{"id":28411,"date":"2025-10-18T13:30:37","date_gmt":"2025-10-18T11:30:37","guid":{"rendered":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/?p=28411"},"modified":"2025-12-03T09:19:52","modified_gmt":"2025-12-03T08:19:52","slug":"xxxiii_03-04_06","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/xxxiii_03-04_06\/","title":{"rendered":"L. Rit\u00f3k N\u00f3ra: Elvesz\u00edtett es\u00e9lyek"},"content":{"rendered":"

2025. november\u2013december, XXXIII. \u00e9vfolyam, 3\u20134. sz\u00e1m, ISSN 2729-9066<\/strong><\/p>\n

A\u00a0cikk let\u00f6lt\u00e9se PDF form\u00e1tumban<\/a><\/p>\n

\u00a0<\/span><\/p>\n

L. Rit\u00f3k N\u00f3ra<\/span><\/p>\n

Elvesz\u00edtett es\u00e9lyek<\/span><\/strong><\/p>\n

\u00a0<\/strong><\/span><\/p>\n

Bevezet\u0151 gondolatok<\/strong>\u00a0<\/strong><\/p>\n

Terepi tapasztalatok alapj\u00e1n \u00edrom ezt a\u00a0tanulm\u00e1nyt. Az\u00a0Igazgy\u00f6ngy Alap\u00edtv\u00e1nyt 1999-ben alap\u00edtottam, de el\u0151tte is olyan \u00e1ltal\u00e1nos iskol\u00e1ban tan\u00edtottam, ahol magas volt a\u00a0h\u00e1tr\u00e1nyos helyzet\u0171 gyerekek ar\u00e1nya, \u00edgy eg\u00e9sz pedag\u00f3giai munk\u00e1m a\u00a0gyerekek es\u00e9lyteremt\u00e9s\u00e9hez k\u00f6t\u0151dik. 16\u00a0\u00e9vvel ezel\u0151tt kib\u0151v\u00edtett\u00fck az\u00a0alap\u00edtv\u00e1nyi munk\u00e1t a\u00a0gener\u00e1ci\u00f3s szeg\u00e9nys\u00e9get teljes t\u00e1rsadalmi be\u00e1gyazotts\u00e1g\u00e1ban \u00e9rtelmezve, \u00e9s\u00a0kidolgoztunk egy\u00a0komplex beavatkoz\u00e1si rendszert. Ez\u00a0olyan probl\u00e9m\u00e1kat mutatott meg, amelyek az\u00a0iskola hat\u00e1s\u00e1t leamortiz\u00e1lj\u00e1k, \u00e9s\u00a0a\u00a0feln\u00f6vekv\u0151 gener\u00e1ci\u00f3nak nem lesz megfelel\u0151 kompetenci\u00e1ja az\u00a0\u00e9letstrat\u00e9gia-v\u00e1lt\u00e1shoz. \u00cdgy marad minden v\u00e1ltozatlan, a\u00a0gener\u00e1ci\u00f3s szeg\u00e9nys\u00e9g \u00fajratermeli \u00f6nmag\u00e1t.<\/p>\n

Mit \u00e9rtek teljes t\u00e1rsadalmi be\u00e1gyazotts\u00e1g alatt? Azt, hogy minden szinten pr\u00f3b\u00e1ljuk \u00e9rtelmezni a\u00a0h\u00e1tr\u00e1nyos helyzetet, a\u00a0gyerekekt\u0151l a\u00a0csal\u00e1dokon \u00e1t a\u00a0k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gig, azt\u00e1n az\u00a0int\u00e9zm\u00e9nyrendszerben is, \u00e9s\u00a0mivel annak m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t a\u00a0szakpolitika hat\u00e1rozza meg, \u00edgy ezen a\u00a0szinten is.\u00a0 S\u0151t, pr\u00f3b\u00e1ljuk \u00e9rtelmezni az\u00a0el\u0151\u00edt\u00e9letekt\u0151l nem mentes k\u00f6zbesz\u00e9d szintj\u00e9n is, mert ennek a\u00a0hat\u00e1s\u00e1t is fontosnak tartjuk. Ebben a\u00a0szeml\u00e9letben t\u00e1rulnak fel azok az\u00a0\u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sek, melyekre megpr\u00f3b\u00e1lunk egy\u00a0ir\u00e1nyban, a\u00a0\u201ek\u00e9pess\u00e9 tev\u00e9s\u201d ment\u00e9n hatni. Mindezt az\u00a0int\u00e9zm\u00e9nyrendszerrel egy\u00fctt, nem \u201ecivil z\u00e1rv\u00e1nyk\u00e9nt\u201d \u00e9rtelmezve magunkat, hanem kieg\u00e9sz\u00edtve az\u00a0\u00e1llami rendszert.<\/p>\n

Cikkemben az ebben a munk\u00e1ban megszerzett tapasztalatokr\u00f3l \u00edrok, erre f\u00f3kusz\u00e1lva, kev\u00e9sb\u00e9 a kutat\u00e1sokra, szakirodalmi kitekint\u00e9sekre. A tapasztalatokat jogszab\u00e1lyi, gazdas\u00e1gi, kultur\u00e1lis \u00e9s etikai szempontb\u00f3l \u00f6sszegzem, ami nem fogja \u00e1t teljes k\u00f6r\u0171en a t\u00e9m\u00e1t, ink\u00e1bb csak jelz\u00e9se a k\u00edv\u00fclr\u0151l nem l\u00e1that\u00f3 probl\u00e9m\u00e1knak.<\/p>\n

A\u00a0h\u00e1tr\u00e1nyos helyzet jogi n\u00e9z\u0151pontb\u00f3l<\/strong><\/p>\n

