkez\u0151 fejezetben szeretn\u00e9k sz\u00f3lni.)<\/p>\n

\u00a0<\/span><\/div>\n

\n\u00a0<\/span>
\nForr\u00e1s: De la Torre Krisztina<\/em><\/span>
\n\u00a0<\/span><\/div>\n

Most k\u00f6vetkezz\u00e9k, \u00e1m kor\u00e1ntsem a\u00a0teljess\u00e9g ig\u00e9ny\u00e9vel, a\u00a0Szahar\u00e1nak az\u00a0\u00e1llatvil\u00e1ga. Felsorol\u00e1sukat mi m\u00e1ssal kezdhetn\u00e9m, ha nem a\u00a0tev\u00e9vel. A\u00a0zool\u00f3gia rendszertana a\u00a0tev\u00e9knek h\u00e9t rencens (\u00e9l\u0151 \u00e9s\u00a0kihalt) faj\u00e1t tartja sz\u00e1mon. Ett\u0151l eltekintve minket most csak egy, legfeljebb k\u00e9t faj \u00e9rdekel, pontosabban az\u00a0egy- \u00e9s\u00a0a\u00a0k\u00e9tp\u00fap\u00fa teve. \u201eTeve az\u00a0emberis\u00e9g legr\u00e9gibb h\u00e1zi\u00e1llatai k\u00f6z\u00e9 tartozik. D\u00e9lnyugat- \u00e9s\u00a0K\u00f6z\u00e9p-\u00c1zsia \u0151si civiliz\u00e1ci\u00f3i m\u00e1r haszn\u00e1lt\u00e1k a\u00a0tev\u00e9ket sz\u00e1ll\u00edt\u00e1sra. H\u00e1zias\u00edt\u00e1suk teh\u00e1t legkevesebb 6-8000\u00a0\u00e9vvel ezel\u0151tt megt\u00f6rt\u00e9nt. A\u00a0mongolok nem teny\u00e9sztett\u00e9k, val\u00f3sz\u00edn\u0171, hogy az\u00a0\u0151seinknek sem voltak tevecsord\u00e1ik. Arra azonban van bizony\u00edt\u00e9k, hogy a\u00a0honfoglal\u00f3 \u0151seink kis sz\u00e1mban hoztak magukkal k\u00e9tp\u00fap\u00fa tev\u00e9ket, de ezeket nem sok\u00e1ig teny\u00e9sztett\u00e9k. A\u00a0t\u00f6r\u00f6k h\u00f3dolts\u00e1g idej\u00e9n egyp\u00fap\u00fa tev\u00e9k is eljutottak hozz\u00e1nk, s\u00a0mag\u00e1t a\u00a0teve sz\u00f3t is a\u00a0t\u00f6r\u00f6k nyelvb\u0151l vett\u00fck \u00e1t. A\u00a0teny\u00e9szt\u00e9si k\u00eds\u00e9rletek arr\u00f3l tan\u00faskodnak, hogy az\u00a0egy- \u00e9s\u00a0k\u00e9tp\u00fap\u00fa tev\u00e9k egym\u00e1ssal keresztezhet\u0151k\u201d<\/em> (Bal\u00e1zs, 1982, 158). Ez\u00a0csup\u00e1n genetikai szempontb\u00f3l lehet \u00e9rdekes, viszont a\u00a0k\u00f6z\u00f6s ut\u00f3daikat szapor\u00edtani m\u00e1r nem tan\u00e1csos, mert sajnos korcsok. Megjegyzem, a\u00a0sivatagok m\u00e1sik teherhord\u00f3, de lovagl\u00e1sra is alkalmas h\u00e1zi\u00e1llata a\u00a0szam\u00e1r, de mivel a\u00a0p\u00e1ratlan ujj\u00fa pat\u00e1sok k\u00f6z\u00e9 tartozik, csak r\u00f6vid utak megt\u00e9tel\u00e9re alkalmas, mert a\u00a0l\u00e1ba m\u00e9lyen les\u00fcpped a\u00a0homokba. Teh\u00e1t az\u00a0o\u00e1zisokban, illetve a\u00a0f\u00e9lsivatagokban teny\u00e9sztik, \u00e9s\u00a0f\u0151leg v\u00edzhord\u00e1sra haszn\u00e1lj\u00e1k. N\u00e1lunk r\u00e9gebben a\u00a0szeg\u00e9ny emberek lova volt, mivel kev\u00e9s \u00e9s\u00a0t\u00e1panyagban szeg\u00e9ny takarm\u00e1nnyal is be\u00e9ri.<\/p>\n

