Katedra folyóirat2025. március–április, XXXII. évfolyam, 7–8. szám, ISSN 2729-9066
A cikk letöltése PDF formátumban
Štefkovič Patasi Ágnes
A mentális egészség fontossága a katedrán innen és túl
Mindenik embernek a lelkében dal van
és a saját lelkét hallja minden dalban.
És akinek szép a lelkében az ének,
az hallja a mások énekét is szépnek.
(Babits Mihály: A vihar)
Vajon milyen az, ha az ember lelkében szép az ének? Tudunk-e a másik ember lelkével kapcsolódni, ha a sajátunkban az ének hamis? Úgy gondolom, Babits szavai bizonyos értelemben arról szólnak, hogy az, aki mentálisan jó kondícióban éli a mindennapjait, az embertársaihoz és magához is könnyebben megtalálja az utat. Szép a lelkében az ének.
Mit jelent a mentális egészség 2025-ben? Erre keresem a választ és a kapaszkodókat ebben a cikkben. A mentális egészség fogalma gyakran jelenik meg különböző beszélgetésekben, cikkekben, podcastokban, sőt 1992-től még a naptárban is helyet kapott: október 10-én ünnepeljük a világnapját. Ildomosnak tartom tehát a hivatalos meghatározást is megemlíteni, melyet a WHO, az Egészségügyi Világszervezet a következőképpen fogalmazott meg: „a mentális egészség a jóllét olyan foka, amelyen az egyén megvalósítja képességeit, meg tud küzdeni az élet mindennapos nehézségeivel, eredménnyel és gyümölcsözően képes dolgozni, valamint hozzá tud járulni saját közösségéhez.“ Ez magába foglalja az érzelmi, pszichológiai és társas jóllétet, befolyásolva, hogyan gondolkodunk, érzünk és cselekedünk a mindennapokban. A mentális egészség nem pusztán a mentális betegségek hiánya, hanem a pozitív fejlődés állapota.
Pedagógusként az ember szerepe túlmutat a tudás átadásán. A tanár növekedést biztosít, támogatást ad diákjainak, gondolkozásra inspirál, tükröt tart és felemel, ha épp arra van szükség. Ahhoz azonban, hogy ezt a nagy feladatot jól tudja ellátni, elengedhetetlen a mentális egészség fontosságának megértése – mind a sajátjáé, mind a diákjaié.
Egy 2019-es, az Education Support Partnership által az Egyesült Királyságban végzett felmérés szerint az oktatási szakemberek 72%-a stresszesnek érezte magát, míg 31%-uk mentális egészségi problémákról számolt be az azt megelőző évben. A pedagógusok jelentős stresszről számoltak be a munkaterhelés, a diákok viselkedése és az adminisztratív követelmények miatt. Itt felhívnám a figyelmet a dátumra, merthogy 2020 után a helyzet csak rosszabbodott. A COVID-19 járvány súlyosbította ezeket a kihívásokat. Egy 2021-ben közzétett tanulmány megállapította, hogy a tanárok a járvány idején nagyobb mentális egészségi problémákról számoltak be, mint más szakmák képviselői, különösen a távoktatást végzők, akik lényegesen magasabb szintű szorongást éltek át, mint azok, akik jelenléti formában tanítottak (arxiv.org). Egy másik kutatás rámutatott, hogy a tanárok szorongásos és depressziós tünetei jelentősen növekedtek 2020 márciusa és 2021 februárja között, ami a mentális egészség romlását mutatja a járvány alatt (eric.ed.gov). A tanulmány arra is kitér, hogy amint az iskolák visszatértek a személyes oktatáshoz, tapasztalható volt némi javulás, bár még mindig vannak kihívások, melyek a világjárvány maradványaiként maradtak fenn, a mentális egészség bizonyos részegységei javulni kezdtek (journals.sagepub.com).
Most nézzük meg a másik oldalt is, milyen mentális egészségről számolnak be a kutatások a diákok esetében. Az UNICEF nemzetközi kutatásai arról tájékoztatnak, hogy világszerte minden hetedik serdülőből egy szenved valamilyen mentális betegségben. Az öngyilkosság a 15–19 évesek körében a negyedik vezető halálozási ok globálisan, míg egyes régiókban, például Kelet-Európában és Nyugat-Európában, a második. A serdülők mentális problémáinak 40%-a szorongáshoz és depresszióhoz köthető. Bár konkrét és aktuális szlovákiai kutatási adatok egyelőre nincsenek napvilágon, a régióban tapasztalható tendenciák alapján feltételezhető, hogy a szlovákiai gyermekek és fiatalok is hasonló kihívásokkal néznek szembe a mentális egészség terén.
