{"id":9325,"date":"2024-09-01T06:14:09","date_gmt":"2024-09-01T04:14:09","guid":{"rendered":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/?p=9325"},"modified":"2026-01-15T09:21:43","modified_gmt":"2026-01-15T08:21:43","slug":"xxxii_01-02_15","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/xxxii_01-02_15\/","title":{"rendered":"Csicsay Alajos: E\u00f6tv\u00f6s J\u00f3zsef m\u0171vel\u0151d\u00e9spolitik\u00e1ja"},"content":{"rendered":"

2024. szeptember\u2013okt\u00f3ber,\u00a0XXXII. \u00e9vfolyam, 1\u20132. sz\u00e1m, ISSN\u00a02729-9066<\/strong><\/p>\n

A cikk let\u00f6lt\u00e9se PDF form\u00e1tumban<\/a><\/p>\n

\u00a0<\/span>
\nCsicsay Alajos<\/span><\/p>\n

E\u00f6tv\u00f6s J\u00f3zsef m\u0171vel\u0151d\u00e9spolitik\u00e1ja<\/span><\/strong><\/p>\n

\u00a0<\/strong><\/span><\/p>\n

Nem volt olyan gazdas\u00e1gi, politikai, ideol\u00f3giai, m\u0171vel\u0151d\u00e9s\u00fcgyi probl\u00e9ma, amely a 19. sz\u00e1zad m\u00e1sodik negyed\u00e9ben, azaz a reformkor<\/em>i magyar orsz\u00e1gr\u00e9szben fel ne vet\u0151d\u00f6tt volna. B\u00e1r iskolai tananyag, hogy a magyar reformkornak az 1825 \u00e9s 1848 k\u00f6z\u00f6tt \u00f6ssze\u00fcl\u0151 pozsonyi orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9sek (23 esztend\u0151) alatt lezajl\u00f3 esem\u00e9nyeket kell tekinten\u00fcnk, \u00e1m a hiteless\u00e9g kedv\u00e9\u00e9rt illik megjegyezn\u00fcnk, hogy rendi orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9sek m\u00e1r az \u00c1rp\u00e1d-h\u00e1zi kir\u00e1lyok ideje alatt is voltak. Azonban az orsz\u00e1g h\u00e1rom r\u00e9szre szak\u00edt\u00e1sa ut\u00e1n, 1542-t\u0151l a kir\u00e1ly a rendeket nem B\u00e9csbe, hanem Pozsonyba (kett\u0151 kiv\u00e9tel\u00e9vel) \u00e9s Sopronba, majd ism\u00e9t Pozsonyba h\u00edvt\u00e1k \u00f6ssze. Az 1790\u201391-es pozsonyi orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s k\u00fcld\u00f6ttei tettek javaslatot az els\u0151 Ratio educationis<\/em> \u00e1tdolgoz\u00e1s\u00e1ra is. Egy\u00e9bk\u00e9nt a B\u00e9l M\u00e1ty\u00e1s<\/em>, majd Bessenyei Gy\u00f6rgy<\/em> \u00e1ltal pap\u00edrra vetett elk\u00e9pzel\u00e9sek k\u00f6zt egy k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti \u00e9s tudom\u00e1nyos akad\u00e9mia l\u00e9trehoz\u00e1sa is szerepelt, s rendi s\u00e9relmeket is tartalmazott. Teh\u00e1t reformkezdem\u00e9nyez\u00e9sek m\u00e1r a 18. sz\u00e1zadi orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9sen is felvet\u0151dtek. Azonban az igazi korszaknyit\u00e1st Fels\u0151b\u00fcki Nagy P\u00e1l<\/em> \u201egy\u00fajt\u00f3hat\u00e1s\u00fa besz\u00e9de<\/em>\u201d, illetve Sz\u00e9chenyi Istv\u00e1n 1825<\/em>. november 3<\/em>-i fell\u00e9p\u00e9se jelentette a \u201eMagyar Tud\u00f3s T\u00e1rsas\u00e1g<\/em>\u201d anyagi t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 bejelent\u00e9s\u00e9vel, amely egy szellemi lavina mozg\u00e1sba hoz\u00e1s\u00e1t eredm\u00e9nyezte. Nem mintha ezekkel E\u00f6tv\u00f6s J\u00f3zsef nem \u00e9rtett volna egyet, hanem mint eml\u00edtettem, csup\u00e1n a n\u00e9pt\u00f6megek politikai jogainak biztos\u00edt\u00e1s\u00e1ban \u00e9s a k\u00f6zoktat\u00e1s megkezd\u00e9s\u00e9nek sorrendj\u00e9ben t\u00e9rt el a v\u00e9lem\u00e9nye Sz\u00e9chenyi Istv\u00e1n\u00e9t\u00f3l. R\u00e1ad\u00e1sul a reformkor idej\u00e9n, \u00edgy az orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9sben is, a nyelvhaszn\u00e1lat joga v\u00e1lt egyre s\u00fcrget\u0151bb k\u00e9rd\u00e9ss\u00e9. V\u00e9g\u00fcl az orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s 1844 \u0151sz\u00e9n t\u00f6rv\u00e9nyk\u00e9nt fogadta el, hogy a Magyar Kir\u00e1lys\u00e1g ter\u00fclet\u00e9n a n\u00e9met helyett a magyar legyen az \u00e1llamnyelv<\/em>, amit V. Ferdin\u00e1nd mint 1844. \u00e9vi II. t\u00f6rv\u00e9nyt<\/em> szentes\u00edtett.<\/p>\n

