Katedra folyóirat2026. november–december, XXXIV. évfolyam, 3–4. szám, ISSN 2729-9066
A cikk letöltése PDF formátumban
Raátz Judit
Mesterséges intelligencia az oktatásban
Az elmúlt hetekben az eddigieknél is nagyobb figyelmet kapott a mesterséges intelligencia. Számtalan podcastban, YouTube videóban hallgathatunk beszélgetéseket szakemberekkel, akik azt elemzik, hogy mi várhat ránk, hova fejlődhet a mesterséges intelligencia, mennyire teszi kiszolgáltatottá az emberiséget, milyen veszélyeket rejthet rohamos fejlődése, változása. Szegedy Balázs elméleti matematikus, MI-kutató Friderikusz Sándor podcastjában (Web 1) arról beszélt, hogy az MI annyira rohamosan fejlődik, hogy a matematika területén januárban még csak egyetemista versenyfeladatokat volt képes megoldani, kilenc hónappal később már a kutatóprofesszorok nagy problémáit oldja meg. Többen szólnak arról is, hogy lehet-e szerepe a MI-nek, ha igen, akkor milyen az oktatásban. Kell-e, szabad-e a gyerekeknek használnia a MI-t?
Az, hogy a MI az oktatás területén is nagy kihívás, nagy kérdés, mi sem bizonyítja jobban, hogy a témával kapcsolatban egyre több könyv, internetes oldal, Facebook-csoport foglalkozik. Hazánkban az oktatási tárca javaslata alapján a digitális eszközök használatát már hatéves kortól el kellene kezdeni (Web 2). Ez az elképzelés éppen ellentétes azzal az állásponttal, amely Európa több országában és az USA-ban megfogalmazódott, hogy a digitális eszközöket, az AI használatát vissza kell szorítani az ifjúság körében. Az, hogy milyen hatással vannak a gyerekekre, a gondolkodásukra, a személyiségükre a digitális eszközök, illetve a különféle digitális felületek használata, szintén központi kérdés lett. Erről naponta jelennek meg tanulmányok, különböző tudományterületek neves szakemberei elemzik ezek hatásait, illetve emelik fel hangjukat a gyerekeknek a digitális világba történő túl korai bevezetése ellen. Hiszen ezeknek az eszközöknek a túl korai használata jóval több kárt okozhat, mint amennyi haszon remélhető tőlük. A cikknek nem célja ennek a jelenségnek a bemutatása, részletes tárgyalása, de az, aki erről hiteles adatokat, információkat szeretne olvasni, azoknak javasoljuk az alábbi könyveket (Hari 2022, Szász 2026), illetve néhány podcastot, amelyek erről a témáról szólnak (Web 3).
Forrás: Nagy Fanni archívuma
Ugyanakkor a MI itt van, mindennapjainkat meghatározza, egyre többen napi szinten használjuk. Ma már számos olyan magyar és nemzetközi oldal létezik, amelyek kifejezetten az iskolai oktatásban a pedagógus munkáját hivatottak segíteni. Sőt több tudományos kutatás, cikk vizsgálja azt is, hogy mi a pedagógusok véleménye az új technikáról, ők használják-e, ha igen mire és hogyan. Míg a magyar tanulmányok között csupán néhány található, amely ezzel a témával foglalkozik, addig a nemzetközi szakirodalomban rengeteg írás foglalkozik ezzel a témával. A magyar tanulmányok közül kettőt emelünk ki. Az egyik 2023-ban jelent meg (Batizné-Jakab, 2023). A szerzők többféle alkalmazási módját mutatják be a MI-nek, így példákat adnak a szöveggenerálásban, a feladatalkotás és a multimédiás tervezésben való használatára, valamint arra, hogy miben segítheti a tanár munkáját. Ugyanakkor a cikk kitér a MI használatának korlátaira, etikai kérdéseire is.
A másik tanulmány a Magyar Pedagógia legfrissebb számában olvasható (Pálinkás-Magyar, 2026, 161–181). A kutatók 180 hazai pedagógus körében vizsgálták a mesterséges intelligencia oktatási integrációját, felmérve a tanári attitűdöket, digitális kompetenciákat és a fejlesztési igényeket. Az eredmények alapján a szerzők három pedagógusprofilt – rezisztenseket, fejlődni vágyókat és innovátorokat – azonosítottak. A sikeres osztálytermi adaptációhoz a kutatás szerint több segítségre, differenciált szakmai továbbképzésekre és az intézményi infrastruktúra fejlesztésére lenne szükség.
