Mint minden más szakterület, az oktatásmódszertan is rohamosan fejlődik. Napról napra jelennek meg új módszerek, technikák, tippek és tanácsok, valamint régi módszerek újragondolt változatai, amelyek megkönnyítik az oktatást, és élvezetesebbé teszik az órákat a diákok számára is. E tekintetben különösen fontosak a gyakorló pedagógusok tapasztalatai, szerencsére egyre több olyan nyelvtanár van, aki feljegyzi és megosztja másokkal ezeket.

A Katedra folyóirat az egyetlen szlovákiai magyar pedagógiai folyóirat, amely magyar iskolákkal foglalkozik, és ingyenesen hozzáférhető a szélesebb olvasóközönség számára is. Az elmúlt évek során a folyóiratban számos, az angol nyelv oktatásával kapcsolatos írás jelent meg. Cikkem ezek rövid bemutatásával egyfajta útmutatóként kívánja megkönnyíteni a téma iránt érdeklődő pedagógusok dolgát, hogy a lehető legkönnyebben találják meg azt a módszert, amelyet be szeretnének építeni az oktatásba. Az áttekintésben a Katedra folyóiratban 2018 és 2024 (tehát a XXV. és XXXI. évfolyamok) között publikált, az angol nyelvoktatásról szóló cikkekről nyújtok áttekintést.

Az idegen nyelvek oktatásában hatalmas segítséget jelenthetnek különféle innovatív és játékos segédeszközök. Ezeknek köszönhetően a diákok a már megszokott magolás és gyakorlás helyett más módszerrel sajátíthatják el az idegen nyelveket.

Bakos Adrianna (2018) cikke a tökéletes bevezető azoknak a pedagógusoknak a számára, akik még nincsenek meggyőződve a játékos tanulás hatékonyságáról. Bakos a játékot olyan motivációs eszköznek tekinti, amely egy komoly és fontos cél eléréséhez szükséges energiát generál. A játék lebontja a falakat, közelebbi viszonyt alakít ki tanár és diák között, és nemcsak a gyermekeknél, hanem a felnőtteknél is hatásos. Játékos módszerekkel könnyű elsajátítani a nyelvtant és bővíteni a szókincset, a diák élményeken keresztül gyakorolhat, gyorsabban tanul, és tovább őrződnek meg a kapott információk.

Lengyel Zsuzsa (2023) egy cikken belül többféle módszert is megismertet velünk. A „cselekedtető módszer” olyan aktivizáló módszer, amely a kisgyermekek nyelvtanulási kompetenciáját fejleszti azáltal, hogy a hangsúlyt a beszédről a hallásmegértésre helyezi: a gyermekeket nem szabad túl korán beszédre kényszeríteni, hiszen az anyanyelvét tanuló gyermek is hónapokig csak hallgatja a nyelvet. Ebben a módszerben fontos szerep jut a mozgásnak is, a gyerekek először mozdulatokat, mozdulatsorokat, majd a velük járó szavakat, kifejezéseket tanulják meg. A „többszörös intelligencia elmélete” alapján egyetlen témakört többféleképpen is be lehet mutatni a gyermekeknek, hiszen nem minden gyermek gondolkozik egyformán. Az emberi intelligenciának nem csupán verbális, matematikai-logikai és vizuális összetevői, hanem interperszonális, intraperszonális, kinesztetikus és egzisztenciális elemei is vannak. A diákok különféle beállítottságúak, ezért a tananyagot is érdemes más-más módszerekkel bemutatni: beszélgetéssel, történetekkel, mesékkel, énekekkel, mondókákkal, képkártyákkal, illusztrációkkal, mozgásos játékokkal, pármunkában, feladatlapokkal stb. A cikkben utolsóként tárgyalt „funkcionális nyelvtanítás módszere” a fókuszt a használható nyelvre helyezi. Bár a legkisebbek valóban sokkal könnyebben tanulnak ritmus és melódia segítségével, a hagyományos gyermekdalok és versek tanítása azért nem célravezető, mivel a diákok nem a használható nyelvet tanulják meg. Ehelyett saját mondókákat, dalokat kellene kreálni, amelyeket mozgás és vizuális eszközök kísérnek. Lengyel Zsuzsa óráinak felépítése mindig ugyanaz: köszönés, ismétlés, fő rész (a szőnyegen), munka a feladatlapokkal, búcsúzás. Ezeket az órarészeket mindig ugyanazzal a mondókával vagy dalocskával vezeti be, a kötött órafelépítés és dalocskák pedig megkönnyítik a dolgát mind a gyerekeknek, mind a pedagógusnak.

