{"id":29832,"date":"2026-04-21T11:29:46","date_gmt":"2026-04-21T09:29:46","guid":{"rendered":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/?p=29832"},"modified":"2026-04-21T11:29:46","modified_gmt":"2026-04-21T09:29:46","slug":"xxxiii_09-10_07","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/xxxiii_09-10_07\/","title":{"rendered":"Tajtin\u00e9 Les\u00f3 Gy\u00f6rgyi: Pedag\u00f3gusi kompetenciak\u00f6rben megval\u00f3s\u00edthat\u00f3 sz\u00fcl\u0151i \u00e9nhat\u00e9konys\u00e1g n\u00f6vel\u00e9s\u00e9t t\u00e1mogat\u00f3 csoportmodell \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sei"},"content":{"rendered":"

2026. m\u00e1jus\u2013j\u00fanius, XXXIII. \u00e9vfolyam, 9\u201310. sz\u00e1m, ISSN 2729-9066<\/strong><\/p>\n

A\u00a0cikk let\u00f6lt\u00e9se PDF form\u00e1tumban<\/a><\/p>\n

\u00a0<\/span><\/p>\n

Tajtin\u00e9 Les\u00f3 Gy\u00f6rgyi<\/span><\/p>\n

Pedag\u00f3gusi kompetenciak\u00f6rben megval\u00f3s\u00edthat\u00f3 sz\u00fcl\u0151i \u00e9nhat\u00e9konys\u00e1g n\u00f6vel\u00e9s\u00e9t t\u00e1mogat\u00f3 csoportmodell \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sei<\/span><\/strong><\/p>\n

\u00a0<\/strong><\/span><\/p>\n

A\u00a0pedag\u00f3giai szakszolg\u00e1lat ell\u00e1t\u00f3rendszer\u00e9ben egyre hangs\u00falyosabb\u00e1 v\u00e1lik az\u00a0a\u00a0szeml\u00e9let, miszerint a\u00a0gyermekek fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t t\u00e1mogat\u00f3 beavatkoz\u00e1sok hat\u00e9konys\u00e1ga jelent\u0151sen n\u00f6velhet\u0151, ha azok nem kiz\u00e1r\u00f3lag a\u00a0gyermekre ir\u00e1nyulnak, hanem a\u00a0csal\u00e1di rendszer eg\u00e9sz\u00e9t is megsz\u00f3l\u00edtj\u00e1k. Jelen tanulm\u00e1ny egy\u00a0olyan, pedag\u00f3gusi kompetenci\u00e1val megval\u00f3s\u00edthat\u00f3, nem ter\u00e1pi\u00e1s jelleg\u0171, t\u00e1mogat\u00f3\u2013kompetenciafejleszt\u0151 sz\u00fcl\u0151csoport elm\u00e9leti h\u00e1tter\u00e9t mutatja be, amelynek c\u00e9lja a\u00a0sz\u00fcl\u0151i \u00e9n-hat\u00e9konys\u00e1g n\u00f6vel\u00e9se, a\u00a0gyermeknevel\u00e9ssel j\u00e1r\u00f3 stressz cs\u00f6kkent\u00e9se, az\u00a0\u00e9rzelemszab\u00e1lyoz\u00e1s \u00e9s\u00a0a\u00a0nevel\u00e9si helyzetek kezel\u00e9s\u00e9hez sz\u00fcks\u00e9ges k\u00e9szs\u00e9gek fejleszt\u00e9se. A\u00a0program elm\u00e9leti alapj\u00e1t Bandura \u00e9nhat\u00e9konys\u00e1g-elm\u00e9lete, a\u00a0sz\u00fcl\u0151i stressz rendszerszeml\u00e9let\u0171 modelljei, valamint hazai \u00e9s\u00a0nemzetk\u00f6zi sz\u00fcl\u0151programok, kutat\u00e1si eredm\u00e9nyei adj\u00e1k. A\u00a0tanulm\u00e1ny hangs\u00falyozza, hogy a\u00a0bemutatott csoportmodell \u00f6sszhangban \u00e1ll a\u00a0pedag\u00f3giai szakszolg\u00e1lat jogszab\u00e1lyi \u00e9s\u00a0szakmai kereteivel, \u00e9s\u00a0tan\u00e1csad\u00f3 pedag\u00f3gusi kompetenciak\u00f6rben is megval\u00f3s\u00edthat\u00f3.\u00a0<\/strong><\/p>\n

Bevezet\u00e9s<\/strong>\u00a0<\/strong><\/p>\n

A\u00a0j\u00f6v\u0151 iskol\u00e1ja egyre ink\u00e1bb t\u00falmutat a\u00a0tanul\u00e1sszervez\u00e9s \u00e9s\u00a0a\u00a0tantervi tartalmak meg\u00faj\u00edt\u00e1s\u00e1n, \u00e9s\u00a0a\u00a0nevel\u00e9si folyamat rendszerszint\u0171 \u00fajragondol\u00e1s\u00e1t helyezi el\u0151t\u00e9rbe. Ebben a\u00a0szeml\u00e9letben az\u00a0iskola nem elszigetelt int\u00e9zm\u00e9nyk\u00e9nt m\u0171k\u00f6dik, hanem a\u00a0gyermek k\u00f6rnyezet\u00e9nek\u00a0\u2013\u00a0csal\u00e1d, szakemberek, t\u00e1mogat\u00f3 h\u00e1l\u00f3zatok\u00a0\u2013\u00a0akt\u00edv egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9re \u00e9p\u00fcl. A\u00a0tanul\u00e1si \u00e9s\u00a0viselked\u00e9si neh\u00e9zs\u00e9gek \u00e9rtelmez\u00e9se a\u00a0j\u00f6v\u0151 iskol\u00e1j\u00e1ban nem kiz\u00e1r\u00f3lag egy\u00e9ni deficitk\u00e9nt jelenik meg, hanem komplex, kapcsolati \u00e9s\u00a0kontextu\u00e1lis jelens\u00e9gk\u00e9nt. E\u00a0megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en fel\u00e9rt\u00e9keli a\u00a0sz\u00fcl\u0151k szerep\u00e9t mint a\u00a0gyermek fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek kulcsszerepl\u0151it \u00e9s\u00a0az\u00a0int\u00e9zm\u00e9nyi egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s partnereit.<\/p>\n

