{"id":30513,"date":"2026-08-16T08:18:51","date_gmt":"2026-08-16T06:18:51","guid":{"rendered":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/?p=30513"},"modified":"2026-08-26T09:23:34","modified_gmt":"2026-08-26T07:23:34","slug":"xxxiv_01-02_05","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/xxxiv_01-02_05\/","title":{"rendered":"Feh\u00e9r \u00c1gota: A megoszt\u00e1s k\u00e9szs\u00e9ge \u00e9s komplexit\u00e1sa"},"content":{"rendered":"

2026. szeptember\u2013okt\u00f3ber, XXXIV. \u00e9vfolyam, 1\u20132. sz\u00e1m, ISSN 2729-9066<\/strong><\/p>\n

A\u00a0cikk let\u00f6lt\u00e9se PDF form\u00e1tumban<\/a><\/p>\n

\u00a0<\/span><\/p>\n

Feh\u00e9r \u00c1gota<\/span><\/p>\n

A\u00a0megoszt\u00e1s k\u00e9szs\u00e9ge \u00e9s\u00a0komplexit\u00e1sa<\/span><\/strong><\/p>\n

\u00a0<\/strong><\/span><\/p>\n

\u201eA\u00a0megoszt\u00e1s a\u00a0m\u00e1sok\u00e9rt val\u00f3 (proszoci\u00e1lis) viselked\u00e9s egy\u00a0form\u00e1j\u00e1nak tekinthet\u0151, melyben konkr\u00e9t vagy szimbolikus \u00bbjavak\u00ab cser\u00e9je, eloszt\u00e1sa, \u00e1tad\u00e1sa t\u00f6rt\u00e9nik meg k\u00e9t vagy t\u00f6bb szerepl\u0151 k\u00f6z\u00f6tt\u201d (In\u00e1ntsy-Pap, 2010, 86). E\u00a0meghat\u00e1roz\u00e1sb\u00f3l \u00e9rezhet\u0151 a\u00a0folyamat \u00f6sszetetts\u00e9ge, s\u00a0ez\u00e1ltal komplex lelki \u00e9lm\u00e9nyek \u00e9rint\u0151d\u00e9se a\u00a0folyamatban.<\/p>\n

A\u00a0megoszt\u00e1s k\u00e9szs\u00e9g\u00e9t a\u00a0m\u00e1sik szem\u00e9lyre ir\u00e1nyul\u00f3 figyelem \u00e9rz\u00e9keny megmutatkoz\u00e1sak\u00e9nt alapjaiban \u00e9rt\u00e9kesnek tekinthetj\u00fck, egy\u00fattal ha t\u00e1mogatni szeretn\u00e9nk a\u00a0megoszt\u00e1s el\u0151fordul\u00e1si gyakoris\u00e1g\u00e1t a\u00a0gyermekek viselked\u00e9s\u00e9ben, fontos m\u00e9lyebben is \u00e1tgondolnunk a\u00a0jelent\u00e9sr\u00e9tegeit \u00e9s\u00a0a\u00a0meghat\u00e1roz\u00f3it. E\u00a0tanulm\u00e1ny a\u00a0fejl\u0151d\u00e9sl\u00e9lektani szempontok mellett kutat\u00e1sok eredm\u00e9nyeire \u00e9p\u00edtve \u00f6sszegzi a\u00a0tov\u00e1bbi szempontok befoly\u00e1sol\u00f3 szerep\u00e9t: t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a\u00a0nem, a\u00a0k\u00f6t\u0151d\u00e9si saj\u00e1toss\u00e1gok, a\u00a0testv\u00e9rsorrendben bet\u00f6lt\u00f6tt hely \u00e9s\u00a0a\u00a0kult\u00fara vonatkoz\u00e1s\u00e1ban. A\u00a0fogalom \u00f6sszetetts\u00e9g\u00e9nek \u00e9rtelmez\u00e9se \u00e1ltal tudatosabb r\u00e1tekint\u00e9st k\u00edv\u00e1n ny\u00fajtani a\u00a0megoszt\u00e1s k\u00e9szs\u00e9g\u00e9re \u00e9s\u00a0fejleszt\u00e9si lehet\u0151s\u00e9geire.<\/p>\n

A\u00a0megoszt\u00e1s k\u00e9szs\u00e9g\u00e9nek szem\u00e9lyis\u00e9gfejl\u0151d\u00e9si saj\u00e1toss\u00e1gai<\/strong><\/p>\n

\u00a0<\/span><\/p>\n


\n\u00a0<\/span>
\nForr\u00e1s: Nagy Fanni arch\u00edvuma<\/em><\/span>
\n\u00a0<\/span><\/div>\n

A\u00a0megoszt\u00f3 viselked\u00e9s m\u00e1r eg\u00e9szen korai \u00e9letszakaszban, ak\u00e1r 1\u20132\u00a0\u00e9ves korban is megjelenhet, amikor a\u00a0gyermek \u00f6nmag\u00e1t m\u00e1r k\u00e9pes k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00f3 l\u00e9nyk\u00e9nt \u00e9szlelni, vagyis r\u00e1j\u00f6n, hogy \u0151 maga nem egyenl\u0151 egy\u00a0m\u00e1sik szem\u00e9llyel (Eisenberg, 1992). Ahogyan az\u00a0\u0151t k\u00f6r\u00fclvev\u0151 t\u00e1rsas k\u00f6rnyezet egyre \u00f6sszetettebb\u00e9 v\u00e1lik, a\u00a0megfelel\u0151 alkalmazkod\u00e1shoz a\u00a0gyermeknek is egyre t\u00f6bb szempontot kell figyelembe vennie a\u00a0t\u00e1rsas viselked\u00e9sben. Mindez egyre \u00e1rnyaltabb viselked\u00e9si reakci\u00f3k megjelen\u00e9s\u00e9hez vezet, \u00f6sszess\u00e9g\u00e9ben a\u00a0gyermek t\u00e1rsas, proszoci\u00e1lis k\u00e9szs\u00e9geit gazdag\u00edtja.<\/p>\n