Ha figyelembe vessz\u00fck, hogy milyen ar\u00e1ny\u00fa volt ekkor az orsz\u00e1g lakoss\u00e1g\u00e1nak nemzetis\u00e9gi \u00f6sszet\u00e9tele (l\u00e1sd a 10. fejezetet), nem kell csod\u00e1lkoznunk azon, hogy e t\u00f6rv\u00e9ny mekkora indulatokat v\u00e1ltott ki az orsz\u00e1g ter\u00fclet\u00e9n \u00e9l\u0151 nemzetis\u00e9gek k\u00f6r\u00e9ben. Ki gondolhatott volna akkor arra, hogy ennek k\u00e9s\u0151bb milyen k\u00f6vetkezm\u00e9nyei lesznek, amit legink\u00e1bb a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n, azaz 100 esztend\u0151 m\u00falt\u00e1val kellett elszenvedni\u00fck az imm\u00e1r m\u00e1sodj\u00e1ra az orsz\u00e1g hat\u00e1rain k\u00edv\u00fcl rekedt magyarok milli\u00f3inak. Azonban ennek taglal\u00e1sa helyett maradjunk ink\u00e1bb E\u00f6tv\u00f6s J\u00f3zsefn\u00e9l.
\n\u00a0<\/span><\/p>\n

\"\"

Forr\u00e1s: https:\/\/\u200bfolyoiratok.oh.gov.hu\u200b\/uj-\u200bkozneveles\u200b\/eotvos-\u200bjozsef<\/a>
\u00a0<\/span><\/figcaption><\/figure>\n

Gondolhatn\u00e1nk, hogy az els\u0151 vall\u00e1s- \u00e9s k\u00f6zoktat\u00e1s\u00fcgyi miniszters\u00e9ge alatt siker\u00fcl megval\u00f3s\u00edtania n\u00e9zeteinek legal\u00e1bb egy r\u00e9sz\u00e9t. Sajnos nem. Egyr\u00e9szt az\u00e9rt nem, mert t\u00fal kev\u00e9s volt r\u00e1 az id\u0151, m\u00e1sr\u00e9szt, mert nem ez volt akkor a leghalaszthatatlanabb megold\u00e1sra v\u00e1r\u00f3 probl\u00e9ma, hanem a jobb\u00e1gyfelszabad\u00edt\u00e1s, illetve a t\u00fal nagy szeg\u00e9nys\u00e9gben \u00e9l\u0151 lakoss\u00e1g nyomor\u00e1nak az enyh\u00edt\u00e9se. Csakhogy a cs\u00e1sz\u00e1ri udvar k\u00f6zbeavatkoz\u00e1sa folyt\u00e1n a forradalomnak szabads\u00e1gharcc\u00e1 kellett \u00e1talakulnia. Ez\u00e1ltal a felel\u0151s magyar korm\u00e1ny k\u00e9nytelen volt lemondani \u00e9s 1948. szeptember 2-\u00e1n \u00e1tadni szerep\u00e9t az Orsz\u00e1gos Honv\u00e9delmi Bizottm\u00e1ny<\/em>nak, amelyben E\u00f6tv\u00f6s J\u00f3zsefnek m\u00e1r nem jutott szerep. Mint sokan m\u00e1sok, \u0151 is be\u00e1llhatott volna szabads\u00e1gharcosnak. Sokan fel is r\u00f3tt\u00e1k neki, hogy ehelyett gy\u00e1v\u00e1n megfutamodott. T\u00e9ny, hogy elborzasztotta \u0151t az 1848. szeptember 28-i, gr\u00f3f Lamberg kir\u00e1lyi biztosnak a meglincsel\u00e9se, ami a Pestet \u00e9s Bud\u00e1t \u00f6sszek\u00f6t\u0151 haj\u00f3h\u00eddon t\u00f6rt\u00e9nt, \u00e9s egy\u00e9b forradalmi atrocit\u00e1sok, de nem ezek miatt utazott fel B\u00e9csbe a csal\u00e1dj\u00e1hoz. Ha ugyanis ez lett volna az oka, ott is marad a \u201evihar elcsendesed\u00e9s\u00e9ig\u201d, \u00e1m \u0151 ehelyett csal\u00e1dostul \u201etov\u00e1bbment M\u00fcnchenbe, ahol folytatta t\u00f6rt\u00e9nelmi \u00e9s b\u00f6lcselet tanulm\u00e1nyait, \u00e9s kiz\u00e1r\u00f3lag az irodalomnak \u00e9lt\u201d <\/em>(web 1).<\/p>\n

