{"id":29865,"date":"2026-04-23T09:17:50","date_gmt":"2026-04-23T07:17:50","guid":{"rendered":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/?p=29865"},"modified":"2026-05-10T18:24:48","modified_gmt":"2026-05-10T16:24:48","slug":"xxxiii_09-10_11","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/xxxiii_09-10_11\/","title":{"rendered":"Matu\u0161 Lilla: A bar\u00e1ti kapcsolatok min\u0151s\u00e9ge \u00e9s a reziliencia kapcsolata serd\u00fcl\u0151korban"},"content":{"rendered":"

2026. m\u00e1jus\u2013j\u00fanius, XXXIII. \u00e9vfolyam, 9\u201310. sz\u00e1m, ISSN 2729-9066<\/strong><\/p>\n

A\u00a0cikk let\u00f6lt\u00e9se PDF form\u00e1tumban<\/a><\/p>\n

\u00a0<\/span><\/p>\n

Matu\u0161 Lilla<\/span><\/p>\n

A\u00a0bar\u00e1ti kapcsolatok min\u0151s\u00e9ge \u00e9s\u00a0a\u00a0reziliencia kapcsolata serd\u00fcl\u0151korban<\/span><\/strong><\/p>\n

\u00a0<\/strong><\/span><\/p>\n

Az\u00a0ember sz\u00e1mos megr\u00e1zk\u00f3dtat\u00e1son megy kereszt\u00fcl \u00e9lete sor\u00e1n. Ezekkel a\u00a0stresszorokkal szemben a\u00a0reziliencia teszi lehet\u0151v\u00e9 a\u00a0funkcion\u00e1lis fennmarad\u00e1st ( Szokolszky, Koml\u00f3si, 2015). Hejazi \u00e9s\u00a0 munkat\u00e1rsai azt tal\u00e1lt\u00e1k, hogy a\u00a0bar\u00e1ts\u00e1g befoly\u00e1solja a\u00a0reziliencia m\u00e9rt\u00e9k\u00e9t (Hejazi, 2011). Serd\u00fcl\u0151korban rengeteg neh\u00e9zs\u00e9ggel kell megk\u00fczdeni\u00fck az\u00a0egy\u00e9neknek a\u00a0t\u00e1rsas kapcsolatok ter\u00e9n, csak\u00fagy, mint a\u00a0beilleszked\u00e9s \u00e9s\u00a0a\u00a0kik\u00f6z\u00f6s\u00edt\u00e9s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 form\u00e1ival.<\/p>\n

A\u00a0reziliencia fogalma\u00a0<\/strong><\/p>\n

A\u00a0reziliencia<\/em> sz\u00f3 latin eredet\u0171, \u00e9s\u00a0arra utal, hogy az\u00a0egy\u00e9n k\u00e9pes a\u00a0neh\u00e9zs\u00e9geket, az\u00a0\u00e9letben fenn\u00e1ll\u00f3 v\u00e1ltoz\u00e1sokat vagy ak\u00e1r traumatikus esem\u00e9nyeket t\u00fal\u00e9lni \u00e9s\u00a0azokhoz alkalmazkodni, vagyis a\u00a0hull\u00e1mok ellen\u00e9re is k\u00e9pes a\u00a0felsz\u00ednen maradni (Zimbardo, Johnson, McCann, 2018). Ezt a\u00a0jelens\u00e9get els\u0151sorban olyan kisgyermekek eset\u00e9ben figyelt\u00e9k meg, akik a\u00a0sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges \u00e9lethelyzeteket k\u00f6vet\u0151en is k\u00e9nytelenek voltak helyt\u00e1llni. A\u00a0k\u00e9s\u0151bbiekben a\u00a0reziliencia-kutat\u00e1sok kiterjedtek feln\u0151ttekre is, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen traumatikus helyzetekkel\u00a0\u2013\u00a0p\u00e9ld\u00e1ul szenved\u00e9ssel, hal\u00e1llal vagy vesztes\u00e9ggel\u00a0\u2013\u00a0szemben\u00e9z\u0151 szem\u00e9lyek eset\u00e9ben (Urb\u00e1n, Kov\u00e1cs, 2016).<\/p>\n

A\u00a0reziliencia m\u00e9rt\u00e9ke egy\u00e9nenk\u00e9nt elt\u00e9rhet (Urb\u00e1n, Kov\u00e1cs, 2016). Masten egyfajta szem\u00e9lyis\u00e9gjegyk\u00e9nt hivatkozik r\u00e1, melynek jellemz\u0151je a\u00a0bels\u0151 kontroll \u00e9s\u00a0az\u00a0emp\u00e1tia. A\u00a0reziliencia forr\u00e1sai k\u00f6z\u00e9 szem\u00e9lyes t\u00e9nyez\u0151k \u00e9s\u00a0szem\u00e9lyis\u00e9gjegyek is tartoznak, p\u00e9ld\u00e1ul az\u00a0\u00e9n-hat\u00e9konys\u00e1g, az\u00a0\u00f6nbecs\u00fcl\u00e9s \u00e9s\u00a0az\u00a0optimizmus is. Tov\u00e1bb\u00e1 meghat\u00e1rozz\u00e1k biol\u00f3giai t\u00e9nyez\u0151k is, ugyanis az\u00a0agyi v\u00e1ltoz\u00e1sok \u00e9s\u00a0egy\u00e9b biol\u00f3giai folyamatok befoly\u00e1ssal lehetnek a\u00a0negat\u00edv \u00e9rzelmek m\u00e9rs\u00e9kl\u00e9s\u00e9nek k\u00e9pess\u00e9g\u00e9re, enn\u00e9lfogva hat\u00e1ssal b\u00edrhatnak a\u00a0k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le viszontags\u00e1gokkal szembeni ellen\u00e1ll\u00f3k\u00e9pess\u00e9gre. A\u00a0k\u00f6rnyezeti t\u00e9nyez\u0151k k\u00f6z\u00fcl kiemelten fontos a\u00a0szoci\u00e1lis t\u00e1mogat\u00e1s, amely\u00a0 a\u00a0csal\u00e1di \u00e9s\u00a0kort\u00e1rsi kapcsolatok form\u00e1j\u00e1ban is megjelenhet (Herman, Stewart, Diaz, Berger, Jackson, Yuen, 2011).<\/p>\n