A\u00a0h\u00e1tr\u00e1nyos helyzet fogalm\u00e1t a\u00a0magyarorsz\u00e1gi jogszab\u00e1lyban 1997-ben hat\u00e1rozt\u00e1k meg, legut\u00f3bbi m\u00f3dos\u00edt\u00e1sa 2013-ban t\u00f6rt\u00e9nt.\ti<\/a>\r\n<\/sup> Az egyik fontos pont ebben az\u00a0egy f\u0151re jut\u00f3 j\u00f6vedelem, ez\u00a0most nem haladhatja meg a\u00a0szoci\u00e1lis vet\u00edt\u00e9si alap 225%-\u00e1t, ami 64\u00a0125\u00a0Ft. Ez\u00a0a Rendszeres Gyermekv\u00e9delmi Kedvezm\u00e9ny jogosults\u00e1gi felt\u00e9tele, \u00e9s\u00a0alapja a\u00a0h\u00e1tr\u00e1nyos helyzet meg\u00e1llap\u00edt\u00e1s\u00e1nak. Ehhez a\u00a0sz\u00fcl\u0151k alacsony v\u00e9gzetts\u00e9ge, alacsony foglalkoztatotts\u00e1ga, az\u00a0el\u00e9gtelen lak\u00f3k\u00f6rnyezet, illetve lak\u00e1sk\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek adj\u00e1k a\u00a0tov\u00e1bbi szempontokat. A\u00a0h\u00e1tr\u00e1nyos helyzethez egy, a\u00a0halmozottan h\u00e1tr\u00e1nyos helyzethez k\u00e9t felt\u00e9tel teljes\u00fcl\u00e9se sz\u00fcks\u00e9ges. A\u00a0nevel\u00e9sbe vett gyerekek halmozottan h\u00e1tr\u00e1nyos helyzet\u0171nek min\u0151s\u00fclnek.<\/p>\n

Az\u00a0\u00e9rintett gyerekek l\u00e9tsz\u00e1mcs\u00f6kken\u00e9s\u00e9t a\u00a0k\u00f6zmunkaprogram siker\u00e9hez kapcsolta a\u00a0korm\u00e1ny, \u00edgy ugyanis a\u00a0sz\u00fcl\u0151k alacsony foglalkoztatotts\u00e1ga megsz\u0171nt, \u00e9s\u00a0sokan szakm\u00e1t is szereztek a\u00a0programhoz kapcsolt tanfolyamokon. Kiestek teh\u00e1t a\u00a0kateg\u00f3ri\u00e1b\u00f3l, vele a\u00a0kedvezm\u00e9nyekb\u0151l is, \u00e1m mi nem tapasztaltunk v\u00e1ltoz\u00e1st a\u00a0csal\u00e1dok \u00e9let\u00e9ben. \u00c9pp annyi kr\u00edzishelyzet volt, mint el\u0151tte, \u00e9pp \u00fagy nem b\u00edrt\u00e1k az\u00a0alapsz\u00fcks\u00e9gleteket a\u00a0h\u00f3nap v\u00e9g\u00e9ig biztos\u00edtani, \u00e9s\u00a0minden, el\u0151re nem l\u00e1that\u00f3 helyzettel, pl. egy\u00a0gy\u00f3gyszerkiv\u00e1lt\u00e1ssal, nem tudtak megbirk\u00f3zni.<\/p>\n

Azt\u00e1n r\u00e1j\u00f6tt\u00fcnk, hol a\u00a0probl\u00e9ma: a\u00a0t\u00e1rsadalmi leszakad\u00e1sban \u00e9l\u0151 csal\u00e1dok elad\u00f3sod\u00e1sa. Szinte minden csal\u00e1d \u00e9rintett valamilyen behajt\u00f3c\u00e9ges tartoz\u00e1sban, ami egy\u00a0tartoz\u00e1s eset\u00e9n 33%, kett\u0151 eset\u00e9n 50% fizet\u00e9scs\u00f6kken\u00e9st jelent, a\u00a0munk\u00e1ltat\u00f3nak (a k\u00f6zmunkab\u00e9rb\u0151l is) ennyit kell \u00e1tutalnia a\u00a0behajt\u00f3c\u00e9geknek. A\u00a0tartoz\u00e1s azonos mint\u00e1zatot mutat: elmaradt k\u00f6z\u00fczemi sz\u00e1ml\u00e1k, ki nem fizetett b\u00edrs\u00e1gok, nulla forintos kezd\u0151 r\u00e9szlet\u0171 \u00e1ruhitelek \u00e9s\u00a0szem\u00e9lyi k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6k.<\/p>\n

A\u00a0kereskedelem \u00e9s\u00a0a\u00a0bankok \u00e9rdekei, az\u00a0\u00fcgyn\u00f6ki rendszer \u00e9s\u00a0a\u00a0p\u00e9nz\u00fcgyi tudatoss\u00e1g hi\u00e1nya milli\u00f3s t\u00e9teleket eredm\u00e9nyezett a\u00a0tartoz\u00e1sokban, sok csal\u00e1dn\u00e1l es\u00e9ly sincs arra, hogy valaha megszabaduljanak t\u0151le. De a\u00a0j\u00f6vedelemigazol\u00e1s nem veszi figyelembe, hogy a\u00a0val\u00f3s j\u00f6vedelem mennyi, mert a\u00a0szab\u00e1lyoz\u00e1s felt\u00e9telezi mindenkir\u0151l a\u00a0p\u00e9nz\u00fcgyi tudatoss\u00e1got. \u00cdgy csak \u201epap\u00edron\u201d adja a\u00a0j\u00f6vedelem a\u00a0besorol\u00e1st, ami nem a\u00a0val\u00f3s k\u00e9p.<\/p>\n


\nA h\u00e1tr\u00e1nyos helyzet gazdas\u00e1gi n\u00e9z\u0151pontb\u00f3l<\/strong>\u00a0<\/strong><\/p>\n