A\u00a0m\u00e1sf\u00e9l \u00e9ves gyermek m\u00e9g nincs tiszt\u00e1ban azzal, hogy ami neki j\u00f3, az\u00a0a\u00a0m\u00e1siknak nem felt\u00e9tlen\u00fcl az. Ez\u00a0az egocentrikus emp\u00e1tia (Kulcs\u00e1r, 1998) id\u0151szaka. K\u00e9t\u00e9ves korban m\u00e9g mindig ritka a\u00a0proszoci\u00e1lis viselked\u00e9s, egy\u00a0vizsg\u00e1lat szerint csak 22%-uk reag\u00e1l a\u00a0m\u00e1sik s\u00edr\u00e1s\u00e1ra, ezek t\u00f6bbs\u00e9ge pozit\u00edvan seg\u00edt\u0151, vigasztal\u00f3 sz\u00e1nd\u00e9kkal (S\u00e1ndor\u2013F\u00fcl\u00f6p\u2013Berkics\u2013Xiaofei, 2007). Ebben az\u00a0id\u0151szakban megmutatkozik a\u00a0k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gt\u00e9tel is a\u00a0gyermek sz\u00e1m\u00e1ra fontos emberek \u00e9s\u00a0az\u00a0idegenek k\u00f6z\u00f6tt: bar\u00e1tra h\u00e1romszor gyakrabban volt megfigyelhet\u0151 a\u00a0reakci\u00f3.<\/p>\n

\u00d3vod\u00e1skorban tov\u00e1bb n\u0151 a\u00a0m\u00e1sik lehangolts\u00e1g\u00e1ra adott v\u00e1laszok sz\u00e1ma, s\u00a0jellemz\u0151, hogy a\u00a0kisgyermek egy\u00a0s\u00edr\u00f3 t\u00e1rs\u00e1hoz m\u00e1r nem a\u00a0saj\u00e1t, hanem annak mam\u00e1j\u00e1t vezeti oda, mert tudja, hogy neki ink\u00e1bb arra van sz\u00fcks\u00e9ge. Ebben az\u00a0\u00e9letkorban ugyancsak tov\u00e1bb differenci\u00e1l\u00f3dik a\u00a0v\u00e1lasz annak f\u00fcggv\u00e9ny\u00e9ben is, hogy a\u00a0m\u00e1sik gyermek a\u00a0bar\u00e1tjuk-e vagy sem (Eisenberg, 1984).<\/p>\n

A\u00a0megoszt\u00e1s k\u00e9szs\u00e9g\u00e9nek a\u00a0fejl\u0151d\u00e9s\u00e9vel kapcsolatban fontos k\u00e9rd\u00e9st jelent, hogy az\u00a0mikor v\u00e1lik tudatosabb\u00e1 \u00e9s\u00a0differenci\u00e1ltt\u00e1, azaz mikort\u00f3l k\u00f6vet a\u00a0gyermek valamilyen k\u00f6vetkezetes strat\u00e9gi\u00e1t abban, hogy kivel, mikor, hogyan \u00e9s\u00a0mit oszt meg. E\u00a0folyamatok a\u00a0t\u00e1rsas viselked\u00e9st szab\u00e1lyoz\u00f3 komplex mechanizmusok m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t felt\u00e9telezik, ez\u00e9rt a\u00a0szem\u00e9lyis\u00e9gfejl\u0151d\u00e9snek fontos \u00fajabb \u00e1llom\u00e1saik\u00e9nt is tekinthet\u00fcnk r\u00e1juk.<\/p>\n

A\u00a0megoszt\u00f3 magatart\u00e1s egyik l\u00e9lektani alapja az\u00a0egy\u00e9n \u00e9s\u00a0t\u00e1rsa eredm\u00e9nyeinek \u00e9s\u00a0javainak az\u00a0\u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1si k\u00e9szs\u00e9ge \u00e9s\u00a0az\u00a0erre a\u00a0k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gre vagy egyenl\u0151s\u00e9gre adott v\u00e1lasz (S\u00e1ndor\u2013F\u00fcl\u00f6p\u2013Berkics\u2013Xiaofei, 2007, 283). M\u00e1r a\u00a0h\u00e1rom\u00e9vesek is k\u00e9pesek voltak arra, hogy \u00f6nmagukat \u00e9s\u00a0a\u00a0m\u00e1sikat egyszerre vegy\u00e9k figyelembe, \u00f6sszehasonl\u00edts\u00e1k, s\u00a0az\u00a0ebb\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 inform\u00e1ci\u00f3t feldolgozz\u00e1k. A\u00a0legkisebbekben is van n\u00e9mi \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s arra vonatkoz\u00f3an, hogy t\u00e1rsuk hogyan teljes\u00edt, az\u00a0\u00f3vod\u00e1sok viszont m\u00e1r \u00f6ssze is m\u00e9rik teljes\u00edtm\u00e9ny\u00fcket a\u00a0t\u00e1rsaik\u00e9val.<\/p>\n

Tov\u00e1bbi, a\u00a0kognit\u00edv fejl\u0151d\u00e9ssel \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 folyamatnak tekinthetj\u00fck a\u00a0proszoci\u00e1lis viselked\u00e9s alakul\u00e1s\u00e1val egys\u00e9gben a\u00a0perspekt\u00edvafelv\u00e9tel, a\u00a0tudatelm\u00e9leti k\u00e9pess\u00e9g, az\u00a0ar\u00e1nyok \u00e9s\u00a0a\u00a0sz\u00e1moss\u00e1g bizonyos fok\u00e1nak a\u00a0meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9t. \u00d6t\u00e9vesek m\u00e1r komplexebben k\u00e9pesek \u00e9rtelmezni a\u00a0t\u00e1rsas helyzeteket, szisztematikusan figyelembe veszik a\u00a0lehets\u00e9ges kimeneteleket, amikor d\u00f6ntenek.<\/p>\n

