{"id":29460,"date":"2026-02-26T10:29:01","date_gmt":"2026-02-26T09:29:01","guid":{"rendered":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/?p=29460"},"modified":"2026-03-03T12:13:09","modified_gmt":"2026-03-03T11:13:09","slug":"xxxiii_07-08_09","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/xxxiii_07-08_09\/","title":{"rendered":"Papik Eszter: Fejl\u0151d\u00e9sre hangolva Fejl\u0151d\u00e9sf\u00f3kusz\u00fa sz\u00f6veges \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s a Budapest School gyakorlat\u00e1ban"},"content":{"rendered":"\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\t

2026. m\u00e1rcius-\u00e1prilis, XXXIII. \u00e9vfolyam, 7\u20138. sz\u00e1m, ISSN 2729-9066<\/strong><\/p>\r\n

A cikk let\u00f6lt\u00e9se PDF form\u00e1tumban<\/a><\/p>\r\n\u00a0<\/span>
\r\nPapik Eszter<\/span>\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t<\/div>\n\t\t\t\t

\n\t\t\t\t
\n\t\t\t\t\tFejl\u0151d\u00e9sre hangolva<\/span>
Fejl\u0151d\u00e9sf\u00f3kusz\u00fa sz\u00f6veges \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s a Budapest School gyakorlat\u00e1ban<\/span>
<\/strong>
\r\n\r\n\u00a0<\/strong><\/span>\r\n\r\n

Az \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s az iskola egyik leger\u0151sebb \u00fczenethordoz\u00f3ja: nemcsak azt mutatja meg, mit tud egy gyerek, hanem azt is, mit gondolunk a tanul\u00e1sr\u00f3l, a fejl\u0151d\u00e9sr\u0151l \u00e9s a hib\u00e1kr\u00f3l. A visszajelz\u00e9s k\u00e9pes motiv\u00e1lni vagy elbizonytalan\u00edtani, ir\u00e1nyt mutatni vagy lez\u00e1rni egy tanul\u00e1si folyamatot. A Budapest Schoolban az \u00e9rt\u00e9kel\u00e9sre tudatosan nem min\u0151s\u00edt\u00e9sk\u00e9nt, hanem p\u00e1rbesz\u00e9dk\u00e9nt tekint\u00fcnk \u2013 <\/nobr>a tanul\u00e1sr\u00f3l, az egy\u00e9ni utakr\u00f3l \u00e9s a tov\u00e1bbl\u00e9p\u00e9s lehet\u0151s\u00e9geir\u0151l. Az al\u00e1bbiakban az iskola \u00e9rt\u00e9kel\u00e9si rendszer\u00e9r\u0151l \u00e9s m\u00f6g\u00f6tte \u00e1ll\u00f3 pedag\u00f3giai szeml\u00e9letr\u0151l lesz sz\u00f3, valamint arr\u00f3l, hogy mindez hogyan val\u00f3sul meg n\u00e1lunk a gyakorlatban.\u00a0<\/strong><\/p>\r\n

A Budapest School fejl\u0151d\u00e9se<\/strong>\u00a0<\/strong><\/p>\r\n

A Budapest School, r\u00f6viden BPS, 2015-ben tanul\u00f3csoportk\u00e9nt indult, kezdetben m\u00e9g csak a f\u0151v\u00e1rosban. Rohamos n\u00f6veked\u00e9s\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a 2020\/2021-es tan\u00e9vet m\u00e1r akkredit\u00e1lt iskolak\u00e9nt, imm\u00e1ron az orsz\u00e1g t\u00f6bb pontj\u00e1n kezdt\u00fck meg. C\u00e9lja m\u00e1r a kezdetekkor is az volt, hogy a hagyom\u00e1nyos iskolai strukt\u00far\u00e1kt\u00f3l elt\u00e9r\u0151, rugalmasabb, gyerek- \u00e9s tanul\u00e1sk\u00f6zpont\u00fa k\u00f6rnyezet j\u00f6jj\u00f6n l\u00e9tre. A tanul\u00e1sszervez\u00e9s egyik alapja, hogy valljuk, a gyerekek elt\u00e9r\u0151 temp\u00f3ban tanulnak, \u00e9s ez a folyamat nem azonos m\u00f3don t\u00f6rt\u00e9nik mindenkin\u00e9l. Nek\u00fcnk iskolak\u00e9nt pedig ennek a tanul\u00e1si \u00fatnak a t\u00e1mogat\u00e1sa a feladatunk. Ezek ment\u00e9n azonban a hagyom\u00e1nyos, \u00f6tfok\u00fa sk\u00e1l\u00e1n mozg\u00f3 \u00e9rdemjegyes \u00e9rt\u00e9kel\u00e9si rendszert is elhagytuk. Helyette a mindennapi m\u0171k\u00f6d\u00e9s sor\u00e1n egy saj\u00e1t, sz\u00f6veges \u00e9rt\u00e9kel\u00e9si m\u00f3dszert alkottunk meg.<\/p>\r\n

