{"id":28560,"date":"2025-10-21T11:00:31","date_gmt":"2025-10-21T09:00:31","guid":{"rendered":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/?p=28560"},"modified":"2025-12-03T09:20:03","modified_gmt":"2025-12-03T08:20:03","slug":"xxxiii_03-04_18","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/xxxiii_03-04_18\/","title":{"rendered":"Csicsay Alajos: A III. Orsz\u00e1gos \u00e9s Egyetemes Tan\u00fcgyi kongresszus"},"content":{"rendered":"

2025. november\u2013december, XXXIII. \u00e9vfolyam, 3\u20134. sz\u00e1m, ISSN 2729-9066<\/strong><\/p>\n

A\u00a0cikk let\u00f6lt\u00e9se PDF form\u00e1tumban<\/a><\/p>\n

\u00a0<\/span><\/p>\n

Csicsay Alajos<\/span><\/p>\n

A\u00a0III. Orsz\u00e1gos \u00e9s\u00a0Egyetemes Tan\u00fcgyi kongresszus<\/span><\/strong><\/p>\n

\u00a0<\/strong><\/span><\/p>\n

A\u00a0III. Orsz\u00e1gos \u00e9s\u00a0Egyetemes Tan\u00fcgyi kongresszus \u00f6sszeh\u00edv\u00e1s\u00e1ra a\u00a0Magyarorsz\u00e1gi Tan\u00edt\u00f3k Orsz\u00e1gos Sz\u00f6vets\u00e9g\u00e9nek kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re ker\u00fclt sor, amely 1928.\u00a0j\u00falius\u00a03\u20135.\u00a0k\u00f6z\u00f6tt val\u00f3sult meg. R\u00e1 mintegy \u00f6tven tan\u00fcgyi egyes\u00fcletb\u0151l t\u00f6bb mint 5\u00a0000\u00a0egyes\u00fcleti tag jelentette be a\u00a0r\u00e9szv\u00e9teli sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1t. Az\u00a0el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u0151 bizotts\u00e1g k\u00e9t\u00e9ves szervez\u00e9si munk\u00e1ja alatt a\u00a0hozz\u00e1juk bek\u00fcld\u00f6tt javaslatok k\u00f6z\u00fcl 116\u00a0t\u00e9telben \u00e1ll\u00edtotta \u00f6ssze a\u00a0kongresszus napirendj\u00e9t, melyek k\u00f6z\u00fcl 104-et vitattak meg. A\u00a0kongresszus eln\u00f6k\u00e9v\u00e9 N\u00e9gyesy L\u00e1szl\u00f3 (1861\u20131933) egyetemi tan\u00e1rt v\u00e1lasztott\u00e1k, aki a\u00a0p\u00e1ly\u00e1j\u00e1t 1885-ben az\u00a0egri r\u00f3mai katolikus f\u0151gimn\u00e1ziumban mint helyettes tan\u00e1r kezdte meg, de 1911-t\u0151l 1932-ig mint irodalomt\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz m\u00e1r nyilv\u00e1nos egyetemi tan\u00e1r volt, \u00e9s\u00a0az\u00a0Orsz\u00e1gos K\u00f6z\u00e9piskolai Tan\u00e1regyes\u00fclet f\u0151titk\u00e1ra, majd aleln\u00f6ke. Egy\u00a0ideig a\u00a0Magyar Paedag\u00f3gia<\/em> c\u00edm\u0171 foly\u00f3irat szerkeszt\u0151jek\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, \u00e9s\u00a0kit\u0171n\u0151 magyar irodalmi tank\u00f6nyveket \u00edrt a\u00a0k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1s di\u00e1kok sz\u00e1m\u00e1ra. Azonban a\u00a0tan\u00fcgyi probl\u00e9m\u00e1kkal konkr\u00e9tan nem foglalkozott. A\u00a0kongresszus titk\u00e1ra, a\u00a0kev\u00e9sb\u00e9 ismert Simon Lajos (1876\u20131942) pedag\u00f3gus, \u00edr\u00f3 volt. A\u00a0megnyit\u00e1son a\u00a0pesti Vigad\u00f3ban h\u00e9t volt k\u00f6zoktat\u00e1si miniszter, valamint a\u00a0t\u00e1rsadalmi \u00e9s\u00a0politikai k\u00f6z\u00e9let reprezent\u00e1nsain k\u00edv\u00fcl olyan nagynev\u0171 tud\u00f3sok is r\u00e9szt vettek, mint D\u00f3czy Imre (1849\u20131930), a\u00a0debreceni Tan\u00e1rk\u00e9pz\u0151 Int\u00e9zet (1925) egyik megszervez\u0151je, az\u00a0Orsz\u00e1gos Reform\u00e1tus Tan\u00e1regyes\u00fclet alap\u00edt\u00f3ja, latin-g\u00f6r\u00f6g szakos tan\u00e1r; tov\u00e1bb\u00e1 az\u00a0\u00e1ltalam is m\u00e1r eml\u00edtett Fin\u00e1czy Ern\u0151, Gyergy\u00e1nffy Istv\u00e1n, Ranschburg P\u00e1l, Schnellner Istv\u00e1n, Kornis Gyula \u00e9s\u00a0Pauler \u00c1kos. Az\u00a0elfogadott 116\u00a0t\u00e9tel, azaz t\u00e9mak\u00f6r megvitat\u00e1sa szakoszt\u00e1lyokban t\u00f6rt\u00e9nt. \u201eA h\u00fasz szakoszt\u00e1ly a\u00a0k\u00f6vetkez\u0151k\u00e9ppen oszlott meg: \u00e1ltal\u00e1nos pedag\u00f3giai, kisdednevel\u00e9si, n\u00e9piskolai tan\u00edt\u00f3k\u00e9pz\u0151 int\u00e9zet, polg\u00e1ri iskolai, k\u00f6z\u00e9piskolai, mez\u0151gazdas\u00e1gi, iparostanonc-iskolai, kereskedelmi iskolai, rajzoktat\u00e1si, \u00e9nek- \u00e9s\u00a0zeneoktat\u00e1si, testnevel\u00e9si, iskolaeg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi, n\u0151nevel\u00e9si, iskol\u00e1n k\u00edv\u00fcli n\u00e9pm\u0171vel\u00e9si, iskolafel\u00fcgyeleti, tan\u00fcgyi j\u00f3l\u00e9ti int\u00e9zm\u00e9nyek, gyermek \u00e9s\u00a0ifj\u00fas\u00e1gi irodalom, gyermektanulm\u00e1nyoz\u00e1s\u201d (Pedag\u00f3giai Lexikon, 1977, 292).<\/p>\n

