{"id":9348,"date":"2024-09-01T06:16:39","date_gmt":"2024-09-01T04:16:39","guid":{"rendered":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/?p=9348"},"modified":"2026-01-15T09:22:02","modified_gmt":"2026-01-15T08:22:02","slug":"xxxii_01-02_17","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/xxxii_01-02_17\/","title":{"rendered":"Csicsay Alajos: Az es\u0151erd\u0151k"},"content":{"rendered":"

2024. szeptember\u2013okt\u00f3ber,\u00a0XXXII. \u00e9vfolyam, 1\u20132. sz\u00e1m, ISSN\u00a02729-9066<\/strong><\/p>\n

A cikk let\u00f6lt\u00e9se PDF form\u00e1tumban<\/a><\/p>\n

\u00a0<\/span>
\nCsicsay Alajos<\/span><\/p>\n

Az es\u0151erd\u0151k<\/span><\/strong><\/p>\n

\u00a0<\/strong><\/span><\/p>\n

A Katedra j\u00faniusi sz\u00e1m\u00e1ban m\u00e1r sz\u00f3ltam az es\u0151erd\u0151kr\u0151l, de sajnos, csak kev\u00e9s fontos dologra tudtam benne kit\u00e9rni. F\u00e9l\u0151, hogy b\u00e1rmennyire igyekezn\u00e9k is, a k\u00f6vetkez\u0151ben sem jutna minden r\u00e9szletre hely, de ez nem is annyira fontos. R\u00e9szben az\u00e9rt, mert azt m\u00e1r megtett\u00e9k helyettem m\u00e1sok, m\u00e1sr\u00e9szt mert csup\u00e1n olvasm\u00e1nyaim alapj\u00e1n tudok r\u00f3luk n\u00e9mi k\u00e9pet alkotni. \u00c1m \u00fagy \u00e9rzem, mint biol\u00f3gia szakos tan\u00e1rnak \u00e9s ismeretterjeszt\u0151 \u00edr\u00f3nak k\u00f6teless\u00e9gem felh\u00edvni r\u00e1juk a figyelmet. Hogy mi\u00e9rt, az majd a k\u00e9s\u0151bbiekben der\u00fcl ki. Legal\u00e1bbis, rem\u00e9lem.<\/p>\n

