{"id":30476,"date":"2026-08-15T16:16:55","date_gmt":"2026-08-15T14:16:55","guid":{"rendered":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/?p=30476"},"modified":"2026-08-26T09:17:31","modified_gmt":"2026-08-26T07:17:31","slug":"xxxiv_01-02_03","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/xxxiv_01-02_03\/","title":{"rendered":"Erni-Szak\u00e1cs Szil\u00e1rd: A szocializ\u00e1ci\u00f3 \u00e9s az iskola \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sei"},"content":{"rendered":"

2026. szeptember\u2013okt\u00f3ber, XXXIV. \u00e9vfolyam, 1\u20132. sz\u00e1m, ISSN 2729-9066<\/strong><\/p>\n

A\u00a0cikk let\u00f6lt\u00e9se PDF form\u00e1tumban<\/a><\/p>\n

\u00a0<\/span><\/p>\n

Erni-Szak\u00e1cs Szil\u00e1rd<\/span><\/p>\n

A\u00a0szocializ\u00e1ci\u00f3 \u00e9s\u00a0az\u00a0iskola \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sei<\/span><\/strong><\/p>\n

\u00a0<\/strong><\/span><\/p>\n

Szinte\u00a0minden\u00a0pedag\u00f3gus\u00a0\u00e9s\u00a0kutat\u00f3\u00a0egyet\u00e9rt\u00a0abban,\u00a0hogy\u00a0a\u00a0csal\u00e1d\u00a0az\u00a0els\u0151dleges szocializ\u00e1ci\u00f3 helysz\u00edne. A\u00a0gyerekeket \u00e1ltal\u00e1ban csal\u00e1don bel\u00fcl \u00e9rik az\u00a0els\u0151 benyom\u00e1sok, hat\u00e1sok. Ebben a\u00a0szoci\u00e1lis k\u00f6zegben saj\u00e1t\u00edtj\u00e1k el\u00a0az anyanyelv\u00fcket, a\u00a0legalapvet\u0151bb szoci\u00e1lis k\u00e9szs\u00e9geiket, a\u00a0kultur\u00e1lis \u00e9rt\u00e9keket \u00e9s\u00a0a\u00a0vil\u00e1gszeml\u00e9let\u00fcket. Amikor a\u00a0gyerekek beker\u00fclnek az\u00a0iskol\u00e1ba, akarva-akaratlanul is magukkal viszik a\u00a0csal\u00e1don bel\u00fcl elsaj\u00e1t\u00edtott \u00e9rt\u00e9keket. Ha a\u00a0sz\u00fcl\u0151 nagyon szabadelv\u0171 nevel\u00e9si form\u00e1t alkalmazott, vagyis mindent megengedett a\u00a0gyereknek, \u00e9s\u00a0semmit sem tiltott neki meg, akkor ez\u00a0egy\u00a0folyamatos konfliktusforr\u00e1s, probl\u00e9maforr\u00e1s lehet a\u00a0tanteremben, ahol szab\u00e1lyok\u00a0vannak, rend van, h\u00e1zi feladatot kell oldani, a\u00a0tan\u00f3r\u00e1n csendben lenni, vagy ak\u00e1r tisztelettel besz\u00e9lni a\u00a0tan\u00e1rokkal. Folyamatos konfliktust id\u00e9zhet el\u0151 az\u00a0is, ha a\u00a0pedag\u00f3gus nevel\u00e9si eszm\u00e9je nem egyezik\u00a0meg a\u00a0sz\u00fcl\u0151 \u00e1ltal k\u00e9pviselt nevel\u00e9si eszm\u00e9vel. \u00dagy gondolom, hogy egy\u00a0k\u00fcl\u00f6n csoportot alkotnak a\u00a0szoci\u00e1lisan neh\u00e9z helyzetb\u0151l \u00e9rkez\u0151 gyerekek, ahol a\u00a0szeg\u00e9nys\u00e9g miatt\u00a0m\u00e9g kevesebb id\u0151 \u00e9s\u00a0energia\u00a0jut a\u00a0gyerekek nevel\u00e9s\u00e9re. Ebben az\u00a0\u00e9letben\u00a0nem mindenki\u00a0indul egyenl\u0151 es\u00e9lyekkel: egyesek jobb szoci\u00e1lis k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00e9 sz\u00fcletnek, m\u00edg m\u00e1sok, mondhatni, kegyetlen k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyekkel tal\u00e1lj\u00e1k szemben magukat m\u00e1r kicsi kort\u00f3l kezd\u0151d\u0151en. \u201eK\u00e9ts\u00e9gtelen, hogy a\u00a0t\u00e1rsadalmunkban m\u00e9g meglev\u0151 \u00e9s\u00a0a\u00a0t\u00e1rsadalom struktur\u00e1lis viszonyaiba m\u00e9lyen be\u00e1gyazott szakmaszerz\u00e9si, mobilit\u00e1si es\u00e9lyegyenl\u0151tlens\u00e9gek alapvet\u0151en befoly\u00e1solj\u00e1k a\u00a0feln\u00f6vekv\u0151 gener\u00e1ci\u00f3k eg\u00e9sz \u00e9let\u00fatj\u00e1nak az\u00a0alakul\u00e1s\u00e1t, k\u00f6r\u00fclhat\u00e1rolj\u00e1k a\u00a0majdan el\u00e9rhet\u0151 t\u00e1rsadalmi funkci\u00f3t, a\u00a0t\u00e1rsadalmi munkamegoszt\u00e1s rendszer\u00e9ben bet\u00f6ltend\u0151 helyet, a\u00a0szem\u00e9lyes adotts\u00e1gok \u00e9s\u00a0k\u00e9pess\u00e9gek kifejleszt\u00e9s\u00e9nek a\u00a0lehet\u0151s\u00e9geit, tov\u00e1bb\u00e1 az\u00a0anyagi \u00e9s\u00a0szellemi javak elsaj\u00e1t\u00edt\u00e1s\u00e1nak m\u00f3dj\u00e1t \u00e9s\u00a0m\u00e9rt\u00e9k\u00e9t. Mivel az\u00a0es\u00e9lyegyenl\u0151tlens\u00e9g rendszerint nem egyed\u00fcl jelenik meg, hanem sokf\u00e9le (anyagi, region\u00e1lis, kultur\u00e1lis, nemek szerinti stb.) egyenl\u0151tlens\u00e9g hat\u00e1sainak a\u00a0megnyilatkoz\u00e1sa, e\u00a0jelens\u00e9g vizsg\u00e1lata a\u00a0t\u00e1rsadalmi egyenl\u0151tlens\u00e9gek \u00e1tfog\u00f3 rendszer\u00e9nek a\u00a0saj\u00e1toss\u00e1gaiba is bepillant\u00e1st enged\u201d (Gazs\u00f3, 2003).<\/p>\n

