{"id":29035,"date":"2025-12-14T10:18:12","date_gmt":"2025-12-14T09:18:12","guid":{"rendered":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/?p=29035"},"modified":"2025-12-14T10:18:12","modified_gmt":"2025-12-14T09:18:12","slug":"xxxiii_05-06_17","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/xxxiii_05-06_17\/","title":{"rendered":"Csicsay Alajos: Neves sivatagkutat\u00f3k"},"content":{"rendered":"

2026. janu\u00e1r\u2013febru\u00e1r,\u00a0XXXIII. \u00e9vfolyam, 5\u20136. sz\u00e1m, ISSN\u00a02729-9066<\/strong><\/p>\n

A\u00a0cikk let\u00f6lt\u00e9se PDF form\u00e1tumban<\/a><\/p>\n

\u00a0<\/span><\/p>\n

Csicsay Alajos<\/span><\/p>\n

Neves sivatagkutat\u00f3k<\/span><\/strong><\/p>\n

\u00a0<\/strong><\/span><\/p>\n

Most f\u00f6l\u00f6tt\u00e9bb neh\u00e9z v\u00e1lasz\u00fat el\u00e9 ker\u00fcltem, mert el kellene d\u00f6ntenem, kivel kezdjem el a\u00a0mondanival\u00f3mat. Els\u0151k\u00e9nt tal\u00e1n H\u00e9rodotosszal, aki m\u00e9g az\u00a0id\u0151sz\u00e1m\u00edt\u00e1s el\u0151tti 4.\u00a0sz\u00e1zadban \u00e9lt, \u00e9s\u00a0k\u00f6nyv\u00e9ben le\u00edrja a\u00a0Kaszpi-tenger mell\u00e9ki sz\u00e1raz pusztas\u00e1gokat? Azt\u00e1n folytassam Strab\u00f3n f\u00f6ldrajzi \u00edr\u00f3val, aki a\u00a0r\u00f3mai Caius Aelius Gallus, R\u00f3ma egyiptomi helytart\u00f3j\u00e1\u00adnak\u00a0\u2013\u00a0i. e. 26\u201324\u00a0k\u00f6\u00adz\u00f6tt\u00a0\u2013\u00a0a\u00a0szol\u00ad\u00adg\u00e1lat\u00e1ba szeg\u0151d\u00f6tt, majd a\u00a0sereg\u00e9hez csatlakozott, hogy a\u00a0V\u00f6r\u00f6s-tengeren \u00e1tkelve elmer\u00e9szkedjen vel\u00fck felder\u00edteni azt a\u00a0karav\u00e1nutat, amelyen a\u00a0d\u00e9l-ar\u00e1biai M\u00e3ribb\u00f3l az\u00a0arany \u00e1r\u00e1val f\u00f6l\u00e9r\u0151 t\u00f6mj\u00e9nt \u00e9s\u00a0mirh\u00e1t eg\u00e9szen G\u00e1z\u00e1ig? Csak mell\u00e9kesen jegyzem meg, hogy ezek az\u00a0ill\u00f3olajat tartalmaz\u00f3, megszil\u00e1rdult gyant\u00e1k hev\u00edt\u00e9ssel kellemes illat\u00fa g\u0151z\u00f6kk\u00e9, \u00e9get\u00e9ssel f\u00fcst\u00f6l\u0151szerekk\u00e9 v\u00e1ltak, melyek a\u00a0kereszt\u00e9ny kult\u00far\u00e1ban is fontos szerepet j\u00e1tszottak. Eg\u00e9szen a\u00a020\u00a0sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9ig haszn\u00e1lt\u00e1k \u0151ket a\u00a0katolikus mis\u00e9ken. Mindkett\u0151 egy-egy fafajnak (Boswellia serrata \u00e9s\u00a0Commiphora abyssinica) a\u00a0leh\u00e1ntott k\u00e9rg\u00e9b\u0151l nyerik. \u00c1ll\u00edt\u00f3lag \u0151shaz\u00e1jukban, Jemenben ma is keresett \u00e1rucikkek.<\/p>\n