\u00cdr\u00e1som el\u0151z\u0151 fejezet\u00e9ben nagyvonalakban felv\u00e1zoltam, melyik f\u00f6ldr\u00e9szen hol tal\u00e1lhat\u00f3k meg nagyobb kiterjed\u00e9sekben. Miel\u0151tt az \u00f6sszter\u00fclet\u00fck nagys\u00e1g\u00e1t k\u00f6z\u00f6ln\u00e9m, figyelembe kell venn\u00fcnk, mekkora a F\u00f6ld sz\u00e1razf\u00f6ldjeinek az \u00f6sszter\u00fclete. Pontosan 148\u00a0939\u00a0100 km\u00b2. Ennek \u00e1ll\u00edt\u00f3lag 6%-\u00e1t bor\u00edtj\u00e1k es\u0151erd\u0151k. Azt is eml\u00edtettem, hogy a talajuk mez\u0151gazdas\u00e1gi termel\u00e9sre nem alkalmas, m\u00e9gis \u00e1lland\u00f3an fogy a kiterjed\u00e9s\u00fck, ami m\u00e1r az \u0151sid\u0151kben elkezd\u0151d\u00f6tt. \u00dagy h\u00edrlik, manaps\u00e1g m\u00e1r percenk\u00e9nt 40 hekt\u00e1rnyival cs\u00f6kken a ter\u00fclet\u00fck. Gondolhatn\u00e1nk, r\u00e9szben az\u00e9rt indult el ez a folyamat, mert l\u00e9teznek az emberek sz\u00e1m\u00e1ra hasznos n\u00f6v\u00e9nyek, amelyek j\u00f3l meg\u00e9lnek az \u0151serd\u0151k melletti \u00e9ghajlata alatt. \u00c1ll\u00edt\u00f3lag mintegy 250 nemes\u00edtett gy\u00fcm\u00f6lcsfaf\u00e9le \u00e9s sz\u00e1mos f\u0171szer-, d\u00edsz- \u00e9s gy\u00f3gyn\u00f6v\u00e9ny sz\u00e1rmazik az es\u0151erd\u0151kb\u0151l, illetve a tr\u00f3pusokr\u00f3l. M\u00e1r az id\u0151sz\u00e1m\u00edt\u00e1s el\u0151tt egym\u00e1st\u00f3l sok ezer kilom\u00e9ternyi t\u00e1vols\u00e1gban \u00e9l\u0151, lelem\u00e9nyes emberek egym\u00e1st\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl r\u00e1j\u00f6ttek, hogy n\u00e1luk melyik faj termeszthet\u0151 \u00e9s nemes\u00edthet\u0151, s\u0151t fokozatosan arra is, hogy melyik mekkora hasznot hozhat a sz\u00e1mukra, s v\u00e9g\u00fcl mik\u00e9nt prosper\u00e1l a vil\u00e1gpiacon. \u00c1m erre kit\u00e9rni, megint csak egy m\u00e1s t\u00e9ma lenne. R\u00e1ad\u00e1sul ez a tev\u00e9kenys\u00e9g az es\u0151erd\u0151kre n\u00e9zve tal\u00e1n m\u00e1r nem j\u00e1r akkora vesz\u00e9llyel, mint kezdetben. Ann\u00e1l ink\u00e1bb a felt\u00fczel\u00e9ssel j\u00e1r\u00f3 t\u00e9rh\u00f3d\u00edt\u00e1s \u00e9s a barb\u00e1r m\u00f3don t\u00f6rt\u00e9n\u0151 fakitermel\u00e9s. A nemzet\u00e1llamok k\u00f6z\u00fcl ebben \u00e9len j\u00e1rnak Kelet-\u00c1zsi\u00e1ban a jap\u00e1n nagyv\u00e1llalkoz\u00f3k, de meg\u00e9rik a p\u00e9nz\u00fcket az amerikaiak is. \u0150k az \u00e9rt\u00e9kes kem\u00e9nyf\u00e1kat v\u00e1gj\u00e1k ki, mi\u00e1ltal ugyan az erd\u0151t nem puszt\u00edtj\u00e1k el teljesen, csak a term\u00e9szetes \u00f6kol\u00f3giai egyens\u00faly\u00e1t bontj\u00e1k meg. Ez\u00e1ltal az es\u0151erd\u0151k \u00e1talakulnak r\u00e9szben lombhullat\u00f3 erd\u0151kk\u00e9, esetleg sz\u00e1raz erd\u0151kk\u00e9, illetve t\u00fcsk\u00e9s boz\u00f3tt\u00e1. Minden es\u0151erd\u0151r\u0151l egy-egy r\u00f6vid cikkben nem sz\u00f3lhatok r\u00e9szletesen, ez\u00e9rt csak a legnagyobbat, Amaz\u00f3ni\u00e1t \u00e9rinten\u00e9m ism\u00e9telten, n\u00e9h\u00e1ny r\u00e1 vonatkoz\u00f3 gondolattal. Vagyis folytatn\u00e1m a 10. fejezetben elkezdett mondand\u00f3imat.<\/p>\n

