{"id":29403,"date":"2026-02-24T11:56:07","date_gmt":"2026-02-24T10:56:07","guid":{"rendered":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/?p=29403"},"modified":"2026-03-03T11:36:44","modified_gmt":"2026-03-03T10:36:44","slug":"xxxiii_07-08_04","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/xxxiii_07-08_04\/","title":{"rendered":"\u0160tefkovi\u010d Patasi \u00c1gnes: Amikor a d\u00fch befel\u00e9 fordul: a serd\u00fcl\u0151k bels\u0151 k\u00fczdelmei \u00e9s az \u00f6ns\u00e9rt\u00e9s pszichol\u00f3gi\u00e1ja"},"content":{"rendered":"

2026. m\u00e1rcius\u2013\u00e1prilis, XXXIII. \u00e9vfolyam, 7\u20138. sz\u00e1m, ISSN 2729-9066<\/strong><\/p>\n

A\u00a0cikk let\u00f6lt\u00e9se PDF form\u00e1tumban<\/a><\/p>\n

\u00a0<\/span><\/p>\n

\u0160tefkovi\u010d Patasi \u00c1gnes<\/span><\/p>\n

Amikor a\u00a0d\u00fch befel\u00e9 fordul: a\u00a0serd\u00fcl\u0151k bels\u0151 k\u00fczdelmei \u00e9s\u00a0az\u00a0\u00f6ns\u00e9rt\u00e9s pszichol\u00f3gi\u00e1ja<\/span><\/strong><\/p>\n

\u00a0<\/strong><\/span><\/p>\n

Az\u00a0\u00f6n\u00e9rt\u00e9kel\u00e9s az\u00a0egyik leg\u00f6sszetettebb pszichol\u00f3giai konstrukci\u00f3: nem puszta tulajdons\u00e1g, hanem egy\u00a0dinamikus, folyamatosan v\u00e1ltoz\u00f3 bels\u0151 folyamat, amely meghat\u00e1rozza, hogy mennyire tartjuk magunkat szerethet\u0151nek, kompetensnek \u00e9s\u00a0\u00e9rt\u00e9kesnek. Klinikai \u00e9rtelemben az\u00a0\u00f6n\u00e9rt\u00e9kel\u00e9s fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t m\u00e1r csecsem\u0151kort\u00f3l kezdve form\u00e1lj\u00e1k a\u00a0k\u00f6t\u0151d\u00e9si tapasztalatok, a\u00a0gondoz\u00f3i visszajelz\u00e9sek \u00e9s\u00a0a\u00a0t\u00e1rsas k\u00f6rnyezet min\u0151s\u00e9ge. A\u00a0k\u00e9s\u0151bbiekben ezek a\u00a0mint\u00e1zatok adj\u00e1k azt a\u00a0bels\u0151 modellt, amely meghat\u00e1rozza, hogyan l\u00e1tjuk \u00f6nmagunkat \u00e9s\u00a0hogyan viszonyulunk a\u00a0vil\u00e1ghoz.<\/p>\n

Az\u00a0\u00f6n\u00e9rt\u00e9kel\u00e9s alakul\u00e1sa gyermek- \u00e9s\u00a0serd\u00fcl\u0151korban<\/strong><\/p>\n

Az\u00a0\u00f6n\u00e9rt\u00e9kel\u00e9s alapjai m\u00e1r a\u00a0korai \u00e9vekben kialakulnak: a\u00a0k\u00f6vetkezetes, \u00e9rzelmileg r\u00e1hangol\u00f3d\u00f3 gondoz\u00f3i jelenl\u00e9t adja azt az\u00a0els\u0151 \u00e9lm\u00e9nyt, hogy a\u00a0gyermek \u201e\u00e9rdemes a\u00a0figyelemre\u201d, \u201e\u00e9rt\u00e9kes\u201d \u00e9s\u00a0biztons\u00e1gban van. A\u00a0kisgyermekkor \u00e9veiben ehhez t\u00e1rsul az\u00a0auton\u00f3mia \u00e9s\u00a0a\u00a0kompetencia megtapasztal\u00e1sa: ha a\u00a0gyermek szabadon pr\u00f3b\u00e1lkozhat, hib\u00e1zhat, de m\u00e9gis megkapja az\u00a0elfogad\u00f3 visszajelz\u00e9st, kialakul az\u00a0a\u00a0bels\u0151 \u00e9lm\u00e9ny, hogy \u201ek\u00e9pes vagyok hatni a\u00a0vil\u00e1gra\u201d.<\/p>\n

