{"id":28496,"date":"2025-10-20T11:14:32","date_gmt":"2025-10-20T09:14:32","guid":{"rendered":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/?p=28496"},"modified":"2025-12-03T09:20:05","modified_gmt":"2025-12-03T08:20:05","slug":"xxxiii_03-04_14","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/xxxiii_03-04_14\/","title":{"rendered":"Magyar \u00c1gnes: Differenci\u00e1l\u00e1s \u00e9s tant\u00e1rgyk\u00f6zis\u00e9g a fogalmaz\u00e1stan\u00edt\u00e1sban"},"content":{"rendered":"

2025. november\u2013december, XXXIII. \u00e9vfolyam, 3\u20134. sz\u00e1m, ISSN 2729-9066<\/strong><\/p>\n

A\u00a0cikk let\u00f6lt\u00e9se PDF form\u00e1tumban<\/a><\/p>\n

\u00a0<\/span><\/p>\n

Magyar \u00c1gnes<\/span><\/p>\n

Differenci\u00e1l\u00e1s \u00e9s\u00a0tant\u00e1rgyk\u00f6zis\u00e9g a\u00a0fogalmaz\u00e1stan\u00edt\u00e1sban<\/span><\/strong><\/p>\n

\u00a0<\/strong><\/span><\/p>\n

Bevezet\u00e9s<\/strong>\u00a0<\/strong><\/p>\n

Az\u00a0\u00edr\u00e1sbeli sz\u00f6vegalkot\u00e1s megalapoz\u00e1s\u00e1hoz vezet\u0151 \u00fat komplex folyamat, ami nem az\u00a0\u00e1ltal\u00e1nos iskol\u00e1ban, hanem j\u00f3val kor\u00e1bban, t\u00falz\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl \u00e1ll\u00edthatjuk, hogy az\u00a0anyam\u00e9hben kezd\u0151dik. Az\u00a0els\u0151dleges szocializ\u00e1ci\u00f3s sz\u00ednt\u00e9r, a\u00a0csal\u00e1d meghat\u00e1roz\u00f3 szerepet t\u00f6lt be az\u00a0anyanyelvi \u00e9s\u00a0kommunik\u00e1ci\u00f3s kompetenci\u00e1k fejleszt\u00e9s\u00e9ben, amire a\u00a0m\u00e1sodlagos szocializ\u00e1ci\u00f3s sz\u00ednterek, az\u00a0int\u00e9zm\u00e9nyes nevel\u00e9s (b\u00f6lcs\u0151de, \u00f3voda, iskola) \u00e9p\u00edteni tudnak. A\u00a0kultur\u00e1lis ingerekben gazdag otthoni k\u00f6rnyezet, a\u00a0k\u00f6nyvek jelenl\u00e9te \u00e9s\u00a0szeretete, a\u00a0k\u00f6z\u00f6s olvasm\u00e1ny\u00e9lm\u00e9nyek, a\u00a0sz\u00fcl\u0151i p\u00e9ldamutat\u00e1s, a\u00a0besz\u00e9lget\u00e9sek mind-mind alak\u00edtj\u00e1k, form\u00e1lj\u00e1k az\u00a0anyanyelvi kompetenci\u00e1kat, \u00e9s\u00a0hat\u00e1ssal vannak a\u00a0k\u00e9s\u0151bbi tanul\u00e1si \u00e9s\u00a0tanulm\u00e1nyi teljes\u00edtm\u00e9nyre. Azok a\u00a0gyerekek, akik j\u00f3 szociokultur\u00e1lis h\u00e1tt\u00e9rrel rendelkeznek, az\u00a0iskolai tanulm\u00e1nyaikat el\u0151nyb\u0151l ind\u00edtj\u00e1k a\u00a0szociokultur\u00e1lisan szeg\u00e9ny h\u00e1tter\u0171 tanul\u00f3khoz k\u00e9pest. Amennyiben az\u00a0ebb\u0151l fakad\u00f3 h\u00e1tr\u00e1nyhoz m\u00e9g saj\u00e1tos nevel\u00e9si ig\u00e9ny vagy beilleszked\u00e9si, tanul\u00e1si, magatart\u00e1si neh\u00e9zs\u00e9g is t\u00e1rsul, az\u00a0m\u00e9g tov\u00e1bb n\u00f6velheti az\u00a0azonos \u00e9letkor\u00fa csoportok tagjai k\u00f6z\u00f6tti teljes\u00edtm\u00e9nybeli k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geket. Az\u00a0anyanyelvi \u00e9s\u00a0irodalmi nevel\u00e9s ter\u00e9n ezek a\u00a0k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek m\u00e1r az\u00a0\u00edr\u00e1sbeli sz\u00f6vegalkot\u00e1st megalapoz\u00f3 r\u00e9szk\u00e9pess\u00e9gekn\u00e9l is \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151k lesznek, \u00e9s\u00a0mire a\u00a0norm\u00e1l k\u00e9pess\u00e9g\u0171 gyerekek eljutnak arra a\u00a0szintre, hogy \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 sz\u00f6veget alkossanak \u00edr\u00e1sban, a\u00a0h\u00e1tr\u00e1nyb\u00f3l indul\u00f3 gyerekek val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00edthet\u0151en j\u00f3val az\u00a0\u0151 teljes\u00edtm\u00e9nyszintj\u00fckt\u0151l lemaradva k\u00f6vetik \u0151ket. Term\u00e9szetesen a\u00a0pedag\u00f3gus v\u00e1ltozatos m\u00f3dszertani reperto\u00e1rral, egy\u00e9ni seg\u00edts\u00e9gny\u00fajt\u00e1ssal, differenci\u00e1lt \u00f3ratervez\u00e9ssel sokat tehet a\u00a0h\u00e1tr\u00e1nykompenz\u00e1ci\u00f3\u00e9rt. Tanulm\u00e1nyomban az\u00a0als\u00f3 tagozatos fogalmaz\u00e1s\u00f3r\u00e1kon vizsg\u00e1lom a\u00a0differenci\u00e1l\u00e1s lehet\u0151s\u00e9geit, valamint a\u00a0fogalmaz\u00e1s tan\u00edt\u00e1s\u00e1nak mint tant\u00e1rgyk\u00f6zi feladatnak a\u00a0megval\u00f3sul\u00e1s\u00e1t tan\u00edt\u00f3kkal k\u00e9sz\u00fclt interj\u00fak alapj\u00e1n.<\/p>\n

