{"id":28345,"date":"2025-10-17T15:00:39","date_gmt":"2025-10-17T13:00:39","guid":{"rendered":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/?p=28345"},"modified":"2025-12-03T09:19:51","modified_gmt":"2025-12-03T08:19:51","slug":"xxxiii_03-04_04","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/xxxiii_03-04_04\/","title":{"rendered":"Mez\u0151 Katalin: Es\u00e9lyteremt\u00e9s a k\u00fcl\u00f6nleges b\u00e1n\u00e1sm\u00f3dot ig\u00e9nyl\u0151 tanul\u00f3k oktat\u00e1s\u00e1ban"},"content":{"rendered":"

2025. november\u2013december, XXXIII. \u00e9vfolyam, 3\u20134. sz\u00e1m, ISSN 2729-9066<\/strong><\/p>\n

A\u00a0cikk let\u00f6lt\u00e9se PDF form\u00e1tumban<\/a><\/p>\n

\u00a0<\/span><\/p>\n

Mez\u0151 Katalin<\/span><\/p>\n

Es\u00e9lyteremt\u00e9s a\u00a0k\u00fcl\u00f6nleges b\u00e1n\u00e1sm\u00f3dot ig\u00e9nyl\u0151 tanul\u00f3k oktat\u00e1s\u00e1ban<\/span><\/strong><\/p>\n

\u00a0<\/strong><\/span><\/p>\n

Az\u00a0es\u00e9lyteremt\u00e9s a\u00a0modern t\u00e1rsadalmak egyik kulcsfontoss\u00e1g\u00fa t\u00f6rekv\u00e9se, amely a\u00a0t\u00e1rsadalmi egyenl\u0151tlens\u00e9gek m\u00e9rs\u00e9kl\u00e9s\u00e9t, valamint az\u00a0egy\u00e9ni \u00e9s\u00a0k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi fejl\u0151d\u00e9si lehet\u0151s\u00e9gek biztos\u00edt\u00e1s\u00e1t c\u00e9lozza. A\u00a0fogalom mag\u00e1ban foglalja azokat az\u00a0int\u00e9zked\u00e9seket, amelyek r\u00e9v\u00e9n az\u00a0egy\u00e9nek t\u00e1rsadalmi, gazdas\u00e1gi, oktat\u00e1si \u00e9s\u00a0kultur\u00e1lis helyzet\u00fckt\u0151l f\u00fcggetlen\u00fcl egyenl\u0151 hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9st kapnak a\u00a0t\u00e1rsadalmi javakhoz. Az\u00a0es\u00e9lyteremt\u00e9s k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen fontos a\u00a0marginaliz\u00e1lt csoportok\u00a0\u2013\u00a0p\u00e9ld\u00e1ul az\u00a0etnikai kisebbs\u00e9gek, a\u00a0fogyat\u00e9koss\u00e1ggal \u00e9l\u0151k vagy az\u00a0alacsony t\u00e1rsadalmi-gazdas\u00e1gi st\u00e1tusz\u00fa szem\u00e9lyek\u00a0\u2013\u00a0t\u00e1rsadalmi integr\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak a\u00a0szempontj\u00e1b\u00f3l (Sen, 2009).<\/p>\n

Az\u00a0\u201ees\u00e9ly\u201d \u00e9s\u00a0az\u00a0\u201ees\u00e9lytelens\u00e9g\u201d fogalmai a\u00a0t\u00e1rsadalomtudom\u00e1nyban a\u00a0struktur\u00e1lis egyenl\u0151tlens\u00e9gek, valamint az\u00a0egy\u00e9nek \u00e9s\u00a0csoportok t\u00e1rsadalmi mobilit\u00e1si lehet\u0151s\u00e9geinek a\u00a0szempontj\u00e1b\u00f3l b\u00edrnak k\u00fcl\u00f6n\u00f6s jelent\u0151s\u00e9ggel. Az\u00a0es\u00e9ly annak a\u00a0lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t jelenti, hogy valaki kedvez\u0151 t\u00e1rsadalmi, gazdas\u00e1gi vagy kultur\u00e1lis helyzetbe ker\u00fclhet, m\u00edg az\u00a0es\u00e9lytelens\u00e9g e\u00a0lehet\u0151s\u00e9gek rendszerszint\u0171 hi\u00e1ny\u00e1ra vagy elz\u00e1rts\u00e1g\u00e1ra utal (Bourdieu, 1986). Napjaink egyik k\u00f6zponti dilemm\u00e1ja, hogy mik\u00e9nt teremthet\u0151 meg az\u00a0egyenl\u0151 es\u00e9lyek elve, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen olyan kontextusban, ahol a\u00a0t\u00e1rsadalmi \u00fajratermel\u0151d\u00e9s mechanizmusai\u00a0\u2013\u00a0p\u00e9ld\u00e1ul a\u00a0csal\u00e1di h\u00e1tt\u00e9r, a\u00a0lak\u00f3hely, az\u00a0iskol\u00e1zotts\u00e1g\u00a0\u2013\u00a0ebben jelent\u0151s szerepet j\u00e1tszanak.<\/p>\n

Az es\u00e9lyteremt\u00e9s azonban nem kiz\u00e1r\u00f3lag gazdas\u00e1gi vagy int\u00e9zm\u00e9nyi k\u00e9rd\u00e9s. A pszichol\u00f3giai t\u00e9nyez\u0151k, p\u00e9ld\u00e1ul az \u00f6nhat\u00e9konys\u00e1g, a rem\u00e9ny \u00e9s az aspir\u00e1ci\u00f3k is befoly\u00e1solj\u00e1k, hogy az egy\u00e9nek mik\u00e9nt \u00e9rtelmezik a saj\u00e1t helyzet\u00fcket \u00e9s a lehet\u0151s\u00e9geiket (Bandura, 2001). A marginaliz\u00e1lt csoportok eset\u00e9ben ezek a bels\u0151 t\u00e9nyez\u0151k gyakran g\u00e1toltak, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen, ha a t\u00e1rsadalom visszajelz\u00e9sei meger\u0151s\u00edtik az es\u00e9lytelens\u00e9g \u00e9rz\u00e9s\u00e9t (l\u00e1sd p\u00e9ld\u00e1ul a fogyat\u00e9koss\u00e1ggal \u00e9l\u0151 szem\u00e9lyekkel szembeni attit\u0171d\u00f6ket).<\/p>\n