\u00a0<\/span><\/div>\n

\n\u00a0<\/span>
\n1.\u00a0k\u00e9p: N\u00e9gyessy L\u00e1szl\u00f3
\nForr\u00e1s: mek\u200b.oszk\u200b.hu<\/a><\/em>
\n\u00a0<\/span><\/span><\/div>\n

Az\u00e9rt tartom sz\u00fcks\u00e9gesnek mindezeket felsorolni, hogy l\u00e1ssuk, a 20. sz\u00e1zad harmadik \u00e9vtized\u00e9ben Magyarorsz\u00e1gon h\u00e1nyf\u00e9le szakter\u00fcleten tev\u00e9kenykedtek a pedag\u00f3gusok, s ennek alapj\u00e1n h\u00e1ny oktat\u00e1si-nevel\u00e9si ter\u00fclet probl\u00e9m\u00e1inak megvitat\u00e1s\u00e1t t\u0171zt\u00e9k a kongresszus el\u00e9 a szervez\u0151k. Az viszont egy k\u00fcl\u00f6n k\u00e9rd\u00e9s, hogy a felsorolt int\u00e9zm\u00e9nyek milyen egym\u00e1st\u00f3l elt\u00e9r\u0151 szoci\u00e1lis k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt \u00e9s milyen sz\u00ednvonalon m\u0171k\u00f6dtek. Tal\u00e1n leghitelesebb k\u00e9pet a sz\u00e1zad eleji iskolai \u00e1llapotokr\u00f3l azok az \u00edr\u00f3k tudtak adni, akik \u2013 b\u00e1r r\u00f6vid ideig \u2013 tan\u00edt\u00f3k, tan\u00e1rok is voltak, mint p\u00e9ld\u00e1ul G\u00e1rdonyi G\u00e9za \u00e9s M\u00f3ra Ferenc. A gyerekekr\u0151l \u00e9s a tan\u00edt\u00f3kr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 elbesz\u00e9l\u00e9seikben a szem\u00e9lyes tapasztalataikat \u00f6r\u00f6k\u00edtett\u00e9k meg. Tan\u00edt\u00f3i szerepv\u00e1llal\u00e1suk j\u00f3val a trianoni trag\u00e9dia el\u0151tt t\u00f6rt\u00e9nt, de az elbesz\u00e9l\u00e9seikben bemutatott k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek m\u00e9g \u00f6tven \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb, vagyis az \u00e9n gyerekkoromban is ugyanolyanok voltak, mint amilyeneknek \u0151k le\u00edrt\u00e1k. Ha j\u00f3l tudom, csak M\u00f3r\u00e1t \u00e9rintette meg a \u201918-as, de ink\u00e1bb a \u201919-es forradalom szele. 1928-ra viszont m\u00e1r \u00f3ri\u00e1si v\u00e1ltoz\u00e1sokon esett \u00e1t Eur\u00f3pa \u00e9s a legs\u00falyosabbakon \u00e9ppen Magyarorsz\u00e1g. Ez\u00e9rt egy\u00e1ltal\u00e1n nem csoda, hogy a harmadik tan\u00fcgyi kongresszus el\u0151ad\u00e1sain \u201e\u00e1t\u00fct\u00f6ttek az ellenforradalmi korszak uralkod\u00f3 pedag\u00f3giai eszm\u00e9i, a nacionalizmus \u00e9s az irredentizmus szelleme, a vall\u00e1serk\u00f6lcsi nevel\u00e9s hangs\u00falyoz\u00e1sa\u201d (Pedag\u00f3giai Lexikon, 1977, 292).<\/p>\n