A\u00a0megoszt\u00e1s k\u00e9szs\u00e9g\u00e9nek tov\u00e1bbi szocializ\u00e1ci\u00f3s meghat\u00e1roz\u00f3i<\/strong><\/p>\n

A\u00a0fejl\u0151d\u00e9sl\u00e9lektani meghat\u00e1roz\u00f3k szerep\u00e9n t\u00fal \u201emint a\u00a0proszoci\u00e1lis viselked\u00e9s eset\u00e9ben \u00e1ltal\u00e1ban, \u00fagy a\u00a0megoszt\u00e1si viselked\u00e9s fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek kutat\u00e1s\u00e1ban is alapprobl\u00e9m\u00e1nak tekinthet\u0151 az\u00a0egy\u00e9ni k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek k\u00e9rd\u00e9se. E\u00a0tekintetben fontos meghat\u00e1roz\u00f3k lehetnek a\u00a0szoci\u00e1lis k\u00f6rnyezet, illetve a\u00a0megoszt\u00e1si viselked\u00e9s h\u00e1tter\u00e9ben h\u00faz\u00f3d\u00f3 szem\u00e9lyis\u00e9gvon\u00e1sok\u201d (In\u00e1ntsy-Pap, 2010, 86).<\/p>\n

M\u00e1r \u00f3vod\u00e1skorban meger\u0151s\u00edthet\u0151 tov\u00e1bb\u00e1 a\u00a0nemek szerepe: a\u00a0l\u00e1nyok nagyobb hajland\u00f3s\u00e1got mutatnak a\u00a0megoszt\u00e1sra, mint a\u00a0fi\u00fak, akiket sokkal ink\u00e1bb a\u00a0szem\u00e9lyes haszonszerz\u00e9s, illetve a\u00a0nyeres\u00e9g megtart\u00e1sa vez\u00e9rel (In\u00e1ntsy-Pap, 2010; S\u00e1ndor\u2013F\u00fcl\u00f6p\u2013Berkics\u2013Xiaofei, 2007).<\/p>\n

A\u00a0k\u00f6t\u0151d\u00e9s saj\u00e1toss\u00e1gainak meghat\u00e1roz\u00f3 szerepe kapcs\u00e1n In\u00e1ntsy-Pap Judit kutat\u00e1sai (2004) alapj\u00e1n kirajzol\u00f3dott, hogy egy\u00e9rtelm\u0171en megjelent a\u00a0kapcsolatok \u00e9rzelmi sz\u00ednezete az\u00a0eloszt\u00e1si viselked\u00e9sben. A\u00a0gyermekek k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 (k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6sen pozit\u00edv, k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6sen negat\u00edv, egyoldal\u00faan pozit\u00edv, illetve egyoldal\u00faan negat\u00edv) kapcsolataikban szisztematikusan az\u00a0elt\u00e9r\u0151 preferenci\u00e1iknak megfelel\u0151 m\u00f3don viselkedtek. J\u00f3 t\u00e1rsas helyzetnek \u00f6rvend\u0151 gyermekek nagylelk\u0171bbnek, proszoci\u00e1lisabbnak bizonyultak, mint a\u00a0kev\u00e9sb\u00e9 j\u00f3 t\u00e1rsas helyzet\u0171 t\u00e1rsaik.<\/p>\n

A\u00a0testv\u00e9rsorrend vonatkoz\u00e1s\u00e1ban a\u00a0legid\u0151sebbek megoszt\u00f3bbak voltak, mint a\u00a0fiatalabb testv\u00e9rek, \u00e9s\u00a0az\u00a0egyk\u00e9k voltak azok, akikn\u00e9l a\u00a0legritk\u00e1bban volt megfigyelhet\u0151 a\u00a0megoszt\u00e1s. Ennek t\u00f6bb oka is lehet: az\u00a0id\u0151sebb testv\u00e9rek gyakrabban ker\u00fclnek olyan helyzetbe, amikor \u201eoda kell adniuk\u201d vagy meg kell osztaniuk a\u00a0j\u00e1t\u00e9kaikat kisebb testv\u00e9r\u00fckkel, m\u00edg azok, akiknek egy\u00e1ltal\u00e1n nincs testv\u00e9r\u00fck, viszonylag ritk\u00e1n szembes\u00fclnek az\u00a0ilyen helyzetekkel \u00e9s\u00a0az\u00a0ezekhez kapcsol\u00f3d\u00f3 konfliktusokkal (S\u00e1ndor\u2013F\u00fcl\u00f6p\u2013Berkics\u2013Xiaofei, 2007, 304\u2013305).<\/p>\n

\u00a0<\/span><\/p>\n


\n\u00a0<\/span>
\nForr\u00e1s: Nagy Fanni arch\u00edvuma<\/em><\/span>
\n\u00a0<\/span><\/div>\n

A proszoci\u00e1lis viselked\u00e9st a kultur\u00e1lis szocializ\u00e1ci\u00f3 is nagym\u00e9rt\u00e9kben meghat\u00e1rozza, azonban olyan kutat\u00e1s is ismeretes (Pilgrim\u2013Rudea-Riedle, 2002), amelyben egy kollektivista (Kolumbia) \u00e9s egy individualista (Amerikai Egyes\u00fclt \u00c1llamok) hagyom\u00e1nyokkal rendelkez\u0151 orsz\u00e1g gyermekeit hasonl\u00edtott\u00e1k \u00f6ssze a megoszt\u00f3 viselked\u00e9st illet\u0151en. Eredm\u00e9nyeik alapj\u00e1n \u00e9ppen az amerikai gyermekek voltak nagylelk\u0171bbek.<\/p>\n

