Katedra folyóirat2024. november–december, XXXII. évfolyam, 3–4. szám, ISSN 2729-9066
Bíró Éva
Mesterséges intelligencia: veszély vagy új lehetőség az oktatásban?
A mesterséges intelligencia létezésének köszönhetően mintha mindenki kapna maga mellé egy lelkes gyakornokot, aki rengeteg munkát le tud venni az ember válláról. Az MI használata gyorsítja a munkát, segíti az információ összegyűjtését és összefoglalását. A legújabb modellek és technológiák, amelyek most piacra kerültek, már teljes szoftvereket tudnak automatikusan megírni. Egy újításnak köszönhetően a mesterséges intelligencia már magasabb szintű szakmai válaszokat tud adni, mint egy átlagos PhD.-s, azaz doktorit végzett szakember – ezek Balogh Péter, az RTL Klub tévécsatornán futó Cápák között című műsorban szereplő egyik cápa, vagyis nagybefektető legfrissebb információi a mesterséges intelligenciáról. A magyarországi cápa szeptember 26-án Dunaszerdahelyen tartott egy vállalkozóknak szóló, egész napos, elméleti és gyakorlati tudást átadó, telt házas workshopot a mesterséges intelligenciáról.
A dunaszerdahelyi és környékbeli vállalkozók részéről nagy volt az érdeklődés. Ők arra keresték a választ, hogyan tudják ezt a technológiát a mindennapokban úgy felhasználni, hogy hatékonyabban, gyorsabban és okosabban tudjanak dolgozni. A gyakorlat azt mutatja, hogy a mesterséges intelligenciát már több területen is sikeresen alkalmazzák.
Ez a kérdés azonban vajon mennyire foglalkoztatja a pedagógusokat? Az alábbiakban több gyakorló pedagógus osztja meg tapasztalatait, akik elmondják: Használják-e a mesterséges intelligenciát a tanítás során? Hogyan lehet az MI-t integrálni az oktatásba, hogy versenyképes tudást adjon? Lehet-e hatékony eszköz a tanárok számára? Felválthatja-e a pedagógusokat? Milyen szerepe lehet az oktatás fejlesztésében? Kell-e majd a diákoknak tanulniuk, ha a mesterséges intelligencia mindenre tudja a megoldást? – Körképünkben többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ.
Mészáros Csilla, a Szent István téri Közös Igazgatású Iskola igazgatóhelyettese
Forrás: Mészáros Csilla archívuma
A mesterséges intelligencia alkalmazása az oktatásban nálunk még nem igazán terjedt el. Viszont a jövőben várhatóan egyre nagyobb jelentősége lesz az oktatásban, és egyre több pedagógus fogja alkalmazni. Iskolánk tanárai közül néhányan már éltek a technika adta lehetőségekkel, ez többnyire a fiatalabb korosztályra jellemző.
Engem nagyon érdekelt, hogy milyen területeken tudnám hasznosítani. Egyelőre még csak teszteltem. Próbára tettem, hogy egyes feladatokat milyen gondolatmenettel old meg. Ha megfelelően tudjuk használni, nagymértékben könnyítheti meg a tanár munkáját. Természetesen egyéb területen is a segítségemre van. Az oktatásügyi minisztérium például idén a szeptemberi adatgyűjtési rendszer (EDUZBER) során biztosította az MI adta lehetőségeket, mely nagy örömömre szolgált. Bármilyen elakadást azonnal tudtunk orvosolni, ellentétben az elmúlt évekkel.