A\u00a0j\u00f6v\u0151orient\u00e1lt pedag\u00f3giai gondolkod\u00e1s hangs\u00falyozza a\u00a0prevenci\u00f3, az\u00a0\u00e9nhat\u00e9konys\u00e1g \u00e9s\u00a0az\u00a0\u00f6nszab\u00e1lyoz\u00e1s fejleszt\u00e9s\u00e9nek jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t, nemcsak a\u00a0gyermekek, hanem a\u00a0feln\u0151ttek, \u00edgy a\u00a0sz\u00fcl\u0151k eset\u00e9ben is.<\/p>\n

Jelen tanulm\u00e1ny ebbe a\u00a0szeml\u00e9leti keretbe illeszkedik, amikor a\u00a0sz\u00fcl\u0151i \u00e9nhat\u00e9konys\u00e1got nem kieg\u00e9sz\u00edt\u0151 t\u00e9nyez\u0151k\u00e9nt, hanem a\u00a0gyermekell\u00e1t\u00e1s \u00e9s\u00a0az\u00a0int\u00e9zm\u00e9nyi egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s egyik k\u00f6zponti er\u0151forr\u00e1sak\u00e9nt \u00e9rtelmezi. A\u00a0bemutatott sz\u00fcl\u0151csoport-modell a\u00a0j\u00f6v\u0151 iskol\u00e1j\u00e1nak azon t\u00f6rekv\u00e9s\u00e9hez kapcsol\u00f3dik, amely az\u00a0oktat\u00e1si rendszert partners\u00e9gre, rugalmass\u00e1gra \u00e9s\u00a0hossz\u00fa t\u00e1v\u00fa fejl\u0151d\u00e9si t\u00e1mogat\u00e1sra \u00e9p\u00edti.<\/p>\n

A\u00a0pedag\u00f3giai szakszolg\u00e1latok m\u0171k\u00f6d\u00e9se t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt \u00e9ppen ezen komplexit\u00e1sok kezel\u00e9s\u00e9re j\u00f6tt l\u00e9tre, hiszen feladatuk nem csup\u00e1n a\u00a0gyermekek vizsg\u00e1lata \u00e9s\u00a0ell\u00e1t\u00e1sa, hanem a\u00a0csal\u00e1dok t\u00e1mogat\u00e1sa \u00e9s\u00a0az\u00a0int\u00e9zm\u00e9nyrendszerrel val\u00f3 egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s el\u0151seg\u00edt\u00e9se is (15\/2013.\u00a0[II. 26.] EMMI rendelet; Torda\u2013Nagyn\u00e9 R\u00e9z, 2015).<\/p>\n

A\u00a0gyermekek szab\u00e1lyoz\u00e1si neh\u00e9zs\u00e9gei, az\u00a0int\u00e9zm\u00e9nyi elv\u00e1r\u00e1sokkal val\u00f3 \u00fctk\u00f6z\u00e9sek mind olyan stresszorok, amelyek hossz\u00fa t\u00e1von al\u00e1\u00e1shatj\u00e1k a\u00a0sz\u00fcl\u0151k kompetencia\u00e9rz\u00e9s\u00e9t. A\u00a0sz\u00fcl\u0151k inform\u00e1ci\u00f3hi\u00e1nya, az\u00a0egym\u00e1snak ellentmond\u00f3 szakmai \u00fczenetek, valamint a\u00a0t\u00e1rsadalmi elv\u00e1r\u00e1sokb\u00f3l fakad\u00f3 megfelel\u00e9si k\u00e9nyszer, amely a\u00a0sz\u00fcl\u0151i distressz \u00e9s\u00a0az\u00a0\u00f6nhib\u00e1ztat\u00e1s n\u00f6veked\u00e9s\u00e9n kereszt\u00fcl az\u00a0\u00e9nhat\u00e9konys\u00e1g cs\u00f6kken\u00e9s\u00e9hez vezethet (Jones\u2013Prinz, 2005; Fang et al., 2021).<\/p>\n

\u00a0<\/span><\/p>\n


\n\u00a0<\/span>
\nForr\u00e1s: Nagy Fanni arch\u00edvuma<\/em><\/span>
\n Az \u201eiskolai j\u00f6v\u0151k\u00e9p\u201d vizsg\u00e1lat\u00e1nak f\u0151bb szempontjai.<\/em><\/span><\/div>\n

Jelen tanulm\u00e1ny abb\u00f3l a\u00a0felismer\u00e9sb\u0151l indul ki, hogy a\u00a0sz\u00fcl\u0151k t\u00e1mogat\u00e1sa prevent\u00edv hat\u00e1s\u00fa lehet, hozz\u00e1j\u00e1rul a\u00a0gyermek fejl\u0151d\u00e9s\u00e9hez, \u00e9s\u00a0cs\u00f6kkentheti az\u00a0int\u00e9zm\u00e9nyi konfliktusokat az\u00a0egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9si kompetenci\u00e1k \u00e9s\u00a0a\u00a0sz\u00fcl\u0151i \u00f6nszab\u00e1lyoz\u00e1s er\u0151s\u00edt\u00e9s\u00e9n kereszt\u00fcl (Sanders, 2012; Kir\u00e1ly et al., 2015). A\u00a0tanulm\u00e1ny c\u00e9lja egy\u00a0olyan sz\u00fcl\u0151csoport elm\u00e9leti megalapoz\u00e1sa, amely pedag\u00f3giai szakszolg\u00e1lati keretek k\u00f6z\u00f6tt, tan\u00e1csad\u00f3 pedag\u00f3gusi kompetenci\u00e1ban megval\u00f3s\u00edthat\u00f3, \u00e9s\u00a0els\u0151sorban\u00a0\u2013\u00a0de nem kiz\u00e1r\u00f3lag\u00a0\u2013\u00a0BTMN vagy SNI st\u00e1tusszal rendelkez\u0151 gyermekek sz\u00fcleit c\u00e9lozza (15\/2013.\u00a0[II. 26.] EMMI rendelet; B\u00edr\u00f3, 2020).\u00a0<\/strong><\/p>\n

A\u00a0pedag\u00f3giai szakszolg\u00e1lat szerepe \u00e9s\u00a0a\u00a0sz\u00fcl\u0151i t\u00e1mogat\u00e1s indokolts\u00e1ga<\/strong>\u00a0<\/strong><\/p>\n

