{"id":30555,"date":"2026-08-16T15:33:04","date_gmt":"2026-08-16T13:33:04","guid":{"rendered":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/?p=30555"},"modified":"2026-08-29T14:35:13","modified_gmt":"2026-08-29T12:35:13","slug":"xxxiv_01-02_10","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/xxxiv_01-02_10\/","title":{"rendered":"Kiss Magdal\u00e9na \u2013 Papp Szilvia: Az \u00f6nk\u00e9ntes meseolvas\u00e1s pszichopedag\u00f3giai hat\u00e1sai a hospitaliz\u00e1lt gyermekekre"},"content":{"rendered":"

2026.\u00a0szeptember\u2013okt\u00f3ber, XXXIV. \u00e9vfolyam, 1\u20132.\u00a0sz\u00e1m, ISSN 2729-9066<\/strong><\/p>\n

A\u00a0cikk let\u00f6lt\u00e9se PDF form\u00e1tumban<\/a><\/p>\n

\u00a0<\/span><\/p>\n

Kiss Magdal\u00e9na\u00a0\u2013\u00a0Papp Szilvia<\/span><\/p>\n

Az\u00a0\u00f6nk\u00e9ntes meseolvas\u00e1s pszichopedag\u00f3giai hat\u00e1sai a\u00a0hospitaliz\u00e1lt gyermekekre<\/span><\/strong><\/p>\n

\u00a0<\/strong><\/span><\/p>\n

A\u00a0k\u00f3rh\u00e1zi k\u00f6rnyezetben kezelt gyermekek pszich\u00e9s j\u00f3ll\u00e9te kiemelt figyelmet ig\u00e9nyel a\u00a0gy\u00f3gyul\u00e1si folyamat sor\u00e1n. Az\u00a0eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi ell\u00e1t\u00e1s, a\u00a0fizikai kezel\u00e9sek mellett egyre nagyobb hangs\u00falyt kap a\u00a0testi-lelki intervenci\u00f3k szerepe is, amelyek c\u00e9lja a\u00a0gyermekek szorong\u00e1s\u00e1nak cs\u00f6kkent\u00e9se, a\u00a0k\u00f3rh\u00e1zi adapt\u00e1ci\u00f3 el\u0151seg\u00edt\u00e9se \u00e9s\u00a0a\u00a0ment\u00e1lis reziliencia er\u0151s\u00edt\u00e9se. Az\u00a0egyik ilyen hat\u00e9kony beavatkoz\u00e1s az\u00a0\u00f6nk\u00e9ntes k\u00f3rh\u00e1zi biblioter\u00e1pia, amely szimbolikus narrat\u00edv\u00e1kon kereszt\u00fcl k\u00edn\u00e1l lehet\u0151s\u00e9get a\u00a0szorong\u00e1sos \u00e9lm\u00e9nyek feldolgoz\u00e1s\u00e1ra \u00e9s\u00a0az\u00a0\u00e9rzelmi stabilit\u00e1s kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ra.<\/p>\n

Jelen tanulm\u00e1ny t\u00e9m\u00e1ja az\u00a0\u00f6nk\u00e9ntes k\u00f3rh\u00e1zi biblioter\u00e1pia integr\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak bemutat\u00e1sa a\u00a0hospitaliz\u00e1ci\u00f3s gyakorlatban, Papp Szilvia \u00f6nk\u00e9ntes felolvas\u00f3 tapasztalata alapj\u00e1n. Az\u00a0\u00edr\u00e1s szerkezete h\u00e9t f\u0151 r\u00e9szb\u0151l \u00e1ll, amelyb\u0151l az\u00a0els\u0151 kett\u0151 \u00e1ltal\u00e1nos biblioter\u00e1piai (1.) \u00e9s\u00a0elm\u00e9leti megalapozotts\u00e1g\u00fa (2.). Ezt k\u00f6veti a\u00a0kutat\u00e1s el\u0151k\u00e9sz\u00fclet\u00e9nek \u00e9s\u00a0m\u00f3dszer\u00e9nk bemutat\u00e1sa (3.), a\u00a0meseolvas\u00e1sban r\u00e9szt vev\u0151 gyermekek bemutat\u00e1sa (4.), majd a\u00a0k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 betegs\u00e9gekkel k\u00fczd\u0151 (5.), ill. intellektu\u00e1lis k\u00e9pess\u00e9gzavarral \u00e9l\u0151 gyermekekre gyakorolt meseter\u00e1pi\u00e1s hat\u00e1sok r\u00e9szletes elemz\u00e9se (6.). V\u00e9gezet\u00fcl az\u00a0\u00f6nk\u00e9ntes meseolvas\u00e1s eredm\u00e9nyei \u00e9s\u00a0az\u00a0abb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 k\u00f6vetkeztet\u00e9sek z\u00e1rj\u00e1k a\u00a0dolgozat strukt\u00far\u00e1j\u00e1t.<\/p>\n

Bevezet\u00e9s<\/strong>\u00a0<\/strong><\/p>\n

A\u00a0mese nem csup\u00e1n kultur\u00e1lis \u00f6r\u00f6ks\u00e9g, hanem komplex pedag\u00f3giai \u00e9s\u00a0pszichol\u00f3giai eszk\u00f6z is, amely jelent\u0151s szerepet kap az\u00a0elt\u00e9r\u0151 nevel\u00e9si ig\u00e9ny\u0171 gyermekek t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1ban. A\u00a0k\u00f3rh\u00e1zi k\u00f6rnyezetben t\u00f6rt\u00e9n\u0151 meseolvas\u00e1s k\u00f3rh\u00e1zpedag\u00f3giai alkalmaz\u00e1sa t\u00falmutat a\u00a0sz\u00f3rakoztat\u00e1s funkci\u00f3j\u00e1n, lehet\u0151s\u00e9get teremtve az\u00a0\u00e9rzelmi feldolgoz\u00e1sra, a\u00a0traum\u00e1k enyh\u00edt\u00e9s\u00e9re \u00e9s\u00a0a\u00a0pszichoszoci\u00e1lis ell\u00e1t\u00e1s biztos\u00edt\u00e1s\u00e1ra.<\/p>\n

A\u00a0gy\u00f3gyul\u00e1si folyamat sor\u00e1n a\u00a0k\u00f3rh\u00e1zban kezelt gyermekek pszich\u00e9s meger\u0151s\u00edt\u00e9se elengedhetetlen. Az\u00a0eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi ell\u00e1t\u00e1s, a\u00a0fizikai kezel\u00e9sek mellett jelent\u0151s seg\u00edts\u00e9get jelent a\u00a0lelki t\u00e1mogat\u00e1s is, amelynek c\u00e9lja a\u00a0gyermekek szorong\u00e1s\u00e1nak cs\u00f6kkent\u00e9se, a\u00a0k\u00f3rh\u00e1zi \u00e9let megk\u00f6nny\u00edt\u00e9se, a\u00a0k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le megk\u00fczd\u00e9si folyamatokban val\u00f3 t\u00e1mogat\u00e1s. Az\u00a0egyik ilyen hat\u00e9kony beavatkoz\u00e1si m\u00f3dszer az\u00a0\u00f6nk\u00e9ntes k\u00f3rh\u00e1zi meseolvas\u00e1s, amely szimbolikus narrat\u00edv\u00e1kon kereszt\u00fcl k\u00edn\u00e1l lehet\u0151s\u00e9get a\u00a0szorong\u00e1sos \u00e9lm\u00e9nyek feldolgoz\u00e1s\u00e1ra \u00e9s\u00a0az\u00a0\u00e9rzelmi stabilit\u00e1s kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ra.<\/p>\n

Jelen tanulm\u00e1ny t\u00e9m\u00e1ja Papp Szilvia \u00f6nk\u00e9ntes k\u00f3rh\u00e1zi meseolvas\u00f3 tapasztalatainak bemutat\u00e1sa a\u00a0beteg gyermekek hospitaliz\u00e1ci\u00f3ja sor\u00e1n. A\u00a0jelen \u00edr\u00e1sban bemutatott meseolvas\u00e1s helysz\u00edne 2023\u00a0\u00f3ta a\u00a0Borsod-Aba\u00faj-Zempl\u00e9n V\u00e1rmegyei K\u00f6zponti K\u00f3rh\u00e1z \u00e9s\u00a0Egyetemi Oktat\u00f3k\u00f3rh\u00e1z Csecsem\u0151- \u00e9s\u00a0Gyermekbelgy\u00f3gy\u00e1szati Oszt\u00e1lya. A\u00a0t\u00e9ma szenzit\u00edv jelleg\u00e9b\u0151l fakad\u00f3an a\u00a0meseolvas\u00e1s megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1nak azok a\u00a0r\u00e9szei t\u00e1rulnak fel, amelyek nem tartalmaznak orvosi diagn\u00f3zisokat, hanem az\u00a0\u00f6nk\u00e9ntes szem\u00e9ly felolvas\u00e1si gyakorlatait \u00e9s\u00a0azok hat\u00e1sait k\u00f6zli. Tov\u00e1bb sz\u0171k\u00edtve a\u00a0k\u00f6rt, a\u00a0bemutatand\u00f3 gyakorlat k\u00edv\u00fcl esik a\u00a0k\u00f3rh\u00e1zi tan\u00f3r\u00e1kon, mivel olyan gyermekekhez is eljut, akik s\u00falyos \u00e1llapotukb\u00f3l fakad\u00f3an mentesek a\u00a0tantervi k\u00f6telezetts\u00e9gek al\u00f3l. A\u00a0mesehallgat\u00f3k \u00e9letkora az\u00a0\u00fajsz\u00fcl\u00f6ttkort\u00f3l kamaszkorig terjed.<\/p>\n

A\u00a0kutat\u00e1s c\u00e9lja az\u00a0\u00f6nk\u00e9ntes k\u00f3rh\u00e1zi meseolvas\u00e1s pszich\u00e9s \u00e9s\u00a0szoci\u00e1lis hat\u00e1sainak felt\u00e1r\u00e1sa, k\u00fcl\u00f6n\u00f6s tekintettel a\u00a0szorong\u00e1s cs\u00f6kkent\u00e9s\u00e9re, ill. az\u00a0\u00e9rzelmi megk\u00fczd\u00e9s t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1ban \u00e9s\u00a0a\u00a0gyermekek k\u00f3rh\u00e1zi \u00e9lm\u00e9nyeinek pozit\u00edvabb\u00e1 form\u00e1l\u00e1s\u00e1ban. A\u00a0dolgozat alapvet\u0151en h\u00e1rom k\u00e9rd\u00e9sre keresi a\u00a0v\u00e1laszt:<\/p>\n

    \n
  1. Milyen hat\u00e1ssal van az\u00a0\u00f6nk\u00e9ntes meseolvas\u00e1s a\u00a0gyermekek szorong\u00e1s\u00e1ra \u00e9s\u00a0stresszreakci\u00f3ira?<\/li>\n
  2. Hogyan seg\u00edti a\u00a0meseolvas\u00e1s a\u00a0gyermekeket a\u00a0hospitaliz\u00e1ci\u00f3s \u00e9lm\u00e9nyek feldolgoz\u00e1s\u00e1ban?<\/li>\n
  3. Mennyire t\u00e1mogatja a\u00a0meseolvas\u00e1s a\u00a0gyermekek \u00e9rzelmi \u00e1llapot\u00e1nak javul\u00e1s\u00e1t \u00e9s\u00a0pszichol\u00f3giai megk\u00fczd\u00e9si strat\u00e9gi\u00e1inak fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t?<\/li>\n<\/ol>\n

    A\u00a0mese mint ter\u00e1pi\u00e1s \u00e9s\u00a0pedag\u00f3giai eszk\u00f6z<\/strong>\u00a0<\/strong><\/p>\n

    A\u00a0mese a\u00a0gyermekpszichol\u00f3giai intervenci\u00f3k alapvet\u0151 form\u00e1ja, amely t\u00e1mogatja az\u00a0\u00e9rzelmi szab\u00e1lyoz\u00e1st, mik\u00f6zben cs\u00f6kkenti a\u00a0szorong\u00e1st, \u00e9s\u00a0lehet\u0151v\u00e9 teszi a\u00a0gyermek sz\u00e1m\u00e1ra a\u00a0projekci\u00f3 \u00e9s\u00a0az\u00a0\u00f6nreflexi\u00f3 gyakorl\u00e1s\u00e1t egyar\u00e1nt (Bruner, 2002; Bettelheim, 2020). Ezt a\u00a0pszichodinamikus szeml\u00e9letet azzal magyar\u00e1zza, hogy a\u00a0mese szimbolikus nyelve \u00e9s\u00a0struktur\u00e1lt narrat\u00edv jellege seg\u00edti a\u00a0gyermekekben l\u00e9trej\u00f6v\u0151 bels\u0151 konfliktusok feldolgoz\u00e1s\u00e1t (F\u00f3nagy\u2013Target, 2007). A\u00a0mese struktur\u00e1lt, m\u00e9gis rugalmas keretet k\u00edn\u00e1l a\u00a0fenti kr\u00edzishelyzetek meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez \u00e9s\u00a0megold\u00e1s\u00e1hoz. Ez\u00a0\u00fagy realiz\u00e1l\u00f3dik, hogy a\u00a0gyermek a\u00a0h\u0151s\u00f6kkel val\u00f3 azonosul\u00e1s r\u00e9v\u00e9n \u00faj jelent\u00e9seket tud t\u00e1rs\u00edtani saj\u00e1t meg\u00e9lt \u00e9lm\u00e9nyeihez, \u00edgy fokozatosan cs\u00f6kken a\u00a0trauma okozta bels\u0151 fesz\u00fclts\u00e9g (von Franz\u2013Crossen, 1996).<\/p>\n

    A\u00a0meseolvas\u00e1s k\u00f3rh\u00e1zpedag\u00f3giai c\u00e9lja a\u00a0gyermekek oktat\u00e1si \u00e9s\u00a0pszichoszoci\u00e1lis t\u00e1mogat\u00e1sa a\u00a0k\u00f3rh\u00e1zi tart\u00f3zkod\u00e1s ideje alatt (Bratton et al., 2005; Charon, 2006; Becsei-Balogh\u2013Szili, 2016), \u00edgy a\u00a0meseolvas\u00e1s egyszerre t\u00f6lt be oktat\u00e1si, emocion\u00e1lis \u00e9s\u00a0gy\u00f3gy\u00edt\u00f3 szerepet. A\u00a0biblioter\u00e1pia k\u00f3rh\u00e1zpedag\u00f3giai kontextusban olyan c\u00e9lzott irodalmi\/olvas\u00e1si intervenci\u00f3k\u00e9nt \u00e9rtelmezhet\u0151, amelynek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel a\u00a0beteg gyermekek k\u00f3rh\u00e1zi tart\u00f3zkod\u00e1sa sor\u00e1n keletkez\u0151 szorong\u00e1s-, stressz- \u00e9s\u00a0izol\u00e1ci\u00f3s \u00e1llapotok cs\u00f6kkenthet\u0151k. Empirikus adatok szerint 5\u201312\u00a0\u00e9ves k\u00f3rh\u00e1zi gyermekekn\u00e9l 27%-os szorong\u00e1scs\u00f6kken\u00e9s volt kimutathat\u00f3 a\u00a0biblioter\u00e1pia alkalmaz\u00e1sa ut\u00e1n (Lawrence\u2013Lazer, 2024). Ezt t\u00e1masztja al\u00e1 a\u00a0narrat\u00edv pszichol\u00f3gia \u00e9s\u00a0a\u00a0biblioter\u00e1pia megk\u00f6zel\u00edt\u00e9se is, amelyben a\u00a0mese olyan szimbolikus csatorna, amely seg\u00edti a\u00a0gyermek megk\u00fczd\u00e9si strat\u00e9gi\u00e1inak kialak\u00edt\u00e1s\u00e1t \u00e9s\u00a0\u00e9rzelmi intelligenci\u00e1j\u00e1nak fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t (White\u2013Epston, 1990). A\u00a0szakirodalom teh\u00e1t al\u00e1t\u00e1masztja, hogy a\u00a0mese nemcsak \u00e9rzelmi, hanem kognit\u00edv \u00e9s\u00a0szoci\u00e1lis s\u00edkon is fejleszt\u0151 hat\u00e1s\u00fa. Kollekt\u00edv szempontb\u00f3l a\u00a0k\u00f6z\u00f6s mese\u00e9lm\u00e9ny el\u0151seg\u00edti az\u00a0interperszon\u00e1lis kapcsolatok fenntart\u00e1s\u00e1t, az\u00a0emp\u00e1tia fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t, valamint a\u00a0pszichol\u00f3giai biztons\u00e1g meg\u00e9l\u00e9s\u00e9t, amely alapfelt\u00e9tele a\u00a0tanul\u00e1snak \u00e9s\u00a0a\u00a0gy\u00f3gyul\u00e1snak. Ebben a\u00a0megk\u00fczd\u00e9si folyamatban a\u00a0biblioter\u00e1pia (Heath et al., 2005; Nikolajeva, 2014) c\u00e9lja, hogy az\u00a0irodalmi m\u0171vek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel \u00e9rzelmi \u00e9s\u00a0viselked\u00e9si v\u00e1ltoz\u00e1sok k\u00f6vetkezzenek be az\u00a0egy\u00e9nben, hiszen a\u00a0mesehallgat\u00e1s sor\u00e1n aktiv\u00e1l\u00f3dnak azok a\u00a0bels\u0151 narrat\u00edv\u00e1k, amelyek feldolgoz\u00e1si keretk\u00e9nt szolg\u00e1lnak a\u00a0gyermek sz\u00e1m\u00e1ra\u00a0\u2013\u00a0ak\u00e1r a\u00a0betegs\u00e9g, a\u00a0f\u00e9lelem vagy a\u00a0vesztes\u00e9g t\u00e9m\u00e1j\u00e1ban. Ezek \u00fagy val\u00f3sulnak meg, hogy a\u00a0meseh\u0151s\u00f6k gyakran olyan konfliktushelyzetekkel szembes\u00fclnek, amelyek p\u00e1rhuzamba \u00e1ll\u00edthat\u00f3k a\u00a0gyermek aktu\u00e1lis helyzet\u00e9vel, \u00edgy a\u00a0t\u00f6rt\u00e9netek megold\u00e1si mint\u00e1i indirekt m\u00f3don seg\u00edtik el\u0151 a\u00a0reziliencia n\u00f6veked\u00e9s\u00e9t (Malchiodi, 2005).<\/p>\n

