2026. szeptember–október, XXXIV. évfolyam, 1–2. szám, ISSN 2729-9066

A cikk letöltése PDF formátumban

 
Libárdi Péter
Egykori hallgatóból vendégoktató – Visszatekintés a nyitrai magyar pedagógusképzés 65 éves jubileumán

 

A nyitrai magyar pedagógusképzés folyamatának mozaikjai 

A nyitrai magyar pedagógusképzés 1960-ban vette kezdetét, így az intézmény 2026 májusában ünnepelte fennállásának 65. évfordulóját. Az eltelt hat évtized a szlovákiai magyarság megmaradásának, a nemzetiségi iskolaügynek és az értelmiség nevelésének az egyik legfontosabb sarokkövévé tette a nyitrai képzőhelyet. A küldetés a felvidéki alap- és középiskolákon történő anyanyelvi oktatás biztosítása volt. 

A képzés 1960 szeptemberében 29 oktatóval és 212 hallgatóval indult el az akkori Nyitrai Pedagógiai Intézetben (később Pedagógiai Főiskola), válaszul a szlovákiai magyar alap- és középiskolák égető tanárhiányára. A hallgatók egy része a képzés első évfolyamát még Pozsonyban végezte, a többiek már az új oktatóhelyre kaptak felvételt. Az első dékán Jozef Pastier volt, aki nagy odafigyeléssel adott teret a magyar tanító- és tanárképzésnek, aminek hatására 5-6 év alatt kiépült a teljes Magyar Tagozat. Ekkor már 60-65 tanár oktatott magyar nyelven. Az 1962/63-as tanévben a nappali hallgatók száma elérte a 661-et. Nyitrán az első 24 tanító szakos hallgató 1962-ben végzett. 1963-ban pedig az első 142 tanár szakos hallgató vehette át oklevelét, s tovább folyt a tanító szakos képzés is. Nyitrán, az 1964-től Pedagógiai Karrá átnevezett főiskolán, egészen 1974-ig folyamatosan, a magyar iskolák igényeinek megfelelő számban és szakpárosításokban képeztek alapiskolai tanítókat és tanárokat. A végzős hallgatók száma 1969-ig átlagban 140 körül mozgott. A hetvenes években viszont már a magyar tagozaton átlagban 80, a nyolcvanas években (az ún. normalizáció, konszolidáció időszakában) pedig már csak 30 körül volt a végzős hallgatók száma (László–Bárczi–Komzsík, 2015). Ezt követően csupán az alsó tagozatos tanítói szakon volt folyamatos a magyar nyelvű képzés, alacsony, 20-25 körüli hallgatói számmal. 1981-től 1990-ig a magyar tagozaton mindössze 71 hallgató szerzett diplomát tanári szakon. 

1989 után újra teret kap a magyar pedagógusképzés Nyitrán, a felvett hallgatók száma évről évre gyarapodott. Átalakul a Nyitrai Pedagógiai Kar, 1992-ben a Nyitrai Pedagógiai Főiskolává válik három főiskolai kart működtetve. Újabb nehézségek következtek, amelyek a magyar nyelvű oktatás és vizsgáztatás visszaszorítását célozták meg. 1999 tavaszán azonban mégis megalakulhatott a Magyar Szekció, ami 40 év óta először biztosította jogilag a teljes körű magyar pedagógusképzés létét. 

Az intézmény 1997-ben egyetemi rangot kapott Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem néven, 2003-ban pedig a magyar pedagógusképzést magába foglaló Közép-európai Tanulmányok Kara, melynek első dékánja László Béla professzor lett. Három intézet (Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet, Pedagógusképző Intézet, Közép-európai Nyelvek és Kultúrák Intézete) és egy tanszék (Idegenforgalmi Tanszék) tartozik szervezeti keretébe, jelenlegi dékánja Dr. Szekeres László. Az alapító okirat értelmében a kar az alapítást követően bakkalaureátusi szinten a hungarológia, míg mesterképzésben a közismereti tárgyak tanári szakán és a magyar nyelvű tanítóképzés területén végez oktatói tevékenységet. A kar küldetéseként kibővített képzési spektrummal a magyar nyelvű tanító- és tanárképzést, illetve a kultúra, a művészet, a közigazgatás, a szolgáltatások és a szociális ellátás különböző területein való szakemberek képzését fogalmazza meg, reagálva ezzel a munkaerőpiac változó igényeire. Ilyen az óvodapedagógia, ami iránt az elmúlt 20 évben mutatkozott igény, továbbá a kurrikuláris reform kapcsán most már lehetséges tanári tanulmányi programok indítása műveltségi területek szerint is. Ezek közül az egyik akkreditált képzés a nyelv és a kommunikáció műveltségi területére vonatkozik. A hallgatók a magyar, szlovák és angol nyelv oktatására készülhetnek fel. A közeljövő tervei között szerepel hasonló programok indítása más műveltségi területeken, ilyen többek között az ember és a természet, ahol a kémia, biológia és a fizika integrált oktatása kerül a fókuszba. A matematika és információs tudományok műveltségi területen belül a két tárgy integrált oktatása a cél. 