Fekete Farkas Tímea (2023) a Helen Doron módszerről ír, amely a nyelvtanulásban és a szókincs elsajátításában segít a legkisebbeknek. A módszer alapelve, hogy a nyelvtanulás során minden érzékszervünket használnunk kell. Ha a virágokról tanulunk, akkor megnézzük, megszagoljuk és megtapogatjuk őket, az ételeket megkóstoljuk, a mozdulatokat elvégezzük. Fontos, hogy a gyermek a nyelvtanulás során támogatást kapjon, ha nem jut eszébe a szó, akkor csoportosan segítsünk neki, így oldhatóak a beszélni nem merő gyerekek gátlásai is. A kicsik a játékok, új élmények, kalandok és pozitív támogatás segítségével élményként tekintenek a nyelvtanulásra.

Puskás Andrea (2024) játékos módszerekkel segíti a gyerekek lexikális kompetenciájának fejlődését. A szavakat „reciklálni” kell, hiszen tanulásuk ciklikus folyamat: újra és újra foglalkozni kell velük. A szótanulásnak megvan a maga folyamata: először találkozunk az új szavakkal, majd kialakul egy kép a formájukról, később elsajátítjuk a jelentésüket, ezt követően kialakul a szavak formája és jelentése közötti erős memóriakapcsolat, végezetül pedig használjuk őket. A szavak megismerése után tehát nem „ugorhatunk” egyből a használatukhoz. A kevesebb néha több, ne adjunk a tanulóknak egy 20 állatot tartalmazó szószedetet, inkább természetesen hangzó szókombinációkat, kifejezéseket tanítsunk meg nekik. Az új szavak elsajátítását tárgyak, képek, poszterek, gesztikulálás, mutogatás, csoportmunka, definíciók, webes alkalmazások vagy szófalak segítségével is megkönnyíthetjük. Puskás felhívja a figyelmet arra, miképpen alkalmazható a drámapedagógia a nyelvoktatásban. A szerepjáték, az improvizáció, a mutogatás, a gondolatbuborékok vagy az állókép csupán néhány példa a játékos szókincsfejlesztésre.

 
Fotó: Nagy Fanni
 

A digitális oktatás kérdései

A koronavírus világjárvány és a vele járó karanténintézkedések megtanították, hogy online is lehet oktatni. A digitális eszközök közé azonban nemcsak a Zoom és Edu Page tartoznak, hanem különböző alkalmazások, programok és weboldalak is, amelyek nagy része szabadon és ingyenesen elérhető minden angolnyelv-tanuló számára.

Kollár Krisztina (2020) a British Council által kifejlesztett alkalmazást mutatja be az olvasóknak. Az alkalmazás segítségével az összes nyelvi kompetencia fejleszthető, és bármelyik korosztály számára megfelelő nyelvtanulási módszereket tartalmaz. A podcastek 10 témát mutatnak be 120 epizódon keresztül, ezeket szövegátirat is kísér, a végén pedig 8 kérdéssel tesztelhetik tudásukat a felhasználók. A sounds right opció a fonetikai táblázat szimbólumaival és a kiejtéssel ismerteti meg a tanulókat, míg a grammar rész az  alap-, közép- és haladó szintű nyelvtanulást támogatja különböző nyelvtani témákkal. Az audio and video opció 3 perces videókat és hanganyagokat tartalmaz, ám nem mindegyikük ingyenes. A great videos Nagy-Britanniával kapcsolatos 24 videó megtekintésére ad lehetőséget, ezekből a brit nyelvről, irodalomról, zenéről, sportról és még sok más témáról kaphatnak tájékoztatást a nézők. A versenyezni kívánóknak lehetőségük a Johnny Grammar’s word challenge világméretű kihívás teljesítésére, amelynek során nyelvtani, lexikális és helyesírási feladatokat kell megoldani adott idő alatt. A legkisebbek számára ajánlott a kids: playtime funkció tele dalokkal és történetekkel, ezek nagy része azonban nem ingyenes.