A\u00a0val\u00f3di es\u00e9lyegyenl\u0151s\u00e9g megteremt\u00e9se rendszerszint\u0171 \u00e9s\u00a0holisztikus beavatkoz\u00e1sokat ig\u00e9nyel: az\u00a0oktat\u00e1s, a\u00a0j\u00f3l\u00e9ti rendszerek, a\u00a0foglalkoztat\u00e1spolitika \u00e9s\u00a0a\u00a0k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi t\u00e1mogat\u00e1s egy\u00fcttesen j\u00e1rulhatnak hozz\u00e1 egy\u00a0befogad\u00f3bb, m\u00e9lt\u00e1nyosabb t\u00e1rsadalom kialak\u00edt\u00e1s\u00e1hoz. Ezek k\u00f6z\u00fcl jelen tanulm\u00e1nyban az\u00a0oktat\u00e1sra f\u00f3kusz\u00e1lunk, mivel az\u00a0oktat\u00e1s, a\u00a0tanults\u00e1gi szint kulcsszerepet j\u00e1tszik az\u00a0es\u00e9lyek kialakul\u00e1s\u00e1ban. Az\u00a0OECD 2018-as kutat\u00e1sai szerint az\u00a0oktat\u00e1shoz val\u00f3 egyenl\u0151 hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9s er\u0151s hat\u00e1ssal van az\u00a0egy\u00e9nek \u00e9letkil\u00e1t\u00e1saira, a\u00a0munkav\u00e1llal\u00e1si es\u00e9lyeire \u00e9s\u00a0a\u00a0t\u00e1rsadalmi mobilit\u00e1sra. Az\u00a0iskolai rendszer kompenz\u00e1l\u00f3 ereje azonban korl\u00e1tozott, ha az\u00a0oktat\u00e1si int\u00e9zm\u00e9nyek nem k\u00e9pesek figyelembe venni a\u00a0tanul\u00f3k k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151s\u00e9geit (Heckman, 2006), ez\u00e9rt a\u00a0tanul\u00f3i diverzit\u00e1sra val\u00f3 felk\u00e9sz\u00fclts\u00e9g az\u00a0es\u00e9lyteremt\u00e9s b\u00e1zis\u00e1nak tekinthet\u0151.<\/p>\n

A\u00a0k\u00fcl\u00f6nleges b\u00e1n\u00e1sm\u00f3dot ig\u00e9nyl\u0151 tanul\u00f3k oktat\u00e1si es\u00e9lyteremt\u00e9se<\/strong><\/p>\n

A\u00a0k\u00fcl\u00f6nleges b\u00e1n\u00e1sm\u00f3dot ig\u00e9nyl\u0151 tanul\u00f3k (a saj\u00e1tos nevel\u00e9si ig\u00e9ny\u0171\u00a0\u2013\u00a0SNI; a\u00a0beilleszked\u00e9si, tanul\u00e1si, magatart\u00e1si neh\u00e9zs\u00e9ggel\u00a0\u2013\u00a0BTMN\u00a0\u2013\u00a0k\u00fczd\u0151 \u00e9s\u00a0a\u00a0kiemelten tehets\u00e9ges tanul\u00f3k\ti<\/a>\r\n<\/sup>) oktat\u00e1si es\u00e9lyteremt\u00e9se a\u00a0befogad\u00f3 nevel\u00e9s k\u00f6zponti k\u00e9rd\u00e9s\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt. A\u00a0nemzetk\u00f6zi \u00e9s\u00a0hazai szakirodalom egyar\u00e1nt hangs\u00falyozza, hogy az\u00a0inkluz\u00edv oktat\u00e1s alapja a\u00a0tanul\u00f3k egy\u00e9ni sz\u00fcks\u00e9gleteihez igazod\u00f3, differenci\u00e1lt pedag\u00f3giai megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s (Ainscow, Booth\u2013Dyson, 2006). Az\u00a0es\u00e9lyteremt\u00e9s ebben a\u00a0kontextusban nem csup\u00e1n az\u00a0oktat\u00e1shoz val\u00f3 form\u00e1lis hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9st, hanem a\u00a0t\u00e9nyleges tanul\u00e1si lehet\u0151s\u00e9gekhez val\u00f3 hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9s biztos\u00edt\u00e1s\u00e1t is jelenti.<\/p>\n

A\u00a0kutat\u00e1sok szerint az\u00a0integr\u00e1lt nevel\u00e9si k\u00f6rnyezet hossz\u00fa t\u00e1von pozit\u00edv hat\u00e1ssal van a\u00a0k\u00fcl\u00f6nleges b\u00e1n\u00e1sm\u00f3dot ig\u00e9nyl\u0151 tanul\u00f3k kognit\u00edv, szoci\u00e1lis \u00e9s\u00a0\u00e9rzelmi fejl\u0151d\u00e9s\u00e9re (Florian\u2013Black-Hawkins, 2011). Ugyanakkor az\u00a0inkl\u00fazi\u00f3 sikere nagym\u00e9rt\u00e9kben f\u00fcgg a\u00a0pedag\u00f3gusok felk\u00e9sz\u00fclts\u00e9g\u00e9t\u0151l, attit\u0171djeit\u0151l \u00e9s\u00a0az\u00a0alkalmazott m\u00f3dszertani eszk\u00f6zt\u00e1rt\u00f3l. A\u00a0tan\u00e1rok t\u00e1mogat\u00f3 k\u00f6rnyezetben, megfelel\u0151 k\u00e9pz\u00e9sekkel \u00e9s\u00a0egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u0151 szakmai h\u00e1l\u00f3zattal hat\u00e9konyabban tudj\u00e1k seg\u00edteni az\u00a0SNI, a\u00a0BTMN-vel k\u00fczd\u0151 (Pijl, Meijer\u2013Hegarty, 2017) \u00e9s\u00a0a\u00a0tehets\u00e9ges tanul\u00f3kat.<\/p>\n

A\u00a0nemzetk\u00f6zi direkt\u00edv\u00e1k \u00e9s\u00a0a\u00a0magyar oktat\u00e1si rendszert meghat\u00e1roz\u00f3 k\u00f6znevel\u00e9si t\u00f6rv\u00e9ny (2011.\u00a0\u00e9vi CXC. t\u00f6rv\u00e9ny) is hangs\u00falyt fektet az\u00a0integr\u00e1lt\/ inkluz\u00edv oktat\u00e1sra, f\u00f3kusz\u00e1ltan a\u00a0saj\u00e1tos nevel\u00e9si ig\u00e9ny\u0171 gyermekekre. Ennek gyakorlati megval\u00f3s\u00edt\u00e1sa azonban sok esetben akad\u00e1lyokba \u00fctk\u00f6zik: hi\u00e1nyzik a\u00a0megfelel\u0151 infrastrukt\u00fara, a\u00a0szakember-ell\u00e1totts\u00e1g \u00e9s\u00a0a\u00a0megfelel\u0151 attit\u0171d, valamint az\u00a0adapt\u00edv tantervi \u00e9s\u00a0m\u00f3dszertani megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sek elterjedts\u00e9ge, illet\u0151leg sokszor a\u00a0fogalmak m\u00f6g\u00f6tt l\u00e9v\u0151 tartalmi bizonytalans\u00e1g is nehez\u00edti az\u00a0inkl\u00fazi\u00f3s kult\u00fara kialakul\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n