    \u00a0<\/span><\/p>\n


    \n\u00a0<\/span>
    \nForr\u00e1s: Papp Szilvia arch\u00edvuma<\/em><\/span>
    \n\u00a0<\/span><\/div>\n

    A\u00a0meseolvas\u00e1s mint pszichoszoci\u00e1lis intervenci\u00f3\u00a0<\/strong><\/p>\n

    A\u00a0mese szerepe a\u00a0gyermekek kognit\u00edv-affekt\u00edv fejl\u0151d\u00e9s\u00e9ben r\u00e9g\u00f3ta ismert \u00e9s\u00a0elismert ter\u00fclet. A\u00a0pszichoanalitikus szeml\u00e9let k\u00e9pvisel\u0151i, mint Bruno Bettelheim (2020) \u00e9s\u00a0Carl Gustav Jung (2024\u00a0[1955]), hangs\u00falyozt\u00e1k a\u00a0mese szimbolikus jelent\u00e9s\u00e9nek m\u00e9lyl\u00e9lektani hat\u00e1sait. Bettelheim szerint a\u00a0mes\u00e9k struktur\u00e1lt m\u00f3don ny\u00fajtanak lehet\u0151s\u00e9get a\u00a0f\u00e9lelmek, szorong\u00e1sok, valamint a\u00a0bels\u0151 konfliktusok projekci\u00f3j\u00e1ra \u00e9s\u00a0feldolgoz\u00e1s\u00e1ra. Jung elm\u00e9lete a\u00a0kollekt\u00edv tudattalanr\u00f3l arra mutat r\u00e1, hogy a\u00a0mesei archet\u00edpusok univerz\u00e1lis jelent\u00e9se seg\u00edti a\u00a0gyermeket az\u00a0identit\u00e1s \u00e9s\u00a0pszich\u00e9s egyens\u00faly kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ban. A\u00a0Siega \u00e9s\u00a0munkat\u00e1rsai \u00e1ltal v\u00e9gzett kutat\u00e1s szerint azok a\u00a0hospitaliz\u00e1lt gyermekek, akiknek mes\u00e9t olvastak, szignifik\u00e1nsan alacsonyabb szorong\u00e1sszintet mutattak, mint a\u00a0kontrollcsoport tagjai (Siega et al., 2021). Ez\u00e9rt az\u00a0\u00f6nk\u00e9ntes meseolvas\u00f3 \u00e1ltal \u00e1tadott \u00e9rzelmek, nonverb\u00e1lis jelz\u00e9sek k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen fontosak, mivel a\u00a0feln\u0151tt mes\u00e9l\u0151 nem azonos az\u00a0eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi szem\u00e9lyzettel, \u00edgy kev\u00e9sb\u00e9 kapcsolhat\u00f3 a\u00a0gyermekek f\u00e9lelmeihez.<\/p>\n

    A\u00a0k\u00f3rh\u00e1zi meseolvas\u00f3 szem\u00e9lye kulcsfontoss\u00e1g\u00fa, mert nem puszt\u00e1n az\u00a0olvasott sz\u00f6veget k\u00f6zvet\u00edti, hanem a\u00a0gy\u00f3gy\u00edt\u00f3 kommunik\u00e1ci\u00f3 m\u00e9diumak\u00e9nt m\u0171k\u00f6dik: hangja, jelenl\u00e9te \u00e9s\u00a0kapcsolatteremt\u0151 st\u00edlusa biztons\u00e1g\u00e9rzetet, figyelmet \u00e9s\u00a0\u00e9rzelmi t\u00e1maszt k\u00f6zvet\u00edt a\u00a0beteg gyermek sz\u00e1m\u00e1ra. A\u00a0meseolvas\u00f3\u00a0\u2013\u00a0legyen pedag\u00f3gus, \u00f6nk\u00e9ntes vagy terapeuta\u00a0\u2013\u00a0affekt\u00edv hidat teremt a\u00a0gyermek, a\u00a0sz\u00f6veg \u00e9s\u00a0a\u00a0k\u00f3rh\u00e1zi k\u00f6rnyezet k\u00f6z\u00f6tt, ez\u00e1ltal seg\u00edti a\u00a0szorong\u00e1s cs\u00f6kkent\u00e9s\u00e9t \u00e9s\u00a0a\u00a0kontroll\u00e9rz\u00e9s visszaszerz\u00e9s\u00e9t. A\u00a0narrat\u00edv interakci\u00f3 min\u0151s\u00e9ge\u00a0\u2013\u00a0vagyis a\u00a0meseolvas\u00f3 empatikus reakci\u00f3i, hangsz\u00edne, nonverb\u00e1lis jelz\u00e9sei \u00e9s\u00a0az\u00a0olvas\u00e1s ut\u00e1ni reflexi\u00f3s besz\u00e9lget\u00e9s\u00a0\u2013\u00a0meghat\u00e1roz\u00f3bb a\u00a0gyermek \u00e9rzelmi v\u00e1laszaira, mint maga a\u00a0t\u00f6rt\u00e9net tartalma. Ez\u00e9rt a\u00a0meseolvas\u00f3 szerepe nem helyettes\u00edthet\u0151 digit\u00e1lis eszk\u00f6z\u00f6kkel: szem\u00e9lyes jelenl\u00e9te az\u00a0\u00e9l\u0151 nyelvi \u00e9s\u00a0\u00e9rzelmi interakci\u00f3n kereszt\u00fcl a\u00a0ter\u00e1pi\u00e1s hat\u00e1s hordoz\u00f3ja (Serafini, 2024).<\/p>\n

    A\u00a0k\u00f3rh\u00e1zi meseolvas\u00e1s pedag\u00f3giai megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sben olyan ter\u00e1pi\u00e1s nevel\u00e9si m\u00f3dszerk\u00e9nt \u00e9rtelmezhet\u0151, amely a\u00a0szem\u00e9lyis\u00e9gfejleszt\u0151 pedag\u00f3gia \u00e9s\u00a0a\u00a0narrat\u00edv tanul\u00e1s metsz\u00e9spontj\u00e1n helyezkedik el. Ebben a\u00a0kontextusban a\u00a0mes\u00e9k seg\u00edtik az\u00a0affekt\u00edv \u00e1llapot stabiliz\u00e1l\u00e1s\u00e1t, t\u00e1mogatj\u00e1k a\u00a0projekci\u00f3s mechanizmusokat, valamint hozz\u00e1j\u00e1rulnak a\u00a0kognit\u00edv fejl\u0151d\u00e9shez (sz\u00f3kincs, sz\u00f6veg\u00e9rt\u00e9s, figyelemkoncentr\u00e1ci\u00f3).<\/p>\n

    Az\u00a0olvasott mes\u00e9k k\u00f6zvetlen hat\u00e1sai a\u00a0hallgat\u00f3kra<\/strong><\/p>\n

    Az\u00a0olvasott mes\u00e9k pozit\u00edvan hatnak a\u00a0pszichikai j\u00f3ll\u00e9tre, amelyek a\u00a0gyermekek \u00e9letkor\u00e1hoz, kognit\u00edv fejletts\u00e9gi szintj\u00e9hez \u00e9s\u00a0\u00e9rzelmi \u00e1llapot\u00e1hoz igazodva jelennek meg. Ennek kifejez\u00e9si eszk\u00f6zei a\u00a0vok\u00e1lis \u00e9s\u00a0a\u00a0mimikai jelek, amelyek egyfajta kommunik\u00e1ci\u00f3s alternat\u00edv csatorn\u00e1k, lehet\u0151v\u00e9 t\u00e9ve az\u00a0interakci\u00f3t ott is, ahol a\u00a0verb\u00e1lis feldolgoz\u00e1s akad\u00e1lyozott. Ennek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a\u00a0mesehallgat\u00e1s sor\u00e1n megfigyelhet\u0151 a\u00a0figyelmi f\u00f3kusz meger\u0151s\u00f6d\u00e9se \u00e9s\u00a0az\u00a0\u00e9rtelmi r\u00e1hangol\u00f3d\u00e1s, ami a\u00a0t\u00f6rt\u00e9neti sz\u00e1l k\u00f6vet\u00e9s\u00e9ben \u00e9s\u00a0a\u00a0verb\u00e1lis interakci\u00f3kban mutatkozik meg. A\u00a0kisebb gyermekek a\u00a0narrat\u00edv szerkezet ment\u00e9n helyzetfelismer\u0151 k\u00e9rd\u00e9seket tesznek fel, m\u00edg az\u00a0id\u0151sebbek ink\u00e1bb \u00e9rtelmi-asszociat\u00edv jelleg\u0171eket. Az\u00a0\u00e9rzelmi v\u00e1laszk\u00e9szs\u00e9g \u00e9s\u00a0affekt\u00edv bevon\u00f3d\u00e1s szempontj\u00e1b\u00f3l a\u00a0mesehallgat\u00e1s olyan \u00e9rzelmi rezonanci\u00e1t v\u00e1lt ki, mint az\u00a0\u00f6r\u00f6m, k\u00edv\u00e1ncsis\u00e1g, v\u00e1gy\u00f3d\u00e1s, nosztalgia. \u00cdgy a\u00a0t\u00f6rt\u00e9netek projekt\u00edv azonosul\u00e1st tesznek lehet\u0151v\u00e9 a\u00a0szerepl\u0151kkel, ami kataliz\u00e1lja az\u00a0\u00e9rzelemkifejez\u00e9st (pl. az\u00a0otthon ir\u00e1nti v\u00e1gyat, a\u00a0szoci\u00e1lis hi\u00e1ny\u00e9lm\u00e9nyek verbaliz\u00e1l\u00e1s\u00e1t). Ezt az\u00a0affekt\u00edv szab\u00e1lyoz\u00e1st \u00e9s\u00a0nyugtat\u00f3 hat\u00e1st seg\u00edti el\u0151 a\u00a0mes\u00e9l\u0151 proz\u00f3di\u00e1ja a\u00a0hangsz\u00edne, hanglejt\u00e9se \u00e9s\u00a0ritmusa \u00e1ltal. Az\u00a0ilyen nonverb\u00e1lis kapcsolatteremt\u00e9s pozit\u00edv hat\u00e1sa k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen igaz a\u00a0nem vagy verb\u00e1lisan alig kommunik\u00e1l\u00f3, illetve csecsem\u0151kor\u00fa gyermekekre. Az\u00a0\u0151 eset\u00fckben a\u00a0mese affekt\u00edv keretrendszerk\u00e9nt szolg\u00e1l, mely seg\u00edti az\u00a0\u00e9rzelmi \u00f6nszab\u00e1lyoz\u00e1s kialakul\u00e1s\u00e1t \u00e9s\u00a0a\u00a0fesz\u00fclts\u00e9gcs\u00f6kkent\u00e9st, ami sokszor alv\u00e1sban, csendes megnyugv\u00e1sban realiz\u00e1l\u00f3dik.<\/p>\n

    A\u00a0verb\u00e1lis \u00e9s\u00a0t\u00e1rsadalmi interakci\u00f3k tekintet\u00e9ben a\u00a0mesehallgat\u00e1s sor\u00e1n fokoz\u00f3dik a\u00a0szoci\u00e1lis nyitotts\u00e1g \u00e9s\u00a0a\u00a0verb\u00e1lis kifejez\u0151k\u00e9szs\u00e9g, hiszen a\u00a0gyermekek megosztj\u00e1k szem\u00e9lyes \u00e9lm\u00e9nyeiket, \u00f6nreflexi\u00f3t gyakorolnak, \u00e9s\u00a0narrat\u00edv m\u00f3don besz\u00e9lnek saj\u00e1t \u00e9lethelyzet\u00fckr\u0151l (pl. betegs\u00e9g\u00fckr\u0151l, csal\u00e1di kapcsolatukr\u00f3l). Mindek\u00f6zben a\u00a0gyermeki fant\u00e1ziafunkci\u00f3 aktiv\u00e1l\u00f3dik, a\u00a0mese \u00e1ltal felid\u00e9zett bels\u0151 k\u00e9pek \u00e9s\u00a0imaginat\u00edv \u00e1t\u00e9l\u00e9sek gazdag\u00edtj\u00e1k a\u00a0lelki vil\u00e1g\u00e1t. A\u00a0hospitaliz\u00e1ci\u00f3 sor\u00e1n a\u00a0kognit\u00edv feldolgoz\u00e1si szint \u00e9s\u00a0a\u00a0besz\u00e9d\u00e9rt\u00e9si k\u00e9pess\u00e9g hat\u00e1rozza meg, hogy a\u00a0gyermek a\u00a0mese szemantikai tartalm\u00e1ra vagy ink\u00e1bb a\u00a0proz\u00f3diai \u00e9s\u00a0affekt\u00edv aspektusaira reag\u00e1l. Az\u00a0intellektu\u00e1lis k\u00e9pess\u00e9gzavarral \u00e9l\u0151 vagy megrekedt fejl\u0151d\u00e9si szint\u0171 gyermekek sz\u00e1m\u00e1ra a\u00a0mes\u00e9l\u00e9s szenzoros-emocion\u00e1lis \u00e9lm\u00e9nyk\u00e9nt jelenik meg, mik\u00f6zben a\u00a0gyermekek nonverb\u00e1lis v\u00e1laszad\u00e1sa (pl. hangsz\u00ednv\u00e1ltoz\u00e1s, gesztusok, szemkontaktus) is inform\u00e1ci\u00f3t hordoz az\u00a0\u00e9lm\u00e9ny hat\u00e1s\u00e1r\u00f3l.<\/p>\n

    Az\u00a0\u00f6nk\u00e9ntes meseolvas\u00e1s bemutat\u00e1sa<\/strong>\u00a0<\/strong><\/p>\n