Ez\u00a0m\u00e1r az\u00e9rt is nyilv\u00e1nval\u00f3, mert a\u00a0Tan\u00e1csk\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g eszmei c\u00e9lkit\u0171z\u00e9sei az\u00a0internacionalizmus \u00e9s\u00a0az\u00a0ateista vil\u00e1gn\u00e9zet megval\u00f3s\u00edt\u00e1sa volt. A\u00a0trianoni b\u00e9kedikt\u00e1tummal pedig feldarabolt\u00e1k az\u00a0orsz\u00e1got \u00e9s\u00a0a\u00a0nemzetet egyar\u00e1nt. Illetve, hogy az\u00a0\u00faj, a\u00a0k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tti magyar \u00e1llamrendszer \u00f6nmag\u00e1t eleve ellenforradalminak aposztrof\u00e1lta. Mindazon\u00e1ltal a\u00a0szakoszt\u00e1lyokban, az\u00a0\u00e1ltal\u00e1ban hangoztatott \u201ekonzervat\u00edv eszm\u00e9k mellett korszer\u0171 \u00e9s\u00a0a\u00a0k\u00f6znevel\u00e9s eg\u00e9sz\u00e9t j\u00f3 ir\u00e1nyba befoly\u00e1sol\u00f3 k\u00edv\u00e1nalmak is el\u0151t\u00e9rbe ker\u00fcltek. Ilyenek voltak a\u00a0nevel\u00e9studom\u00e1ny n\u00e9pszer\u0171s\u00edt\u00e9se, megalapozotts\u00e1ga, szerep\u00e9nek elismertet\u00e9se, az\u00a0egys\u00e9ges n\u00e9piskolai t\u00f6rv\u00e9ny megalkot\u00e1sa, a\u00a0n\u00e9poktat\u00e1s kiterjeszt\u00e9se 18\u00a0\u00e9ves korig, a\u00a0tan\u00edt\u00f3i szolg\u00e1lat szab\u00e1lyzati elfogad\u00e1sa, korszer\u0171 reformok az\u00a0idegen nyelvek tan\u00edt\u00e1s\u00e1ban, \u00f6n\u00e1ll\u00f3 taner\u0151k alkalmaz\u00e1sa a\u00a0szakoktat\u00e1sban, szakszer\u0171 k\u00e9pz\u00e9s\u00fck a\u00a0gazdas\u00e1gi akad\u00e9mi\u00e1kon \u00e9s\u00a0erre rendszeres\u00edtett tan\u00e1rk\u00e9pz\u0151 int\u00e9zetekben, az\u00a0iparostanonc iskol\u00e1k szakir\u00e1ny\u00fav\u00e1 t\u00e9tele, fokozott tanoncv\u00e9delem, pszichotechnikai vizsg\u00e1latok bevezet\u00e9se \u00e9s\u00a0p\u00e1lyav\u00e1laszt\u00e1si tan\u00e1csad\u00e1s a\u00a0tanoncok munk\u00e1ba k\u00f6zvet\u00edt\u00e9s\u00e9n\u00e9l. (\u2026) az\u00a0iskolafel\u00fcgyelet pedag\u00f3giai jelleg\u00e9nek \u00e9rv\u00e9nyes\u00edt\u00e9se, a\u00a0tanulm\u00e1nyi vezet\u00e9s \u00e9s\u00a0az\u00a0adminisztr\u00e1ci\u00f3 sz\u00e9tv\u00e1laszt\u00e1sa a\u00a0k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1kban, a\u00a0szoci\u00e1lis helyzet\u00fck miatt vesz\u00e9lyeztetett gyermekek t\u00e1mogat\u00e1sa, az\u00a0iskolaorvosi int\u00e9zm\u00e9ny orsz\u00e1gos szervez\u00e9se \u00e9s\u00a0ki\u00e9p\u00edt\u00e9se, az\u00a0iskola-eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgy \u00e9s\u00a0a\u00a0gy\u00f3gypedag\u00f3gia sokoldal\u00fa fejleszt\u00e9se, az\u00a0ifj\u00fas\u00e1gi \u00e9s\u00a0gyermekirodalom t\u00e1mogat\u00e1sa\u201d (Pedag\u00f3giai Lexikon, 1977, 292).<\/p>\n