A\u00a0serd\u00fcl\u0151kor<\/strong><\/p>\n

A\u00a0serd\u00fcl\u0151kor\u00a0\u2013\u00a0vagy m\u00e1snev\u00e9n pubert\u00e1skor\u00a0\u2013\u00a0az\u00a0\u00e9let els\u0151 \u00e9vtizede ut\u00e1n bek\u00f6vetkez\u0151 fejl\u0151d\u00e9si szakasz, mely tem\u00e9rdek biol\u00f3giai v\u00e1ltoz\u00e1ssal j\u00e1r. A\u00a0fiatalok egyre \u00e9rettebb kapcsolatokat kezdenek kialak\u00edtani kort\u00e1rsaikkal, tov\u00e1bb\u00e1 elsaj\u00e1t\u00edtj\u00e1k a\u00a0feln\u0151ttkorra jellemz\u0151 t\u00e1rsadalmi szerepeket (Cole, Sheila, 2003). Egyre jobban szeretn\u00e9nek f\u00fcggetlenedni a\u00a0sz\u00fcleikt\u0151l, \u00e9s\u00a0egyre nagyobb szerepet t\u00f6ltenek be \u00e9let\u00fckben a\u00a0bar\u00e1ti kapcsolatok.<\/p>\n

Kih\u00edv\u00e1sok serd\u00fcl\u0151korban<\/strong><\/p>\n

A\u00a0serd\u00fcl\u0151k gyakran k\u00fczdenek beilleszked\u00e9si neh\u00e9zs\u00e9gekkel, amelyek ak\u00e1r kik\u00f6z\u00f6s\u00edt\u00e9shez is vezethetnek. A\u00a0megfelel\u0151 szoci\u00e1lis k\u00e9szs\u00e9gek azonban seg\u00edts\u00e9g\u00fckre lehetnek a\u00a0fiataloknak abban, hogy elker\u00fclj\u00e9k a\u00a0kirekeszt\u00e9s lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t, mivel k\u00f6nnyebben tudnak interakci\u00f3ba l\u00e9pni kort\u00e1rsaikkal (Carter, Trinh, 2018). A\u00a0kik\u00f6z\u00f6s\u00edt\u00e9s hatalmas fenyeget\u00e9st jelenthet a\u00a0pubert\u00e1sok \u00e9let\u00e9ben, mivel cs\u00f6kkentheti az\u00a0\u00f6nbecs\u00fcl\u00e9s\u00fcket \u00e9s\u00a0szorong\u00e1st eredm\u00e9nyezhet. A\u00a0mag\u00e1ny \u00e9s\u00a0az\u00a0izol\u00e1ci\u00f3 a\u00a0kort\u00e1rsakt\u00f3l rendk\u00edv\u00fcl f\u00e1jdalmas lehet ebben az\u00a0\u00e9letkorban, amikor igaz\u00e1n fontoss\u00e1 v\u00e1lnak a\u00a0kort\u00e1rskapcsolatok.<\/p>\n

A\u00a0bar\u00e1ts\u00e1g \u00e9s\u00a0a\u00a0t\u00e1rsas t\u00e1mogat\u00e1s szerepe<\/strong><\/p>\n

A\u00a0serd\u00fcl\u0151korban jelent\u0151sen \u00e1tszervez\u0151dik a\u00a0t\u00e1rsas \u00e9let. A\u00a0fiatalok sz\u00e1mottev\u0151en t\u00f6bb id\u0151t kezdenek t\u00f6lteni bar\u00e1taikkal, mint a\u00a0csal\u00e1djuk k\u00f6r\u00e9ben. Ebben az\u00a0\u00e9letkorban m\u00e1r kev\u00e9sb\u00e9 kontroll\u00e1lj\u00e1k a\u00a0feln\u0151ttek, hogy mikor, mit csin\u00e1lnak, mivel a\u00a0szabadid\u0151s tev\u00e9kenys\u00e9g egyre ink\u00e1bb a\u00a0sz\u00fcl\u0151k jelenl\u00e9te n\u00e9lk\u00fcl zajlik. Megn\u00f6vekszik a\u00a0nemek k\u00f6z\u00f6tti interakci\u00f3 is. A\u00a0fiatalok els\u0151sorban a\u00a0saj\u00e1t nem\u00fckkel egyez\u0151 bar\u00e1ts\u00e1gokat alak\u00edtanak ki, majd elkezdenek \u00e9rdekl\u0151dni a\u00a0m\u00e1sik nem ir\u00e1nt is. A\u00a0valahov\u00e1 tartoz\u00e1s \u00e9rz\u00e9se kiemelten fontoss\u00e1 v\u00e1lik az\u00a0\u00e9let\u00fckben, \u00edgy a\u00a0csoportokba szervez\u0151d\u00e9s egyre jellemz\u0151bb\u00e9 v\u00e1lik (Cole, Sheila, 2003).<\/p>\n

A\u00a0bar\u00e1ts\u00e1g min\u0151s\u00e9ge \u00e9s\u00a0a\u00a0reziliencia k\u00f6z\u00f6tti kapcsolat<\/strong><\/p>\n