Ugorjunk \u00e1t vagy k\u00e9tezer \u00e9vet, \u00e9s\u00a0hirtelen szembe tal\u00e1ljuk magunkat az\u00a0igazi sivatagkutat\u00f3 tud\u00f3sokkal. Szinte term\u00e9szetes, hogy els\u0151k\u00e9nt a\u00a0vil\u00e1g legkiterjedtebb sivataga, a\u00a0Szahara keltette fel az\u00a0\u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00fcket. Azaz, hogy nem \u00e9ppen az\u00a0\u00f6v\u00e9k\u00e9t, hanem az\u00a0eur\u00f3pai nagyhatalmak\u00e9t. Birtokl\u00e1s\u00e1\u00e9rt els\u0151sorban az\u00a0angolok \u00e9s\u00a0a\u00a0franci\u00e1k vet\u00e9lkedtek. K\u00e9s\u0151bb csatlakoztak hozz\u00e1juk az\u00a0olaszok \u00e9s\u00a0a\u00a0n\u00e9metek. Szinte term\u00e9szetes, hogy a\u00a0kutat\u00f3k is e\u00a0nemzetek fiai k\u00f6z\u00fcl ker\u00fcltek ki. Hogy el ne kalandozzak, k\u00e9nytelen vagyok seg\u00edts\u00e9g\u00fcl h\u00edvni r\u00e9gi ismer\u0151s\u00fcnket, Bal\u00e1zs D\u00e9nes f\u00f6ldrajztud\u00f3st, illetve a\u00a0m\u00e1r \u00e1ltalam t\u00f6bbsz\u00f6r is ig\u00e9nybe vett k\u00f6nyv\u00e9t, A\u00a0sivatagok vil\u00e1g\u00e1t,<\/em> melynek a\u00a0202.\u00a0oldal\u00e1n eml\u00edti meg Mungo Park (1771\u20131806) sk\u00f3t sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa brit orvost. \u0150 a\u00a0Brit Afrika T\u00e1rsulat megb\u00edz\u00e1s\u00e1b\u00f3l, \u00e1m nagyon gy\u00e9r felszerel\u00e9ssel indult el Nyugat-Afrik\u00e1ba, hogy felder\u00edtse a\u00a0Niger foly\u00f3nak az\u00a0\u00fatj\u00e1t, \u00e9s\u00a0k\u00f6zben felt\u00e9rk\u00e9pezze Timbuktu v\u00e1ros k\u00f6rny\u00e9k\u00e9t. A\u00a0p\u00e1rizsi sz\u00e9khely\u0171 Soci\u00e9t\u00e9 de Geografic (F\u00f6ldrajzi T\u00e1rsas\u00e1g) 10\u00a0000\u00a0frank jutalmat \u00edg\u00e9rt annak az\u00a0embernek, aki e\u00a0feladatot teljes\u00edti. Ez\u00a0nagyon cs\u00e1b\u00edt\u00f3 \u00f6sszeg volt, viszont m\u00f3dfeletti nagy az\u00a0ellen\u00e9rt\u00e9ke. Ugyanis miel\u0151tt Park visszaindulhatott volna m\u00e1sodik \u00fatj\u00e1r\u00f3l Eur\u00f3p\u00e1ba, a\u00a0bennsz\u00fcl\u00f6ttek meggyilkolt\u00e1k. Hosszan lehetne sorolni azokat a\u00a0mer\u00e9sz tud\u00f3sokat, akikre hasonl\u00f3 sors v\u00e1rt. Voltak k\u00f6z\u00f6tt\u00fck geogr\u00e1fusok, botanikusok, zool\u00f3gusok \u00e9s\u00a0t\u00f6bben az\u00a0orvosok, meg persze kalandorok is. Egyik\u00fck p\u00e9ld\u00e1ul Friedrich Konrad Hornemann (1772\u20131801) n\u00e9met kutat\u00f3 volt, aki sok kalandoz\u00e1s ut\u00e1n Tripoliban csatlakozott egy\u00a0keresked\u0151 karav\u00e1nhoz, amelyik Szud\u00e1nba tartott. Azt el\u00e9rve Hornemann tov\u00e1bbment, de v\u00e9g\u00fcl nyoma veszett. Feltehet\u0151en \u0151 volt az\u00a0els\u0151 eur\u00f3pai, akinek siker\u00fclt keresztben \u00e1tszelnie a\u00a0Szahar\u00e1t.<\/p>\n