\u00a0<\/span><\/p>\n


\n\u00a0<\/span>
\nForr\u00e1s: Nagy Fanni arch\u00edvuma<\/em><\/span>
\n\u00a0<\/span><\/div>\n

V\u00e9lem\u00e9nyem szerint a\u00a0szocializ\u00e1ci\u00f3 kapcs\u00e1n fontos megeml\u00edteni mind a\u00a0csal\u00e1di modellt, mind a\u00a0m\u00e1sodlagos szocializ\u00e1ci\u00f3s sz\u00ednteret, az\u00a0iskol\u00e1t. A\u00a0tov\u00e1bbiakban ennek a\u00a0k\u00e9t fogalomnak a\u00a0meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1ra \u00e9s\u00a0a\u00a0k\u00f6z\u00f6tt\u00fck l\u00e9v\u0151 viszony tiszt\u00e1z\u00e1s\u00e1ra fog ir\u00e1nyulni a\u00a0cikk.<\/p>\n

A\u00a0XIX. sz\u00e1zadban a\u00a0csal\u00e1dszociol\u00f3gia, a\u00a0fejl\u0151d\u00e9s- \u00e9s\u00a0nevel\u00e9sl\u00e9lektan a\u00a0nukle\u00e1ris csal\u00e1dmodellt tekintette a\u00a0t\u00e1rsadalom term\u00e9szetes alapj\u00e1nak. A\u00a0szociol\u00f3gia \u00fagy hat\u00e1rozza meg a\u00a0nukle\u00e1ris csal\u00e1dot\/ hagyom\u00e1nyos csal\u00e1dot, mint egy\u00a0olyan t\u00e1rsadalmi egys\u00e9get, mely k\u00e9t, h\u00e1zas sz\u00fcl\u0151b\u0151l \u00e9s\u00a0gyermekeikb\u0151l \u00e1ll. E\u00a0felfog\u00e1s szerint a\u00a0sz\u00fcl\u0151k feladata a\u00a0gyermekek felnevel\u00e9se, az\u00a0anyagi biztons\u00e1g megteremt\u00e9se \u00e9s\u00a0a\u00a0biol\u00f3giai sz\u00fcks\u00e9gletek biztos\u00edt\u00e1sa. \u201eLevi Strauss\u00a0A csal\u00e1d t\u00f6rt\u00e9nete\u00a0c\u00edm\u0171 k\u00f6tet el\u0151szav\u00e1ban a\u00a0csal\u00e1d m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek k\u00e9toldal\u00fa meghat\u00e1rozotts\u00e1g\u00e1ra h\u00edvja fel a\u00a0figyelmet. A\u00a0csal\u00e1d egyr\u00e9szt az\u00a0elemi\u2013biol\u00f3giai sz\u00fcks\u00e9gletek kiel\u00e9g\u00edt\u00e9s\u00e9ben j\u00e1tszik fontos szerepet, minden t\u00e1rsadalomban jelen van, ennek tudhat\u00f3 be, hogy az\u00a0egy\u00fctt \u00e9l\u0151k l\u00e9tsz\u00e1ma is mutat bizonyos fok\u00fa stabilit\u00e1st. Ugyanakkor a\u00a0csal\u00e1dok meghat\u00e1rozott t\u00e1rsadalmi, demogr\u00e1fiai, gazdas\u00e1gi \u00e9s\u00a0ideol\u00f3giai felt\u00e9telek k\u00f6z\u00f6tt m\u0171k\u00f6dnek\u201d (K\u00f3sa\u2013Vajda, 2005, 77).<\/p>\n