Ezen a ponton fontos, hogy megértsük, az élet mely aspektusaiban nyilvánul meg a mentális egészség jelenléte. Ha kulcsfontosságú életterületekre osztjuk, jobban megérthetjük a hatásait, és hatékonyabban kezelhetjük. Képzeljük el, hogy a következő témakörök téglaként rakódnak egymásra. Nem fontosabb az egyik a másiktól, ugyanolyan szerepük van, stabil és terhelhető működést biztosítanak az egyén számára, tekintet nélkül az életkorra, legyen szó egyaránt diákról vagy pedagógusról.
Szubjektív jólét
Az első téglánk a szubjektív jólét, amikor az egyén pozitívan értékeli életét és önmagát, és képes megküzdeni a mindennapi élet kihívásaival. Ebben benne van az érzelmek hatékony kezelése, az érzelmek felismerése, elfogadása, az azokkal való folyamatos munka. A tanárok gyakran szembesülnek stresszes helyzetekkel, például szoros határidőkkel vagy kihívást jelentő osztálytermi dinamikával. A szubjektív jóléthez fontos a reziliens személyiség. A reziliencia a nehézségekből való felépülés képessége. A motiváció állandó keresése, a reális célok kitűzése és a növekedési szemlélet elősegítik a reziliencia kialakulását.
Önismeret
A következő téglánk az önismeret. Azt utóbbi évek nagy témája az önismeret, és azt gondolom, ez egyben a legnagyobb érték is. A pszichológiai rendelők ajtajai kinyíltak a nyilvánosság előtt, önismereti könyvek, podcastok, tanfolyamok lepték el a piacot. Nem csoda hát, hogy a legnagyobb könyvesboltok top 10-es eladási listáin biztosan szerepel minimum egy, de inkább több, pszichológus által írt könyv. Úgy tűnik, az emberiséget még mindig foglalkoztatja a lélek működése, válaszokat és tanácsokat keresnek önmagukról. Azt gondolom, az önismeret valójában a kérdésekről szól. Ki vagyok én a tanári asztal mögött, és ki ül előttem a padban? Ki vagyok én, amikor elkerülöm a konfliktust a felettesemmel? Ki vagyok én, amikor nem tudok nemet mondani a munkatársamnak? Mit hozok magammal a primáris családomból? Az önismeret egyfajta folyamat, amelyben szép lassan lehámozzuk az egyes rétegeket, szerepeinket, pózainkat, megértve az alapvető működésünket, a tudattalan tartalmainkat és kapcsolati dinamikáinkat, amelyek emberré tesznek minket. A lehetőségek tárháza széles: egyéni pszichoterápiás folyamat, csoportterápia, művészetterápia, önsegítő csoportok. A COVID-19 járvány óta az egyes segítő szakemberek teret adnak az online üléseknek is.
Munkahelyi környezet
A soron következő építőelemünk, amely szintén a jó mentális egészséget szolgálja, a munkahelyi környezet, a munka–magánélet egyensúlyának a megtalálása, a kollegiális támogatás, a szakmai fejlődés. Az önismeret mellett, azt gondolom, az utóbbi évek következő nagy témája a közösség építése, a megtartó és támogató környezet megtapasztalása. Az erős kapcsolatok kiépítése a kollégákkal és a diákokkal közösségérzetet teremt. Az élmények megosztása, támogatás nyújtása és az eredmények megünneplése pozitív munkahelyi légkört teremt, amelyben jó együtt lenni. Az egészséges társas kapcsolatok alapvető fontosságúak a mentális egészség szempontjából. Érzelmi támogatást nyújtanak, csökkentik az elszigeteltség és elősegítik a tartozás érzését. A megfelelő családi háttér, a barátok, a közösség biztos alapot nyújtanak az érzelmek kifejezéséhez és a stressz kezeléséhez. A rendszeres kommunikáció és a közös tevékenységek, a gondoskodás másokról erősítik ezeket a kötelékeket. A tanár–diák kapcsolat meghatározó: ez generációk, életutak összetalálkozása, útkeresés egymáshoz. Egy jó tanár–diák kapcsolat nemcsak a diák mentális egészségét befolyásolja, hanem a tanárét is. Az empátia és megértés kimutatásával kialakított kapcsolat biztonságos környezetet teremt. Az aktív hallgatás és a nyílt kommunikáció arra ösztönzi a diákokat, hogy megosszák problémáikat. Az együttes növekedés, fejlődés növelheti a nemcsak diákok, hanem a pedagógusok rezilienciáját és érzelmi jóllétét is.
