Katedra folyóirat2026. szeptember–október, XXXIV. évfolyam, 1–2. szám, ISSN 2729-9066
A cikk letöltése PDF formátumban
Kaposi Máté – Soponyai Dóra
Valós piaci szemlélet a középiskolában
Együttműködésben a marketing kurzuson
A Budapest School Középiskolában a második tanévét zárja az a marketing kurzus, amelyet az intézmény média szakos tanára és egy piacon aktívan dolgozó marketing szakember közösen vezet. Az alábbi cikk az ő együttműködésüket, módszertani tapasztalataikat és a jó gyakorlat részleteit mutatja be – néhol egységes, néhol teljesen eltérő nézőpontokból.
Dóra: Három tanévvel ezelőtt kezdtem el foglalkozni iskolánk ismertségének növelésével. Meggyőződésem volt, hogy a nálunk folyó pedagógiai-szakmai munka magas színvonalú és innovatív, ám azt tapasztaltam, hogy ez a külvilág számára nagyrészt láthatatlan marad. Első lépésben egy felnőtt csapattal kezdtünk el gondolkodni a népszerűsítés lehetőségeiről. Hamar világossá vált, hogy ehhez egyrészt komplex stratégiára van szükség, másrészt az érintett online felületek legaktívabb felhasználói és legjobb ismerői maguk a diákok.
Ezt követően egy fél éven át egy kis csapat lelkes végzőssel próbáltunk tartalmakat tervezni és előállítani. A tanév végére egyértelművé vált, hogy szükségünk lenne egy külsős szakértőre, akivel a stratégiai kérdéseket is átbeszélhetjük, és aki segít a diákok TikTok-videók iránti lelkesedését mederben tartani, miközben ezt a motivációt a nevelés és a tanulás szolgálatába állítjuk. Ekkor kerestem meg Kaposi Máté marketinges szakembert egy kötetlen szakmai beszélgetésre.
A találkozónk azonban hamarosan az eredetitől eltérő, új irányt vett. Gyorsan felismertem, hogy Máté naprakész és gyakorlatias tudása igazi inspiráció és kincsesbánya lehet a tanítványaim számára. Így a fókusz áthelyeződött arra, hogyan tudnánk a marketing alapjait órakeretben megismertetni a diákokkal. Vállaltam, hogy az iskolában rendszeres, kötelezően választható kurzusként meghirdetem a foglalkozást, Mátét pedig felkértem társoktatónak.
A tanórák felépítésében szabad kezet kaptunk, mi pedig választási lehetőséget biztosítottunk a tanulóknak abban, hogy milyen termék vagy cég marketingjével szeretnének mélyebben foglalkozni. Így születtek meg a fiktív diákvállalkozások és koncepciók, és elindult a közös munka, amely immár a második tanévét tapossa.
Forrás: A szerzők archívuma
Máté: Egy marketingmenedzser életében adódnak érdekes megkeresések. Volt szerencsém fesztiválokkal, induló, de országos ismertségű zenekarokkal is dolgozni, barber shoppal, étteremmel, szórakozóhelyekkel – egy iskola marketing folyamatainak felállítása viszont egészen újfajta kihívás volt nekem is. Pontosan ezért motivált kifejezetten, amikor Dóra felkért a Budapest School marketing folyamatainak optimalizására: egy olyan világba áshattam bele magamat, mely előtte teljesen ismeretlen volt számomra. A találkozónkról, mely egy „egyszerű” tanácsadásnak, igényfelmérésnek indult, már úgy álltunk fel, hogy szeptembertől közösen tartjuk az iskola marketing tanóráját. Ekkor, mivel előzetes tanári tapasztalattal nem rendelkeztem, egyetlen dologhoz tudtam visszanyúlni inspirációként: a hollandiai Avans University of Applied Sciences egyetemen szerzett startup management tanulmányaimhoz.