Ezen felt\u00e9telek k\u00f6z\u00fcl a\u00a0pedag\u00f3gus mindegyikkel foglalkozik a\u00a0munk\u00e1ja folyam\u00e1n. Ez\u00e9rt tartom k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen fontosnak a\u00a0tan\u00e1ri etikettet, ami arra vonatkozik, hogy a\u00a0pedag\u00f3gus hogyan kezelje a\u00a0speci\u00e1lis eseteket, milyen t\u00e9m\u00e1k \u00e1ltal tudja megsz\u00f3l\u00edtani a\u00a0di\u00e1kokat, illetve hogy legyen tekintettel arra, hogy ki milyen szoci\u00e1lis k\u00f6zegb\u0151l \u00e9rkezik. A\u00a0XX. sz\u00e1zad derek\u00e1n megjelent egy\u00a0\u00faj csal\u00e1dmodell, az\u00a0\u00fagynevezett modern csal\u00e1d. A\u00a0kutat\u00e1sok kiemelik, hogy a\u00a0m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n a\u00a0fejlett orsz\u00e1gokban megn\u0151tt a\u00a0h\u00e1zasod\u00e1si kedv, a\u00a0f\u00e9rfiak \u00e1tlagosan 23, m\u00edg a\u00a0n\u0151k 22\u00a0\u00e9ves korukban h\u00e1zasodtak. A\u00a0sz\u00e1zad k\u00f6zepe fele a\u00a0gyermekek 95%-a sz\u00fcletett h\u00e1zass\u00e1gon bel\u00fcl, nagyon kev\u00e9s volt a\u00a0h\u00e1zass\u00e1gon k\u00edv\u00fcli sz\u00fclet\u00e9s. Ez\u00a0a t\u00e1rsadalmi rend viszont nem maradt fenn sok\u00e1ig, mivel a\u00a0XXI. sz\u00e1zad elej\u00e9n megn\u0151tt a\u00a0v\u00e1l\u00e1sok sz\u00e1ma, sokkal t\u00f6bb csonka csal\u00e1d is lett. A\u00a0kort\u00e1rs tendenci\u00e1k azt mutatj\u00e1k, hogy a\u00a0fiatalok igyekeznek min\u00e9l t\u00f6bb ideig kihaszn\u00e1lni a\u00a0\u201emamahotelt\u201c \u00e9s\u00a0a\u00a0\u201epapabankot\u201c, a\u00a0h\u00e1zass\u00e1gk\u00f6t\u00e9s kitol\u00f3dik 30, ak\u00e1r 35\u00a0\u00e9ves korra is, ez\u00e9rt el\u00e9gg\u00e9 elterjedt, hogy a\u00a0h\u00e1zast\u00e1rsak m\u00e1r csak egy\u00a0gyereket v\u00e1llalnak, ami k\u00f6zvetett m\u00f3don a\u00a0n\u00e9pess\u00e9gcs\u00f6kken\u00e9s jelens\u00e9g\u00e9hez vezet. Ez\u00a0egy olyan jelens\u00e9g, amely nemcsak a\u00a0t\u00e1rsadalom strukt\u00far\u00e1it, hanem az\u00a0iskolarendszert is \u00e9rinti, mert a\u00a0n\u00e9pess\u00e9gfogy\u00e1s miatt egyre kevesebb di\u00e1k lesz az\u00a0iskol\u00e1ban. A\u00a0pedag\u00f3gus \u00e9s\u00a0a\u00a0sz\u00fcl\u0151k k\u00f6z\u00f6tt abb\u00f3l is ad\u00f3dhat konfliktus, hogy pontosan mi a\u00a0tan\u00e1r \u00e9s\u00a0mi a\u00a0sz\u00fcl\u0151 feladata a\u00a0gyereknevel\u00e9s sor\u00e1n. A\u00a0pedag\u00f3gusok bizonyos esetekben azzal a\u00a0helyzettel tal\u00e1lj\u00e1k szemben magukat, hogy teljesen m\u00e1s szerepk\u00f6r\u00f6ket tartanak a\u00a0feladatuknak, mint a\u00a0sz\u00fcl\u0151k.<\/p>\n