Katona Nikolas (2024a) különböző weboldalakat mutat be az olvasóknak. A Learn English Teens Listening hanganyagokat tartalmaz, a Story Dice  történetek mesélésével a beszédkészség fejlesztésére fókuszál, a Quillbot megadott szövegeket bővít ki, a Grammarly pedig tökéletes segédeszköz a nyelvtani hibák javítására. A szerző kitér a ma már kikerülhetetlen ChatGPT program használatára is, a ChatGPT  segíti a megértést, ötleteket gyűjt, megtanít szerkeszteni, segít a nyelvgyakorlásban és összefoglalókat is készít. Katona (2024b) egy másik cikkben a hagyományos és az online tanítási módszerek ötvözetének előnyeiről számol be: hasznos időtöltés, több esély van az egyéni munkára a tanulókkal, és a diákok így órán kívül is tanulnak. A tanár a felkészülést a tanulókra bízza, ez általában videók megtekintését jelenti. A diákok hiánykitöltéses, mondatképzéses, kategóriacserélős, fordítós, kérdés-válaszos és nyelvtanközpontú gyakorlatokat is végeznek. A szerző saját tapasztalata az, hogy a technológiák használata az órákon növeli a diákok motivációját.

A tananyag

Az eddig említett segédeszközök, játékok, módszerek és digitális eszközök nagy része a szókincs fejlesztésére fókuszál, az idegen nyelv elsajátítása azonban nem csak ezen múlik. Ebben a részben olyan cikkeket és tanulmányokat mutatok be, amelyek a kiejtés, a mondattan és összességében a nyelv oktatásáról szólnak.

Ezekről a témákról a legtöbb cikket Zolczer Péter publikálta. Az angol kiejtés oktatásáról írt cikkében (2018) arra mutat rá, hogy az amerikai és a brit angol kiejtés oktatása kapcsán a legnagyobb gondot az jelenti, hogy bár az iskolában az egyiket tanuljuk, a mindennapokban a másikkal vagyunk körülvéve. Az iskolában a pedagógusok a brit angolt tanítják, viszont a diákok a szabad idejükben amerikai sorozatokat és filmeket néznek, vagy amerikai zenéket hallgatnak. Zolczer szerint az egyik megoldása ennek a problémának az, ha a diákoknak már az első órán felhívjuk a figyelmét az angol nyelv változatosságára, mindezt részletes példákkal és magyarázatokkal támasztjuk alá, a témát pedig többször is felhozzuk a tanév során.

Zolczer Péter (2020–2021) ezután hatrészes sorozatban mutatta be a nyelvtanulási készségfejlesztés lehetőségeit. Külön cikkeket szentel a nyelvtan, a szókincs, a beszéd, az olvasás, a hallgatás és az írás fejlesztésének. A szerző szerint a nyelvtanulás alapja az olvasás: ha rendszeresen és sokat olvasunk, az hatással lesz az összes felsorolt készség fejlesztésére. Emellett hangsúlyozza az audiovizuális források használatát is, tehát hogy mindent egyszerre olvassunk és halljunk is.

Vizi Andrea (2019) cikke könnyen megjegyezhető mondattani trükköt mutat be az angol szórend elsajátítására, amely bármelyik korosztálynál működik. A SVOMPT módszer szerint a szó minden betűje egy mondatelemet jelképez: Subject, Verb, Object, Manner, Place és Time. A szórend elsajátításához a diákoknak csupán a SVOMPT szót és az egyes betűk jelentését kell megtanulniuk. Ez a módszer játékosan is alkalmazható: a diákok felszabdalt papírokon kapják meg a szavakat, amelyekből helyes szórendű mondatot kell összerakniuk.