D\u00e9l-Amerika es\u0151erd\u0151inek k\u00e9tharmada Braz\u00edli\u00e1hoz tartozik, a marad\u00e9k ter\u00fcleten viszont nyolc orsz\u00e1g: Peru, Bol\u00edvia, Ecuador, Kolumbia, Venezuela, Guyana, Suriname \u00e9s Francia Guyana osztozik. Azt is \u00e9rdemes megeml\u00edteni, hogy ezen orsz\u00e1gok viz\u00e9t mintegy 7\u00a0180\u00a0000 km\u00b2-nyi ter\u00fcletr\u0151l, F\u00f6ld\u00fcnk legnagyobb foly\u00f3ja, az Amazonas gy\u0171jti \u00f6ssze \u00e9s viszi az Atlanti-\u00f3ce\u00e1nba. Az \u00f3ri\u00e1sfolyam medenc\u00e9j\u00e9nek ter\u00fclet\u00e9n megk\u00f6zel\u00edt\u0151leg 22 milli\u00f3 ember \u00e9l, akiknek a fele m\u00e1r genetikailag kevert, vagyis mesztic. Az eur\u00f3pai emberek a 19. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n a kaucsuk kitermel\u00e9s miatt, amit gumif\u00e1b\u00f3l, m\u00e1s n\u00e9ven (kaucsukfa Hevea brasiliensis) nyertek, kezdtek nagy sz\u00e1mban betelepedni Amaz\u00f3ni\u00e1ba. \u00c1m amikor a 20. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9n m\u00e1r m\u00e1shol \u00e9s m\u00e1s m\u00f3don is hozz\u00e1jutottak a nagyv\u00e1llalkoz\u00f3k az aut\u00f3gumi alapanyag\u00e1hoz \u2013 ugyanis a kaucsukf\u00e1t kicsemp\u00e9szt\u00e9k Braz\u00edli\u00e1b\u00f3l \u2013 a munk\u00e1soknak egy tetemes h\u00e1nyada nem tehetett m\u00e1st, v\u00e9gk\u00e9pp ott maradt. Lesz\u00e1rmazottaik nagy r\u00e9sze 6 nagyobb telep\u00fcl\u00e9sen, azaz v\u00e1rosban \u00e9l, t\u00f6bbi a foly\u00f3k menti hatalmas ter\u00fcleten sz\u00e9tsz\u00f3r\u00f3dva. Sokf\u00e9le munk\u00e1t v\u00e9geznek, de m\u00e9g ma is akadnak k\u00f6zt\u00fck kaucsukgy\u0171jt\u0151k. K\u00e9t legnagyobb v\u00e1ros lakoss\u00e1ga meghaladja a 2-2 milli\u00f3t. Egyik\u00fck Bel\u00e9m, 100 km-re az Atlanti \u00f3ce\u00e1nt\u00f3l, teh\u00e1t a folyam tengeri torkolat\u00e1n\u00e1l fekszik, a m\u00e1sik, t\u0151le a valamivel nagyobb Manaus az \u0151serd\u0151 kell\u0151s k\u00f6zep\u00e9n, melyet csak haj\u00f3- \u00e9s rep\u00fcl\u0151utak k\u00f6tnek \u00f6ssze a vil\u00e1ggal. Ennek ellen\u00e9re fontos ipari k\u00f6zpont, \u00e9s f\u00f6l\u00f6tt\u00e9bb gazdag kultur\u00e1lis \u00e9let zajlik benne. M\u00e9g saj\u00e1t operah\u00e1za is van, \u00e9s itt m\u0171k\u00f6dik a vil\u00e1g legnagyobb \u0151serd\u0151kutat\u00f3 k\u00f6zpontja is. Az \u0151slakosok, a vil\u00e1gt\u00f3l teljesen elz\u00e1rt indi\u00e1nok sz\u00e1m\u00e1t viszont csak mintegy 100 ezer f\u0151re lehet becs\u00fclni, akik 150 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00f6rzs nyelv\u00e9n besz\u00e9lnek. Hogy ezeknek az embereknek az el\u0151dei, de m\u00e9g a k\u00f6zeli felmen\u0151ik is milyen gyal\u00e1zatos emberirt\u00e1soknak voltak \u00e9s vannak m\u00e9g ma is kit\u00e9ve, arr\u00f3l jobb nem besz\u00e9lni. Akik \u00e9letben maradtak, azokra r\u00e1illene, hogy paradicsomi \u00e1llapotok k\u00f6zt \u00e9lnek. Eur\u00f3pai emberek sz\u00e1m\u00e1ra viszont otthonuk maga a \u201ez\u00f6ld pokol\u201d. Se ruh\u00e1zatuk, se l\u00e1bbelij\u00fck nincs, ez\u00e9rt minden mozdulatuk \u00e9letvesz\u00e9llyel j\u00e1r(na), ha nem tanuln\u00e1nak meg kicsi korukt\u00f3l kezdve a rengeteg fenyegetetts\u00e9g k\u00f6zepette \u00e9lni. Kor\u00e1ntsem vademberek, mert mindegyik t\u00f6rzs\u00fcknek megvan a maga saj\u00e1tos kult\u00far\u00e1ja. T\u00f6bb esetr\u0151l is \u00e9rtes\u00fclhett\u00fcnk, amikor l\u00e9gi balesetek k\u00f6vetkezt\u00e9ben, vagy m\u00e1s okokn\u00e1l fogva, a civiliz\u00e1lt k\u00f6rnyezetb\u0151l k\u00f6z\u00e9j\u00fck vet\u0151d\u00f6tt emberek, az \u0151 sokoldal\u00fa k\u00f6rnyezetismereti tud\u00e1suknak \u00e9s seg\u00edt\u0151k\u00e9szs\u00e9g\u00fcknek k\u00f6sz\u00f6nhett\u00e9k a megmenek\u00fcl\u00e9s\u00fcket. Ugyanis a dzsungelre zuhant rep\u00fcl\u0151t p\u00e1r nap leforg\u00e1sa alatt annyira ben\u00f6vi a li\u00e1n, hogy r\u00f6vid id\u0151 m\u00falt\u00e1n m\u00e1r a leveg\u0151b\u0151l sem lehet r\u00e1tal\u00e1lni.
\n\u00a0<\/span><\/p>\n