Ahogy a\u00a0t\u00e1rsak, \u00fagy a\u00a0t\u00e1rsas t\u00e1mogat\u00e1s is fontos szerepet kap a\u00a0serd\u00fcl\u0151k \u00e9let\u00e9ben. Hejazi \u00e9s\u00a0munkat\u00e1rsai pozit\u00edv, szignifik\u00e1ns kapcsolatot tal\u00e1ltak a\u00a0bar\u00e1ts\u00e1g min\u0151s\u00e9ge \u00e9s\u00a0a\u00a0rugalmass\u00e1g k\u00f6z\u00f6tt (Hejazi, 2011). Van Harmelen \u00e9s\u00a0munkat\u00e1rsai kutat\u00e1suk sor\u00e1n azt tal\u00e1lt\u00e1k, hogy a\u00a0bar\u00e1ti t\u00e1mogat\u00e1s pozit\u00edv el\u0151rejelz\u0151je a\u00a0k\u00e9s\u0151bbi reziliens m\u0171k\u00f6d\u00e9snek (Van Harmelen, Kievit, Neufeld, Jones, Bullmore, 2017).<\/p>\n

Hipot\u00e9zisek<\/strong><\/p>\n

Kutat\u00e1somban a\u00a0k\u00f6vetkez\u0151 hipot\u00e9ziseket fogalmaztam meg:<\/p>\n

H1: A\u00a0bar\u00e1ti kapcsolatok min\u0151s\u00e9ge \u00e9s\u00a0a\u00a0serd\u00fcl\u0151k rezilienci\u00e1ja k\u00f6z\u00f6tt szignifik\u00e1ns kapcsolat van.<\/p>\n

H2: A\u00a0bar\u00e1ti kapcsolatok min\u0151s\u00e9ge \u00e9s\u00a0a\u00a0serd\u00fcl\u0151k rezilienci\u00e1ja k\u00f6z\u00f6tt pozit\u00edv kapcsolat van.<\/p>\n

A\u00a0hipot\u00e9zisek alapj\u00e1t kor\u00e1bbi empirikus kutat\u00e1sok k\u00e9pezik, amelyek pozit\u00edv kapcsolatot tal\u00e1ltak a\u00a0bar\u00e1ts\u00e1g min\u0151s\u00e9ge \u00e9s\u00a0a\u00a0reziliencia k\u00f6z\u00f6tt (Hejazi, 2011; Van Harmelen et al., 2017). Tov\u00e1bb\u00e1 Harmelen \u00e9s\u00a0munkat\u00e1rsai kutat\u00e1sa azt tal\u00e1lta, hogy a\u00a0bar\u00e1ts\u00e1g min\u0151s\u00e9g\u00e9nek a\u00a0v\u00e1ltoz\u00e1sa pozit\u00edv kapcsolatban \u00e1ll a\u00a0reziliens m\u0171k\u00f6d\u00e9s v\u00e1ltoz\u00e1saival 14-17\u00a0\u00e9ves serd\u00fcl\u0151kn\u00e9l (Van Harmelen, Kievit, Neufeld, Jones, Bullmore, 2017).<\/p>\n

Minta<\/strong><\/p>\n

A\u00a0kutat\u00e1s alapj\u00e1ul egy\u00a0654\u00a0elemsz\u00e1m\u00fa minta szolg\u00e1lt. A\u00a0mint\u00e1ba mind l\u00e1nyok, mind fi\u00fak szerepeltek, 11\u00a0\u00e9ves kort\u00f3l eg\u00e9szen 16\u00a0\u00e9ves koroszt\u00e1lyig. A\u00a0kutat\u00e1sr\u00f3l val\u00f3 t\u00e1j\u00e9koztat\u00f3t \u00e9s\u00a0a\u00a0hozz\u00e1j\u00e1rul\u00f3 nyilatkozatot eljuttattuk a\u00a0sz\u00fcl\u0151kh\u00f6z nyomtatott vagy online form\u00e1ban. Minden kit\u00f6lt\u0151 egyedi jelig\u00e9t kapott, amit az\u00a0online form\u00e1ban elk\u00e9sz\u00edtett Google forms-ba a\u00a0k\u00e9rd\u0151\u00edv kit\u00f6lt\u00e9sekor k\u00f6telez\u0151 volt megadni. A\u00a0mintav\u00e9tel k\u00e9nyelmi \u00e9s\u00a0h\u00f3labda m\u00f3dszerrel t\u00f6rt\u00e9nt, mely r\u00e9szben interneten kereszt\u00fcl, r\u00e9szben szem\u00e9lyesen t\u00f6rt\u00e9nt \u00e1ltal\u00e1nos \u00e9s\u00a0k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1kban.<\/p>\n

\n\n\n\n\n
\n
a<\/span><\/div>\n
1.\u00a0\u00e1bra: A\u00a0mint\u00e1ban r\u00e9sztvev\u0151k sz\u00e1ma \u00e9s\u00a0\u00e1tlag\u00e9letkora
\nForr\u00e1s: A\u00a0szerz\u0151<\/em><\/div>\n<\/caption>\n
V\u00e1ltoz\u00f3<\/strong><\/td>\nElemsz\u00e1m<\/strong><\/td>\n\u00c1tlag<\/strong><\/td>\nM\u00f3dusz<\/strong><\/td>\nMedi\u00e1n<\/strong><\/td>\n<\/tr>\n
Kor<\/strong><\/td>\n\n
654<\/div>\n<\/td>\n
\n
14,32<\/div>\n<\/td>\n
\n
15<\/div>\n<\/td>\n
\n
15<\/div>\n<\/td>\n<\/tr>\n<\/tbody>\n<\/table>\n<\/div>\n