\u00a0<\/span><\/div>\n

\n\u00a0<\/span>
\n1.\u00a0k\u00e9p: Mungo Park
\nForr\u00e1s: https:\/\/www.historic-uk.com<\/a><\/em><\/span>
\n\u00a0<\/span><\/div>\n

A\u00a0keleti birodalmak, ak\u00e1rcsak a\u00a0nyugat-eur\u00f3paiak, szint\u00e9n terjeszkedtek, csak \u0151k D\u00e9l- \u00e9s\u00a0Kelet-\u00c1zsia fel\u00e9. Kutat\u00f3ik k\u00f6z\u00fcl kiemelkedett a\u00a0koz\u00e1k sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa orosz Nyikolaj Mihajlovics Przsevalszkij (1839\u20131888), aki k\u00e9pzett katonak\u00e9nt ki\u00e9rdemelte a\u00a0t\u00e1bornoki rangot. R\u00e9szt vett ugyan egy\u00a0lengyel felkel\u00e9s elfojt\u00e1s\u00e1ban, viszont \u201e1864-ben a\u00a0f\u00f6ldrajz t\u00e1rgy oktat\u00f3ja lett a\u00a0vars\u00f3i kad\u00e9tiskol\u00e1ban. 1967-ben el\u00e9rte, hogy szolg\u00e1latra \u00e1thelyezz\u00e9k Irkutszkba, a\u00a0Kelet-szib\u00e9riai Katonai K\u00f6rzetbe. Innen a\u00a0C\u00e1ri Orosz F\u00f6ldrajzi T\u00e1rsas\u00e1g k\u00f6zbenj\u00e1r\u00e1s\u00e1val k\u00e9t\u00e9vi kik\u00fcldet\u00e9st kapott, hogy bej\u00e1rja az\u00a0Usszuri foly\u00f3 medenc\u00e9j\u00e9t. Ez\u00a0volt az\u00a0els\u0151 jelent\u0151s exped\u00edci\u00f3ja. A\u00a0k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vekben n\u00e9gy jelent\u0151s exped\u00edci\u00f3t vezetett K\u00f6z\u00e9p- \u00e9s\u00a0Bels\u0151-\u00c1zsi\u00e1ba. 1870-ben exped\u00edci\u00f3j\u00e1n \u00e1tszelte a\u00a0G\u00f3bi-sivatagot, eljutott Pekingbe, majd felfedezte a\u00a0Jangce fels\u0151 foly\u00e1s\u00e1t. 1872-ben eljutott Tibet \u00e9szaki r\u00e9sz\u00e9be. Utaz\u00e1sa sor\u00e1n 7000\u00a0n\u00e9gyzetm\u00e9rf\u00f6ldet t\u00e9rk\u00e9pezett fel (1\u00a0n\u00e9gyzetm\u00e9rf\u00f6ld\u00a0\u2013\u00a02,589\u00a0988\u00a0km\u00b2)\u00a0\u2013\u00a0viszont ami nekem (Cs. A.), biol\u00f3gia szakos tan\u00e1rnak l\u00e9nyeges \u2013, \u00f6sszesen 5000\u00a0n\u00f6v\u00e9nyt, 1000\u00a0madarat, 3000\u00a0rovart, 70\u00a0h\u00fcll\u0151t \u00e9s\u00a0130\u00a0eml\u0151st gy\u0171jt\u00f6tt. 1876\u20131877-ben kereszt\u00fclutazott Kelet-Turkeszt\u00e1non \u00e9s\u00a0eljutott a\u00a0Lop-n\u00f3rhoz\u201d (web 1). (Lop-nor a\u00a0Lop-sivatagnak egykori lefoly\u00e1stalan, \u00f3ri\u00e1si s\u00f3s tava volt, ami m\u00e1ra teljesen kisz\u00e1radt, \u00e9s\u00a0nem egyszer m\u00e1sutt \u00fajra l\u00e9trej\u00f6tt). Term\u00e9szetes, hogy a\u00a0rengeteg \u00e9l\u0151l\u00e9ny alatt, melyeket Przsevalszkij \u00f6sszegy\u0171jt\u00f6tt, csupa egyedeket kell \u00e9rten\u00fcnk. Nyilv\u00e1n mindet elk\u00fcldte a\u00a0szentp\u00e9terv\u00e1ri term\u00e9szettani m\u00fazeumnak, hogy ott tanulm\u00e1nyozz\u00e1k \u0151ket. Ez\u00a0egy\u00e9bk\u00e9nt kezdett\u0151l fogva minden kutat\u00f3 sz\u00e1m\u00e1ra elv\u00e1rt k\u00f6teless\u00e9g volt, hogy a\u00a0vil\u00e1got j\u00e1rva sz\u00e1mot adjon felfed\u00e9seir\u0151l, \u00e9s\u00a0m\u00e9g vissza\u00e9rkez\u00e9se el\u0151tt t\u00e1rgyi bizony\u00edt\u00e9kokat juttasson haza, az\u00a0\u0151t megb\u00edz\u00f3 tud\u00f3s t\u00e1rsas\u00e1goknak.<\/p>\n