Iskol\u00e1skorban a\u00a0kort\u00e1rsak, a\u00a0pedag\u00f3gusok \u00e9s\u00a0a\u00a0teljes\u00edtm\u00e9nym\u00e9r\u00e9s v\u00e1lnak k\u00f6zponti t\u00e9nyez\u0151v\u00e9. A\u00a0szoci\u00e1lis \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1s egyre er\u0151teljesebb, ami term\u00e9szetes fejl\u0151d\u00e9si folyamat, \u00e1m t\u00falzott k\u00fcls\u0151 kritika, magas elv\u00e1r\u00e1sok vagy sorozatos kudarc eset\u00e9n k\u00f6nnyen alacsony \u00f6n\u00e9rt\u00e9kel\u00e9shez vezethet.<\/p>\n

A\u00a0serd\u00fcl\u0151kor azonban az\u00a0\u00f6n\u00e9rt\u00e9kel\u00e9s szempontj\u00e1b\u00f3l k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen \u00e9rz\u00e9keny id\u0151szak. A\u00a0limbikus rendszer \u00e9rzelemszab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e9rt felel\u0151s ter\u00fcletei ekkor t\u00falaktiv\u00e1ltak, mik\u00f6zben a\u00a0prefront\u00e1lis k\u00e9reg\u00a0\u2013\u00a0a\u00a0kontroll\u00e9rt \u00e9s\u00a0reflekt\u00edv gondolkod\u00e1s\u00e9rt felel\u0151s agyter\u00fclet\u00a0\u2013\u00a0m\u00e9g \u00e9retlen. Ez\u00a0az egyens\u00falytalans\u00e1g az\u00a0idegrendszerben azt eredm\u00e9nyezi, hogy a\u00a0kamaszok \u00f6n\u00e9rt\u00e9kel\u00e9se labilis, \u00e9rzelmileg t\u00falf\u0171t\u00f6tt \u00e9s\u00a0er\u0151sen k\u00fcls\u0151 visszajelz\u00e9sekhez k\u00f6t\u00f6tt<\/strong>. A\u00a0testk\u00e9pv\u00e1ltoz\u00e1sok, a\u00a0kort\u00e1rsk\u00f6z\u00f6ss\u00e9g visszajelz\u00e9sei, az\u00a0online \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1s, a\u00a0teljes\u00edtm\u00e9nyk\u00e9nyszer \u00e9s\u00a0a\u00a0csal\u00e1di elv\u00e1r\u00e1sok mind hozz\u00e1j\u00e1rulnak ahhoz, hogy a\u00a0fiatal kritikusabban tekint saj\u00e1t mag\u00e1ra. A\u00a0klinikai gyakorlatban ezt \u00fagy l\u00e1tjuk, hogy a\u00a0serd\u00fcl\u0151k gyakran sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges megfogalmaz\u00e1sokkal \u00e9lnek: \u201esemmit sem \u00e9rek\u201d, \u201eminden rosszul siker\u00fcl\u201d, \u201emindenki jobb n\u00e1lam\u201d.<\/p>\n