Integr\u00e1ci\u00f3, inkluz\u00edv szeml\u00e9let \u00e9s\u00a0inkl\u00fazi\u00f3s kult\u00fara<\/strong><\/p>\n

Az\u00a0integr\u00e1ci\u00f3 k\u00e9rd\u00e9sk\u00f6re kezdetben a\u00a0saj\u00e1tos nevel\u00e9si ig\u00e9ny\u0171 tanul\u00f3k int\u00e9zm\u00e9nyes ell\u00e1t\u00e1s\u00e1ra vonatkozott, majd k\u00e9s\u0151bb b\u0151v\u00fclt a\u00a0k\u00fcl\u00f6nleges b\u00e1n\u00e1sm\u00f3dot ig\u00e9nyl\u0151 tanul\u00f3k teljes k\u00f6r\u00e9re. A\u00a0saj\u00e1tos nevel\u00e9si ig\u00e9ny\u0171 (SNI) tanul\u00f3k oktat\u00e1sa az\u00a0elm\u00falt \u00e9vtizedekben jelent\u0151s szeml\u00e9leti \u00e9s\u00a0m\u00f3dszertani v\u00e1ltoz\u00e1sokon ment kereszt\u00fcl. A\u00a0szegreg\u00e1lt oktat\u00e1si modellek fokozatosan h\u00e1tt\u00e9rbe szorultak, \u00e9s\u00a0hely\u00fcket az\u00a0integr\u00e1ci\u00f3, majd az\u00a0inkl\u00fazi\u00f3 eszm\u00e9je vette \u00e1t. B\u00e1r az\u00a0\u201eintegr\u00e1ci\u00f3\u201d \u00e9s\u00a0az\u00a0\u201einkl\u00fazi\u00f3\u201d fogalmai gyakran felcser\u00e9lve jelennek meg a\u00a0k\u00f6zbesz\u00e9dben, a\u00a0szakirodalomban vil\u00e1gos k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get tesznek a\u00a0kett\u0151 k\u00f6z\u00f6tt (b\u0151vebben Mez\u0151 et al., 2015).<\/p>\n

Az\u00a0integr\u00e1ci\u00f3 l\u00e9nyege, hogy a\u00a0\u201em\u00e1ss\u00e1g\u201d elfogad\u00e1sa mellett a\u00a0SNI tanul\u00f3nak kell alkalmazkodnia a\u00a0megl\u00e9v\u0151 int\u00e9zm\u00e9nyi keretekhez. B\u00e1r az\u00a0integr\u00e1ci\u00f3 el\u0151rel\u00e9p\u00e9st jelentett a\u00a0szegreg\u00e1ci\u00f3hoz k\u00e9pest, gyakran nem j\u00e1r\/ j\u00e1rt egy\u00fctt val\u00f3di r\u00e9szv\u00e9tellel, \u00e9s\u00a0fenntartja az\u00a0elk\u00fcl\u00f6n\u00edt\u00e9s bizonyos form\u00e1it (Lindqvist\u2013Nilholm, 2014).<\/p>\n

Az\u00a0inkl\u00fazi\u00f3 ezzel szemben m\u00e9lyebb, rendszerszint\u0171 v\u00e1ltoz\u00e1st k\u00e9pvisel (b\u0151vebben: Pet\u0151 \u00e9s\u00a0Endre, 2008). Az\u00a0inkluz\u00edv nevel\u00e9s nemcsak a\u00a0fizikai jelenl\u00e9tet, hanem az\u00a0akt\u00edv r\u00e9szv\u00e9telt, a\u00a0befogad\u00e1st \u00e9s\u00a0az\u00a0egyenl\u0151 hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9st is hangs\u00falyozza. Az\u00a01994-es salamancai nyilatkozat (UNESCO, 1994) m\u00e9rf\u00f6ldk\u00f6vet jelentett az\u00a0inkluz\u00edv oktat\u00e1s glob\u00e1lis elterjed\u00e9s\u00e9ben, deklar\u00e1lva, hogy minden gyermeknek joga van a\u00a0sz\u00fcks\u00e9gleteihez igazod\u00f3, k\u00f6z\u00f6s oktat\u00e1shoz. Az\u00a0inkl\u00fazi\u00f3 l\u00e9nyege, hogy az\u00a0iskola rendszere alkalmazkodik a\u00a0tanul\u00f3 sz\u00fcks\u00e9gleteihez, nem pedig ford\u00edtva (Ainscow, Booth\u2013Dyson, 2006).<\/p>\n

M\u00edg az\u00a0integr\u00e1ci\u00f3 eset\u00e9ben a\u00a0tanul\u00f3 \u201evend\u00e9gk\u00e9nt\u201d jelenik meg a\u00a0t\u00f6bbs\u00e9gi iskol\u00e1ban, addig az\u00a0inkl\u00fazi\u00f3 a\u00a0k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151s\u00e9g term\u00e9szetes r\u00e9szek\u00e9nt kezeli \u0151t, \u00e9s\u00a0az\u00a0oktat\u00e1si k\u00f6rnyezet alak\u00edt\u00e1s\u00e1val teremti meg az\u00a0es\u00e9lyegyenl\u0151s\u00e9get. Az\u00a0inkluz\u00edv szeml\u00e9let szerint a\u00a0tanul\u00e1si neh\u00e9zs\u00e9gek nem az\u00a0egy\u00e9n deficitjeib\u0151l, hanem az\u00a0iskola rugalmatlan szerkezet\u00e9b\u0151l ad\u00f3dnak (Florian, 2008).<\/p>\n

