{"id":9261,"date":"2024-09-01T06:10:46","date_gmt":"2024-09-01T04:10:46","guid":{"rendered":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/?p=9261"},"modified":"2026-01-15T09:21:04","modified_gmt":"2026-01-15T08:21:04","slug":"xxxii_01-02_11","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/xxxii_01-02_11\/","title":{"rendered":"Kov\u00e1cs Jusztina: A serd\u00fcl\u0151kori identit\u00e1s meghat\u00e1roz\u00f3i \u00e9s fejleszt\u00e9s\u00e9nek lehet\u0151s\u00e9gei mesei elemekkel \u00e9s a BASIC PH-modell seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel"},"content":{"rendered":"

2024. szeptember\u2013okt\u00f3ber,\u00a0XXXII. \u00e9vfolyam, 1\u20132. sz\u00e1m, ISSN\u00a02729-9066<\/strong><\/p>\n

A cikk let\u00f6lt\u00e9se PDF form\u00e1tumban<\/a><\/p>\n

\u00a0<\/span>
\nKov\u00e1cs Jusztina<\/span><\/p>\n

A serd\u00fcl\u0151kori identit\u00e1s meghat\u00e1roz\u00f3i \u00e9s fejleszt\u00e9s\u00e9nek lehet\u0151s\u00e9gei mesei elemekkel \u00e9s a BASIC PH-modell seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel\t1<\/a>\r\n<\/sup><\/span><\/strong><\/p>\n

\u00a0<\/strong><\/span><\/p>\n

Erik H. Erikson a serd\u00fcl\u0151kor l\u00e9nyegek\u00e9nt az identit\u00e1s kialak\u00edt\u00e1s\u00e1t fogalmazza meg, amelynek sor\u00e1n az egy\u00e9n \u00f6nmag\u00e1ra tal\u00e1lhat, saj\u00e1t szerepk\u00f6reit, k\u00e9szs\u00e9geit egys\u00e9gben \u00e9lheti meg, egy\u00fattal a folyamatoss\u00e1g \u00e9lm\u00e9nye \u00e1ltal mindezt t\u00e1rsai ir\u00e1ny\u00e1ba is kifejezni k\u00e9pes. A koherencia keres\u00e9s\u00e9hez sz\u00fcks\u00e9ges bels\u0151, elsaj\u00e1t\u00edtand\u00f3 er\u0151 t\u00e1rgya els\u0151sorban a h\u0171s\u00e9g, mely legink\u00e1bb egy olyan k\u00f6rnyezetben val\u00f3sulhat meg, ahol az egy\u00e9n k\u00e9pviselheti az \u00f6nmag\u00e1hoz \u00e9s m\u00e1s, sz\u00e1m\u00e1ra \u00e9rt\u00e9kes szem\u00e9lyekhez val\u00f3 \u0151szintes\u00e9g\u00e9t (Erikson, 2002, 1997, 1991).<\/p>\n

A szem\u00e9lyis\u00e9gfejl\u0151d\u00e9s \u00fatj\u00e1t mindeddig kr\u00edzisek k\u00eds\u00e9rik, \u00edgy az ezekkel val\u00f3 megk\u00fczd\u00e9s, az \u00faj egyens\u00faly megtal\u00e1l\u00e1sa egyszerre teherk\u00e9nt, \u00e1m a fejl\u0151d\u00e9s lehet\u0151s\u00e9gek\u00e9nt seg\u00edts\u00e9get is ny\u00fajt az egy\u00e9n sz\u00e1m\u00e1ra. Ahhoz, hogy e szakasz identit\u00e1s-\u00e9lm\u00e9ny\u00e9t teljesebben el tudj\u00e1k saj\u00e1t\u00edtani a fiatalok, seg\u00edts\u00e9get ny\u00fajthatnak a kort\u00e1rsaik visszajelz\u00e9sein t\u00fal egyetemes \u00e9rt\u00e9keket kifejez\u0151 szimb\u00f3lumok, melyek j\u00f3l megfigyelhet\u0151kk\u00e9 v\u00e1lhatnak egy-egy mesei szimbolik\u00e1n kereszt\u00fcl is.<\/p>\n