A\u00a0pedag\u00f3giai szakszolg\u00e1latok m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t Magyarorsz\u00e1gon a\u00a015\/2013.\u00a0(II. 26.) EMMI rendelet szab\u00e1lyozza, amely meghat\u00e1rozza az\u00a0ell\u00e1t\u00e1si form\u00e1kat \u00e9s\u00a0azok c\u00e9ljait. A\u00a0rendelet \u00e9rtelm\u00e9ben a\u00a0szakszolg\u00e1lat feladatai k\u00f6z\u00e9 tartozik t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a\u00a0nevel\u00e9si tan\u00e1csad\u00e1s, valamint a\u00a0csal\u00e1dokkal \u00e9s\u00a0int\u00e9zm\u00e9nyekkel val\u00f3 egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s. A\u00a0pedag\u00f3giai szakszolg\u00e1lati protokollrendszer\u00a0\u2013\u00a0alapprotokoll \u00e9s\u00a0szakter\u00fcleti protokollok\u00a0\u2013\u00a0r\u00e9szletezi a\u00a0szolg\u00e1ltat\u00e1s szakmai logik\u00e1j\u00e1t, kompetenciafelt\u00e9teleit \u00e9s\u00a0folyamatmodellj\u00e9t. A\u00a0jogszab\u00e1lyi \u00e9s\u00a0protokoll\u00e1ris h\u00e1tt\u00e9r lehet\u0151s\u00e9get ad olyan csoportos form\u00e1k megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1ra, amelyek nem ter\u00e1pi\u00e1s jelleg\u0171ek, hanem prevent\u00edv, tan\u00e1csad\u00f3 \u00e9s\u00a0kompetenciafejleszt\u0151 c\u00e9lokat szolg\u00e1lnak. A\u00a0sz\u00fcl\u0151csoport ilyen \u00e9rtelemben illeszkedik a\u00a0szakszolg\u00e1lati feladatell\u00e1t\u00e1shoz, hiszen nem diagnosztiz\u00e1l, nem klinikai kezel\u00e9st ny\u00fajt, hanem a\u00a0sz\u00fcl\u0151i m\u0171k\u00f6d\u00e9st \u00e9s\u00a0a\u00a0nevel\u00e9si helyzetekhez kapcsol\u00f3d\u00f3 kompetenci\u00e1kat er\u0151s\u00edti (Kir\u00e1ly et al., 2015; Torda\u2013Nagyn\u00e9 R\u00e9z, 2015).<\/p>\n

A\u00a0nemzetk\u00f6zi szakirodalom k\u00f6vetkezetesen jelzi, hogy a\u00a0sz\u00fcl\u0151i stressz \u00e9s\u00a0a\u00a0kompetencia\u00e9rz\u00e9s cs\u00f6kken\u00e9se kedvez\u0151tlen\u00fcl hat a\u00a0sz\u00fcl\u0151\u2013gyermek kapcsolatra, \u00e9s\u00a0k\u00f6zvetetten a\u00a0gyermek fejl\u0151d\u00e9si kimeneteire is (Jones\u2013Prinz, 2005; Albanese et al., 2019). A\u00a0sz\u00fcl\u0151csoport ebben a\u00a0kontextusban nem \u201eplusz szolg\u00e1ltat\u00e1s\u201d, hanem hi\u00e1nyp\u00f3tl\u00f3 elem: struktur\u00e1lt keretet ad a\u00a0tapasztalatmegoszt\u00e1snak, az\u00a0inform\u00e1ci\u00f3k feldolgoz\u00e1s\u00e1nak \u00e9s\u00a0a\u00a0k\u00e9szs\u00e9gek gyakorl\u00e1s\u00e1nak, tov\u00e1bb\u00e1 cs\u00f6kkenti az\u00a0izol\u00e1ci\u00f3 \u00e9lm\u00e9ny\u00e9t, amely gyakran t\u00e1rsul a\u00a0\u201el\u00e1thatatlan\u201d neh\u00e9zs\u00e9gekhez (pl. figyelmi, v\u00e9grehajt\u00f3 funkci\u00f3s, szab\u00e1lyoz\u00e1si probl\u00e9m\u00e1k) (Kir\u00e1ly et al., 2015; Fang et al., 2021).\u00a0<\/strong><\/p>\n

A\u00a0c\u00e9lcsoport saj\u00e1toss\u00e1gai \u00e9s\u00a0a\u00a0sz\u00fcl\u0151i \u00e9nhat\u00e9konys\u00e1g<\/strong>\u00a0<\/strong><\/p>\n

Metaanal\u00edzisek kimutatt\u00e1k, hogy neurodevelopment\u00e1lis elt\u00e9r\u00e9ssel \u00e9l\u0151 gyermekek sz\u00fclei \u00e1tlagosan magasabb stresszszintet \u00e9lnek meg, mint a\u00a0tipikusan fejl\u0151d\u0151 gyermekek sz\u00fclei (Hayes\u2013Watson, 2013). B\u00e1r a\u00a0BTMN \u00e9s\u00a0az\u00a0SNI heterog\u00e9n kateg\u00f3ri\u00e1k, a\u00a0sz\u00fcl\u0151i megterhel\u00e9s sz\u00e1mos ponton hasonl\u00f3 mint\u00e1zatot mutathat: ism\u00e9tl\u0151d\u0151 kudarc\u00e9lm\u00e9nyek, \u00e1llapotf\u00fcgg\u0151 gyermekviselked\u00e9s, int\u00e9zm\u00e9nyi konfliktusok \u00e9s\u00a0a\u00a0szoci\u00e1lis t\u00e1mogat\u00e1s hi\u00e1nya (Fang et al., 2021).<\/p>\n

A\u00a0szakirodalomban ezt gyakran \u00fagy \u00edrj\u00e1k le, hogy a\u00a0sz\u00fcl\u0151k \u201etudj\u00e1k\u201d, mit lenne \u00e9rdemes tenni, de stresszhelyzetben nem f\u00e9rnek hozz\u00e1 a\u00a0tudatos strat\u00e9gi\u00e1khoz, ami n\u00f6veli az\u00a0\u00f6nhib\u00e1ztat\u00e1st \u00e9s\u00a0cs\u00f6kkenti a\u00a0sz\u00fcl\u0151i \u00e9nhat\u00e9konys\u00e1got (Bandura, 1997; Jones\u2013Prinz, 2005).<\/p>\n