    Az\u00a0\u00f6nk\u00e9ntes meseolvas\u00e1s multidiszciplin\u00e1ris szeml\u00e9leten alapul\u00f3 pszichoszoci\u00e1lis tev\u00e9kenys\u00e9g. Az\u00a0elj\u00e1r\u00e1s az\u00a0irodalomter\u00e1pia \u00e9s\u00a0gyermekpszichol\u00f3gia eszk\u00f6zeit \u00f6tv\u00f6zi, el\u0151seg\u00edtve a\u00a0bels\u0151 kontroll\u00e9rz\u00e9s kialakul\u00e1s\u00e1t \u00e9s\u00a0az\u00a0\u00e9rzelemszab\u00e1lyoz\u00e1si mechanizmusok fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t (Green et al., 2015). A\u00a0mesehallgat\u00e1s sor\u00e1n bek\u00f6vetkez\u0151 identifik\u00e1ci\u00f3s folyamat lehet\u0151s\u00e9get teremt a\u00a0traumatikus \u00e9lm\u00e9nyek \u00e1tt\u00e9teles feldolgoz\u00e1s\u00e1ra. Magyarorsz\u00e1gon a\u00a0Mesek\u00f3rh\u00e1z<\/em> program m\u0171k\u00f6dik hasonl\u00f3 c\u00e9lokkal, amely struktur\u00e1lt m\u00f3don biztos\u00edtja az\u00a0\u00f6nk\u00e9ntesek k\u00e9pz\u00e9s\u00e9t \u00e9s\u00a0beilleszked\u00e9s\u00e9t a\u00a0k\u00f3rh\u00e1zi ell\u00e1t\u00e1sba.<\/p>\n

    Az\u00a0\u00f6nk\u00e9ntes jelenl\u00e9t ment\u00e1lhigi\u00e9n\u00e9s jelent\u0151s\u00e9ge a\u00a0k\u00f3rh\u00e1zban<\/strong><\/p>\n

    A\u00a0k\u00f3rh\u00e1zi k\u00f6rnyezet, amely az\u00a0ismeretlens\u00e9g, a\u00a0kontrollveszt\u00e9s \u00e9s\u00a0a\u00a0szepar\u00e1ci\u00f3 \u00e9lm\u00e9ny\u00e9t hordozza, traumatiz\u00e1l\u00f3 t\u00e9nyez\u0151k\u00e9nt hathat a\u00a0gyermekek fejl\u0151d\u00e9s\u00e9re. A\u00a0hosszabb ideig tart\u00f3 hospitaliz\u00e1ci\u00f3 sor\u00e1n gyakran \u00e9szlelhet\u0151 a\u00a0kommunik\u00e1ci\u00f3s fejl\u0151d\u00e9s stagn\u00e1l\u00e1sa, valamint a\u00a0pszichoszoci\u00e1lis funkci\u00f3k\u00a0\u2013\u00a0k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az\u00a0\u00e9rzelmi \u00e9s\u00a0kognit\u00edv m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00a0\u2013\u00a0regresszi\u00f3ja. A\u00a0verb\u00e1lis kifejez\u0151k\u00e9pess\u00e9g sz\u0171k\u00fcl\u00e9se, az\u00a0interperszon\u00e1lis kapcsolatok korl\u00e1toz\u00f3d\u00e1sa \u00e9s\u00a0az\u00a0\u00e9rzelmi elz\u00e1rk\u00f3z\u00e1s gyakori k\u00f6vetkezm\u00e9ny. Ezt megel\u0151zend\u0151 vagy cs\u00f6kkentend\u0151, az\u00a0\u00f6nk\u00e9ntes seg\u00edt\u0151k\u00a0\u2013\u00a0meseolvas\u00f3k, zeneterapeut\u00e1k, boh\u00f3cdoktorok\u00a0\u2013\u00a0egy\u00fattal fejleszt\u0151 hat\u00e1st is gyakorolnak a\u00a0gyermekek ment\u00e1lis \u00e1llapot\u00e1ra. A\u00a0vel\u00fck val\u00f3 kontaktus \u00e9rzelmileg t\u00e1mogat\u00f3 b\u00e1zist ny\u00fajt, p\u00f3tolva a\u00a0hi\u00e1nyz\u00f3 csal\u00e1di jelenl\u00e9t motiv\u00e1l\u00f3 szerep\u00e9t. Az\u00a0\u00f6nk\u00e9ntesek \u00e1ltal k\u00f6zvet\u00edtett pozit\u00edv szoci\u00e1lis interakci\u00f3k \u00e9s\u00a0\u00e9lm\u00e9nyek hozz\u00e1j\u00e1rulnak a\u00a0gyermekek lelki j\u00f3ll\u00e9t\u00e9hez, stresszkezel\u00e9si k\u00e9pess\u00e9g\u00e9nek fejleszt\u00e9s\u00e9hez (P\u00e1ll, 2022).<\/p>\n

    A\u00a0gyermek fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek els\u0151dleges k\u00f6zeg\u00e9t tov\u00e1bbra is a\u00a0csal\u00e1d jelenti, azonban a\u00a0k\u00f3rh\u00e1zi k\u00f6rnyezetben ezt a\u00a0funkci\u00f3t ki tudj\u00e1k eg\u00e9sz\u00edteni az\u00a0\u00f6nk\u00e9ntesek, akik \u00e9letkori saj\u00e1toss\u00e1gokhoz \u00e9s\u00a0egy\u00e9ni fejl\u0151d\u00e9si szinthez adapt\u00e1lt m\u00f3don biztos\u00edtanak pszich\u00e9s t\u00e1mogat\u00e1st. A\u00a0gyermekekkel val\u00f3 narrat\u00edv alap\u00fa, interakt\u00edv kommunik\u00e1ci\u00f3 el\u0151seg\u00edtheti a\u00a0fejl\u0151d\u00e9si egyens\u00faly vissza\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t, \u00edgy az\u00a0\u00f6nk\u00e9ntes jelenl\u00e9t a\u00a0k\u00f3rh\u00e1zi gyermekell\u00e1t\u00e1s kieg\u00e9sz\u00edt\u0151, de kulcsfontoss\u00e1g\u00fa ment\u00e1lhigi\u00e9n\u00e9s eleme.<\/p>\n

    Vigotszkij kultur\u00e1lis-szoci\u00e1lis konstruktivista elm\u00e9lete szerint a\u00a0k\u00f6z\u00f6sen meg\u00e9lt narrat\u00edv \u00e9lm\u00e9ny fejleszt\u0151 ereje kiemelten fontos. A\u00a0meseolvas\u00e1s sor\u00e1n kialakul\u00f3 pedag\u00f3gus-gyermek vagy meseolvas\u00f3-gyermek kapcsolat lehet\u0151v\u00e9 teszi a\u00a0bels\u0151 vil\u00e1g biztons\u00e1gos felt\u00e1r\u00e1s\u00e1t \u00e9s\u00a0\u00fajrarendez\u00e9s\u00e9t. Ezt meghaladva, az\u00a0\u00f6nk\u00e9ntes k\u00f3rh\u00e1zi meseolvas\u00e1s olyan pszichoszoci\u00e1lis intervenci\u00f3, amely az\u00a0eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi int\u00e9zm\u00e9nyben tart\u00f3zkod\u00f3 gyermekek emocion\u00e1lis j\u00f3ll\u00e9t\u00e9nek \u00e9s\u00a0k\u00f3rh\u00e1zi adapt\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1t c\u00e9lozza meg (Vigotszkij, 1978). A\u00a0beavatkoz\u00e1s multidiszciplin\u00e1ris megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sen alapul, integr\u00e1lva a\u00a0pszichol\u00f3gia, a\u00a0gyermekgy\u00f3gy\u00e1szat, a\u00a0biblioter\u00e1pia \u00e9s\u00a0a\u00a0szoci\u00e1lis munka m\u00f3dszertanait. A\u00a0meseolvas\u00e1s mint verb\u00e1lis ter\u00e1pi\u00e1s technika, sz\u00e1mos pozit\u00edv hat\u00e1ssal b\u00edr a\u00a0hospitaliz\u00e1lt gyermekek pszich\u00e9s \u00e1llapot\u00e1ra \u00e9s\u00a0stresszreakci\u00f3ira. \u00cdgy az\u00a0irodalmi narrat\u00edv\u00e1khoz kapcsol\u00f3d\u00f3 identifik\u00e1ci\u00f3 r\u00e9v\u00e9n a\u00a0gyermekek k\u00e9pesek alternat\u00edv szeml\u00e9letm\u00f3dokat l\u00e9trehozni, amelyek adapt\u00edv \u00e9rzelemszab\u00e1lyoz\u00e1si mechanizmusokat er\u0151s\u00edtenek (Green et al., 2015).<\/p>\n

    Az\u00a0\u00f6nk\u00e9ntesek \u00e1ltal v\u00e9gzett meseolvas\u00e1s nemcsak a\u00a0gyermekek sz\u00e1m\u00e1ra jelent t\u00e1mogat\u00e1st, hanem a\u00a0sz\u00fcl\u0151k \u00e9s\u00a0az\u00a0eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi szem\u00e9lyzet terheit is m\u00e9rs\u00e9kelheti, el\u0151seg\u00edtve a\u00a0hum\u00e1nusabb gy\u00f3gy\u00edt\u00f3 k\u00f6rnyezet kialak\u00edt\u00e1s\u00e1t. A\u00a0magyarorsz\u00e1gi programok k\u00f6z\u00fcl kiemelkedik a\u00a0Mesek\u00f3rh\u00e1z<\/em> nev\u0171 kezdem\u00e9nyez\u00e9s, amely struktur\u00e1lt keretek k\u00f6z\u00f6tt biztos\u00edtja az\u00a0\u00f6nk\u00e9ntes meseolvas\u00f3k k\u00e9pz\u00e9s\u00e9t, szuperv\u00edzi\u00f3j\u00e1t \u00e9s\u00a0beilleszt\u00e9s\u00e9t a\u00a0k\u00f3rh\u00e1zi gyakorlatba. A\u00a0programok gyakran egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sben val\u00f3sulnak meg eg\u00e9szs\u00e9gpszichol\u00f3gusokkal, gyermekpszichi\u00e1terekkel, valamint pedag\u00f3giai szakemberekkel els\u0151sorban Budapesten, Debrecenben \u00e9s\u00a0Kecskem\u00e9ten. A\u00a0nemzetk\u00f6zi szakirodalom is al\u00e1t\u00e1masztja, hogy a\u00a0meseolvas\u00e1s pozit\u00edv hat\u00e1ssal van a\u00a0hospitaliz\u00e1lt gyermekek pszich\u00e9s \u00e1llapot\u00e1ra, bele\u00e9rtve a\u00a0szorong\u00e1s, a\u00a0f\u00e9lelem \u00e9s\u00a0a\u00a0f\u00e1jdalom cs\u00f6kkent\u00e9s\u00e9t (Siega et al., 2021; Koller\u2013Gryski, 2008).<\/p>\n

    A\u00a0fenti meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sok r\u00e1mutatnak, hogy az\u00a0\u00f6nk\u00e9ntes k\u00f3rh\u00e1zi meseolvas\u00e1s egy\u00a0tudom\u00e1nyosan megalapozott, alacsony k\u00f6lts\u00e9g\u0171, de jelent\u0151s pszichol\u00f3giai hat\u00e1smechanizmussal egybek\u00f6t\u00f6tt m\u00f3dszer, amely lelki-szellemi t\u00e1mogat\u00e1st ny\u00fajthat a\u00a0gyermekcentrikus eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi ell\u00e1t\u00e1s megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1ban.<\/p>\n

    \u00a0<\/span><\/p>\n


    \n\u00a0<\/span>
    \nForr\u00e1s: Papp Szilvia arch\u00edvuma<\/em><\/span>
    \n\u00a0<\/span><\/div>\n

    A\u00a0hospitaliz\u00e1ci\u00f3 pszichol\u00f3giai hat\u00e1sai gyermekkorban<\/strong><\/p>\n

    A\u00a0gyermekek hospitaliz\u00e1ci\u00f3ja gyakran jelent\u0151s pszich\u00e9s megterhel\u00e9ssel j\u00e1r. A\u00a0k\u00f3rh\u00e1zi k\u00f6rnyezet ismeretlens\u00e9ge, az\u00a0orvosi beavatkoz\u00e1sok f\u00e1jdalma, valamint a\u00a0csal\u00e1dt\u00f3l val\u00f3 szepar\u00e1ci\u00f3 szorong\u00e1st v\u00e1lt ki, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a\u00a0preverb\u00e1lis vagy \u00f3vod\u00e1s kor\u00fa gyermekekn\u00e9l. Koller \u00e9s\u00a0Gryski (2008) kutat\u00e1sai alapj\u00e1n a\u00a0szimbolikus t\u00e1mogat\u00e1st ny\u00fajt\u00f3 beavatkoz\u00e1sok, mint p\u00e9ld\u00e1ul a\u00a0meseolvas\u00e1s, jelent\u0151sen cs\u00f6kkenthetik a\u00a0traum\u00e1t, el\u0151seg\u00edtve ezzel a\u00a0pszich\u00e9s alkalmazkod\u00e1st.<\/p>\n

    A\u00a0kutat\u00e1s megval\u00f3s\u00edt\u00e1sa. A\u00a0k\u00f3rh\u00e1zi meseolvas\u00e1s tapasztalatai<\/strong>\u00a0<\/strong><\/p>\n

    Az\u00a0eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi int\u00e9zm\u00e9nyek \u00e1ltal\u00e1ban siv\u00e1r k\u00f6rnyezetet jelentenek a\u00a0gyermekeknek az\u00a0akv\u00e1riumok, kisebb \u00e1llatok, ter\u00e1pi\u00e1s kuty\u00e1k vagy minilovak megl\u00e9te ellen\u00e9re is. Erre a\u00a0helysz\u00ednre meglepet\u00e9sszer\u0171en \u00e9rkezik az\u00a0\u00f6nk\u00e9ntes felolvas\u00f3, \u00e9s\u00a0az\u00a0\u0151 \u00e9rkez\u00e9s\u00e9r\u0151l azok a\u00a0gyermekek, akik r\u00f6vid id\u0151t t\u00f6ltenek a\u00a0k\u00f3rh\u00e1zban, nem kapnak el\u0151zetes \u00e9rtes\u00edt\u00e9st. Papp Szilvia 2023\u00a0m\u00e1rcius\u00e1t\u00f3l kezd\u0151d\u0151en k\u00e9thetente, szerd\u00e1nk\u00e9nt a\u00a0l\u00e1togat\u00e1si id\u0151t megel\u0151z\u0151 k\u00e9t\u00f3r\u00e1s id\u0151tartamban, rendszeresen l\u00e1togatja egy\u00a0gyermekgy\u00f3gy\u00e1szati fekv\u0151beteg oszt\u00e1ly belgy\u00f3gy\u00e1szati r\u00e9szleg\u00e9t. Jelen kutat\u00e1s alapja olyan egy\u00a0\u00e9vig tart\u00f3 megfigyel\u00e9s, amely t\u00f6bb mint 100\u00a0gyermeket \u00e9rintett. A\u00a0meseolvas\u00f3 egy\u00a0l\u00e1togat\u00e1sa alkalm\u00e1val k\u00e9t gyermeknek olvasott fel, \u00e9s\u00a0megk\u00f6zel\u00edt\u0151leg egy\u00a0\u00f3r\u00e1t t\u00f6lt\u00f6tt egy\u00a0gyermek t\u00e1rsas\u00e1g\u00e1ban. Ebbe az\u00a0id\u0151be beletartozott az\u00a0ismerked\u00e9s, a\u00a0t\u00f6rt\u00e9net kiv\u00e1laszt\u00e1sa, a\u00a0meseolvas\u00e1s, az\u00a0ig\u00e9ny szerinti besz\u00e9lget\u00e9s \u00e9s\u00a0az\u00a0elk\u00f6sz\u00f6n\u00e9s. Az\u00a0ismerked\u00e9s fel\u00fcletes maradt, mivel a\u00a0felolvas\u00f3 nem tudhatta a\u00a0betegek nev\u00e9t, betegs\u00e9g\u00fcket vagy ak\u00e1r annak s\u00falyoss\u00e1g\u00e1t, tov\u00e1bb\u00e1 nem is \u00e9rintkezhetett vel\u00fck. Ez\u00a0ut\u00f3bbi kik\u00f6t\u00e9s nem vonatkozott a\u00a0k\u00f3rh\u00e1zban maradt, de hivatalosan el nem hagyott \u00fajsz\u00fcl\u00f6ttekre \u00e9s\u00a0csecsem\u0151kre, mert \u0151ket az\u00a0\u00f6nk\u00e9ntes \u00f6lben tarthatta, \u00e9s\u00a0s\u00e9t\u00e1lva mond\u00f3k\u00e1zhatott, gyermekdalokat \u00e9nekelhetett nekik.<\/p>\n