1853-ban hazat\u00e9rt, de 1861-ig nem kapcsol\u00f3dott be a politikai \u00e9letbe. Viszont 1855-t\u0151l akt\u00edvan r\u00e9szt vett a Kisfaludy T\u00e1rsas\u00e1g \u00e9s az MTA munk\u00e1j\u00e1ban. Az el\u0151bbinek 1861\u201367 k\u00f6z\u00f6tt volt az els\u0151 eln\u00f6ke (el\u0151tte igazgat\u00f3k voltak), az ut\u00f3bbinak pedig 1866\u201371 k\u00f6z\u00f6tt, szint\u00e9n az eln\u00f6ke. Teh\u00e1t, ha \u00fagy vessz\u00fck, E\u00f6tv\u00f6s J\u00f3zsef egyar\u00e1nt volt \u00edr\u00f3, tud\u00f3s (jog\u00e1sz) \u00e9s kiemelked\u0151 oktat\u00e1spolitikus. A \u201eBatthy\u00e1ny-korm\u00e1nyban De\u00e1k Ferenccel \u00e9s Sz\u00e9chenyi Istv\u00e1nnal a m\u00e9rs\u00e9keltebb, b\u00e9k\u00e9sebb ir\u00e1nyvonalat k\u00e9pviselte<\/em> (\u2026). Az 1861-es, 1865-\u00f6s \u00e9s 1867-es orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9seken E\u00f6tv\u00f6s De\u00e1k Ferenc legh\u0171s\u00e9gesebb k\u00f6vet\u0151je volt, \u00e9s ezt az ir\u00e1nyt ink\u00e1bb vele azonos\u00edtott\u00e1k\u201d <\/em>(web 2). 1865-ben Politikai Hetilap<\/em> c\u00edmen \u00fajs\u00e1got alap\u00edtott, melynek c\u00e9lja a kiegyez\u00e9ssel kapcsolatos k\u00e9rd\u00e9sek megvitat\u00e1sa volt. Miut\u00e1n a cs\u00e1sz\u00e1ri udvarral siker\u00fclt d\u0171l\u0151re jutniuk, 1867. febru\u00e1r 17-\u00e9n, a szabads\u00e1gharc lever\u00e9se ut\u00e1n hal\u00e1lra \u00edt\u00e9lt majd kegyelemben r\u00e9szes\u00fclt gr\u00f3f Andr\u00e1ssy Gyula vezet\u00e9s\u00e9vel megalakult a kilenctag\u00fa korm\u00e1ny, melynek k\u00e9tharmad\u00e1t arisztokrat\u00e1k alkott\u00e1k. K\u00f6z\u00fcl\u00fck E\u00f6tv\u00f6s kapta meg ism\u00e9t a vall\u00e1s- \u00e9s k\u00f6zoktat\u00e1s\u00fcgyi t\u00e1rc\u00e1t. Els\u0151 dolgai k\u00f6z\u00e9 tartozott a k\u00f6zoktat\u00e1sra vonatkoz\u00f3 t\u00f6rv\u00e9ny (1868. 36. tc.) <\/em>kidolgoz\u00e1sa, amely, mint tudjuk, minden 6\u201312 \u00e9ves kor\u00fa gyermek sz\u00e1m\u00e1ra k\u00f6telez\u0151v\u00e9 tette az iskol\u00e1ba j\u00e1r\u00e1st, pontosabban az anyanyelv\u00e9n tanul\u00e1st. Ugyanekkor fogadt\u00e1k el a nemzetis\u00e9gek nyelvhaszn\u00e1lat\u00e1ra vonatkoz\u00f3 t\u00f6rv\u00e9nyt is, amit ut\u00f3lag \u00edgy komment\u00e1lnak: \u201eAz akkori Eur\u00f3p\u00e1ban kiv\u00e9telesen liber\u00e1lis szeml\u00e9let\u0171, nemzetis\u00e9gi t\u00f6rv\u00e9ny (1868. 44. tc.)<\/em> a kult\u00fara \u00e9s a nyelv gyakorl\u00e1s\u00e1t biztos\u00edtotta, ha az adott k\u00f6rzetben az adott nemzetis\u00e9g ar\u00e1nya el\u00e9ri a 20 %-ot. Az als\u00f3 \u00e9s a k\u00f6z\u00e9pfok\u00fa b\u00edr\u00f3s\u00e1gokon, anyanyelv\u00fck\u00f6n k\u00e9pviselhett\u00e9k \u00fcgy\u00fcket\u201d<\/em> (web 1). Ez szolg\u00e1lt azt\u00e1n mintak\u00e9nt a trianoni d\u00f6nt\u00e9s ut\u00e1n az orsz\u00e1g hat\u00e1rain k\u00edv\u00fcl rekedt magyarok sz\u00e1m\u00e1ra is. Azonban a II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fat k\u00f6vet\u0151 \u00e1llapotokr\u00f3l most ne besz\u00e9lj\u00fcnk.<\/p>\n