A diákoknak még nem adtam olyan feladatot, amelyek megoldásánál alkalmazniuk kellett volna a mesterséges intelligenciát, de terveim között szerepel ennek a kipróbálása. Egyelőre nincs tapasztalatom, és nem tudtam bizonyítani, hogy a diákok az MI-vel oldottak volna meg házi feladatot. Úgy gondolom, ezt nehéz lesz kiszűrni. A tanórák alatt jelenleg nem használhatják, hacsak nem kapnak rá külön engedélyt egy konkrét feladat megoldásához. Úgy gondolom, hogy a MI mindenképp a pedagógusok segítségére lehet, akár a dolgozatok összeállításánál, a tesztek kiértékelésénél, a tananyag elmélyítésében, vagy akár abban, hogy a tanulók interaktív módon fedezzenek fel bizonyos témákat. Így a tanárok több időt fordíthatnak az oktatás emberi oldalára. Az MI viszont nem helyettesíti, hanem kizárólag támogathatja a pedagógusokat a munkájukban. Hatásos eszköz lehet az oktatás fejlesztésében, de megfelelő felkészültséggel kell használni. A pedagógusok számára ezért hasznosak lennének a mesterséges intelligencia használatát oktató tréningek. Az, hogy a mesterséges intelligencia teljesen felváltsa a tanárokat, nagyon valószínűtlen, sőt, nem is kívánatos. Az oktatás nemcsak a tudás átadásáról szól, hanem az érzelmi támogatásról, a motivációról és a tanár–diák kapcsolatok építéséről is, amelyeket az MI nem tud kezelni. A diákoknak szükségük van a kreatív gondolkodás fejlesztésére, az érzelmi fejlődés támogatására, arra az emberi kapcsolatra, amely bátorítja és irányítja őket a fejlődésük során. A tanárok példaképül szolgálnak, és olyan viselkedési mintákat közvetítenek, amelyeket az MI nem képes megvalósítani. A mesterséges intelligencia nem tud kreatívan gondolkodni vagy új ötletekkel előállni. A diákoknak azért kell tanulniuk, hogy képesek legyenek kreatívan megoldani az életben felmerülő problémákat. Továbbá az MI-nek nincs érzelmi intelligenciája; nem képes empátiára, együttérzésre vagy társas kapcsolatok kialakítására. Az iskolai tanulás során a diákok megtanulják, hogyan dolgozzanak csapatban, hogyan kommunikáljanak másokkal, és hogyan kezeljék az érzelmeiket. Ezek a szociális és érzelmi készségek nagyon fontosak az emberi kapcsolatokban és a társadalmi életben, ezért a diákok nem hagyatkozhatnak csak a mesterséges intelligenciára.
A. Szabó László, a Dunaszerdahelyi Magyar Tanítási Nyelvű Magángimnázium alapító igazgatója
A gimnáziumunkban a kezdetektől fogva arra törekszünk, hogy az oktatáshoz a legkorszerűbb eszközöket biztosítsuk, a képzés során modern szoftvereket és alkalmazásokat is beiktatunk. Részt veszünk különféle innovatív projektekben és versenyekben, ahol a diákok kreatív feladatokat oldanak meg, közösségimédia-tartalmakat készítenek. Ezek kapcsán ma már szinte elvárás az MI ismerete. Úgy gondolom, hogy az új dolgok kipróbálása a fejlődés útjának része, de meg kell találnunk a természetes egyensúlyt. A pedagógusnak is haladnia kell a korral. Jómagam is teszteltem már mind a szöveg-, mind a képalkotó szoftvereket. Sőt, vicces beszédhez is kértem már „segítséget“, de az elég abszurdra sikerült. A diákoknál soha nem feladat az, hogy kötelezően használják az MI-t. Én főképp a diákok kritikus, elemző gondolkodásának a fejlesztésére, a problémafelismerésük és a döntéshozataluk megsegítésére összpontosítok. Ehhez nem csupán a tényeket kell látniuk, hanem az összefüggéseket is. Elsősorban önmagukat kell megismerniük. Az MI ezek után segítheti őket az érvelési készségek és a logikus gondolkodás erősítésében, akár valós problémákat is modellezhetnek általa.