\"\"

Forr\u00e1s: https:\/\/\u200bmek.oszk.hu\u200b\/00000\u200b\/00060\/<\/a>
\u00a0<\/span><\/figcaption><\/figure>\n

Az \u00e9l\u0151vil\u00e1g faji v\u00e1ltozatoss\u00e1ga Amaz\u00f3ni\u00e1ban a leggazdagabb. 2022-i adatok szerint, mintegy 2,5 milli\u00f3 \u00e1llat- \u00e9s 0,5 milli\u00f3 n\u00f6v\u00e9nyfajnak ad otthont a civiliz\u00e1lt ember sz\u00e1m\u00e1ra \u00e1tj\u00e1rhatatlan es\u0151erd\u0151. Becsl\u00e9sek szerint 75\u00a0000 fafaj \u00e9s 150\u00a0000 magasba ny\u00fal\u00f3 n\u00f6v\u00e9ny \u00e9l benne. Az \u00e1llatfajok sz\u00e1m\u00e1t is csak felbecs\u00fclni lehet, mert vannak ter\u00fcletek, ahov\u00e1 a fent le\u00edrt okokn\u00e1l fogva kutat\u00f3 m\u00e9g nem tudta betenni a l\u00e1b\u00e1t. Egyes forr\u00e1sok szerint 5-10 milli\u00f3 \u00e1llatfaj \u00e9lhet benne, melyek k\u00f6z\u00fcl 1,4 milli\u00f3t jegyeztek fel. Legt\u00f6bbet, 750\u00a0000-et rovarfajokb\u00f3l \u00e9s 40\u00a0000 fajt a gerincesek k\u00f6z\u00fcl. Az ut\u00f3bbiakb\u00f3l 2\u00a0500 a halfaj, 1\u00a0600 a mad\u00e1rfaj \u00e9s 378 a h\u00fcll\u0151k faja. Dilemm\u00e1ban vagyok, hogy lejegyezzem-e a \u201emikro\u00e9letform\u00e1k\u201d sz\u00e1m\u00e1t is, amit 360\u00a0000-ben adnak meg az internet. Ilyen adatokkal ig\u00e9nyes szakk\u00f6nyvekben nemigen tal\u00e1lkozhatunk. \u00c9n is csak az\u00e9rt \u00edrom le ezeket, hogy n\u00e9mi k\u00e9pet tudjunk alkotni az es\u0151erd\u0151k biodivezit\u00e1s\u00e1r\u00f3l.<\/p>\n