A\u00a0Szahar\u00e1ban csak egyp\u00fap\u00fa tev\u00e9k \u00e9lnek\u00a0\u2013\u00a0biol\u00f3giai nev\u00fck Camelus dromedarius, innen van a\u00a0dromed\u00e1r megnevez\u00e9s\u00fck \u2013, a\u00a0vadon \u00e9l\u0151k m\u00e1r \u00e9vezredekkel ezel\u0151tt kipusztultak. Hogy mi\u00e9rt a\u00a0teve a\u00a0legfontosabb teherhord\u00f3, ha \u00fagy tetszik, k\u00f6zleked\u00e9si \u201eeszk\u00f6z\u201d a\u00a0sivatagban, azt m\u00e1r az\u00a0alapiskol\u00e1s gyerekek is tudj\u00e1k. Azt is, ha telesz\u00edvj\u00e1k magukat v\u00edzzel\u00a0\u2013\u00a0egy-egy itat\u00e1s alkalm\u00e1val 70-80\u00a0liter vizet is k\u00e9pesek meginni, amivel napokig kib\u00edrj\u00e1k szomjan, \u00e9s\u00a0a\u00a0t\u00e1pl\u00e1l\u00e9k ir\u00e1nt is elk\u00e9peszt\u0151en ig\u00e9nytelenek. De azt, hogy a\u00a0sivatagi eml\u0151s\u00f6k, mint egyes, a\u00a0szavann\u00e1kr\u00f3l elk\u00f3borl\u00f3 antilopfajok, a\u00a0sivatagban \u00e9l\u0151 tev\u00e9k, kecsk\u00e9k \u00e9s\u00a0egy\u00e9b pat\u00e1sok agyi v\u00e9rell\u00e1t\u00e1s\u00e1nak milyen a\u00a0\u201eh\u0171t\u0151berendezked\u00e9se\u201d, nekem is meglepet\u00e9st okozott. Err\u0151l A\u00a0sivatagok vil\u00e1ga<\/em> c. k\u00f6nyv\u00e9ben\u00a0\u2013\u00a0C. R. Taylort\u00f3l\u00a0\u2013\u00a0Bal\u00e1zs D\u00e9nes f\u00f6l\u00f6tt\u00e9bb \u00e9rdekes le\u00edr\u00e1st \u00e9s\u00a0rajzot is k\u00f6z\u00f6l. Ezek szerint: a\u00a0sz\u00f3ban forg\u00f3 \u00e1llatok sz\u00edv\u00e9b\u0151l a\u00a0t\u00fcdej\u00fckbe \u00e9rkez\u0151 43\u00b0C-s v\u00e9r \u00e1thalad egy\u00a0\u201eh\u0151cser\u00e9l\u0151n\u201d a\u00a0l\u00e9gutak falaiban a\u00a0l\u00e9gz\u00e9skor fell\u00e9p\u0151 p\u00e1rolg\u00e1s miatt, 40\u00b0C-ra leh\u0171l, \u00e9s\u00a0ilyen h\u0151fokon jut el az\u00a0agyukba. Eddig \u00fagy tudtam, hogy a\u00a0tr\u00f3pusi eml\u0151s\u00f6k a\u00a0nagy h\u0151s\u00e9g ellen m\u00e1r sok ezer \u00e9v \u00f3ta \u00fagy v\u00e9dekeznek, hogy ar\u00e1nytalanul nagy f\u00fclkagyl\u00f3t n\u00f6vesztettek, melyet az\u00a0afrikai elef\u00e1ntok (Loxodonta africana) mint legyez\u0151t \u00e1lland\u00f3an lebegtetnek. De igen nagy f\u00fcle van a\u00a0sivatagi r\u00f3k\u00e1nak (Vulpes zerda), az\u00a0Acomis nembe tartoz\u00f3 egyiptomi t\u00fcsk\u00e9s eg\u00e9r fajoknak. Ezek a\u00a0gazdagon erezett f\u00fclkagyl\u00f3jukkal nemcsak a\u00a0hall\u00e1suk \u00e9less\u00e9g\u00e9t fokozz\u00e1k, hanem a\u00a0h\u0151 lead\u00e1s\u00e1t is el\u0151seg\u00edtik. \u201eAz afrikai ugr\u00f3ny\u00fal (Pedetes capensis) f\u00fcl\u00e9n kis lebeny is van, amelyet vissza tud gy\u0171rni, \u00e9s\u00a0be tudja z\u00e1rni vele a\u00a0f\u00fclny\u00edl\u00e1s\u00e1t. \u00cdgy nem telnek meg a\u00a0f\u00fclei homokkal\u2026\u201d <\/em>(Bal\u00e1zs, 1982, 44\u201345). A\u00a0m\u00e1sik fontos \u201ev\u00edzgazd\u00e1lkod\u00e1si\u201d taktik\u00e1juk az\u00a0em\u00e9szt\u0151 \u00e9s\u00a0a\u00a0kiv\u00e1laszt\u00f3 szerveiknek a\u00a0m\u0171k\u00f6d\u00e9se. A\u00a0sivatagi, de a\u00a0f\u00e9lsivatagi \u00e1llatok \u00fcr\u00fcl\u00e9ke szokatlanul t\u00f6m\u00e9ny \u00e9s\u00a0sz\u00e1raz, hiszen a\u00a0t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kaik is vajmi kev\u00e9s vizet tartalmaznak. A\u00a0vizelet\u00fck \u00f6sszet\u00e9tele is l\u00e9nyegesen elt\u00e9r az\u00a0ember vizelet\u00e9t\u0151l. \u201eAz ut\u00f3bbinak 92% vizet kell tartalmaznia. Ha enn\u00e9l s\u0171r\u0171bb, t\u00f6m\u00e9nyebb az\u00a0oldat, az\u00a0bizony k\u00f3ros elv\u00e1ltoz\u00e1sra utal. Ezzel szemben a\u00a0sivatagi ugr\u00f3eg\u00e9r (Dipus sagitta) vizelet\u00e9ben 70% a\u00a0v\u00edz \u00e9s\u00a030%-ot tesznek ki a\u00a0k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 boml\u00e1sterm\u00e9kek\u201d <\/em>(Bal\u00e1zs, 1982, 142).<\/p>\n