A mai munkaer\u0151piaci elv\u00e1r\u00e1sok \u00e9s a gener\u00e1ci\u00f3s szeg\u00e9nys\u00e9gben \u00e9l\u0151k kompetenci\u00e1i k\u00f6z\u00f6tti szakad\u00e9k \u00f3ri\u00e1si. A KSH adatok 70 ezer olyan feln\u0151tt emberr\u0151l besz\u00e9lnek, akik nem fejezt\u00e9k be az \u00e1ltal\u00e1nos iskol\u00e1t, a funkcion\u00e1lis analfab\u00e9t\u00e1kr\u00f3l pedig adatokkal sem rendelkez\u00fcnk. A leszakad\u00f3 t\u00e9rs\u00e9gek szegreg\u00e1l\u00f3d\u00f3\/szegreg\u00e1lt \u00e1ltal\u00e1nos iskol\u00e1i nem tudj\u00e1k megfelel\u0151 alapk\u00e9szs\u00e9gekkel felruh\u00e1zni a gyerekeket, v\u00e9gigg\u00f6rgetik \u0151ket az \u00e9vfolyamokon, \u00e9s befejezik a tanulm\u00e1nyaikat \u00fagy, hogy az \u00e9rt\u0151 olvas\u00e1s k\u00e9pess\u00e9g\u00e9vel sem rendelkeznek. A gener\u00e1ci\u00f3s szeg\u00e9nys\u00e9gben \u00e9l\u0151 SNI gyerekek eset\u00e9ben, valamint a mag\u00e1ntanul\u00f3i jogviszonyban tanul\u00f3kn\u00e1l tapasztalataink szerint m\u00e9g rosszabb a helyzet.<\/p>\n

Az ut\u00f3bbi \u00e9vekben \u00f3ri\u00e1si m\u00e9rt\u00e9k\u0171re n\u0151tt az oktat\u00e1si szegreg\u00e1ci\u00f3, ami meghat\u00e1rozza az \u00e9rintett gyerekek es\u00e9lyeit. Az iskol\u00e1ba beker\u00fcl\u0151 gyerekek szocializ\u00e1ci\u00f3s probl\u00e9m\u00e1i halmoz\u00f3dnak az oszt\u00e1lyokban, sok k\u00f6z\u00f6tt\u00fck a BTMN \u00e9s az SNI gyermek, akik speci\u00e1lis seg\u00edts\u00e9get ig\u00e9nyeln\u00e9nek, \u00e1m a szakemberell\u00e1totts\u00e1g probl\u00e9m\u00e1i miatt nem kaphatj\u00e1k meg. A pedag\u00f3gusok eszk\u00f6ztelenek, nem tudnak el\u00e9g seg\u00edts\u00e9get adni, a ki\u00e9g\u00e9sfaktor \u00f3ri\u00e1si, ami \u00fajabb p\u00e1lyaelhagy\u00f3kat eredm\u00e9nyez, a frissen v\u00e9gzett pedag\u00f3gusok pedig nem ezeket az iskol\u00e1kat v\u00e1lasztj\u00e1k munkahely\u00fcl. A k\u00f6zponti elv\u00e1r\u00e1sok egyre ink\u00e1bb \u00e9rtelmezhetetlenek, \u00e9s ez arra \u00f6szt\u00f6nzi a rendszerben dolgoz\u00f3kat, hogy ne t\u00fckr\u00f6zz\u00e9k vissza a val\u00f3s helyzetet, \u00edgy a felm\u00e9r\u00e9sekkel \u201etr\u00fckk\u00f6zve\u201d pozit\u00edvabb k\u00e9pet adnak. M\u00e9g \u00edgy is lehangol\u00f3ak a nemzetk\u00f6zi felm\u00e9r\u00e9sek (OECD, 2019; Rad\u00f3, 2021, 44\u201347). A rendszer beavatkoz\u00e1sai nem hoznak l\u00e9nyegi v\u00e1ltoz\u00e1st. A H\u00edd-programba beker\u00fcl\u0151k nem tudnak megfelel\u0151 szintre jutni, hiszen nem ugyanaz 7-8 \u00e9vesen elsaj\u00e1t\u00edtani pl. az \u00e9rt\u0151 olvas\u00e1st, mint 16 \u00e9vesen.<\/p>\n

A tanodarendszert\u0151l kezdetben v\u00e1ltoz\u00e1sokat rem\u00e9lt\u00fcnk, de azzal, hogy a szegreg\u00e1lt iskolarendszer mell\u00e9 be\u00e1ll\u00edtott\u00e1k \u00e1llami t\u00e1mogat\u00e1ssal, konzerv\u00e1lta a helyzetet: nem hoz min\u0151s\u00e9gi v\u00e1ltoz\u00e1st az iskol\u00e1ban, de nem is k\u00e9pes annyit adni a fejleszt\u00e9shez, hogy el\u0151rel\u00e9p\u00e9s legyen. Az iskolai oktat\u00e1s nem v\u00e1ltozott, nem is \u00f6szt\u00f6nzi erre semmi, hiszen ott a tanoda, majd d\u00e9lut\u00e1n \u00e1tmennek a gyerekek \u00e9s megtanulj\u00e1k, amit az iskol\u00e1ban nem siker\u00fclt. Ez a dupl\u00e1n finansz\u00edrozott rendszer sem k\u00e9pes annyi es\u00e9lyt adni a gyerekeknek, hogy a k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1ban k\u00e9pesek legyenek j\u00f3l teljes\u00edteni.<\/p>\n

A 16 \u00e9ves korra lesz\u00e1ll\u00edtott tank\u00f6telezetts\u00e9g \u00e9pp\u00fagy rossz d\u00f6nt\u00e9s volt, mint a 6 \u00e9ves beiskol\u00e1z\u00e1s. Ut\u00f3bbi iskola\u00e9retlen gyerekek t\u00f6meg\u00e9t eredm\u00e9nyezte (T\u00f3th, 2016, 23\u201325; Nahalka, 2002, 88\u201390) az els\u0151 \u00e9vfolyam t\u00f6meges ism\u00e9tl\u00e9s\u00e9vel, el\u0151bbi pedig kitermelte a k\u00e9t \u00e9vig otthon \u00fcl\u0151, nem tanul\u00f3, nem dolgoz\u00f3 gyerekek r\u00e9teg\u00e9t, akik semmif\u00e9le k\u00e9pes\u00edt\u00e9st nem szereztek.<\/p>\n

A feln\u0151ttoktat\u00e1st sem tekinthetj\u00fck sikeres beavatkoz\u00e1snak. Azok a lehet\u0151s\u00e9gek, melyeket \u00edgy kaptak a szakmaszerz\u00e9sre, nem adtak el\u00e9g tud\u00e1st. A tanfolyamok siker\u00e9hez el\u00e9g volt a jelenl\u00e9t, amit sokszor p\u00e9nzbeli t\u00e1mogat\u00e1ssal biztos\u00edtottak, de az itt szerzett tud\u00e1s nagyon sok tanfolyam eset\u00e9ben f\u00e9ny\u00e9vnyire volt az iskolarendszerben elsaj\u00e1t\u00edthat\u00f3 tud\u00e1st\u00f3l.<\/p>\n