    Tekintettel a\u00a0fenti szab\u00e1lyokra, a\u00a0tanulm\u00e1nyban szerepl\u0151 nevek fikt\u00edvek, \u00e9s\u00a0az\u00a0eg\u00e9szs\u00e9gi \u00e1llapot felm\u00e9r\u00e9se az\u00a0\u00f6nk\u00e9ntes meseolvas\u00f3 meg\u00edt\u00e9l\u00e9se alapj\u00e1n t\u00f6rt\u00e9nt.<\/p>\n

    Kutat\u00e1sm\u00f3dszertan<\/strong>\u00a0<\/strong><\/p>\n

    Az\u00a0empirikus kutat\u00e1s m\u00f3dszertani alapj\u00e1t a\u00a0terepkutat\u00e1s k\u00e9pezi, amely els\u0151dlegesen tapasztalati alap\u00fa. A\u00a0vizsg\u00e1lt jelens\u00e9gek term\u00e9szetes k\u00f6rnyezetben t\u00f6rt\u00e9n\u0151 megfigyel\u00e9se kvalitat\u00edv adatok gy\u0171jt\u00e9s\u00e9hez vezetett, melyek lehet\u0151v\u00e9 tett\u00e9k elm\u00e9leti k\u00f6vetkeztet\u00e9sek megfogalmaz\u00e1s\u00e1t. A\u00a0vizsg\u00e1lati tev\u00e9kenys\u00e9gek c\u00e9lorient\u00e1ltak \u00e9s\u00a0el\u0151re megtervezettek voltak, amelyek dokument\u00e1l\u00e1sa kutat\u00e1si jegyz\u0151k\u00f6nyv form\u00e1j\u00e1ban t\u00f6rt\u00e9nt. A\u00a0felolvas\u00f3 szem\u00e9ly 2023\u00a0m\u00e1rcius\u00e1t\u00f3l kezd\u0151d\u0151en rendszeresen l\u00e1togatja egy\u00a0gyermekgy\u00f3gy\u00e1szati fekv\u0151betegoszt\u00e1ly belgy\u00f3gy\u00e1szati r\u00e9szleg\u00e9t, ahol meseolvas\u00e1ssal seg\u00edti a\u00a0gyermekek pszich\u00e9s j\u00f3ll\u00e9t\u00e9t.<\/p>\n

    A\u00a0meseolvas\u00e1s gyakorlati kivitelez\u00e9se t\u00f6bb l\u00e9p\u00e9sben t\u00f6rt\u00e9nik. A\u00a0megfigyel\u00e9sen alapul\u00f3 diagnosztikus el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u00e9s sor\u00e1n az\u00a0\u00f6nk\u00e9ntes pedag\u00f3gus felm\u00e9ri a\u00a0gyermek \u00e9letkor\u00e1t, pszich\u00e9s \u00e1llapot\u00e1t, kognit\u00edv \u00e9retts\u00e9g\u00e9t, \u00e9s\u00a0ezek alapj\u00e1n t\u00f6rt\u00e9nik a\u00a0meseanyag kiv\u00e1laszt\u00e1sa. A\u00a0c\u00e9lorient\u00e1lt mesev\u00e1laszt\u00e1s legf\u0151bb szempontja, hogy igazodj\u00e9k a\u00a0gyermek fent megnevezett aktu\u00e1lis \u00e9rzelmi \u00e9s\u00a0kognit\u00edv sz\u00fcks\u00e9gleteihez, hiszen a\u00a0mes\u00e9k vagy t\u00f6rt\u00e9netek elt\u00e9r\u0151 ter\u00e1pi\u00e1s lehet\u0151s\u00e9geket hordoznak. Az\u00a0interakt\u00edv feldolgoz\u00e1s sor\u00e1n l\u00e9trej\u00f6het egy\u00a0dial\u00f3gus, hiszen a\u00a0mese k\u00f6z\u00f6s \u00e1t\u00e9l\u00e9se bizalmi kapcsolatot alak\u00edt ki a\u00a0pedag\u00f3gus \u00e9s\u00a0a\u00a0gyermek k\u00f6z\u00f6tt, megteremtve a\u00a0lelki biztons\u00e1got. \u00cdgy a\u00a0reintegr\u00e1ci\u00f3 t\u00e1mogat\u00e1sa is megval\u00f3sulhat az\u00e1ltal, hogy a\u00a0mese seg\u00edt fenntartani a\u00a0tanul\u00e1si motiv\u00e1ci\u00f3t, fejleszti a\u00a0figyelmi \u00e9s\u00a0eml\u00e9kezeti funkci\u00f3kat, valamint legt\u00f6bb esetben seg\u00edti az\u00a0iskolai visszat\u00e9r\u00e9st. Ez\u00a0a tev\u00e9kenys\u00e9g hozz\u00e1j\u00e1rul az\u00a0interdiszciplin\u00e1ris jelleg\u0171 egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9shez pedag\u00f3gus, pszichol\u00f3gus \u00e9s\u00a0eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi dolgoz\u00f3k k\u00f6z\u00f6tt, ami tov\u00e1bb n\u00f6veli a\u00a0meseolvas\u00e1s hat\u00e9konys\u00e1g\u00e1t a\u00a0k\u00f3rh\u00e1zi ell\u00e1t\u00e1s sor\u00e1n (v\u00f6. G. T\u00f3th, 2016; K\u00e1d\u00e1r, 2014). A\u00a0fenti kapcsolatteremt\u00e9s-folyamat \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa sor\u00e1n a\u00a0tov\u00e1bbi fejezetekben megjelenik a\u00a0gyermekek v\u00e1laszreakci\u00f3inak empirikus vizsg\u00e1lata a\u00a0betegs\u00e9g \u00e9s\u00a0a\u00a0s\u00e9r\u00fclts\u00e9g intenzit\u00e1sa szerint.<\/p>\n

    A\u00a0meseolvas\u00e1s megval\u00f3s\u00edt\u00e1sa<\/strong>\u00a0<\/strong><\/p>\n

    A\u00a0l\u00e1togat\u00e1sok sor\u00e1n a\u00a0pozit\u00edv, els\u0151 benyom\u00e1s el\u00e9r\u00e9s\u00e9\u00e9rt a\u00a0k\u00fcls\u0151 megjelen\u00e9s nem lehet hivalkod\u00f3 vagy s\u00f6t\u00e9t, \u00e9s\u00a0elengedhetetlen a\u00a0szeretetteljes k\u00f6zel\u00edt\u00e9s a\u00a0gyermekek fel\u00e9. A\u00a0pozit\u00edv fogadtat\u00e1s egyik eszk\u00f6ze, hogy ez\u00fattal a\u00a0gyermekek d\u00f6nthetnek, nem pedig idegenek mondj\u00e1k meg nekik, mi a\u00a0k\u00f6vetkez\u0151 l\u00e9p\u00e9s a\u00a0gy\u00f3gyul\u00e1s fel\u00e9. \u00d6r\u00f6mmel veszik, hogy valaki elfogadja, amit k\u00e9rnek, \u00e9s\u00a0hogy \u0151k ir\u00e1ny\u00edthatnak, azaz az\u00a0irodalmi alkot\u00e1s kijel\u00f6l\u00e9s\u00e9ben szabads\u00e1got \u00e9lveznek. A\u00a0v\u00e1laszthat\u00f3 mes\u00e9k, t\u00f6rt\u00e9netek F\u00e9s\u0171s \u00c9va Az\u00a0ez\u00fcstheged\u0171, Csupaf\u00fcl 22\u00a0mes\u00e9je<\/em>, Deli\u00e1ga \u00c9va\u00a0\u2013\u00a0Lov\u00e1sz Hajnalka Mit kezdj\u00fcnk a\u00a0szorong\u00e1ssal?<\/em>, ill. Benedek Elek \u00e9s\u00a0M\u00f3ra Ferenc feldolgoz\u00e1s\u00e1ban a\u00a0magyar n\u00e9pmes\u00e9kb\u0151l \u00e9p\u00edtkeznek. A\u00a0felolvas\u00e1st k\u00f6vet\u0151en a\u00a0gyermekek gyakran megk\u00e9rdezik, tal\u00e1lkoznak-e m\u00e9g a\u00a0felolvas\u00f3val, akinek a\u00a0v\u00e1lasza: \u201eRem\u00e9lem, mire \u00fajra j\u00f6v\u00f6k, te m\u00e1r otthon leszel!\u201d<\/p>\n

    Sz\u00e1mos esetben a\u00a0mag\u00e1ny, a\u00a0monot\u00f3nia egyre ink\u00e1bb elcsendes\u00edti a\u00a0gyermekeket, ez\u00e9rt ebben a\u00a0bez\u00e1rts\u00e1gban lehet seg\u00edts\u00e9g a\u00a0meseolvas\u00e1s, hiszen maga a\u00a0t\u00e9ny, hogy a\u00a0gyermeket megl\u00e1togatta egy\u00a0sz\u00e1m\u00e1ra idegen, aki nem a\u00a0betegs\u00e9g\u00e9vel foglalkozik, hanem valami m\u00e1st visz a\u00a0k\u00f3rh\u00e1zi rutinba, kiz\u00f6kkenti \u0151ket az\u00a0unalmas napirendb\u0151l.<\/p>\n

    Mes\u00e9l\u00e9s k\u00f6zben nagyon fontos a\u00a0gyermeknek a\u00a0nonverb\u00e1lis jelek (a mimika, a\u00a0testtart\u00e1s, a\u00a0t\u00e9rk\u00f6zszab\u00e1lyoz\u00e1s, a\u00a0gesztikul\u00e1l\u00e1s) \u00e9s\u00a0a\u00a0vok\u00e1lis jelek (a hangs\u00faly, a\u00a0hanglejt\u00e9s, a\u00a0hangsz\u00edn, a\u00a0besz\u00e9dtemp\u00f3, a\u00a0hanger\u0151 vagy a\u00a0hangnem) k\u00eds\u00e9rete, ami seg\u00edti a\u00a0helyes besz\u00e9d\u00e9rt\u00e9st (G\u00f3sy, 2005). Ha a\u00a0gyermek valamilyen okb\u00f3l kifoly\u00f3lag nem tudja dek\u00f3dolni a\u00a0szavak jelent\u00e9s\u00e9t, a\u00a0mese tartalma sz\u00e1m\u00e1ra \u00e9rtelmezhetetlen, de ebben a\u00a0vok\u00e1lis jelek a\u00a0meghat\u00e1roz\u00f3k, melyekre \u00e9rz\u00e9kenyen reag\u00e1lnak. Nagyon fontos \u00e9reztetni a\u00a0mese keret\u00e9t, a\u00a0mesevil\u00e1g megjelen\u00e9s\u00e9t, ez\u00e1ltal kil\u00e9ptetni a\u00a0gyermeket a\u00a0k\u00f3rh\u00e1zi l\u00e9gk\u00f6rb\u0151l.\u00a0<\/strong><\/p>\n

    A\u00a0gyermekek bemutat\u00e1sa<\/strong>\u00a0<\/strong><\/p>\n

    A\u00a0kutat\u00e1s sor\u00e1n v\u00e9gzett terepmunka \u00e9s\u00a0a\u00a0kvalitat\u00edv megfigyel\u00e9sek alapj\u00e1n a\u00a0vizsg\u00e1lati alanyok t\u00f6bb szempont figyelembev\u00e9tel\u00e9vel csoportos\u00edthat\u00f3k. Els\u0151k\u00e9nt a\u00a0gyermekek pszichoszomatikus \u00e1llapot\u00e1nak a\u00a0le\u00edr\u00e1sa jelenik meg, majd ezt k\u00f6veti a\u00a0felolvas\u00f3 \u00e1ltal meg\u00e1llap\u00edtott betegs\u00e9g s\u00falyoss\u00e1gi fok\u00e1nak a\u00a0megnevez\u00e9se. A\u00a0kateg\u00f3ri\u00e1k kialak\u00edt\u00e1sa a\u00a0megval\u00f3sult gyakorlatokb\u00f3l nyert adatok \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9n, valamint a\u00a0gyermekek aktu\u00e1lis eg\u00e9szs\u00e9gi \u00e9s\u00a0kognit\u00edv \u00e1llapot\u00e1n alapult. A\u00a0megfigyel\u00e9s alapj\u00e1t a\u00a0gyermekekt\u0151l kapott v\u00e1laszreakci\u00f3k r\u00f6gz\u00edt\u00e9se k\u00e9pezi. A\u00a0mesehallgat\u00e1sra adott k\u00f6zvetlen v\u00e1laszok vizsg\u00e1lata sor\u00e1n nyomon k\u00f6vethet\u0151k a\u00a0meseolvas\u00e1s \u00e1ltal kiv\u00e1ltott azonnali pszich\u00e9s v\u00e1laszreakci\u00f3k azokn\u00e1l a\u00a0gyermekekn\u00e9l, akik s\u00falyos intellektu\u00e1lis k\u00e9pess\u00e9gzavarral \u00e9lnek, valamint azokn\u00e1l a\u00a0csecsem\u0151kn\u00e9l, akik \u00e9letkorukb\u00f3l ad\u00f3d\u00f3an m\u00e9g nem rendelkeznek verb\u00e1lis nyelvi meg\u00e9rt\u00e9ssel. A\u00a0zenei \u00e9s\u00a0egy\u00e9b vok\u00e1lis ingerhat\u00e1sok \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1sa sor\u00e1n az\u00a0figyelhet\u0151 meg, hogy milyen jelleg\u0171 v\u00e1laszokat gener\u00e1l az\u00a0\u00e9nekelt \u00e9s\u00a0felolvasott sz\u00f6veg, k\u00fcl\u00f6n\u00f6s tekintettel az\u00a0\u00e9rzelmi \u00e9s\u00a0viselked\u00e9ses v\u00e1laszokra.<\/p>\n

    Az\u00a0alanyok viselked\u00e9se meseolvas\u00e1s k\u00f6zben<\/strong><\/p>\n

    A\u00a0gyermekek \u00e1llapot\u00e1t a\u00a0felolvas\u00f3 saj\u00e1t meg\u00edt\u00e9l\u00e9se \u00e9s\u00a0terepi tapasztalatai alapj\u00e1n \u00e9rt\u00e9kelte. A\u00a0megfigyel\u00e9sek rendszerez\u00e9se c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l az\u00a0alanyokat kognit\u00edv funkci\u00f3ik, \u00e9rtelmi \u00e1llapotuk, valamint szomatikus (testi) t\u00fcneteik alapj\u00e1n k\u00e9t f\u0151 csoportba soroltuk:<\/p>\n

      \n
    1. s\u00falyos intellektu\u00e1lis (\u00e9s esetenk\u00e9nt halmozott fizikai) k\u00e9pess\u00e9gzavarral \u00e9l\u0151 gyermekek,<\/li>\n
    2. enyhe intellektu\u00e1lis k\u00e9pess\u00e9gzavarral \u00e9l\u0151, illetve tipikus kognit\u00edv fejl\u0151d\u00e9s\u0171, k\u00f3rh\u00e1zban kezelt gyermekek.<\/li>\n<\/ol>\n

      A\u00a0s\u00falyos intellektu\u00e1lis k\u00e9pess\u00e9gzavarral \u00e9l\u0151 gyermekek reakci\u00f3i a\u00a0meseolvas\u00e1s k\u00f6zben<\/strong><\/p>\n