\u00a0<\/span><\/div>\n

\n\u00a0<\/span>
\nForr\u00e1s: De la Torre Krisztina<\/em><\/span>
\n\u00a0<\/span><\/div>\n

A\u00a0sivatagokban honos h\u00fcll\u0151k \u00e9s\u00a0k\u00e9t\u00e9lt\u0171ek nappalra bef\u00farj\u00e1k magukat a\u00a0homokba, vagy a\u00a0szikl\u00e1k al\u00e1 b\u00fajnak, \u00e9s\u00a0\u00e9jszaka vad\u00e1sznak, de nem minden fajuk k\u00f6veti e\u00a0p\u00e9ld\u00e1t. Egyes gy\u00edkfajok \u00e9s\u00a0a\u00a0rovarok teljesen m\u00e1s praktik\u00e1kat alkalmaznak. A\u00a0gy\u00edkok p\u00e9ld\u00e1ul szeretik a\u00a0meleget, de az\u00a0\u00e1tforr\u00f3sodott talajt m\u00e1r kev\u00e9sb\u00e9, ez\u00e9rt, mintha t\u00e1ncoln\u00e1nak, felv\u00e1ltva emelgetik a\u00a0l\u00e1baikat, vagy irdatlan gyorsan szaladnak. \u201eA k\u0151zetfelsz\u00edn a\u00a0t\u0171z\u0151 nap hat\u00e1s\u00e1ra 70-75\u00a0fokra is felmelegszik, val\u00f3s\u00e1ggal izzik. Ha egy\u00a0bog\u00e1r potroha k\u00f6zvetlen\u00fcl a\u00a0forr\u00f3 fel\u00fclet f\u00f6l\u00f6tt helyezkedne el, sok vizet vesz\u00edtene, hamar kisz\u00e1radna. A\u00a0term\u00e9szeti fejl\u0151d\u00e9s teh\u00e1t azoknak a\u00a0tov\u00e1bb\u00e9l\u00e9s\u00e9t seg\u00edtette el\u0151, amelyek hossz\u00fa l\u00e1bakat n\u00f6vesztve, potrohukat mind magasabbra emelhett\u00e9k az\u00a0izz\u00f3 k\u0151zet f\u00f6l\u00e9. \u00cdgy fejl\u0151d\u00f6tt ki a\u00a0Namib-sivatagban a\u00a0Stenocara phalangium rufofemoratum nev\u0171 bog\u00e1r, amely hossz\u00fara ny\u00falt l\u00e1baival 4-5\u00a0centim\u00e9ter magasban hordja a\u00a0test\u00e9t. Az\u00a0eg\u00e9sz vil\u00e1gon ez\u00a0a\u00a0leghosszabb l\u00e1b\u00fa bog\u00e1r\u201d<\/em> (Bal\u00e1zs, 1982, 153\u2013156). Egy\u00e9bk\u00e9nt aki \u00fcd\u00fclt m\u00e1r ny\u00e1ron p\u00e9ld\u00e1ul Bulg\u00e1ri\u00e1ban, a\u00a0Neszebar k\u00f6zeli Naposparton, tapasztalhatta, hogy d\u00e9l k\u00f6r\u00fcl az\u00a0\u00e1tforr\u00f3sodott homokon csak papucsban volt tan\u00e1csos \u00e1ts\u00e9t\u00e1lni, mert ha ezt mez\u00edtl\u00e1b tette, m\u00e1snap m\u00e1r nem igen tudott a\u00a0l\u00e1b\u00e1ra \u00e1llni, hacsak a\u00a0sz\u00e1llod\u00e1ba \u00e9rve r\u00f6gvest kezel\u00e9sbe nem vette (vettette) a\u00a0meg\u00e9gett talp\u00e1t. Pedig a\u00a0bolg\u00e1r tengerpart hol van m\u00e9g a\u00a0sivatagokt\u00f3l?<\/p>\n