Hi\u00e1ba akarn\u00e1nk sz\u00e9p\u00edteni a dolgokat, a fent id\u00e9zett t\u00f6rv\u00e9nyek tett\u00e9k m\u00e1sodrend\u0171 polg\u00e1rokk\u00e1 a nemzet\u00e1llam(ok) kisebbs\u00e9geit, \u00e9s a politikai hatalom kiszolg\u00e1l\u00f3j\u00e1v\u00e1 a nevel\u00e9s-oktat\u00e1s\u00fcgyet. Teh\u00e1t azzal, hogy megsz\u00fclettek e t\u00f6rv\u00e9nyek, eleve sejteni lehetett, hogy rejtett ellentmond\u00e1sokat z\u00e1rnak magukba. Meg azt is, hogy megval\u00f3s\u00edt\u00e1sukhoz m\u00e9g nagyon sok mindenre van sz\u00fcks\u00e9g. A tan\u00edt\u00f3k\u00e9pz\u00e9s megszervez\u00e9s\u00e9r\u0151l, illetve az iskolah\u00e1l\u00f3zat fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9r\u0151l m\u00e1r az els\u0151 fejezetekben sz\u00f3ltam. Viszont m\u00e1s fontos dolgokr\u00f3l eddig m\u00e9g nem tettem eml\u00edt\u00e9st. P\u00e9ld\u00e1ul arr\u00f3l, hogy okvetlen\u00fcl meg kellett szervezni a pedag\u00f3gusok \u00e9s a k\u00f6zoktat\u00e1si korm\u00e1nyzat k\u00f6z\u00f6tti kapcsolatokat. E c\u00e9lb\u00f3l adt\u00e1k ki a N\u00e9ptan\u00edt\u00f3k Lapja<\/em> c\u00edm\u0171 hetilapot 1868. febru\u00e1r 6-\u00e1n.
\n\u00a0<\/span><\/p>\n

\"\"

Forr\u00e1s: https:\/\/\u200bmek.oszk.hu\u200b\/00000\u200b\/00060\/<\/a>
\u00a0<\/span><\/figcaption><\/figure>\n