Elm\u00e9leti h\u00e1tt\u00e9r<\/strong>\u00a0<\/strong><\/p>\n

A differenci\u00e1l\u00e1s a k\u00fcl\u00f6nleges b\u00e1n\u00e1sm\u00f3dot ig\u00e9nyl\u0151 tanul\u00f3k nevel\u00e9s\u00e9nek\u2013oktat\u00e1s\u00e1nak az alappill\u00e9re. L\u00e9nyege a tan\u00edt\u00e1si\u2013tanul\u00e1si folyamatnak a tanul\u00f3k egy\u00e9ni saj\u00e1toss\u00e1gaihoz t\u00f6rt\u00e9n\u0151 igaz\u00edt\u00e1sa. C\u00e9lja, hogy minden di\u00e1k a saj\u00e1t tud\u00e1s\u00e1nak, k\u00e9pess\u00e9geinek, c\u00e9ljainak \u00e9s \u00e9rdekl\u0151d\u00e9si k\u00f6r\u00e9nek megfelel\u0151 oktat\u00e1sban r\u00e9szes\u00fclj\u00f6n. Nem csup\u00e1n a lemarad\u00f3k felz\u00e1rk\u00f3ztat\u00e1sa a c\u00e9l, hanem az is, hogy minden tanul\u00f3 a maga temp\u00f3j\u00e1ban fejl\u0151dhessen. Form\u00e1j\u00e1t tekintve egy\u00e9nre szabott (individualiz\u00e1lt) munkaforma alkalmazhat\u00f3, amely k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen fontos a kiemelked\u0151en j\u00f3l, illetve a nagyon gyeng\u00e9n teljes\u00edt\u0151 gyerekekn\u00e9l (V\u00edgn\u00e9 Nagy \u2012 Albrechtn\u00e9, 2010). Homog\u00e9n csoportok alak\u00edthat\u00f3ak ki, ahol a tagok hasonl\u00f3 k\u00e9pess\u00e9gszint\u0171ek, \u00e9s differenci\u00e1lt feladatokon dolgoznak. Emellett l\u00e9trehozhat\u00f3ak heterog\u00e9n csoportok is, ahol a tagok azonos feladaton dolgoznak, de k\u00e9pess\u00e9geiknek megfelel\u0151en tartalmi differenci\u00e1l\u00e1s t\u00f6rt\u00e9nik. Fontos teh\u00e1t a m\u00f3dszertani soksz\u00edn\u0171s\u00e9g: a pedag\u00f3gusnak sz\u00e9les m\u00f3dszertani reperto\u00e1rb\u00f3l kell v\u00e1lasztania, figyelembe v\u00e9ve a tant\u00e1rgyat, a di\u00e1kok \u00e9letkor\u00e1t, az el\u0151zetes ismereteiket \u00e9s hangulatukat, hogy minden tanul\u00f3 eredm\u00e9nyes legyen. A konstrukt\u00edv pedag\u00f3giai eszk\u00f6zt\u00e1r, bele\u00e9rtve az infokommunik\u00e1ci\u00f3s eszk\u00f6z\u00f6ket \u00e9s a val\u00f3s k\u00f6rnyezetben szerzett tapasztalatokat, seg\u00edti a tanul\u00f3k egy\u00e9ni tanul\u00e1si \u00fatvonal\u00e1nak a szervez\u00e9s\u00e9t (Katona, 2020). Minden tanul\u00f3 sz\u00e1m\u00e1ra biztos\u00edtani kell az egy\u00e9ni halad\u00e1s lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t. Bizonyos tanul\u00f3k t\u00f6bb, m\u00e1sok kevesebb feladatot oldhatnak meg, \u00e9s a feladatra sz\u00e1nt id\u0151keret is v\u00e1ltozhat. A fejleszt\u0151 \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s rendszeres \u00e9s egy\u00e9nre szabott, t\u00e1j\u00e9koztat\u00e1st ny\u00fajt a tanul\u00e1si folyamat aktu\u00e1lis \u00e1ll\u00e1s\u00e1r\u00f3l, \u00e9s seg\u00edt a tanul\u00e1si sz\u00fcks\u00e9gletek meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1ban. Kiemelt fontoss\u00e1g\u00fa a tanul\u00f3 eredm\u00e9nyeinek \u00f6nmag\u00e1hoz, saj\u00e1t kor\u00e1bbi teljes\u00edtm\u00e9ny\u00e9hez viszony\u00edtott \u00e9rt\u00e9kel\u00e9se (Magyar, 2025b).<\/p>\n