Elolvasva a\u00a0fenti id\u00e9zeteket, \u00f3hatatlanul felmer\u00fcl benn\u00fcnk a\u00a0k\u00e9rd\u00e9s, hol \u00e9ltek ezek az\u00a0emberek. Nem l\u00e1tt\u00e1k, hogy milyen elmaradott gazdas\u00e1gi k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt verg\u0151dik az\u00a0orsz\u00e1g? Hogy mennyire irre\u00e1lis elv\u00e1r\u00e1s a\u00a0n\u00e9poktat\u00e1s kiterjeszt\u00e9se 18\u00a0\u00e9ves korig? A tanoncok, akkori kifejez\u00e9ssel, inasok p\u00e1lyav\u00e1laszt\u00e1s\u00e1n\u00e1l a\u00a0pszichotechnikai vizsg\u00e1latok bevezet\u00e9se eleve k\u00e9ptelens\u00e9g, hiszen ezt a\u00a0pedag\u00f3gusi p\u00e1ly\u00e1ra jelentkez\u0151 fiatalokn\u00e1l sem alkalmazz\u00e1k mindm\u00e1ig. Az\u00a0inasokat pedig a\u00a0hagyom\u00e1nyokhoz h\u00edven pofonokkal \u00f6szt\u00f6n\u00f6zve faragatlan falusi iparosok k\u00e9sz\u00edtett\u00e9k fel egyes szakm\u00e1k alapfog\u00e1saira, mik\u00f6zben mint ingyenmunkaer\u0151ket a\u00a0v\u00e9gkimer\u00fclts\u00e9gig gy\u00f6t\u00f6rt\u00e9k \u0151ket. Hogy valami \u201em\u0171velts\u00e9g\u201d is ragadjon r\u00e1juk, hetente egyszer egy\u00a0\u00f3r\u00e1t kellett az\u00a0inasiskol\u00e1ban t\u00f6ltve \u201emagas tudom\u00e1nyokat\u201d tanulniuk. Hogy mi mindent, arr\u00f3l M\u00f3ra Ferenc ad sz\u00e1mot A\u00a0kalcin\u00e1lt sz\u00f3da<\/em> c\u00edm\u0171 elbesz\u00e9l\u00e9s\u00e9ben. Azonban meglehet, hogy a kongresszus k\u00fcld\u00f6tteinek j\u00f3 r\u00e9sze nagyon is j\u00f3l l\u00e1tta, hogy az orsz\u00e1g vezet\u00e9se sz\u00e1m\u00e1ra mennyire tizedrend\u0171 probl\u00e9ma \u201ea k\u00f6znevel\u00e9s eg\u00e9sz\u00e9nek a j\u00f3 ir\u00e1ny\u00fa befoly\u00e1sol\u00e1sa\u201d. Biztosan nem volt v\u00e9letlen, hogy h\u00e9t volt vall\u00e1s- \u00e9s k\u00f6zoktat\u00e1s\u00fcgyi miniszter vett r\u00e9szt a monument\u00e1lis tan\u00fcgyi \u00f6sszej\u00f6vetelen: vajon a n\u00e9pnevel\u0151k nem \u0151ket akarhatt\u00e1k-e f\u00e9ken tartani az eml\u00edtett abszurdit\u00e1sokkal? Nem tudom, a megjelent miniszterek k\u00f6z\u00e9 sz\u00e1m\u00edtott\u00e1k-e Klebelsberg Kun\u00f3t is, akinek az \u00e9rdemeir\u0151l m\u00e1r e cikksorozatom 3. fejezet\u00e9ben sz\u00f3ltam. Nyilv\u00e1nval\u00f3, hogy ott kellett lennie, hiszen a kongresszus f\u0151 c\u00e9lkit\u0171z\u00e9se az \u0151 oktat\u00e1spolitik\u00e1j\u00e1nak a megval\u00f3s\u00edt\u00e1sa volt, melynek l\u00e9nyege \u201ea magyars\u00e1g kultur\u00e1lis \u00e9s szellemi f\u00f6l\u00e9ny\u00e9nek biztos\u00edt\u00e1sa a K\u00e1rp\u00e1t-medenc\u00e9ben. A \u00bbkult\u00farf\u00f6l\u00e9ny\u00ab programja szervesen eg\u00e9sz\u00edtette ki a bethleni politika \u00e9s gazdas\u00e1gi konszolid\u00e1ci\u00f3t, majd kiv\u00e1l\u00f3an illeszkedett az 1928-ban meghirdetett b\u00e9k\u00e9s rev\u00edzi\u00f3 programj\u00e1ba is\u201d (Gergely\u2013Pritz, 2000, 74). \u00c1m ezt megel\u0151z\u0151en m\u00e1r 1926-ban j\u00f3v\u00e1hagyt\u00e1k az \u00fajabb n\u00e9piskolai t\u00f6rv\u00e9nyt, ami lehet\u0151s\u00e9get teremtett arra, hogy 1930-ig h\u00e1rom \u00e9s f\u00e9l ezer tantermet \u00e9s fele annyi tan\u00edt\u00f3lak\u00e1st, nagyr\u00e9szt a tanyavil\u00e1gban \u00e9s a v\u00e1rosok peremker\u00fcleteiben, fel\u00e9p\u00edtsenek. \u00c1m ez az iskola\u00e9p\u00edt\u00e9si program tov\u00e1bb folytat\u00f3dott, \u00edgy m\u00e9g Klebelsberg \u00e9let\u00e9ben tov\u00e1bbi m\u00e1sf\u00e9lezer tanterem \u00e9p\u00fclt fel.<\/p>\n