Az\u00a0inkl\u00fazi\u00f3 teh\u00e1t nem puszt\u00e1n m\u00f3dszertani k\u00e9rd\u00e9s, hanem szeml\u00e9letv\u00e1lt\u00e1st ig\u00e9nyel a\u00a0pedag\u00f3gusok, az\u00a0iskolavezet\u0151k \u00e9s\u00a0az\u00a0oktat\u00e1spolitikai d\u00f6nt\u00e9shoz\u00f3k r\u00e9sz\u00e9r\u0151l is. A\u00a0c\u00e9l egy\u00a0olyan oktat\u00e1si rendszer megval\u00f3s\u00edt\u00e1sa, amely minden tanul\u00f3 sz\u00e1m\u00e1ra biztos\u00edtja a\u00a0r\u00e9szv\u00e9telhez, a\u00a0fejl\u0151d\u00e9shez \u00e9s\u00a0a\u00a0sikerhez sz\u00fcks\u00e9ges felt\u00e9teleket\u00a0\u2013\u00a0f\u00fcggetlen\u00fcl att\u00f3l, hogy milyen k\u00e9pess\u00e9gekkel, h\u00e1tt\u00e9rrel vagy sz\u00fcks\u00e9gletekkel rendelkezik.<\/p>\n

A\u00a0v\u00e1ltoz\u00e1sra\/ v\u00e1ltoztat\u00e1sra val\u00f3 \u00f6szt\u00f6nz\u00e9s term\u00e9szetesen nem \u00e1ll meg, napjainkra m\u00e1r az\u00a0inkluz\u00edv szeml\u00e9let \u00e9s\u00a0az\u00a0inkl\u00fazi\u00f3s kult\u00fara k\u00f6z\u00f6tt is a\u00a0k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gt\u00e9telre t\u00f6rekednek. M\u00edg az\u00a0inkl\u00fazi\u00f3s szeml\u00e9let els\u0151sorban a\u00a0pedag\u00f3giai attit\u0171d\u00f6kre, a\u00a0meggy\u0151z\u0151d\u00e9sekre \u00e9s\u00a0az\u00a0\u00e9rt\u00e9kekre utal, addig az\u00a0inkl\u00fazi\u00f3s kult\u00fara m\u00e9lyebb, int\u00e9zm\u00e9nyi szinten struktur\u00e1l\u00f3d\u00f3 normarendszerk\u00e9nt \u00e9rtelmezhet\u0151 (Ainscow\u2013Booth, 2011).<\/p>\n

Az\u00a0inkl\u00fazi\u00f3s szeml\u00e9let a\u00a0pedag\u00f3gusok \u00e9s\u00a0az\u00a0oktat\u00e1si szerepl\u0151k hit\u00e9t jelenti abban, hogy minden gyermek tan\u00edthat\u00f3, f\u00fcggetlen\u00fcl a\u00a0k\u00e9pess\u00e9geit\u0151l vagy a\u00a0t\u00e1rsadalmi helyzet\u00e9t\u0151l. Ez\u00a0a megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s megk\u00f6veteli az\u00a0el\u0151\u00edt\u00e9letmentes, befogad\u00f3 attit\u0171d kialak\u00edt\u00e1s\u00e1t, valamint a\u00a0pedag\u00f3giai gyakorlat rugalmas, differenci\u00e1lt form\u00e1l\u00e1s\u00e1t (Florian\u2013Black-Hawkins, 2011).<\/p>\n

Az\u00a0inkl\u00fazi\u00f3s kult\u00fara ezzel szemben az\u00a0iskol\u00e1kban \u00e9s\u00a0az\u00a0azt k\u00f6r\u00fclvev\u0151 t\u00e1rsadalmi k\u00f6zegben kialakul\u00f3 kollekt\u00edv norm\u00e1k, szab\u00e1lyok, \u00e9rt\u00e9kek \u00e9s\u00a0szervezeti gyakorlatok \u00f6sszess\u00e9ge, amelyek hossz\u00fa t\u00e1von fenntarthat\u00f3v\u00e1 teszik az\u00a0inkluz\u00edv gyakorlatokat. Egy\u00a0inkluz\u00edv kult\u00far\u00e1val rendelkez\u0151 iskola nemcsak elfogadja a\u00a0k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151s\u00e9get, hanem akt\u00edvan \u00e9p\u00edt is arra\u00a0\u2013\u00a0a\u00a0tanul\u00f3k, a\u00a0pedag\u00f3gusok \u00e9s\u00a0a\u00a0sz\u00fcl\u0151k egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9vel (Runswick-Cole\u2013Hodge, 2009; Sanahuja et\u202fal., 2020). A\u00a0kult\u00fara sokkal t\u00e1gabb a\u00a0szeml\u00e9lett\u0151l, mivel a\u00a0kult\u00fara mag\u00e1ban foglalja az\u00a0emberek k\u00f6z\u00f6tti k\u00f6z\u00f6s jelent\u00e9sek, \u00e9rt\u00e9kek, norm\u00e1k \u00e9s\u00a0szimb\u00f3lumok rendszer\u00e9t, amely meghat\u00e1rozza a\u00a0t\u00e1rsadalmi viselked\u00e9st \u00e9s\u00a0identit\u00e1st (Geertz, 2000). Hofstede (2001) szerint a\u00a0szeml\u00e9let lehet szem\u00e9lyes, de a\u00a0kult\u00fara t\u00e1rsadalmi, int\u00e9zm\u00e9nyi szinten form\u00e1l\u00f3dik. A\u00a0val\u00f3di inkl\u00fazi\u00f3 megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1hoz nem elegend\u0151 a\u00a0pedag\u00f3gusok egy\u00e9ni nyitotts\u00e1ga\u00a0\u2013\u00a0rendszerszint\u0171 kult\u00farav\u00e1lt\u00e1sra van sz\u00fcks\u00e9g, amely lehet\u0151v\u00e9 teszi az\u00a0azonoss\u00e1g meg\u00e9l\u00e9s\u00e9t, az\u00a0es\u00e9lyegyenl\u0151s\u00e9get \u00e9s\u00a0a\u00a0m\u00e9lt\u00e1nyoss\u00e1got, amely \u00e1ltal a\u00a0mindenkori r\u00e9szv\u00e9tel \u00e9s\u00a0cselekv\u0151k\u00e9pess\u00e9g biztos\u00edtott (Suvi\u2013M Mhairi, 2024) minden tanul\u00f3 sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\n