Bal\u00e1zs D\u00e9nes (1924\u20131994) vil\u00e1gutaz\u00f3 tud\u00f3s, az 1983-ban \u00c9rden megny\u00edlt Magyar F\u00f6ldrajzi M\u00fazeum alap\u00edt\u00f3ja Az \u0151serd\u0151k vil\u00e1ga c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9ben k\u00f6zli az amazonasi tr\u00f3pusi \u0151serd\u0151k \u00e1llatainak t\u00e1pl\u00e1l\u00e9k piramis\u00e1t, amelynek cs\u00facs\u00e1n a jagu\u00e1r \u00e1ll. K\u00f6zvetlen alatta mint zs\u00e1km\u00e1ny\u00e1llatok a h\u00e1romujj\u00fa lajh\u00e1r \u00e9s a b\u0151g\u0151majom, majd tov\u00e1bbi nyolc eml\u0151s \u2013, h\u00e1rom mad\u00e1rfaj, \u00e9s egy boa \u00f3ri\u00e1sk\u00edgy\u00f3. A t\u00f6bbit nem sorolom fel, mert rajtuk k\u00edv\u00fcl m\u00e9g m\u00e1s egzotikus \u00e1llatokat is k\u00f6z\u00e9j\u00fck lehetne sorolni. Sajnos a szerz\u0151 nem jegyzi meg, hogy k\u00f6nyv\u00e9ben melyik boafajr\u00f3l ejtett sz\u00f3t. Ugyanis az ottani \u00f3ri\u00e1sk\u00edgy\u00f3k legnagyobbika a z\u00f6ld anakonda (Eunectes murinus), ami a boaf\u00e9l\u00e9k csal\u00e1dj\u00e1ba tartozik, de \u0151 az egyed\u00fcli, amelyik el\u00e9ri a 9-10 m\u00e9ter hossz\u00fas\u00e1got, \u00e9s a tests\u00falya meg ak\u00e1r 220 kg-n\u00e1l is t\u00f6bb lehet. Alapj\u00e1ban v\u00e9ve v\u00edzi k\u00edgy\u00f3, de zs\u00e1km\u00e1nyainak nagy r\u00e9sz\u00e9t a sz\u00e1razf\u00f6ldi eml\u0151s\u00f6k k\u00f6z\u00fcl szedi. Az emberre sem \u00e9ppen vesz\u00e9lytelen, s\u0151t k\u00e9pes harcra kelni a jagu\u00e1rral, \u00e1m e nagymacska ilyen hatalmas \u00e1llatot is k\u00e9pes legy\u0151zni, azaz zs\u00e1km\u00e1nyul ejteni.<\/p>\n

Csak az \u00e9rdekess\u00e9g kedv\u00e9\u00e9rt jegyzem meg, hogy k\u00f6zeli rokonainkat, a f\u0151eml\u0151s\u00f6k (Primates) rendj\u00e9be tartoz\u00f3 majmokat (Siminea) a zool\u00f3gusok rendszertanilag 3 osztagba, m\u00e1s n\u00e9ven nemzets\u00e9gbe sorolj\u00e1k be. Szerint\u00fck az els\u0151be tartoznak a sz\u00e9lesorr\u00fa (Platyrrhinia) vagy \u00fajvil\u00e1gi majmok. R\u00e9szalrendj\u00fcknek 37 faja \u00e9l kiz\u00e1r\u00f3lag az amerikai es\u0151erd\u0151kben, k\u00f6zt\u00fck a fent eml\u00edtett, a p\u00f3kmajomf\u00e9l\u00e9k csal\u00e1dj\u00e1ba tartoz\u00f3 b\u0151g\u0151majmok is. M\u00e1sodikban a keskenyorr\u00fa (Catarrhinia) vagy \u00f3vil\u00e1gi majmokat tartj\u00e1k sz\u00e1mon, melyeknek fajai k\u00f6z\u00fcl egy kiv\u00e9tel\u00e9vel az \u00f6sszes Afrik\u00e1ban \u00e9s D\u00e9l-\u00c1zsi\u00e1ban \u00e9l, egyetlen faj kiv\u00e9tel\u00e9vel, s ez a berber mak\u00e1k\u00f3 (Macaca sylvanus), amely a cerk\u00f3fmajmok csal\u00e1dj\u00e1ba tartozik, \u0151shaz\u00e1j\u00e1nak Afrik\u00e1t tekintik, de senki sem tudja, hogyan ker\u00fclt, illetve szorult Gibralt\u00e1rra, mert a megk\u00f6vesedett maradv\u00e1nyait m\u00e1sutt is megtal\u00e1lt\u00e1k Eur\u00f3p\u00e1ban. A harmadik osztagba az emberszer\u0171ek vagy emberszab\u00e1s\u00faak (Hominoidea) tartoznak. Afrika tr\u00f3pusi erdeiben \u00e9lnek a csimp\u00e1nzok, a bonab\u00f3k \u00e9s a gorill\u00e1k, D\u00e9lkelet-\u00c1zsi\u00e1ban, pontosabban Borne\u00f3 \u00e9s Szum\u00e1tra sziget\u00e9n pedig az orangut\u00e1n, amit igen nagy termete miatt indon\u00e9ziai \u201eerdei embernek\u201d szokt\u00e1k nevezni. Ausztr\u00e1li\u00e1ban nem \u00e9lnek majmok, legfeljebb csak az \u00e1llatkertekben. Amerika \u0151serdeiben pedig hi\u00e1ba kutatn\u00e1nak az emberszab\u00e1s\u00faak ut\u00e1n, mert oda nem jutott bel\u0151l\u00fck soha egyetlen fajuk sem, aminek a nyom\u00f3s oka, hogy bolyg\u00f3nk sz\u00e1razf\u00f6ldi lemezei el\u0151bb v\u00e1ltak sz\u00e9t egym\u00e1st\u00f3l, mintsem a keskenyorr\u00fa majmok, de f\u0151leg az emberszab\u00e1s\u00faak kialakulhattak volna.
\n\u00a0<\/span><\/p>\n