Bandura \u00e9nhat\u00e9konys\u00e1g-elm\u00e9lete \u00e9s\u00a0a\u00a0sz\u00fcl\u0151i \u00e9nhat\u00e9konys\u00e1g<\/em>\u00a0<\/em><\/p>\n

Bandura (1997) \u00e9nhat\u00e9konys\u00e1g-elm\u00e9lete szerint az\u00a0egy\u00e9n viselked\u00e9s\u00e9t nem csup\u00e1n a\u00a0k\u00e9pess\u00e9gei, hanem az\u00a0azokba vetett hite is meghat\u00e1rozza: az\u00a0\u00f6nhat\u00e9konys\u00e1g befoly\u00e1solja a\u00a0kitart\u00e1st, a\u00a0probl\u00e9mamegold\u00e1st, a\u00a0stresszhez val\u00f3 viszonyt \u00e9s\u00a0azt, hogy az\u00a0egy\u00e9n mennyire \u00e9li meg kontroll\u00e1lhat\u00f3nak a\u00a0helyzeteket. A\u00a0sz\u00fcl\u0151i \u00e9nhat\u00e9konys\u00e1g (parental self-efficacy; PSE) ennek a\u00a0koncepci\u00f3nak a\u00a0nevel\u00e9si helyzetekre alkalmazott form\u00e1ja: azt jelenti, hogy a\u00a0sz\u00fcl\u0151 mennyire hisz abban, hogy k\u00e9pes hatni gyermeke fejl\u0151d\u00e9s\u00e9re \u00e9s\u00a0viselked\u00e9s\u00e9re, illetve hogy rendelkezik a\u00a0sz\u00fcks\u00e9ges kompetenci\u00e1kkal a\u00a0nevel\u00e9si feladatok megold\u00e1s\u00e1hoz (Bandura, 1997; Jones\u2013Prinz, 2005).<\/p>\n

A\u00a0sz\u00fcl\u0151i \u00e9nhat\u00e9konys\u00e1g kiemelt jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t t\u00f6bb \u00f6sszegz\u0151 munka is al\u00e1t\u00e1masztja: \u00f6sszef\u00fcgg a\u00a0sz\u00fcl\u0151\u2013gyermek kapcsolat min\u0151s\u00e9g\u00e9vel, a\u00a0sz\u00fcl\u0151i ment\u00e1lis j\u00f3ll\u00e9ttel \u00e9s\u00a0a\u00a0gyermek fejl\u0151d\u00e9si mutat\u00f3ival, ugyanakkor a\u00a0kapcsolat ir\u00e1nya \u00e9s\u00a0er\u0151ss\u00e9ge \u00e9letkor, kontextus \u00e9s\u00a0m\u00e9r\u0151eszk\u00f6z szerint v\u00e1ltozhat (Albanese et al., 2019; Jones\u2013Prinz, 2005; Glatz et al., 2024). A\u00a0sz\u00fcl\u0151i \u00e9nhat\u00e9konys\u00e1g egyben m\u00f3dos\u00edthat\u00f3 t\u00e9nyez\u0151 is, mert t\u00f6bb tanulm\u00e1ny \u00e9s\u00a0program\u00e9rt\u00e9kel\u00e9s szerint c\u00e9lzott, k\u00e9szs\u00e9gf\u00f3kusz\u00fa beavatkoz\u00e1sokkal n\u00f6velhet\u0151, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen akkor, ha a\u00a0programok a\u00a0sz\u00fcl\u0151k t\u00e9nyleges siker\u00e9lm\u00e9ny\u00e9hez \u00e9s\u00a0\u00f6nszab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1hoz kapcsol\u00f3dnak (Bandura, 1997; Sanders, 2012).<\/p>\n

\u00a0<\/span><\/p>\n


\n\u00a0<\/span>
\nForr\u00e1s: Nagy Fanni arch\u00edvuma<\/em><\/span>
\n\u00a0<\/span><\/div>\n

Nemzetk\u00f6zi sz\u00fcl\u0151programok tapasztalatai<\/strong>\u00a0<\/em><\/p>\n

Triple P\u00a0\u2013\u00a0Positive Parenting Program<\/em>\u00a0<\/em><\/p>\n

A\u00a0Triple P t\u00f6bb szinten ny\u00fajt sz\u00fcl\u0151t\u00e1mogat\u00e1st, c\u00e9lja a\u00a0pozit\u00edv nevel\u00e9si strat\u00e9gi\u00e1k er\u0151s\u00edt\u00e9se, a\u00a0probl\u00e9m\u00e1s viselked\u00e9sek megel\u0151z\u00e9se \u00e9s\u00a0kezel\u00e9se, valamint a\u00a0sz\u00fcl\u0151i \u00f6nszab\u00e1lyoz\u00e1s t\u00e1mogat\u00e1sa (Sanders, 2012). A\u00a0rendszer hat\u00e1soss\u00e1g\u00e1t nagysz\u00e1m\u00fa vizsg\u00e1lat \u00f6sszegzi: a\u00a0metaanal\u00edzis a\u00a0gyermek-, sz\u00fcl\u0151- \u00e9s\u00a0csal\u00e1di kimenetek sz\u00e9les k\u00f6r\u00e9ben mutat kedvez\u0151 hat\u00e1sokat, ugyanakkor r\u00e1mutat a\u00a0heterogenit\u00e1sra \u00e9s\u00a0a\u00a0m\u00f3dszertani min\u0151s\u00e9g jelent\u0151s\u00e9g\u00e9re (Sanders et al., 2014). A\u00a0jelen szakszolg\u00e1lati sz\u00fcl\u0151csoport nem a\u00a0Triple P \u201eteljes rendszer\u00e9t\u201d veszi \u00e1t, hanem olyan, programokon \u00e1t\u00edvel\u0151 bizony\u00edt\u00e9k-alap\u00fa komponenseket adapt\u00e1l, mint a\u00a0k\u00e9szs\u00e9gf\u00f3kusz, a\u00a0struktur\u00e1lt gyakorl\u00e1s, a\u00a0meger\u0151s\u00edt\u00e9s \u00e9s\u00a0a\u00a0sz\u00fcl\u0151i \u00f6nszab\u00e1lyoz\u00e1s er\u0151s\u00edt\u00e9se (Sanders, 2012; Sanders et al., 2014).\u00a0<\/strong><\/p>\n