\u00a0<\/span><\/div>\n

\n\u00a0<\/span>
\n2.\u00a0k\u00e9p: A\u00a0Przsevalszkij-l\u00f3
\nForr\u00e1s: Csob\u00e1n P\u00e9ter\/ Hortob\u00e1gyi Nemzeti Park Igazgat\u00f3s\u00e1g Pentezugi Rezerv\u00e1tum<\/em><\/span>
\n\u00a0<\/span><\/div>\n

Przsevalszkijnak siker\u00fclt fellelnie t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a\u00a0vadon \u00e9l\u0151 k\u00e9tp\u00fap\u00fa tev\u00e9k, a\u00a0vad jakok csord\u00e1it \u00e9s\u00a0a\u00a0r\u00f3la elnevezett Przsevalszkij-l\u00f3 m\u00e9neseit is. E\u00a0vadlovat r\u00f3la nevezt\u00e9k el Equus ferus przewalskki-nak. (A lovak fejl\u0151d\u00e9st\u00f6rt\u00e9net\u00e9r\u0151l \u00e9s\u00a0benne a\u00a0genetik\u00e1jukr\u00f3l majd egy\u00a0k\u00e9s\u0151bbi fejezetben szeretn\u00e9k \u00edrni, mert ez\u00a0igencsak bonyolult \u00e9s\u00a0izgalmas t\u00e9ma.) Annyit azonban most is el\u00e1rulok, hogy Przsevalskijnak ugyancsak, mint sok m\u00e1s vil\u00e1gkutat\u00f3nak, fiatalon, 49\u00a0\u00e9ves kor\u00e1ban \u00e9rt v\u00e9get az\u00a0\u00e9lete. \u0150t ugyan nem ellens\u00e9ges emberek mint nem k\u00f6z\u00e9j\u00fck tartoz\u00f3 idegent \u00f6lt\u00e9k meg, hanem a\u00a0Salmonella typhi nev\u0171 bakt\u00e9rium, ami a\u00a0hast\u00edfusznak az\u00a0okoz\u00f3ja. Neki az\u00a0volt az\u00a0utols\u00f3 feladata, hogy kutassa fel K\u00edna \u00e9s\u00a0Kirgiziszt\u00e1n k\u00f6z\u00f6tti hegyvid\u00e9ket, de miel\u0151tt a\u00a0csapat\u00e1val nekiindultak volna e\u00a0munk\u00e1nak, a\u00a0Karakol nev\u0171 foly\u00f3 mellett \u00fct\u00f6ttek t\u00e1bort. Hi\u00e1ba figyelmeztett\u00e9k \u0151t k\u00eds\u00e9r\u0151i, a\u00a0foly\u00f3 forralatlan viz\u00e9vel ne pr\u00f3b\u00e1lja meg oltani szomj\u00e1t. Nem hallgatott r\u00e1juk, \u00e9s\u00a0ez\u00a0okozta a\u00a0veszt\u00e9t. Egyik turistautamon, az\u00a0akkori Leningr\u00e1dban, szerencs\u00e9m volt l\u00e1tni azt a\u00a0monument\u00e1lis szobrot, amelyet maga a\u00a0c\u00e1r \u00e1ll\u00edttatott az\u00a0eml\u00e9k\u00e9re.<\/p>\n

