2026. szeptember–október, XXXIV. évfolyam, 1–2. szám, ISSN 2729-9066

A cikk letöltése PDF formátumban

 

Dobos Csilla

Múzeumi élményolvasás

 

A mai gyerek számára a múzeum szó hallatán gyakran ugyanaz a kép jelenik meg: csendes termek, vitrinek mögött sorakozó régi tárgyak. Nem csoda, hogy sokan elsőre unalmasnak gondolják az ilyen intézményeket. De vajon mi történik, ha a múzeum falai közül előbújik a csoda, a tárgyak életre kelnek, és maga a történet hívja kalandra az olvasót?

Erre a kérdésre ad választ N. Tóth Anikó Fedezz fel! című interaktív múzeumpedagógiai mesekönyve, amely egy különleges projekt középpontjába került a Pongrácz Lajos Alapiskola és Szondy György Gimnázium ötödikes diákjai körében.

 


 
Forrás: A szerző archívuma
 

A Selmecbányán, a Szlovák Bányászati Múzeum világában játszódó történet elsődleges célja az volt, hogy közelebb hozza a múzeumokat a fiatalokhoz, és megszerettesse az olvasást. A könyv túllép a hagyományos olvasási élmény keretein. A történet lapjain kvízek, kérdések és QR-kódok várják az olvasót, így a gyerekek nem pusztán követik a cselekményt, hanem aktív résztvevőivé is válnak.

A projekt egy három alkalomból álló foglalkozássorozat keretében valósult meg. Az első rendhagyó irodalomórán a ráhangolódásé volt a főszerep. N. Tóth Anikó személyesen látogatott el a diákokhoz, és játékos, interaktív feladatokon keresztül vezette be őket a könyv világába. A cél az volt, hogy a tanulók kíváncsian forduljanak a történet és annak különleges helyszíne felé.

A második találkozás során a gyerekek már otthonosabban mozogtak a meseregény világában. Ezen a rendhagyó irodalomórán ismét a játékosság dominált: feladatok, közös gondolkodás és a történet részleteinek felfedezése jellemezte a foglalkozást. Az írónő már ismerte a diákokat, mivel második alkalommal dolgozott együtt velük, így a munka légköre természetes és felszabadult volt, ez tovább erősítette a gyerekek motivációját.

 


 
Forrás: A szerző archívuma
 

A projekt csúcspontját a harmadik alkalom, az osztálykirándulás jelentette. A tanulók Selmecbányára utaztak, hogy személyesen is felkeressék a regény helyszínét, a Szlovák Bányászati Múzeumot. Különleges élmény volt számukra, hogy azokban a termekben járhattak, amelyek eddig csak a könyv lapjain léteztek számukra. A történet helyszínei valósággá váltak.

A kirándulás azonban nem egyszerű látogatás volt. N. Tóth Anikó erre az alkalomra is a könyvre épülő interaktív feladatokkal készült. A diákok párokban és csoportokban dolgoztak, miközben újabb kihívások és felfedeznivalók várták őket.

A program végére egyértelművé vált, hogy a projekt elérte a célját. A gyerekek nemcsak egy könyvet olvastak el, hanem megtapasztalták, hogy az olvasás lehet kaland, a múzeum lehet izgalmas helyszín, a múlt pedig lehet élő és megszólítható.

 


 
Forrás: A szerző archívuma
 

Tóth Anikó kezdeményezése így nem csupán egy sikeres olvasásnépszerűsítő projektként értékelhető, hanem olyan élményként is, amely hosszú időre megváltoztatja a gyerekek viszonyát az olvasáshoz, a lokális történelemhez, a kultúrához és a múzeumok világához.

A gyerekek lelkesedését látva pedig aligha túlzás kijelenteni: Selmecbányán nemcsak egy múzeumot fedeztek fel, hanem az olvasás örömét is.

Részletek a gyerekek leveleiből, melyeket a kirándulás után írtak a szerzőnek:

„Nagyon jó volt a könyv. Érdekes volt abban a múzeumban járni, ahol játszódik, mert sok érdekes dolgot láttunk. Ahogy a múzeumban sétáltunk, olyan volt, mintha mi lettünk volna a főszereplők.“

„A könyvből sokat tanultam, sokat nevettem. Nagyon kreatív könyv. A kiránduláson sok tárgyat, régi dolgokat láttam, és élményeket szereztem.“

„Tetszettek a múzeumban a mókás feladatok.“

„A kirándulás egy pozitív élmény volt számomra. A könyv pedig érdekes és emlékezetes volt. A legjobban az a rész tetszett, amikor Lorenzovcs úr és Malvina kiabáltak egymásnak két szobán keresztül. A múzeumban tetszettek a játékos és csoportos feladatok.“

„A múzeumban úgy éreztem magam, mint az egyik főszereplő, a gomb. A legjobban a kristályok és az érdekes kőzetek tetszettek. A Kammerhof olyan volt, mint egy labirintus.“

„Én végigolvastam a könyvet, és nagyon sokat tanultam a selmecbányai múzeumról. Örülök, hogy részt vettünk ezen az izgalmas kalandon. Sosem fogom a könyvet és a kirándulást elfelejteni.“

 


 
Forrás: A szerző archívuma
 

Vissza a tartalomjegyzékre