      A\u00a0s\u00falyos intellektu\u00e1lis k\u00e9pess\u00e9gzavarral \u00e9l\u0151 gyermekek eset\u00e9ben a\u00a0meseolvas\u00e1s sor\u00e1n megfigyelt reakci\u00f3k saj\u00e1tos mint\u00e1zatot mutattak. A\u00a0nonverb\u00e1lis kommunik\u00e1ci\u00f3, a\u00a0szenzoros v\u00e1laszok \u00e9s\u00a0az\u00a0emocion\u00e1lis regul\u00e1ci\u00f3 egyar\u00e1nt megfigyelhet\u0151 volt, mik\u00f6zben a\u00a0verb\u00e1lis meg\u00e9rt\u00e9s korl\u00e1tozott maradt vagy teljesen hi\u00e1nyzott. Az\u00a0al\u00e1bbiakban n\u00e9gy eset ker\u00fcl bemutat\u00e1sra fikt\u00edv nevekkel.<\/p>\n

      Tamara<\/strong> (k\u00f6zel 5\u00a0\u00e9ves)\u00a0\u2013\u00a0A szenzoros \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g \u00e9s\u00a0emocion\u00e1lis regul\u00e1ci\u00f3 fejl\u0151d\u00e9se: Mozg\u00e1skorl\u00e1tozotts\u00e1ggal \u00e9s\u00a0s\u00falyos intellektu\u00e1lis k\u00e9pess\u00e9gzavarral \u00e9l\u0151 kisl\u00e1ny, aki izol\u00e1lt k\u00f3rh\u00e1zi k\u00f6rnyezetben \u00e9l. Verb\u00e1lis kommunik\u00e1ci\u00f3ra nem volt k\u00e9pes; diszkomfort\u00e9rzet\u00e9t\u00a0artikul\u00e1latlan hangad\u00e1ssal \u00e9s\u00a0motoros agit\u00e1ci\u00f3val fejezte ki. A\u00a0meseolvas\u00e1s megkezd\u00e9s\u00e9t k\u00f6vet\u0151en ingerl\u00e9kenys\u00e9ge fokozatosan cs\u00f6kkent, gesztikul\u00e1ci\u00f3ja nyugodtabb\u00e1 v\u00e1lt. Az\u00a0olvas\u00e1s v\u00e9g\u00e9re testtart\u00e1sa elernyedt, szemh\u00e9jmozg\u00e1sa lelassult, majd elaludt. Esete arra utal, hogy a\u00a0hanghordoz\u00e1s, a\u00a0proz\u00f3dia \u00e9s\u00a0az\u00a0emberi jelenl\u00e9t biztons\u00e1g\u00e9rzetet kelt, \u00e9s\u00a0hat\u00e9konyan t\u00e1mogatja az\u00a0emocion\u00e1lis szab\u00e1lyoz\u00e1st.<\/p>\n

      Ad\u00e9l<\/strong> (3\u00a0\u00e9ves)\u00a0\u2013\u00a0A recept\u00edv k\u00e9pess\u00e9gek \u00e9s\u00a0a\u00a0szoci\u00e1lis interakci\u00f3 kezdem\u00e9nyez\u00e9se: S\u00falyos intellektu\u00e1lis k\u00e9pess\u00e9gzavarral \u00e9l\u0151 kisl\u00e1ny, aki r\u00e9szleges besz\u00e9dk\u00e9szs\u00e9ggel \u00e9s\u00a0\u00fcl\u0151k\u00e9pess\u00e9ggel rendelkezett. A\u00a0mesehallgat\u00e1s sor\u00e1n akt\u00edv figyelmet tan\u00fas\u00edtott: meg szerette volna fogni a\u00a0mesek\u00f6nyvet, mosolygott, \u00e9s\u00a0\u00e1llathangok ut\u00e1nz\u00e1s\u00e1val pr\u00f3b\u00e1lkozott. B\u00e1r figyelme az\u00a0olvas\u00e1s m\u00e1sodik fel\u00e9ben al\u00e1bbhagyott, a\u00a0zenei interakci\u00f3k (p\u00e9ld\u00e1ul a\u00a0Csip-csip cs\u00f3ka<\/em> c\u00edm\u0171 dalos j\u00e1t\u00e9k) ism\u00e9t er\u0151s motiv\u00e1ci\u00f3t jelentettek sz\u00e1m\u00e1ra, amit motoros imit\u00e1ci\u00f3s pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1sok k\u00eds\u00e9rtek. A\u00a0recept\u00edv nyelvi funkci\u00f3k r\u00e9szleges m\u0171k\u00f6d\u00e9se mellett a\u00a0zenei stimulus szenzorosan \u00e9s\u00a0emocion\u00e1lisan is er\u0151teljesen hatott r\u00e1.<\/p>\n

      Zolt\u00e1n<\/strong> (7\u00a0\u00e9ves): S\u00falyos intellektu\u00e1lis k\u00e9pess\u00e9gzavarral \u00e9l\u0151, sz\u00f3beli kommunik\u00e1ci\u00f3ra k\u00e9ptelen fi\u00fa, minim\u00e1lis mimik\u00e1val. Eset\u00e9ben az\u00a0els\u0151dleges \u00e9rdekl\u0151d\u00e9st a\u00a0sz\u00ednes illusztr\u00e1ci\u00f3k v\u00e1ltott\u00e1k ki. Nonverb\u00e1lisan jelezte, hogy ig\u00e9nyli a\u00a0t\u00f6rt\u00e9net ism\u00e9tl\u00e9s\u00e9t, \u00e9s\u00a0\u00fajra meg \u00fajra lapoz\u00e1sra \u00f6szt\u00f6n\u00f6zte a\u00a0mes\u00e9l\u0151t. B\u00e1r a\u00a0sz\u00f6veg tartalmi feldolgoz\u00e1s\u00e1ra nem volt bizony\u00edt\u00e9k, az\u00a0ism\u00e9tl\u0151d\u0151 vizu\u00e1lis ingerek k\u00e9pesek voltak fenntartani a\u00a0figyelm\u00e9t \u00e9s\u00a0emocion\u00e1lis stabilit\u00e1st ny\u00fajtani sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\n

      L\u00e9na<\/strong> (9\u00a0\u00e9ves): S\u00falyos intellektu\u00e1lis k\u00e9pess\u00e9gzavarral \u00e9l\u0151 kisl\u00e1ny, akit a\u00a0nonverb\u00e1lis kommunik\u00e1ci\u00f3s k\u00e9pess\u00e9gek hi\u00e1nya jellemez. A\u00a0meseter\u00e1pi\u00e1s intervenci\u00f3 n\u00e1la a\u00a0verb\u00e1lis ingerbefogad\u00e1s szintj\u00e9n val\u00f3sult meg. A\u00a0mesehallgat\u00e1s sor\u00e1n pszichomotoros nyugtalans\u00e1ga cs\u00f6kkent, \u00e9s\u00a0affekt\u00edv stabiliz\u00e1ci\u00f3 \u00e1llt be, \u00edgy az\u00a0interakci\u00f3 indirekt m\u00f3don ny\u00fajtott sz\u00e1m\u00e1ra \u00e9rzelmi megnyugv\u00e1st.<\/p>\n

      \u00d6sszefoglalva a\u00a0fenti eseteket, az\u00a0a\u00a0konkl\u00fazi\u00f3 vonhat\u00f3 le, hogy a\u00a0s\u00falyos intellektu\u00e1lis (\u00e9s gyakran testi) k\u00e9pess\u00e9gzavarral \u00e9l\u0151 gyermekek reakci\u00f3i nagym\u00e9rt\u00e9kben f\u00fcggnek szenzoros \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g\u00fckt\u0151l, illetve az\u00a0emberi kapcsol\u00f3d\u00e1s ir\u00e1nti sz\u00fcks\u00e9glet\u00fckt\u0151l. A\u00a0meseolvas\u00e1s\u00a0\u2013\u00a0megfelel\u0151 hangsz\u00ednnel, temp\u00f3val \u00e9s\u00a0vizu\u00e1lis\/zenei t\u00e1mogat\u00e1ssal\u00a0\u2013\u00a0k\u00e9pes el\u0151seg\u00edteni az\u00a0ellazul\u00e1st, a\u00a0figyelmi f\u00f3kusz jav\u00edt\u00e1s\u00e1t \u00e9s\u00a0a\u00a0biztons\u00e1g\u00e9rzet kialak\u00edt\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n

      Enyhe intellektu\u00e1lis k\u00e9pess\u00e9gzavarral \u00e9l\u0151, valamint tipikus fejl\u0151d\u00e9s\u0171, k\u00f3rh\u00e1zban kezelt gyermekek reakci\u00f3i<\/strong>\u00a0<\/strong><\/p>\n

      A\u00a0meseter\u00e1pi\u00e1s interakci\u00f3k \u00e9s\u00a0pszichoszoci\u00e1lis hat\u00e1sok ebben a\u00a0heterog\u00e9nebb csoportban az\u00a0al\u00e1bbiak szerint alakultak:<\/p>\n

      Bence<\/strong> (4\u00a0\u00e9ves): Enyhe intellektu\u00e1lis k\u00e9pess\u00e9gzavarral \u00e9l\u0151 kisfi\u00fa, aki pozit\u00edv affekt\u00edv \u00e1llapotban fogadta a\u00a0meseolvas\u00f3t. Verb\u00e1lisan jelezte mesehallgat\u00e1si sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1t, de a\u00a0folyamatos figyelmet nem tudta fenntartani. Az\u00a0olvas\u00e1s helyett a\u00a0k\u00e9pi illusztr\u00e1ci\u00f3k ism\u00e9telt megtekint\u00e9se \u00e9s\u00a0megbesz\u00e9l\u00e9se k\u00f6t\u00f6tte le legink\u00e1bb. Kognit\u00edv deficitjei f\u0151k\u00e9nt a\u00a0munkamem\u00f3ria \u00e9s\u00a0a\u00a0figyelmi kapacit\u00e1s ter\u00e9n jelentkeztek (a k\u00e9pekhez kapcsol\u00f3d\u00f3 inform\u00e1ci\u00f3kat nem tudta meg\u0151rizni), ugyanakkor a\u00a0szoci\u00e1lis kapcsol\u00f3d\u00e1sra val\u00f3 ig\u00e9nye kifejezetten er\u0151s volt.<\/p>\n

      \u00c1d\u00e1m<\/strong> (8\u00a0\u00e9ves): Szoci\u00e1lisan nyitott, kommunikat\u00edv fi\u00fa, aki maga kezdem\u00e9nyezte a\u00a0kontaktusfelv\u00e9telt. A\u00a0mesehallgat\u00e1s sor\u00e1n \u00e9rzelmi felszabadul\u00e1s, szorong\u00e1sold\u00e1s \u00e9s\u00a0a\u00a0pszich\u00e9s \u00e1llapot pozit\u00edv ir\u00e1ny\u00fa elmozdul\u00e1sa volt tapasztalhat\u00f3. A\u00a0sz\u00fcl\u0151i visszajelz\u00e9sek is meger\u0151s\u00edtett\u00e9k, hogy hospitaliz\u00e1ci\u00f3s szorong\u00e1sa cs\u00f6kkent.<\/p>\n

      Lilla<\/strong> (k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 1\u00a0\u00e9ves): A preverb\u00e1lis koroszt\u00e1lyba tartoz\u00f3, fokozott szepar\u00e1ci\u00f3s szorong\u00e1ssal k\u00fczd\u0151 kisl\u00e1ny. A\u00a0mesehallgat\u00e1s indirekt, szenzit\u00edv vezet\u00e9s\u00e9vel \u00e9rzelmi fesz\u00fclts\u00e9ge old\u00f3dott, \u00e9s\u00a0v\u00e9g\u00fcl elaludt. Megnyugv\u00e1sa a\u00a0primer k\u00f6t\u0151d\u00e9s megl\u00e9t\u00e9t jelezte, ami a\u00a0stressz cs\u00f6kken\u00e9s\u00e9t eredm\u00e9nyezte.<\/p>\n

      Laura<\/strong> (14\u00a0\u00e9ves): Irodalom ir\u00e1nt \u00e9rdekl\u0151d\u0151 serd\u00fcl\u0151, akin\u00e9l a\u00a0biblioter\u00e1pia sor\u00e1n identifik\u00e1ci\u00f3s \u00e9lm\u00e9ny, \u00f6nreflexi\u00f3 \u00e9s\u00a0k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00e9lm\u00e9ny j\u00f6tt l\u00e9tre. A\u00a0mesehallgat\u00e1s kognit\u00edv \u00e9s\u00a0\u00e9rzelmi szinten is aktiviz\u00e1lta, mik\u00f6zben szobat\u00e1rsa passz\u00edv megfigyel\u0151k\u00e9nt kapcsol\u00f3dott be a\u00a0folyamatba.<\/p>\n

      Lili<\/strong> (4\u00a0\u00e9ves): \u00d3vod\u00e1skor\u00fa kisl\u00e1ny, akinek k\u00f6t\u0151d\u00e9si sz\u00fcks\u00e9gletei a\u00a0hospitaliz\u00e1ci\u00f3 k\u00f6vetkezt\u00e9ben feler\u0151s\u00f6dtek. A\u00a0mesehallgat\u00e1s sor\u00e1n helyettes\u00edt\u0151 k\u00f6t\u0151d\u00e9si \u00e9lm\u00e9nyt \u00e9lt \u00e1t (k\u00f6zeledett a\u00a0meseolvas\u00f3hoz, n\u00e9zegette a\u00a0k\u00f6nyvet), \u00e9s\u00a0r\u00e9szlegesen rekonstru\u00e1lhatta a\u00a0megszokott esti ritu\u00e1l\u00e9kat. A\u00a0nyitotts\u00e1g intenz\u00edv \u00e9rzelmi sz\u00fcks\u00e9gleteinek kiel\u00e9g\u00edt\u00e9s\u00e9t szolg\u00e1lta.<\/p>\n

      G\u00e1bor<\/strong> (11\u00a0\u00e9ves): Kiskamasz, akinek a\u00a0k\u00f3rh\u00e1zi tart\u00f3zkod\u00e1s sor\u00e1n id\u0151- \u00e9s\u00a0realit\u00e1s\u00e9rz\u00e9kel\u00e9se eltol\u00f3dott. A\u00a0mesehallgat\u00e1s ir\u00e1nti kezdeti \u00e9rdekl\u0151d\u00e9se ut\u00e1n regressz\u00edv magatart\u00e1s v\u00e1lt domin\u00e1nss\u00e1. B\u00e1r a\u00a0passz\u00edv reziliencia jelei mutatkoztak, a\u00a0m\u00e9lyebb pszich\u00e9s kontaktus kialak\u00edt\u00e1sa korl\u00e1tozott maradt.<\/p>\n

      Tam\u00e1s<\/strong> (10\u00a0\u00e9ves): A sz\u00fcl\u0151 jelenl\u00e9t\u00e9ben biztons\u00e1got keres\u0151, introvert\u00e1lt fi\u00fa. Verb\u00e1lisan minim\u00e1lisan reag\u00e1lt, de a\u00a0nonverb\u00e1lis kommunik\u00e1ci\u00f3ban nyitotts\u00e1got mutatott. A\u00a0folyamat sor\u00e1n kognit\u00edv bevon\u00f3d\u00e1s \u00e9s\u00a0emocion\u00e1lis rezonancia volt megfigyelhet\u0151; a\u00a0t\u00f6rt\u00e9net \u00e9rzelmi cs\u00facspontjain\u00e1l szemkontaktussal adott egy\u00e9rtelm\u0171 visszajelz\u00e9seket.<\/p>\n

      \u00d6sszefoglalva a\u00a0fenti r\u00e9sz eredm\u00e9nyeit meg\u00e1llap\u00edthat\u00f3, hogy az\u00a0enyh\u00e9bb kognit\u00edv zavarral vagy tipikus fejl\u0151d\u00e9s mellett szomatikus betegs\u00e9ggel k\u00fczd\u0151 gyermekek k\u00f6r\u00e9ben a\u00a0biblioter\u00e1pia jelent\u0151s pszich\u00e9s t\u00e1mogat\u00e1st, szorong\u00e1scs\u00f6kkent\u00e9st \u00e9s\u00a0kapcsolat\u00e9p\u00edt\u00e9si mechanizmust ind\u00edtott el. \u00c9letkort\u00f3l \u00e9s\u00a0pszich\u00e9s \u00e1llapott\u00f3l f\u00fcgg\u0151en a\u00a0t\u00f6rt\u00e9netek affekt\u00edv, kognit\u00edv \u00e9s\u00a0szoci\u00e1lis s\u00edkon is pozit\u00edv hat\u00e1st gyakoroltak, hat\u00e9konyan seg\u00edtve a\u00a0k\u00f3rh\u00e1zi stressz feldolgoz\u00e1s\u00e1t\u00a0\u2013\u00a0ez\u00e1ltal mag\u00e1t a\u00a0gy\u00f3gyul\u00e1si folyamatot.\u00a0<\/strong><\/p>\n