Az Avans egyetem módszere lenyűgöző, maradandó élményt adott nekem Erasmus tanulmányaim alatt, mely teljesen eltért azoktól a metódusoktól, melyeket a hazai felsőoktatásban tapasztaltam korábban. A féléves képzést egyetlen ernyőprojekt alá rendezték be: a diákok végig a közös projektjükön, a saját startupjukon dolgoztak, az angol szaknyelvi óráktól elkezdve a pénzügyi ismereteken keresztül a marketingig. A különböző tanórák tökéletesen össze voltak hangolva a startup projektek haladásával, illetve folyamatosan a félév végi nagy prezentációra, másnéven pitch-re készítették elő a hallgatókat, melyet holland befektetési bankároknak tarthattunk meg.
Ezt a módszert szerettük volna Dórával a BPS rendszerébe is implementálni. Az egész éves projekt tulajdonképpen egy platformot ad ahhoz, hogy a diákok minden órán motiváltak legyenek az egyes készségek elsajátításában, eszközök megismerésében.
1. lépés: Szerződjünk!
A legelső órákon arra kértük a diákokat, hogy alakítsanak csapatokat, a tagok pedig kössenek egymással írásos szerződést a közös munkára nézve. Arra biztattuk őket, hogy olyan pontokat fogalmazzanak meg, amelyek meghatározzák a hatékony együttműködés kereteit, és vitás kérdések esetén hivatkozási alapként szolgálhatnak. Mi csupán a dokumentum minimális formai követelményeit adtuk meg; nyilvánvalóvá tettük számukra, hogy a szabályok betartása és betartatása az ő felelősségük.
A megállapodások és szerződések kötése egyébként sem idegen a Budapest School (BPS) szellemiségétől. A hozzánk járó diákokkal és családjaikkal rendszeresen leülünk, hogy átbeszéljük a tanuló rövid és hosszú távú céljait, lehetőségeit és erőforrásait. A diák ilyenkor vállalásokat tesz, a szülők és a mentor pedig meghatározzák, miben nyújtanak támogatást – mindezt egy úgynevezett hármas szerződésben rögzítjük. A vállalások határidejének lejárta után közösen értékeljük a folyamatot, ami kiválóan követhetővé teszi a tanulók egyéni fejlődését.
Emellett, ha konfliktus adódik, a középiskolában az intézmény bármely polgárának lehetősége van alternatív vitarendezést kérnie. A tisztázó, mediációs beszélgetések és resztoratív körök végén elhangzottakat, valamint a felek kötelezettségvállalásait szintén írásban rögzítjük.
A marketingórákon kötött szerződések célja a csoportmunka tiszta kereteinek megteremtése volt. A diákok először furcsállták, hogy a felelősség teljesen az ő kezükbe került. Végigmentünk a „mindent szabad” kezdeti örömén, az elbizonytalanodáson, majd eljutottunk a partneri együttműködés alapjainak tudatos átgondolásáig. Diákjainknak át kellett gondolniuk saját és csapattársaik erősségeit, saját vállalásaikat. Ez volt a kurzus legelső és legfontosabb leckéje a résztvevők számára: a csapat tagjai együtt nyernek vagy együtt buknak el.
Máté: A szerződés gondolatát a BPS szokásain kívül a holland tapasztalatok inspirálták: itt már a legelső órán tudatosították a hallgatókkal, hogy csak egymásban bízhatnak — a projektek megvalósítása, a jó, de a rossz értékelés is közös felelősség, mely alól nem bújhat ki a csapat egyetlen tagja sem. Két tanév tapasztalatából pedig egyértelműen látszik, hogy a módszer működik: azok a diákjaink, akik másodjára csinálták végig velünk a projektet, a mai napig hivatkoznak a legelső szerződésük pontjaira.
2. lépés: Termékek, cégek, ötletek (Dóra és Máté)
A tanév során a diákok megismerték a marketing alapfogalmait. A csapatok saját termékeket fejlesztettek, amelyek mentén gyakorolhatták a piacelemzést, a persona-alkotást és a versenytársak vizsgálatát. Megalkották márkáik nevét, logóját, szlogenjét, arculatát és egyedi jellemzőit. Modelleztük a márkaépítést a közösségi média felületein, az online kampányok kialakítását és a márkához illeszkedő weboldalak felépítését is.