Az\u00a0inkl\u00fazi\u00f3s vagy inkluz\u00edv kult\u00fara, kultur\u00e1lts\u00e1gi szint megl\u00e9te a\u00a0legt\u00f6bb int\u00e9zm\u00e9nyben azonban m\u00e9g v\u00e1rat mag\u00e1ra (ahogy a\u00a0legt\u00f6bb t\u00e1rsadalom sem tesz eleget ennek az\u00a0er\u0151s\u00edt\u00e9s\u00e9\u00e9rt), \u00edgy m\u00e1r az\u00a0is nagy l\u00e9p\u00e9s, ha az\u00a0inkluz\u00edv szeml\u00e9let nem csak elm\u00e9leti tud\u00e1s, hanem val\u00f3s gyakorlat szintj\u00e9n l\u00e9tezik. Holott a\u00a0szeml\u00e9letv\u00e1lt\u00e1s lenne az\u00a0es\u00e9lyteremt\u00e9s egyik alapja (hangs\u00falyozva, hogy mindez a\u00a0tehets\u00e9gekre is vonatkozik).<\/p>\n

Es\u00e9lyteremt\u0151 int\u00e9zked\u00e9sek az\u00a0oktat\u00e1sban a\u00a0k\u00fcl\u00f6nleges b\u00e1n\u00e1sm\u00f3dot ig\u00e9nyl\u0151 tanul\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra<\/strong><\/p>\n

\u00a0<\/span><\/div>\n

\n\u00a0<\/span>
\nForr\u00e1s: Nagy Fanni fot\u00f3ja<\/em><\/span>
\n\u00a0<\/span><\/div>\n

Az\u00a0es\u00e9lyteremt\u00e9s a\u00a0k\u00fcl\u00f6nleges b\u00e1n\u00e1sm\u00f3dot ig\u00e9nyl\u0151 tanul\u00f3kn\u00e1l nem csup\u00e1n a\u00a0form\u00e1lis iskol\u00e1ztat\u00e1s lehet\u0151s\u00e9g\u00e9nek a\u00a0biztos\u00edt\u00e1s\u00e1t, hanem a\u00a0val\u00f3di tanul\u00e1si \u00e9s\u00a0t\u00e1rsadalmi integr\u00e1ci\u00f3 el\u0151mozd\u00edt\u00e1s\u00e1t is jelenti. A\u00a0befogad\u00f3 oktat\u00e1s c\u00e9lja, hogy minden tanul\u00f3, f\u00fcggetlen\u00fcl a\u00a0k\u00e9pess\u00e9geit\u0151l vagy a\u00a0szociokultur\u00e1lis h\u00e1tter\u00e9t\u0151l, teljes m\u00e9rt\u00e9kben r\u00e9szt vehessen az\u00a0iskolai \u00e9letben (UNESCO, 2017). A\u00a0k\u00fcl\u00f6nleges b\u00e1n\u00e1sm\u00f3dot ig\u00e9nyl\u0151 tanul\u00f3k es\u00e9lyeinek n\u00f6vel\u00e9s\u00e9t konkr\u00e9t int\u00e9zked\u00e9sekkel lehet n\u00f6velni, melyek k\u00f6z\u00fcl a\u00a0legalapvet\u0151bbek a\u00a0k\u00f6vetkez\u0151k:\u00a0<\/em><\/p>\n

Korai azonos\u00edt\u00e1s \u00e9s\u00a0beavatkoz\u00e1s<\/em>.\u00a0 A hat\u00e9kony inkl\u00fazi\u00f3 alapja a\u00a0tanul\u00f3k sz\u00fcks\u00e9gleteinek a\u00a0korai felismer\u00e9se. A\u00a0korai diagnosztika lehet\u0151v\u00e9 teszi az\u00a0egy\u00e9ni fejleszt\u00e9si tervek id\u0151ben t\u00f6rt\u00e9n\u0151 kidolgoz\u00e1s\u00e1t, ami elengedhetetlen a\u00a0tanul\u00e1si neh\u00e9zs\u00e9gek kompenz\u00e1l\u00e1s\u00e1hoz (Heckman, 2006; Pet\u0151, 2022), illetve az\u00a0er\u0151ss\u00e9gek kiemelt t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1hoz.\u00a0<\/em><\/p>\n

Szem\u00e9lyre szabott tanul\u00e1st\u00e1mogat\u00e1s \u00e9s\u00a0egy\u00e9ni fejleszt\u00e9si tervek.<\/em> A szem\u00e9lyre szabott tanul\u00e1st\u00e1mogat\u00e1s \u00e9s\u00a0az\u00a0ehhez igazod\u00f3 tan\u00e1ri kompetenci\u00e1k megl\u00e9te az\u00a0es\u00e9lyteremt\u00e9s alapja (b\u0151vebben: Mez\u0151 K., 2018; Mez\u0151 F., 2018). A\u00a0k\u00fcl\u00f6nleges b\u00e1n\u00e1sm\u00f3dot ig\u00e9nyl\u0151 tanul\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra k\u00e9sz\u00edtett egy\u00e9ni fejleszt\u00e9si tervek (EFT) c\u00e9lja, hogy a\u00a0tanul\u00f3k szem\u00e9lyes k\u00e9pess\u00e9geihez, fejl\u0151d\u00e9si \u00fctem\u00e9hez \u00e9s\u00a0tanul\u00e1si st\u00edlus\u00e1hoz igazod\u00f3 c\u00e9lokat \u00e9s\u00a0m\u00f3dszereket hat\u00e1rozzanak meg (Florian\u2013Black-Hawkins, 2011). Az\u00a0EFT alkalmaz\u00e1sa n\u00f6veli az\u00a0oktat\u00e1s hat\u00e9konys\u00e1g\u00e1t, \u00e9s\u00a0el\u0151seg\u00edti a\u00a0tanul\u00f3k motiv\u00e1ci\u00f3j\u00e1t, mivel konkr\u00e9t, m\u00e9rhet\u0151 \u00e9s\u00a0el\u00e9rhet\u0151 c\u00e9lokat t\u0171z ki.\u00a0<\/em><\/p>\n

T\u00e1mogat\u00f3 szem\u00e9lyek \u00e9s\u00a0szak\u00e9rt\u0151i csapatmunka. <\/em>A\u00a0gy\u00f3gypedag\u00f3gusok, a\u00a0fejleszt\u0151pedag\u00f3gusok, a\u00a0tehets\u00e9gfejleszt\u0151k, a\u00a0logop\u00e9dusok \u00e9s\u00a0a\u00a0pszichol\u00f3gusok r\u00e9szv\u00e9tele az\u00a0inkluz\u00edv nevel\u00e9sben elengedhetetlen. Mindez nem a\u00a0heti egy\u00a0alkalmas k\u00fcl\u00f6n fejleszt\u00e9st, hanem a\u00a0k\u00e9ttan\u00e1ros modell \u00e1lland\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1t jelenti. A\u00a0multidiszciplin\u00e1ris csapatmunka lehet\u0151v\u00e9 teszi a\u00a0tanul\u00f3k komplex t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1t \u00e9s\u00a0a\u00a0pedag\u00f3gusok szakmai seg\u00edt\u00e9s\u00e9t is (Pijl et al., 2017). Az\u00a0asszisztensek, tanul\u00f3t\u00e1rs-t\u00e1mogat\u00f3k alkalmaz\u00e1sa szint\u00e9n n\u00f6velheti a\u00a0tanul\u00f3k r\u00e9szv\u00e9tel\u00e9t az\u00a0oszt\u00e1lytermi munk\u00e1ban.\u00a0<\/strong><\/p>\n