Growth mindset <\/strong>\u2013 egy \u00fajabb hangzatos angol kifejez\u00e9s?<\/strong>\u00a0<\/strong><\/p>\r\n

Ahhoz, hogy a BPS \u00e9rt\u00e9kel\u00e9si rendszer\u00e9nek bemutat\u00e1sa igaz\u00e1n \u00e9rtelmet nyerhessen, a growth mindset fogalm\u00e1t elker\u00fclhetetlen bemutatni. A fogalmat Carol S. Dweck pszichol\u00f3gus alkotta meg, aki kutat\u00e1saiban azt vizsg\u00e1lta, mik\u00e9nt hat a k\u00e9pess\u00e9gekr\u0151l alkotott meggy\u0151z\u0151d\u00e9s a tanul\u00e1sra, a kitart\u00e1sra \u00e9s a teljes\u00edtm\u00e9nyre. A fix mindset a k\u00e9pess\u00e9geket adottnak tekinti, \u00edgy a hib\u00e1k k\u00f6nnyen kudarck\u00e9nt jelennek meg, ami a feladatok ker\u00fcl\u00e9s\u00e9hez \u00e9s a tanul\u00e1si motiv\u00e1ci\u00f3 cs\u00f6kken\u00e9s\u00e9hez vezethet. Ezzel szemben a growth mindset szerint a k\u00e9pess\u00e9gek fejleszthet\u0151k, a tanul\u00e1s pedig folyamat, amelyben a hib\u00e1k term\u00e9szetes \u00e9s sz\u00fcks\u00e9ges \u00e1llom\u00e1sok. A kih\u00edv\u00e1sok nem fenyeget\u00e9st, hanem lehet\u0151s\u00e9get jelentenek. Ut\u00f3bbi ment\u00e9n a tanul\u00e1sra tekinthet\u00fcnk egy folyamatk\u00e9nt, melyben k\u00e9pess\u00e9geink nem \u00e1lland\u00f3ak, hanem gyakorl\u00e1ssal fejleszthet\u0151ek. \u00cdgy pedig a hib\u00e1z\u00e1s nem kudarc, hanem lehet\u0151s\u00e9g, a tanul\u00e1si \u00fat r\u00e9sze. A gyerekek, akik a growth mindset ment\u00e9n tanulnak, nyitottabbak a kih\u00edv\u00e1sokra \u00e9s kitart\u00f3bban pr\u00f3b\u00e1lkoznak. Fontos r\u00e9sze ennek a fejl\u0151d\u00e9sf\u00f3kusz\u00fa szeml\u00e9letnek, hogy ha valami nem siker\u00fcl, az nem egy v\u00e9gleges \u00e1llapot, \u00e9s nem a tanul\u00f3t min\u0151s\u00edti, csak m\u00e9g <\/em>nem siker\u00fclt. \u00cdgy a visszajelz\u00e9sek sem az egy\u00e9nre, hanem a tanul\u00e1si helyzetbe fektetett er\u0151fesz\u00edt\u00e9sre \u00e9s strat\u00e9gi\u00e1kra vonatkoznak (Dweck, 2006).<\/p>\r\n

\r\n\u00a0<\/span>
 
\r\nForr\u00e1s: H\u0151s\u00f6k Tere (https:​\/\/hosok​tere​.org​\/mit-tanitunk​\/growth-mindset\/<\/a>)<\/em><\/span>\r\n\u00a0<\/span><\/div>\r\n\u00a0<\/span>\r\n

A Budapest Schoolban a growth mindsetet t\u00f6reksz\u00fcnk a mindennapi m\u0171k\u00f6d\u00e9s r\u00e9sz\u00e9v\u00e9 tenni. Megjelenik a tanul\u00e1sszervez\u00e9sben, a pedag\u00f3gusok nyelvhaszn\u00e1lat\u00e1ban, a visszajelz\u00e9sek hangnem\u00e9ben \u00e9s k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az \u00e9rt\u00e9kel\u00e9si form\u00e1kban. Az \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s c\u00e9lja a c\u00edmk\u00e9k elhagy\u00e1sa \u00e9s egy teljes k\u00e9p alkot\u00e1sa a tanul\u00e1si \u00fatr\u00f3l, hol tart benne a gyerek, mi az, amit, m\u00e1r elsaj\u00e1t\u00edtott \u00e9s milyen ir\u00e1nyba tud m\u00e9g tov\u00e1bb fejl\u0151dni.<\/p>\r\n