A\u00a0stabil \u00f6n\u00e9rt\u00e9kel\u00e9snek t\u00f6bb alappill\u00e9re van: a\u00a0kompetencia\u00e9lm\u00e9ny, a\u00a0szerethet\u0151s\u00e9g \u00e1t\u00e9l\u00e9se, az\u00a0auton\u00f3mia, valamint a\u00a0realisztikus, reflekt\u00edv \u00e9nk\u00e9p. Ezek b\u00e1rmelyik\u00e9nek s\u00e9r\u00fcl\u00e9se n\u00f6veli az\u00a0\u00e9rzelmi labilit\u00e1st \u00e9s\u00a0a\u00a0pszich\u00e9s s\u00e9r\u00fcl\u00e9kenys\u00e9get\u00a0\u2013\u00a0t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt az\u00a0\u00f6nb\u00e1nt\u00e1s kock\u00e1zat\u00e1t.\u00a0<\/strong><\/p>\n

Agresszi\u00f3\u00a0\u2013\u00a0mi\u00e9rt van mindannyiunkban?<\/strong><\/p>\n

A\u00a0pedag\u00f3gusok gyakran tapasztalj\u00e1k, hogy a\u00a0gyerekek \u00e9s\u00a0serd\u00fcl\u0151k ingerl\u00e9kenyebbek, impulz\u00edvabbak, mint kor\u00e1bban. B\u00e1r ez\u00a0a\u00a0jelens\u00e9g sokszor gener\u00e1ci\u00f3s v\u00e1ltoz\u00e1snak t\u0171nik, a\u00a0pszichol\u00f3giai \u00e9s\u00a0neurobiol\u00f3giai kutat\u00e1sok szerint az\u00a0ok sokkal m\u00e9lyebb: az\u00a0agresszi\u00f3 vel\u00fcnk sz\u00fcletett, biol\u00f3giai k\u00e9sztet\u00e9s, az\u00a0emberi idegrendszer alapfunkci\u00f3ja.<\/p>\n

Sokan gondolj\u00e1k t\u00e9vesen, hogy az agresszi\u00f3 \u201erossz\u201d vagy \u201ehelytelen\u201d viselked\u00e9s, pedig eredeti funkci\u00f3ja a t\u00fal\u00e9l\u00e9s volt: \u00f6nv\u00e9delem, ter\u00fcletv\u00e9delem, rangsor kialak\u00edt\u00e1sa \u00e9s a saj\u00e1t biztons\u00e1g meg\u0151rz\u00e9se. Az amygdala \u2013 az agy fenyeget\u00e9s\u00e9szlel\u00e9s\u00e9rt felel\u0151s k\u00f6zpontja \u2013 ugyan\u00fagy aktiv\u00e1l\u00f3dik ma is, mint \u00e9vezredekkel ezel\u0151tt: ha a gyermek igazs\u00e1gtalans\u00e1got \u00e9l meg, s\u00e9r\u00fcl vagy frusztr\u00e1l\u00f3dik, a harcolj\u2013menek\u00fclj rendszer bekapcsol, \u00e9s agresszi\u00f3 form\u00e1j\u00e1ban energia szabadul fel.<\/p>\n

A\u00a0modern pszichol\u00f3gia k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get tesz destrukt\u00edv agresszi\u00f3 \u00e9s\u00a0adapt\u00edv agresszi\u00f3 k\u00f6z\u00f6tt. Az\u00a0adapt\u00edv agresszi\u00f3 az\u00a0a\u00a0bels\u0151 er\u0151, amely lehet\u0151v\u00e9 teszi a\u00a0hat\u00e1rkijel\u00f6l\u00e9st, a\u00a0nemet mond\u00e1st, a\u00a0saj\u00e1t sz\u00fcks\u00e9gletek k\u00e9pviselet\u00e9t. En\u00e9lk\u00fcl nem alakul ki stabil \u00f6n\u00e9rt\u00e9kel\u00e9s vagy auton\u00f3m identit\u00e1s. Ha azonban a\u00a0gyermek azt tanulja meg, hogy a\u00a0d\u00fch \u201etilos\u201d, \u201esz\u00e9gyellnival\u00f3\u201d vagy b\u00fcntet\u00e9s j\u00e1r \u00e9rte, akkor az\u00a0agresszi\u00f3 befel\u00e9 fordulhat\u00a0\u2013\u00a0\u00f6nkritika, \u00f6nhib\u00e1ztat\u00e1s, v\u00e9gs\u0151 esetben \u00f6nagresszi\u00f3 form\u00e1j\u00e1ban.<\/p>\n