Mivel az alap\u00edtv\u00e1nyunk foglalkoztat\u00e1si programelemet is visz, ahol gener\u00e1ci\u00f3s szeg\u00e9nys\u00e9gben \u00e9l\u0151 feln\u0151tteket alkalmazzuk, pontosan l\u00e1tjuk, milyen hi\u00e1nyoss\u00e1gokkal engedte ki az iskolarendszer \u0151ket. Alapvet\u0151 kompetenci\u00e1k hi\u00e1nyoznak, amib\u0151l a tud\u00e1s- \u00e9s a k\u00e9szs\u00e9gek p\u00f3tl\u00e1sa, fejleszt\u00e9se m\u00e9g egy szintig megoldhat\u00f3, \u00e1m az attit\u0171d\u00f6n v\u00e1ltoztatni nagyon neh\u00e9z. A tanul\u00e1shoz, munk\u00e1hoz val\u00f3 viszonyt legink\u00e1bb az otthoni minta hat\u00e1rozza meg. Az pedig leggyakrabban a fekete- vagy sz\u00fcrkez\u00f3n\u00e1b\u00f3l szerzett munkatapasztalatokon alapul, \u00e9s ez nagyon messze van a leg\u00e1lis munka elv\u00e1r\u00e1sait\u00f3l.<\/p>\n

\u00cdgy gyakorlatilag termel\u0151dik tov\u00e1bb az a t\u00e1rsadalmi r\u00e9teg, ami nem k\u00e9pes a 21. sz\u00e1zadban elv\u00e1rt munkaer\u0151k\u00e9nt m\u0171k\u00f6dni. A csak a fizikai erej\u00e9vel rendelkez\u0151 emberekre egyre kevesebb sz\u00fcks\u00e9g van, \u00e9s m\u00e9g oda sem felelnek meg sokan, a szoci\u00e1lis k\u00e9szs\u00e9geik alacsony szintje miatt. Megrekednek a szoci\u00e1lis meg\u00e9lhet\u00e9s zs\u00e1kutc\u00e1j\u00e1ban, \u00e9s mivel itt folyamatosan sz\u0171k\u00fcl a mozg\u00e1st\u00e9r, sodr\u00f3dnak \u00e1t a sz\u00fcrke-feketez\u00f3na ter\u00fclet\u00e9re, olyan \u00e9letstrat\u00e9gi\u00e1kat \u00e9p\u00edtve, ami nem \u00e9p\u00edti a t\u00e1rsadalmi befogad\u00e1st.<\/p>\n

\u00a0<\/span><\/div>\n

\n\u00a0<\/span>
\nForr\u00e1s: Nagy Fanni arch\u00edvuma<\/em>
\n\u00a0<\/span><\/span><\/div>\n

A\u00a0h\u00e1tr\u00e1nyos helyzet kultur\u00e1lis n\u00e9z\u0151pontb\u00f3l<\/strong>\u00a0<\/strong><\/p>\n

Mit \u00e9rdemes ebb\u0151l a sokr\u00e9t\u0171 fogalomb\u00f3l kiragadni, ami kapcsolatba hozhat\u00f3 a t\u00e1rsadalmi leszakad\u00e1ssal? A kult\u00fara ugyanis az emberi \u00e9let minden ter\u00fclet\u00e9re kiterjed, \u00e9rtelmezni lehet h\u00e9tk\u00f6znapi, tudom\u00e1nyos \u00e9s antropol\u00f3giai szempontb\u00f3l is. Ez ut\u00f3bbi az \u00e9letm\u00f3ddal hozza \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sbe a kult\u00far\u00e1t, amiben benne foglaltatik a t\u00e1rsadalmi \u00e9rt\u00e9krend is. Nem tekinthet\u00fcnk el azonban itt sem az oktat\u00e1st\u00f3l mint kult\u00farak\u00f6zvet\u00edt\u0151 elemt\u0151l.<\/p>\n

Musz\u00e1j itt kit\u00e9rnem egy\u00a0fontos pontra, a\u00a0rom\u00e1k helyzet\u00e9re. T\u00e9ny ugyanis, hogy a\u00a0gener\u00e1ci\u00f3s szeg\u00e9nys\u00e9gben \u00e9l\u0151 csal\u00e1dok nagy r\u00e9sze roma, \u00e1m ez\u00a0nem mindig relev\u00e1ns k\u00f6vetkeztet\u00e9seket okoz. Vajon \u00e9rdemes-e a\u00a0t\u00e1rsadalmi leszakad\u00e1st etniciz\u00e1lnunk? Vajon a\u00a0roma identit\u00e1shoz k\u00f6t\u0151dnek a\u00a0szegreg\u00e1tumok probl\u00e9m\u00e1i? Meggy\u0151z\u0151d\u00e9s\u00fcnk, hogy nem. B\u00e1r kezdetben mi is \u00edgy k\u00f6zel\u00edtett\u00fck meg, de a\u00a0terepi munka m\u00e1st mutatott. Pl., hogy nincs egys\u00e9ges roma identit\u00e1s, roma kult\u00fara. A\u00a0t\u00e1rsadalmi folyamatokban sok helyen elt\u0171ntek azok a\u00a0kultur\u00e1lis gy\u00f6kerek, amelyek a\u00a0roma identit\u00e1s alapjait k\u00e9pezn\u00e9k. A\u00a0szeg\u00e9nys\u00e9g, a\u00a0t\u00fal\u00e9l\u00e9si strat\u00e9gi\u00e1k viszont olyan megold\u00e1sokat hoztak, amire a\u00a0t\u00f6bbs\u00e9gi t\u00e1rsadalom r\u00e1s\u00fct\u00f6tte a\u00a0roma b\u00e9lyeget. Pedig ezek legink\u00e1bb a\u00a0gener\u00e1ci\u00f3kon \u00e1t\u00f6r\u00f6k\u00edtett szeg\u00e9nys\u00e9g szocializ\u00e1ci\u00f3s mint\u00e1iban gy\u00f6kereznek, \u00e9s\u00a0nem a\u00a0roma identit\u00e1sban.<\/p>\n