S\u00e1ndor, F\u00fcl\u00f6p \u00e9s mtsai vizsg\u00e1lata (2007) sor\u00e1n k\u00ednai gyermekek k\u00f6z\u00f6tt nagyobb gyakoris\u00e1ggal volt tapasztalhat\u00f3 a megoszt\u00e1s, vagyis \u0151k gyakrabban v\u00e1lasztott\u00e1k az egyenl\u0151 jutalomeloszt\u00e1st, mint a magyar \u00f3vod\u00e1sok. Ennek h\u00e1tter\u00e9ben meghat\u00e1roz\u00f3 lehet, hogy a k\u00ednai kult\u00fara \u00e9s a hozz\u00e1 kapcsol\u00f3d\u00f3 gyermeknevel\u00e9si gyakorlat az egy\u00e9ni \u00e9rdekek \u00e9rv\u00e9nyes\u00edt\u00e9se mellett a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi \u00e9s csoport\u00e9rdekeket is nagym\u00e9rt\u00e9kben t\u00e1mogatja. A k\u00ednai sz\u00fcl\u0151k arra t\u00f6rekednek a nevel\u00e9si folyamat sor\u00e1n, hogy a gyermek\u00fck ne legyen \u00f6nz\u0151, \u00e9s seg\u00edtse a k\u00f6r\u00fcl\u00f6tte \u00e9l\u0151ket. Jelen vizsg\u00e1lat eredm\u00e9nyei szerint ez a tendencia m\u00e1r az \u00f3vod\u00e1sok k\u00f6z\u00f6tt is megjelenik.<\/p>\n

Mindk\u00e9t kult\u00far\u00e1ban a megoszt\u00e1s a bar\u00e1tok sz\u00e1m\u00e1ra nagyobb m\u00e9rt\u00e9k\u0171 volt, mint a nem bar\u00e1tok eset\u00e9ben. \u00cdgy a kapcsolatnak e fontos meghat\u00e1roz\u00f3ja jobb el\u0151rejelz\u0151nek bizonyult, mint a kultur\u00e1lis hat\u00e1s \u00f6nmag\u00e1ban. Mindezek a megoszt\u00e1s \u00e9rzelmi determin\u00e1ci\u00f3j\u00e1t er\u0151s\u00edtik meg.<\/p>\n

A megoszt\u00e1s fogalmi \u00f6sszetetts\u00e9ge<\/strong><\/p>\n

\u00c1ttekintve a megoszt\u00e1s k\u00e9szs\u00e9g\u00e9hez kapcsol\u00f3d\u00f3 f\u0151bb kutat\u00e1si eredm\u00e9nyeket \u00e9s az \u00e1ltaluk kirajzol\u00f3d\u00f3 szempontokat, meger\u0151s\u00edthetj\u00fck e fontos k\u00e9szs\u00e9g \u00e1rnyalatait. A\u00a0kutat\u00e1si eredm\u00e9nyekr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 szakirodalmak gy\u00f6ker\u00e9t tekintve a\u00a0fogalom megjel\u00f6l\u00e9se egyben tartalmazta a\u00a0sokr\u00e9t\u0171s\u00e9g\u00e9t is: a\u00a0megoszt\u00e1s \u201ecsere, eloszt\u00e1s, \u00e1tad\u00e1s t\u00f6rt\u00e9nik k\u00e9t vagy t\u00f6bb szerepl\u0151 k\u00f6z\u00f6tt\u201d (In\u00e1ntsy-Pap, 2010, 86). A lelki aspektusok vonatkoz\u00e1s\u00e1ban e mozzanatok m\u00e9gis k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 folyamatokat is magukban hordoznak, ez\u00e9rt a fogalom megjel\u00f6l\u00e9s\u00e9hez kapcsol\u00f3d\u00f3an \u00e9rdemes e finomabb sz\u00e1lait is \u00e1tgondolnunk. Mindezeknek a megoszt\u00e1s k\u00e9szs\u00e9g\u00e9nek fejleszt\u00e9s\u00e9re vonatkoz\u00f3an szint\u00e9n fontos \u00fczenetei vannak.<\/p>\n

Megosztani: adni abb\u00f3l, ami a mienk<\/strong><\/p>\n

A megoszt\u00e1s k\u00e9szs\u00e9g\u00e9re alapjaiban \u00fagy tekinthet\u00fcnk, mint az ad\u00e1s gesztus\u00e1ra, a seg\u00edt\u0151k\u00e9szs\u00e9g, az altruizmus kifejez\u0151d\u00e9s\u00e9re. Ez azt felt\u00e9telezi, hogy a figyelem a m\u00e1sik szem\u00e9ly\u00e9re legyen ir\u00e1ny\u00edtva, neki mire volna sz\u00fcks\u00e9ge, s amennyiben mi magunk rendelkez\u00fcnk azzal, \u00fagy sz\u00e1m\u00e1ra is ny\u00fajtsunk bel\u0151le. Fontos term\u00e9szetesen \u00e9rz\u00e9keny figyelemmel k\u00eds\u00e9rni azt is, hogy hogyan volna arra sz\u00fcks\u00e9ge a m\u00e1sik f\u00e9lnek, \u00edgy fontos r\u00e9sze a mozzanatoknak, hogy maga az ad\u00e1s gesztusa is a m\u00e1sik sz\u00e1m\u00e1ra legmegfelel\u0151bb m\u00f3don, csatorn\u00e1n, jelleggel fejez\u0151dj\u00f6n ki.<\/p>\n