K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen serd\u00fcl\u0151korban figyelhet\u0151 meg, hogy a\u00a0limbikus t\u00falaktiv\u00e1ci\u00f3 miatt a\u00a0fiatalok sokkal intenz\u00edvebben \u00e9lik \u00e1t a\u00a0frusztr\u00e1ci\u00f3t, mik\u00f6zben az\u00a0\u00e9rzelemszab\u00e1lyoz\u00e1si k\u00e9pess\u00e9g\u00fck m\u00e9g fejletlen. A\u00a0mai k\u00f6rnyezet\u00a0\u2013\u00a0inform\u00e1ci\u00f3s t\u00falterhel\u00e9s, \u00e1lland\u00f3 online \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1s, magas t\u00e1rsadalmi \u00e9s\u00a0iskolai elv\u00e1r\u00e1sok\u00a0\u2013\u00a0tov\u00e1bb fokozza ezt a\u00a0teherb\u00edr\u00e1si szakad\u00e9kot.<\/p>\n


\n\u00a0<\/span>
\nForr\u00e1s: Nagy Fanni arch\u00edvuma<\/em><\/span>
\n\u00a0<\/span><\/div>\n

Az\u00a0\u00f6nagresszi\u00f3 \u00e9s\u00a0az\u00a0\u00f6n\u00e9rt\u00e9kel\u00e9s kapcsolata<\/strong><\/p>\n

Az\u00a0\u00f6nagresszi\u00f3 a\u00a0saj\u00e1t magunk ellen ir\u00e1nyul\u00f3 d\u00fch, amely megjelenhet gondolati szinten (\u00f6nhib\u00e1ztat\u00e1s, k\u00edm\u00e9letlen \u00f6nkritika), \u00e9rzelmi szinten (b\u0171ntudat, sz\u00e9gyen) \u00e9s\u00a0viselked\u00e9ses form\u00e1ban is, p\u00e9ld\u00e1ul \u00f6ns\u00e9rt\u00e9sben. A\u00a0serd\u00fcl\u0151k eset\u00e9ben a\u00a0nem \u00f6ngyilkoss\u00e1gi c\u00e9l\u00fa \u00f6ns\u00e9rt\u00e9s (NSSI) jelenti ennek leggyakoribb megnyilv\u00e1nul\u00e1s\u00e1t\u00a0\u2013\u00a0ez\u00a0olyan viselked\u00e9s, amely nem a\u00a0hal\u00e1lv\u00e1gy kifejez\u00e9se, hanem az\u00a0\u00e9rzelmi fesz\u00fclts\u00e9gcs\u00f6kkent\u00e9s maladapt\u00edv eszk\u00f6ze.<\/p>\n

A\u00a0leg\u00fajabb kutat\u00e1sok (Li et al., 2024) kimutatt\u00e1k, hogy az\u00a0alacsony \u00f6n\u00e9rt\u00e9kel\u00e9s \u2192 depresszi\u00f3 \u2192 NSSI l\u00e1ncolat id\u0151ben is k\u00f6vethet\u0151, \u00e9s\u00a0egy\u00a0\u00f6ngerjeszt\u0151 folyamatot hoz l\u00e9tre: az\u00a0\u00f6ns\u00e9rt\u00e9s k\u00e9s\u0151bb tov\u00e1bb rontja az\u00a0\u00f6n\u00e9rt\u00e9kel\u00e9st. A\u00a0negat\u00edv automatikus gondolatok (\u201enem vagyok el\u00e9g j\u00f3\u201d, \u201eminden az\u00a0\u00e9n hib\u00e1m\u201d) er\u0151s\u00edtik a\u00a0bels\u0151 fesz\u00fclts\u00e9get, \u00e9s\u00a0cs\u00f6kkentik a\u00a0fiatal \u00e9rzelmi rugalmass\u00e1g\u00e1t.<\/p>\n