Ez nem egy egyszer\u0171 k\u00f6zl\u00f6ny volt, amely meghat\u00e1rozta a n\u00e9poktat\u00e1si t\u00f6rv\u00e9ny megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1nak ir\u00e1nyvonal\u00e1t, hanem egy\u00fattal a n\u00e9ptan\u00edt\u00f3k kultur\u00e1lis \u00e9s pedag\u00f3giai m\u0171velts\u00e9g\u00e9t is e lappal k\u00edv\u00e1nt\u00e1k el\u0151seg\u00edteni. Az els\u0151 hat \u00e9vben hetilapk\u00e9nt jelent meg a magyaron k\u00edv\u00fcl n\u00e9met, szlov\u00e1k, rom\u00e1n, horv\u00e1t, szerb \u00e9s rut\u00e9n (ruszin) nyelven is. 1874 ut\u00e1n \u2013 7 \u00e9ven \u00e1t \u2013 m\u00e1r csak magyarul, hol k\u00e9thetente, hol ism\u00e9t hetente. \u00c1ltal\u00e1ban ingyen, vagy valamilyen csek\u00e9ly anyagi t\u00e1mogat\u00e1ssal lehetett hozz\u00e1jutni, eg\u00e9szen 1944 \u0151sz\u00e9ig. Kiv\u00e1l\u00f3 szerkeszt\u0151i voltak: K\u00f6rnyei J\u00e1nos, Gyergy\u00e1nffy Istv\u00e1n (21\u00e9vig), \u00dajv\u00e1ri B\u00e9la (10 \u00e9vig), K\u0151r\u00f6si Henrich (16 \u00e9vig), a P\u00e1rk\u00e1ny melletti Bajt\u00e1n sz\u00fcletett ifjabb Drozdy Gyula (11 \u00e9vig), s\u0151t k\u00f6zt\u00fck volt Benedek Elek is, de hadd ne soroljam tov\u00e1bb. Viszont olyan neves \u00edr\u00f3k is megtisztelt\u00e9k benne \u00edr\u00e1saikkal az olvas\u00f3kat mint M\u00f3ricz Zsigmond, G\u00e1rdonyi G\u00e9za, T\u00f6m\u00f6rk\u00e9ny Istv\u00e1n, valamint a m\u00e9ltatlanul elfelejtett G\u00e1l M\u00f3zes \u00e9s \u00c1br\u00e1nyi Emil.<\/p>\n

A N\u00e9ptan\u00edt\u00f3k Lapja egy m\u00e1ig tart\u00f3 folyamatot ind\u00edtott el a szakmai lap- \u00e9s foly\u00f3irat kiad\u00e1sban, nemcsak a megmaradt \u201eanyaorsz\u00e1g\u201d hat\u00e1rain bel\u00fcl, hanem a rajtuk k\u00edv\u00fcli magyar pedag\u00f3gusok k\u00f6z\u00f6tt is. Joggal lehetn\u00e9nk b\u00fcszk\u00e9k arra, amit m\u00e9g sohasem mondtam ki, hogy n\u00e1lunk a Katedra <\/em>az \u00e9n szem\u00e9lyes, tegyem hozz\u00e1, \u00e9s tal\u00e1n hat\u00e9kony k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9sem \u00e1ltal lett 1995. \u00e1prilis 22-t\u0151l a szlov\u00e1kiai magyar pedag\u00f3gusok \u00e9s (sz\u00fcl\u0151k) lapja. Sajnos ehelyett ink\u00e1bb szomor\u00fa kell, hogy legyek, mert a nyomdak\u00f6lts\u00e9gekre \u00e9s a lapterjeszt\u00e9sre m\u00e1r nem jut el\u00e9g anyagi fedezet, azaz t\u00e1mogat\u00e1s. Viszont \u00edgy, elektronikus form\u00e1j\u00e1ban is rengeteg lehet\u0151s\u00e9get k\u00edn\u00e1l a szakmai \u00f6nkifejez\u00e9sre, \u00e9s ami m\u00e9g fontosabb, az ig\u00e9nyek kinyilv\u00e1n\u00edt\u00e1s\u00e1ra.<\/p>\n