Alapjaiban minden j\u00f3 seg\u00edt\u00e9s akkor teljesedhet ki igaz\u00e1n, ha a f\u00f3kuszt a m\u00e1sik szem\u00e9ly ir\u00e1ny\u00e1ban lehet tartani. Vagyis a seg\u00edt\u0151 ne a saj\u00e1t seg\u00edt\u00e9s-t\u00f6rekv\u00e9s\u00e9t k\u00edv\u00e1nja kifejezni, hanem r\u00e1hangol\u00f3d\u00f3 \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g\u00e9vel k\u00f6vesse a m\u00e1sik f\u00e9l jelz\u00e9seit: val\u00f3ban mi \u00e9s hogyan volna seg\u00edt\u0151 az \u0151 sz\u00e1m\u00e1ra. Ha teh\u00e1t fejleszteni szeretn\u00e9nk a megoszt\u00e1s k\u00e9szs\u00e9g\u00e9t, ezt a m\u00e1sik szem\u00e9lyre ir\u00e1nyul\u00f3, az \u0151 visszajelz\u00e9seit is k\u00f6vetni tud\u00f3 figyelmess\u00e9get \u00e9rdemes t\u00e1mogatnunk a legink\u00e1bb.<\/p>\n

Megosztani: lemondani r\u00f3la, \u00e1tadni bel\u0151le<\/strong><\/p>\n

A megoszt\u00e1s gesztusa \u00e9s adni k\u00edv\u00e1n\u00f3 jellege egy\u00fattal azt is mag\u00e1ban hordozza, hogy aki ad, annak bizonyos lemond\u00e1st is kell tennie, ami az \u00e1ldozatv\u00e1llal\u00e1s t\u00f6bblet\u00e9vel teszi teljesebb\u00e9 ezt a folyamatot. A lemond\u00e1s egy\u00fattal egyfajta elv\u00e1laszt\u00e1sa az \u00e1tadni k\u00edv\u00e1nt dolognak a saj\u00e1t szem\u00e9lyt\u0151l, \u00edgy term\u00e9szetesen ellent\u00e9tes a birtokl\u00e1s, a szerz\u00e9s v\u00e1gy\u00e1val. Ha \u00e1ldozatot v\u00e1llalunk, akkor a kapcsol\u00f3d\u00f3 lemond\u00e1s-\u00e9rz\u00e9s helyett az, aminek \u00e9rdek\u00e9ben a lemond\u00e1s t\u00f6rt\u00e9nt, m\u00e9g fontosabb\u00e1 is v\u00e1lik a szem\u00e9ly sz\u00e1m\u00e1ra, azt k\u00e9pes jobban megbecs\u00fclni.<\/p>\n

Napjainkban k\u00fcl\u00f6n\u00f6s fontoss\u00e1ggal b\u00edrna t\u00f6bb \u00e9rtelemben is, ha a szerz\u00e9s, a birtokl\u00e1s f\u00f3kusza cs\u00f6kkenhetne. A fenntarthat\u00f3s\u00e1g alap\u00e9rt\u00e9ke is ez volna, s nemcsak a k\u00f6rnyezetv\u00e9delem vonatkoz\u00e1s\u00e1ban, hanem a t\u00e1rsas kapcsolatok \u00e9rt\u00e9keinek a megbecs\u00fcl\u00e9se ment\u00e9n is. Ha teh\u00e1t lehets\u00e9ges megbecs\u00fclni ak\u00e1r a kicsi mozzanatokat is \u00e9s nem az ker\u00fcl hangs\u00falyba, hogy a t\u00f6bb a j\u00f3 \u00e9s az \u00e9rt\u00e9kes, \u00fagy e szeml\u00e9lettel hosszabb t\u00e1von is j\u00f3 c\u00e9l \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclhetne, s a megl\u00e9v\u0151 kicsi \u00e9rt\u00e9kek kapcs\u00e1n \u00e9rzett \u00f6r\u00f6m meg\u00e9lhet\u0151bb\u00e9 v\u00e1lhatna. Mindezeket a vonatkoz\u00e1sokat is \u00e9rdemes meger\u0151s\u00edteni, amikor a megoszt\u00e1s k\u00e9szs\u00e9g\u00e9t t\u00e1mogatjuk.<\/p>\n

Megosztani: k\u00f6z\u00f6ss\u00e9 tenni a gondolatainkat is<\/strong><\/p>\n

A megoszt\u00e1s term\u00e9szetesen nemcsak a fizikailag megragadhat\u00f3 dolgok, t\u00e1rgyak, hanem az egym\u00e1s fel\u00e9 ir\u00e1nyul\u00f3 figyelem, \u00f6r\u00f6m, s m\u00e1s \u00e9lm\u00e9nyek, gondolatok megoszt\u00e1s\u00e1t is jelentheti. Mik\u00f6zben pedig e kev\u00e9sb\u00e9 megragadhat\u00f3 mozzanatokat osztjuk meg, ak\u00e1r egy besz\u00e9lget\u00e9s sor\u00e1n a gondolatainkat, \u00fagy a leghat\u00e9konyabb seg\u00edt\u00e9s a m\u00e1sik t\u00fcrelmes meghallgat\u00e1sa. Hiszen mik\u00f6zben \u0151 maga megosztja gondolatait, ez\u00e1ltal saj\u00e1t mag\u00e1ban is tisztul annak jelent\u00e9se, m\u00e1r azzal, hogy szavakk\u00e1 form\u00e1lja, egy\u00fattal megragadhat\u00f3bb\u00e1 form\u00e1lja a saj\u00e1t maga sz\u00e1m\u00e1ra is: a bel\u00fcl m\u00e9g kusza gondolatok, \u00e9lm\u00e9nyek a szavakhoz k\u00f6t\u00e9s \u00e1ltal magasabb \u00e9rtelmet tudnak nyerni. Kirajzol\u00f3dnak a hangs\u00falypontok, a fontoss\u00e1gi rend, az \u00e9rt\u00e9kek, s ak\u00e1r a m\u00e1sik f\u00e9l sz\u00e1m\u00e1ra is \u00faj jelent\u00e9st mutathat fel mindez, \u0151t is seg\u00edtheti a t\u00e9m\u00e1hoz val\u00f3 saj\u00e1t kapcsol\u00f3d\u00e1s\u00e1ban. \u00daj perspekt\u00edv\u00e1t vehet \u00e9szre, olyan jelent\u00e9st, ami benne nem is fogalmaz\u00f3dott volna meg, egymaga sz\u00e1m\u00e1ra nem hordozott \u00e9rt\u00e9ket, \u00e1m ahogyan a t\u00e1rs megoszt\u00e1s\u00e1t k\u00f6veti, \u00faj mozzanatok \u00e9s \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sek t\u00e1rulnak fel.<\/p>\n