Ha \u00edgy n\u00e9zz\u00fck, vil\u00e1goss\u00e1 v\u00e1lik, hogy egy\u00a0alapvet\u0151 k\u00e9rd\u00e9st nem tiszt\u00e1ztunk: minek tekintj\u00fck a\u00a0rom\u00e1kat? Vil\u00e1gosan levezethet\u0151 ez\u00a0a\u00a0mostanra visszat\u00e9rt romapedag\u00f3gia t\u00e9m\u00e1ban. Mi\u00e9rt van sz\u00fcks\u00e9g k\u00fcl\u00f6n pedag\u00f3gi\u00e1ra a\u00a0roma gyerekek eset\u00e9ben? Mert nemzetis\u00e9gk\u00e9nt tekint\u00fcnk r\u00e1juk? Nos, akkor ezen az\u00a0alapon kellene az\u00a0\u00f6sszes nemzetis\u00e9gnek k\u00fcl\u00f6n pedag\u00f3gia. Kellene szlov\u00e1k pedag\u00f3gia, n\u00e9met, rom\u00e1n\u2026 Ez azonban abszurd megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s. Akkor tekints\u00fcnk r\u00e1juk \u00fagy, mint egy\u00a0elszeg\u00e9nyedett t\u00e1rsadalmi csoportra? De ehhez mi\u00e9rt kellene m\u00e1sf\u00e9le pedag\u00f3gia? A korszer\u0171, gyermekk\u00f6zpont\u00fa pedag\u00f3gi\u00e1k r\u00e9g ismerik azokat a\u00a0fejleszt\u00e9seket, amelyekkel minden pedag\u00f3giai probl\u00e9m\u00e1hoz eszk\u00f6zt adnak.<\/p>\n

Az\u00a0iskol\u00e1kban vajon melyik roma identit\u00e1st kellene \u00e9p\u00edteni, \u00e9s\u00a0kinek? Meghat\u00e1rozhat\u00f3 k\u00f6zponti tananyagok alapj\u00e1n egyf\u00e9le roma identit\u00e1s, amit z\u00f6m\u00e9ben nem roma pedag\u00f3gusok k\u00f6zvet\u00edtenek? Sok k\u00e9rd\u00e9sr\u0151l kellene besz\u00e9lni, amiben z\u0171rzavar, elt\u00e9r\u0151 \u00e9rdekek, fesz\u00fcl\u0151 indulatok vannak.<\/p>\n

Mi, az Igazgy\u00f6ngyben a gyerekszeg\u00e9nys\u00e9g ellen harcolunk, nem tagadva, hogy a gyerekeink jelent\u0151s r\u00e9sze roma. De nem ezt helyezz\u00fck f\u00f3kuszba. Az elfogad\u00e1s k\u00f6nnyebben ki\u00e9p\u00edthet\u0151 ugyanis azonos t\u00e1rsadalmi szinten \u00e9l\u0151 emberek k\u00f6z\u00f6tt. Ebb\u0151l pedig az k\u00f6vetkezik, hogy a szeg\u00e9nys\u00e9get kell m\u00e9rs\u00e9kelni, a t\u00e1rsadalmi leszakad\u00e1st, ha a befogad\u00e1st szeretn\u00e9nk t\u00e1mogatni (Lad\u00e1nyi\u2013Csan\u00e1di, 2001, 102\u2013104; Dupcsik\u2013Szalai, 2015, 55\u201360).<\/p>\n

Mi a\u00a0szoci\u00e1lis k\u00e9szs\u00e9gek fejleszt\u00e9s\u00e9t \u00e1ll\u00edtjuk f\u00f3kuszba, ami kihat az\u00a0attit\u0171dre, a\u00a0kommunik\u00e1ci\u00f3ra, mindenre. Ebben benne van az\u00a0egy\u00fctt\u00e9l\u00e9s, an\u00e9lk\u00fcl, hogy kihegyezn\u00e9nk arra, ki az\u00a0ol\u00e1h cig\u00e1ny, ki a\u00a0romungro, vagy \u00e9ppen a\u00a0nem cig\u00e1ny.<\/p>\n

A\u00a0h\u00e1tr\u00e1nyos helyzet kultur\u00e1lis \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9n\u00e9l nem hagyhatjuk ki a\u00a0kult\u00fark\u00f6r\u00f6ket sem. Amennyiben az\u00a0iskola \u00e1ltal k\u00f6zvet\u00edtett kult\u00far\u00e1t (ami k\u00f6zponti t\u00e1rsadalmi elv\u00e1r\u00e1sokra szervez\u0151dik) egyfajta kult\u00fark\u00f6rnek tekintj\u00fck, \u00e9s\u00a0megvizsg\u00e1ljuk egy\u00a0leszakad\u00f3 csal\u00e1d otthoni kult\u00fark\u00f6r\u00e9t, akkor azt l\u00e1tjuk, nagyon kev\u00e9s metsz\u00e9spont van a\u00a0kett\u0151 k\u00f6z\u00f6tt. \u00c1m ha nincs metsz\u00e9spont, hogy j\u00f6het l\u00e9tre hat\u00e1s? Aki sosem volt m\u00fazeumban, sz\u00ednh\u00e1zban, azt hogy \u00e9ri el a\u00a0m\u00fazeumok, sz\u00ednh\u00e1zak kultur\u00e1lis \u00fczenete?<\/p>\n