A tan\u00edt\u00f3k k\u00f6z\u00f6tti v\u00e9lem\u00e9nycser\u00e9re val\u00f3 hajlam m\u00e1r nagyon r\u00e9gen meg kellett, hogy mutatkozzon. Mi sem felt\u0171n\u0151bb bizony\u00edt\u00e9ka ennek, ha net\u00e1n valaki k\u00edv\u00fcl\u00e1ll\u00f3, s v\u00e9letlen\u00fcl a t\u00e1rsas\u00e1gukba ker\u00fcl, r\u00f6vid id\u0151n bel\u00fcl m\u00e1sr\u00f3l sem hall, mint megannyi nevel\u00e9s- \u00e9s oktat\u00e1s\u00fcgyi probl\u00e9m\u00e1r\u00f3l. Hogy mi\u00e9rt, arra majd a k\u00e9s\u0151bbiekben t\u00e9rek ki. Annyit el\u0151rejelzek, hogy t\u00e1rsadalomfejl\u0151d\u00e9si szempontb\u00f3l az ilyen vit\u00e1k igencsak fontosak lehettek volna. Ezt ugyancsak a reformkor kiv\u00e1l\u00f3 gondolkod\u00f3i vett\u00e9k \u00e9szre. Nem lehet v\u00e9letlen, hogy E\u00f6tv\u00f6s J\u00f3zsef els\u0151 miniszters\u00e9ge idej\u00e9n, 1848-ban h\u00edvt\u00e1k \u00f6ssze az els\u0151 Orsz\u00e1gos \u00e9s Egyetemes Tan\u00edt\u00f3gy\u0171l\u00e9st. K\u00e9s\u0151bb m\u00e1s nevet kaptak e tal\u00e1lkoz\u00f3k, amelyekr\u0151l Kelemen Elem\u00e9r (1937\u20132022) nevel\u00e9st\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz 2007. okt\u00f3ber 26-\u00e1n, az MTA-n elhangzott el\u0151ad\u00e1s\u00e1ban a k\u00f6vetkez\u0151k\u00e9ppen nyilatkozott. \u201e1848 a szakmai auton\u00f3mia, a teljes f\u00fcggetlens\u00e9g \u00bbtan\u00e1cskozm\u00e1nya\u00ab volt, melyen a reformkorban kibontakoz\u00f3 magyar pedag\u00f3gusmozgalmak el\u0151sz\u00f6r mutatt\u00e1k meg \u00f6nmagukat, szakmai t\u00f6rekv\u00e9seiket, \u00e9s a megsz\u00fclet\u0151 polg\u00e1ri \u00e1llam int\u00e9zm\u00e9nyeivel, a parlamenttel \u00e9s a korm\u00e1nnyal egyenrang\u00fa f\u00e9lk\u00e9nt fogalmazt\u00e1k meg \u00e9s terjesztett\u00e9k el\u0151 k\u00f6vetel\u00e9seiket\u201d <\/em>(web 2). Olyasmire, amit az els\u0151 tan\u00edt\u00f3i \u201etan\u00e1cskozm\u00e1ny\u201d r\u00e9sztvev\u0151i tettek, csak egyetlen egyszer ad\u00f3dott alkalom, illetve lehet\u0151s\u00e9g, 1848-ban. Azut\u00e1n m\u00e1r soha t\u00f6bb\u00e9.<\/p>\n

Felhaszn\u00e1lt irodalom:<\/strong><\/p>\n

web 1 = https.\/\/hu. wikipedia. org>wiki>E\u00f6tv\u00f6s J\u00f3zsef (\u00edr\u00f3)<\/p>\n

web 2 = https.\/\/hu. wikipedia. org>wiki> Nemzetis\u00e9gi t\u00f6rv\u00e9ny<\/p>\n

Kelemen Elem\u00e9r 2007. okt\u00f3ber 26. el\u0151ad\u00e1sa az MTA-n<\/p>\n

\u00a0<\/span>
\nVissza a tartalomjegyz\u00e9kre<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

2024. szeptember\u2013okt\u00f3ber,\u00a0XXXII. \u00e9vfolyam, 1\u20132. sz\u00e1m, ISSN\u00a02729-9066 A cikk let\u00f6lt\u00e9se PDF form\u00e1tumban \u00a0 Csicsay Alajos E\u00f6tv\u00f6s J\u00f3zsef m\u0171vel\u0151d\u00e9spolitik\u00e1ja \u00a0 Nem volt olyan gazdas\u00e1gi, politikai, ideol\u00f3giai, m\u0171vel\u0151d\u00e9s\u00fcgyi probl\u00e9ma, amely a 19. sz\u00e1zad m\u00e1sodik negyed\u00e9ben, azaz a reformkori magyar orsz\u00e1gr\u00e9szben fel ne vet\u0151d\u00f6tt volna. B\u00e1r iskolai tananyag, hogy a magyar reformkornak az 1825 \u00e9s 1848 k\u00f6z\u00f6tt \u00f6ssze\u00fcl\u0151 pozsonyi […]<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"_lmt_disableupdate":"no","_lmt_disable":"","footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"class_list":["post-9325","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-egyeb"],"acf":[],"modified_by":"decsiz","_links":{"self":[{"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/9325","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=9325"}],"version-history":[{"count":9,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/9325\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":29296,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/9325\/revisions\/29296"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=9325"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=9325"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=9325"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}