      A\u00a0k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le betegs\u00e9ggel k\u00fczd\u0151 gyermekek appercepci\u00f3i<\/strong><\/p>\n

      A\u00a0felolvas\u00f3 tapasztalatai alapj\u00e1n a\u00a0fentebb vizsg\u00e1lt gyermekek \u00e1llapota volt a\u00a0m\u00e9rvad\u00f3, ebben a\u00a0r\u00e9szben a\u00a0k\u00e9t f\u0151 csoport a\u00a0betegs\u00e9g s\u00falyoss\u00e1g\u00e1nak \u00e9s\u00a0az\u00a0ebb\u0151l k\u00f6vetkez\u0151 pszich\u00e9s \u00e9s\u00a0fizikai \u00e1llapot\u00e1nak meg\u00edt\u00e9l\u00e9se alapj\u00e1n j\u00f6n l\u00e9tre.<\/p>\n

      S\u00falyosan beteg gyermekek<\/strong>\u00a0<\/strong><\/p>\n

      Ebbe a\u00a0kateg\u00f3ri\u00e1ba jellemz\u0151en csecsem\u0151k \u00e9s\u00a0kisgyermekek tartoztak, akik hospitaliz\u00e1ci\u00f3juk sor\u00e1n t\u00f6bbnyire egyed\u00fcl, legal\u00e1bb egy\u00a0hete sz\u00fcl\u0151i k\u00eds\u00e9ret n\u00e9lk\u00fcl tart\u00f3zkodtak a\u00a0k\u00f3rh\u00e1zban. Betegs\u00e9g\u00fck s\u00falyoss\u00e1ga fokozott orvosi fel\u00fcgyeletet \u00e9s\u00a0\u00e1gynyugalmat ig\u00e9nyelt, amelynek k\u00f6vetkezm\u00e9nyek\u00e9nt pszich\u00e9sen izol\u00e1ltt\u00e1 v\u00e1ltak. A\u00a0fizikai kontaktus korl\u00e1tozotts\u00e1ga miatt az\u00a0affekt\u00edv kapcsolatteremt\u00e9s lehet\u0151s\u00e9gei besz\u0171k\u00fcltek, azonban megfigyelhet\u0151 volt, hogy a\u00a0vok\u00e1lis inger\u00a0\u2013\u00a0els\u0151sorban az\u00a0\u00e9nek\u00a0\u2013\u00a0nyugtat\u00f3 hat\u00e1st v\u00e1ltott ki. A\u00a0s\u00edr\u00e1s intenzit\u00e1s\u00e1nak cs\u00f6kken\u00e9se, az\u00a0arcizmok ellazul\u00e1sa, valamint a\u00a0testi relax\u00e1ci\u00f3 jelei (pl. \u00f6k\u00f6lbe szor\u00edtott k\u00e9z old\u00f3d\u00e1sa) arra utalnak, hogy az\u00a0\u201eaudit\u00edv \u00e9rint\u00e9s\u201d k\u00e9pes volt az\u00a0affekt\u00edv sz\u00fcks\u00e9gletek r\u00e9szleges kiel\u00e9g\u00edt\u00e9s\u00e9re, ez\u00e1ltal cs\u00f6kkentve a\u00a0stresszt, el\u0151seg\u00edtve az\u00a0alv\u00e1st, relax\u00e1ci\u00f3t.<\/p>\n

      Az\u00a0enyhe vagy k\u00f6z\u00e9ps\u00falyos betegs\u00e9gben szenved\u0151 gyermekek<\/strong>\u00a0<\/strong><\/p>\n

      A\u00a0csoport tagjai f\u0151k\u00e9nt \u00f3vod\u00e1s- \u00e9s\u00a0iskol\u00e1skor\u00fa gyermekek voltak, akik \u00e1llapotuk ellen\u00e9re kooperat\u00edvabban \u00e9s\u00a0nyitottabban reag\u00e1ltak a\u00a0narrat\u00edv interakci\u00f3ra. A\u00a0mesehallgat\u00e1s \u00f6r\u00f6me, az\u00a0illusztr\u00e1ci\u00f3k ir\u00e1nti \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s, valamint a\u00a0t\u00f6rt\u00e9netv\u00e1laszt\u00e1s aktusa el\u0151seg\u00edtette a\u00a0lelki biztons\u00e1g- \u00e9s\u00a0kontroll\u00e9rzet visszanyer\u00e9s\u00e9t m\u00e9g a\u00a0k\u00f3rh\u00e1zi k\u00f6rnyezetben is. A\u00a0gyermekek a\u00a0mesehallgat\u00e1st nemcsak passz\u00edvan fogadt\u00e1k, hanem verb\u00e1lisan is reflekt\u00e1ltak a\u00a0hallottakra, k\u00e9rd\u00e9seket tettek fel, illetve saj\u00e1t \u00e9lettapasztalataikhoz kapcsolt\u00e1k a\u00a0t\u00f6rt\u00e9neteket. A\u00a0narrat\u00edv interakci\u00f3 lehet\u0151s\u00e9get teremtett az\u00a0\u00e9nk\u00e9p \u00e9s\u00a0az\u00a0\u00e9rzelmi \u00e1llapot\u00a0artikul\u00e1l\u00e1s\u00e1ra, \u00e9s\u00a0fokozta az\u00a0interszubjekt\u00edv kapcsolat \u00e9lm\u00e9ny\u00e9t. A\u00a0gyermekek a\u00a0kapcsolat folytat\u00e1s\u00e1ra is ig\u00e9nyt tartottak, ami a\u00a0meseter\u00e1pi\u00e1s interakci\u00f3 emocion\u00e1lis jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t t\u00e1masztja al\u00e1.<\/p>\n

      Az\u00a0al\u00e1bbi t\u00e1bl\u00e1zatban kontraszt\u00edvan \u00f6sszevetj\u00fck a\u00a0s\u00falyos \u00e9s\u00a0enyhe vagy k\u00f6z\u00e9ps\u00falyos betegs\u00e9gben szenved\u0151 gyermekek jellemz\u0151it \u00e9letkor, k\u00f3rh\u00e1zi jelenl\u00e9t, pszich\u00e9s \u00e9s\u00a0testi \u00e1llapot, v\u00e1laszreakci\u00f3k, kommunik\u00e1ci\u00f3, narrat\u00edv preferencia \u00e9s\u00a0kapcsolatfelv\u00e9tel tekintet\u00e9ben.<\/p>\n

      \n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n
      \n
      a<\/span><\/div>\n
      1.\u00a0t\u00e1bl\u00e1zat: A\u00a0s\u00falyos \u00e9s\u00a0enyhe vagy k\u00f6z\u00e9ps\u00falyos betegs\u00e9gben szenved\u0151 gyermekek \u00e1llapot\u00e1nak \u00f6sszevet\u00e9se<\/em><\/div>\n<\/caption>\n
      Jellemz\u0151k<\/strong><\/td>\nS\u00falyosan beteg gyermekek<\/strong><\/td>\nEnyhe vagy k\u00f6z\u00e9ps\u00falyos betegs\u00e9gben szenved\u0151 gyermekek<\/strong><\/td>\n<\/tr>\n
      \u00c9letkor<\/strong><\/td>\ncsecsem\u0151k, kisgyermekek<\/td>\n\u00f3vod\u00e1s- \u00e9s\u00a0kisiskol\u00e1s kor\u00fa gyermekek<\/td>\n<\/tr>\n
      K\u00f3rh\u00e1zi jelenl\u00e9t<\/strong><\/td>\n\u00e1ltal\u00e1ban sz\u00fcl\u0151i jelenl\u00e9t n\u00e9lk\u00fcl<\/td>\nt\u00f6bbnyire sz\u00fcl\u0151vel<\/td>\n<\/tr>\n
      Pszich\u00e9s \u00e1llapot<\/strong><\/td>\nizol\u00e1lts\u00e1g, szorong\u00e1s, \u00e9rzelmi depriv\u00e1ci\u00f3<\/td>\nszomor\u00fas\u00e1g, visszah\u00faz\u00f3d\u00e1s, de kooperat\u00edv hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1s<\/td>\n<\/tr>\n
      Testi \u00e1llapot<\/strong><\/td>\n\u00e1gynyugalmat ig\u00e9nyl\u0151 \u00e1llapot, a\u00a0fizikai kontaktus korl\u00e1tozott<\/td>\nmobilis, kontaktusra nyitott<\/td>\n<\/tr>\n
      Reakci\u00f3 a\u00a0felolvas\u00e1sra<\/strong><\/td>\nlegink\u00e1bb \u00e9nekre reag\u00e1lnak; a\u00a0hanghat\u00e1s megnyugtat\u00f3<\/td>\ntudatos mesev\u00e1laszt\u00e1s, \u00e9l\u00e9nk \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s a\u00a0t\u00f6rt\u00e9netek \u00e9s\u00a0illusztr\u00e1ci\u00f3k ir\u00e1nt<\/td>\n<\/tr>\n
      Megfigyelt hat\u00e1s<\/strong><\/td>\na s\u00edr\u00e1s cs\u00f6kken, az\u00a0arcizmok \u00e9s\u00a0a\u00a0test ellazul, be\u00e1ll az\u00a0alv\u00e1s<\/td>\n\u00e9rdekl\u0151d\u00e9s, kontroll visszanyer\u00e9se, \u00e9rzelmi nyitotts\u00e1g, verb\u00e1lis interakci\u00f3<\/td>\n<\/tr>\n
      Kommunik\u00e1ci\u00f3<\/strong><\/td>\nnonverb\u00e1lis, vok\u00e1lis jelekkel k\u00eds\u00e9rve<\/td>\nverb\u00e1lis (k\u00e9rdeznek, besz\u00e9lgetnek, reflekt\u00e1lnak)<\/td>\n<\/tr>\n
      Narrat\u00edv preferencia<\/strong><\/td>\nnincs akt\u00edv mesev\u00e1laszt\u00e1s, csak passz\u00edv hallgat\u00e1s (az \u00e9nek el\u0151nyben)<\/td>\nr\u00f6videbb mes\u00e9k prefer\u00e1l\u00e1sa, saj\u00e1t mesev\u00e1laszt\u00e1s illusztr\u00e1ci\u00f3 alapj\u00e1n<\/td>\n<\/tr>\n
      Kapcsolat a\u00a0mes\u00e9l\u0151vel<\/strong><\/td>\nnyugtat\u00f3 hang mint \u201eaudit\u00edv simogat\u00e1s\u201d<\/td>\n\u00e9nkifejez\u00e9s \u00e9s\u00a0kapcsolatteremt\u00e9s, kapcsolatig\u00e9ny<\/td>\n<\/tr>\n
      Ter\u00e1pi\u00e1s konkl\u00fazi\u00f3<\/strong><\/td>\npassz\u00edv befogad\u00e1s, megnyugtat\u00f3 hat\u00e1s<\/td>\nakt\u00edv r\u00e9szv\u00e9tel, \u00f6nreflexi\u00f3 \u00e9s\u00a0\u00e9rzelmi feldolgoz\u00e1s t\u00e1mogat\u00e1sa<\/td>\n<\/tr>\n<\/tbody>\n<\/table>\n<\/div>\n

      Az\u00a0intellektu\u00e1lis k\u00e9pess\u00e9gzavarral \u00e9l\u0151 gyermekekre gyakorolt meseter\u00e1pi\u00e1s hat\u00e1sok<\/strong><\/p>\n

      A\u00a0k\u00f3rh\u00e1zi k\u00f6rnyezetben alkalmazott meseter\u00e1pia hat\u00e1smechanizmusai az\u00a0\u00e9rtelmi k\u00e9pess\u00e9gek elt\u00e9r\u0151 szintje szerint differenci\u00e1ltan jelentkeznek. A\u00a0c\u00e9lcsoport k\u00e9t f\u0151 csoportba sorolhat\u00f3: enyhe \u00e9s\u00a0k\u00f6z\u00e9ps\u00falyos, illetve s\u00falyos intellektu\u00e1lis k\u00e9pess\u00e9gzavarral k\u00fczd\u0151 gyermekek.<\/p>\n

      Enyhe \u00e9s k\u00f6z\u00e9ps\u00falyos intellektu\u00e1lis k\u00e9pess\u00e9gzavarral \u00e9l\u0151 gyermekek<\/strong><\/p>\n

      A\u00a0gyermekekre jellemz\u0151 a\u00a0fokozott \u00e9rzelmi nyitotts\u00e1g \u00e9s\u00a0a\u00a0szoci\u00e1lis interakci\u00f3k ir\u00e1nti magas affinit\u00e1s. A\u00a0meseolvas\u00e1s sor\u00e1n a\u00a0gyermekek \u00e9rzelmeiket impulz\u00edvan fejezik ki, a\u00a0pozit\u00edv \u00e9rzelmi reakci\u00f3ik azonnal megfigyelhet\u0151k (pl. mimika, mozg\u00e1s, vok\u00e1lis megnyilv\u00e1nul\u00e1sok). A\u00a0mes\u00e9l\u00e9s interakt\u00edv form\u00e1ban zajlik: a\u00a0gyermekek akt\u00edv r\u00e9szv\u00e9telt tan\u00fas\u00edtanak, \u00e9rdekl\u0151d\u0151 k\u00e9rd\u00e9seket tesznek fel, \u00e9s\u00a0gyakran \u00f6n\u00e1ll\u00f3an kezdem\u00e9nyeznek vizu\u00e1lis kontaktust a\u00a0k\u00f6nyvvel (lapoz\u00e1s, k\u00e9pek vizsg\u00e1lata). A\u00a0ter\u00e1pi\u00e1s hat\u00e1s a\u00a0kognit\u00edv szinten is m\u00e9rhet\u0151: a\u00a0gyermekek figyelmi kapacit\u00e1sa megn\u00f6vekszik, \u00e9s\u00a0a\u00a0narrat\u00edv strukt\u00far\u00e1kra ir\u00e1nyul\u00f3 \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00fck is aktiv\u00e1l\u00f3dik. A\u00a0fesz\u00fclts\u00e9g cs\u00f6kken\u00e9se viselked\u00e9ses \u00e9s\u00a0vok\u00e1lis szinten egyar\u00e1nt megnyilv\u00e1nul\u00a0\u2013\u00a0a\u00a0verb\u00e1lis megnyilatkoz\u00e1sok t\u00f3nusa l\u00e1gyul, gyakoris\u00e1ga cs\u00f6kken, ami a\u00a0pszich\u00e9s megnyugv\u00e1s indik\u00e1tor\u00e1nak tekinthet\u0151.<\/p>\n

      A\u00a0biblioter\u00e1pia egy\u00fattal jelent\u0151s \u00e9rzelmi regul\u00e1ci\u00f3s funkci\u00f3t t\u00f6lt be, cs\u00f6kkenti az\u00a0affekt\u00edv t\u00falingerelts\u00e9get, t\u00e1mogatja a\u00a0bels\u0151 biztons\u00e1g\u00e9rzet kialakul\u00e1s\u00e1t, \u00e9s\u00a0\u00e1tmeneti k\u00f6t\u0151d\u00e9si kapcsolatok form\u00e1l\u00e1s\u00e1t teszi lehet\u0151v\u00e9 a\u00a0meseolvas\u00f3val mint pozit\u00edv attit\u0171d\u00f6t k\u00f6zvet\u00edt\u0151 szem\u00e9llyel.\u00a0<\/strong><\/p>\n

      S\u00falyos intellektu\u00e1lis k\u00e9pess\u00e9gzavarral \u00e9l\u0151 gyermekek<\/strong><\/p>\n