\u00a0<\/span><\/div>\n

\n\u00a0<\/span>
\n2.\u00a0k\u00e9p: Klebersberg Kun\u00f3
\nForr\u00e1s: https:\u200b\/\/gyujtemenyek\u200b.mnm\u200b.hu\/<\/a><\/em>
\n\u00a0<\/span><\/span><\/div>\n

Szok\u00e1s mondani, minden rosszban benne van a j\u00f3, eszerint m\u00e9g olyanban is, mint a trianoni d\u00f6nt\u00e9s volt. Mivel a nagyhatalmak megtiltott\u00e1k Magyarorsz\u00e1gnak a fegyverkez\u00e9st, azt a p\u00e9nzt, amit a fegyverekre, illetve harck\u00e9pes hadsereg fel\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra ford\u00edthattak volna, felhaszn\u00e1lhatt\u00e1k iskol\u00e1k \u00e9s tan\u00edt\u00f3lak\u00e1sok \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9re, aminek r\u00f6videsen meg is lett a kell\u0151 hozad\u00e9ka. Egyik az, hogy az egy tanteremre jut\u00f3 tanul\u00f3k sz\u00e1ma 60-r\u00f3l 40-re cs\u00f6kkenhetett. (Csak mell\u00e9kesen jegyzem meg, hogy nek\u00fcnk az 1980-as \u00e9vekben P\u00e1rk\u00e1nyban m\u00e9g 40-es l\u00e9tsz\u00e1m\u00fa oszt\u00e1lyokban kellett tan\u00edtanunk, mert csak 40 tanul\u00f3sz\u00e1m f\u00f6l\u00f6tt enged\u00e9lyezt\u00e9k a csoportbont\u00e1st. Azaz, ha egy \u00e9vfolyamba 160 tanul\u00f3 ker\u00fclt, csak 161-n\u00e9l lehetett 5. oszt\u00e1lyt nyitnunk). A m\u00e1sik \u201ej\u00f3\u201d, hogy Magyarorsz\u00e1gon 1930-ban a lakoss\u00e1g 90%-a tudott \u00edrni-olvasni, m\u00edg a szomsz\u00e9dos \u00e1llamokban \u2013 kiv\u00e9ve Csehszlov\u00e1ki\u00e1t \u2013 az analfabetizmus 50% alatt maradt. Persze ez\u00a0Magyarorsz\u00e1gon \u00e9s\u00a0Csehszlov\u00e1ki\u00e1ban r\u00e9gi\u00f3nk\u00e9nt k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u00f6tt\u00a0egym\u00e1st\u00f3l, r\u00e1ad\u00e1sul nem tudjuk, \u00e1ltal\u00e1ban milyen szintet \u00e9rt el az a b\u00fcszk\u00e9n hirdetett \u00edrni \u00e9s olvasni tud\u00e1s. Egy\u00e9bk\u00e9nt erre m\u00e1r utaltam a cikksorozatom 4. r\u00e9sz\u00e9ben, amikor E\u00f6tv\u00f6s J\u00f3zsef els\u0151dleges sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1nak a realiz\u00e1l\u00e1s\u00e1r\u00f3l sz\u00f3ltam. A kongresszus egyik szekci\u00f3j\u00e1nak vitat\u00e9m\u00e1ja volt \u201ea nevel\u00e9studom\u00e1ny n\u00e9pszer\u0171s\u00edt\u00e9se, megalapozotts\u00e1ga \u00e9s szerep\u00e9nek elismertet\u00e9se\u201d. Azonban szerf\u00f6l\u00f6tt meglep\u0151 az id\u00e9zett mondatnak a sz\u00f3rendje. Ugyanis, hogyan lehet n\u00e9pszer\u0171s\u00edteni olyan dolgot, aminek hi\u00e1nyzik a megalapozotts\u00e1ga \u00e9s az elismerts\u00e9ge? Ezzel \u00f3hatatlanul el\u00e1rult\u00e1k a szervez\u0151k, hogy valami nincs rendben a nevel\u00e9studom\u00e1ny, de ink\u00e1bb mondjuk azt, hogy a nevel\u00e9selm\u00e9let k\u00f6r\u00fcl, holott ezt m\u00e1r olyan kiv\u00e1l\u00f3 szakemberek, mint Nagy L\u00e1szl\u00f3 \u00e9s Weszely \u00d6d\u00f6n igen magas szinten m\u0171velt\u00e9k. Fut\u00f3lag jegyzik meg a dokumentumok: \u201eIsmertett\u00e9k a kongresszuson nem r\u00e9szt vev\u0151 Nagy L\u00e1szl\u00f3 reformterveit, a rendszer kult\u00farpolitikai szempontjaival szembe\u00e1ll\u00edtva kaptak hangs\u00falyt, a gyermeki \u00e9letet tekintetbe vev\u0151 nevel\u00e9si elj\u00e1r\u00e1sok a reformpedag\u00f3gi\u00e1ban haszn\u00e1latos didaktikai \u00faj\u00edt\u00e1sok\u201d (Pedag\u00f3giai Lexikon, 1977, 292). Egyes felsz\u00f3lal\u00f3k hangs\u00falyozt\u00e1k a gyermektanulm\u00e1nyoz\u00e1s konkr\u00e9t eredm\u00e9nyeit is, de k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebb visszhangot nem v\u00e1ltottak ki vele. Sz\u00e1momra az is rejt\u00e9ly, hogy a k\u00e9t kiv\u00e1l\u00f3 tud\u00f3s mi\u00e9rt nem vett r\u00e9sz a kongresszuson.<\/p>\n