Érdemes megemlíteni a National Literacy Trust szervezetnek a szintén nagyon friss, angol nyelvű összefoglaló kutatási jelentését (Web 4). Oldalukon több kutatási jelentés mellett olvasható a MI használatáról szóló felmérés, amelyet a diákok, a szülők és a tanárok körében végeztek 2026-ban. A kutatás alapján a szerzők megállapították, hogy a MI mára a fiatalok és a tanárok mintegy 80%-ának mindennapi eszközévé vált, miközben az otthoni, családi használat is jelentősen elterjedt. Bár a diákok egy része egyre tudatosabban, forráskritikával és gondolkodásának kiegészítéseként használja a MI-t, azonban egy tartós, 24%-os réteg mindenféle kritika nélkül használja azt a házi feladatoknál. Az új technika gyors terjedésével párhuzamosan erősen megugrott a tanárok aggodalma (60,1% tart a használatától), mivel féltik a diákok önálló gondolkodását, valamint a szövegalkotási és szövegértési képességeiket. Bár a szülők és a diákok is elvárják, hogy az iskolákban tanítsák meg a kritikus digitális írástudást, a pedagógusok mindössze harmada részesült MI-képzésben, így a tanárok úgy érzik, hogy nem rendelkeznek megfelelő ismeretekkel, szakértelemmel a témában. A tanárok körében végzett felméréséből az is kiderül, hogy ők mire használják a MI-t. Leginkább óratervezésre, feladatlapok/kvízek készítésére (73,2%), valamint iskolai adminisztrációra (46,3%). A diákok fogalmazásainak értékelésére a válaszadók közül csupán 9,1% veszi igénybe a MI segítségét. Ezt az alkalmazást a legtöbb tanár elutasítja, véleményük szerint a MI használata csorbítaná, szűkítené a szakmai döntéshozatalukat (Picton- Lebsie – Clark 2026).
Forrás: Nagy Fanni archívuma
A bemutatott irodalmak és a tanári felmérések alapján két célunk van: az egyik, hogy adjunk néhány ötletet a MI használatához, amelyek segíthetik, megkönnyíthetik az órákra való készülést. Természetesen ezek ötletek, javaslatok, és bármilyen produktumot is állíttatunk elő a MI segítségével, azt minden esetben ellenőrizni kell. A másik célunk az, hogy ezzel a gondolatébresztő írással elindítsunk egy párbeszédet, ötletelést arról, hogy mire is használható az oktatásban, az órákra való készülésben, a pedagógusi munka szervezésében a mesterséges intelligencia. Ezért várjuk írásaikat, saját ötleteiket, jó gyakorlataikat a katedra.szerkesztoseg @gmail.com címen.
El is kezdjük az ötleteket! A magyar és idegen nyelv tanításához használhatjuk szövegek alkotására: lehet pl. egy adott szöveget többféle stílusban megírattatni. De írhat nekünk verset egy adott témáról, vagy akár bármilyen műfajban egy megadott témájú, stílusú szöveget.
Képes egy hosszabb szöveget lerövidíteni vagy éppen bővíteni.
Kérhetünk különböző fogalmazásokhoz címötleteket, vagy egy címhez tartozó bevezetés vagy befejezés megírását. Egy adott című szövegalkotáshoz képes kulcsszavakat adni.
A MI kiválóan alkalmas a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok támogatására. A nehéz, túl hosszú szövegeket lehet vele rövidíteni, akár a tanulást segítő vázlatot íratni vele.
Képes a diákok életkorához és a szöveg nehézségéhez igazítva többféle szövegértési feladattípust készíteni a megadott korosztály szintjén, bármilyen tantárgyi leckéhez, szöveghez.
1. Zárt végű (objektív) feladatok
- Igaz-Hamis állítások: Ahol a hamis állításoknál azt is meg kell indokolni vagy javítani, hogy miért nem igaz.
- Feleletválasztós kérdések (Teszt): Egy kérdésre 3-4 lehetséges válasz (A, B, C, D megadásával).
- Párosítás: Fogalmak és a hozzájuk tartozó magyarázatok, vagy események és évszámok összekötése.
2. Szövegkiegészítés és vázlatkészítés
- Hiányos szöveg (lyukas szöveg): A lecke tömör összefoglalójából kihagyja a kulcsszavakat, amelyeket a diákoknak emlékezetből vagy a megadott szószedetből kell behelyettesíteniük.
- Vázlatpontok sorba rendezése: A lecke eseményeit vagy logikai lépéseit összekeveri, és a diákoknak kell számozással helyreállítaniuk a helyes sorrendet.
3. Nyitott, gondolkodtató feladatok
- Lényegkiemelő kérdések: Olyan kérdések, amelyekre a választ pontosan ki lehet keresni a szövegből.
- „Miért” és következtető kérdések: Ahol a szöveg alapján össze kell kapcsolni az információkat.
- Címadás vagy alcímek keresése: A bekezdésekhez kell a diákoknak rövid, kifejező címeket találniuk.
Képes ábrákat alkotni, azokhoz feliratokat készíteni.
Segít gyors szövegeket, ábrákat keresni.
Táblázatokat készíteni megadott szempontok szerint.
Ön használja a MI-t? Ha igen, mire, hogyan? Várjuk ötleteiket!
Felhasznált irodalom
Baditzné Pálvölgyi Kata
Hari, Johan (2022): Tönkretett figyelem
Irene, Picton
Szász Máté (2026): Digitális fenevadak
Web 1: https://www.youtube.com/watch?v=nIUWZqRFZnE (Letöltés ideje: 2026.09.28.)
Web 2: https://index.hu/belfold/2026/09/10/ai-szucs-dora-tisza-part-oktatasi-bizottsag-oktatas-mesterseges-intelligencia/ (Letöltés dátuma: 2026.09.28.)
Web 3: https://www.youtube.com/watch?v=a7_UVEZp2Gk (Letöltés ideje: 2026.09.28.)
https://www.youtube.com/watch?v=0WnmIXrDfD0&t=282s (Letöltés ideje: 2026.09.28.)
https://www.youtube.com/watch?v=VnroMb_dhKM&t=3231s (Letöltés ideje: 2026.09.28.)
Web 4: https://literacytrust.org.uk/ (Letöltés ideje: 2026.09.28.)