Vizsg\u00e1lati eszk\u00f6z\u00f6k, v\u00e1ltoz\u00f3k<\/strong><\/p>\n

A\u00a0vizsg\u00e1lat egy\u00a0nagyobb kutat\u00e1s keret\u00e9ben val\u00f3sult meg, amely a\u00a0serd\u00fcl\u0151k adaptivit\u00e1s\u00e1t \u00e9s\u00a0j\u00f3ll\u00e9t\u00e9t vizsg\u00e1lja. A\u00a0kutat\u00e1svezet\u0151 Dr.\u00a0K\u00f6vesi Andrea \u00e9s\u00a0Dr.\u00a0R\u00f3zsa S\u00e1ndor. A\u00a0\u00a0kutat\u00e1s kiindul\u00f3pontja, hogy a\u00a0serd\u00fcl\u0151kor egy\u00a0rendk\u00edv\u00fcl kritikus id\u0151szak a\u00a0serd\u00fcl\u0151k \u00e9let\u00e9ben, amely sor\u00e1n rengeteg v\u00e1ltoz\u00e1s \u00e9ri \u0151ket. A\u00a0kutat\u00e1s c\u00e9lja, hogy megvizsg\u00e1lja, a\u00a0serd\u00fcl\u0151k szempontj\u00e1b\u00f3l mi az, ami hozz\u00e1j\u00e1rul a\u00a0j\u00f3ll\u00e9t\u00fckh\u00f6z ebben a\u00a0terhekkel \u00e9s\u00a0kih\u00edv\u00e1sokkal teli id\u0151szakban. A\u00a0k\u00e9rd\u0151\u00edvben k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 sk\u00e1l\u00e1kat, konstruktumokat alkalmaztunk a\u00a0m\u00e9r\u0151eszk\u00f6z\u00f6k ment\u00e9n, ilyenek a\u00a0Szociodemogr\u00e1fiai k\u00e9rd\u00e9sek, a\u00a0Connor-Davidson Reziliencia sk\u00e1la 10\u00a0(CD-RISC-10), a\u00a0Kidscreen-27, a\u00a0K\u00e9pess\u00e9gek \u00e9s\u00a0neh\u00e9zs\u00e9gek k\u00e9rd\u0151\u00edv (SDQ), a\u00a0CAMM, a\u00a0GSES, a\u00a0BFI 10, a\u00a0PSS, az\u00a0RFQ-Y. A\u00a0vizsg\u00e1lathoz olyan standardiz\u00e1lt m\u00e9r\u0151eszk\u00f6z\u00f6ket v\u00e1lasztottam, melyekkel m\u00e9rhet\u0151 a\u00a0serd\u00fcl\u0151k rezilienci\u00e1ja \u00e9s\u00a0a\u00a0bar\u00e1ts\u00e1gok min\u0151s\u00e9ge. A\u00a0kutat\u00e1s szempontj\u00e1b\u00f3l relev\u00e1ns m\u00e9r\u0151eszk\u00f6z\u00f6k a\u00a0CD-RISC-10\u00a0\u00e9s\u00a0a\u00a0Kidscreen.<\/p>\n

CD-RISC-10<\/strong><\/p>\n

A\u00a0CD-RISC-10, azaz a\u00a0Connor-Davidson Reziliencia K\u00e9rd\u0151\u00edv 10\u00a0itemes v\u00e1ltozata a\u00a0lelki ellen\u00e1ll\u00f3 k\u00e9pess\u00e9g m\u00e9r\u00e9s\u00e9re kifejlesztett m\u00e9r\u0151eszk\u00f6z. Az\u00a0itemek Connor-Davidson Reziliencia Sk\u00e1l\u00e1j\u00e1nak 25\u00a0itemes v\u00e1ltozat\u00e1b\u00f3l erednek. A\u00a0CD-RISC olyan dimenzi\u00f3kat foglal mag\u00e1ba, melyekkel m\u00e9rhet\u0151 a\u00a0reziliens m\u0171k\u00f6d\u00e9s. (Pl.: 6.\u00a0l\u00e1tom a\u00a0dolgok emberi oldal\u00e1t). Az\u00a0eredeti 25\u00a0itemes m\u00e9r\u0151eszk\u00f6z\u00f6n a\u00a0kit\u00f6lt\u0151k 5\u00a0fok\u00fa Likert-ska\u0301la\u0301n (0\u00a0= egya\u0301ltala\u0301n nem igaz, mi\u0301g a\u00a04\u00a0= szinte mindig igaz) e\u0301rte\u0301kelik az\u00a0egyes te\u0301teleket. A\u00a0k\u00e9rd\u0151\u00edv kit\u00f6lt\u00e9se sor\u00e1n 0-100\u00a0pontot lehet el\u00e9rni. Min\u00e9l magasabb \u00e9rt\u00e9ket \u00e9r el az\u00a0egy\u00e9n, ann\u00e1l magasabb rezilienci\u00e1val rendelkezik. Az\u00a0eredeti 25\u00a0itemes k\u00e9rd\u0151\u00edv Cronbach-alfa \u00e9rt\u00e9ke: 0.89\u00a0(J\u00e1rai, Vajda, Hargitai, Nagy, Cs\u00f3k\u00e1si, Kiss, 2015).<\/p>\n

A\u00a0CD-RISC r\u00f6vid\u00edtett, 10\u00a0itemes magyar v\u00e1ltozata alkalmas betegcsoport \u00e9s\u00a0eg\u00e9szs\u00e9ges kontrollcsoport elk\u00fcl\u00f6n\u00edt\u00e9s\u00e9re a\u00a0reziliencia \u00e9rt\u00e9ket figyelembe v\u00e9ve. A\u00a0k\u00e9rd\u0151\u00edv Cronbach-alfa \u00e9rt\u00e9ke: 0.851.<\/p>\n

A\u00a0v\u00e1laszok t\u00e9teleib\u0151l egy\u00a0k\u00f6z\u00f6s v\u00e1ltoz\u00f3t k\u00e9sz\u00edtettem. Az\u00a0\u00e9rt\u00e9keket \u00f6sszeadtam s\u00a0\u00e1tlagoltam. Ennek a\u00a0v\u00e1ltoz\u00f3nak REZMER az\u00a0elnevez\u00e9se.<\/p>\n