      A\u00a0s\u00falyos intellektu\u00e1lis k\u00e9pess\u00e9gzavarral \u00e9l\u0151 gyermekek eset\u00e9ben a\u00a0verb\u00e1lis kommunik\u00e1ci\u00f3 er\u0151sen s\u00e9r\u00fclt, \u00edgy a\u00a0meseter\u00e1pia hat\u00e1sai els\u0151sorban a\u00a0nonverb\u00e1lis csatorn\u00e1kon kereszt\u00fcl val\u00f3sulnak meg. Ezek a\u00a0gyermekek fokozott m\u00e9rt\u00e9kben ig\u00e9nylik a\u00a0szenzoros ingereket, \u00edgy a\u00a0meseolvas\u00f3 hanglejt\u00e9se, gesztikul\u00e1ci\u00f3ja \u00e9s\u00a0mimik\u00e1ja k\u00f6zvet\u00edt els\u0151dlegesen nyugtat\u00f3 hat\u00e1st.<\/p>\n

      Egyes esetekben a\u00a0gyermek mozg\u00e1skorl\u00e1tozotts\u00e1ggal is \u00e9l, \u00e9s\u00a0r\u00e1csos \u00e1gyban t\u00f6rt\u00e9n\u0151 tart\u00f3zkod\u00e1sa tov\u00e1bb fokozza a\u00a0szenzoros ingermegvon\u00e1st. A\u00a0meseter\u00e1pia ilyen esetekben a\u00a0pszich\u00e9s stabiliz\u00e1ci\u00f3 eszk\u00f6z\u00e9v\u00e9 v\u00e1lik, mivel lehet\u0151s\u00e9get ad az\u00a0emocion\u00e1lis kapcsol\u00f3d\u00e1sra egy\u00a0pozit\u00edv interakci\u00f3s t\u00e9rben.<\/p>\n

      A\u00a0ter\u00e1pi\u00e1s v\u00e1laszreakci\u00f3k t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a\u00a0vok\u00e1lis jelek, p\u00e9ld\u00e1ul a\u00a0hangsz\u00edn \u00e9s\u00a0frekvencia v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1ban, a\u00a0testmozg\u00e1sok intenzit\u00e1s\u00e1nak cs\u00f6kken\u00e9s\u00e9ben, valamint a\u00a0gyermekek fokozatos ellazul\u00e1s\u00e1ban nyilv\u00e1nulnak meg. Ezek a\u00a0v\u00e1laszok a\u00a0bels\u0151 fesz\u00fclts\u00e9g old\u00f3d\u00e1s\u00e1ra, a\u00a0pszich\u00e9s biztons\u00e1g\u00e9rzet n\u00f6veked\u00e9s\u00e9re utalnak. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy ezeknek a\u00a0gyermekeknek a\u00a0k\u00f3rh\u00e1zi k\u00f6rnyezet nem biztos\u00edthat megfelel\u0151 szint\u0171 szakspecifikus fejleszt\u00e9st. A\u00a0meseter\u00e1pia teh\u00e1t r\u00e9szben p\u00f3tolhatja a\u00a0hi\u00e1nyz\u00f3 fejleszt\u0151pedag\u00f3giai ell\u00e1t\u00e1st, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen akkor, ha a\u00a0gyermek huzamosabb ideig tart\u00f3zkodik az\u00a0eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi int\u00e9zm\u00e9nyben. A\u00a0fenti meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sok alapj\u00e1n kirajzol\u00f3dik, hogy az\u00a0intellektu\u00e1lis k\u00e9pess\u00e9gzavarral \u00e9l\u0151 gyermekek k\u00f3rh\u00e1zi biblioter\u00e1pi\u00e1ja jelent\u0151s pszich\u00e9s \u00e9s\u00a0\u00e9rzelmi t\u00e1mogat\u00e1st ny\u00fajt.<\/p>\n

      Az\u00a0al\u00e1bbi t\u00e1bl\u00e1zat szeml\u00e9letesen \u00f6sszefoglalja a\u00a0meseter\u00e1pia hat\u00e1sait az\u00a0intellektu\u00e1lis k\u00e9pess\u00e9gzavarral \u00e9l\u0151 gyermekek eset\u00e9ben, a\u00a0jellemz\u0151 reakci\u00f3k, a\u00a0megfigyelt ter\u00e1pi\u00e1s hat\u00e1sok, a\u00a0k\u00fcl\u00f6nleges sz\u00fcks\u00e9gletek szerint.<\/p>\n

      \n\n\n\n\n\n\n\n
      \n
      a<\/span><\/div>\n
      2.\u00a0t\u00e1bl\u00e1zat:<\/em> Biblioter\u00e1pi\u00e1s hat\u00e1sok intellektu\u00e1lis<\/em> k\u00e9pess\u00e9gzavarral \u00e9l\u0151 gyermekekn\u00e9l<\/em><\/div>\n<\/caption>\n
      Gyermekcsoport<\/strong><\/td>\nJellemz\u0151 reakci\u00f3k a\u00a0meseter\u00e1pi\u00e1ra<\/strong><\/td>\nMegfigyelt ter\u00e1pi\u00e1s hat\u00e1sok<\/strong><\/td>\nK\u00fcl\u00f6n\u00f6s sz\u00fcks\u00e9gletek \/ megjegyz\u00e9sek<\/strong><\/td>\n<\/tr>\n
      Enyhe intellektu\u00e1lis k\u00e9pess\u00e9gzavarral k\u00fczd\u0151 gyermekek<\/strong><\/td>\nny\u00edlt \u00e9rzelemkifejez\u00e9s, k\u00edv\u00e1ncsis\u00e1g, akt\u00edv r\u00e9szv\u00e9tel (lapoz\u00e1s, k\u00e9rd\u00e9sek)<\/td>\n\u00e9rzelmi stabiliz\u00e1ci\u00f3, a\u00a0figyelmi id\u0151 n\u00f6veked\u00e9se, a\u00a0verb\u00e1lis \u00e9s\u00a0szoci\u00e1lis aktivit\u00e1s fokoz\u00f3d\u00e1sa<\/td>\naz interaktivit\u00e1s \u00e9s\u00a0az\u00a0\u00e9rzelmi visszacsatol\u00e1s ig\u00e9nye, szoros kapcsol\u00f3d\u00e1s kialakul\u00e1sa a\u00a0mes\u00e9l\u0151vel<\/td>\n<\/tr>\n
      K\u00f6z\u00e9ps\u00falyos intellektu\u00e1lis k\u00e9pess\u00e9gzavarral k\u00fczd\u0151 gyermekek<\/strong><\/td>\nakt\u00edv r\u00e9szv\u00e9tel, a\u00a0k\u00f6nyv birtokl\u00e1sa fontos, nehezen szakadnak el a\u00a0mes\u00e9l\u0151t\u0151l<\/td>\nszorong\u00e1scs\u00f6kken\u00e9s, a\u00a0t\u00fcrelmi szint javul\u00e1sa, reakci\u00f3k hanglejt\u00e9sre \u00e9s\u00a0ritmusra<\/td>\ner\u0151s \u00e9rzelmi k\u00f6t\u0151d\u00e9s kialak\u00edt\u00e1sa, r\u00f6videbb, egyszer\u0171bb t\u00f6rt\u00e9netek prefer\u00e1l\u00e1sa<\/td>\n<\/tr>\n
      S\u00falyos intellektu\u00e1lis k\u00e9pess\u00e9gzavarral k\u00fczd\u0151 gyermekek<\/strong><\/td>\nminim\u00e1lis vagy nonverb\u00e1lis kommunik\u00e1ci\u00f3, fesz\u00fclts\u00e9g, motoros nyugtalans\u00e1g<\/td>\nvok\u00e1lis \u00e9s\u00a0motoros nyugv\u00e1s, pszich\u00e9s megnyugv\u00e1s, elalv\u00e1s, relax\u00e1ci\u00f3<\/td>\na kommunik\u00e1ci\u00f3 nonverb\u00e1lis csatorn\u00e1kon t\u00f6rt\u00e9nik, kulcsfontoss\u00e1g\u00fa a\u00a0mes\u00e9l\u0151 szem\u00e9lyis\u00e9ge, hangsz\u00edne<\/td>\n<\/tr>\n
      S\u00falyos fizikai \u00e9s\u00a0intellektu\u00e1lis k\u00e9pess\u00e9gzavarral k\u00fczd\u0151, hall\u00e1sk\u00e1rosult gyermekek<\/strong><\/td>\nkezdeti fesz\u00fclts\u00e9g, csek\u00e9ly vagy hi\u00e1nyz\u00f3 reakci\u00f3 a\u00a0hangokra<\/td>\nv\u00e1ltoz\u00f3 vok\u00e1lis t\u00f3nus, motoros ellazul\u00e1s, \u00e9rint\u00e9ssel \u00e9s\u00a0k\u00f6zeled\u00e9ssel val\u00f3 v\u00e1lasz<\/td>\na mes\u00e9l\u00e9s nem a\u00a0tartalom, hanem a\u00a0jelenl\u00e9tnek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en hat\u00e9kony; lassabb, szel\u00eddebb interakci\u00f3ra van sz\u00fcks\u00e9g<\/td>\n<\/tr>\n<\/tbody>\n<\/table>\n<\/div>\n

      Eredm\u00e9nyek, k\u00f6vetkeztet\u00e9sek<\/strong><\/p>\n

      A\u00a0meseolvas\u00e1s mint edukat\u00edv \u00e9s\u00a0ter\u00e1pi\u00e1s eszk\u00f6z nem csup\u00e1n a\u00a0kognit\u00edv sz\u00f3kincsfejleszt\u00e9st \u00e9s\u00a0nyelvi szocializ\u00e1ci\u00f3t t\u00e1mogatja, hanem jelent\u0151s szerepet j\u00e1tszik a\u00a0gyermekek \u00e9rzelmi stabiliz\u00e1l\u00e1s\u00e1ban \u00e9s\u00a0ment\u00e1lhigi\u00e9n\u00e9s egyens\u00faly\u00e1nak fenntart\u00e1s\u00e1ban. A\u00a0mese narrat\u00edv strukt\u00far\u00e1ja lehet\u0151s\u00e9get biztos\u00edt az\u00a0\u00e9nazonosul\u00e1sra, a\u00a0bels\u0151 konfliktusok projekci\u00f3j\u00e1ra \u00e9s\u00a0azok feldolgoz\u00e1s\u00e1ra, valamint a\u00a0biztons\u00e1gos lelki feldolgoz\u00e1sra. A\u00a0mesehallgat\u00e1s sor\u00e1n aktiviz\u00e1l\u00f3d\u00f3 ment\u00e1lis reprezent\u00e1ci\u00f3k \u00e9s\u00a0fant\u00e1ziam\u0171k\u00f6d\u00e9s el\u0151seg\u00edti a\u00a0pszich\u00e9s integr\u00e1ci\u00f3t.<\/p>\n

      A\u00a0tipikus \u00e9s\u00a0atipikus fejl\u0151d\u00e9s\u0171 gyermekek k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u00f3don reag\u00e1lnak az\u00a0interakci\u00f3s helyzetekre, de a\u00a0narrat\u00edv \u00e9lm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6s nevez\u0151k\u00e9nt jelenhetnek meg sz\u00e1mukra. Az\u00a0audit\u00edv-affekt\u00edv ingerfeldolgoz\u00e1s r\u00e9v\u00e9n m\u00e9g az\u00a0intellektu\u00e1lis k\u00e9pess\u00e9gzavarral k\u00fczd\u0151 gyermekek is k\u00e9szek \u00e9rzelmi kapcsol\u00f3d\u00e1sra \u00e9s\u00a0a\u00a0nyugalmi \u00e1llapot el\u00e9r\u00e9s\u00e9re. A\u00a0csoportos\u00edt\u00e1s r\u00e1mutat arra, hogy a\u00a0meseter\u00e1pia form\u00e1ja \u00e9s\u00a0hat\u00e1smechanizmusa \u00e9letkori, valamint pszich\u00e9s-szomatikus \u00e1llapott\u00f3l f\u00fcgg\u0151en elt\u00e9r\u0151, azonban mindk\u00e9t esetben pozit\u00edv emocion\u00e1lis hat\u00e1sokat gener\u00e1lt. Mindez al\u00e1t\u00e1masztja, hogy a\u00a0mese, vers \u00e9s\u00a0\u00e9nek a\u00a0szocioemocion\u00e1lis fejl\u0151d\u00e9s egyik univerz\u00e1lis m\u00e9diumak\u00e9nt szolg\u00e1l.<\/p>\n

      A\u00a0hangz\u00e1s, a\u00a0mimika \u00e9s\u00a0a\u00a0kontaktus ir\u00e1nti fog\u00e9konys\u00e1g r\u00e9v\u00e9n a\u00a0mese komplex m\u00f3don fejti ki hat\u00e1s\u00e1t: a\u00a0szorong\u00e1scs\u00f6kkent\u00e9sen t\u00fal el\u0151seg\u00edti a\u00a0bels\u0151 stabilit\u00e1s kialakul\u00e1s\u00e1t, a\u00a0k\u00fclvil\u00e1ghoz val\u00f3 pozit\u00edv viszonyul\u00e1st, \u00e9s\u00a0t\u00e1mogatja a\u00a0gyermekek egy\u00e9ni \u00e9rzelmi sz\u00fcks\u00e9gleteinek adekv\u00e1t kiel\u00e9g\u00edt\u00e9s\u00e9t egy\u00a0gyakran ingerszeg\u00e9ny, stresszterhelt k\u00f6zegben.<\/p>\n

      Az\u00a0eredm\u00e9nyekb\u0151l arra k\u00f6vetkeztethet\u00fcnk, hogy a\u00a0meseolvas\u00e1s azonnali hat\u00e1sa t\u00f6bbr\u00e9t\u0171, mivel kommunik\u00e1ci\u00f3serkent\u0151, \u00e9rzelmi–<\/strong>lelki t\u00e1mogat\u00e1st ny\u00fajt\u00f3 funkci\u00f3t t\u00f6lt be. Kiemelked\u0151 szerepe van a\u00a0k\u00f3rh\u00e1zi k\u00f6rnyezet pszichoszoci\u00e1lis humaniz\u00e1l\u00e1s\u00e1ban, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a\u00a0kiszolg\u00e1ltatott, kapcsolathi\u00e1nyos vagy s\u00e9r\u00fclt gyermekek eset\u00e9ben. A\u00a0k\u00f3rh\u00e1zi tart\u00f3zkod\u00e1s a\u00a0gyermekek lelki eg\u00e9szs\u00e9g\u00e9re \u00e9s\u00a0fejl\u0151d\u00e9si dinamik\u00e1j\u00e1ra komoly hat\u00e1ssal van, jellemz\u0151en stressz- \u00e9s\u00a0szorong\u00e1skelt\u0151 \u00e9lm\u00e9nyk\u00e9nt r\u00f6gz\u00fcl. A\u00a0gyermekek m\u00e9g nem rendelkeznek adekv\u00e1t \u00e9rzelmi kifejez\u0151eszk\u00f6z\u00f6kkel, \u00edgy az\u00a0affekt\u00edv \u00e1llapotukat metakommunikat\u00edv, nonverb\u00e1lis vagy vok\u00e1lis jeleken kereszt\u00fcl k\u00f6zvet\u00edtik. A\u00a0feln\u0151ttek feladata ezeknek az\u00a0implicit kommunik\u00e1ci\u00f3s k\u00f3doknak a\u00a0felismer\u00e9se \u00e9s\u00a0a\u00a0pszich\u00e9s biztons\u00e1got ny\u00fajt\u00f3 k\u00f6rnyezet megteremt\u00e9se.<\/p>\n