Pedag\u00f3gusok inkluz\u00edv szeml\u00e9let\u0171 k\u00e9pz\u00e9se. <\/em>Az\u00a0inkl\u00fazi\u00f3 sikeress\u00e9ge nagym\u00e9rt\u00e9kben f\u00fcgg a\u00a0pedag\u00f3gusok attit\u0171djeit\u0151l \u00e9s\u00a0felk\u00e9sz\u00fclts\u00e9g\u00e9t\u0151l. A\u00a0tan\u00e1rk\u00e9pz\u00e9s sor\u00e1n \u00e9s\u00a0a\u00a0tov\u00e1bbk\u00e9pz\u00e9seken ny\u00fajtott speci\u00e1lis ismeretek\u00a0\u2013\u00a0mint a\u00a0differenci\u00e1l\u00e1s, az\u00a0adapt\u00edv tantervhaszn\u00e1lat\u00a0\u2013\u00a0seg\u00edtik a\u00a0pedag\u00f3gusokat a\u00a0tanul\u00f3k eredm\u00e9nyes oktat\u00e1s\u00e1ban (Ainscow et al., 2006).\u00a0<\/strong><\/p>\n

Alternat\u00edv \u00e9rt\u00e9kel\u00e9si \u00e9s\u00a0tantervi rendszerek. <\/em>A\u00a0k\u00fcl\u00f6nleges b\u00e1n\u00e1sm\u00f3dot ig\u00e9nyl\u0151 tanul\u00f3k \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9nek \u00e9s\u00a0tantervi k\u00f6vetelm\u00e9nyeinek egy\u00e9ni szintre val\u00f3 adapt\u00e1l\u00e1sa hozz\u00e1j\u00e1rul a\u00a0re\u00e1lis \u00e9s\u00a0motiv\u00e1l\u00f3 visszacsatol\u00e1shoz. Az\u00a0alternat\u00edv \u00e9rt\u00e9kel\u00e9si rendszerek\u00a0\u2013\u00a0p\u00e9ld\u00e1ul portf\u00f3li\u00f3, \u00f6n\u00e9rt\u00e9kel\u00e9s vagy sz\u00f3beli sz\u00e1monk\u00e9r\u00e9s\u00a0\u2013\u00a0lehet\u0151s\u00e9get adnak a\u00a0tanul\u00f3k val\u00f3s teljes\u00edtm\u00e9ny\u00e9nek a\u00a0m\u00e9r\u00e9s\u00e9re, \u00e9s\u00a0cs\u00f6kkentik a\u00a0kudarckock\u00e1zatot (Norwich, 2008).\u00a0<\/strong><\/p>\n

Technol\u00f3giai \u00e9s\u00a0fizikai hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9s biztos\u00edt\u00e1sa. <\/em>Az\u00a0akad\u00e1lymentes\u00edtett tanul\u00e1si k\u00f6rnyezet \u00e9s\u00a0a\u00a0korszer\u0171 digit\u00e1lis eszk\u00f6z\u00f6k, p\u00e9ld\u00e1ul a\u00a0mesters\u00e9ges intelligencia, a\u00a0robotika szint\u00e9n fontos szerepet j\u00e1tszanak az\u00a0es\u00e9lyteremt\u00e9sben (b\u0151vebben Mez\u0151 K, 2025; Mez\u0151 F. 2025). Emellett a\u00a0t\u00e1mogat\u00f3 technol\u00f3gi\u00e1k\u00a0\u2013\u00a0p\u00e9ld\u00e1ul a\u00a0k\u00e9perny\u0151olvas\u00f3k, az\u00a0alternat\u00edv kommunik\u00e1ci\u00f3s eszk\u00f6z\u00f6k\u00a0\u2013\u00a0is seg\u00edtik a\u00a0tanul\u00f3k egy\u00e9ni ig\u00e9nyeihez igaz\u00edtott inform\u00e1ci\u00f3feldolgoz\u00e1st (Edyburn, 2013).<\/p>\n

Z\u00e1rsz\u00f3<\/strong>\u00a0<\/strong><\/p>\n

Az\u00a0es\u00e9lyteremt\u00e9s nem azonos a\u00a0f\u00e9lre\u00e9rtelmezett pozit\u00edv diszkrimin\u00e1ci\u00f3val a\u00a0k\u00fcl\u00f6nleges b\u00e1n\u00e1sm\u00f3dot ig\u00e9nyl\u0151 tanul\u00f3k egyik csoportja eset\u00e9ben sem. A\u00a0nevel\u00e9si k\u00f6rnyezetben gyakran felsz\u00ednre ker\u00fclnek olyan j\u00f3sz\u00e1nd\u00e9k\u00fa int\u00e9zked\u00e9sek (p\u00e9ld\u00e1ul teljes\u00edtm\u00e9ny n\u00e9lk\u00fcli \u00e9rdemjegyek, plusz pontok), melyek a\u00a0nem k\u00fcl\u00f6nleges b\u00e1n\u00e1sm\u00f3dot ig\u00e9nyl\u0151 tanul\u00f3k \u00e9rdekeit s\u00e9rtik, s\u00a0mindezek nemhogy el\u0151seg\u00edtik, hanem akad\u00e1lyozz\u00e1k az\u00a0inkl\u00fazi\u00f3s kult\u00fara kialakul\u00e1s\u00e1t. Ez\u00e9rt a\u00a0k\u00fcl\u00f6nleges b\u00e1n\u00e1sm\u00f3dot ig\u00e9nyl\u0151 tanul\u00f3kat a\u00a0lehet\u0151 legterm\u00e9szetesebben kell kezelni a\u00a0t\u00f6bbiek k\u00f6z\u00f6tt, ez\u00e1ltal lehet\u0151s\u00e9get adva a\u00a0jelenl\u00e9t\u00fck \u00e9s\u00a0k\u00e9pess\u00e9geik k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi megtapasztal\u00e1s\u00e1ra. Az\u00a0es\u00e9lyteremt\u00e9s nem val\u00f3sulhat meg egyetlen int\u00e9zked\u00e9s r\u00e9v\u00e9n, hanem \u00e1tfog\u00f3, rendszerszint\u0171 beavatkoz\u00e1sok \u00e9s\u00a0pedag\u00f3giai kult\u00farav\u00e1lt\u00e1s sz\u00fcks\u00e9ges az\u00a0el\u00e9r\u00e9s\u00e9hez.<\/p>\n