Kidscreen-27<\/strong><\/p>\n

Az\u00a0\u00e1ltalam is haszn\u00e1lt Kidscreen 27\u00a0t\u00e9teles v\u00e1ltozat\u00e1t a\u00a0hosszabb, 52\u00a0t\u00e9teles v\u00e1ltozatb\u00f3l vezett\u00e9k le, \u00e9s\u00a0keresztmetszeti felm\u00e9r\u00e9s keret\u00e9ben 13\u00a0eur\u00f3pai orsz\u00e1gban 8-18\u00a0\u00e9ves fiatalok k\u00f6r\u00e9ben v\u00e9gezt\u00e9k el (Robitail, Ravens-Sieberer, Simeoni, Rajmil, Bruil, Power, 2007). A\u00a0k\u00e9rd\u0151\u00edv lehet\u0151v\u00e9 teszi a\u00a0gyermekek eg\u00e9szs\u00e9ggel kapcsolatos \u00e9letmin\u0151s\u00e9g\u00e9nek k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 aspektusainak felm\u00e9r\u00e9s\u00e9t. A\u00a0k\u00f6vetkez\u0151 \u00f6t dimenzi\u00f3 m\u00e9r\u00e9s\u00e9t biztos\u00edtja: fizikai j\u00f3ll\u00e9t, pszichol\u00f3giai j\u00f3ll\u00e9t, auton\u00f3mia \u00e9s\u00a0sz\u00fcl\u0151i kapcsolatok, kort\u00e1rs \u00e9s\u00a0t\u00e1rsas t\u00e1mogat\u00e1s, iskolai k\u00f6rnyezet. A\u00a0k\u00e9rd\u0151\u00edv cronbach-alfa eredm\u00e9nye magasabb, mint 0,7.<\/p>\n

A\u00a0kutat\u00e1s sor\u00e1n az\u00a0egyik alkalmazott m\u00e9r\u0151eszk\u00f6z a\u00a0Kidscreen-27, melyen a\u00a0v\u00e1laszok t\u00e9teleib\u0151l egy\u00a0k\u00f6z\u00f6s v\u00e1ltoz\u00f3t k\u00e9sz\u00edtettem. Az\u00a0\u00e9rt\u00e9keket \u00f6sszeadtam s\u00a0\u00e1tlagoltam. Ennek a\u00a0v\u00e1ltoz\u00f3nak BARMIN az\u00a0elnevez\u00e9se.<\/p>\n

Vizsg\u00e1lati elj\u00e1r\u00e1s<\/strong><\/p>\n

A\u00a0m\u0171helymunk\u00e1ban keresztmetszeti k\u00e9rd\u0151\u00edves vizsg\u00e1latot v\u00e9geztem. Az\u00a0adatok begy\u0171jt\u00e9s\u00e9t szakt\u00e1rsaimmal egy\u00fcttesen gy\u0171jt\u00f6tt\u00fck be. A\u00a0k\u00e9rd\u0151\u00edvek kit\u00f6lt\u00e9se 2024.okt\u00f3ber 9.\u00a0\u00e9s\u00a02024.december 7.\u00a0k\u00f6z\u00f6tti id\u0151szakot \u00f6lelte fel. A\u00a0v\u00e1laszok felv\u00e9tele anonim m\u00f3don ment v\u00e9gbe, mindenki egyedi jelig\u00e9t kapott. A\u00a0kutat\u00e1s etikai enged\u00e9lysz\u00e1ma: BTK\/476-1\/2023<\/p>\n

Eredm\u00e9nyek<\/strong><\/p>\n

A\u00a0k\u00f6vetkez\u0151kben a\u00a0hipot\u00e9ziseim statisztikai elemz\u00e9s\u00e9t k\u00edv\u00e1nom elv\u00e9gezni, s\u00a0r\u00e1vil\u00e1g\u00edtani arra, hogy beigazol\u00f3dnak-e vagy sem. Kor\u00e1bban m\u00e1r eml\u00edt\u00e9st tettem arr\u00f3l, hogy Hejazi \u00e9s\u00a0munkat\u00e1rsai kutat\u00e1sa pozit\u00edv szignifik\u00e1ns kapcsolatot tal\u00e1ltak a\u00a0bar\u00e1ts\u00e1g min\u0151s\u00e9ge \u00e9s\u00a0a\u00a0reziliencia k\u00f6z\u00f6tt (Hejazi, 2011), tov\u00e1bb\u00e1 Harmelen \u00e9s\u00a0munkat\u00e1rsai pozit\u00edv kapcsolatot tal\u00e1ltak a\u00a0bar\u00e1ts\u00e1g min\u0151s\u00e9g\u00e9nek a\u00a0v\u00e1ltoz\u00e1sa \u00e9s\u00a0a\u00a0reziliens m\u0171k\u00f6d\u00e9s k\u00f6z\u00f6tt (Van Harmelen, Kievit, Neufeld, Jones, Bullmore, 2017).\u00a0 A\u00a0statisztikai elemz\u00e9st a\u00a0JASP (Jeffrey\u2019s\u00a0Amazing Statistics Program) 0.18.3-as verzi\u00f3j\u00e1n v\u00e9geztem el. Az\u00a0\u00f6sszegy\u0171jt\u00f6tt adatokat Excelben szerkesztettem, \u00e9s\u00a0az\u00a0\u00faj v\u00e1ltoz\u00f3kat is ebben a\u00a0programban hoztam l\u00e9tre (REZMER, BARMIN).<\/p>\n