      \u00c1ltal\u00e1ban a\u00a0pszichoszoci\u00e1lis beavatkoz\u00e1sok egyre nagyobb figyelmet kapnak, \u00edgy nemcsak a\u00a0szorong\u00e1s cs\u00f6kkent\u00e9s\u00e9re, hanem az\u00a0\u00e9rzelmi \u00e9s\u00a0szoci\u00e1lis fejl\u0151d\u00e9s el\u0151seg\u00edt\u00e9s\u00e9re is hat\u00e9konyak lehetnek. \u00cdgy az\u00a0\u00f6nk\u00e9ntes k\u00f3rh\u00e1zi meseolvas\u00e1s olyan nonverb\u00e1lis kommunik\u00e1ci\u00f3s forma, amely a\u00a0hagyom\u00e1nyos \u00e9s\u00a0rendk\u00edv\u00fcl fontos orvosi kezel\u00e9seken fel\u00fcl lelki t\u00e1mogat\u00e1st ny\u00fajt a\u00a0k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le negat\u00edv \u00e9rzelmi \u00e1llapotok, ill. a\u00a0k\u00f3rh\u00e1zi \u00e9lm\u00e9nyek feldolgoz\u00e1s\u00e1ban.<\/p>\n

      A\u00a0meseolvas\u00e1s k\u00f3rh\u00e1zpedag\u00f3giai alkalmaz\u00e1sa olyan komplex, interdiszciplin\u00e1ris intervenci\u00f3, amely pszichol\u00f3giai, pedag\u00f3giai \u00e9s\u00a0ter\u00e1pi\u00e1s c\u00e9lokat egyar\u00e1nt szolg\u00e1l. A\u00a0mese mint eszk\u00f6z egyszerre k\u00e9pes cs\u00f6kkenteni a\u00a0szorong\u00e1st, el\u0151seg\u00edteni az\u00a0\u00e9rzelmi feldolgoz\u00e1st, t\u00e1mogatni a\u00a0tanul\u00e1si folyamatot, valamint er\u0151s\u00edteni a\u00a0gyermek rezilienci\u00e1j\u00e1t. A\u00a0meseolvas\u00e1s nemcsak gy\u00f3gy\u00edt\u00f3, de rem\u00e9nyt \u00e9s\u00a0bels\u0151 er\u0151forr\u00e1st mozg\u00f3s\u00edt\u00f3 \u00e9lm\u00e9ny, amelynek k\u00f3rh\u00e1zi k\u00f6rnyezetben val\u00f3 tudatos \u00e9s\u00a0c\u00e9lzott alkalmaz\u00e1sa elengedhetetlen eleme a\u00a0modern k\u00f3rh\u00e1zpedag\u00f3gi\u00e1nak, a\u00a0gyermekcentrikus eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi ell\u00e1t\u00e1snak.<\/p>\n

      Mivel az\u00a0\u00f6nk\u00e9ntes k\u00f3rh\u00e1zi meseolvas\u00e1s hat\u00e9kony \u00e9s\u00a0tudom\u00e1nyosan megalapozott m\u00f3dszer a\u00a0hospitaliz\u00e1lt gyermekek pszich\u00e9s t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1ban, el\u0151seg\u00edti a\u00a0kognit\u00edv-affekt\u00edv integr\u00e1ci\u00f3t, n\u00f6veli a\u00a0pszichikai ellen\u00e1ll\u00f3k\u00e9pess\u00e9get, valamint pozit\u00edv hat\u00e1ssal van a\u00a0gyermekek szoci\u00e1lis kompetenci\u00e1ira is. Erre alapozva a\u00a0j\u00f6v\u0151ben tov\u00e1bbi longitudin\u00e1lis vizsg\u00e1latok sz\u00fcks\u00e9gesek annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy m\u00e9g pontosabban meghat\u00e1rozhat\u00f3ak legyenek a\u00a0meseolvas\u00e1s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00e9letkori \u00e9s\u00a0diagnosztikai csoportokra gyakorolt hat\u00e1sai.<\/p>\n

      A\u00a0tanulm\u00e1ny b\u00edr\u00e1lati folyamaton ment kereszt\u00fcl.<\/em><\/p>\n

      \u00a0<\/span> \u00a0<\/span><\/p>\n

      Felhaszn\u00e1lt irodalom<\/strong><\/p>\n

      Becsei-Balogh Ren\u00e1ta\u00a0\u2013\u00a0Szili Katalin (2016): K\u00f3rh\u00e1z-pedag\u00f3gia<\/em>. In: K\u00e9pz\u00e9s \u00e9s\u00a0Gyakorlat 14.\u00a0\u00e9vf., 3\u20134\u00a0sz., 65\u201392., url.: https:\u200b\/\/doi\u200b.org\u200b\/10\u200b.17165\u200b\/TP\u200b.2016\u200b.\u200b3-4\u200b.4<\/a> (Let\u00f6lt\u00e9s ideje: 2025.\u00a0november\u00a018.)<\/p>\n

      Benedek Elek (2009): Magyar n\u00e9pmes\u00e9k<\/em>. Budapest, Pro-Book K\u00f6nyvkiad\u00f3, ISBN:\u00a09789639901780<\/p>\n

      Bettelheim, Bruno (2020): A\u00a0mese b\u0171v\u00f6lete \u00e9s\u00a0a\u00a0bontakoz\u00f3 gyermeki l\u00e9lek. <\/em>Budapest, Corvina Kiad\u00f3, ISBN: 9789631367003<\/p>\n

      Bratton, Sue C.\u00a0\u2013\u00a0Ray, Dee\u00a0\u2013\u00a0Rhine, Tammy\u00a0\u2013\u00a0Jones, Leslie (2005): The efficacy of play therapy\u00a0<\/em>with children: A meta-analytic review of treatment outcomes.<\/em> In: Professional Psychology: Research and Practice 36.\u00a0\u00e9vf., 4.\u00a0sz., 376\u2013390.<\/p>\n

      Bruner, Jerome (2002): Making Stories: Law, Literature, Life.<\/em> Cambridge, Harvard University Press, ISBN: 978-0674010994<\/p>\n

      Charon, Rita (2006): Narrative Medicine: Honoring the Stories of Illness<\/em>. Oxford, Oxford University Press, ISBN: 978-0195340228<\/p>\n

      Deli\u00e1ga \u00c9va\u00a0\u2013\u00a0Lov\u00e1sz Hajnalka (2024): Mit kezdj\u00fcnk a\u00a0szorong\u00e1ssal?\u00a0\u2013\u00a0Pszichol\u00f3giai \u00fatmutat\u00f3\u00a0<\/em>\u00e9s f\u00e9lelemold\u00f3 mes\u00e9k.<\/em> Budapest, Kulcslyuk Kiad\u00f3, ISBN: 9786155932014<\/p>\n

      F\u00e9s\u0171s \u00c9va (1991): Csupaf\u00fcl 22\u00a0mes\u00e9je<\/em>. Budapest, Szent Istv\u00e1n T\u00e1rsulat, ISBN: 9633606128<\/p>\n

      F\u00e9s\u0171s \u00c9va (2023): Az\u00a0ez\u00fcstheged\u0171<\/em>. Budapest, Szent Istv\u00e1n T\u00e1rsulat, ISBN: 9789633615744<\/p>\n

      F\u00f3nagy P\u00e9ter\u00a0\u2013\u00a0Target, Mary (2007): The rooting of the mind in the body: New links between\u00a0<\/em>attachment theory and psychoanalytic thought.<\/em> In: Journal of the American Psychoanalytic Association 55.\u00a0\u00e9vf., 2.\u00a0sz., 411\u2013456.<\/p>\n

      G\u00f3sy M\u00e1ria (2005): Pszicholingvisztika<\/em>. Budapest, Osiris Kiad\u00f3, ISBN: 963-389-773-4<\/p>\n

      Green, Melanie C.\u00a0\u2014\u00a0Strange, Jeffrey J.\u00a0\u2014\u00a0Brock, Timothy C. (2015): Narrative Impact: Social\u00a0<\/em>and Cognitive Foundations<\/em>. New York, Psychology Press, ISBN: 978-0805831245<\/p>\n

      Heath, Melissa A.\u00a0\u2013\u00a0Sheen, Dawn\u00a0\u2013\u00a0Leavy, Deon\u00a0\u2013\u00a0Young, Ellie L.\u00a0\u2013\u00a0Money, Kristy (2005): Bibliotherapy: A resource to facilitate emotional healing and growth<\/em>. In: School Psychology International 26.\u00a0\u00e9vf., 5.\u00a0sz., 563\u2013580.<\/p>\n

      Jung, Carl G. (2024): Az\u00a0archet\u00edpusok \u00e9s\u00a0a\u00a0kollekt\u00edv tudattalan. C. G. Jung \u00f6sszegy\u0171jt\u00f6tt\u00a0<\/em>munk\u00e1i.<\/em> Budapest, Scolar Kiad\u00f3, ISBN: 9789632449784<\/p>\n

      K\u00e1d\u00e1r Annam\u00e1ria (2014): Mesepszichol\u00f3gia 1\u20132.\u00a0<\/em>Budapest, Kulcslyuk Kiad\u00f3, ISBN 1.: 9789638941961, ISBN 2.: 9786155281174<\/p>\n

      Koller, Donna\u00a0\u2013\u00a0Gryski, Camilla (2008): The life threatened child and the life enhancing clown:\u00a0<\/em>Towards a\u00a0model of therapeutic clowning. Evidence-Based Complementary and Alternative<\/em> In: Medicine 5.\u00a0\u00e9vf., 1.\u00a0sz., 17\u201325., url.: https:\u200b\/\/doi\u200b.org\u200b\/10\u200b.1093\u200b\/ecam\u200b\/nem033<\/a> (Let\u00f6lt\u00e9s ideje: november\u00a018.)<\/p>\n

      Lawrence, Edwin Jose Lazer, Jerlie (2024): Effective reduction of anxiety in hospitalized\u00a0<\/em>children through bibliotherapy.<\/em> In: Acta Paediatrica 113.\u00a0\u00e9vf., 6.\u00a0sz., 1349\u20131355., url.: https:\u200b\/\/doi\u200b.org\u200b\/10\u200b.1111\u200b\/apa\u200b.17154<\/a>\u00a0(Let\u00f6lt\u00e9s ideje: 2025.\u00a0november\u00a018.)<\/p>\n

      Malchiodi, Cathy A. (2005): Expressive<\/em> Therapies<\/em>. New York, Guilford Press, ISBN: 1-59385\u00a0087-5<\/p>\n

      Mesek\u00f3rh\u00e1z. url.: https:\u200b\/\/heimpal\u200b.hu\u200b\/eredmenyeink\/ (Let\u00f6lt\u00e9s ideje: 2025.\u00a0november\u00a018.)<\/p>\n

      M\u00f3ra Ferenc (2012): Csicseri t\u00f6rt\u00e9net. \u00d6sszegy\u0171jt\u00f6tt mes\u00e9k<\/em>. Budapest, M\u00f3ra Kiad\u00f3, ISBN: 963-11-0095-2<\/p>\n

      Nikolajeva, Maria (2014): Reading for Learning: Cognitive Approaches to Children\u2019s\u00a0<\/em>Literature<\/em>. Amsterdam, John Benjamins Publishing Company, ISBN: 9789027201577<\/p>\n

      P\u00e1ll Nikoletta (2022): A\u00a0k\u00f3rh\u00e1zban kezelt gyermekek \u00e9s\u00a0sz\u00fcleik pszich\u00e9s alkalmazkod\u00e1sa.\u00a0<\/em>Doktori \u00e9rtekez\u00e9s, Budapest, Semmelweis Egyetem, url.:https:\u200b\/\/repo\u200b.lib\u200b.semmelweis\u200b.hu\u200b\/bitstream\u200b\/handle\u200b\/123456789\u200b\/9478\u200b\/pall\u200bnikoletta\u200b.m\u200b.pdf?seque<\/a>ce=4\u00a0(Let\u00f6lt\u00e9s ideje: 2025.\u00a0november\u00a018.)<\/p>\n

      Serafini, Amy (2024): Bibliotherapy in Education: A Systematic Review. Social and\u00a0<\/em>Emotionally Support of Students: Bibliotherapy in Education<\/em>. Auburn University. Auburn, url.: https:\u200b\/\/files\u200b.eric\u200b.ed\u200b.gov\u200b\/fulltext\u200b\/EJ1448498\u200b.pdf<\/a>\u00a0(Let\u00f6lt\u00e9s ideje: 2025.\u00a0november\u00a018.)<\/p>\n

      Siega, Cheila Karei \u2013 Mendon\u00e7a, Igor Thiago Marques \u2013 Gruber, Crislaine \u2013 Jora, Daniella Regina Farinella (2021): Storytelling como estrat\u00e9gia did\u00e1tica na\u00a0forma\u00e7\u00e3o de profissionais da\u00a0<\/em>Enfermagem: relato de experi\u00eancia.<\/em> In: Saberes Plurais Educa\u00e7\u00e3o na\u00a0Sa\u00fade 5.\u00a0\u00e9vf., 2.\u00a0sz., 15\u00a026., url.: https:\u200b\/\/doi\u200b.org\u200b\/10\u200b.54909\u200b\/sp\u200b.v5i2\u200b.114424<\/a> (Let\u00f6lt\u00e9s ideje: 2026.\u00a0m\u00e1rcius\u00a031.)<\/p>\n

      G.\u00a0T\u00f3th Anita (2016): Logoter\u00e1pia \u00e9s\u00a0bibliaoter\u00e1pia.<\/em> In: Helikon 67.\u00a0\u00e9vf., 2.\u00a0sz., 230\u2013238., url.:\u00a0https:\u200b\/\/iti\u200b.abtk\u200b.hu\u200b\/images\u200b\/kiadvanyok\u200b\/helikon\u200b\/Helikon\u200b_2016\u200b_2\u200b.pdf<\/a> (Let\u00f6lt\u00e9s ideje: 2025.\u00a0november\u00a018.)<\/p>\n

      Vigotszkij, Lev Szemjonovics (1978): Mind in Society<\/em>. Cambridge, Harvard University Press, url.: https:\u200b\/\/home\u200b.fau\u200b.edu\u200b\/musgrove\u200b\/web\u200b\/vygotsky\u200b1978\u200b.pdf<\/a> (Let\u00f6lt\u00e9s ideje: 2026.\u00a0m\u00e1rcius\u00a031.) von Franz, Marie Louise\u00a0\u2013\u00a0Crossen, Kendra 1996.\u00a0The Interpretation of Fairy Tales<\/em>. Boulder, Shambhala Press, ISBN: 9780877735267<\/p>\n

      White, Michael\u00a0\u2013\u00a0Epston, David (1990): Narrative Means to Therapeutic Ends<\/em>. New York,\u00a0Norton Professional Books, ISBN: 9781324053644<\/p>\n

      \u00a0<\/span>
      \n      Vissza a\u00a0tartalomjegyz\u00e9kre<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

      2026.\u00a0szeptember\u2013okt\u00f3ber, XXXIV. \u00e9vfolyam, 1\u20132.\u00a0sz\u00e1m, ISSN 2729-9066 A\u00a0cikk let\u00f6lt\u00e9se PDF form\u00e1tumban \u00a0 Kiss Magdal\u00e9na\u00a0\u2013\u00a0Papp Szilvia Az\u00a0\u00f6nk\u00e9ntes meseolvas\u00e1s pszichopedag\u00f3giai hat\u00e1sai a\u00a0hospitaliz\u00e1lt gyermekekre \u00a0 A\u00a0k\u00f3rh\u00e1zi k\u00f6rnyezetben kezelt gyermekek pszich\u00e9s j\u00f3ll\u00e9te kiemelt figyelmet ig\u00e9nyel a\u00a0gy\u00f3gyul\u00e1si folyamat sor\u00e1n. Az\u00a0eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi ell\u00e1t\u00e1s, a\u00a0fizikai kezel\u00e9sek mellett egyre nagyobb hangs\u00falyt kap a\u00a0testi-lelki intervenci\u00f3k szerepe is, amelyek c\u00e9lja a\u00a0gyermekek szorong\u00e1s\u00e1nak cs\u00f6kkent\u00e9se, a\u00a0k\u00f3rh\u00e1zi adapt\u00e1ci\u00f3 el\u0151seg\u00edt\u00e9se \u00e9s\u00a0a\u00a0ment\u00e1lis […]<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"_lmt_disableupdate":"no","_lmt_disable":"","footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"class_list":["post-30555","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-egyeb"],"acf":[],"modified_by":"decsiz","_links":{"self":[{"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/30555","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=30555"}],"version-history":[{"count":4,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/30555\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":30769,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/30555\/revisions\/30769"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=30555"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=30555"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=30555"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}