Klebelsberg oktat\u00e1spolitik\u00e1j\u00e1nak folytat\u00f3ja mint vall\u00e1s- \u00e9s k\u00f6zoktat\u00e1si miniszter, kis megszak\u00edt\u00e1sokkal 1932-t\u0151l 1942-ig a\u00a0kiv\u00e1l\u00f3 t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szprofesszor, H\u00f3man B\u00e1lint (1885\u20131953) akad\u00e9mikus lett. Neki viszont \u201esokkal bonyolultabb probl\u00e9m\u00e1kkal kellett szemben\u00e9znie, s a politikai, \u00e9s gazdas\u00e1gi lehet\u0151s\u00e9gek is m\u00e1sok voltak,\u201d mint hivatali el\u0151dje idej\u00e9ben. \u201eMunk\u00e1ss\u00e1ga ez\u00e9rt is ellentmond\u00e1sosabb k\u00f6vetkezm\u00e9nyekkel j\u00e1rt; a t\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00e1s \u00e9s a t\u00f6rt\u00e9netpolitikai publicisztika m\u00e1ig \u00bbnem tette hely\u00e9re\u00ab H\u00f3man munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t\u201d (Gergely\u2013Pritz, 2000, 114).\u00a0 A k\u00f6zoktat\u00e1s\u00fcgyi felfog\u00e1s\u00e1t M\u0171vel\u0151d\u00e9spolitika<\/em> c\u00edm\u0171, 1938-ban megjelent m\u0171v\u00e9ben fejtette ki. Nev\u00e9hez f\u0171z\u0151dik az egys\u00e9ges gimn\u00e1ziumot l\u00e9treh\u00edv\u00f3 1934. \u00e9vi XI. t\u00f6rv\u00e9ny \u00e9s a n\u00e9gy \u00e9vfolyam\u00fa l\u00edceumot (mint k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1t) megszervez\u0151 \u00e9s a mez\u0151gazdas\u00e1gi, az ipari, a kereskedelmi szakoktat\u00e1st k\u00f6z\u00e9piskolai fokra emel\u0151 1938. \u00e9vi XIII. t\u00f6rv\u00e9ny\u201d (Pedag\u00f3giai Lexikon, 1977, 144). Tervei, s\u0151t az \u00e1ltala beterjesztett \u00e9s elfogadott t\u00f6rv\u00e9nyek k\u00f6z\u00fcl a h\u00e1bor\u00fa miatt sok minden nem val\u00f3sulhatott meg. T\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a nyolcoszt\u00e1lyos n\u00e9piskola, majd annak als\u00f3 \u00e9s fels\u0151 tagozatra val\u00f3 \u00e1talak\u00edt\u00e1sa sem. A n\u00e9piskola a h\u00e1bor\u00fa befejez\u00e9s\u00e9ig, azaz 1945-ig a trianoni Magyarorsz\u00e1g ter\u00fclet\u00e9n 6 oszt\u00e1lyos maradt. Viszont D\u00e9l-Szlov\u00e1kia visszacsatolt ter\u00fcletein, ahol 1922-ben, an\u00e9lk\u00fcl, hogy eleve k\u00e9t tagozatra osztott\u00e1k volna \u0151ket, nyolcoszt\u00e1lyosra emelt\u00e9k, vagyis hagyt\u00e1k \u00fagy, ahogyan volt. Csakhogy az 1945-\u00f6s jogfosztotts\u00e1g k\u00f6vetkezt\u00e9ben az \u00fajra megalakult Csehszlov\u00e1ki\u00e1ban az \u00f6sszes magyar tannyelv\u0171 iskol\u00e1t bez\u00e1rtak, s majd csak 5 \u00e9vre r\u00e1, 1950. szeptember 1-j\u00e9n lehetett k\u00ednkeservesen \u00fajraszervezni, illetve megnyitni \u0151ket. De ez egy k\u00fcl\u00f6n t\u00e9ma.<\/p>\n