Incredible Years<\/em>\u00a0<\/em><\/p>\n

Az\u00a0Incredible Years (IY) programcsal\u00e1d szint\u00e9n er\u0151s bizony\u00edt\u00e9kalappal rendelkezik, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a\u00a0diszrupt\u00edv viselked\u00e9si neh\u00e9zs\u00e9gek cs\u00f6kkent\u00e9se \u00e9s\u00a0a\u00a0proszoci\u00e1lis viselked\u00e9s er\u0151s\u00edt\u00e9se ter\u00e9n (Menting et al., 2013). A\u00a0metaanal\u00edzis alapj\u00e1n az\u00a0IY sz\u00fcl\u0151tr\u00e9ningek hat\u00e9konyak, \u00e9s\u00a0a\u00a0kimenetekben megjelen\u0151 variabilit\u00e1s r\u00e9szben a\u00a0mint\u00e1k \u00e9s\u00a0megval\u00f3s\u00edt\u00e1si jellemz\u0151k k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geivel magyar\u00e1zhat\u00f3 (Menting et al., 2013). Az\u00a0IY egyik m\u00f3dszertani er\u0151ss\u00e9ge a\u00a0csoportos tanul\u00e1s, a\u00a0modellny\u00fajt\u00e1s \u00e9s\u00a0a\u00a0viselked\u00e9ses pr\u00f3b\u00e1k szerepe; ezek a\u00a0komponensek olyan \u00e1ltal\u00e1nos hat\u00e1smechanizmusokk\u00e9nt is \u00e9rtelmezhet\u0151k, amelyek m\u00e1s k\u00f6rnyezetbe (pl. szakszolg\u00e1lat) \u00e1t\u00fcltetve is m\u0171k\u00f6d\u0151k\u00e9pesek lehetnek (Menting et al., 2013).\u00a0<\/strong><\/p>\n

A\u00a0csoport elm\u00e9leti modellje<\/strong>\u00a0<\/strong><\/p>\n

A\u00a0csoport modellje szerint a\u00a0sz\u00fcl\u0151i \u00e9nhat\u00e9konys\u00e1g (PSE) n\u00f6vel\u00e9se k\u00f6zponti hat\u00e1smechanizmus, emelked\u00e9se k\u00f6zvet\u00edt\u0151 szerepet j\u00e1tszik a\u00a0sz\u00fcl\u0151i distressz cs\u00f6kken\u00e9s\u00e9ben, a\u00a0rugalmasabb nevel\u00e9si strat\u00e9gi\u00e1k hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151s\u00e9g\u00e9ben, \u00e9s\u00a0a\u00a0sz\u00fcl\u0151\u2013gyermek interakci\u00f3 min\u0151s\u00e9g\u00e9nek javul\u00e1s\u00e1ban (Bandura, 1997; Jones\u2013Prinz, 2005; Albanese et al., 2019). A\u00a0modell nem line\u00e1ris, hanem tranzakci\u00f3s szeml\u00e9let\u0171: a\u00a0sz\u00fcl\u0151i v\u00e1ltoz\u00e1sok visszahatnak a\u00a0gyermek viselked\u00e9s\u00e9nek \u00e9szlel\u00e9s\u00e9re \u00e9s\u00a0kezel\u00e9s\u00e9re, ami tov\u00e1bbi PSE-n\u00f6veked\u00e9st t\u00e1mogathat (Abidin, 1995; Bandura, 1997).<\/p>\n

Bandura (1997) szerint az\u00a0\u00f6nhat\u00e9konys\u00e1g n\u00e9gy els\u0151dleges forr\u00e1sb\u00f3l \u00e9p\u00fcl fel:<\/p>\n

(1) Mastery experiences: <\/em>A\u00a0csoport a\u00a0sz\u00fcl\u0151i kompetencia fejleszt\u00e9s\u00e9t mikroc\u00e9lok \u00e9s\u00a0j\u00f3l k\u00f6r\u00fclhat\u00e1rolt h\u00e9tk\u00f6znapi helyzetek ment\u00e9n szervezi. A\u00a0hangs\u00faly a\u00a0\u201ekivitelezhet\u0151\u201d strat\u00e9gi\u00e1k kipr\u00f3b\u00e1l\u00e1s\u00e1n, a\u00a0visszajelz\u00e9sen \u00e9s\u00a0a\u00a0tanuls\u00e1gok levon\u00e1s\u00e1n van. Az\u00a0\u00f6nhat\u00e9konys\u00e1g-elm\u00e9let alapj\u00e1n a\u00a0sikeres megk\u00fczd\u00e9s a\u00a0PSE leger\u0151sebb forr\u00e1sa.<\/p>\n

(2) Vikari\u00e1l\u00f3 tanul\u00e1s<\/em>: A csoport mint modell- \u00e9s\u00a0normaliz\u00e1l\u00f3 t\u00e9r \u00e9rtelmez\u0151dik. A\u00a0csoportfolyamatban a\u00a0hasonl\u00f3 helyzet\u0171 sz\u00fcl\u0151k adapt\u00edv megk\u00fczd\u00e9sei megfigyelhet\u0151k \u00e9s\u00a0tanulhat\u00f3k. Ez\u00a0k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen akkor er\u0151s, ha a\u00a0modell \u201ehozz\u00e1m hasonl\u00f3\u201d sz\u00fcl\u0151, \u00e9s\u00a0a\u00a0megold\u00e1s re\u00e1lis, h\u00e9tk\u00f6znapi. A\u00a0sz\u00fcl\u0151csoport egyik specifikus hozad\u00e9ka az\u00a0izol\u00e1ci\u00f3 cs\u00f6kkent\u00e9se \u00e9s\u00a0a\u00a0\u201enem vagyok egyed\u00fcl\u201d \u00e9lm\u00e9ny \u00e1t\u00e9l\u00e9se, amely a\u00a0PSE t\u00e1rsas-kognit\u00edv komponenseit t\u00e1mogathatja.\u00a0<\/em><\/p>\n