A nyitrai magyar pedagógusképzésnek rangja és nagy hagyománya van Szlovákia egyetemei között. Hatodik legnagyobb felsőfokú oktatási intézményben működő egyetemi karként tartják számon, és a második legnagyobb egyetemi város tudományos környezetét gazdagítja. Fennállása során 6000-nél is több magyar pedagógust nevelt ki, akik folyamatosan biztosították és biztosítják ma is a szlovákiai magyar iskolahálózat működését, a magyar gyerekek művelődését, identitásuk alakulását, fejlődését, hiszen mintául szolgálnak előttük. László Béla tanár úr 2005-ben leírt gondolatai az egyetemi oktatás lényegéről ma is helytállók: „Az egyetem tudományos tanításának színvonalát egyedül tanárainak egyénisége adja meg. Az egyetemi oktatás kérdése ezért mindenekelőtt személyes kérdés. Az új technológiák erőszakos betörése hosszú távon éppen az ilyen tanítást szoríthatja perifériára, éppen a gondolkodás önállóságát korlátozhatja. A gondolkodásban önállóságot csak olyan tanár tanítása adhat, aki maga is állandóan gondolkodik.” (László, 2005). És mindennek alapja az anyanyelv, ami nem csupán kommunikációs eszköz, hanem a közösségi emlékezet alapja is. Anyanyelvünkön nevezzük meg a világot, ezen keresztül értelmezzük tapasztalatainkat, és ezen a nyelven kötődünk legmélyebben családunkhoz, kultúránkhoz és hagyományainkhoz. A kisebbségi magyar közösségek számára az anyanyelv megőrzése különös jelentőséggel bír: nemcsak kulturális örökséget hordoz, hanem a megmaradás és az önazonosság egyik legfontosabb pillére is. A kisebbségi létben a magyar nyelv használata egyszerre természetes mindennapi szükséglet és tudatos értékvállalás. Ezért a magyar nyelvű oktatás, különösen a pedagógusképzés, nem pusztán szakmai feladatot teljesít, hanem közösségmegtartó küldetést is betölt, aminek állandó letéteményese a nyitrai magyar pedagógusképzés. 

Tiszteletteljes emlékezés 

Hatvanöt év nem csupán egy intézmény történetében jelent mérföldkövet, hanem egy közösség életében is. A nyitrai magyar pedagógusképzés jubileuma alkalmat ad arra, hogy tisztelettel emlékezzünk mindazokra, akik munkájukkal, tudásukkal és hivatástudatukkal hozzájárultak e műhely fennmaradásához és fejlődéséhez. Az ünnepség egyszerre szólt a múltról, a jelenről és a jövőről: azokról az értékekről, amelyek nemzedékeket formáltak, és azokról a fiatalokról, akik továbbviszik az anyanyelvi oktatás és a magyar pedagógusképzés ügyét. 

A nyitrai magyar pedagógusképzés 65. évfordulója alkalmából 2026. május 6-án tartották a nyitrai Megyeháza koncerttermében a Közép-európai Tanulmányok Kara szervezésben. Az eseményen egykori és jelenlegi oktatók, hallgatók, valamint hazai és külföldi partnerintézmények képviselői vettek részt, köztük a kar valamennyi dékánja, a már említett László Béla (alapító dékán: 2004–2008), Komzsík Attila (2008–2016), Bárczi Zsófia (2016–2024) jelen volt. Szekeres László jelenlegi dékán úr ünnepi beszédében kiemelte: „A 65 év nem lezárt fejezet, hanem élő hagyomány”. Hangsúlyozta, hogy az intézmény története a szakmai elkötelezettség és a kitartó szolgálat története. A magas színvonalú oktatás mellett fontos tényező a hallgatók kulturális és szabadidős tevékenységének minőségi megvalósulása. Ennek egyik, a kezdetektől működő alapvető szegmense a Juhász Gyula Ifjúsági Klub (Jugyik), amely diákklub szervezésében a programok magyar nyelven zajlanak, amivel Nyitrán egy magyar szigetet képezünk“ – nyilatkozta egy interjúban dékán úr (Vataščin, 2026). 