A\u00a0megfelel\u0151 \u00edr\u00e1sk\u00e9szs\u00e9g kialakul\u00e1sa hossz\u00fa folyamat, diszgr\u00e1fi\u00e1s tanul\u00f3kn\u00e1l jellemz\u0151ek a\u00a0lass\u00fas\u00e1g, a\u00a0rendezetlen \u00edr\u00e1sk\u00e9p, a\u00a0helyes\u00edr\u00e1si hib\u00e1k. Ilyen esetben sz\u00f6vegszerkeszt\u0151 program alkalmaz\u00e1sa, illet\u0151leg dikt\u00e1l\u00e1s seg\u00edthet. Az\u00a0\u00edr\u00e1sk\u00e9szs\u00e9g fejleszt\u00e9se minden tan\u00f3r\u00e1n megval\u00f3sulhat m\u00e1soltat\u00e1ssal, memoriz\u00e1lhat\u00f3 mondatok \u00edr\u00e1s\u00e1val, dikt\u00e1l\u00e1ssal, v\u00e1logat\u00f3 m\u00e1sol\u00e1ssal, mondatokkal v\u00e9gzett m\u0171veletekkel. A\u00a0sz\u00f3beli kifejez\u0151k\u00e9szs\u00e9g fejleszt\u00e9se mag\u00e1val hozza az\u00a0\u00edr\u00e1sbeli kifejez\u00e9s fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t, ez\u00e9rt az\u00a0SNI tanul\u00f3k eset\u00e9ben els\u0151dleges feladat a\u00a0sz\u00f3beli sz\u00f6vegek meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9nek \u00e9s\u00a0alkot\u00e1s\u00e1nak a\u00a0fejleszt\u00e9se, a\u00a0besz\u00e9dtechnik\u00e1juk jav\u00edt\u00e1sa. A\u00a0tanul\u00f3k \u00f6n\u00e1ll\u00f3, teljes fogalmaz\u00e1s\u00e1nak el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u00e9se tudatos \u00e9s\u00a0rendszeres fejleszt\u00e9st ig\u00e9nyel (V\u00edgn\u00e9 Nagy & Albrechtn\u00e9, 2010). Fontos, hogy a\u00a0sz\u00f6vegalkot\u00e1s ne csak a\u00a0magyar\u00f3r\u00e1kon, hanem m\u00e1s tant\u00e1rgyak sor\u00e1n is megjelenjen, seg\u00edtve a\u00a0tananyag meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9t \u00e9s\u00a0az\u00a0alapfogalmak elsaj\u00e1t\u00edt\u00e1s\u00e1t. Az\u00a0\u00e9rt\u00e9kel\u00e9sn\u00e9l ne els\u0151dlegesen a\u00a0helyes\u00edr\u00e1si hib\u00e1kat keress\u00fck, hanem a\u00a0gondolatk\u00f6zl\u00e9sre koncentr\u00e1ljunk (Magyar, 2025b). Biztos\u00edtsunk seg\u00e9deszk\u00f6z\u00f6ket, \u00e9s\u00a0engedj\u00fck a\u00a0k\u00e9rdez\u00e9st. A\u00a0fogalmaz\u00e1stan\u00edt\u00e1s akkor a\u00a0leghat\u00e9konyabb, ha a\u00a0tanul\u00f3 bels\u0151 sz\u00fcks\u00e9gletb\u0151l, inspir\u00e1lt \u00e1llapotban fogalmaz. A\u00a0motiv\u00e1l\u00f3 besz\u00e9lget\u00e9sek oldott, vid\u00e1m hangulatot teremtenek. A\u00a0t\u00e9m\u00e1nak olyannak kell lennie, amelyr\u0151l a\u00a0tanul\u00f3knak van mondanival\u00f3juk, amely felkelti az\u00a0\u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00fcket, teret ad a\u00a0fant\u00e1zi\u00e1nak \u00e9s\u00a0az\u00a0\u00e9rzelmek le\u00edr\u00e1s\u00e1ra \u00f6szt\u00f6n\u00f6z (Magyar, 2025a).<\/p>\n

A\u00a0pedag\u00f3gus szerepe meghat\u00e1roz\u00f3: folyamatosan figyelemmel kell k\u00eds\u00e9rnie a\u00a0tanul\u00f3k viselked\u00e9s\u00e9t, \u00e9s\u00a0seg\u00edt\u0151en be kell avatkoznia a\u00a0feladatmegold\u00e1s sor\u00e1n (V\u00edgn\u00e9 Nagy & Albrechtn\u00e9, 2010). Fontos, hogy a\u00a0motiv\u00e1l\u00f3 elj\u00e1r\u00e1sokat tudatosan \u00e9s\u00a0v\u00e1ltozatosan alkalmazza az\u00a0\u00f3r\u00e1k sz\u00ednesebb\u00e9 t\u00e9tel\u00e9hez \u00e9s\u00a0a\u00a0tanul\u00f3k bels\u0151 motiv\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak a\u00a0kialak\u00edt\u00e1s\u00e1hoz. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen fontos az\u00a0aktivit\u00e1s serkent\u00e9se \u00e9s\u00a0a\u00a0gondolkodtat\u00e1s. Az\u00a0\u00edr\u00e1sbeli sz\u00f6vegalkot\u00e1s a\u00a0kritikai gondolkod\u00e1s kialak\u00edt\u00e1s\u00e1nak, fejleszt\u00e9s\u00e9nek a\u00a0term\u00e9szetes terepe \u00e9s\u00a0kerete (B\u00e1rdossy \u00e9s\u00a0mtsai 2002). Tan\u00edt\u00e1sa tant\u00e1rgyk\u00f6zi feladat, hiszen el\u0151seg\u00edti a\u00a0tananyag m\u00e9lyebb meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9t, valamint m\u00e1s tant\u00e1rgyak anyag\u00e1ba is hat\u00e9konyan be\u00e9p\u00edthet\u0151, v\u00e1ltozatos m\u00f3dszerek r\u00e9v\u00e9n (Magyar, 2023). Fejl\u0151d\u00e9se \u00e9s\u00a0fejleszt\u00e9se pozit\u00edvan hat a\u00a0kommunik\u00e1ci\u00f3s kompetenci\u00e1k, a\u00a0kognit\u00edv k\u00e9pess\u00e9gek \u00e9s\u00a0a\u00a0magasabb rend\u0171 gondolkod\u00e1si folyamatok fejl\u0151d\u00e9s\u00e9re (Ko\u00f3s, 2014).<\/p>\n