Nagy \u00c1d\u00e1m \u00e9s\u00a0Trencs\u00e9nyi L\u00e1szl\u00f3 a\u00a0Szocializ\u00e1ci\u00f3s k\u00f6zegek a\u00a0v\u00e1ltoz\u00f3 t\u00e1rsadalomban\u00a0\u2013\u00a0A nevel\u00e9s es\u00e9lyei: csal\u00e1d, iskola, szabadid\u0151, m\u00e9dia\u00a0<\/em>c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00fckben r\u00e9szletesen kit\u00e9rnek a\u00a0csal\u00e1d funkci\u00f3ira, azon feladatokra, amelyek a\u00a0sz\u00fcl\u0151k, esetleg a\u00a0nagysz\u00fcl\u0151k hat\u00e1sk\u00f6r\u00e9be tartoznak. A\u00a0szerz\u0151k az\u00a0al\u00e1bbi csal\u00e1di funkci\u00f3kat k\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetik meg: biol\u00f3giai-reprodukci\u00f3s funkci\u00f3, gazdas\u00e1gi funkci\u00f3, szeretet-biztons\u00e1gi funkci\u00f3, identit\u00e1sfunkci\u00f3 (szocializ\u00e1ci\u00f3, nevel\u00e9s, kult\u00fara).\u00a0\u201eA\u00a0biol\u00f3giai-reprodukci\u00f3s funkci\u00f3 hagyom\u00e1nyosan a\u00a0bels\u0151 reprodukci\u00f3t (saj\u00e1t gyerek) jelentette. A\u00a0modern t\u00e1rsadalomban k\u00e9ts\u00e9gk\u00edv\u00fcl legink\u00e1bb ez\u00a0puhult fel ett\u0151l mint felt\u00e9telt\u0151l (\u00e9rtsd: csal\u00e1dnak azt nevezve, amely sz\u00fcl\u0151i gener\u00e1ci\u00f3ja k\u00e9pes szaporodni), a\u00a0gyereknemz\u00e9s sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1nak,\u00a0illetve a\u00a0k\u00fcls\u0151 reprodukci\u00f3nak az\u00a0elfogad\u00e1s\u00e1n \u00e1t (genetikailag nem lesz\u00e1rmaz\u00f3 gyermekv\u00e1llal\u00e1s: \u00f6r\u00f6kbefogad\u00e1s stb.) a\u00a0tudatosan v\u00e1llalt gyermektelens\u00e9g elfogad\u00e1s\u00e1ig\u201d (Nagy\u2013Trencs\u00e9nyi, 2012, 39\u201340).<\/p>\n