A gyakorlatiasság jegyében a tanulóknak élő sajtótájékoztatót kellett tartaniuk egy-egy szimulált probléma vagy a terméküket érő negatív komment kapcsán, így közvetlen tapasztalatot szereztek a válságkommunikáció kihívásairól és a média befolyásoló erejéről.
Gyorsan kiderült, hogy mindegyik csoport rendkívül kreatív ötletekkel rendelkezik. Így született meg a LA Montagna exkluzív ruhamárka, vagy éppen a Foundy, amely a csomagjukat elveszítő, vagy nem megfelelő szállást kapó utazóknak nyújt segítséget egy applikáción keresztül. Egy másik csoport a mindennapi jelenlétet és mentális egészséget támogató Slowly alkalmazással reflektált a saját korosztályát érintő kihívásokra.
A diákok minimum 3 havonta pitchelik az ötleteiket, az ehhez készített prezentációkból készültek az alábbi képernyőképek.
Forrás: A szerzők archívuma
Pedagógusként rendkívül izgalmas volt látni, ahogyan a csapatok a kortársaik és a saját életük legégetőbb problémáira keresték a válaszokat a tanórákon. Az iskola saját marketingjének tervezését végül teljesen elengedtük: a program igen rövid idő alatt önálló, komplex kurzussá fejlődött.
3. lépés: megvalósítás (Máté)
A két évvel ezelőtt meghozott szakmai döntésünket, mellyel a projektek tényleges megvalósulását a gyerekek kezébe adtuk, hétről hétre hálálják meg lenyűgöző, kreatív outputok beadásával. A csapatok, miután megízlelik a gyakorlati munka örömét, sokszor professzionális, ügynökségi szinten is elismerésre méltó kreatív ötleteket, kampányokat mutatnak be nekünk. Ezt a szintet nagyjából másfél, két hónap után látjuk először: ennyi időre van szükségük ahhoz, hogy megismerjék a marketinges eszközpark alapvető mechanizmusait, illetve az általunk támasztott standardot is magukévá tegyék.
A friss elméleti, gyakorlati tudással, illetve teljes alkotói szabadsággal felvértezett csapatok egészen meglepően magas minőségű projekteket mutatnak be hétről hétre. Igaz ez az általuk elkészített brandekre, arculatokra, majd később a weboldalakra is. A tanórák során kifejezett figyelmet fordítunk rá, hogy minden esetben a legfrissebb, legaktuálisabb eszközökkel dolgozzanak, így természetesen nagy hangsúlyt fektettünk az ingyenesen elérhető AI eszközökre, ezeknek az etikus, egyben praktikus használatára.
Természetesen megélünk hullámvölgyeket, vannak kétségek és megtorpanások. Minden diákcsapatban és bennünk is felmerültek kérdőjelek: milyen erős és ugyanakkor mennyire szabad keretek azok, amik a diákok számára a leginkább támogatni tudják a kiteljesedést? Végül itt is a munkaerőpiaci modell hozott eredményt: van egy tanárok által felépített projektmenetrend mérföldkövekkel. És ezek között az állomások között szabad a csapatok mozgástere.
Miközben természetesen nagyon fontos, hogy milyen munkákat adnak be a csapatok, ennél is sokkal hangsúlyosabb kérdés, hogy emberileg honnan, hová jutnak el a tanév során. Júniusi reflexióik során, melyben kifejezetten kértük őket, hogy őszinte, kritikus véleményt formáljanak a tanóráról, örömmel láttuk, hogy az egyes technikai eszközök ismerete mellett főleg a soft skillek fejlődését emelték ki a tanulók. Visszatérő pozitívum volt a prezentációs képesség, a magabiztosság fejlődése, a csoportmunkában való elmélyülés, a feladatok képesség, tudás szerinti megfelelő felosztása, illetve a munkaszervezésben való előrelépés. És bár az AI eszközök hónapról hónapra folyamatosan fejlődnek, változnak, ezt a progressziót egyetlen szoftverfrissítés sem írja felül.