Nem tartom bűnnek, ha valaki ötleteket merít az MI-től. Sokkal fontosabb, hogy a tanulók megértsék, mit értünk etikus technológiahasználat alatt, és mi számít már visszaélésnek. A diák aktív részvétele ugyanis elengedhetetlen a tanulási folyamatban. Ha a tanár megfelelően testre szabja a feladatot, az MI már kevésbé képes megfelelni az „elvárásoknak“. Egyébiránt pedig a plagizálás is elkerülhető a segítségével. A mesterséges intelligenciában több forradalmi lehetőséget látok, ha etikusan használjuk, és megértjük, hogy nem szabad elveszítenünk a saját gondolkodásunkat és kreativitásunkat. Sokan aggódnak a megbízhatósága kapcsán. Mások az emberi kapcsolatokra gyakorolt hatásától tartanak. A képzés és az ismeretterjesztés ezért segíthetne, hogy hatékonyan tudjuk integrálni az oktatásba. Az MI-nek vannak előnyei, ugyanakkor megvannak a korlátai is. Egy empatikus tanár szerepét, aki például érzelmi támogatást nyújt, mentorként működik, inspirál, egyelőre nem képes betölteni. A tanulásnak mélyebb értelme van, nem csak az adatfelhalmozás és a memorizálás. Az MI ugyan képes az információk gyors feldolgozására, ám csupán egy eszköz a kritikai gondolkodás, a társas készségek vagy a kreativitás fejlesztésére. Az ember számára a tanulás, az új dolgok felfedezése, a feladatok megoldása olyan örömforrás, amit semmi sem pótolhat.
Veres Gábor, a somorjai Madách Imre Gimnázium biológia-kémia szakos tanára
Forrás: Veres Gábor archívuma
Kétségtelen, hogy a technológiai újítások teret követelnek maguknak az élet számos területén, és ebből nem maradhat ki az oktatás sem. Visszaemlékszem rá, hogy jó pár évvel ezelőtt én is idegenkedve kezdtem alkalmazni egy oktatóprogramot a tantárgyamnál. Ma viszont, ha valamilyen tényező akadályoz a használatában, nagyon tud hiányozni. Kollégáim többsége szintén igénybe veszi a különböző oktatóprogramok által nyújtott lehetőségeket. A mesterséges intelligencia viszont az én óráimra még nem tört be. A diákok azonban leleményesek, mindig keresik az eszközöket, amelyek megkönnyítik az életüket. Szerintem az ő részükről ez már megtörtént. Volt olyan érzésem, hogy a diákok munkáját valamilyen „külső erő” segítette. Arról is van tudomásom, hogy a kollégáim egy része próbált bevonni MI-elemeket, de elmondásaik alapján a végeredmény mindig finomítást igényelt. Biológiát tanítok, ahol a diákok gyakran kapnak olyan feladatot, amikor prezentációt kell készíteniük egy bizonyos témáról. Ott nagyon nehéz bizonyítani, hogy a diák a saját munkáját tette bele, vagy az MI-t értékelem. Viszont az írásbeli dolgozatoknál már találkoztam olyan válaszokkal, ahol egyértelműen az MI válaszolhatott a telefonos segítségre. Személy szerint én az oktatásban elég konzervatívnak tartom magam, eddig megelégedtem a mozabook előnyeivel, amit hagyományos elemekkel kombinálok. Abban azonban biztos vagyok, hogy a fiatalabb pedagógusok máshogy állnak ehhez a kérdéshez. Ők más górcsövön keresztül látják az MI által nyújtott lehetőségeket.
A diákok szempontjából azonban nagy lehetőséget látok az MI-ben. Nem arra gondolok elsősorban, hogy megoldja helyettük a matekfeladatokat vagy biológiaprezentációkat, esetleg fogalmazásokat ír magyarórára. Inkább arra, hogy segít a felzárkóztatásban. A hiányosságok pótlásánál akár személyi asszisztensként tud majd működni. A tanárok részéről is van benne kiaknázható lehetőség, aminek köszönhetően érdekesebb, színesebb lehet egy tanítási óra, hiszen innovációt visz az oktatásba. Alkalmazása tanárfüggő. Nem kis energiát kell belevinni, főleg a kezdetekben. Csodákat nem várhatunk a mesterséges intelligenciától. A digitalizált világunkban a tanár személyiségét nem szabad gépre cserélni, viszont érdekes színfoltként számolhatunk vele. Sokan hangoztatják, hogy a számonkérésnél, a visszacsatolásnál megkönnyíti a tanár munkáját. Én azonban nem szeretném megélni azt, hogy már az alap- vagy középiskolában a diák egy sorszám és egy százalékpont legyen.