Mindannyian fontos inspir\u00e1ci\u00f3t is ny\u00fajtunk a t\u00e1rsaink sz\u00e1m\u00e1ra a gondolataink megoszt\u00e1s\u00e1val. Fontos teh\u00e1t, hogy e k\u00e9szs\u00e9g fejleszt\u00e9se sor\u00e1n is tudatos\u00edtsuk a meghallgat\u00e1s jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t. Csendben, t\u00fcrelemmel, nem belesz\u00f3lva a m\u00e1sik gondolat\u00e1raml\u00e1s\u00e1ba, az \u0151 jelz\u00e9sei szerint haladhatunk a t\u00e9m\u00e1ban magunk is beljebb, s \u00f6sszess\u00e9g\u00e9ben mindannyian \u00edgy gazdag\u00edtjuk k\u00f6z\u00f6ss\u00e9geinket a saj\u00e1t l\u00e1t\u00e1sm\u00f3d felt\u00e1r\u00e1s\u00e1val.<\/p>\n

Megosztani: t\u00f6bb\u00e9 tenni, gyarap\u00edtani<\/strong><\/p>\n

Ha megoszt\u00e1s t\u00f6rt\u00e9nik, a magyar nyelv gazdag jelent\u00e9s\u00e1rnyalatait k\u00f6vetve egy egys\u00e9gb\u0151l t\u00f6bb egys\u00e9g sz\u00fcletik. Egy nagyobb dologb\u00f3l t\u00f6bb kisebb lesz, vagyis \u00edgy m\u00e1r t\u00f6bbeknek is jut ugyanabb\u00f3l. Lehet, hogy egy szem\u00e9lynek ar\u00e1nyaiban kisebb egys\u00e9g jut, \u00e1m azzal, hogy t\u00f6bbek r\u00e9szes\u00fclhetnek az adott dologb\u00f3l, a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi \u00e9lm\u00e9ny gyarapszik: mindenki meg\u00e9lheti, hogy \u0151 is fontos a megoszt\u00e1s folyamat\u00e1ban, s ezzel egy \u00fajfajta \u00f6sszetartoz\u00e1si \u00e9lm\u00e9ny er\u0151s\u00f6dhet.<\/p>\n

A megoszt\u00e1s k\u00e9szs\u00e9g\u00e9nek a fejleszt\u00e9se kapcs\u00e1n seg\u00edts\u00e9get adhat teh\u00e1t az is, ha meg\u00e9lhet\u0151, hogy l\u00e9nyeg\u00e9ben ez a t\u00f6bb\u00e9 v\u00e1l\u00e1s, \u00e1ltala pedig t\u00f6bbeknek az egym\u00e1ssal val\u00f3 kapcsol\u00f3d\u00e1sa, tal\u00e1lkoz\u00e1sa val\u00f3sulhatott meg. Ism\u00e9t \u00e9rt\u00e9ket jelent mindez abb\u00f3l a szempontb\u00f3l is, hogy a kicsi egys\u00e9g megbecs\u00fcl\u00e9se megval\u00f3sulhasson, hiszen nem a sok a fontos, hanem az, hogy senki se maradjon ki a megoszt\u00e1s helyzet\u00e9b\u0151l.<\/p>\n

Megosztani: egy\u00fctt\u00e9rz\u00e9s, teher \u00e1tv\u00e1llal\u00e1sa<\/strong><\/p>\n

\u00a0<\/span><\/p>\n


\n\u00a0<\/span>
\nForr\u00e1s: Nagy Fanni arch\u00edvuma<\/em><\/span>
\n\u00a0<\/span><\/div>\n

A\u00a0magyar nyelv \u00e9rtelmez\u0151 sz\u00f3t\u00e1ra<\/em> a\u00a0k\u00f6vetkez\u0151 jelent\u00e9st is megragadja a\u00a0fogalom kapcs\u00e1n: \u201eVmib\u0151l, vmely m\u00e1sokra nehezed\u0151 teherb\u0151l, kellemetlen dologb\u00f3l egy\u00a0bizonyos r\u00e9sznek mag\u00e1ra v\u00e1llal\u00e1sa, mag\u00e1ra v\u00e9tele egy\u00fctt\u00e9rz\u00e9sb\u0151l, r\u00e9szv\u00e9tb\u0151l, seg\u00edt\u0151 sz\u00e1nd\u00e9kb\u00f3l\u201d (B\u00e1rczi\u2013Orsz\u00e1gh, 1959\u20131962).<\/p>\n