A\u00a0tanulm\u00e1ny b\u00edr\u00e1lati folyamaton ment kereszt\u00fcl.<\/em><\/p>\n

\u00a0<\/span><\/div>\n

Felhaszn\u00e1lt irodalom<\/strong>\u00a0<\/strong><\/p>\n

Ainscow, Mel\u2013Booth, Tony (2011): Index for Inclusion: Developing learning and participation in schools<\/em> (3rd ed.), Centre for Studies on Inclusive Education, Bristol.<\/p>\n

Ainscow, Mel\u2013Booth, Tony\u2013Dyson, Aalan (2006): Improving schools, developing inclusion<\/em>. Routledge, London.<\/p>\n

Bambra Clare\u2013Gibson Marcia\u2013Sowden A.\u2013Wright K.\u2013Whitehead M.\u2013Petticrew, M. (2010): Tackling the wider social determinants of health and health inequalities: Evidence from systematic reviews. Journal of Epidemiology and Community Health, 64<\/em>(4), 284\u2013291.\u00a0DOI https:\u200b\/\/doi\u200b.org\u200b\/10\u200b.1136\u200b\/jech\u200b.2008\u200b.082743<\/a><\/p>\n

Bandura, Albert (2001): Social cognitive theory: An agentic perspective.<\/em> In: Annual Review of Psychology, 52, 1\u201326.\u00a0DOI https\u200b:\/\/doi\u200b.org\u200b\/10\u200b.1146\u200b\/annurev\u200b.psych\u200b.52\u200b.1\u200b.1<\/a><\/p>\n

Bourdieu, P. (1986): The forms of capital.<\/em> In J. Richardson (Ed.), Handbook of Theory and Research for the Sociology of Education<\/em> (pp. 241\u2013258). Greenwood.<\/p>\n

Edyburn, Dave L. (2013): Critical issues in advancing the special education technology evidence base.<\/em> In: Exceptional Children, 80(1), 7\u201324.\u00a0DOI https:\u200b\/\/doi\u200b.org\u200b\/10\u200b.1177\u200b\/0\u200b0\u200b1\u200b4\u200b4\u200b0\u200b2\u200b9\u200b1\u200b3\u200b0\u200b8\u200b0\u200b0\u200b0\u200b1\u200b0\u200b7<\/a><\/p>\n

Florian, Lani (2008). Inclusion: Special or inclusive education: Future trends.<\/em> In: British Journal of Special Education, 35(4), 202\u2013208.\u00a0DOI https:\u200b\/\/doi\u200b.org\u200b\/10\u200b.1111\u200b\/j\u200b.1467-\u200b8578\u200b.2008\u200b.00402\u200b.x<\/a><\/p>\n

Florian, Lani\u2013Black-Hawkins Kristine (2011): Exploring inclusive pedagogy.<\/em> In: British Educational Research Journal, 37(5), 813\u2013828.\u00a0DOI https:\u200b\/\/doi\u200b.org\u200b\/10\u200b.1080\u200b\/01411926\u200b.2010\u200b.501096<\/a><\/p>\n

Geertz, Clifford (2000): The interpretation of cultures<\/em> (2nd ed.). Basic Books, New York.<\/p>\n

Heckman, James J. (2006): Skill formation and the economics of investing in disadvantaged children. <\/em>In: Science, 312(5782), 1900\u20131902.\u00a0DOI https:\u200b\/\/doi\u200b.org\u200b\/10\u200b.1126\u200b\/science\u200b.1128898<\/a><\/p>\n

Hofstede, Geert (2001): Culture’s\u00a0consequences: Comparing values, behaviors, institutions and organizations across nations<\/em> (2nd ed.). Sage Publications, Thousand Oaks, CA.<\/p>\n

Lindqvist, Gunilla\u2013Nilholm, Claes (2014): Promoting inclusion? \u201cInclusive\u201d and effective head teachers\u2019 descriptions of their work.<\/em> In: European Journal of Special Needs Education, 29(1), 74\u201390\u00a0DOI https:\u200b\/\/doi\u200b.org\u200b\/10\u200b.1080\u200b\/08856257\u200b.2013\u200b.849845<\/a><\/p>\n

Mez\u0151 Ferenc (2018): Tanul\u00e1sfejleszt\u00e9s \u2012 szem\u00e9lyre szabva.<\/em> In: Katedra, 25\u00a0(10). 8\u201311.<\/p>\n

Mez\u0151 Ferenc (2025): A\u00a0mesters\u00e9ges intelligencia pedag\u00f3giai-pszichol\u00f3giai vonatkoz\u00e1sai. <\/em>In: K\u00fcl\u00f6nleges B\u00e1n\u00e1sm\u00f3d \u2012 Interdiszciplin\u00e1ris foly\u00f3irat, 11(2), 127\u2013142.\u00a0DOI https:\u200b\/\/doi\u200b.org\u200b\/10\u200b.18458\u200b\/KB\u200b.2025\u200b.2\u200b.127<\/a><\/p>\n

Mez\u0151 Katalin (2018): A\u00a0szem\u00e9lyre szabott tanul\u00e1st t\u00e1mogat\u00f3 tan\u00e1ri kompetenci\u00e1k. <\/em>In: Katedra, 25(10). 12\u201314.<\/p>\n

Mez\u0151 Katalin (2025). A\u00a0mesters\u00e9ges intelligencia gy\u00f3gypedag\u00f3giai c\u00e9l\u00fa felhaszn\u00e1l\u00e1si lehet\u0151s\u00e9gei. <\/em>In: K\u00fcl\u00f6nleges B\u00e1n\u00e1sm\u00f3d \u2012 Interdiszciplin\u00e1ris foly\u00f3irat, 11(2), 143\u2013153.\u00a0DOI https:\u200b\/\/doi\u200b.org\u200b\/10\u200b.18458\u200b\/KB\u200b.2025\u200b.2\u200b.143<\/a><\/p>\n