Przsevalszkij munk\u00e1j\u00e1t, ha \u00fagy tetszik, a\u00a0t\u0151le 26\u00a0\u00e9vvel fiatalabb sv\u00e9d f\u00f6ldrajztud\u00f3s, Sven Hedin (1865\u20131952) folytatta. K\u00f6z\u00e9p-\u00e1zsiai felfedez\u0151 \u00fatjai sor\u00e1n amellett, hogy kit\u0171n\u0151en rajzolt, m\u00e1r \u00e9rt\u00e9kes f\u00e9nyk\u00e9pfelv\u00e9teleket is k\u00e9sz\u00edtett, \u00e9s\u00a0f\u00f6ldrajzi felfedez\u00e9sei mellett sok m\u00e1s \u00e9rdemet is szerzett mag\u00e1nak. Err\u0151l tan\u00faskodnak, hogy a\u00a0Hold egyik kr\u00e1ter\u00e9t r\u00f3la nevezt\u00e9k el, meg j\u00f3 n\u00e9h\u00e1ny \u00e9l\u0151l\u00e9nyt is, mint p\u00e9ld\u00e1ul egy, a\u00a0t\u00e1rnicsf\u00e9l\u00e9k k\u00f6z\u00e9 tartoz\u00f3 Gentiana hedini-t, valamint k\u00e9tf\u00e9le bog\u00e1r-, egy\u00a0lepke- \u00e9s\u00a0egy\u00a0p\u00f3kfajt. \u0150 vizsg\u00e1lta tov\u00e1bb a\u00a0Przsevalszkij \u00e1ltal megtal\u00e1lt Lop-sivatagi rejt\u00e9lyes tavat, a\u00a0Lop-n\u00f3rt (web 2).<\/p>\n

\u00a0<\/span><\/div>\n

\n\u00a0<\/span>
\n3.\u00a0k\u00e9p: Gentiana hedini
\nForr\u00e1s: https:\/\/powo.science.kew.org\/<\/a><\/em><\/span>
\n\u00a0<\/span><\/div>\n

A\u00a0r\u00f3la elnevezett n\u00f6v\u00e9ny nev\u00e9t megint csak az\u00e9rt emelem ki, mert amelyikre Hedin r\u00e1akadt, az\u00a0n\u00e1lunk, a\u00a0Gentian\u00e1k (t\u00e1rnicsf\u00e9l\u00e9k) k\u00f6z\u00e9 tar\u00adto\u00adz\u00f3\u00a0\u2013\u00a0egykor k\u00f6zkedvelt, de ma m\u00e1r kevesek \u00e1ltal ismert gy\u00f3gyn\u00f6v\u00e9nycsoportnak, a\u00a0t\u00f6bb fajt sz\u00e1ml\u00e1l\u00f3 ezerj\u00f3f\u0171nek a\u00a0k\u00f6zeli rokona. A\u00a0gy\u00f3gyn\u00f6v\u00e9nyek pedig \u0151sid\u0151k \u00f3ta kulcsszerepet j\u00e1tszottak, a\u00a0sokf\u00e9le bels\u0151 fert\u0151z\u00e9st vagy\/\u00e9s k\u00fcls\u0151 s\u00e9r\u00fcl\u00e9st szenvedett emberek eg\u00e9szs\u00e9g\u00e9nek a\u00a0helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ban. Ez\u00e9rt szinte elker\u00fclhetetlen, hogy majd egy\u00a0k\u00fcl\u00f6n fejezetben ne foglalkozzunk vel\u00fck.<\/p>\n