Fizikai egészség
Az elme és a test összekapcsolódik. A fizikai egészség, a testmozgás, a táplálkozás, az öngondoskodás és az alvás azok a téglák, amelyeket sokat hangoztat az orvostudomány. Temérdek cikk és könyv szól arról, hogyan étkezzünk, sportoljunk helyesen. Ezek közül méltatlanul keveset beszélünk az alvás fontosságáról. Egy átfogó amerikai kutatás kimutatta, hogy a megfelelő alvási szokások évekkel meghosszabbíthatják az életet. A kutatás szerint a kevés alvás súlyos betegségekhez és az élet hosszának drámai megrövidüléséhez vezethet. Az alvásunk érzékeny része a működésünknek, erről tanúskodik az az állítás is, hogy az alvásban megjelenő zavarok akár fél évvel korábban képesek előre jelezni a mentális egészség romlását. Elmondhatjuk, hogy az alvás úgy működik, akár egy vészcsengő, rögtön jelez, amint állapotrosszabbodást érzékel a működésünkben. Az agyat kihívások elé állító tevékenységek végzése és az egészséges életmód fenntartása, beleértve a megfelelő alvást, hozzájárulhat a demencia kockázatának csökkenéséhez. A megfelelő mennyiségű és minőségű alvás segít az agy regenerációjában, pozitívan hat a kognitív képességekre és a hangulatra, valamint az érzelmi egyensúlyra. Az alvás során a limbikus rendszer – az érzelmekért felelős agyi központ – regenerálódik, így a stresszhelyzetekre is jobban tudunk reagálni. Fontos, hogy sokat és sokszor beszéljünk a megfelelő alváshigiéniáról, nemcsak a diákok, hanem a pedagógusok esetében is. Fontos észben tartanunk, hogy a jó és minőséges alvás megalapozása már rögtön az ébredés után kezdődik.
Digitális és médiahatások
Nem véletlen, hogy az utolsó téglát, a digitális és médiahatások témakörét a megfelelő alvási szokások után említem meg. Mindannyiunk számára ismerős az éjjeli végtelen képernyő pörgetésének helyzete, amely jelentősen megzavarja az alvásciklust. Ebben a digitális korban a médiatartalom fogyasztása jelentősen befolyásolja a mentális egészséget. Nemcsak a képernyőidő mennyisége, hanem a tartalmak minősége is hatással van a mentális egészségre. A közösségi média egyrészt összeköt és tájékoztat, másrészt azonban összehasonlításhoz és szorongáshoz is vezethet. Digitális stressz – a szakirodalom erről a fenoménról számol be a digitális eszközök intenzív megjelenésével. Az intenzív közösségimédia-használat és a kimaradástól való szorongás, a FOMO (Fear of missing out) között is összefüggést találtak. Azok, akik jobban szoronganak a valamiről lemaradás és kimaradás érzése miatt, hajlamosabbak az étkezés, a munka vagy bármilyen elfoglaltságuk közben is pörgetni telefonjukat, és belépni a digitális közösségi térbe.
A felsoroltak a teljesség igénye nélkül kerültek papírra, és bizonyosan akad még jópár olyan tényező, amely pozitívan befolyásolja mentális egészségünket. Az új évszak, a tiszta lap új lehetőségeket ad, hogy közösen gondolkodjunk, hogy merjünk változtatni vagy legyen bátorságunk másokat változásra ösztönözni.
Megjegyzés: Az utóbbi hónapok történései után elengedhetetlen, hogy kiemeljük, a súlyos pszichés zavarok nemcsak a felnőttek, de a gyerekek körében is egyre megszaporodtak. Ebben a cikkben nem tértem ki a patológiai esetekre, hiszen a mentális és viselkedészavarok esetében a diagnózis felállítása nem pedagógusi és nem is pszichológusi kompetencia, hanem csakis pszichiátriai. Ám a tragédiák megelőzése érdekében kulcsfontosságú, hogy mindannyian éberek maradjunk!
Felhasznált irodalom
Babits Mihály: A vihar. In: Nyugat, 1911, 19. sz.
Url: https://epa.oszk.hu/00000/00022/00089/02766.htm
https://arxiv.org/abs/2109.01547?utm_source=chatgpt.com
https://eric.ed.gov/?id=EJ1360528&utm_source=chatgpt.com
https://journals.sagepub.com/doi/10.1177/21582440231217872?utm_source=chatgpt.com
https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/mental-health-strengthening-our-response