Az\u00a0empirikus kutat\u00e1s k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyei<\/strong>\u00a0<\/strong><\/p>\n

2024\u00a0tavasz\u00e1n tan\u00edt\u00f3 szakos hallgat\u00f3k bevon\u00e1s\u00e1val empirikus vizsg\u00e1latot v\u00e9gezt\u00fcnk tan\u00edt\u00f3k k\u00f6r\u00e9ben a\u00a0fogalmaz\u00e1stan\u00edt\u00e1s gyakorlat\u00e1ra vonatkoz\u00f3an. A\u00a0vizsg\u00e1lati mint\u00e1t 22\u00a0f\u0151 tan\u00edt\u00f3 alkotta, ter\u00fcleti elhelyezked\u00e9s\u00fcket tekintve t\u00f6bbs\u00e9g\u00fck J\u00e1sz\u2013Nagykun\u2013Szolnok \u00e9s\u00a0Heves illet\u0151s\u00e9g\u0171, de Pest \u00e9s\u00a0Borsod\u2013Aba\u00faj\u2013Zempl\u00e9n v\u00e1rmegy\u00e9kben is t\u00f6rt\u00e9nt adatfelv\u00e9tel.<\/p>\n

A\u00a0kutat\u00e1s sor\u00e1n kvantitat\u00edv \u00e9s\u00a0kvalitat\u00edv m\u00f3dszert egyar\u00e1nt alkalmaztunk annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy min\u00e9l \u00e1rnyaltabb \u00e9s\u00a0\u00e1tfog\u00f3bb eredm\u00e9nyeket kapjunk.<\/p>\n

Kvalitat\u00edv kutat\u00e1si elj\u00e1r\u00e1sk\u00e9nt a\u00a0struktur\u00e1lt interj\u00fak eszk\u00f6z\u00e9vel \u00e9lt\u00fcnk, h\u00fasz k\u00e9rd\u00e9st fogalmaztunk meg a\u00a0fogalmaz\u00e1stan\u00edt\u00e1sra vonatkoz\u00f3an, s\u00a0ezeket a\u00a0k\u00e9rd\u00e9seket v\u00e1ltozatlan sorrendben \u00e9s\u00a0form\u00e1ban tett\u00fck fel minden interj\u00faalanynak. Az\u00a0interj\u00fak\u00e9rd\u00e9sek az\u00a0al\u00e1bbi t\u00e9m\u00e1kat fogt\u00e1k \u00e1t: a\u00a0fogalmaz\u00e1stan\u00edt\u00e1s menete, a\u00a0fogalmaz\u00e1s\u00edr\u00e1s szakaszai, motiv\u00e1ci\u00f3s lehet\u0151s\u00e9gek, a\u00a0t\u00e9ma, az\u00a0id\u0151 \u00e9s\u00a0a\u00a0terjedelem szerepe, az\u00a0\u00e9rt\u00e9kel\u00e9s szempontjai, az\u00a0elk\u00e9sz\u00fclt fogalmaz\u00e1sok ut\u00f3\u00e9lete \u00e9s\u00a0-munk\u00e1latai, m\u00f3dszerek, kreat\u00edv elj\u00e1r\u00e1sok, differenci\u00e1l\u00e1s a\u00a0fogalmaz\u00e1stan\u00edt\u00e1sban, a\u00a0tant\u00e1rgyk\u00f6zis\u00e9gr\u0151l alkotott v\u00e9lem\u00e9ny, sikerek, kudarcok a\u00a0fogalmaz\u00e1stan\u00edt\u00e1sban. Terjedelmi korl\u00e1tok miatt jelen tanulm\u00e1nyban az\u00a0interj\u00fakutat\u00e1s eredm\u00e9nyeinek t\u00f6red\u00e9k\u00e9t tudjuk k\u00f6z\u00f6lni, de tov\u00e1bbi publik\u00e1ci\u00f3k sz\u00e1molnak majd be a\u00a0t\u00f6bbi eredm\u00e9nyr\u0151l.<\/p>\n

Az\u00a0interj\u00fak\u00e9rd\u00e9sekre kapott v\u00e1laszokat k\u00f3doltuk, az\u00a0eredm\u00e9nyek k\u00f6zl\u00e9s\u00e9n\u00e9l ezeket a\u00a0k\u00f3dokat (I1, I2, I3\u00a0stb.) t\u00fcntetj\u00fck fel.<\/p>\n