Az ünnepélyen Libor Vozár rektor úr is köszöntötte a megjelenteket, aki beszédében utalt arra, hogy a magyar nyelvű képzés sajátosan bővíti az egyetem képzési portfólióját, s elismerően nyilatkozott a kar oktatási színvonaláról. 

Az ünnepi megemlékezést Józsa Mónika karnagy vezetésével a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Magyar Kórusának, szólistáinak és a Varga Imre vezette Gímesi Alapiskola Gyermekkarának ünnepi hangversenye követte, amely méltó művészi lezárását adta a jubileumi alkalomnak. 

Szakmai kapcsolatok és intézményi együttműködés 

A szerző tanulmányait 1988 és 1992 között a tanító szakon (akkori nevén Pedagógiai Fakultás), majd 1992 és 1997 között a Konstantin Filozófus Egyetem Humán Tudományok Karának magyar nyelv és irodalom szakos tanárképzésében folytatta. A budapesti Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemeskürty István Tanárképző Kara Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének oktatójaként az Erasmus+ Oktatói Mobilitás program keretében 2026. április 4–8. között vendégoktatói tevékenységet folytatott a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetében Bauko János intézetvezető meghívására. 

A mobilitás során Hol laknak a szavak? – A mentális lexikon nyomában címmel interaktív előadás hangzott el a pszicholingvisztika témakörében. Az előadás a mentális lexikon szerveződésének és működésének kérdéseit járta körül, különös tekintettel a szóelőhívási folyamatokra, a szóasszociációkra és a beszédprodukció során megfigyelhető megakadásjelenségekre. A hallgatók szóasszociációs, valamint megakadásjelenségeket felismerő és értelmező feladatokban vettek részt, amelyek lehetőséget biztosítottak a pszicholingvisztikai ismeretek gyakorlati alkalmazására és a nyelvi folyamatok empirikus megközelítésének szemléltetésére. Az interaktív módszerek alkalmazása elősegítette a hallgatók aktív bevonását és a témakör közös feldolgozását. 

A mobilitás elsődleges célja a szakmai tapasztalatcsere, a tanárképzésben alkalmazott oktatási módszerek összevetése, valamint a pszicholingvisztikai és anyanyelv-pedagógiai ismeretek oktatásának intézményi gyakorlatainak megismerése volt. A szakmai program keretében lehetőség nyílt a Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet oktatóival folytatott konzultációkra, amelyek a nyelvészeti kutatások, az oktatásmódszertan és a lehetséges együttműködési irányok kérdéseit érintették. 

Az Erasmus+ oktatói mobilitás hozzájárult a két intézmény közötti szakmai kapcsolatok erősítéséhez, valamint a jövőbeni oktatási és kutatási együttműködések előkészítéséhez. Az ilyen programok kedvező keretet biztosítanak a jó gyakorlatok megosztására, közös kutatások és publikációk előkészítésére, továbbá a hallgatói és oktatói mobilitás ösztönzésére. 

A mobilitási program időszaka egybeesett a nyitrai magyar pedagógusképzés fennállásának 65. évfordulója alkalmából rendezett ünnepséggel. Az esemény alkalmat teremtett a magyar nyelvű pedagógusképzés hagyományainak és fejlődési irányainak áttekintésére, valamint a korábbi és jelenlegi oktatókkal folytatott szakmai eszmecserére, amely tovább erősítette az intézmények közötti szakmai kapcsolatrendszert.

 

1. kép: A Közép-európai Tanulmányok Kara épületének bejárata  
 

2. kép: Szekeres László dékán úr beszéde az ünnepségen  

Felhasznált irodalom 

Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem – honlap: webmaster​@ukf​.sk (Letöltés ideje: 2026. április 19. 

László Béla – Bárczi Zsófia – Komzsík Attila (2015): A nyitrai magyar pedagógusképzés ötvenöt éve (1960–2015). Debrecen, Debreceni Szemle, 2015/2. 

László Béla (2005): Ünnepi beszéd, amely a nyitrai magyar pedagógusképzés 45. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen hangzott el. In: Nagy Gusztáv (szerk.): A nyitrai magyar pedagógusképzés negyvenöt éve, oktatók és az intézményben végzett hallgatók névsora 1960-2005., Prešov, Vydavatelstvo Michala Vaška, 1–15. 

Vataščin Péter (2026): „Nyitrán egy magyar szigetet képezünk“ – Szekeres László dékánnal beszélgettünk. www​.ujszo​.com (Letöltés ideje: 2026. április 11.)

 

Vissza a tartalomjegyzékre