B\u00e1rmilyen furcsa (vagy ink\u00e1bb t\u00f6rv\u00e9nyszer\u0171), de Przsevalszkij \u00e9s\u00a0Sven Hedin r\u00f6vid bemutat\u00e1sa r\u00e9v\u00e9n jutottunk el a\u00a0magyar sivatagkutat\u00f3khoz. Ugyanis \u00e1ll\u00edt\u00f3lag Hedin felfedez\u00e9sei inspir\u00e1lt\u00e1k Stein Aur\u00e9l (1862\u20131943) magyar sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa Kelet-kutat\u00f3t, hogy exped\u00edci\u00f3t vezessen a\u00a0G\u00f3bi-sivatagba. Stein Pest-Bud\u00e1n sz\u00fcletett, iskol\u00e1it sz\u00fcl\u0151v\u00e1ros\u00e1ban, majd N\u00e9metorsz\u00e1g \u00e9s\u00a0Anglia k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 egyetemein v\u00e9gezte. Befejez\u00e9s\u00fck ut\u00e1n Indi\u00e1ban, a\u00a0brit adminisztr\u00e1ci\u00f3n\u00e1l kapott \u00e1ll\u00e1st, kezdetben hivatalnokk\u00e9nt, k\u00e9s\u0151bb mint tan\u00e1r t\u00f6bb indiai egyetemen is oktatott. \u0150 nem n\u00f6v\u00e9nyeket \u00e9s\u00a0\u00e1llatokat gy\u0171jt\u00f6tt, hanem r\u00e9g\u00e9szeti t\u00e1rgyakat \u00e9s\u00a0k\u00e9ziratokat a\u00a0British Museum r\u00e9sz\u00e9re, ugyanis a\u00a0szakm\u00e1ja szerint b\u00f6lcs\u00e9sz volt. \u00c9lete sor\u00e1n n\u00e9gy exped\u00edci\u00f3t vezetett Bels\u0151-\u00c1zsi\u00e1ba, els\u0151 kett\u0151t a\u00a0Takla Mak\u00e1n, a\u00a0vil\u00e1g legnagyobb (270\u00a0000\u00a0km\u00b2) homoksivatag\u00e1nak d\u00e9li, majd az\u00a0\u00e9szaki szeg\u00e9lyeire. De ugyan mi\u00e9rt \u00e9ppen oda? Mert ott tal\u00e1lhat\u00f3k a\u00a0sok titkot rejt\u0151 romv\u00e1rosok. Szerencs\u00e9je volt, mert a\u00a0dunhuangi Ezer Budha Barlangteplomokban \u00f3ri\u00e1si k\u00e9ziratgy\u0171jtem\u00e9nyre bukkant. Felfedez\u00e9seit azzal m\u00e9lt\u00e1nyolt\u00e1k, hogy angol f\u0151nemesi rangra emelt\u00e9k, ez\u00e9rt a\u00a0hivatalos neve Sir Marc Aurel Stein. Kett\u0151s \u00e1llampolg\u00e1rs\u00e1ga volt, magyar \u00e9s\u00a0angol, az\u00a0MTA pedig a\u00a0tiszteletbeli tagjai k\u00f6z\u00e9 v\u00e1lasztotta. \u00c9lete 80\u00a0\u00e9ves kor\u00e1ban Kabulban \u00e9rt v\u00e9get. Zsid\u00f3 sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa l\u00e9v\u00e9n m\u00e9gis az\u00a0ottani kereszt\u00e9ny temet\u0151ben helyezt\u00e9k \u0151t \u00f6r\u00f6k nyugalomra.<\/p>\n

\u00a0<\/span><\/div>\n

\n\u00a0<\/span>
\n4.\u00a0k\u00e9p: Stein Aur\u00e9l
\nForr\u00e1s: https:\/\/konyvtar.mta.hu\/<\/a><\/em><\/span>
\n\u00a0<\/span><\/div>\n