H\u00f3man B\u00e1lintnak, az\u00a01938-as iskolapolitik\u00e1ra vonatkoz\u00f3 t\u00f6rv\u00e9nyjavaslat\u00e1ban, a\u00a0tan\u00edt\u00f3k\u00e9pz\u00e9s megreform\u00e1l\u00e1s\u00e1ra is volt egy\u00a0figyelemre m\u00e9lt\u00f3 kit\u00e9tele, \u00e9spedig az, hogy a\u00a04\u00a0\u00e9ves l\u00edceumra k\u00edv\u00e1nta fel\u00e9p\u00edteni a\u00a0k\u00e9t\u00e9ves tan\u00edt\u00f3k\u00e9pz\u0151 akad\u00e9mi\u00e1t. Csak sejteni merem, hogy n\u00e1lunk, Csehszlov\u00e1ki\u00e1ban az\u00a0\u00e1ltala adott mint\u00e1t, a\u00a0gimn\u00e1ziumok megnyit\u00e1sa el\u0151tt, \u201950-\u201951-ben megny\u00edlt, \u00e9retts\u00e9givel v\u00e9gz\u0151d\u0151 11-\u00e9ves k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1ra (8+3\u00a0oszt\u00e1ly) \u00e9p\u00fcl\u0151 k\u00e9t\u00e9ves fels\u0151fok\u00fa, szaktant\u00e1rgyi tan\u00edt\u00f3k\u00e9pz\u00e9s bevezet\u00e9s\u00e9re a\u00a0pozsonyi Komensk\u00fd Egyetemen. Egy\u00e9bk\u00e9nt ott k\u00e9sz\u00edtett\u00e9k fel 4\u00a0\u00e9vig a\u00a0k\u00f6z\u00e9piskolai tan\u00e1rokat is. Ez\u00a0ut\u00f3bbiak m\u00e9g p\u00e1r \u00e9vig maradtak eredetiben, de 1960-ba Nyitr\u00e1n megnyitott\u00e1k a\u00a0n\u00e9gy\u00e9ves Pedag\u00f3giai Instit\u00fatumot, aminek k\u00f6vetkezt\u00e9ben megsz\u00fcntett\u00e9k mind a\u00a0n\u00e9gy\u00e9ves k\u00f6z\u00e9piskolai, mind a\u00a0k\u00e9t\u00e9ves fels\u0151fok\u00fa tan\u00edt\u00f3k\u00e9pz\u00e9st. Ma m\u00e1r az\u00a0\u00f6sszes pedag\u00f3gusnak Szlov\u00e1ki\u00e1ban, \u00f3v\u00f3n\u0151kt\u0151l a\u00a0k\u00f6z\u00e9piskolai tan\u00e1rokig, egyetemi k\u00e9pz\u00e9sben kell r\u00e9szes\u00fclnie.<\/p>\n

\u00a0<\/span><\/div>\n

\n\u00a0<\/span>
\n3.\u00a0k\u00e9p: H\u00f3man B\u00e1lint
\nForr\u00e1s: https:\u200b\/\/gallery\u200b.hungaricana\u200b.hu\/\/<\/a><\/em>
\n\u00a0<\/span><\/span><\/div>\n