Persze ott az\u00a0online t\u00e9r, amiben l\u00e9teznek \u0151k is. Mikor elkezdt\u00fck a\u00a0szoci\u00e1lis munk\u00e1t is az\u00a0oktat\u00e1s mellett, m\u00e9g alig volt a\u00a0csal\u00e1dokban mobiltelefon, internetet pedig senki sem haszn\u00e1lt. Ma m\u00e1r minden csal\u00e1dban ott van a\u00a0telefon, t\u00f6bb is, internethaszn\u00e1lattal egy\u00fctt. \u00c9lnek egy\u00a0olyan t\u00e9rben, aminek a\u00a0szab\u00e1lyait, vesz\u00e9lyeit nem ismerik. Amit itt tal\u00e1lnak, azt \u00e1tveszik \u0151k is, \u00e9s\u00a0egy\u00a0nagyon furcsa l\u00e1tszatvil\u00e1got teremtenek maguknak. Az\u00a0online t\u00e9r sz\u00e1mukra egy\u00a0\u00e9rintkez\u00e9si fel\u00fclet, amit els\u0151sorban kapcsolattart\u00e1sra haszn\u00e1lnak. Az\u00a0\u00e1lh\u00edrek \u00e9s\u00a0a\u00a0val\u00f3s h\u00edrek k\u00f6z\u00f6tti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gt\u00e9tel sz\u00e1mukra, vil\u00e1gl\u00e1t\u00e1s \u00e9s\u00a0tud\u00e1s h\u00edj\u00e1n nem megy, \u00edgy a\u00a0manipul\u00e1lhat\u00f3s\u00e1g alanyai, amit a\u00a0kereskedelem \u00e9s\u00a0a\u00a0politika is kihaszn\u00e1l. A\u00a0kultur\u00e1lis \u00e9s\u00a0gazdas\u00e1gi leszakad\u00e1s szorosan \u00f6sszef\u00fcgg, az\u00a0oktat\u00e1s es\u00e9lykiegyenl\u00edt\u0151 funkci\u00f3j\u00e1nak hi\u00e1nya miatt itt is sz\u00e1molnunk kell az\u00a0iskol\u00e1n k\u00edv\u00fcli hat\u00e1srendszerrel.<\/p>\n

Musz\u00e1j m\u00e9g egy\u00a0ter\u00fcletre kit\u00e9rn\u00fcnk, ez\u00a0pedig a\u00a0vil\u00e1gl\u00e1t\u00e1s. Tud\u00e1sok arr\u00f3l, hogy hol vagyunk a\u00a0vil\u00e1gban, az\u00a0orsz\u00e1gban, tiszt\u00e1ban vagyunk-e a\u00a0jogainkkal, a\u00a0lehet\u0151s\u00e9geinkkel, honnan, kit\u0151l szerz\u00fcnk inform\u00e1ci\u00f3kat, ismerj\u00fck-e a\u00a0szab\u00e1lyokat, melyek szervezik a\u00a0t\u00e1rsadalmat, stb. K\u00e9pesek vagyunk-e \u00e9lni \u00e1llampolg\u00e1ri jogainkkal?<\/p>\n

Ez\u00a0a ter\u00fclet is r\u00e9sze a\u00a0kult\u00far\u00e1nak, \u00e9s\u00a0az\u00a0alapjait az\u00a0oktat\u00e1snak kellene megteremteni. De vajon megteremti-e? A terepi munka azt mutatja sz\u00e1munkra, hogy a\u00a0gener\u00e1ci\u00f3s szeg\u00e9nys\u00e9gben ezen a\u00a0ter\u00fcleten is \u00f3ri\u00e1si hi\u00e1nyoss\u00e1gok vannak. Aki nem ismer p\u00e1rtokat, nem tudja \u00e9rtelmezni a\u00a0szavaz\u00f3lapot, sem a\u00a0p\u00e1rtok programjait, az\u00a0hogyan \u00e9l a\u00a0v\u00e1laszt\u00f3joggal? \u0150ket haszn\u00e1lja \u00e9s\u00a0kihaszn\u00e1lja a\u00a0politika, megvezeti, \u00e9s\u00a0mivel pont erre az\u00a0ir\u00e1ny\u00edthat\u00f3s\u00e1gra van sz\u00fcks\u00e9ge, nem is igaz\u00e1n akar v\u00e1ltoztatni a\u00a0helyzet\u00fck\u00f6n. \u00cdgy azonban az\u00a0eg\u00e9sz demokratikusnak mondott rendszer megk\u00e9rd\u0151jelez\u0151dik, a\u00a0v\u00e1laszt\u00e1sokkal egy\u00fctt. Valamikor ezzel is szembe kellene n\u00e9zni az\u00a0oktat\u00e1snak, mert ebben is felel\u0151ss\u00e9ge van.<\/p>\n

\u00a0<\/span><\/div>\n

\n\u00a0<\/span>
\nForr\u00e1s: Nagy Fanni arch\u00edvuma<\/em>
\n\u00a0<\/span><\/span><\/div>\n

A\u00a0h\u00e1tr\u00e1nyos helyzet etikai n\u00e9z\u0151pontb\u00f3l<\/strong><\/p>\n

Ezzel a\u00a0felvet\u00e9ssel m\u00e1r \u00e1t is l\u00e9pt\u00fcnk egy\u00a0m\u00e1sik n\u00e9z\u0151pontra, az\u00a0etikai szempont\u00fa \u00e1tgondol\u00e1sra. Induljunk itt ki a\u00a0k\u00f6zj\u00f3 meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1b\u00f3l, aminek megteremt\u00e9se az\u00a0\u00e1llam feladata, hiszen neki kellene a\u00a0t\u00e1rsadalmi felt\u00e9telek \u00f6sszess\u00e9g\u00e9t biztos\u00edtani ahhoz, hogy az\u00a0emberek a\u00a0saj\u00e1t \u00e9let\u00fcket teljes m\u00e9rt\u00e9kben meg\u00e9lhess\u00e9k \u00e9s\u00a0kiteljesedhessenek (Rawls, 1997, 56\u201358; Arisztotel\u00e9sz, 1987, 110\u2013113; T\u00f3th, 2022, 34\u201337).<\/p>\n