A legjobb eszköz is veszélyes fegyverré válhat, ha nem megfelelően használják. Elég csak a világhálóra, vagy akár a mobiltelefonokra gondolnunk. Sok pro és kontra érv hangzik el az MI-vel kapcsolatban. Én személy szerint azt látom, hogy a hétköznapi életünket már annyira átszőtték a technológia vívmányai, hogy nem kötelező görcsösen mindent erőltetnünk. Időt kell adni neki, és majd kiforrja magát. Mindenki ismerje meg az MI előnyeit és hátrányait. Ezt követően mindenki döntsön, hogy milyen teret ad neki.
Forgass a Földért, forgass az életért! – verseny, ahol a fiataloknak használniuk kellett a mesterséges intelligenciát
A diákokat foglalkoztatja a mesterséges intelligencia működése. Vannak, akik olvasnak róla és tanulmányozzák, hogyan lehet a saját javukra fordítani és a maguk szolgálatába állítani. Szeptember 28-án rendezték meg a Forgass a Földért, forgass az életért! elnevezésű, magyar kezdeményezésű, immár nemzetközivé vált filmkészítő versenyt. Ebbe a versenybe két dunaszerdahelyi fiatalokból álló csapat is bekapcsolódott. A téma idén az élelmiszerpazarlás elleni küzdelem volt. A versenybe nevezőknek egyperces figyelemfelkeltő rövidfilmet kellett készíteniük a témában. Először lehetett csak mobiltelefonnal forgatni, valamint először szerepelt a 24 órás verseny feltételei között, hogy a versenyzőknek alkalmazniuk kell a mesterséges intelligenciát. Idén összesen 186 filmet forgattak öt kontinens különböző országaiból. A nemzetközi döntőbe jutott legjobb 11 alkotás között ott van a két dunaszerdahelyi csapaté is. A Németh Levente által vezetett csapat a rövidfilmhez a zenét készítette mesterséges intelligenciával.
„A SONO AI szoftver olyan zenéket tud generálni, amelyekkel teljesen meg tudja téveszteni az embert. Az átlagember, de még akár a zenével foglalkozók sem tudják biztosra mondani, hogy ezt a mesterséges intelligencia generálta, vagy zenészek komponálták. Ez a szoftver tényleg nagyon realisztikus szövegeket is tud írni. Mi is ezzel állítottuk be a zenét. Megadtuk a kulcsszavakat, hogy milyen stílusú zenére lenne szükségünk a filmhez. Mi igyekeztünk egy kicsit módosítani, hogy emberi hozzáadatott értéke is legyen, de a mesterséges intelligencia óriási segítséget nyújtott. Én azt gondolom, hogy ennek a jövőben a zeneiparra is biztosan lesz hatása. Személy szerint úgy gondolom, hogy a mesterséges intelligencia fantasztikus dolog, egyúttal azonban veszélyes is” – fogalmazott Szegfű Noel gimnazista.
Az MI veszélyeket is rejt magában – Mi a valóság és mi az illúzió?
Mi a valóság és mi az illúzió? – erre is meg kell majd tanítani a diákokat. Az emberiség most először tudott az emberi gondolkodáshoz hasonlóan gondolkodó gépeket alkotni, ezért mindenkiben ott van a félsz, hogy mindez hova vezet, és milyen veszélyeket rejt magában. Évi 26-szoros tempóban fejlődik a mesterséges intelligencia. Ilyen tempójú technológiai változás még nem volt az emberiség történetében. Ma is hihetetlen dolgokat lehet a mesterséges intelligenciával megoldani, de ez a tempó csak gyorsulni fog. Ezért egy ijesztő ponthoz értünk. A probléma már most is jelentkezik. Sokkal könnyebb híreket hamisítani, kamuképeket, videókat vagy hangfelvételeket készíteni bárkiről. Már most megnőtt a csalások száma. A mesterséges intelligenciának nemcsak gazdasági, hanem munkahelyi és társadalmi hatásai is lesznek. Akár egész munkaköröket lehet majd automatizálni az MI-vel. Elképesztő méretű gyorsulást okoz sok munkakörben. Biztosan lesznek olyan foglalkozások és pozíciók, amelyek megszűnnek majd. Az embernek azonban van egy szuperképessége, hogy meg tudja szelídíteni a technológiát, és a saját szolgálatába tudja azt kényszeríteni. A szakemberek szerint most is ez fog történni. Egy kiszámíthatatlan, izgalmas időszak kezdetén vagyunk.