\n\u00a0<\/span>
\nForr\u00e1s: Nagy Fanni arch\u00edvuma<\/em><\/span>
\n\u00a0<\/span><\/div>\n

.<\/p>\n

Az\u00a0\u00f6ns\u00e9rt\u00e9s gyakoris\u00e1ga \u00e9s\u00a0kock\u00e1zati t\u00e9nyez\u0151i<\/strong><\/p>\n

A\u00a0nemzetk\u00f6zi vizsg\u00e1latok szerint a\u00a0serd\u00fcl\u0151k 18\u201323%-a \u00e9lt m\u00e1r \u00e1t \u00f6ns\u00e9rt\u00e9st az\u00a0\u00e9lete sor\u00e1n. Ez\u00a0azt jelenti, hogy egy\u00a0\u00e1tlagos iskolai oszt\u00e1lyban j\u00f3 es\u00e9llyel t\u00f6bb \u00e9rintett di\u00e1k is jelen van\u00a0\u2013\u00a0m\u00e9g ha titkolja is ezt a\u00a0viselked\u00e9st. Az\u00a0\u00f6ns\u00e9rt\u00e9s m\u00f6g\u00f6tt t\u00f6bb t\u00e9nyez\u0151 kombin\u00e1ci\u00f3ja \u00e1llhat: \u00e9rzelemszab\u00e1lyoz\u00e1si neh\u00e9zs\u00e9gek: a\u00a0fiatal nem tudja m\u00e1shogyan cs\u00f6kkenteni a\u00a0fesz\u00fclts\u00e9g\u00e9t; t\u00e1rsas b\u00e1ntalmaz\u00e1s: a\u00a0bullying az\u00a0egyik leger\u0151sebb el\u0151rejelz\u0151je az\u00a0\u00f6ns\u00e9rt\u00e9snek; csal\u00e1di \u00e9rzelmi el\u00e9rhetetlens\u00e9g: a\u00a0kritikus vagy k\u00f6z\u00f6mb\u00f6s sz\u00fcl\u0151i reakci\u00f3k rontj\u00e1k az\u00a0\u00f6n\u00e9rt\u00e9kel\u00e9st; traumatikus tapasztalatok: szak\u00edt\u00e1s, bar\u00e1ti konfliktus, csal\u00e1di kr\u00edzis.<\/p>\n

Ahogy a\u00a0csal\u00e1d, \u00fagy a\u00a0pedag\u00f3gusi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g is kulcsfigura a\u00a0korai felismer\u00e9sben: az\u00a0indokolatlan hossz\u00fa ujj\u00fa ruh\u00e1zat, a\u00a0megmagyar\u00e1zhatatlan v\u00e1g\u00e1sok, a\u00a0hirtelen teljes\u00edtm\u00e9nyroml\u00e1s, az\u00a0izol\u00e1ci\u00f3, a\u00a0visszah\u00faz\u00f3d\u00e1s vagy a\u00a0sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges \u00f6nkritika mind int\u0151 jelek lehetnek. A\u00a0pedag\u00f3gus azonban nem pszichol\u00f3gus \u00e9s\u00a0nem is terapeuta, de v\u00e9d\u0151faktor lehet egy\u00a0sebezhet\u0151 fiatal \u00e9let\u00e9ben. Ha egy\u00a0pedag\u00f3gusnak siker\u00fcl az\u00a0\u00e9rzelmi biztons\u00e1g megteremt\u00e9se, az\u00a0\u00e9rzelmek validiz\u00e1l\u00e1sa, az\u00a0\u00f6n\u00e9rt\u00e9kel\u00e9s t\u00e1mogat\u00e1sa, m\u00e1r sokat tett a\u00a0megel\u0151z\u00e9s \u00e9rdek\u00e9ben.<\/p>\n


\n\u00a0<\/span>
\nForr\u00e1s: Nagy Fanni arch\u00edvuma<\/em><\/span>
\n\u00a0<\/span><\/div>\n