De van-e val\u00f3s t\u00f6rekv\u00e9s erre? Az \u00e1llam a\u00a0gondoskod\u00e1spolitik\u00e1j\u00e1ban a\u00a0felel\u0151ss\u00e9gek sor\u00e1t \u00edgy hat\u00e1rozza meg: els\u0151 az\u00a0egy\u00e9n, azt\u00e1n a\u00a0csal\u00e1dja, az\u00a0\u00f6nkorm\u00e1nyzat, a\u00a0karitat\u00edv szervezetek, \u00e9s\u00a0a\u00a0v\u00e9g\u00e9n van csak az\u00a0\u00e1llam. Az\u00a0\u00e1llam, ami azt az\u00a0int\u00e9zm\u00e9nyrendszert m\u0171k\u00f6dteti, amiben a\u00a0gener\u00e1ci\u00f3s szeg\u00e9nys\u00e9g csapd\u00e1j\u00e1b\u00f3l nem k\u00e9pes kit\u00f6rni az\u00a0egy\u00e9n. Mert nem kap megfelel\u0151 oktat\u00e1st, a\u00a0lakhat\u00e1si szeg\u00e9nys\u00e9g\u00e9n nem tud v\u00e1ltoztatni, nem tal\u00e1l munkahelyet, nem \u00e9r el eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi szolg\u00e1ltat\u00e1sokat. A\u00a0csal\u00e1dt\u00e1mogat\u00e1sok ma k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get tesznek csal\u00e1d \u00e9s\u00a0csal\u00e1d k\u00f6z\u00f6tt, a\u00a0ki nem mondott, de indirekt eszk\u00f6z\u00f6kkel pontosan behat\u00e1rolt \u201et\u00e1mogat\u00e1sra \u00e9rdemes\u201d \u00e9s\u00a0\u201e\u00e9rdemtelen\u201d kateg\u00f3ri\u00e1kkal.<\/p>\n

Nem hagyhat\u00f3 ki ebben a\u00a0pontban az\u00a0egyh\u00e1z szerepe sem. Az\u00a0oktat\u00e1si szegreg\u00e1ci\u00f3 elszabadul\u00e1sa ugyanis egybeesett az\u00a0egyh\u00e1zi iskolarendszer meger\u0151s\u00edt\u00e9s\u00e9vel, amely szegreg\u00e1l\u00f3 hat\u00e1ssal b\u00edrt az\u00a0\u00e1llami iskol\u00e1kra. Ma egy\u00a0sor telep\u00fcl\u00e9sen az\u00a0egyh\u00e1zi iskol\u00e1k nem vesznek fel halmozottan h\u00e1tr\u00e1nyos helyzet\u0171, roma \u00e9s\u00a0SNI gyerekeket az\u00a0iskol\u00e1ikba. \u00d6ngerjeszt\u0151 folyamatot ind\u00edtottak el ezzel, ami m\u00e1ra m\u00e1r visszaford\u00edthatatlanul eltorz\u00edtotta nemcsak az\u00a0oktat\u00e1s es\u00e9lykiegyenl\u00edt\u0151 funkci\u00f3j\u00e1t, de az\u00a0egyh\u00e1zak szeg\u00e9nys\u00e9ghez val\u00f3 viszonyul\u00e1s\u00e1t is. Mert nem \u201ekerek\u201d az\u00a0a\u00a0kereszt\u00e9ny \u00fczenet, ami a\u00a0szeg\u00e9nyeket a\u00a0karit\u00e1szokban t\u00e1mogatja, de az\u00a0iskol\u00e1ikb\u00f3l kirekeszti.<\/p>\n

\u00d6sszegz\u00e9s<\/strong>\u00a0<\/strong><\/p>\n

Az\u00a0eg\u00e9sz rendszerb\u0151l hi\u00e1nyzik ma a\u00a0val\u00f3s probl\u00e9maelemz\u00e9s. Ha meglenne, az\u00a0felt\u00e1rn\u00e1 azokat a\u00a0pontokat, melyekre hatni kellene. De ebben az\u00a0indik\u00e1tork\u00e9nyszeres, adminisztrat\u00edv igazol\u00e1sokkal al\u00e1t\u00e1masztott m\u0171k\u00f6d\u00e9sben ez\u00a0nincsen meg. \u00dcgyeket kezel az\u00a0int\u00e9zm\u00e9nyrendszer; a\u00a0hat\u00e1sokat nem \u00f6sszehangolva \u00e9s\u00a0az\u00a0okokkal nem t\u00f6r\u0151dve.<\/p>\n

A\u00a0strukt\u00fara adott az\u00a0\u00e1llamh\u00e1ztart\u00e1s rendszer\u00e9ben, de a\u00a0t\u00e1rsadalmi leszakad\u00e1s m\u00e9rs\u00e9kl\u00e9s\u00e9hez m\u00e1sfajta munkakult\u00far\u00e1ra lenne sz\u00fcks\u00e9g. \u00d6sszehangol\u00e1sra, \u00faj munkak\u00f6r\u00f6kre, melyek szak\u00edtanak a\u00a0rendszerv\u00e1lt\u00e1s el\u0151tti attit\u0171ddel. A\u00a0vil\u00e1g v\u00e1ltoz\u00e1sa iszony\u00faan gyors, azok a\u00a0rendszerek, melyek nem k\u00e9pesek ehhez igazodni, lemaradnak. A\u00a0t\u00e1rsadalmi leszakad\u00e1s probl\u00e9m\u00e1ja mindig is a\u00a0sz\u0151nyeg al\u00e1 s\u00f6p\u00f6rt, \u201ek\u00ednos\u201d k\u00e9rd\u00e9s volt, amire legink\u00e1bb l\u00e1tszatmegold\u00e1sokat k\u00edn\u00e1lt a\u00a0rendszer. Ha el is indult volna valami, a\u00a0korm\u00e1nyv\u00e1lt\u00e1sok der\u00e9kba t\u00f6rt\u00e9k azokat.<\/p>\n

Sz\u00e1momra ebben a\u00a0munk\u00e1ban legink\u00e1bb az\u00a0\u00e1llami felel\u0151ss\u00e9g bontakozott ki, amelyben egy\u00a0t\u00e1rsadalmi csoport nem kapott megfelel\u0151 seg\u00edts\u00e9get a\u00a0probl\u00e9m\u00e1i kezel\u00e9s\u00e9hez. Majd, mikor minden tud\u00e1s\u00e1t \u00e9s\u00a0k\u00e9pess\u00e9g\u00e9t elvesz\u00edtette ahhoz, hogy \u00e9letstrat\u00e9gi\u00e1t v\u00e1ltson, a\u00a0felel\u0151ss\u00e9get az\u00a0\u00e1llam r\u00e1juk tolta.<\/p>\n