H\u00f3man B\u00e1lintr\u00f3l a\u00a0h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n igencsak negat\u00edv k\u00e9p alakult ki, amihez feltehet\u0151leg a\u00a0m\u00e9rhetetlen nagy hi\u00fas\u00e1ga \u00e9s\u00a0politikai karrierizmusa is k\u00f6zrej\u00e1tszhatott, amire semmi sz\u00fcks\u00e9ge nem lett volna. Viszont a\u00a0m\u00e1sik m\u00e1r j\u00f3val nyom\u00f3sabb ok volt. Az, hogy mint \u00e9lvonalbeli politikust, a\u00a0sok mindenben v\u00e9tkes korm\u00e1nytagot \u00e9s\u00a0a\u00a0nyilas \u00e9ra alatt is mindv\u00e9gig megmaradt orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9si k\u00e9pvisel\u0151t a\u00a0N\u00e9pb\u00edr\u00f3s\u00e1g 1946-ban h\u00e1bor\u00fas b\u0171n\u00f6sk\u00e9nt \u00e9letfogytiglani b\u00f6rt\u00f6nb\u00fcntet\u00e9sre \u00edt\u00e9lte. Hogy konkr\u00e9tan milyen b\u0171n\u00f6ket r\u00f3ttak fel neki, \u00e9s\u00a0melyik mennyire igaz, vagy net\u00e1n elt\u00falzott, nem tartom feladatomnak felsorolni. Az\u00a0a t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek dolga, hogy r\u00e9szletezz\u00e9k \u0151ket. Sajnos, mint eml\u00edtettem, a\u00a0H\u00f3man k\u00f6r\u00fcli vit\u00e1kban mindm\u00e1ig nem tudtak d\u0171l\u0151re jutni (web 1). Viszont m\u00e9rhetetlen nagy k\u00e1r, hogy az\u00a0egyik legnagyobb t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz\u00fcnk \u00e9lete olyan dicstelen v\u00e9get \u00e9rt, mint az\u00a0\u00f6v\u00e9. Kiemelked\u0151 m\u0171vei k\u00f6z\u00fcl okvetlen\u00fcl meg kell eml\u00edtenem a\u00a0Szekf\u0171 Gyul\u00e1val egy\u00fctt \u00edrt Magyar t\u00f6rt\u00e9net<\/em>et (I\u2013V., Bp., 1929\u20131934), valamint a\u00a0Szekf\u0171 Gyul\u00e1val \u00e9s\u00a0Ker\u00e9nyi K\u00e1rollyal k\u00f6z\u00f6sen szerkesztett Egyetemes t\u00f6rt\u00e9net<\/em>et (I\u2013IV., Bp., 1935\u20131937) (Pedag\u00f3giai Lexikon, 1977, 292).<\/p>\n

\u00a0<\/span><\/div>\n

Felhaszn\u00e1lt irodalom<\/strong><\/p>\n

Nagy S\u00e1ndor, szerk. (1977):\u00a0Pedag\u00f3giai Lexikon (IV.).<\/em> Budapest, Akad\u00e9miai Kiad\u00f3.<\/p>\n

Gergely Jen\u0151\u2013Pritz P\u00e1l (2000): A\u00a0trianoni Magyarorsz\u00e1g 1918\u20131945.<\/em> Budapest, Vince Kiad Kft.<\/p>\n

web 1\u00a0= https:\/\/hu.wikipedia.org>wiki>H\u00f3man _B\u00e1lint (Let\u00f6lt\u00e9s ideje: 2025.\u00a0szeptember\u00a025.)<\/p>\n

\u00a0<\/span><\/div>\n

Vissza a\u00a0tartalomjegyz\u00e9kre<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

2025. november\u2013december, XXXIII. \u00e9vfolyam, 3\u20134. sz\u00e1m, ISSN 2729-9066 A\u00a0cikk let\u00f6lt\u00e9se PDF form\u00e1tumban \u00a0 Csicsay Alajos A\u00a0III. Orsz\u00e1gos \u00e9s\u00a0Egyetemes Tan\u00fcgyi kongresszus \u00a0 A\u00a0III. Orsz\u00e1gos \u00e9s\u00a0Egyetemes Tan\u00fcgyi kongresszus \u00f6sszeh\u00edv\u00e1s\u00e1ra a\u00a0Magyarorsz\u00e1gi Tan\u00edt\u00f3k Orsz\u00e1gos Sz\u00f6vets\u00e9g\u00e9nek kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re ker\u00fclt sor, amely 1928.\u00a0j\u00falius\u00a03\u20135.\u00a0k\u00f6z\u00f6tt val\u00f3sult meg. R\u00e1 mintegy \u00f6tven tan\u00fcgyi egyes\u00fcletb\u0151l t\u00f6bb mint 5\u00a0000\u00a0egyes\u00fcleti tag jelentette be a\u00a0r\u00e9szv\u00e9teli sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1t. Az\u00a0el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u0151 bizotts\u00e1g k\u00e9t\u00e9ves szervez\u00e9si […]<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"_lmt_disableupdate":"no","_lmt_disable":"","footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"class_list":["post-28560","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-egyeb"],"acf":[],"modified_by":"decsiz","_links":{"self":[{"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/28560","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=28560"}],"version-history":[{"count":4,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/28560\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":28726,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/28560\/revisions\/28726"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=28560"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=28560"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=28560"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}