Vil\u00e1gutaz\u00f3kr\u00f3l, akik a\u00a0sivatagokat is bej\u00e1rt\u00e1k, kutatt\u00e1k az\u00a0\u00e9l\u0151vil\u00e1gukat, az\u00a0ott \u00e9l\u0151 n\u00e9pek (rasszok) \u00e9letm\u00f3dj\u00e1t, t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t, nyelv\u00e9t, kult\u00far\u00e1j\u00e1t, szok\u00e1saikat, mi\u00e1ltal rengetek meglep\u0151 dolgot fedeztek fel, gy\u0171jt\u00f6ttek \u00f6ssze, \u00e9s\u00a0mindazokat dokument\u00e1lt\u00e1k, megannyi k\u00f6nyvet \u00edrtak. K\u00f6z\u00e9j\u00fck tartozik Lacza Tiham\u00e9r (1948\u2013 ) szlov\u00e1kiai magyar tudom\u00e1nyt\u00f6rt\u00e9neti \u00edr\u00f3inak, a\u00a02003-ban megjelent Utaz\u00f3k, felfedez\u0151k, h\u00f3d\u00edt\u00f3k, kalandorok k\u00f6nyve<\/em> is, melynek m\u00e1r a\u00a0c\u00edme is jelzi, hogy nem mindennapi olvasm\u00e1ny. Meg\u00edt\u00e9l\u00e9sem szerint ez\u00a0nem egy\u00a0egyszer\u0171 ismeretterjeszt\u0151 munka, hanem olyan tudom\u00e1nyos \u00e9rtekez\u00e9s, ami f\u00f6l\u00f6tt\u00e9bb sokr\u00e9t\u0171, egym\u00e1ssal \u00f6sszef\u00fcgg\u0151, gazdag t\u00e9nyanyag, rengeteg inform\u00e1ci\u00f3t tartalmaz\u00f3 k\u00e9zik\u00f6nyv. Ami k\u00fcl\u00f6n \u00e9rdekess\u00e9ge, egyik fe\u00adje\u00adze\u00adt\u00e9\u00adben\u00a0\u2013\u00a0a\u00a0109\u2013113.\u00a0ol\u00adda\u00adlon\u00a0\u2013\u00a0egy\u00a0h\u00ed\u00adj\u00e1n m\u00e1sf\u00e9lsz\u00e1z, e\u00a0tekintetben magyar kiv\u00e1l\u00f3s\u00e1got mutat be. Azonban hi\u00e1ba kerestem k\u00f6zt\u00fck Bal\u00e1zs D\u00e9nest, akinek a\u00a0munk\u00e1i n\u00e1lam kulcsszerepet t\u00f6ltenek be, nem tal\u00e1ltam. Azt\u00e1n restelkedve r\u00e1 kellett j\u00f6nn\u00f6m, hogy Lacza Tiham\u00e9ron nem lehet kifogni. Az\u00a0eml\u00edtett k\u00f6nyv\u00e9hez felhaszn\u00e1lt irodalmi m\u0171vek k\u00f6z\u00f6tt ott szerepel Bal\u00e1zs D\u00e9nesnek minden munk\u00e1ja, s\u0151t egy\u00a0r\u00e1ad\u00e1s is, az\u00a01993-ban megjelent Magyar utaz\u00f3k lexikona,<\/em> melybe okvetlen\u00fcl kellett, hogy \u0151 is beleker\u00fclj\u00f6n (Lacza, 2023).<\/p>\n

A\u00a0sivatagok vil\u00e1ga<\/em> c\u00edm\u0171 munk\u00e1j\u00e1ban Bal\u00e1zs D\u00e9nes is k\u00fcl\u00f6n figyelmet ford\u00edt a\u00a0magyar kutat\u00f3knak, akik k\u00f6z\u00fcl nem mindegyik volt kiz\u00e1r\u00f3lag sivatagkutat\u00f3. M\u00e1s-m\u00e1s c\u00e9lok vez\u00e9relt\u00e9k \u0151ket, hogy messzi t\u00e1jakat bebarangoljanak \u00e9s\u00a0felfedez\u00e9seikkel gazdag\u00edts\u00e1k valamelyik tudom\u00e1ny\u00e1gnak a\u00a0t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t. Csak a\u00a0sz\u00f3t szapor\u00edtan\u00e1m, ha mindet felsoroln\u00e1m, viszont ami val\u00f3sz\u00edn\u0171leg nem csak nekem \u00e9rt\u00e9kes dokumentum, hogy e\u00a0k\u00f6nyv\u00e9nek a\u00a0219.\u00a0oldal\u00e1n hat \u00e1zsiai utaz\u00f3r\u00f3l, nevezetesen Alm\u00e1sy Gy\u00f6rgyr\u0151l, D\u00e9chy M\u00f3rr\u00f3l, Cholnoky Jen\u0151r\u0151l, Sven Hedinr\u0151l, V\u00e1mb\u00e9ry \u00c1rminr\u00f3l \u00e9s\u00a0L\u00f3czi Lajosr\u00f3l k\u00f6z\u00f6l egy\u00a0k\u00f6z\u00f6s f\u00e9nyk\u00e9pfelv\u00e9telt, akik 1903-ban L\u00f3czy Lajosn\u00e1l gy\u0171ltek \u00f6ssze egy\u00a0bar\u00e1ti tal\u00e1lkoz\u00f3ra (Bal\u00e1zs, 1982).<\/p>\n