Le\u00edr\u00f3 statisztik\u00e1k<\/strong><\/p>\n

A kezdetben 658 f\u0151t tartalmaz\u00f3 adatb\u00e1zis v\u00e9g\u00fcl 654 kit\u00f6lt\u0151re reduk\u00e1l\u00f3dott.\u00a0 Ennek a v\u00e1laszok ment\u00e9n felmer\u00fcl\u0151 hi\u00e1nyoss\u00e1gok az oka. Az \u0151 adataik kit\u00f6rl\u00e9sre ker\u00fcltek az \u00e1ltalam felhaszn\u00e1lt adatb\u00e1zisb\u00f3l. Az \u00e1tlag \u00e9letkor 14,32 \u00e9v, a medi\u00e1n az 15 \u00e9v, a m\u00f3duszuk pedig szint\u00e9n 15 \u00e9v.<\/p>\n

A\u00a0kutat\u00e1sban \u00e1ltalam haszn\u00e1lt sk\u00e1l\u00e1k megb\u00edzhat\u00f3s\u00e1g\u00e1nak eredm\u00e9nye:<\/strong><\/p>\n

A\u00a0REZMER sk\u00e1la megb\u00edzhat\u00f3s\u00e1ga\u00a0 (\u0251>0.6). Ez\u00a0megfelel\u0151 \u00e9rt\u00e9k, mivel j\u00f3val 0,6\u00a0feletti \u00e9rt\u00e9ket kaptam. A\u00a0BARMIN sk\u00e1la reliabilit\u00e1sa is (\u0251>0.6), ami szint\u00fagy megfelel a\u00a0k\u00f6vetelm\u00e9nyeknek.<\/p>\n

A\u00a0REZMER v\u00e1ltoz\u00f3 eset\u00e9ben az\u00a0elemsz\u00e1m 654\u00a0\u00e9s\u00a0\u00e1tlagosan 4.521\u00a0\u00e9rt\u00e9ket adtak meg a\u00a0kit\u00f6lt\u0151k. Az\u00a0\u00e1tlagos sz\u00f3r\u00e1s 1.219\u00a0volt. A\u00a0minimum \u00e9rt\u00e9k 0.000, a\u00a0maximum \u00e9rt\u00e9k 7.270\u00a0volt. A\u00a0BARMIN v\u00e1ltoz\u00f3n\u00e1l az\u00a0elemsz\u00e1m megegyezik, ugyan\u00fagy 654\u00a0\u00e9s\u00a0\u00e1tlagosan 5.725\u00a0\u00e9rt\u00e9ket adtak meg a\u00a0v\u00e1laszad\u00f3k. Az\u00a0\u00e1tlagos sz\u00f3r\u00e1s 1.098, a\u00a0minimum \u00e9rt\u00e9k 2.225, m\u00edg a\u00a0maximum 7.970\u00a0volt.<\/p>\n

\n\n\n\n\n\n
\n
a<\/span><\/div>\n
2.\u00a0\u00e1bra: A\u00a0kutat\u00e1sban \u00e1ltalam haszn\u00e1lt sk\u00e1l\u00e1k megb\u00edzhat\u00f3s\u00e1g\u00e1nak eredm\u00e9nye
\nForr\u00e1s: A\u00a0szerz\u0151<\/em><\/div>\n<\/caption>\n
V\u00e1ltoz\u00f3<\/strong><\/td>\nCronbach-alfa<\/strong><\/td>\n<\/tr>\n
REZMER<\/strong><\/td>\n0.792<\/td>\n<\/tr>\n
BARMIN<\/strong><\/td>\n0.934<\/td>\n<\/tr>\n<\/tbody>\n<\/table>\n<\/div>\n

A\u00a0hipot\u00e9zis elleno\u030brz\u00e9se<\/strong><\/p>\n

Az\u00a0els\u0151 hipot\u00e9zisem a\u00a0k\u00f6vetkez\u0151 volt: a bar\u00e1ti kapcsolatok min\u0151s\u00e9ge nem f\u00fcggetlen a\u00a0serd\u00fcl\u0151k ellen\u00e1ll\u00f3k\u00e9pess\u00e9g\u00e9t\u0151l<\/em>. Ennek vizsg\u00e1lat\u00e1hoz kvantitat\u00edv v\u00e1ltoz\u00f3k korrel\u00e1ci\u00f3s tesztj\u00e9t v\u00e9geztem el. A normalit\u00e1s vizsg\u00e1lat\u00e1hoz a Shapiro Wilk tesztet csin\u00e1ltam. Ennek eredm\u00e9nyek\u00e9nt azt kaptam, hogy egyik v\u00e1ltoz\u00f3 sem norm\u00e1lis eloszl\u00e1s\u00fa. A normalit\u00e1st k\u00fcl\u00f6n-k\u00fcl\u00f6n \u00e9s egy\u00fcttesen sem kaptam meg (p<0.05). A normalit\u00e1s hi\u00e1nya miatt Spearman-korrel\u00e1ci\u00f3t alkalmaztam, melynek eredm\u00e9nye szignifik\u00e1ns kapcsolatot mutat (p<0.05), (rho=0.403). Ennek hat\u00e1sm\u00e9rt\u00e9ke er\u0151s, mivel 0,3 feletti. A Kendall-teszt eredm\u00e9nye kimutatta, hogy szignifik\u00e1ns kapcsolat van a k\u00e9t v\u00e1ltoz\u00f3 k\u00f6z\u00f6tt (p<0.05), (tau-b=0.287). Ennek hat\u00e1sm\u00e9rt\u00e9ke k\u00f6zepes er\u0151ss\u00e9g\u0171. A kapott eredm\u00e9nyem tekintet\u00e9ben teh\u00e1t az els\u0151 hipot\u00e9zisem beigazol\u00f3dott.<\/p>\n