Erik H. Erikson szem\u00e9lyis\u00e9gfejl\u0151d\u00e9sr\u0151l alkotott elm\u00e9let\u00e9nek legf\u0151bb k\u00f6z\u00e9ppontja \u00f6nmagunk keres\u00e9s\u00e9hez kapcsol\u00f3dik. Kiemelten serd\u00fcl\u0151korban lenne sz\u00fcks\u00e9ges megtal\u00e1lnunk saj\u00e1t egyedis\u00e9g\u00fcnket, amely egy\u00fattal azt is jelenti, hogy a serd\u00fcl\u0151kort megel\u0151z\u0151 \u00e9letszakaszaink tanuls\u00e1gai is az identit\u00e1sunk r\u00e9sz\u00e9v\u00e9 v\u00e1lnak, a serd\u00fcl\u0151korban megtal\u00e1lt identit\u00e1s pedig seg\u00edts\u00e9g\u00fcl szolg\u00e1l abban, hogy ahhoz h\u0171s\u00e9ggel az \u00e9let elk\u00f6vetkez\u0151 szakaszaiban is helyt\u00e1llhassunk. A pszichoszoci\u00e1lisnak is nevezett fejl\u0151d\u00e9selm\u00e9let a t\u00e1rsaknak tulajdon\u00edt szerepet mindebben, a k\u00f6t\u0151d\u00e9s biztons\u00e1goss\u00e1g\u00e1nak meg\u00e9l\u00e9se pedig tov\u00e1bbi t\u00e1maszt ny\u00fajt az egy\u00e9n legjobb k\u00e9pess\u00e9geinek tudatos\u00edt\u00e1s\u00e1ban \u00e9s kibontakoztat\u00e1s\u00e1ban is (Pap\u2013Feh\u00e9r\u2013Lehoczky, 2020). Az identit\u00e1s fogalma \u00edgy mag\u00e1ban hordozza a kor\u00e1bbi \u00e9letszakaszok \u00e9lm\u00e9nyeire \u00e9p\u00fcl\u0151 \u201eegys\u00e9ges\u00fcl\u00e9st\u201d (Erikson, 2002, 257), \u201eaz egym\u00e1st k\u00f6vet\u0151 szakaszok dilemm\u00e1inak folyamatos differenci\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1t, majd \u00fajra integr\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1t\u201d (Erikson, 1997, 31). Minden kor\u00e1bbi szakasz megold\u00e1sa \u00fan. pszichoszoci\u00e1lis er\u0151t is jelent az adott szakaszbeli, valamint a k\u00e9s\u0151bbi \u00e9letfeladattal val\u00f3 megk\u00fczd\u00e9shez (Erikson, 1997, 31).<\/p>\n

Kutat\u00e1som sor\u00e1n arra keresem a v\u00e1laszt, hogy a szem\u00e9lyis\u00e9gfejl\u0151d\u00e9s folyamat\u00e1t k\u00eds\u00e9r\u0151 kr\u00edzisekkel val\u00f3 megk\u00fczd\u00e9s jellegzetess\u00e9gei milyen tendenci\u00e1kat mutathatnak. \u00dagy v\u00e9lem, hogy a mesei vil\u00e1g \u00e9s nyelvezet seg\u00edts\u00e9g\u00fcl szolg\u00e1lhat ennek megismer\u00e9s\u00e9ben, szem\u00e9lyes mesesz\u00f6v\u00e9sen kereszt\u00fcl pedig megragadhat\u00f3v\u00e1 v\u00e1lnak a megk\u00fczd\u00e9s saj\u00e1tos jellegzetess\u00e9gei. \u00c9rtelmez\u00e9s\u00fckh\u00f6z a BASIC PH modellje seg\u00edt\u0151 szempontrendet ny\u00fajt, jelen tanulm\u00e1nyom sor\u00e1n egy k\u00f6zvetlen p\u00e9ld\u00e1n kereszt\u00fcl mutatom be mindezt.
\n\u00a0<\/span><\/p>\n

\"\"

Forr\u00e1s: https:\/\/www.freepik.com\/<\/a>
\u00a0<\/span><\/figcaption><\/figure>\n