Mondjam vagy mutassam is?<\/strong>\u00a0<\/strong><\/p>\r\n

A pedag\u00f3gia hossz\u00fa ideje foglalkozik az \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s hat\u00e9kony m\u00f3dj\u00e1nak k\u00e9rd\u00e9sk\u00f6r\u00e9vel. A 2000-es \u00e9vekben volt is t\u00f6rekv\u00e9s arra ir\u00e1nyul\u00f3an, hogy als\u00f3 tagozatban szinte csak sz\u00f6veges \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s legyen jelen, \u00e1m ez nem tudott be\u00e9p\u00fclni a pedag\u00f3giai munk\u00e1ba megfelel\u0151en \u00e9s a sz\u00fcl\u0151k r\u00e9sz\u00e9r\u0151l sem volt pozit\u00edv a fogadtat\u00e1s (T\u00f3th, 2012). A tapasztalat azt mutatja, hogy az \u00e9rt\u00e9kel\u00e9sek \u00e1t\u00edr\u00e1sa sz\u00e1mokr\u00f3l sz\u00f6vegre nem elegend\u0151. Az \u00e9rt\u00e9kel\u00e9st komplex rendszerk\u00e9nt kell \u00e9rtelmezn\u00fcnk, mely form\u00e1lja, \u00e1talak\u00edtja a mindennapi pedag\u00f3giai munk\u00e1t, a tanul\u00e1sszervez\u00e9s mik\u00e9ntj\u00e9t. A fejleszt\u0151 \u00e9s sz\u00f6veges \u00e9rt\u00e9kel\u00e9sekr\u0151l, azok krit\u00e9riumair\u00f3l, alapelveir\u0151l m\u00e1r k\u00e9t \u00e9vtizede az Oktat\u00e1si Miniszt\u00e9rium (OM, 2004) \u00e9s az OECD (OECD, 2005) is \u00e9rtekezett tanulm\u00e1nyaiban. Abban a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szakirodalmak elt\u00e9rnek, hogy pontosan milyen m\u00f3dszer szerint \u00e9rdemes \u00e9rt\u00e9kelni, \u00e1m abban mind konszenzusra jutott, hogy a sz\u00f6veges \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s fejl\u0151d\u00e9sl\u00e9lektani, nevel\u00e9sl\u00e9lektani \u00e9s pedag\u00f3giai szempontb\u00f3l is pozit\u00edvabb hat\u00e1st gyakorol a gyerekek fejl\u0151d\u00e9s\u00e9re.<\/p>\r\n

A Budapest School is a sz\u00f6veges \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s mellett tette le a voks\u00e1t. A tanul\u00f3k \u00e9rt\u00e9kel\u00e9se alapvet\u0151en \u00e9rt\u00e9kel\u0151 t\u00e1bl\u00e1zatokban, m\u00e1s n\u00e9ven rubricban, t\u00f6rt\u00e9nik. Az \u00e9rt\u00e9kel\u0151t\u00e1bl\u00e1zatokban az egyes sorok 1-1 k\u00e9pess\u00e9get, k\u00e9szs\u00e9get fejtenek ki, m\u00e9gpedig n\u00e9gy k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szinten. Nem v\u00e9letlen, hogy n\u00e9gy fok\u00fa sk\u00e1l\u00e1t haszn\u00e1lunk, \u00edgy nehezebb azonos\u00edtani az \u00e9rdemjegyes oszt\u00e1lyz\u00e1s \u00f6t fok\u00fa sk\u00e1l\u00e1j\u00e1val. A sk\u00e1la szintje a leggyakrabban:<\/p>\r\n

    \r\n
  • fel\u00fclm\u00faltad a v\u00e1rt szintet<\/li>\r\n
  • teljes\u00edtetted a szintet<\/li>\r\n
  • megk\u00f6zel\u00edtetted a v\u00e1rt szintet<\/li>\r\n
  • m\u00e9g nem \u00e9rted el a megfelel\u0151 szintet.<\/li>\r\n<\/ul>\r\n

    A szintezetts\u00e9gnek megfelel\u0151en ker\u00fclnek kifejt\u00e9sre az egyes k\u00e9pess\u00e9gek, majd jel\u00f6lj\u00fck az egyes tanul\u00f3kat, hol tartanak az adott ter\u00fcleten. \u00cdgy nem csup\u00e1n a c\u00edmk\u00e9z\u00e9s marad el, de az is egy\u00e9rtelm\u0171en megmutatkozik, mi az, amit m\u00e1r teljes\u00edtettek \u00e9s hogy hova tudnak tov\u00e1bb fejl\u0151dni. A szintek sz\u00f6veges megfogalmaz\u00e1s\u00e1n\u00e1l alapvet\u0151 rendez\u0151elv a growth mindset. Az egyes szempontokhoz t\u00e1rs\u00edtjuk, mely m\u0171velts\u00e9gter\u00fclethez kapcsol\u00f3dnak. Ez egyfel\u0151l a sz\u00fcl\u0151knek is informat\u00edv lehet, m\u00e1sfel\u0151l ezek adnak t\u00e1mpontot abban az esetben is, ha a sz\u00fcl\u0151 k\u00e9r\u00e9s\u00e9re m\u00e9gis oszt\u00e1lyzatt\u00e1 kell v\u00e1ltanunk az \u00e9rt\u00e9kel\u00e9st, p\u00e9ld\u00e1ul felv\u00e9teli miatt.<\/p>\r\n