(3) Verb\u00e1lis meger\u0151s\u00edt\u00e9s: <\/em>A\u00a0csoportvezet\u0151 szerepe, hogy \u00edt\u00e9letmentes, konkr\u00e9t \u00e9s\u00a0viselked\u00e9shez k\u00f6t\u00f6tt visszajelz\u00e9sekkel er\u0151s\u00edtse a\u00a0sz\u00fcl\u0151k kompetencia\u00e9szlel\u00e9s\u00e9t. A\u00a0verb\u00e1lis meger\u0151s\u00edt\u00e9s \u00f6nmag\u00e1ban kev\u00e9sb\u00e9 er\u0151s, de a\u00a0Mastery tapasztalatokkal egy\u00fctt jelent\u0151sen hozz\u00e1j\u00e1rulhat a\u00a0PSE stabiliz\u00e1l\u00e1s\u00e1hoz.\u00a0<\/em><\/p>\n

(4) Fiziol\u00f3giai\u2013affekt\u00edv \u00e1llapotok szab\u00e1lyoz\u00e1sa:<\/em> A csoportban tan\u00edtott \u00e9rzelemszab\u00e1lyoz\u00f3 eszk\u00f6z\u00f6k azt a\u00a0mechanizmust c\u00e9lozz\u00e1k, hogy a\u00a0sz\u00fcl\u0151 a\u00a0saj\u00e1t arousal-\u00e1llapot\u00e1t ne a\u00a0\u201ekudarc\u201d jel\u00e9nek, hanem szab\u00e1lyozhat\u00f3 jelz\u00e9snek \u00e9rtelmezze. A\u00a0szab\u00e1lyozott \u00e1llapot hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151v\u00e9 teszi a\u00a0tanult k\u00e9szs\u00e9geket.<\/p>\n

A\u00a0szakszolg\u00e1lati sz\u00fcl\u0151csoport m\u00f3dszertani modellje akkor tekinthet\u0151 elm\u00e9letileg koherensnek, ha a\u00a0PSE n\u00f6vel\u00e9s\u00e9t mind a\u00a0n\u00e9gy forr\u00e1shoz kapcsolja, vil\u00e1gos \u00e9s\u00a0operacionaliz\u00e1lt beavatkoz\u00e1si elemek t\u00e1mogatj\u00e1k.<\/p>\n

A\u00a0szakszolg\u00e1lati keretben a\u00a0tan\u00e1csad\u00f3 pedag\u00f3gus sz\u00e1m\u00e1ra k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen relev\u00e1ns a\u00a0pszichoeduk\u00e1ci\u00f3, a\u00a0mindennapi nevel\u00e9si helyzetek struktur\u00e1lt feldolgoz\u00e1sa, az\u00a0int\u00e9zm\u00e9nyi egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s t\u00e1mogat\u00e1sa \u00e9s\u00a0a\u00a0sz\u00fcl\u0151i \u00f6nszab\u00e1lyoz\u00e1s fejleszt\u00e9se. Ezek mind olyan elemek, amelyek a\u00a0PSE n\u00f6vel\u00e9s\u00e9nek elm\u00e9leti modellj\u00e9be is k\u00f6zvetlen\u00fcl illeszkednek (Bandura, 1997; Jones\u2013Prinz, 2005; B\u00edr\u00f3, 2020).<\/p>\n

\u00a0<\/span><\/p>\n

<\/div>\n
\u00a0<\/span>
\nForr\u00e1s: Nagy Fanni arch\u00edvuma<\/em><\/span><\/div>\n

\u00a0<\/span><\/p>\n

\u00d6sszefoglal\u00e1s<\/strong>\u00a0<\/strong><\/p>\n

A\u00a0sz\u00fcl\u0151i \u00e9nhat\u00e9konys\u00e1got n\u00f6vel\u0151 csoport elm\u00e9leti megalapozotts\u00e1ga t\u00f6bb pill\u00e9ren nyugszik. A\u00a0modell a\u00a0PSE-t k\u00f6zponti mechanizmusk\u00e9nt kezeli, \u00e9s\u00a0Bandura n\u00e9gy \u00f6nhat\u00e9konys\u00e1g-forr\u00e1sa ment\u00e9n operacionaliz\u00e1lja a\u00a0beavatkoz\u00e1st, ami er\u0151s\u00edti a\u00a0m\u00f3dszertani koherenci\u00e1t.<\/p>\n

A\u00a0tanulm\u00e1nyban bemutatott sz\u00fcl\u0151i \u00e9nhat\u00e9konys\u00e1g-k\u00f6zpont\u00fa csoportmodell j\u00f3l illeszkedik a\u00a0j\u00f6v\u0151 iskol\u00e1j\u00e1nak szeml\u00e9let\u00e9hez, amely a\u00a0gyermek fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t rendszerszinten, partners\u00e9gben \u00e9s\u00a0prevenci\u00f3s f\u00f3kusz ment\u00e9n \u00e9rtelmezi. A\u00a0modell hangs\u00falya nem a\u00a0probl\u00e9m\u00e1k individualiz\u00e1l\u00e1s\u00e1n, hanem a\u00a0sz\u00fcl\u0151i kompetenci\u00e1k meger\u0151s\u00edt\u00e9s\u00e9n \u00e9s\u00a0az\u00a0egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9si mint\u00e1zatok fejleszt\u00e9s\u00e9n van. Ez\u00a0a megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s \u00f6sszhangban \u00e1ll a\u00a0j\u00f6v\u0151orient\u00e1lt pedag\u00f3giai ir\u00e1nyokkal, amelyek az\u00a0\u00e9nhat\u00e9konys\u00e1got, az\u00a0\u00f6nszab\u00e1lyoz\u00e1st \u00e9s\u00a0a\u00a0reflekt\u00edv m\u0171k\u00f6d\u00e9st alapvet\u0151 k\u00e9szs\u00e9geknek tekintik.<\/p>\n