Identit\u00e1s vagy szerepzavar<\/strong><\/p>\n

Erikson elm\u00e9let\u00e9t k\u00f6vetve mindezen szakaszok \u00f6sszess\u00e9g\u00e9n kereszt\u00fcl vezet az \u00fat a serd\u00fcl\u0151kor (kb. 12 \u00e9vt\u0151l \u2013 20 \u00e9vig) legfontosabb feladat\u00e1hoz: az identit\u00e1s \u00e9lm\u00e9ny\u00e9nek megalapoz\u00e1s\u00e1hoz, s ezzel a h\u0171s\u00e9g meg\u00e9l\u00e9s\u00e9hez (magammal \u00e9s m\u00e1sokkal) a szerepzavarral szemben. Ebben az id\u0151szakban a fiataloknak sok v\u00e1ltoz\u00e1ssal kell szemben\u00e9zni\u00fck, a fiatalok itt j\u00e1rnak gyermekkoruk v\u00e9g\u00e9n, feln\u0151tt \u00e9let\u00fck kezdet\u00e9n. Egy \u00e1tmeneti id\u0151szak, melyben nem csak az \u00e9lethelyzeti v\u00e1ltoz\u00e1sok domin\u00e1lnak, de a szervezetben m\u00e1s egy\u00e9b, hormon\u00e1lis\/fiziol\u00f3gi\u00e1s v\u00e1ltoz\u00e1sok sem k\u00f6nny\u00edtik a helyzetet.<\/p>\n

Ebben az id\u0151szakban az eriksoni modell alapj\u00e1n az identit\u00e1s alakul ki, ami tulajdonk\u00e9ppen az \u00f6nazonoss\u00e1got jelenti. A fiataloknak ezekben az \u00e9vekben kell elnyerni saj\u00e1t bels\u0151 \u00f6nazonoss\u00e1gukat, tov\u00e1bb\u00e1 az identit\u00e1s megszerz\u00e9s\u00e9vel egyfajta (t\u00e1rsadalmi) integr\u00e1ci\u00f3 j\u00f6n l\u00e9tre, mely lehet\u0151v\u00e9 teszi a fiatal sz\u00e1m\u00e1ra, hogy a vil\u00e1gban boldoguljon. Ehhez nagy seg\u00edts\u00e9g \u00e9s er\u0151 a h\u0171s\u00e9g (bels\u0151 bizalom) (Erikson 1997, 37).<\/p>\n

Az identit\u00e1s Erikson megfogalmaz\u00e1s\u00e1ban \u201eaz a mind teljesebb meggy\u0151z\u0151d\u00e9s, hogy az egy\u00e9n \u00f6nazonoss\u00e1g\u00e1nak \u00e9s \u00f6nmaga folyamatoss\u00e1g\u00e1nak a fejl\u0151d\u00e9s elm\u00falt \u00e9vei sor\u00e1n el\u00e9rje, bizonyoss\u00e1ga egybecseng azzal az azonoss\u00e1ggal \u00e9s folyamatoss\u00e1ggal, amit \u0151 m\u00e1sok sz\u00e1m\u00e1ra jelent\u201d (Erikson, 1997, 37). Mag\u00e1t a stabil identit\u00e1st \u00fagy tudja megszerezni a fiatal, hogy a h\u0171s\u00e9get, mint er\u00e9nyt (mely a folyamatnak egyfajta bels\u0151 ereje) kezdi mag\u00e1ban keresni \u00e9s gondozni. Ezt az er\u00e9nyt els\u0151sorban a bels\u0151 koherenci\u00e1ra t\u00f6rekv\u00e9s adhatja meg az egy\u00e9n sz\u00e1m\u00e1ra: Mi a l\u00e9nyeg a jelenben, \u00e9s mi lehet a l\u00e9nyeg a j\u00f6v\u0151ben? Saj\u00e1t elgondol\u00e1som alapj\u00e1n az \u0151szintes\u00e9g az eriksoni modell identit\u00e1s szakasz\u00e1ban egyfajta bels\u0151 hitet \u00e9s bels\u0151 bizalmat jelent, amely lehet\u0151v\u00e9 teszi, hogy az \u00f6nazonoss\u00e1g ki\u00e9p\u00fclj\u00f6n, mely \u00e1ltal a fiatal tudja k\u00e9pess\u00e9geit, k\u00e9szs\u00e9geit, terveit b\u00e1tran v\u00e1llalni saj\u00e1t maga \u00e9s m\u00e1sok el\u0151tt. \u201eA h\u0171s\u00e9g teh\u00e1t a szabadon v\u00e1llalt lojalit\u00e1s fenntart\u00e1sa az \u00e9rt\u00e9krendszerek k\u00e9ts\u00e9gtelen ellentmond\u00e1soss\u00e1g\u00e1nak ellen\u00e9re. Ez az identit\u00e1s alappill\u00e9re\u201d (Erikson, 1997, 38).<\/p>\n