A\u00a0m\u00e1sodik hipot\u00e9zisem a\u00a0k\u00f6vetkez\u0151 volt: a bar\u00e1ti kapcsolatok min\u0151s\u00e9ge \u00e9s\u00a0a\u00a0serd\u00fcl\u0151k ellen\u00e1ll\u00f3k\u00e9pess\u00e9ge k\u00f6z\u00f6tt pozit\u00edv kapcsolat van<\/em>. A\u00a0robosztus pr\u00f3b\u00e1k eredm\u00e9nyei pozit\u00edv el\u0151jel\u0171ek, enn\u00e9lfogva pozit\u00edv kapcsolatra k\u00f6vetkeztethet\u00fcnk a\u00a0k\u00e9t v\u00e1ltoz\u00f3 k\u00f6z\u00f6tt. \u00cdgy a\u00a0m\u00e1sodik hipot\u00e9zisemet is megtartom, beigazol\u00f3dott.<\/p>\n

Az\u00a0eredm\u00e9nyek al\u00e1t\u00e1masztj\u00e1k azt a\u00a0felt\u00e9telez\u00e9st, hogy a\u00a0pozit\u00edv kort\u00e1rskapcsolatok v\u00e9d\u0151faktork\u00e9nt m\u0171k\u00f6dhetnek serd\u00fcl\u0151korban. Ebb\u0151l kifoly\u00f3lag elmondhat\u00f3, hogy az\u00a0eredm\u00e9nyeim \u00f6sszhangban vannak kor\u00e1bbi kutat\u00e1sokkal ebben a\u00a0t\u00e9mak\u00f6rben. Ezek alapj\u00e1n meg\u00e1llap\u00edthat\u00f3, hogy a\u00a0bar\u00e1ti kapcsolatok min\u0151s\u00e9ge hozz\u00e1j\u00e1rulhat a\u00a0serd\u00fcl\u0151k \u00e9rzelmi \u00e9s\u00a0pszichol\u00f3giai stabilit\u00e1s\u00e1nak fejl\u0151d\u00e9s\u00e9hez.<\/p>\n

B\u00e1r a\u00a0kutat\u00e1s al\u00e1t\u00e1masztotta a\u00a0k\u00e9t hipot\u00e9zist, n\u00e9h\u00e1ny korl\u00e1tot is figyelembe kell venni, ilyen p\u00e9ld\u00e1ul az\u00a0adatgy\u0171jt\u00e9s m\u00f3dja \u00e9s\u00a0a\u00a0mintanagys\u00e1g. A\u00a0j\u00f6v\u0151beni kutat\u00e1sok sz\u00e1m\u00e1ra javasolt a\u00a0longitudin\u00e1lis vizsg\u00e1latok alkalmaz\u00e1sa, valamint sz\u00e9lesebb \u00e9s\u00a0reprezentat\u00edvabb mint\u00e1k bevon\u00e1sa. Emellett kvalitat\u00edv m\u00f3dszereket is \u00e9rdemes bevonni a\u00a0vizsg\u00e1latba, p\u00e9ld\u00e1ul interj\u00fak seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel felt\u00e1rhat\u00f3 lenne, mik\u00e9nt \u00e9lik meg a\u00a0serd\u00fcl\u0151k a\u00a0bar\u00e1ti kapcsolataikat. Az\u00a0\u00e9letkor el\u0151rehaladt\u00e1val k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen indokolt lehet az\u00a0online bar\u00e1ti kapcsolatok szerep\u00e9nek vizsg\u00e1lata is, \u00e9s\u00a0annak felt\u00e9rk\u00e9pez\u00e9se, hogy ezek mik\u00e9nt j\u00e1rulnak hozz\u00e1 a\u00a0megk\u00fczd\u00e9si folyamatokhoz.<\/p>\n

\u00d6sszegz\u00e9s, ki\u00e9rt\u00e9kel\u00e9s<\/strong><\/p>\n

A\u00a0kutat\u00e1s c\u00e9lja az\u00a0volt, hogy felt\u00e1rjam a\u00a0serd\u00fcl\u0151k rezilienci\u00e1ja \u00e9s\u00a0bar\u00e1ti kapcsolataik min\u0151s\u00e9ge k\u00f6z\u00f6tti \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9st. A\u00a0felt\u00e9telez\u00e9sem az\u00a0volt, hogy ezek nem f\u00fcggetlenek egym\u00e1st\u00f3l, s\u00a0a\u00a0kutat\u00e1si eredm\u00e9nyek ezt igazolt\u00e1k is. Ez\u00a0azt mutatja, hogy a\u00a0reziliencia er\u0151s\u00f6d\u00e9se val\u00f3ban fontos v\u00e1ltoz\u00e1sokat hozhat a\u00a0fiatalok \u00e9let\u00e9be \u00e9s\u00a0seg\u00edtheti a\u00a0j\u00f3ll\u00e9t\u00fcket, illetve pozit\u00edvan befoly\u00e1solhatja kapcsolataik min\u0151s\u00e9g\u00e9t. Enn\u00e9lfogva azt gondolom, hogy a\u00a0serd\u00fcl\u0151k rezilienci\u00e1j\u00e1nak fejleszt\u00e9s\u00e9re nagyobb hangs\u00falyt kellene fektetni a\u00a0j\u00f6v\u0151ben. \u00c9rdemes lenne tov\u00e1bbi kutat\u00e1sokat v\u00e9gezni ak\u00e1r egy\u00e9b m\u00e1s pszichol\u00f3giai t\u00e9nyez\u0151k kapcs\u00e1n a\u00a0bar\u00e1ti kapcsolatok min\u0151s\u00e9g\u00e9nek tekintet\u00e9ben.<\/p>\n

\u00a0<\/span><\/p>\n

Felhaszn\u00e1lt irodalom<\/strong><\/p>\n

Carter, R., Halawah, A., & Trinh, S. L. (2018). Peer exclusion during the pubertal transition: The role of social competence. Journal of Youth and Adolescence, 47<\/em>, 121\u2013134.\u00a0https:\/\/doi.org\/10.1007\/s10964-017-0751-1<\/p>\n