Az\u00a0eredm\u00e9nyek<\/strong>\u00a0<\/strong><\/p>\n

Differenci\u00e1l\u00e1s a\u00a0fogalmaz\u00e1s\u00f3r\u00e1n<\/strong><\/p>\n

Az\u00a0interj\u00fak sor\u00e1n megk\u00e9rdezt\u00fck a\u00a0tan\u00edt\u00f3kat arr\u00f3l, hogy hogyan lehet differenci\u00e1lni a\u00a0fogalmaz\u00e1stan\u00edt\u00e1s sor\u00e1n, valamint, hogy milyen gyakorlatot k\u00f6vetnek az\u00a0SNI-s, BTMN-s tanul\u00f3k eset\u00e9ben a\u00a0fogalmaz\u00e1stan\u00edt\u00e1sban. A\u00a0besz\u00e9lget\u00e9sek egyik fontos tanuls\u00e1ga, hogy ezekre a\u00a0k\u00e9rd\u00e9sekre nem lehet egyszer\u0171 v\u00e1laszt adni, hiszen a\u00a0differenci\u00e1l\u00e1s nagyon sok t\u00e9nyez\u0151 f\u00fcggv\u00e9nye. Az\u00a0mindenesetre nagyon biztat\u00f3, hogy a\u00a0v\u00e1laszad\u00f3k t\u00f6bbs\u00e9ge fontosnak tartja \u00e9s\u00a0valamilyen form\u00e1ban alkalmazza a\u00a0differenci\u00e1l\u00e1st a\u00a0fogalmaz\u00e1s\u00f3r\u00e1kon, t\u00f6bbs\u00e9g\u00fck m\u00e9g akkor is, ha nincs k\u00fcl\u00f6nleges b\u00e1n\u00e1sm\u00f3dot ig\u00e9nyl\u0151 tanul\u00f3 az\u00a0oszt\u00e1lyban. Ahogy kor\u00e1bban, az\u00a0\u00e9rt\u00e9kel\u00e9sr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 cikk\u00fcnkben (Magyar, 2025b) arr\u00f3l m\u00e1r \u00edrtunk, az\u00a0oszt\u00e1lyoz\u00e1sn\u00e1l szempont lehet, hogy a\u00a0tanul\u00f3t a\u00a0saj\u00e1t kor\u00e1bbi teljes\u00edtm\u00e9ny\u00e9hez \u00e9s\u00a0ne a\u00a0t\u00f6bbi tanul\u00f3 teljes\u00edtm\u00e9ny\u00e9hez viszony\u00edtsuk, \u00e9s\u00a0aszerint \u00e9rt\u00e9kelj\u00fck. Az\u00a0interj\u00faalanyok t\u00f6bbs\u00e9ge eml\u00edtette, hogy amennyiben van az\u00a0oszt\u00e1lyban SNI vagy BTMN st\u00e1tusz\u00fa tanul\u00f3 (m\u00e1rpedig szinte \u00e1ltal\u00e1nosnak mondhat\u00f3, hogy egy-egy oszt\u00e1lyban legal\u00e1bb egy\u00a0ilyen di\u00e1k tal\u00e1lhat\u00f3), a\u00a0legels\u0151, amire alapozhatnak, az\u00a0a\u00a0szak\u00e9rt\u0151i v\u00e9lem\u00e9ny. Ebben r\u00e9szletesen benne foglaltatik, hogy milyen r\u00e9szk\u00e9pess\u00e9gzavar vagy egy\u00e9b k\u00fcl\u00f6nleges b\u00e1n\u00e1sm\u00f3dot igazol\u00f3 probl\u00e9ma \u00e1ll fenn a\u00a0tanul\u00f3 eset\u00e9n, \u00e9s\u00a0\u00fatmutat\u00f3t is tartalmaz arra vonatkoz\u00f3an, hogy milyen elv\u00e1r\u00e1sok fogalmazhat\u00f3k meg vele szemben, valamint hogyan val\u00f3s\u00edthat\u00f3 meg eset\u00e9ben az\u00a0egy\u00e9ni seg\u00edts\u00e9gny\u00fajt\u00e1s. A\u00a0leggyakrabban (11\u00a0alkalommal) eml\u00edtett differenci\u00e1l\u00e1si m\u00f3d a\u00a0terjedelmi elv\u00e1r\u00e1sban mutatkoz\u00f3 k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g volt, vagyis az\u00a0atipikus fejl\u0151d\u00e9smenettel rendelkez\u0151 tanul\u00f3kt\u00f3l nem v\u00e1rj\u00e1k el azt a\u00a0terjedelmet, mint a\u00a0tipikusan fejl\u0151d\u0151 t\u00e1rsaikt\u00f3l. N\u00e9h\u00e1nyan konkr\u00e9tan sz\u00e1mszer\u0171s\u00edtett\u00e9k is, ha a\u00a0t\u00f6bbs\u00e9gi gyerekekt\u0151l 8\u201310\u00a0mondatot v\u00e1rnak el, akkor a\u00a0differenci\u00e1ltan tanul\u00f3kt\u00f3l 5\u20136\u00a0mondatnyi sz\u00f6veget is elfogadnak. A\u00a0m\u00e1sik legjellemz\u0151bb v\u00e1lasz az\u00a0volt (10\u00a0v\u00e1laszad\u00f3 is eml\u00edtette), hogy a\u00a0k\u00fcl\u00f6nleges b\u00e1n\u00e1sm\u00f3dot ig\u00e9nyl\u0151 tanul\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra t\u00f6bb id\u0151t biztos\u00edtanak a\u00a0fogalmaz\u00e1s meg\u00edr\u00e1s\u00e1hoz. Az\u00a0interj\u00faalanyok t\u00f6bbs\u00e9ge besz\u00e1molt olyan differenci\u00e1l\u00e1si m\u00f3dr\u00f3l, amely a\u00a0tanul\u00f3k egy\u00e9ni saj\u00e1toss\u00e1gaib\u00f3l indul ki, vagyis szem\u00e9lyre szabott seg\u00edts\u00e9gny\u00fajt\u00e1sra t\u00f6rekszenek. Vannak (I7, I8, I13, I19, I21), akik p\u00e9ld\u00e1ul kulcsszavak megad\u00e1s\u00e1val seg\u00edtik \u0151ket, de sokat seg\u00edthetnek a\u00a0h\u00edv\u00f3k\u00e9pek is (I2, I13, I14, I19\u00a0is alkalmazza ezeket). I2\u00a0gyakorlat\u00e1hoz tartozik az\u00a0is, hogy hi\u00e1nyos sz\u00f6veget eg\u00e9sz\u00edttet ki vagy megkezdett sz\u00f6veget kell folytatniuk az\u00a0\u00e9rintett tanul\u00f3nak. N\u00e9h\u00e1nyan eml\u00edtett\u00e9k (I10, I14, I22), hogy k\u00f6z\u00f6sen fogalmazz\u00e1k meg a\u00a0sz\u00f6veget a\u00a0di\u00e1kkal, vagy indokolt esetben sz\u00f3beli sz\u00f6vegalkot\u00e1ssal v\u00e1ltj\u00e1k ki a\u00a0fogalmaz\u00e1s\u00edr\u00e1st (I6, I8, I11). Olyan is van (a szak\u00e9rt\u0151i v\u00e9lem\u00e9ny f\u00fcggv\u00e9ny\u00e9ben), aki csak a\u00a0helyes\u00edr\u00e1s al\u00f3l ad felment\u00e9st (I3, I4, I18). H\u00e1rman eml\u00edtett\u00e9k (I2, I12, I22), hogy p\u00e1ros, csoportos vagy kooperat\u00edv munkaform\u00e1kban alkot\u00e1ssal seg\u00edtik a\u00a0gyeng\u00e9bb k\u00e9pess\u00e9g\u0171 tanul\u00f3t a\u00a0sz\u00f6vegalkot\u00e1sn\u00e1l. Tapasztalataik szerint a\u00a0jobb k\u00e9pess\u00e9g\u0171 tanul\u00f3k pozit\u00edv hat\u00e1ssal vannak az\u00a0alacsonyabb teljes\u00edtm\u00e9nyszintet produk\u00e1l\u00f3k eredm\u00e9nyeire.<\/p>\n