A\u00a0bemutatott modell k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen relev\u00e1ns a\u00a0j\u00f6v\u0151 iskol\u00e1j\u00e1ban, ahol az\u00a0inkluz\u00edv nevel\u00e9s nemcsak pedag\u00f3giai m\u00f3dszer, hanem int\u00e9zm\u00e9nyi \u00e9s\u00a0szeml\u00e9leti alapelv. A\u00a0sz\u00fcl\u0151i \u00e9nhat\u00e9konys\u00e1g fejleszt\u00e9se r\u00e9v\u00e9n a\u00a0program k\u00f6zvetetten t\u00e1mogatja a\u00a0gyermekek tanul\u00e1si \u00e9s\u00a0viselked\u00e9si kimeneteit is. Mindezek alapj\u00e1n a\u00a0tanulm\u00e1nyban le\u00edrt m\u00f3dszer nemcsak a\u00a0jelenlegi ell\u00e1t\u00f3rendszerben alkalmazhat\u00f3, hanem a\u00a0j\u00f6v\u0151 iskol\u00e1j\u00e1nak egyik kulcsfontoss\u00e1g\u00fa, adapt\u00edv eszk\u00f6zek\u00e9nt is \u00e9rtelmezhet\u0151.\u00a0<\/strong><\/p>\n

A\u00a0tanulm\u00e1ny b\u00edr\u00e1lati folyamaton ment kereszt\u00fcl.<\/em><\/p>\n

\u00a0<\/span><\/p>\n

Felhaszn\u00e1lt irodalom<\/strong><\/p>\n

Abidin, Richard (1995): Parenting Stress Index<\/em> (3rd ed.). Psychological Assessment Resources., url: https:\u200b\/\/www\u200b.scirp\u200b.org\u200b\/reference\u200b\/References\u200bPapers?\u200bReferenceID=561821<\/a> (Let\u00f6lt\u00e9s ideje: 2025.\u00a0m\u00e1rcius\u00a020.)<\/p>\n

Albanese, Ariana M.\u00a0\u2013\u00a0Russo, Gabrielle R.\u00a0\u2013\u00a0Geller, Pamela A. (2019): The role of parental self-efficacy in parent and child well-being: A systematic review of associated outcomes<\/em>. In: Child: Care, Health and Development, 45.\u00a0\u00e9vf., 3.\u00a0sz., 333\u2013363., url: https:\u200b\/\/doi\u200b.org\u200b\/10\u200b.1111\u200b\/cch\u200b.12661<\/a> (Let\u00f6lt\u00e9s ideje: 2025.\u00a0november\u00a020.)<\/p>\n

Bandura, Albert (1997): Self-efficacy: The exercise of control<\/em>. W. H. Freeman., url: https:\u200b\/\/www\u200b.scribd\u200b.com\u200b\/document\u200b\/394892404\u200b\/Albert-Bandura-Self-Efficacy-The-Exercise-of-Control-W-H-Freeman-Co-1997-pdf<\/a> (Let\u00f6lt\u00e9s ideje: 2025.\u00a0december\u00a021.)<\/p>\n

B\u00edr\u00f3 Endre (2020, szerk.): Szakmai aj\u00e1nl\u00e1s a\u00a0beilleszked\u00e9si, tanul\u00e1si, magatart\u00e1si neh\u00e9zs\u00e9ggel (BTMN) k\u00fczd\u0151 gyermekek, tanul\u00f3k \u00f3vodai \u00e9s\u00a0iskolai nevel\u00e9s\u00e9hez-oktat\u00e1s\u00e1hoz<\/em>. Budapest, Oktat\u00e1si Hivatal., url: https:\u200b\/\/www\u200b.oktatas\u200b.hu\u200b\/pub_bin\u200b\/dload\u200b\/kozoktatas\u200b\/kerettanterv\u200b\/BTMN_\u200bszakmai_\u200bajanlas.pdf<\/a> (Let\u00f6lt\u00e9s ideje: 2025.\u00a0okt\u00f3ber\u00a016.)<\/p>\n

Fang, Yuan\u00a0\u2013\u00a0Boelens, Mirte\u00a0\u2013\u00a0Windhorst, Dafna A.\u00a0\u2013\u00a0Raat, Hein\u00a0\u2013\u00a0van Grieken, Amy (2021): Factors associated with parenting self-efficacy: A systematic review<\/em>. In: Journal of Advanced Nursing, February, 2641\u2013266., url: https:\u200b\/\/doi\u200b.org\u200b\/10\u200b.1111\u200b\/jan\u200b.14767<\/a> (Let\u00f6lt\u00e9s ideje: 2025.\u00a0okt\u00f3ber\u00a021.)<\/p>\n

Glatz, Terese\u00a0\u2013\u00a0Lippold, Melissa\u00a0\u2013\u00a0Chung, Gerard\u00a0\u2013\u00a0Jensen, Todd M. (2024): A\u00a0systematic review of parental self-efficacy among parents of school-age children and adolescents.<\/em> Adolescent Research Review, May, url: https:\u200b\/\/doi\u200b.org\u200b\/10\u200b.1007\u200b\/s40894-023-00216-w<\/a> (Let\u00f6lt\u00e9s ideje: 2026.\u00a0janu\u00e1r\u00a010.)<\/p>\n

Hayes, Sephanie A.\u00a0\u2013\u00a0Watson, Shelley L. (2013): The impact of parenting stress: A meta-analysis of studies comparing the experience of parenting stress in parents of children with and without autism spectrum disorder. <\/em>In: Journal of Autism and Developmental Disorders, 43.\u00a0\u00e9vf., 3.\u00a0sz., 629\u2013642., url: https:\u200b\/\/doi\u200b.org\u200b\/10\u200b.1007\u200b\/s10803-012-1604-y<\/a> (Let\u00f6lt\u00e9s ideje: 2026.\u00a0janu\u00e1r\u00a013.)<\/p>\n

Jones, Tracy L.\u00a0\u2013\u00a0Prinz, Ronald J. (2005): Potential roles of parental self-efficacy in parent and child adjustment: A review.<\/em> In: Clinical Psychology Review, 25.\u00a0\u00e9vf., 3.\u00a0sz., 341\u2013363., url: https:\u200b\/\/www\u200b.sciencedirect\u200b.com\u200b\/science\u200b\/article\u200b\/abs\u200b\/pii\u200b\/S02727358\u200b0500005X\u200b?via\u200b%3\u200bDihub<\/a> (Let\u00f6lt\u00e9s ideje: 2026.\u00a0janu\u00e1r 6.)<\/p>\n