Bizonyos, hogy a\u00a0megoszt\u00e1s t\u00f6bb el\u0151z\u0151 lelki \u00e9lm\u00e9nnyel is kapcsol\u00f3dhat, egy\u00fattal a\u00a0gondokban, terhekben val\u00f3 osztoz\u00e1s t\u00f6bblet\u00e9t is mag\u00e1ban hordozza. Mindenki sz\u00e1m\u00e1ra felszabad\u00edt\u00f3 \u00e9s\u00a0lelkes\u00edt\u0151 er\u0151vel b\u00edr, ha azt \u00e9rezheti, hogy nincs egyed\u00fcl egy\u00a0nehezebb helyzetben. Ha egy\u00a0t\u00e1rs k\u00eds\u00e9r az\u00a0\u00faton, a\u00a0szem\u00e9lyes k\u00fcldet\u00e9sekkel val\u00f3 megk\u00fczd\u00e9s is k\u00f6nnyebb\u00e9 v\u00e1lhat. A\u00a0feladatok megoszt\u00e1sa ugyancsak l\u00e9lekben t\u00f6ltekez\u00e9sk\u00e9nt szolg\u00e1l, ha a\u00a0szem\u00e9ly m\u00e1r soknak \u00e9rzi mindezeket, mik\u00f6zben a\u00a0saj\u00e1t lelki erej\u00e9t kev\u00e9snek. Sokkal fontosabb e\u00a0megoszt\u00e1si mozzanatok kapcs\u00e1n is a\u00a0m\u00e1sik szem\u00e9ly \u00e9lm\u00e9ny\u00e9re, s\u00a0nem a\u00a0seg\u00edteni k\u00edv\u00e1n\u00f3 szem\u00e9ly saj\u00e1t elgondol\u00e1saira hangol\u00f3dni, azt k\u00f6vetni, hiszen mindenki m\u00e1sk\u00e9pp viszonyul terhekhez, m\u00e1s-m\u00e1s \u00e9lm\u00e9nyei vannak azok kapcs\u00e1n a\u00a0m\u00faltb\u00f3l, s\u00a0ezek mind befoly\u00e1ssal vannak a\u00a0jelen megk\u00fczd\u00e9si folyamataira.<\/p>\n

Seg\u00edts\u00e9gk\u00e9nt a\u00a0legjobb ilyenkor a\u00a0megl\u00e9v\u0151 er\u0151forr\u00e1sokat megt\u00e1mogatni, hiszen a\u00a0szem\u00e9ly maga tal\u00e1n elveszve \u00e9rzi saj\u00e1t mag\u00e1t, s\u00a0ilyenkor nem is gondol mindazokra a\u00a0k\u00e9pess\u00e9geire, amelyek pedig megvannak, hiszen bizonyosan sz\u00e1mtalan neh\u00e9z helyzetben seg\u00edtett\u00e9k m\u00e1r \u0151t kor\u00e1bban. Ha a\u00a0jelen a\u00a0gondok \u00e9lm\u00e9ny\u00e9t teszi hangs\u00falyoss\u00e1, akkor is tal\u00e1lhatunk olyan \u00e9rt\u00e9ket \u00e9s\u00a0pozit\u00edv mozzanatot, ami ugyanannak a\u00a0szem\u00e9lynek az\u00a0\u00e9let\u00e9ben ak\u00e1r hasonl\u00f3 helyzetben m\u00e1r eredm\u00e9nyre vezetett. M\u00e1r az\u00a0is seg\u00edts\u00e9g\u00fcl szolg\u00e1l, ha vele egy\u00fctt, a\u00a0hasonl\u00f3s\u00e1g \u00e9lm\u00e9ny\u00e9n kereszt\u00fcl felid\u00e9zhetj\u00fck vele a\u00a0saj\u00e1t, megl\u00e9v\u0151 eszk\u00f6zt\u00e1r\u00e1t, s\u00a0mindez azzal egy\u00fctt, hogy a\u00a0jelenben t\u00e1rsat \u00e9rezhet maga mellett, j\u00f3 szolg\u00e1latot tehet a\u00a0megold\u00e1s megtal\u00e1l\u00e1s\u00e1ban.<\/p>\n

L\u00e1that\u00f3 teh\u00e1t, hogy a\u00a0megoszt\u00e1s fogalomk\u00f6re milyen sokr\u00e9t\u0171, fontos \u00e1rnyalatokat rejt mag\u00e1ban, egy\u00fattal e\u00a0lelki rezd\u00fcl\u00e9sek a\u00a0tudatosabb\u00e1 v\u00e1l\u00e1s\u00e1hoz, a\u00a0fejleszt\u00e9s\u00e9hez is hozz\u00e1j\u00e1rulnak. Egyar\u00e1nt meg\u00e9rintik azt, akinek az\u00a0ir\u00e1ny\u00e1ban kifejez\u0151dik, s\u00a0azt is, aki ny\u00fajtja. Bizonyos, hogy nem t\u00e1rgyiasult, k\u00e9zzelfoghat\u00f3 dolgok vonatkoz\u00e1s\u00e1ban a\u00a0lelki hat\u00e1s m\u00e9g ink\u00e1bb mag\u00e1val ragad\u00f3, egy\u00fattal a\u00a0gyermekek feln\u00f6veked\u00e9s\u00e9t k\u00eds\u00e9r\u0151 nevel\u0151k, pedag\u00f3gusok sz\u00e1m\u00e1ra m\u00e1r a\u00a0szem\u00e9lyis\u00e9gfejl\u0151d\u00e9s kezdeteit\u0151l fontos \u00fczeneteket hordoz. B\u00edzunk abban, hogy e\u00a0fontos \u00e9rt\u00e9k t\u00e1mogat\u00e1sa, meger\u0151s\u00edt\u00e9se \u00e9s\u00a0fejleszt\u00e9se a\u00a0t\u00e1rsas kapcsolatok egyens\u00faly\u00e1t \u00e9s\u00a0teljesebb\u00e9 form\u00e1l\u00e1s\u00e1t seg\u00edtheti.<\/p>\n