\u00a0<\/span><\/div>\n

\n\u00a0<\/span>
\n1.\u00a0\u00e1bra: A\u00a0differenci\u00e1l\u00e1s m\u00f3djai fogalmaz\u00e1s\u00f3r\u00e1n<\/em>
\n\u00a0<\/span><\/span><\/div>\n

A\u00a0fogalmaz\u00e1s mint tant\u00e1rgyk\u00f6zi feladat<\/strong>\u00a0<\/strong><\/p>\n

Kutat\u00e1sunk sor\u00e1n azt is vizsg\u00e1ltuk, hogy az\u00a0als\u00f3 tagozaton tan\u00edt\u00f3 pedag\u00f3gusok gyakorlat\u00e1ban megjelenik-e a\u00a0fogalmaz\u00e1stan\u00edt\u00e1s tant\u00e1rgyk\u00f6zi feladatk\u00e9nt, vagy kifejezetten az\u00a0\u00edr\u00e1s \u00e9s\u00a0olvas\u00e1s \u00f3r\u00e1kra korl\u00e1toz\u00f3dik. A\u00a022\u00a0interj\u00faalany mindegyike egyet\u00e9rtett abban, hogy m\u00e1s tant\u00e1rgyakhoz kapcsol\u00f3d\u00f3an is megjelenik a\u00a0sz\u00f3beli \u00e9s\u00a0\u00edr\u00e1sbeli sz\u00f6vegalkot\u00e1si kompetencia fejleszt\u00e9se is. Azt, hogy milyen ter\u00fclethez kapcsol\u00f3d\u00f3an eml\u00edtett\u00e9k, a\u00a02.\u00a0\u00e1br\u00e1n jelen\u00edtett\u00fck meg. A\u00a0leggyakoribb v\u00e1lasz az\u00a0volt, hogy a\u00a0k\u00f6rnyezetismeret \u00e9s\u00a0a\u00a0matematika \u00f3r\u00e1n van lehet\u0151s\u00e9g legink\u00e1bb fogalmaz\u00e1si feladatok megold\u00e1s\u00e1ra. Matematik\u00e1b\u00f3l a\u00a0sz\u00f6veges feladatok adnak lehet\u0151s\u00e9get az\u00a0\u00edr\u00e1sos fogalmaz\u00e1sra, m\u00edg k\u00f6rnyezetismeretb\u0151l a\u00a0sz\u00f3beli \u00e9s\u00a0\u00edr\u00e1sos sz\u00f6vegalkot\u00e1s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 megnyilv\u00e1nul\u00e1sait sorolt\u00e1k fel, \u00fagymint egy-egy \u00e1llat vagy n\u00f6v\u00e9ny jellemz\u00e9se sz\u00f3ban, ak\u00e1r felelet form\u00e1j\u00e1ban vagy v\u00e1zlat k\u00e9sz\u00edt\u00e9se a\u00a0tanultakr\u00f3l, \u00e9s\u00a0a\u00a0felm\u00e9r\u00e9sek kifejt\u0151s feladatai is ide tartoznak. Term\u00e9szetesen az\u00a0olvas\u00e1s\u00f3r\u00e1t is t\u00f6bben eml\u00edtett\u00e9k egy-egy olvasm\u00e1ny tartalm\u00e1nak a\u00a0felid\u00e9z\u00e9se kapcs\u00e1n: arr\u00f3l \u00f6sszefoglal\u00f3, v\u00e1zlat k\u00e9sz\u00edt\u00e9se, a\u00a0szerepl\u0151k jellemz\u00e9se, illetve ak\u00e1r kreat\u00edv \u00edr\u00e1sgyakorlatok (vers, k\u00e9preg\u00e9ny, aj\u00e1nl\u00f3) k\u00e9sz\u00edt\u00e9sek\u00e9nt egy-egy m\u0171h\u00f6z kapcsol\u00f3d\u00f3an. Egy-egy olyan v\u00e1laszad\u00f3 is akadt, akik az\u00a0\u00e9nek-zene \u00e9s\u00a0a\u00a0rajz\u00f3r\u00e1t eml\u00edtett\u00e9k p\u00e9ldak\u00e9nt a\u00a0fogalmaz\u00e1s intergr\u00e1l\u00e1s\u00e1ra, \u00e9s\u00a0egy\u00a0v\u00e1laszad\u00f3 eml\u00edtette az\u00a0idegen nyelv \u00f3r\u00e1t. Rajz\u00f3r\u00e1n lehet p\u00e9ld\u00e1ul t\u00f6rt\u00e9netet \u00edrni k\u00e9phez, \u00e9nekb\u0151l pedig egy-egy korszak bemutat\u00e1sa vagy jeles napokhoz, nemzeti \u00fcnnepekhez val\u00f3 forr\u00e1sgy\u0171jt\u00e9s lehet ak\u00e1r sz\u00f3beli, ak\u00e1r \u00edr\u00e1sbeli fogalmaz\u00e1si feladat.<\/p>\n