Az utolsóként bemutatott cikkben Nagy Andrea (2022) saját maga által kidolgozott óratervet mutat be az olvasóknak. Az óraterv idősebb, feltételezhetően haladó szintű diákok számára készült, és segít a mondatképzés, a szövegírás és a beszéd fejlesztésében is. A tanulók célja egy állás megszerzése a NASA-nál. Ezért először álláshirdetést, majd önéletrajzot kell írniuk, ezt követően részt is vesznek egy állásinterjún. A szerző mindezeket konkrét feladatokkal és példákkal illusztrálja.

Ebben a cikkben a Katedra folyóirat  utolsó hét évfolyamában megjelent cikkeket mutattam be. Amint az áttekintésből kitűnik, az írások többsége a szókincsfejlesztéssel foglalkozik, és dominálnak a játékos, aktivizáló nyelvtanulási módszerek. Ezen kívül azonban szóba került több digitális eszköz is. A bemutatott módszerek leginkább a kezdő angoltanulók, kisgyermekek körében alkalmazhatóak, de megjelenik néhány középhaladó szintű feladatfajta is.

Felhasznált irodalom:

Bakos Adrianna (2018): Jókedvűen a cél felé. In: Katedra folyóirat, XXVI. évfolyam, 3. szám, 11. oldal

Fekete Farkas Tímea (2023): The car is driving backwards… Miért ne? Avagy sokkolóan hatékony angol nyelvtanítás a Helen Doron módszerrel. In: Katedra folyóirat, XXX. évfolyam, 5. szám, 14. oldal.

Katona Nikolas (2024a): Hibrid oktatási technikák az angol mint idegen nyelv oktatásában. In: Katedra folyóirat, XXXI. évfolyam, 7. szám, 35–36. oldal

Katona Nikolas (2024b): Digitális eszközök használata az angol nyelv tanulásához. In: Katedra folyóirat, XXXI. évfolyam, 8. szám, 32–33. oldal

Kollár Krisztina (2020): Angol nyelvtanulás a British Council applikációval. In: Katedra folyóirat, XXVII. évfolyam, 9. szám, 32. oldal

Lengyel Zsuzsa (2018): Amikor angolos tanít szlovákot… In: Katedra folyóirat, XXVI. évfolyam, 3. szám, 12–13. oldal

Nagy Andrea (2022): Egy rendhagyó angolóra. In: Katedra folyóirat, XXIX. évfolyam, 9. szám, 12. oldal

Puskás Andrea (2024): Játékos szókincstanulás mozgással és drámapedagógiával az idegennyelv-órákon. In: Katedra folyóirat, XXXI. évfolyam, 9. szám, 26. oldal.

Vizi Andrea (2018): Swamped in svompt, avagy elveszve az angol mondattanban. In: Katedra folyóirat, XXV. évfolyam, 7. szám, 26. oldal

Zolczer Péter (2018): „Most akkor hogyan ejtjük?“ Az angol nyelv kiejtésének útvesztői. In: Katedra folyóirat, XXV. évfolyam, 5. szám, 25. oldal

Zolczer Péter (2020): Nyelvtanulási készségfejlesztés (1. rész). Nyelvtan. In: Katedra folyóirat, XXVIII. évfolyam, 2. szám, 25. oldal

Zolczer Péter (2020): Nyelvtanulási készségfejlesztés (2. rész). Szókincs. In: Katedra folyóirat, XXVIII. évfolyam, 3. szám, 30. oldal

Zolczer Péter (2020): Nyelvtanulási készségfejlesztés (3. rész). Beszéd. In: Katedra folyóirat, XXVIII. évfolyam, 4. szám, 28. oldal

Zolczer Péter (2021): Nyelvtanulási készségfejlesztés (4. rész). Az olvasás. In: Katedra folyóirat, XXVIII. évfolyam, 5. szám, 30. oldal

Zolczer Péter (2021):  Nyelvtanulási készségfejlesztés (5. rész). Hallgatás. In: Katedra folyóirat, XXVIII. évfolyam, 6. szám, 25. oldal

Zolczer Péter (2021):  Nyelvtanulási készségfejlesztés (6. rész). Az írás. In: Katedra folyóirat, XXVIII. évfolyam, 7. szám, 27. oldal

Vissza a tartalomjegyzékre