Cole, M. C. (2003). Sheila R.: Fejl\u0151d\u00e9sl\u00e9lektan<\/em> (2.\u00a0kiad\u00e1s). Osiris Kiad\u00f3.<\/p>\n

Hejazi, E. (2011). The quality of friendship, friendship reciprocity and resilience. International Journal of Behavioral Sciences, 4<\/em>(4), 319\u2013325.<\/p>\n

Herrman, H., Stewart, D. E., Diaz-Granados, N., Berger, E. L., Jackson, B., & Yuen, T. (2011). What is resilience? Canadian Journal of Psychiatry, 56<\/em>(5), 258\u2013265.\u00a0https:\u200b\/\/doi\u200b.org\u200b\/10\u200b.1177\u200b\/070674371105600504<\/a><\/p>\n

J\u00e1rai, R., Vajda, D., Hargitai, R., Nagy, L., Cs\u00f3k\u00e1si, K., & Kiss, E. Cs. (2015). A\u00a0Connor\u2013Davidson reziliencia k\u00e9rd\u0151\u00edv 10\u00a0itemes v\u00e1ltozat\u00e1nak jellemz\u0151i. Alkalmazott Pszichol\u00f3gia, 15<\/em>(1), 129\u2013136.<\/p>\n

Masten, A. S. (2001). Ordinary magic: Resilience processes in development. American Psychologist, 56<\/em>(3), 227\u2013238.\u00a0https:\/\/doi.org\/10.1037\/0003-066X.56.3.227<\/p>\n

Robitail, S., Ravens-Sieberer, U., Simeoni, M. C., Rajmil, L., Bruil, J., Power, M., Duer, W., Cloetta, B., Czemy, L., Mazur, J., Czimbalmos, A., Tountas, Y., Hagquist, C., Kilroe, J., & Auquier, P. (2007). Testing the structural and cross-cultural validity of the KIDSCREEN-27\u00a0quality of life questionnaire. Quality of Life Research, 16<\/em>(8), 1335\u20131345.\u00a0https:\u200b\/\/doi\u200b.org\u200b\/10\u200b.1007\u200b\/s11136-007-9241-1<\/a><\/p>\n

Szokolszky, \u00c1., & V. Koml\u00f3si, A. (2015). A\u00a0\u201ereziliencia-gondolkod\u00e1s\u201d felemelked\u00e9se\u00a0\u2013\u00a0\u00f6kol\u00f3giai \u00e9s\u00a0pszichol\u00f3giai megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sek. Alkalmazott Pszichol\u00f3gia, 15<\/em>(1), 11\u201326.<\/p>\n

Urb\u00e1n, N., & Kov\u00e1cs, L. (2016). A\u00a0pszichol\u00f3giai reziliencia, mint integr\u00e1lt alkalmazkod\u00f3 rendszer = Psychological resilience, the integrated adaptation system. Honv\u00e9dorvos, 68<\/em>(3\u20134), 43\u201350.<\/p>\n

Van Harmelen, A. L., Kievit, R. A., Ioannidis, K., Neufeld, S., Jones, P. B., Bullmore, E., \u2026 & NSPN Consortium. (2017). Adolescent friendships predict later resilient functioning across psychosocial domains in a\u00a0healthy community cohort. Psychological Medicine, 47<\/em>(13), 2312\u20132322.\u00a0https:\/\/doi.org\/10.1017\/S0033291717000517<\/p>\n

Zimbardo, P. G., Johnson, R. L., & McCann, V. (2018). Psychology: Core Concepts<\/em>. Pearson.<\/p>\n

Internetes forr\u00e1s:<\/strong><\/p>\n

KIDSCREEN. (n.d.). KIDSCREEN-27: A\u00a0k\u00e9rd\u0151\u00edv<\/em>. https:\u200b\/\/www\u200b.kidscreen\u200b.org\u200b\/english\u200b\/questionnaires\u200b\/kidscreen-27\u200b\/<\/a><\/p>\n

\u00a0<\/span>
\nVissza a tartalomjegyz\u00e9kre<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

2026. m\u00e1jus\u2013j\u00fanius, XXXIII. \u00e9vfolyam, 9\u201310. sz\u00e1m, ISSN 2729-9066 A\u00a0cikk let\u00f6lt\u00e9se PDF form\u00e1tumban \u00a0 Matu\u0161 Lilla A\u00a0bar\u00e1ti kapcsolatok min\u0151s\u00e9ge \u00e9s\u00a0a\u00a0reziliencia kapcsolata serd\u00fcl\u0151korban \u00a0 Az\u00a0ember sz\u00e1mos megr\u00e1zk\u00f3dtat\u00e1son megy kereszt\u00fcl \u00e9lete sor\u00e1n. Ezekkel a\u00a0stresszorokkal szemben a\u00a0reziliencia teszi lehet\u0151v\u00e9 a\u00a0funkcion\u00e1lis fennmarad\u00e1st ( Szokolszky, Koml\u00f3si, 2015). Hejazi \u00e9s\u00a0 munkat\u00e1rsai azt tal\u00e1lt\u00e1k, hogy a\u00a0bar\u00e1ts\u00e1g befoly\u00e1solja a\u00a0reziliencia m\u00e9rt\u00e9k\u00e9t (Hejazi, 2011). Serd\u00fcl\u0151korban rengeteg […]<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"_lmt_disableupdate":"no","_lmt_disable":"","footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"class_list":["post-29865","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-egyeb"],"acf":[],"modified_by":"decsiz","_links":{"self":[{"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/29865","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=29865"}],"version-history":[{"count":5,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/29865\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":30343,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/29865\/revisions\/30343"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=29865"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=29865"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=29865"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}