\"\"

Forr\u00e1s: https:\/\/\u200bmek.oszk.hu\u200b\/00000\u200b\/00060\/<\/a>
\u00a0<\/span><\/figcaption><\/figure>\n

Visszat\u00e9rve a f\u00e1kra, a legmagasabbak \u00e9s a legnagyobb t\u00f6meg\u0171ek nem az es\u0151erd\u0151kben \u00e9lnek. Annak ellen\u00e9re, hogy a n\u00f6v\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt kem\u00e9ny harc folyik az egyed\u00fcli energiaforr\u00e1s\u00e9rt, a f\u00e9ny\u00e9rt. B\u00e1rmilyen s\u0171r\u0171 is az \u0151serd\u0151, benne minden n\u00f6v\u00e9ny (faj) igyekszik t\u00faln\u0151ni a t\u00e1rsait. Mi sem term\u00e9szetesebb, ebben a versenyben testfel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00fcknek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en el\u0151ny\u00fck van a f\u00e1knak. A fels\u0151 koronaszintj\u00fck el\u00e9ri a 45-50 m\u00e9ter magass\u00e1got is. Azonban m\u00e9gsem alkotnak z\u00e1rt koronaszintet, mert egym\u00e1st\u00f3l 100-200 m\u00e9ter t\u00e1vols\u00e1gban \u00e1llnak. Az m\u00e1s k\u00e9rd\u00e9s, hogy alattuk mennyire s\u0171r\u0171 n\u00f6v\u00e9nyt\u00e1rsul\u00e1s \u00e9l. K\u00f6z\u00f6tt\u00fck is an\u00e9lk\u00fcl, hogy elpuszt\u00edtan\u00e1k egym\u00e1st, \u00e9let-hal\u00e1l harc folyik \u2013 a f\u00e9ny\u00e9rt. Mintha megegyez\u00e9ses alapon \u00e1llapodn\u00e1nak meg abban, hogy melyiknek mennyi jusson bel\u0151le. \u00cdgy a z\u00f6ld lombozat f\u00fcgg\u0151legesen, (hasonl\u00f3an, mint a magas \u00e9p\u00fcletek emeletekre), szintekre tagol\u00f3dik. Legfel\u00fcl van a fels\u0151 koronaszint. Alatta h\u00faz\u00f3dik a k\u00f6z\u00e9ps\u0151 \u2013, az alatt pedig az als\u00f3 koronaszint. K\u00f6z\u00e9j\u00fck furakodnak be a rajtuk \u00e9l\u0151, azaz r\u00e1juk kapaszkod\u00f3, de nem rajtuk \u00e9l\u0151sk\u00f6d\u0151 (b\u00e1r ilyenek is akadnak k\u00f6z\u00f6tt\u00fck), szaknyelven az epifitonok, mint p\u00e9ld\u00e1ul a k\u00fasz\u00f3n\u00f6v\u00e9nyekk\u00e9nt ismert li\u00e1nok. Ezek k\u00f6z\u00f6tt tal\u00e1lhat\u00f3 a vil\u00e1g leghosszabb, 300 m\u00e9terre is megn\u00f6v\u0151, f\u00e1s sz\u00e1r\u00fa n\u00f6v\u00e9nye, a rotang. A k\u00fasz\u00f3n\u00f6v\u00e9nyeknek is megvannak a maguk szintjei. N\u00e9melyek felkapaszkodnak a lombkorona legtetej\u00e9re. A lombkorona szinteken \u00e9lnek t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a lajh\u00e1rok, a majmok, a papag\u00e1jok \u00e9s a k\u00edgy\u00f3k t\u00f6bbs\u00e9ge, \u00e9s persze m\u00e1sok is. Mindezek alatt tal\u00e1lhat\u00f3 a cserjeszint, lejjebb a l\u00e1gysz\u00e1r\u00faak szintje, s v\u00e9g\u00fcl az avar \u00e9s a talajszinten m\u00e1r alig n\u00e9h\u00e1ny n\u00f6v\u00e9nyfaj k\u00e9pes meg\u00e9lni, mert oda a f\u00e9nynek m\u00e1r csak alig 1-2%-a jut el. Azt is \u00e9rdemes tudni, hogy az erd\u0151 n\u00f6v\u00e9nyszintjein m\u00e1s-m\u00e1s \u00e1llatfajok \u00e9lnek, illetve t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kl\u00e1ncok, vagy ha \u00fagy tetszik, t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kpiramisok. Azt m\u00e1r eml\u00edtettem, hogy a koronaszinteken milyen \u00e1llatok tal\u00e1lhat\u00f3k. A talajon pedig t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a diszn\u00f3alak\u00faak k\u00f6z\u00e9 tartoz\u00f3 pekarik, a hangy\u00e1szok, a tap\u00edrok \u00e9s a vil\u00e1g legnagyobb r\u00e1gcs\u00e1l\u00f3i, a kapibar\u00e1k \u00e9lnek, magyar nev\u00fck\u00f6n a v\u00edzidiszn\u00f3k.<\/p>\n