Reflexiók és módszertani tanulságok pedagógusi oldalról
Dóra: Ez a folyamat a diákoknak és nekem is rengeteg tanulási lehetőséget biztosított. Máté naprakész szaktudása, piaci szemlélete és szakmai működése hitelesen modellezi a munka világát az iskolai falak között. Az órák emellett nekem is alkalmat adtak arra, hogy elméletben és gyakorlatban egyaránt elmélyítsem marketing ismereteimet. Ráadásul számos ötletet, technikai fogást éppen a diákok mutattak be a kurzus többi résztvevőjének, így a tanároknak is. Ezen az órán valóban mindenki tanult.
A kurzus kiváló lehetőséget teremt arra, hogy ötvözzük a különböző szakterületek tudásanyagát. Egyszerre több nézőpontból tudunk beszélni a kampányokról, a mesterséges intelligenciáról (AI) vagy éppen a közösségi felületekről – egyszerre láttatva azokat marketingeszközként és a média működési jelenségeként.
Meggyőződésem, hogy az iskola kiemelt feladata az olyan készségek (soft skills) fejlesztése, mint a csapatban való együttműködés vagy a projektalapú gondolkodás. A való világból átemelt, és a valós piac kritériumai alapján értékelt feladatok hitelesen jelzik vissza a diákoknak, hogy ezek a képességek miért bírnak kulcsfontossággal a jövőjük szempontjából.
Kurzusvezetőként felemelő élmény volt látni, milyen alkotóvágy, kreativitás és merész ötletelés jellemezte a diákok projektfejlesztéseit. Irigylésre méltó volt látni, mennyire bátran nyúlnak diákok az felvetett feladatokhoz (a szociálismédia-felületek kezelésétől a kreatív mémek gyártásán át a válságkommunikációig).
A kurzus végi visszajelzések során az egyik diák kiemelte: a folyamat legnagyobb tanulsága az volt számára, hogy nem kell azonnal tökéleteset alkotni, hiszen a társak konstruktív visszajelzései utólag is formálják a munkát. Ez a megközelítés érezhetően segített neki leküzdeni a nyilvános szerepléstől, prezentációktól való félelmeit, miközben ki tudta aknázni a benne rejlő kreativitást. Bár a kettős óravezetés (team-teaching) sok esetben luxusnak tűnhet az iskolai rendszerben, egy piaci szakemberrel való közös munka mind szakmai ismeretekben, mind csoportdinamikában és kreativitásban hatalmas többletet ad a tanóra vezetőinek és résztvevőinek. Ahogy ez történt a mi esetünkben is.
Reflexiók és módszertani tanulságok szakemberi oldalról
Máté: A tanári pozícióban való elhelyezkedés egy elképesztően kalandos, izgalmas utazás volt számomra, mely rendkívül sokat tanított a saját szakmámról, felelősségről, végsősoron saját magamról is. Az órákra való felkészülés hétről hétre „rákényszerített”, hogy megismerkedjek az aktualitásokkal, a szakmám újdonságaival, mert bár a napi szintű munkák során hajlamos lehet megszokásból dolgozni minden szakember, a gyerekek előtt nem engedhettem meg magamnak, hogy ne készüljek fel minden egyes órára. Ez a folyamatos készülés, illetve a tanulókkal való közös ötletelés, gondolkodás nagyon sok inspirációval szolgált az iskolán kívüli projektjeim során is.
Dóra nélkül természetesen erre nem lett volna lehetőségem: sokszor ő fordítja a mai napig a gondolataimat a diákok felé, hídként áll köztem és a tanulók között. Pontosan ez a közös nyelv, illetve a megfelelő tempó kialakítása okozta a legnagyobb kihívást számomra, ennek a megfelelő egyengetésében Dórának nagyon sokat köszönhetek.
Marketinges szakemberként, egyszerre tanárként nem nagyon érhet annál nagyobb öröm, amikor a diákjaink a tanév után marketinges, kommunikációs szakirányt választanak egyetemi tanulmányaiknak, sőt, több tanulónk aktív, piaci megbízásokat kapott már az év során. A gyerekek agilis hozzáállása, tehetsége, kreativitása elképesztően motiváló a mindennapokban, ők talán nem is sejtik, hogy a velük történő közös munka során legalább annyit tanulunk mi is, mint ők.