\u00a0<\/span><\/div>\n

\n\u00a0<\/span>
\n2.\u00a0\u00e1bra: A\u00a0fogalmaz\u00e1s mint tant\u00e1rgyk\u00f6zi feladat als\u00f3 tagozatban<\/em>
\n\u00a0<\/span><\/span><\/div>\n

\u00d6sszegz\u00e9s<\/strong>\u00a0<\/strong><\/p>\n

Tanulm\u00e1nyomban a differenci\u00e1l\u00e1s \u00e9s tant\u00e1rgyk\u00f6zis\u00e9g jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t taglal\u00f3 elm\u00e9leti bevezet\u0151t k\u00f6vet\u0151en egy, tan\u00edt\u00f3k k\u00f6r\u00e9ben v\u00e9gzett interj\u00fakutat\u00e1s r\u00e9szeredm\u00e9nyeit ismertettem. Arr\u00f3l k\u00e9rdezt\u00fck az interj\u00faalanyokat, hogy hogyan, milyen m\u00f3dszerekkel tudnak differenci\u00e1lni a fogalmaz\u00e1s\u00f3r\u00e1kon, melyek az egy\u00e9ni b\u00e1n\u00e1sm\u00f3d megjelen\u00e9si form\u00e1i a gyakorlatukban. Ezen k\u00edv\u00fcl az arr\u00f3l alkotott v\u00e9lem\u00e9ny\u00fcket is ismertett\u00fck, hogy teremtenek-e lehet\u0151s\u00e9get m\u00e1s tant\u00e1rgyakon bel\u00fcl a fogalmaz\u00e1si k\u00e9szs\u00e9g fejleszt\u00e9s\u00e9re, \u00e9s ezt hogyan val\u00f3s\u00edtj\u00e1k meg a gyakorlatban. \u00d6sszess\u00e9g\u00e9ben sz\u00e1mos j\u00f3 gyakorlattal, m\u00f3dszertani \u00f6tlettel, k\u00f6vetend\u0151 pedag\u00f3giai attit\u0171ddel ismerkedt\u00fcnk meg mindk\u00e9t t\u00e9m\u00e1ban, ugyanakkor meg\u00e1llap\u00edthatjuk, hogy m\u00e9g ak\u00e1r a k\u00fcl\u00f6nleges b\u00e1n\u00e1sm\u00f3dot ig\u00e9nyl\u0151 gyerekekkel kapcsolatos szeml\u00e9letm\u00f3d \u00e9s m\u00f3dszertani eszk\u00f6zt\u00e1r, ak\u00e1r a tant\u00e1rgyk\u00f6zis\u00e9g, a tant\u00e1rgyi integr\u00e1ci\u00f3 ter\u00e9n is j\u00f3csk\u00e1n b\u0151v\u00edthet\u0151 a m\u00f3dszertani eszk\u00f6zt\u00e1r \u00e9s a pedag\u00f3giai kult\u00fara, amelynek a sz\u00ednes\u00edt\u00e9s\u00e9hez tal\u00e1n a jelen tanulm\u00e1nyban foglalt j\u00f3 gyakorlatok is hozz\u00e1j\u00e1rulhatnak.<\/p>\n

A tanulm\u00e1ny b\u00edr\u00e1lati folyamaton ment kereszt\u00fcl.<\/em><\/p>\n

\u00a0<\/span><\/div>\n

Felhaszn\u00e1lt irodalom<\/strong><\/p>\n

B\u00e1rdossy Ildik\u00f3, Dud\u00e1s Margit, Peth\u0151n\u00e9 Nagy Csilla & Priskinn\u00e9 Rizner Erika (2002): A kritikai gondolkod\u00e1s fejleszt\u00e9se. Az interakt\u00edv \u00e9s reflekt\u00edv tanul\u00e1s lehet\u0151s\u00e9gei<\/em>. PTE<\/p>\n