Kir\u00e1ly Gabriella\u00a0\u2013\u00a0Vecsei T\u00fcnde\u00a0\u2013\u00a0Arat\u00f3 Domonkos\u00a0\u2013\u00a0Lugosin\u00e9 P\u00e1l Ildik\u00f3 (2015): A\u00a0nevel\u00e9si tan\u00e1csad\u00e1s szakszolg\u00e1lati protokollja<\/em>. Budapest, Educatio T\u00e1rsadalmi Szolg\u00e1ltat\u00f3 Nonprofit Kft. (T\u00c1MOP-3.4.2.B-12-2012-0001)., url: https:\u200b\/\/www\u200b.oktatas\u200b.hu\u200b\/pub_\u200bbin\u200b\/dload\u200b\/kozoktatas\u200b\/pedagogiai_\u200bszakszolgalat\u200b\/nevelesi-tanacsadas-szakszolgalati-protokoll.pdf<\/a> (Let\u00f6lt\u00e9s ideje: 2025.\u00a0okt\u00f3ber 6.)<\/p>\n

Menting, Ankie T. A.\u00a0\u2013\u00a0Orobio de Castro, Bram\u00a0\u2013\u00a0Matthys, Walter (2013): Effectiveness of the Incredible Years parent training to modify disruptive and prosocial child behavior: A meta-analytic review.<\/em> In: Clinical Psychology Review, 33.\u00a0\u00e9vf., 8.\u00a0sz., 901\u2013913., url: https:\u200b\/\/www\u200b.sciencedirect\u200b.com\u200b\/science\u200b\/article\u200b\/abs\u200b\/pii\u200b\/S02727358\u200b13000949?via%3\u200bDihub<\/a> (Let\u00f6lt\u00e9s ideje: 2025.\u00a0okt\u00f3ber\u00a026.)<\/p>\n

Sanders, Matthew (2012): Development, evaluation, and multinational dissemination of the Triple P\u2013Positive Parenting Program<\/em>. In: Annual Review of Clinical Psychology, 8.\u00a0sz., 345\u2013379., url: https:\u200b\/\/doi\u200b.org\u200b\/10\u200b.1146\u200b\/annurev-clinpsy-032511-143104<\/a> (Let\u00f6lt\u00e9s ideje: 2025.\u00a0okt\u00f3ber\u00a024.)<\/p>\n

Sanders, Matthew\u00a0\u2013\u00a0Kirby, James N.\u00a0\u2013\u00a0Tellegen, Cassandra\u00a0\u2013\u00a0Day, Jamin J. (2014): The Triple P\u2013Positive Parenting Program: A systematic review and meta-analysis of a\u00a0multi-level system of parenting support.<\/em> In: Clinical Psychology Review, 34.\u00a0\u00e9vf., 4.\u00a0sz., 337\u2013357., url: https:\u200b\/\/doi\u200b.org\u200b\/10\u200b.1016\u200b\/j\u200b.cpr\u200b.2014\u200b.04\u200b.003<\/a> (Let\u00f6lt\u00e9s ideje: 2025.\u00a0okt\u00f3ber 4.)<\/p>\n

Torda \u00c1gnes\u00a0\u2013\u00a0Nagyn\u00e9 R\u00e9z Ilona (2015): Alapprotokoll a\u00a0pedag\u00f3giai szakszolg\u00e1lati tev\u00e9kenys\u00e9gekhez<\/em>. Educatio T\u00e1rsadalmi Szolg\u00e1ltat\u00f3 Nonprofit Kft. (T\u00c1MOP-3.4.2.B-12-2012-0001)., url: https:\u200b\/\/www\u200b.oktatas\u200b.hu\u200b\/pub_\u200bbin\u200b\/dload\u200b\/kozoktatas\u200b\/pedagogiai_\u200bszakszolgalat\/Alapprotokoll_\u200ba_\u200bpedagogiai_\u200bszakszolgalati_\u200btevekenysegekhez.pdf<\/a> (Let\u00f6lt\u00e9s ideje: 2025.\u00a0szeptember 5.)<\/p>\n

15\/2013.\u00a0(II. 26.) EMMI rendelet a\u00a0pedag\u00f3giai szakszolg\u00e1lati int\u00e9zm\u00e9nyek m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9r\u0151l<\/em>. (2013). Nemzeti Jogszab\u00e1lyt\u00e1r., url: https:\u200b\/\/njt\u200b.hu\u200b\/jogszabaly\u200b\/2013-15-20-5H<\/a> (Let\u00f6lt\u00e9s ideje: 2025.\u00a0december 5.)<\/p>\n

\u00a0<\/span>
\nVissza a tartalomjegyz\u00e9kre<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

2026. m\u00e1jus\u2013j\u00fanius, XXXIII. \u00e9vfolyam, 9\u201310. sz\u00e1m, ISSN 2729-9066 A\u00a0cikk let\u00f6lt\u00e9se PDF form\u00e1tumban \u00a0 Tajtin\u00e9 Les\u00f3 Gy\u00f6rgyi Pedag\u00f3gusi kompetenciak\u00f6rben megval\u00f3s\u00edthat\u00f3 sz\u00fcl\u0151i \u00e9nhat\u00e9konys\u00e1g n\u00f6vel\u00e9s\u00e9t t\u00e1mogat\u00f3 csoportmodell \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sei \u00a0 A\u00a0pedag\u00f3giai szakszolg\u00e1lat ell\u00e1t\u00f3rendszer\u00e9ben egyre hangs\u00falyosabb\u00e1 v\u00e1lik az\u00a0a\u00a0szeml\u00e9let, miszerint a\u00a0gyermekek fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t t\u00e1mogat\u00f3 beavatkoz\u00e1sok hat\u00e9konys\u00e1ga jelent\u0151sen n\u00f6velhet\u0151, ha azok nem kiz\u00e1r\u00f3lag a\u00a0gyermekre ir\u00e1nyulnak, hanem a\u00a0csal\u00e1di rendszer eg\u00e9sz\u00e9t is megsz\u00f3l\u00edtj\u00e1k. Jelen tanulm\u00e1ny […]<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"_lmt_disableupdate":"no","_lmt_disable":"","footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"class_list":["post-29832","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-egyeb"],"acf":[],"modified_by":"decsiz","_links":{"self":[{"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/29832","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=29832"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/29832\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":29835,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/29832\/revisions\/29835"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=29832"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=29832"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=29832"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}