A\u00a0t\u00f6rt\u00e9nelem sor\u00e1n a\u00a0csal\u00e1dnak mindig is volt egy\u00a0gazdas\u00e1gi funkci\u00f3ja, ami az\u00a0ipari t\u00e1rsadalmakban egy\u00a0kicsit megkopott, de nem t\u0171nt el. A\u00a0csal\u00e1d ezen funkci\u00f3j\u00e1r\u00f3l az\u00e9rt kell minden pedag\u00f3gusnak tudom\u00e1st vennie, mert a\u00a0szoci\u00e1lisan h\u00e1tr\u00e1nyos helyzet\u0171 gyerekeket is integr\u00e1lni kell az\u00a0oszt\u00e1lyk\u00f6z\u00f6ss\u00e9gbe. P\u00e9ld\u00e1ul az\u00a0iskol\u00e1ban megt\u00f6rt\u00e9nhet az, hogy oszt\u00e1lyon bel\u00fcli csoportosul\u00e1s,\u00a0klikkesed\u00e9s<\/em>\u00a0alakul ki: a\u00a0jobb helyzetekben lev\u0151k a\u00a0saj\u00e1t szoci\u00e1lis r\u00e9teg\u00fckkel tartanak kapcsolatot, \u00e9s\u00a0kik\u00f6z\u00f6s\u00edtik a\u00a0szeg\u00e9nyebb di\u00e1kokat. Az\u00a0iskol\u00e1n bel\u00fcli szocializ\u00e1ci\u00f3 sor\u00e1n a\u00a0pedag\u00f3gus feladata, hogy erre felfigyeljen \u00e9s\u00a0min\u00e9l hat\u00e9konyabban j\u00e1rjon el:\u00a0\u201eMa\u00a0a gyerekek majd harmada, illetve a\u00a0nagy csal\u00e1dok csaknem fele \u00e9l m\u00e9lyszeg\u00e9nys\u00e9gben. A\u00a0magyar szeg\u00e9nys\u00e9gvizsg\u00e1lati kutat\u00e1sok szerint a\u00a0h\u00e1ztart\u00e1s munkaer\u0151-piaci helyzete, a\u00a0gyermekek sz\u00e1ma, a\u00a0lakhat\u00e1si k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyei, a\u00a0telep\u00fcl\u00e9sjelleg \u00e9s\u00a0mindenekel\u0151tt a\u00a0romasz\u00e1rmaz\u00e1s a\u00a0legfontosabb szeg\u00e9nys\u00e9gi kock\u00e1zatot n\u00f6vel\u0151 t\u00e9nyez\u0151k\u201d (Darvas\u2013Tausz, 2006).<\/p>\n

\u00a0<\/span><\/p>\n


\n\u00a0<\/span>
\nForr\u00e1s: Nagy Fanni arch\u00edvuma<\/em><\/span>
\n\u00a0<\/span><\/div>\n

A\u00a0szakirodalom arra is felh\u00edvja az\u00a0olvas\u00f3k figyelm\u00e9t,\u00a0hogy a\u00a0csal\u00e1d egy\u00a0szeretet-biztons\u00e1g funkci\u00f3val is rendelkezik, ami akkor m\u0171k\u00f6dik j\u00f3l, ha az\u00a0adott csal\u00e1d megtal\u00e1lja az\u00a0\u00fagynevezett arany k\u00f6z\u00e9putat. Term\u00e9szetesen extr\u00e9m esetek is l\u00e9teznek: olyanok, amikor a\u00a0gyerek semmilyen szeretetet nem kap a\u00a0csal\u00e1don bel\u00fcl, \u00e9s\u00a0ezt az\u00a0iskol\u00e1ban keresi; valamint olyan esetek is el\u0151fordulnak, amikor a\u00a0gyereket t\u00fals\u00e1gosan is szeretik, \u00e9s\u00a0meg akarj\u00e1k \u00f3vni mindent\u0151l, mintegy burokba z\u00e1rva nevelve fel \u0151t. A\u00a0XX. sz\u00e1zad felismerte annak a\u00a0fontoss\u00e1g\u00e1t, hogy nem el\u00e9g csak besz\u00e9lni a\u00a0gyermekek jogair\u00f3l, ezeket a\u00a0csal\u00e1di \u00e9s\u00a0az\u00a0iskolai szocializ\u00e1ci\u00f3 sikere \u00e9rdek\u00e9ben \u00edrott t\u00f6rv\u00e9nyek keretein bel\u00fcl is r\u00f6gz\u00edteni kell. A\u00a0gyermekek jogair\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 egyezm\u00e9nyt 1989-ben fogadt\u00e1k el New Yorkban. Az\u00a0egyezm\u00e9ny szerint minden gyermek egyenl\u0151 (b\u0151rre, nemre, \u00e9letkorra val\u00f3 tekintet n\u00e9lk\u00fcl), \u00e9s\u00a0joga van:<\/p>\n