\u00a0<\/span><\/div>\n

\n\u00a0<\/span>
\n5.\u00a0k\u00e9p: Cholnoky Jen\u0151, Alm\u00e1sy S\u00e1ndor, D\u00e9chy M\u00f3r, L\u00f3czy Lajos, V\u00e1mb\u00e9ry \u00c1rmin, Hedin Sven
\nForr\u00e1s: Bal\u00e1zs G\u00e9za: A\u00a0sivatagok vil\u00e1ga<\/em><\/span>
\n\u00a0<\/span><\/div>\n

\u00a0<\/span><\/p>\n

Felhaszn\u00e1lt irodalom<\/strong><\/p>\n

Bal\u00e1zs D\u00e9nes (1982): A\u00a0sivatagok vil\u00e1ga.<\/em> Budapest, M\u00f3r Ferenc Ifj\u00fas\u00e1gi K\u00f6nyvkiad\u00f3.<\/p>\n

Lacza Tiham\u00e9r (2003): Utaz\u00f3k, felfedez\u0151k, h\u00f3d\u00edt\u00f3k, kalandorok.<\/em> Dunaszerdahely, Lilium Aurum.<\/p>\n

web 1\u00a0= https:\u200b\/\/hu\u200b.wikipedia\u200b.org\u200b\/wiki\u200b\/Nyikolaj_\u200bMihajlovics_\u200bPrzsevalszkij<\/a> (Let\u00f6lt\u00e9s ideje: 2025.10.10.)<\/p>\n

web 2\u00a0= https:\u200b\/\/hu\u200b.wikipedia\u200b.org\u200b\/wiki\u200b\/Sven_\u200bHedin<\/a> (Let\u00f6lt\u00e9s ideje: 2025.10.10.)<\/p>\n

\u00a0<\/span>
\nVissza a tartalomjegyz\u00e9kre<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

2026. janu\u00e1r\u2013febru\u00e1r,\u00a0XXXIII. \u00e9vfolyam, 5\u20136. sz\u00e1m, ISSN\u00a02729-9066 A\u00a0cikk let\u00f6lt\u00e9se PDF form\u00e1tumban \u00a0 Csicsay Alajos Neves sivatagkutat\u00f3k \u00a0 Most f\u00f6l\u00f6tt\u00e9bb neh\u00e9z v\u00e1lasz\u00fat el\u00e9 ker\u00fcltem, mert el kellene d\u00f6ntenem, kivel kezdjem el a\u00a0mondanival\u00f3mat. Els\u0151k\u00e9nt tal\u00e1n H\u00e9rodotosszal, aki m\u00e9g az\u00a0id\u0151sz\u00e1m\u00edt\u00e1s el\u0151tti 4.\u00a0sz\u00e1zadban \u00e9lt, \u00e9s\u00a0k\u00f6nyv\u00e9ben le\u00edrja a\u00a0Kaszpi-tenger mell\u00e9ki sz\u00e1raz pusztas\u00e1gokat? Azt\u00e1n folytassam Strab\u00f3n f\u00f6ldrajzi \u00edr\u00f3val, aki a\u00a0r\u00f3mai Caius Aelius Gallus, […]<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"_lmt_disableupdate":"no","_lmt_disable":"","footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"class_list":["post-29035","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-egyeb"],"acf":[],"modified_by":"decsiz","_links":{"self":[{"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/29035","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=29035"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/29035\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":29037,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/29035\/revisions\/29037"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=29035"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=29035"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=29035"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}