A vil\u00e1gh\u00edr\u0171 \u00f3ri\u00e1sf\u00e1kat, vagyis a mamutfeny\u0151ket (Sequoiadendron) hi\u00e1ba keresn\u00e9nk az es\u0151erd\u0151kben, mert \u0151k nem ott \u00e9lnek, hanem ma m\u00e1r kiz\u00e1r\u00f3lag v\u00e9dett ter\u00fcleteken mint reliktumok, azaz maradv\u00e1nyfajok. A leg\u00f6regebb ismert p\u00e9ld\u00e1nyuk \u00e1ll\u00edt\u00f3lag 3200 \u00e9ves; t\u00f6rzs\u00e9nek \u00e1tm\u00e9r\u0151je 8,85 m\u00e9ter, magass\u00e1ga 93,6 m\u00e9ter, becs\u00fclt t\u00f6mege pedig mintegy 1000 tonna.<\/p>\n

Felhaszn\u00e1lt irodalom:<\/strong><\/p>\n

Bal\u00e1zs D\u00e9nes (1990): Az es\u0151erd\u0151k vil\u00e1ga. <\/em>Budapest, M\u00f3ra Ferenc Ifj\u00fas\u00e1gi K\u00f6nyvkiad\u00f3.<\/p>\n

David Attenborough \u2013 Jonnie Hughes (2020): Egy \u00e9let a bolyg\u00f3nkon.<\/em> Park K\u00f6nyvkiad\u00f3.<\/p>\n

\u00a0<\/span>
\nVissza a tartalomjegyz\u00e9kre<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

2024. szeptember\u2013okt\u00f3ber,\u00a0XXXII. \u00e9vfolyam, 1\u20132. sz\u00e1m, ISSN\u00a02729-9066 A cikk let\u00f6lt\u00e9se PDF form\u00e1tumban \u00a0 Csicsay Alajos Az es\u0151erd\u0151k \u00a0 A Katedra j\u00faniusi sz\u00e1m\u00e1ban m\u00e1r sz\u00f3ltam az es\u0151erd\u0151kr\u0151l, de sajnos, csak kev\u00e9s fontos dologra tudtam benne kit\u00e9rni. F\u00e9l\u0151, hogy b\u00e1rmennyire igyekezn\u00e9k is, a k\u00f6vetkez\u0151ben sem jutna minden r\u00e9szletre hely, de ez nem is annyira fontos. R\u00e9szben az\u00e9rt, mert […]<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"_lmt_disableupdate":"no","_lmt_disable":"","footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"class_list":["post-9348","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-egyeb"],"acf":[],"modified_by":"decsiz","_links":{"self":[{"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/9348","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=9348"}],"version-history":[{"count":8,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/9348\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":29298,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/9348\/revisions\/29298"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=9348"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=9348"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/katedra.sk\/folyoirat\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=9348"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}