\u00a0<\/span>
\n\u00a0<\/span><\/p>\n

B\u00e1rczi G\u00e9za\u2013Orsz\u00e1gh L\u00e1szl\u00f3 (1959\u20131962): A magyar nyelv \u00e9rtelmez\u0151 sz\u00f3t\u00e1ra<\/em>. Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia Nyelvtudom\u00e1nyi Int\u00e9zete, Budapest, Akad\u00e9miai Kiad\u00f3, url: https:\u200b\/\/www\u200b.arcanum\u200b.com\u200b\/hu\u200b\/online-kiadvanyok\u200b\/Lexikonok-a-magyar-nyelv-ertelmezo-szotara-1BE8B\u200b\/m-3C77D\/megosztas-3E580\u200b\/?list=\u200be\u200by\u200bJ\u200bm\u200ba\u200bW\u200bx\u200b0\u200bZ\u200bX\u200bJ\u200bz\u200bI\u200bj\u200bo\u200bg\u200be\u200by\u200bJ\u200bN\u200bV\u200bS\u200bI\u200b6\u200bI\u200bF\u200bs\u200bi\u200bT\u200bk\u200bZ\u200bP\u200bX\u200b0\u200bx\u200bF\u200bW\u200bF\u200b9\u200bM\u200bZ\u200bX\u200bh\u200bp\u200ba\u200b2\u200b9\u200bu\u200bb\u200b2\u200bt\u200bf\u200bM\u200bU\u200bJ\u200bF\u200bO\u200bE\u200bI\u200bi\u200bX\u200bX\u200b0\u200bs\u200bI\u200bC\u200bJ\u200bx\u200bd\u200bW\u200bV\u200by\u200be\u200bS\u200bI\u200b6\u200bI\u200bC\u200bJ\u200bt\u200bZ\u200bW\u200bd\u200bv\u200bc\u200b3\u200bp\u200b0\u200bX\u200bH\u200bU\u200bw\u200bM\u200bG\u200bU\u200bx\u200bc\u200by\u200bJ\u200b9<\/a> (Let\u00f6lt\u00e9s ideje: 2026. m\u00e1jus 28.)<\/p>\n

Eisenberg, Nancy (1992): The Caring Child \u2013 The Developing Child<\/em>. Boston, Harvard University Press.<\/p>\n

In\u00e1ntsy-Pap Judit (2010): Megoszt\u00e1s \u00e9s t\u00e1rsas kapcsolatok gyermekkorban<\/em>. In: Magyar Pszichol\u00f3giai Szemle, 65. \u00e9vf., 1. sz., 85\u2013102., ISSN: 1588\u20132799., DOI: 10\u200b.1556\u200b\/MPSzle\u200b.65\u200b.2010\u200b.1\u200b.7<\/a>, url: https:\u200b\/\/www\u200b.akjournals\u200b.com\u200b\/view\u200b\/journals\u200b\/0016\u200b\/65\u200b\/1\u200b\/article-p85\u200b.xml<\/a> (Let\u00f6lt\u00e9s ideje: 2026. m\u00e1jus 28.)<\/p>\n

In\u00e1ntsy-Pap Judit (2004): \u00d3vod\u00e1skor\u00fa gyermekek t\u00e1rsas kapcsolatainak vizsg\u00e1lata. K\u00f6t\u0151d\u00e9s, t\u00e1rsas helyzet, kapcsolat tudatoss\u00e1g<\/em>. Debrecen, Doktori disszert\u00e1ci\u00f3.<\/p>\n

Kulcs\u00e1r Zsuzsanna (1998): Eg\u00e9szs\u00e9gpszichol\u00f3gia<\/em>. Budapest, ELTE E\u00f6tv\u00f6s Kiad\u00f3, ISBN: 963-463-156-8.<\/p>\n

S\u00e1ndor M\u00f3nika\u2013F\u00fcl\u00f6p M\u00e1rta\u2013Berkics Mih\u00e1ly\u2013Xiaofei, Xie (2007): A megoszt\u00f3 viselked\u00e9s kultur\u00e1lis \u00e9s helyzeti meghat\u00e1roz\u00f3i magyar \u00e9s k\u00ednai \u00f3vod\u00e1s kor\u00fa gyermekekn\u00e9l<\/em>. In: Pszichol\u00f3gia, 27. \u00e9vf., 4. sz., 281\u2013303., ISSN: 2060\u20132782., url: https:\u200b\/\/real\u200b.mtak\u200b.hu\u200b\/215032\u200b\/1\u200b\/295_\u200bPszichologia_\u200b27\u200b.pdf<\/a> (Let\u00f6lt\u00e9s ideje: 2026. m\u00e1jus 28.)<\/p>\n

\u00a0<\/span>
\nVissza a tartalomjegyz\u00e9kre<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

2026. szeptember\u2013okt\u00f3ber, XXXIV. \u00e9vfolyam, 1\u20132. sz\u00e1m, ISSN 2729-9066 A\u00a0cikk let\u00f6lt\u00e9se PDF form\u00e1tumban \u00a0 Feh\u00e9r \u00c1gota A\u00a0megoszt\u00e1s k\u00e9szs\u00e9ge \u00e9s\u00a0komplexit\u00e1sa \u00a0 \u201eA\u00a0megoszt\u00e1s a\u00a0m\u00e1sok\u00e9rt val\u00f3 (proszoci\u00e1lis) viselked\u00e9s egy\u00a0form\u00e1j\u00e1nak tekinthet\u0151, melyben konkr\u00e9t vagy szimbolikus \u00bbjavak\u00ab cser\u00e9je, eloszt\u00e1sa, \u00e1tad\u00e1sa t\u00f6rt\u00e9nik meg k\u00e9t vagy t\u00f6bb szerepl\u0151 k\u00f6z\u00f6tt\u201d (In\u00e1ntsy-Pap, 2010, 86). E\u00a0meghat\u00e1roz\u00e1sb\u00f3l \u00e9rezhet\u0151 a\u00a0folyamat \u00f6sszetetts\u00e9ge, s\u00a0ez\u00e1ltal komplex lelki \u00e9lm\u00e9nyek \u00e9rint\u0151d\u00e9se a\u00a0folyamatban. A\u00a0megoszt\u00e1s […]<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"_lmt_disableupdate":"no","_lmt_disable":"","footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"class_list":["post-30513","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-egyeb"],"acf":[],"modified_by":"decsiz","_links":{"self":[{"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/30513","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=30513"}],"version-history":[{"count":4,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/30513\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":30762,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/30513\/revisions\/30762"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=30513"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=30513"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=30513"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}