Mez\u0151 Katalin\u00a0\u2013\u00a0Mez\u0151 Ferenc\u00a0\u2013\u00a0Kelemen Lajos\u00a0\u2013\u00a0Szil\u00e1gyi Barnab\u00e1s (2015): Az\u00a0egy\u00fcttnevel\u00e9s elm\u00e9lete \u00e9s\u00a0gyakorlata. <\/em>In: Szil\u00e1gyi Barnab\u00e1s \u2013Mez\u0151 Katalin \u2013Mez\u0151 Ferenc (szerk.): Az\u00a0egy\u00fcttnevel\u00e9s \u00fatjai<\/em>. Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiad\u00f3. 7\u201322.<\/p>\n

Norwich, Brahm (2008): Dilemmas of difference, inclusion and disability: International perspectives on placement.<\/em> In: European Journal of Special Needs Education, 23(4), 287\u2013304.\u00a0DOI https:\u200b\/\/doi\u200b.org\u200b\/10\u200b.1080\u200b\/0\u200b8\u200b8\u200b5\u200b6\u200b2\u200b5\u200b0\u200b8\u200b0\u200b2\u200b3\u200b8\u200b7\u200b1\u200b6\u200b6<\/a><\/p>\n

OECD (2018): A\u00a0broken social elevator? How to promote social mobility<\/em>. OECD Publishing. https:\u200b\/\/doi\u200b.org\u200b\/10\u200b.1787\u200b\/9789264301085\u200b-en<\/a><\/p>\n

OECD (2018): Equity in education: Breaking down barriers to social mobility<\/em>. OECD Publishing. https:\u200b\/\/doi\u200b.org\u200b\/10\u200b.1787\u200b\/9789264073234-\u200ben<\/a><\/p>\n

Pet\u0151 Ildik\u00f3 (2022): A\u00a0prevenci\u00f3 \u00e9s\u00a0a\u00a0koragyermekkori intervenci\u00f3 fontoss\u00e1ga \u00e9s\u00a0hat\u00e1sa a\u00a0k\u00e9s\u0151bbi \u00e9vekre.<\/em> In: K\u00fcl\u00f6nleges B\u00e1n\u00e1sm\u00f3d \u2012 Interdiszciplin\u00e1ris foly\u00f3irat, 8(3), 53\u201365.\u00a0https\u200b:\/\/doi\u200b.org\u200b\/10\u200b.18458\u200b\/KB\u200b.2022\u200b.3\u200b.53<\/a><\/p>\n

Pet\u0151 Ildik\u00f3\u00a0\u2013\u00a0Endre Katalin (2008): Az\u00a0inkl\u00fazi\u00f3 \u00e9s\u00a0a\u00a0Warnock Jelent\u00e9sek (1978, 2005).<\/em> Iskolakult\u00fara: Pedag\u00f3gusok Szakmai-Tudom\u00e1nyos Foly\u00f3irata, 18\u00a0(5\u20136), 112\u2013123.\u00a0Az\u00a0\u0171rlap teteje<\/p>\n

Pijl, Jan S\u00edp\u00a0\u2013\u00a0Meijer, Cor J. W.\u00a0\u2013\u00a0Hegarty, Seamus (Eds.) (2017): Inclusive education: A global agenda<\/em>. Routledge, London.<\/p>\n

Runswick-Cole, Katherine\u2013Hodge, Nick (2009): Needs or rights? A challenge to the discourse of special education.<\/em> In: British Journal of Special Education, 36(4), 198\u2013203.\u00a0DOI https:\u200b\/\/doi\u200b.org\u200b\/10\u200b.1111\u200b\/j\u200b.1467-\u200b8578.\u200b2009.\u200b00438\u200b.x<\/a><\/p>\n

Sen, Amartya (2009): The idea of justice<\/em>. Harvard University Press. DOI https\u200b:\/\/doi\u200b.org\u200b\/10\u200b.2307\u200b\/j\u200b.ctvjnrv7n<\/a><\/p>\n

UNESCO (1994): The Salamanca Statement and Framework for Action on Special Needs Education<\/em>. UNESCO. https:\u200b\/\/unesdoc\u200b.unesco\u200b.org\u200b\/ark\u200b:\/48223\u200b\/pf0000098427<\/a><\/p>\n

UNESCO (2017): A\u00a0guide for ensuring inclusion and equity in education<\/em>. https:\u200b\/\/unesdoc\u200b.unesco\u200b.org\u200b\/ark\u200b:\/48223\u200b\/pf0000248254<\/a><\/p>\n

\u00a0<\/span><\/div>\n

Vissza a\u00a0tartalomjegyz\u00e9kre<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

2025. november\u2013december, XXXIII. \u00e9vfolyam, 3\u20134. sz\u00e1m, ISSN 2729-9066 A\u00a0cikk let\u00f6lt\u00e9se PDF form\u00e1tumban \u00a0 Mez\u0151 Katalin Es\u00e9lyteremt\u00e9s a\u00a0k\u00fcl\u00f6nleges b\u00e1n\u00e1sm\u00f3dot ig\u00e9nyl\u0151 tanul\u00f3k oktat\u00e1s\u00e1ban \u00a0 Az\u00a0es\u00e9lyteremt\u00e9s a\u00a0modern t\u00e1rsadalmak egyik kulcsfontoss\u00e1g\u00fa t\u00f6rekv\u00e9se, amely a\u00a0t\u00e1rsadalmi egyenl\u0151tlens\u00e9gek m\u00e9rs\u00e9kl\u00e9s\u00e9t, valamint az\u00a0egy\u00e9ni \u00e9s\u00a0k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi fejl\u0151d\u00e9si lehet\u0151s\u00e9gek biztos\u00edt\u00e1s\u00e1t c\u00e9lozza. A\u00a0fogalom mag\u00e1ban foglalja azokat az\u00a0int\u00e9zked\u00e9seket, amelyek r\u00e9v\u00e9n az\u00a0egy\u00e9nek t\u00e1rsadalmi, gazdas\u00e1gi, oktat\u00e1si \u00e9s\u00a0kultur\u00e1lis helyzet\u00fckt\u0151l f\u00fcggetlen\u00fcl egyenl\u0151 hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9st […]<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"_lmt_disableupdate":"no","_lmt_disable":"","footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"class_list":["post-28345","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-egyeb"],"acf":[],"modified_by":"decsiz","_links":{"self":[{"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/28345","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=28345"}],"version-history":[{"count":7,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/28345\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":28824,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/28345\/revisions\/28824"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=28345"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=28345"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=28345"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}