\u00a0<\/span><\/div>\n

\n\u00a0<\/span>
\nForr\u00e1s: De la Torre Krisztina<\/em><\/span>
\n\u00a0<\/span><\/div>\n

Sok mindent lehetne m\u00e9g \u00edrni a\u00a0sivatagok, jeles\u00fcl a\u00a0Szahara \u00e9l\u0151vil\u00e1g\u00e1r\u00f3l, de \u00e9n csak mint biol\u00f3gia szakos az\u00a0olvasm\u00e1nyaim, term\u00e9szetfot\u00f3k \u00e9s\u00a0filmek, \u00fajabban az\u00a0internet \u00e1ltal szerzett ismereteim alapj\u00e1n csup\u00e1n r\u00f6vid tanulm\u00e1nyok meg\u00edr\u00e1s\u00e1ra vagyok k\u00e9pes, melyeket b\u00e1rki, akit \u00e9rdekel a\u00a0t\u00e9ma, tov\u00e1bbgondolhatja, kieg\u00e9sz\u00edtheti vagy esetenk\u00e9nt helyre is igaz\u00edthatja az\u00a0\u00e1ltalam le\u00edrtakat. Az\u00a0ut\u00f3bbi javaslatomnak \u00f6r\u00fcln\u00e9k legjobban.<\/p>\n

\u00a0<\/span><\/div>\n

\n\u00a0<\/span>
\nForr\u00e1s: De la Torre Krisztina<\/em><\/span>
\n\u00a0<\/span><\/div>\n
\u00a0<\/span><\/div>\n

Felhaszn\u00e1lt irodalom<\/strong><\/p>\n

Web 1: https:\/\/hu.wikipedia.org>wiki>O\u00e1zis (Let\u00f6lt\u00e9s ideje: 2025.02.15.)<\/p>\n

Bal\u00e1zs D\u00e9nes (1982): A\u00a0sivatagok vil\u00e1ga<\/em>. Budapest, M\u00f3ra Ferenc K\u00f6nyvkiad\u00f3<\/p>\n

\u00a0<\/span><\/div>\n

Vissza a\u00a0tartalomjegyz\u00e9kre<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

2025.\u00a0m\u00e1jus-j\u00fanius, XXXII. \u00e9vfolyam, 9\u201310\u00a0sz\u00e1m, ISSN 2729-9066 A\u00a0cikk let\u00f6lt\u00e9se PDF form\u00e1tumban \u00a0 Csicsay Alajos A\u00a0sivatagok \u00e9l\u0151vil\u00e1ga \u00a0 Az eur\u00f3pai emberek t\u00f6bbs\u00e9ge hagyom\u00e1nyosan \u00fagy v\u00e9li, hogy ha van is n\u00e9mi \u00e9let a sivatagokban, az csak ritka helyeken, legfeljebb az o\u00e1zisokban k\u00e9pes fennmaradni. Pedig ha alaposabban ut\u00e1nan\u00e9z\u00fcnk, megtudhatjuk, hogy ez igencsak nagy t\u00e9ved\u00e9s, mert minden sivatagnak f\u00f6l\u00f6tt\u00e9bb gazdag […]<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"_lmt_disableupdate":"no","_lmt_disable":"","footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"class_list":["post-11975","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-egyeb"],"acf":[],"modified_by":"decsiz","_links":{"self":[{"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/11975","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=11975"}],"version-history":[{"count":5,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/11975\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":28245,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/11975\/revisions\/28245"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=11975"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=11975"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=11975"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}