Ko\u00f3s Ildik\u00f3 (szerk.) 2014: Az anyanyelvi nevel\u00e9s tant\u00e1rgy-pedag\u00f3gi\u00e1ja az als\u00f3 tagozaton<\/em>. Oktat\u00e1skutat\u00f3 \u00e9s Fejleszt\u0151 Int\u00e9zet, Bp.<\/p>\n

Magyar \u00c1gnes (2023): RWCT-technik\u00e1k a folyamatalap\u00fa fogalmaz\u00e1stan\u00edt\u00e1s t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1ra: f\u00f3kuszban a RAFT-elj\u00e1r\u00e1s.<\/em> In: Bal\u00e1zs, L\u00e1szl\u00f3 (szerk.): Fenntarthat\u00f3s\u00e1g a kommunik\u00e1ci\u00f3 oktat\u00e1s\u00e1ban. Budapest, Magyarorsz\u00e1g: Hungarovox Kiad\u00f3. 113\u2013122.<\/p>\n

Magyar \u00c1gnes (2025a): Gyakorl\u00f3 pedag\u00f3gusok v\u00e1laszai a fogalmaz\u00e1stan\u00edt\u00e1s kapcs\u00e1n felmer\u00fcl\u0151 k\u00e9rd\u00e9sekre<\/em>. Katedra, 32. \u00e9vf. 7\u20138. sz\u00e1m, https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/xxxii_07-08_16\/ (Let\u00f6lt\u00e9s ideje: 2025. 06. 08.)<\/p>\n

Magyar \u00c1gnes (2025b, megjelen\u00e9s alatt): \u00c9rt\u00e9kel\u00e9s \u00e9s visszajelz\u00e9s fogalmaz\u00e1s\u00f3r\u00e1n. <\/em>Katedra, 32. \u00e9vf., 1-2. sz\u00e1m, https:\u200b\/\/katedra\u200b.sk\u200b\/folyoirat\u200b\/xxxiii_\u200b01-\u200b02_\u200b12\/<\/a> (Let\u00f6lt\u00e9s ideje: 2025. 10. 08.)<\/p>\n

Katona N\u00f3ra (szerk., 2020): Hogyan igazodhatunk j\u00f3l tanul\u00f3ink elt\u00e9r\u0151 saj\u00e1toss\u00e1gaihoz? \u00datmutat\u00f3 a szem\u00e9lyre szabott nevel\u00e9st-oktat\u00e1st folytat\u00f3 t\u00f6bbs\u00e9gi iskol\u00e1k pedag\u00f3gusai sz\u00e1m\u00e1ra.<\/em> Eszterh\u00e1zy K\u00e1roly Katolikus Egyetem. In.: https:\u200b\/\/www\u200b.oktatas2030\u200b.hu\u200b\/wp-\u200bcontent\u200b\/uploads\u200b\/2020\u200b\/06\u200b\/hogyan-\u200bigazodjunk-\u200bjol-\u200btanuloink-\u200beltero-\u200begyeni-\u200bsajatossagaihoz.pdf<\/a> Utols\u00f3 megtekint\u00e9s: 2025. 06. 25.<\/p>\n

V\u00edgn\u00e9 Nagy Eleon\u00f3ra \u00e9s Albrechtn\u00e9 Jancs\u00f3 Erika (2010): A saj\u00e1tos nevel\u00e9si ig\u00e9ny\u0171 tanul\u00f3k fejleszt\u00e9s\u00e9nek lehet\u0151s\u00e9gei a tan\u00f3r\u00e1kon.<\/em> In.: https:\u200b\/\/mas-\u200bkep\u200b.hu\u200b\/_doc\u200b\/3_\u200bfejlesztes.pdf<\/a> Utols\u00f3 megtekint\u00e9s: 2025. 06. 25.<\/p>\n

\u00a0<\/span><\/div>\n

Vissza a\u00a0tartalomjegyz\u00e9kre<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

2025. november\u2013december, XXXIII. \u00e9vfolyam, 3\u20134. sz\u00e1m, ISSN 2729-9066 A\u00a0cikk let\u00f6lt\u00e9se PDF form\u00e1tumban \u00a0 Magyar \u00c1gnes Differenci\u00e1l\u00e1s \u00e9s\u00a0tant\u00e1rgyk\u00f6zis\u00e9g a\u00a0fogalmaz\u00e1stan\u00edt\u00e1sban \u00a0 Bevezet\u00e9s\u00a0 Az\u00a0\u00edr\u00e1sbeli sz\u00f6vegalkot\u00e1s megalapoz\u00e1s\u00e1hoz vezet\u0151 \u00fat komplex folyamat, ami nem az\u00a0\u00e1ltal\u00e1nos iskol\u00e1ban, hanem j\u00f3val kor\u00e1bban, t\u00falz\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl \u00e1ll\u00edthatjuk, hogy az\u00a0anyam\u00e9hben kezd\u0151dik. Az\u00a0els\u0151dleges szocializ\u00e1ci\u00f3s sz\u00ednt\u00e9r, a\u00a0csal\u00e1d meghat\u00e1roz\u00f3 szerepet t\u00f6lt be az\u00a0anyanyelvi \u00e9s\u00a0kommunik\u00e1ci\u00f3s kompetenci\u00e1k fejleszt\u00e9s\u00e9ben, amire a\u00a0m\u00e1sodlagos szocializ\u00e1ci\u00f3s […]<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"_lmt_disableupdate":"no","_lmt_disable":"","footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"class_list":["post-28496","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-egyeb"],"acf":[],"modified_by":"decsiz","_links":{"self":[{"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/28496","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=28496"}],"version-history":[{"count":4,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/28496\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":28704,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/28496\/revisions\/28704"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=28496"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=28496"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=28496"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}