A\u00a0t\u00e1rsadalomnak azonban \u0151k is a\u00a0r\u00e9szei. Olyan r\u00e9szei, akikben ott van a\u00a0lehet\u0151s\u00e9g, hogy m\u00e1sok legyenek, de \u00f6ner\u0151b\u0151l nem k\u00e9pesek m\u00e1r a\u00a0v\u00e1ltoz\u00e1sra. Az\u00a0pedig, hogy nekik is jobb legyen, mindannyiunk elemi \u00e9rdeke, ha egy\u00a0\u00e9lhet\u0151 orsz\u00e1got szeretn\u00e9nk.\u00a0<\/strong><\/p>\n

\u00a0<\/span><\/div>\n

Felhaszn\u00e1lt irodalom<\/strong>\u00a0<\/strong><\/p>\n

Allport, Gordon W. (1999): Az\u00a0el\u0151\u00edt\u00e9let.<\/em> Budapest, Osiris Kiad\u00f3.<\/p>\n

Arisztotel\u00e9sz (1987): Nikomakhoszi etika. <\/em>Budapest, Eur\u00f3pa K\u00f6nyvkiad\u00f3.<\/p>\n

Dupcsik Csaba\u00a0\u2013\u00a0Szalai J\u00falia (2015): A\u00a0magyarorsz\u00e1gi rom\u00e1k. <\/em>Budapest, MTA TK Szociol\u00f3giai Int\u00e9zet.<\/p>\n

Fejes J\u00f3zsef Bal\u00e1zs\u00a0 \u2013\u00a0 Sz\u0171cs Norbert (2018): \u00c9n v\u00e9tkem.<\/em> Szeged, Motiv\u00e1ci\u00f3 Oktat\u00e1si Egyes\u00fclet.<\/p>\n

Havas G\u00e1bor\u00a0\u2013\u00a0Lisk\u00f3 Ilona (2005): Szeg\u00e9ny gyerekek, szeg\u00e9ny iskol\u00e1k.<\/em> Budapest, Oktat\u00e1skutat\u00f3 Int\u00e9zet.<\/p>\n

Lad\u00e1nyi J\u00e1nos\u00a0\u2013\u00a0Csan\u00e1di G\u00e1bor (2001): Szoci\u00e1lis \u00e9s\u00a0etnikai konfliktusok. Gett\u00f3sod\u00e1s Budapesten. <\/em>Budapest, \u00daj Mand\u00e1tum.<\/p>\n

Nahalka Istv\u00e1n (2002): Az\u00a0iskola \u00e9s\u00a0a\u00a0pedag\u00f3gia alapk\u00e9rd\u00e9sei.<\/em> Budapest, Osiris Kiad\u00f3.<\/p>\n

OECD (2019): PISA 2018\u00a0Results. Paris, OECD Publishing.<\/p>\n

Rad\u00f3 P\u00e9ter (2021): Az\u00a0iskola j\u00f6v\u0151je. <\/em>Budapest, Noran Libro.<\/p>\n

Rawls, John (1997): Az\u00a0igazs\u00e1goss\u00e1g elm\u00e9lete. <\/em>Budapest, Osiris Kiad\u00f3.<\/p>\n

T\u00f3th Endre (2016): Iskola\u00e9retts\u00e9g \u00e9s\u00a0beiskol\u00e1z\u00e1s Magyarorsz\u00e1gon.<\/em> Educatio, 25.\u00a0\u00e9vf., 1.\u00a0sz., 21\u201335., ISSN: 1216-3384.<\/p>\n

T\u00f3th Istv\u00e1n Gy\u00f6rgy (2022): T\u00e1rsadalmi riport 2022.\u00a0Budapest, T\u00e1rki, ISBN: 978-615-5754-41-8.<\/p>\n

    \n
  1. \u00e9vi XXXI. t\u00f6rv\u00e9ny a\u00a0gyermekek v\u00e9delm\u00e9r\u0151l \u00e9s\u00a0a\u00a0gy\u00e1m\u00fcgyi igazgat\u00e1sr\u00f3l<\/li>\n<\/ol>\n

    2013.\u00a0\u00e9vi XXVII. t\u00f6rv\u00e9ny a\u00a0gyermekv\u00e9delmi t\u00f6rv\u00e9ny m\u00f3dos\u00edt\u00e1s\u00e1r\u00f3l<\/p>\n

    \u00a0<\/span><\/div>\n

    Vissza a\u00a0tartalomjegyz\u00e9kre<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

    2025. november\u2013december, XXXIII. \u00e9vfolyam, 3\u20134. sz\u00e1m, ISSN 2729-9066 A\u00a0cikk let\u00f6lt\u00e9se PDF form\u00e1tumban \u00a0 L. Rit\u00f3k N\u00f3ra Elvesz\u00edtett es\u00e9lyek \u00a0 Bevezet\u0151 gondolatok\u00a0 Terepi tapasztalatok alapj\u00e1n \u00edrom ezt a\u00a0tanulm\u00e1nyt. Az\u00a0Igazgy\u00f6ngy Alap\u00edtv\u00e1nyt 1999-ben alap\u00edtottam, de el\u0151tte is olyan \u00e1ltal\u00e1nos iskol\u00e1ban tan\u00edtottam, ahol magas volt a\u00a0h\u00e1tr\u00e1nyos helyzet\u0171 gyerekek ar\u00e1nya, \u00edgy eg\u00e9sz pedag\u00f3giai munk\u00e1m a\u00a0gyerekek es\u00e9lyteremt\u00e9s\u00e9hez k\u00f6t\u0151dik. 16\u00a0\u00e9vvel ezel\u0151tt kib\u0151v\u00edtett\u00fck […]<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"_lmt_disableupdate":"no","_lmt_disable":"","footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"class_list":["post-28411","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-egyeb"],"acf":[],"modified_by":"decsiz","_links":{"self":[{"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/28411","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=28411"}],"version-history":[{"count":6,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/28411\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":28823,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/28411\/revisions\/28823"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=28411"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=28411"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=28411"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}