Az el\u0151bb ismertetett alapok eljuttatj\u00e1k ahhoz a fiatalt, hogy a mindennapjaiban kapcsol\u00f3djon kort\u00e1rsaihoz, leend\u0151 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gszervez\u0151k\u00e9nt ebben gondolom legfontosabbnak r\u00e9szv\u00e9telemet. Az identit\u00e1s alakul\u00e1sa k\u00f6zben fontos a szoci\u00e1lis kapcsol\u00f3d\u00e1s \u00e9s megnyilv\u00e1nul\u00e1s a t\u00e1rsak el\u0151tt is. Az egy\u00e9n a hasonl\u00f3 emberekhez val\u00f3 alkalmazkod\u00e1sa ment\u00e9n k\u00e9pes saj\u00e1t adotts\u00e1gainak felismer\u00e9s\u00e9re \u00e9s integr\u00e1ci\u00f3j\u00e1ra, a fesz\u00fclts\u00e9g elh\u00e1r\u00edt\u00e1s\u00e1ra, saj\u00e1t v\u00e9dekez\u0151 mechanizmus\u00e1nak kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ra \u00e9s egyens\u00falyi \u00e1llapot fenntart\u00e1s\u00e1ra (Erikson, 2002, 258). Fontos, hogy a t\u00e1rsas kapcsol\u00f3d\u00e1sok \u00e9rt\u00e9kek ment\u00e9n szervez\u0151djenek, ezek \u00e9p\u00fcljenek be \u00e9s szolg\u00e1lhass\u00e1k az egy\u00e9n h\u0171s\u00e9g\u00e9t \u00f6nmaga \u00e9rt\u00e9keihez a k\u00e9s\u0151bbiekben is. Bizonytalans\u00e1g eset\u00e9n is mindezek szolg\u00e1lhatnak t\u00e1maszk\u00e9nt sz\u00e1m\u00e1ra \u00e9s ny\u00fajtanak seg\u00edts\u00e9get esetleges sodr\u00f3d\u00e1sok ellen\u00e9ben. A j\u00f3 p\u00e9ldak\u00e9pek, az \u00e9rzelmi t\u00e1mogat\u00e1s, a biztons\u00e1gos k\u00f6rnyezet \u00e9s \u00f6nkifejez\u0151 eszk\u00f6z\u00f6k mind megseg\u00edtik, hogy b\u00e1tran tudj\u00e1k v\u00e1llalni saj\u00e1t magukat, hogy a bels\u0151 fesz\u00fclts\u00e9g ne alakuljon \u00e1t szorong\u00e1ss\u00e1 vagy megfelel\u00e9si k\u00e9nyszerr\u00e9 (Erikson, 1997, 38).<\/p>\n

A serd\u00fcl\u0151korban a gyermekb\u0151l feln\u0151tt\u00e9 v\u00e1l\u00e1s folyamat\u00e1ban, sokszor regresszi\u00f3s \u00e1llapot is megfigyelhet\u0151, melynek tomp\u00edt\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben a fiatalok t\u00e1rsas\u00e1gokba rendez\u0151dnek, ahonnan egym\u00e1st\u00f3l k\u00e9rnek seg\u00edts\u00e9get aktu\u00e1lis probl\u00e9m\u00e1ik, kr\u00edziseik megold\u00e1s\u00e1hoz. Hab\u00e1r a t\u00e1rsas\u00e1g saj\u00e1t eszm\u00e9ny\u00e9nek t\u00falzott k\u00f6vet\u00e9se patol\u00f3gi\u00e1ss\u00e1 is v\u00e1lhat, ez a fajta kapcsol\u00f3d\u00e1s nagym\u00e9rt\u00e9kben seg\u00edti el\u0151 a lojalit\u00e1s \u00e9s h\u0171s\u00e9gess\u00e9g kialakul\u00e1s\u00e1t is (Erikson, 1997, 37). Ahhoz, hogy e szakasz k\u00e9szs\u00e9g\u00e9t el tudj\u00e1k saj\u00e1t\u00edtani a fiatalok, elengedhetetlen a kort\u00e1rsaik visszacsatol\u00e1s\u00e1n t\u00fal azon eszk\u00f6z\u00f6k biztos\u00edt\u00e1sa, melyek meger\u0151s\u00edtik az egy\u00e9nt, hogy ez az \u00e1tmeneti \u00e1llapot egyszer v\u00e9get \u00e9r, a megszerzett k\u00e9szs\u00e9gek, k\u00e9pess\u00e9gek r\u00e9vbe \u00e9rnek, \u00e9s a saj\u00e1t \u00e9let\u00fcket k\u00e9zben tudj\u00e1k tartani (Erikson, 1997, 37\u201338).<\/p>\n