Szakember bevon\u00e1sa<\/strong><\/p>\n

A\u00a0pedag\u00f3gus szerepe a\u00a0jelz\u00e9s, nem a\u00a0diagn\u00f3zis. Ha felmer\u00fcl az\u00a0\u00f6ns\u00e9rt\u00e9s gyan\u00faja, elengedhetetlen a\u00a0pszichol\u00f3gusi vagy pszichi\u00e1triai vizsg\u00e1lat. A\u00a0serd\u00fcl\u0151kor \u00e9rzelmileg viharos id\u0151szak, ahol az\u00a0\u00f6n\u00e9rt\u00e9kel\u00e9s s\u00e9r\u00fcl\u00e9keny, az\u00a0agresszi\u00f3 term\u00e9szetes, az\u00a0\u00f6nagresszi\u00f3 pedig gyakran egy\u00a0k\u00e9ts\u00e9gbeesett pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1s a\u00a0f\u00e1jdalom szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1ra. A\u00a0pedag\u00f3gus szerepe ebben a\u00a0rendszerben felbecs\u00fclhetetlen: kapcsol\u00f3d\u00e1st, biztons\u00e1got, stabilit\u00e1st ny\u00fajthat, \u00e9s\u00a0olyan teret, ahol a\u00a0fiatal nincs egyed\u00fcl a\u00a0bels\u0151 k\u00fczdelmeivel. A\u00a0seg\u00edts\u00e9g els\u0151 l\u00e9p\u00e9se sokszor nem egy\u00a0megold\u00e1s, hanem egy\u00a0mondat: \u201eItt vagyok, \u00e9s\u00a0sz\u00e1m\u00edthatsz r\u00e1m.\u201d<\/p>\n

\u00a0<\/span><\/p>\n

Felhaszn\u00e1lt irodalom:<\/strong><\/p>\n

Li, H., Zhang, Z., & Wang, M. (2024). Reciprocal longitudinal associations between self\u2010esteem, depression, and non\u2010suicidal self\u2010injury among adolescents.<\/em> Journal of Adolescence, XX, 1\u201311.\u00a0https:\u200b\/\/pubmed\u200b.ncbi\u200b.nlm\u200b.nih\u200b.gov\u200b\/38813433\/<\/a><\/p>\n

\u00a0<\/span>
\nVissza a tartalomjegyz\u00e9kre<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

2026. m\u00e1rcius\u2013\u00e1prilis, XXXIII. \u00e9vfolyam, 7\u20138. sz\u00e1m, ISSN 2729-9066 A\u00a0cikk let\u00f6lt\u00e9se PDF form\u00e1tumban \u00a0 \u0160tefkovi\u010d Patasi \u00c1gnes Amikor a\u00a0d\u00fch befel\u00e9 fordul: a\u00a0serd\u00fcl\u0151k bels\u0151 k\u00fczdelmei \u00e9s\u00a0az\u00a0\u00f6ns\u00e9rt\u00e9s pszichol\u00f3gi\u00e1ja \u00a0 Az\u00a0\u00f6n\u00e9rt\u00e9kel\u00e9s az\u00a0egyik leg\u00f6sszetettebb pszichol\u00f3giai konstrukci\u00f3: nem puszta tulajdons\u00e1g, hanem egy\u00a0dinamikus, folyamatosan v\u00e1ltoz\u00f3 bels\u0151 folyamat, amely meghat\u00e1rozza, hogy mennyire tartjuk magunkat szerethet\u0151nek, kompetensnek \u00e9s\u00a0\u00e9rt\u00e9kesnek. Klinikai \u00e9rtelemben az\u00a0\u00f6n\u00e9rt\u00e9kel\u00e9s fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t m\u00e1r csecsem\u0151kort\u00f3l […]<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"_lmt_disableupdate":"no","_lmt_disable":"","footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"class_list":["post-29403","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-egyeb"],"acf":[],"modified_by":"decsiz","_links":{"self":[{"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/29403","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=29403"}],"version-history":[{"count":6,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/29403\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":29530,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/29403\/revisions\/29530"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=29403"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=29403"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=29403"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}