Erikson identit\u00e1s-megk\u00f6zel\u00edt\u00e9se nyom\u00e1n \u00f6sszess\u00e9g\u00e9ben \u00fagy gondolom, hogy ide\u00e1lis lenne megseg\u00edten\u00fcnk a fiatalok tudatos r\u00e1tekint\u00e9s\u00e9t a saj\u00e1t szem\u00e9lyis\u00e9gfejl\u0151d\u00e9si \u00fatjukra a modell \u00e1ltal meghat\u00e1rozott fogalomk\u00f6r\u00f6k \u00e1ltal. Mindezek eszk\u00f6zt jelenthetn\u00e9nek sz\u00e1mukra ak\u00e1r kr\u00edzishelyzetekben \u00e9s az \u00e9letben felbukkan\u00f3 probl\u00e9m\u00e1k sor\u00e1n. Tervezett kutat\u00e1som \u00e1ltal szeretn\u00e9m felm\u00e9rni, hogy a r\u00e9sztvev\u0151k sz\u00e1m\u00e1ra mit \u00fczen az eriksoni identit\u00e1s-fogalomk\u00f6r \u00e9s szem\u00e9lyis\u00e9gfejl\u0151d\u00e9si modell, hol tartanak azokban a gondolatk\u00f6r\u00f6kben, amelyeket az elm\u00e9let ny\u00fajt sz\u00e1mukra tudatos\u00edt\u00e1si lehet\u0151s\u00e9gk\u00e9nt, \u00edgy egy csoportfolyamat sor\u00e1n megismerkedhetnek a BASIC PH \u00e1ltal ny\u00fajtott lehet\u0151s\u00e9gekkel, mely kapcsol\u00f3dik a megk\u00fczd\u00e9si strat\u00e9gi\u00e1khoz, mesei elemekkel f\u0171szerezve.<\/p>\n

BASIC PH <\/strong><\/p>\n

Napjainkban egyre t\u00f6bb megk\u00fczd\u00e9shez kapcsol\u00f3d\u00f3 fogalom v\u00e1lik gyakori kutat\u00e1sok k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1v\u00e1. A PyschINFO keres\u00e9sei alapj\u00e1n szorong\u00e1sr\u00f3l 57800 cikk, depresszi\u00f3r\u00f3l 70856 cikk, az el\u00e9gedetts\u00e9gr\u0151l pedig 5701 cikk sz\u00fcletett 1887 \u00e9s 2000 k\u00f6z\u00f6tt. Az ut\u00f3bbi 11 \u00e9vben, ugyanezen adatb\u00e1zisban t\u00f6rt\u00e9n\u0151 keres\u00e9s alapj\u00e1n 139014 cikk sz\u00fcletett a szorong\u00e1sr\u00f3l, a depresszi\u00f3r\u00f3l 171214 \u00e9s az el\u00e9gedetts\u00e9gr\u0151l pedig 18130 cikk tesz eml\u00edt\u00e9st. Ez alapj\u00e1n is j\u00f3l l\u00e1that\u00f3, hogy a megk\u00fczd\u00e9shez kapcsol\u00f3d\u00f3 egyes t\u00e9m\u00e1k egyre t\u00f6bb szakembert foglalkoztatnak (Lahad\u2013Ayalon\u2013Shacham\u2013Leykin, 2013).
\n\u00a0<\/span><\/p>\n

\"\"

Forr\u00e1s: https:\/\/www.freepik.com\/<\/a>
\u00a0<\/span><\/figcaption><\/figure>\n

A BASIC PH-t k\u00e9t izraeli trauma-terapeuta, pszichol\u00f3gus, Mooli Lahad \u00e9s Ofra Ayalon fejlesztette ki. Az 1980-as kutat\u00e1suk sor\u00e1n felmer\u00fclt az alkot\u00f3kban a k\u00e9rd\u00e9s, hogy azon emberek, akik konkr\u00e9t bomb\u00e1z\u00e1st \u00e9s neh\u00e9zfegyveres h\u00e1bor\u00fat \u00e9ltek \u00e1t, hogyan tudtak \u00e9letben maradni, mi motiv\u00e1lta \u0151ket? A kutat\u00e1s sor\u00e1n arra jutottak, hogy az egy\u00e9nek m\u00e1s-m\u00e1s megk\u00fczd\u00e9si technik\u00e1val fordulnak a trauma fel\u00e9, melyeknek \u00f6sszess\u00e9ge a BASIC PH kifejez\u00e9s\u00e9nek bet\u0171ihez kapcsol\u00f3d\u00f3an az al\u00e1bbiak:<\/p>\n